11/1963. (V. 11.) Korm. rendelet

a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 67/1953. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről

1. § A 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rny.) a következő 20/A. §-sal egészül ki:

"Rny. 20/A. §. A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni azt az időt is, amely alatt a dolgozó munkaviszonyának megszűnése után a betegségi biztosítás alapján táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy az 1957. évi október hó 29. napja előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított időleges rokkantsági járadékban (ideiglenes rokkantsági nyugdíjban) részesült."

2. § Az Rny. 24. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni:

"a) azt az időt, amelynek alapján támasztható nyugellátási igényét a dolgozó elvesztette, de hozzátartozóinak nyugellátási igényét fenntartották, ha a dolgozó munkaviszonyának megszűnését követő öt éven belül munkaviszonyba lépett és ennek figyelembevételével legalább három évi újabb szolgálati időt szerzett;

b) a dolgozó nő szülési szabadságának a szülést megelőzően igénybe vett idejét, valamint munkaviszonyának a szülést követő hat hónapi tartamát, továbbá tíz évesnél fiatalabb beteg gyermekének otthoni ápolása címén engedélyezett fizetésnélküli szabadság idejét akkor is, ha ezekre az időkre munkabérben, illetőleg a betegségi biztosítás alapján munkabérpótló készpénzszolgáltatásban nem részesült."

3. § Az Rny. 27. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

A nyugellátásra jogosultság szempontjából nem számít a szolgálati idő megszakításának az az idő, amelynek során a dolgozó az 1952. évi január hó 1. napja előtt érvényben volt jogszabályok alapján betegség esetére önkéntesen vagy önkéntes továbbfizetéssel biztosított volt, ha e biztosítása megszűnését követő öt éven belül - legkésőbb az 1956. évi december hó 31. napjáig - újabb szolgálati időt szerzett vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetbe tagként belépett."

4. § Az Rny. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az a dolgozó, akinek fizetésnélküli szabadságot engedélyeztek, az (1) bekezdés szerinti elismerési díj fizetését attól az időponttól számított három hónapon belül kezdheti meg, amelytől ez az ideje az Rny. 24. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint szolgálati időként figyelembe nem vehető."

5. § Az Rny. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Rny. 87. §-ában említett bizottság megállapíthatja a munkabérátlagot abban az esetben is, ha a (2) bekezdés rendelkezései szerint számítandó munkabérátlag lényegesen eltér attól a munkabértől, amelyet a dolgozó a nyugdíj megállapítását megelőző hatvan hónap során harminc hónapnál (kilencszáztizenhárom naptári napnál) rövidebb időn át kapott. Ebben az esetben az említett bizottság a munkabérátlagot a hatvan hónapnál annyi naptári nappal hosszabb időtartam figyelembevételével állapítja meg, hogy a munkabérátlag szempontjából számításba vett naptári napok száma kilencszáztizenhárom naptári nap legyen."

6. § Az Rny. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

"Rny. 32 A. § (1) Ha a dolgozó nyugdíjának megállapítását megelőző hatvan hónap során neki felróható okból munkaviszonyban nem állott, nyugdíját utolsó munkaviszonyának megszűnését megelőző hatvan nap során kapott munkabére havi átlagának alapulvételével kell megállapítani.

(2) A munkabérátlagnak az (1) bekezdés szerinti számításánál egyebekben az Rny. 32. §-ának rendelkezéseit azzal kell megfelelően alkalmazni, hogy a munkabér számításbavételénél nem a nyugdíjazás időpontjában, hanem az utolsó munkaviszony megszűnésekor érvényes munkabérszabályokat kell figyelembe venni."

7. § Az Rny. 52. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő (3) - (4) bekezdés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben említett dolgozó a Tny. 2. §-ának (1) bekezdésében megjelölt életkor betöltésekor öregségi teljes nyugdíjra jogosult abban az esetben is, ha balesti járadékának első megállapítása óta legalább tíz évi szolgálati időt szerzett. A nyugdíjkiegészítés szempontjából azonban ilyen esetben is az 1929. évi január hó 1. napja óta szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A nyugellátásának az (1) - (3) bekezdés szerinti megállapításánál csak hatvanhat százalékos munkaképességcsökkenésnek megfelelő balesti járadék összegét lehet a munkabérhez hozzászámítani."

8. § Az Rny. 55. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az Rny. 51-54. §-ainak korlátozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni arra a Tny. hatályba lépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított nyugellátásban részesülő dolgozóra, aki kizárólag szilikózisból eredő munkaképességcsökkenése alapján is jogosult a Tny. rendelkezései szerint rokkantsági nyugdíjra."

9. § Az Rny. 56. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az Rny. 55. §-a (2) bekezdésének rendelkezései alapján Tny. szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult dolgozó halála esetén hozzátartozóinak igényét akkor is ennek a rendelkezésnek a figyelembevételével lehet elbírálni, ha az említett dolgozó Tny. szerinti rokkantsági nyugdíj megállapítását haláláig nem kérte."

10. § Az Rny. a következő 59/A. §-sal egészül ki:

"Rny. 59/A. § A Tny. 41. §-ának rendelkezése nem zárja ki III. csoportbeli rokkantsági nyugdíj megállapítását, ha azt a hatvanadik életévét betöltött férfi, illetőleg az ötvenötödik életévét betöltött nő az Rny. 6. §-ának (2) bekezdésében szabályozott feléledés címén kéri."

11. § Az Rny. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Rny. 64. § (1) A nyugellátást legkorábban a jogosultság beállásától lehet folyósítani. Az igénybejelentés hónapjától visszafelé számított három hónapnál hosszabb időre azonban a nyugellátást folyósítani nem lehet. A kivételeket, valamint a nyugellátás folyósításának megindítására (az első ízbeni folyósítás kezdő napjára) vonatkozó részletes szabályokat a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben rendelettel állapítja meg."

12. § (1) Az Rny. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a nyugdíjas részére olyan összegű nyugellátást fizettek ki, amely a nyugdíjast nem illette meg, a nyugdíjas a különbözetet visszafizetni köteles. A visszafizetésre kötelezésről a nyugdíjast határozattal kell értesíteni. Ha a nyugellátás jogalap nélküli felvétele a nyugdíjas terhére nem róható, a nyugdíjast a határozat kézbesítésétől visszafelé számított legfeljebb három hónap alatt felvett nyugellátás visszafizetésére lehet kötelezni."

(2) Az Rny. 70. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen a kézbesítést követő naptól számított tizenöt napon belül az Rny. 87. §-ában megjelölt bizottsághoz felszólalásnak van helye. A felszólalás benyújtásának halasztó hatálya nincs. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a nyugdíjas részére jogalap nélküli kifizetés történt, határozatában a nyugdíjast a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetése alól nem mentesítheti. A bizottság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs."

13. § Az Rny. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

"Rny. 71, A. § (1) Szüneteltetni kell a nyugellátás folyósítását arra az időre, amíg a jogosult -beleszámítva az őrizetbevétel idejét is - előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, ha ez az idő egy hónapnál hosszabb.

(2) Az előzetes fogvatartás (őrizetbevétel, előzetes letartóztatás) idejére szüneteltetett nyugellátást a büntető eljárás befejezése után egy éven belül előterjesztett kérelemre meg kell fizetni, kivéve, ha a bíróság a jogosultat jogerősen javító-nevelő munkára, vagy egy hónapot meghaladó végrehajtható szabadságvesztésre ítélte.

(3) A javító-nevelő munkára ítélt nyugdíjas nyugellátását a munkaviszonyban álló nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezések szerint kell folyósítani, illetőleg szüneteltetni."

14. § Az Rny. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Rny. 83. § Az államhatalom és az államigazgatás szervei (intézetei, intézményei), továbbá a munkáltatók a nyugdíjmegállapító és folyósító szervek által a nyugellátások megállapításához és folyósításához szükséges adatok (igazolások) közlése végett hozzájuk intézett megkeresésnek (felhívásnak) nyolc napon belül kötelesek eleget tenni."

15. § Az Rny. 85. §-a a következő (2) - (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A nyugellátást az igénybejelentés napjától kell megállapítani. Ha azonban a nyugellátást az igénybejelentés napját megelőző időponttól lehet folyósítani, a nyugellátást attól a naptól kell megállapítani, amelytől a folyósítást meg lehet indítani..

(3) Ha a nyugellátásra jogosultság az igénybejelentést követően, de még az igény jogerős elbírálása előtt állott be, az igénybejelentés időpontjának a jogosultság beállásának napját kell tekinteni."

16. § Az Rny. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz a nyugellátás összegszerűségének, a rokkantság, foglalkozási betegség fennállásának, a rokkantság, illetőleg a munkaképességcsökkenés mértékének és annak megállapítása ellen, hogy a dolgozó munkaképességcsökkenése, illetőleg halála a balesettel (foglalkozási betegséggel) okozati összefüggésben áll-e. Nem lehet továbbá keresettel fordulni a bírósághoz az 1954. évi október hó 1. napja előtt érvényben volt jogszabályon alapuló nyugellátási ügyekben sem. Ha a másodfokon hozott határozat az öregségi vagy a rokkantsági teljes nyugdíjra vonatkozó jogosultságot megállapította, a nyugdíjkiegészítés kérdésében a bírósághoz fordulni nem lehet."

17. § (1) Az Rny. 90. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Rendbírságot köteles fizetni a munkáltató vagy az adatközlésre kötelezett más szerv, ha a kért adatok közlésének elmulasztása, illetőleg késedelmes vagy a valóságnak meg nem felelő közlése miatt jogalap nélkül folyósítottak nyugellátást."

(2) Az Rny. 90. §-ának jelenlegi (2) bekezdése (3) bekezdésre változik.

18. § Az Rny. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Rny. 95. § (1) Az, aki a dolgozó munkaképességcsökkenéséért vagy haláláért felelős, az emiatt megállapított nyugellátás összegét, valamint a nyugellátás megállapításával kapcsolatos eljárási költségeket megtéríteni köteles. A felelősség megállapítására - ha a jogszabály kivételt nem tesz - a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha a dolgozónak vagy hozzátartozójának vagyoni kára nincs.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség természetes személyt terhel, méltányos esetben mérséklésnek van helye."

19. § Az Rny. 102. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a Tny. rendelkezései szerint lehet megállapítani a baleseti járadékot és a rokkantsági nyugdíjat, ha az igénylő szilikózisból eredő munkaképességcsökkenés alapján jogosult baleseti járadékra, illetőleg rokkantsági nyugdíjra."

20. § Az Rny. 135. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az Rny. 129. §-a (1) bekezdésének aj pontjában megjelölt társadalmi munkát végző személyek után nyugdíjjárulékot fizetni nem kell."

21. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1963. május 1. napjától kell alkalmazni; egyidejűleg az Rny. 40. §-ának (3) bekezdése, valamint 60. §-a hatályát veszti.

Kállai Gyula s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese