1963. évi 10. törvényerejű rendelet

a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről

1. § Az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Tny.) 1. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

Nem terjed ki a törvényerejű rendelet hatálya

"b) a külföldi állam képviselete, a területenkívüliséget élvező nemzetközi szerv, valamint az ezekhez tartozó területenkívüliséget élvező személy által alkalmazott dolgozókra. E szervek kérésére azonban ezeket a dolgozókat a munkaügyi miniszter a törvényerejű rendelet hatálya alá vonhatja."

2. § A Tny. 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Tny. 5. § (1) Rokkantsági teljes vagy résznyugdíjra jogosult megrokkanása esetében az, aki a szükséges szolgálati időt megszerezte és

a) munkaképességét mind rendes keresőfoglalkozása, mind bármely más foglalkozás tekintetében teljesen elvesztette és mások gondozására szorul (I. csoportbeli rokkant),

b) munkaképességét mind rendes keresőfoglalkozása, mind bármely más foglalkozás tekintetében teljesen elvesztette, de mások gondozására nem szorul (II. csoportbeli rokkant),

c) rendes keresőfoglalkozásában a szokásos munkafeltételekkel rendszeres munkára képtelen és munkaképességét legalább kétharmad részben egyébként is elvesztette úgy, hogy megmaradó munkaképességével rendszeresen nem, vagy korábbi foglalkozásánál lényegesen kisebb keresetet biztosító foglalkozásban dolgozik (III. csoportbeli rokkant),

ha rokkantsága egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt III. csoportbeli rokkant az is, aki munkaképességét legalább fele részben szilikózis, szilikótuberkulózis, tuberkulószilikózis vagy azbesztózis (továbbiakban: szilikózis) következtében vesztette el, ha

a) nem dolgozik, vagy

b) szilikózis veszélymentes és korábbi foglalkozásánál lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben (munkahelyen) dolgozik".

3. § A Tny. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Meghalt élettársa jogán özvegyi nyugdíjra nem jogosult az a nő, akinek korábban özvegyi nyugdíjat állapítottak meg és ezt az özvegyi nyugdíjra jogosultsághoz az (1) bekezdés szerint szükséges együttélési időtartam, vagy ennek egy része alatt felvette."

4. § A Tny. 16. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az 1983. évi május hó 1. napján vagy ezt követően kötött házasság miatt megszüntetett állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság e házasság megszűnése esetén feléled, ha

a) az igénylő a házasság megkötésekor végkielégítést nem vett fel és

b) az igénylőt - a házasság létrejötte nélkül - az állandó özvegyi nyugdíj egyébként megilletné."

5. § A Tny. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tny. 22. § (1) Házastársi pótlék jár:

a) a férfi nyugdíjasnak, ha felesége (élettársa) az ötvenötödik életévét betöltötte, vagy egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében legalább kétharmad részben munkaképtelen (rokkant);

b) a nő nyugdíjasnak, ha teljesen munkaképtelen férjét saját háztartásában, túlnyomóan saját keresetéből legalább egy év óta tartja."

6. § A Tny. a következő 32/A §-sal egészül ki:

"Tny. 32/A § A Minisztertanács az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét rendelettel megállapíthatja."

7. § A Tny. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tny. 42. § (1) Csökkenteni lehet az olyan személy nyugdíját, akit a bíróság az 1959. évi január hó 1. napja után jogerősen az állam, vagy a béke és az emberiség elleni szándékos bűntett miatt három évi, vagy egyéb szándékos bűntett miatt öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetésre ítélt. Az így elítélt korkedvezményre nem jogosult. Csökkentésnek helye nincs, ha az igénylő az ítélet jogerőre emelkedése után szerzett szolgálati idő alapján kér nyugellátást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az öregségi és a rokkantsági nyugdíjat legfeljebb havi ötszáz forintra, az özvegyi és szülői nyugdíjat pedig legfeljebb havi háromszázötven forintra lehet csökkenteni.

(3) A csökkentés felől a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben határoz."

8. § A Tny. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az árvaellátás folyósítása szünetel arra az időre, amíg az árva ingyenes állami ellátásban részesül. A nevelt gyermek, a testvér és az unoka árvaellátásának folyósítását szüneteltetni kell, ha tartásra köteles, de korábban tartásra képtelen hozzátartozója tartásra képessé válik".

9. § A Tny. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tny. 47. § (1) Szüneteltetni kell a nyugellátás folyósítását arra az időre, amíg a jogosult szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van. A kivételeket a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

(2) A javító-nevelő munka időtartamára járó nyugellátás folyósításának a szabályait a Minisztertanács rendelettel állapítja meg."

10. § Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1963. május 1. napjától kell alkalmazni; egyidejűleg a Tny. 43. §-a hatályát veszti.

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke