1963. évi 15. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a határsávforgalom szabályozása tárgyában Prágában, 1962. évi október hó 16-án megkötött egyezmény kihirdetéséről
(Az Egyezménynek a Szerződő Felek alkotmányos elbírásainak megfelelő jóváhagyásáról szóló diplomáciai jegyzékváltás 1963. június 8-án megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormányának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányának meghatalmazottai által a határsávforgalom szabályozása tárgyában Prágában 1962. évi október hó 16-án aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
"EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a határsávforgalom szabályozásáról
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy lehetővé tegyék egyszerűsített formalitások mellett a magyar-csehszlovák államhatár átlépését mindkét állam azon polgárai, számára, akik a határforgalom sávjában laknak és ezzel megszilárdítsák, valamint elmélyítsék a két ország népének testvéri együttműködését és barátságát, elhatározták, hogy Egyezményt kötnek a határsávforgalom szabályozásáról és ennek érdekében az alábbi meghatalmazottakat nevezték ki:
a Magyar Népköztársaság Kormánya
Földes Lászlót, a belügyminiszter első helyettesét,
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya
Jindrich Kotalt, a belügyminiszter helyettesét,
akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat kicserélve, a következőkben állapodtak meg:
I. Rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Cikk
1. A határforgalom sávjának a magyar-csehszlovák államhatár mentén azon területek tekintendők, amelyeknek szélessége mindkét állam területén rendszerint tizenöt kilométer. Határsávforgalom alatt a határforgalom két sávjában levő lakosság azon kapcsolata értendő, amelyet a jelen Egyezmény szabályoz.
2. A határsávforgalomba tartozó községek jegyzékét a Szerződő Felek illetékes szervei közösen állapítják meg. A határforgalom sávjába tartoznak a jegyzékben felsorolt községek teljes közigazgatási körzetükkel, valamint azok a községek és települések, amelyek a jegyzékben nem szerepelnek ugyan, de közös igazgatás alá tartoznak a kimutatásban szereplő valamely községgel.
2. Cikk
A határsávforgalomban csak olyan személy vehet részt, aki magyar vagy csehszlovák állampolgár, akinek állandó lakhelye a Szerződő Felek valamelyikének határforgalmi sávjában van és aki ellen büntetőjogi vagy vámszempontból kifogás nem merül fel.
II. Rész
A HATÁRSÁVFORGALOMBAN SZÜKSÉGES ÚTIOKMÁNYOK
3. Cikk
1. A határsávforgalom határátlépési engedélyek alapján bonyolódik le és pedig: "Egyszeri határátlépési engedély", vagy "Állandó határátlépési engedély" alapján. Mindkét fajtájú határátlépési engedélynek magyar és szlovák szövege van és azok mintáit a Szerződő Felek illetékes szervei közösen határozzák meg.
2. A határátlépési engedélyeket a Szerződő Felek illetékes szervei adják ki és ezek az engedélyek a másik Szerződő Fél határőrizeti szervének előzetes láttamozása nélkül érvényesek, kivéve a 9. cikk 1. bekezdésében foglalt esetet.
4. Cikk
1. Az egyszeri határátlépési engedély a másik Szerződő Fél határforgalmi sávjába való egyszeri belépésre és visszatérésre jogosít. Az engedély tulajdonosa az engedély kiadásától számított tizennégy napon belül lépheti át az államhatárt és a határátlépés napjától számított ötödik nap letelte előtt köteles visszatérni. Az egyszeri határátlépési engedély érvényességét sem a kiutazás, sem a visszatérés napját illetően nem lehet meghosszabbítani.
2. Abban az esetben, ha az egyszeri határátlépési engedély tulajdonosát a másik Szerződő Fél területén baleset vagy megbetegedés éri és ezért az ötödik nap letelte előtt nem tud visszatérni, a visszatérés alkalmával késését indokolni és az illetékes szervek útján igazolni kell.
3. Egyszeri határátlépési engedélyt ugyanannak a személynek általában évenként egyszer lehet kiadni. Különösen megindokolt esetekben kivételeket lehet engedélyezni.
4. A tizenhat éven aluli magyar és a tizenöt éven aluli csehszlovák állampolgárokat, ha szüleikkel vagy örökbefogadójukkal utaznak, akkor szüleik vagy örökbefogadójuk egyszeri határátlépési engedélyébe kell bejegyezni, ha pedig önállóan utaznak, akkor határátlépési engedélyt kapnak, amely fényképpel van ellátva.
5. Cikk
1. Egyszeri határátlépési engedély azon személy részére adható ki, aki egyéni ügyei intézése céljából akár saját kérelmére, akár hatósági idézésre vagy meghívásra szándékozik megjelenni a másik Szerződő Fél határforgalmi sávjában bírósági vagy közigazgatási hatóság előtt.
2. Egyszeri határátlépési engedély olyan személynek is kiadható, aki a másik Szerződő Fél határforgalmi sávjában családi okból szándékozik látogatást tenni, nevezetesen, ha az ő vagy a házastársának a másik Szerződő Fél határforgalmi sávjában lakó rokonai vagy hozzátartozói (szülő, gyermek, testvér, szülő testvére, nagyszülő, unoka, örökbefogadó és örökbefogadott) körében házasságkötés, gyermekszületés, haláleset vagy súlyos megbetegedés történik. Ezekben az esetekben egyszeri határátlépési engedély kiadható a kérelmezőn kívül házastársának és gyermekeinek is.
3. Az engedélyt kiadó szervek megkövetelhetik, hogy a kérelmező mutassa be a másik Szerződő Fél hatóságának vagy szervének (tanács, nemzeti bizottság, bíróság, közbiztonsági szerv, kórház stb.) igazolását, hogy e cikk 1. és 2. bekezdésében felsorolt okok fennállnak.
6. Cikk
1. Állandó határátlépési engedély olyan személynek adható ki, aki a másik Szerződő Fél határforgalmi sávjában munkát végez, illetve alkalmazásban áll. Ilyen engedélyt legfeljebb tizenkéthavi érvényességgel lehet kiadni. Az állandó határátlépési engedély a másik Szerződő Fél határforgalmi sávjában legfeljebb hat napi ismételt tartózkodásra jogosít, nem számítva az államhatáron való kilépés napját. Kivételes esetben az engedélyt kiadó szerv a megszakítás nélküli tartózkodást legfeljebb hatvan napra hosszabbíthatja meg.
2. Az állandó határátlépési engedély, amelyet a másik Szerződő Fél területén levő utak és földek használata céljából adtak ki, minden esetben legfeljebb egy naptári napi ismételt tartózkodásra jogosít a másik Szerződő Fél határforgalmi sávjában. Hosszabb tartózkodásra ez az engedély csak kivételes és sürgős esetekben, a Szerződő Felek határmegbízottainak megállapodása alapján jogosít.
7. Cikk
1. Állandó határátlépési engedély csak a munkáltató kérelmére adható ki. Ha az engedély kiadásának alapjául szolgáló munkaviszony megszűnik, a munkáltató köteles a munkavállalótól az engedélyt bevonni és azt a kiállító szervnek átadni.
2. A határátlépési engedélyt kiállító szerv előzőleg értesíti a másik Szerződő Fél illetékes szervét az állandó határátlépési engedély iránti kérelemről, amennyiben szándékában áll az engedély kiadása. Az értesítés a következő adatokat tartalmazza: a nevet, utónevet, születési időt és helyet, állandó lakhelyet, továbbá az engedély kiadásának indokait. Nem adható ki az engedély, ha a másik Szerződő Fél szerve az értesítés átvételétől számított tizenöt napon belül közli, hogy az engedély kiadásával nem ért egyet. Az engedély érvényességének meghosszabbításához nincs szükség a másik Szerződő Fél szervének beleegyezésére.
3. A Szerződő Felek illetékes szerve köteles megsemmisíteni a kiadott engedélyt, amennyiben megszűnik a kiadás feltételeinek valamelyike, vagy az engedély tulajdonosa már nem felel meg a jelen Egyezmény 2. cikkében felsorolt feltételeknek.
4. A Szerződő Felek illetékes szerve köteles a másik Szerződő Fél szervének kívánságára a kiadott engedélyt bevonni vagy újból ki nem adni.
5. A Szerződő Felek illetékes szervei együttműködése a jelen cikk 1., 2. és 3. bekezdései rendelkezéseinek végrehajtása során szükség szerint a határmegbízottak útján történik.
III. Rész
A HATÁRSÁVFORGALOM SZABÁLYAI
8. Cikk
1. A határátlépési engedély feljogosítja annak tulajdonosát, hogy kizárólag az abban megjelölt határátkelőhelyen lépje át az államhatárt és az engedélyben megjelölt helységekben tartózkodjék. A határátkelőhelyet úgy határozzák meg, hogy az minél közelebb legyen ahhoz a helységhez, ahová a határátlépési engedély szól.
2. Indokolt esetben a határátlépési engedélyben több határátkelőhelyet is ki lehet jelölni.
3. A Szerződő Felek illetékes szervei közösen határozzák meg a határátkelőhelyek jegyzékét, azok fajtáit és helyét, valamint az időt, - amikor az egyes határátkelőhelyeken az államhatárt át lehet lépni.
9. Cikk
1. Indokolt esetben előzetes kérelemre a Szerződő Felek határőrizeti szervei engedélyezhetik az államhatár átlépését határátkelőhelyen kívül is. Ilyen esetekben a határátlépési engedélyt láttamozásra át kell adni a másik Szerződő Fél határőrizeti szervének.
2. Az egyszeri határátlépési engedélyben egy vagy két egymás mellett fekvő községet lehet feltüntetni, ahová az engedély tulajdonosa utazhat. Kivételesen több község is feltüntethető, ha ezek nincsenek negyven kilométernél nagyobb távolságra egymástól, azonban az utazás során sem hagyható el a határsáv.
10. Cikk
1. A határátlépési engedély tulajdonosa a másik Szerződő Fél területén való tartózkodás ideje alatt köteles betartani a tartózkodási ország érvényes jogszabályait, főként a külföldiekre vonatkozó előírásokat.
2. A határsávforgalomban való részvétel kedvezményét a következő személyektől lehet megvonni:
a) akik ellen a másik Szerződő Fél illetékes szerveinek büntetőjogi és vám szempontból kifogása van;
b) akik a másik Szerződő Fél területén való tartózkodás ideje alatt saját hibájukból nem tartották be a jelen Egyezmény alapján meghatározott kötelezettségeiket.
IV. Rész
VÁMELŐÍRÁSOK
11. Cikk
1. A határsávforgalom keretében az államhatáron árut átvinni csak vámúton szabad.
2. Az állandó határátlépési engedély tulajdonosa kiviteli, vagy behozatali engedély nélkül vám- és illetékmentesen kivihet, illetve behozhat:
a) élelmiszert, gyógyszert és dohányárut a megállapított mennyiségben,
b) a hivatás, vagy az előírt munka elvégzéséhez szükséges felszereléseket, amennyiben ezek az engedélyben kifejezetten fel vannak tüntetve,
c) a teljesített munkáért természetben kapott járandóságot a munkáltató és az illetékes helyi szerv igazolása alapján.
3. Az egyszeri határátlépési engedély tulajdonosa útiholmit, élelmiszert, dohányárut és ajándéktárgyakat a megállapított mennyiségben vihet magával.
4. Azok a személyek, akik a másik Szerződő Fél határsávjában levő földterületeket használnak, engedély, vám és más illetékek nélkül átszállíthatják e földek termékeit, valamint a föld megműveléséhez szükséges eszközöket.
5. Az áruforgalmat tiltó vagy korlátozó, valamint devizaszabályok hatálya alá tartozó értékek kivitelére vagy behozatalára érvényes előírások a határsávforgalomra is vonatkoznak.
6. A határsávforgalomban résztvevő személyek által az államhatáron átszállítható tárgyak mennyiségét és fajtáit a Szerződő Felek illetékes szervei közösen állapítják meg.
12. Cikk
1. A határsávforgalomban résztvevő személy átvihet továbbá:
a) személy vagy tehergépjárművet, motorkerékpárt, kerékpárt, traktort, fogatot, esetleg vontatókkal és munkagépekkel, valamint más járművet vámszavatosság lerovása, illetve előjegyzésbe vétel nélkül, ha a jármű a határátlépési engedélybe be van vezetve,
b) a járművel szilárdan kapcsolatos tartályban levő üzemanyagot, a jármű vagy munkagép felszerelését és tartalékalkatrészeit, valamint takarmányt is, mindezt a szükséges mennyiségben.
2. Az 1. bekezdés a) pontjában felsorolt járművek, fogatok és gépek visszavitelének határideje megegyezik a határátlépési engedély érvényességének idejével.
3. A határsávforgalomban közlekedő gépjárművek a kötelező szavatossági biztosítás és más érvényben levő rendelkezések hatálya alá esnek.
13. Cikk
1. Elkerülhetelen szükség esetén az államhatáron átvihetők háziállatok, baromfiak kivételével, a másik Szerződő Fél határforgalmi sávjában történő legeltetés vagy itatás céljából. Ebben az esetben az államhatárt csak azokon a helyeken és időben lehet átlépni, melyben a Szerződő Felek határőrizeti szervei megállapodtak.
2. Az államhatáron áthajtott háziállatokról bizonylatot kell kiállítani, melyben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, az állatok számát, azok fajtáját, nemét és ismertető jeleit, valamint az államhatáron való áthajtás okát. A bizonylatot a tulajdonos lakhelye szerint illetékes tanács, illetve nemzeti bizottság állítja ki. A kísérőnek állandó határátlépési engedéllyel kell rendelkeznie.
14. Cikk
Az átkóborolt háziállatokat az államhatáron vám- és illetékmentesen lehet visszahajtani, amennyiben a tulajdonjog bizonyított.
V. Rész
VEGYES RENDELKEZÉSEK
15. Cikk
1. Elemi csapás esetén az egyik Szerződő Fél határforgalmi sávjába a másik Szerződő Fél mentőosztagai határátlépési engedély nélkül léphetik át az államhatárt, amennyiben azon Szerződő Fél illetékes szervei, ahol az elemi csapás történt, segítséget kértek. Az ilyen kérés közvetítését a határőrizeti szervek végzik.
2. Az államhatáron levő erdőtűz esetén, ha a késedelem veszéllyel jár, a Szerződő Felek tűzoltó egységei akkor is beavatkozhatnak, ha nem kérték segítségüket.
3. Az államhatárt határátlépési engedélyek nélkül léphetik át az egészségügyi vagy állategészségügyi szolgálat dolgozói is, ha segítségüket kérik életveszély, személyek vagy állatok betegsége esetén.
4. E cikk 1., 2. és 3. bekezdésében felsorolt személyek az államhatárt annak bármely pontján átléphetik, és a másik Szerződő Fél határforgalmi sávjában addig jogosultak tartózkodni, ameddig ott-tartózkodásuk feltétlenül szükséges, továbbá külön engedély nélkül magukkal vihetik a mentési munkálatok végrehajtásához szükséges összes eszközöket. Visszatéréskor kötelesek a legközelebbi határátkelőhelyet használni.
5. Árvíz, tűzvész vagy más indokolt esetben, ha élet vagy testi épség forog veszélyben, a határforgalmi sáv lakossága engedély nélkül is átlépheti az államhatárt bármely ponton a másik Szerződő Fél területére, amennyiben ez életük vagy egészségük megóvása céljából szükséges. Kötelesek azonban haladéktalanul jelentkezni a másik Szerződő Fél helyi szerveinél.
16. Cikk
A határsávforgalomban részt vevő személyeknek szükséges kiadások fedezésére ki lehet utalni a másik ország fizetési eszközeit a másik Szerződő Fél határforgalmi sávjában való tartózkodáshoz olyan mennyiségben, amely megfelel az ott-tartózkodás céljának és időtartamának. A részleteket a Szerződő Felek illetékes szervei határozzák meg.
17. Cikk
Egyik vagy mindkét Szerződő Fél fontos gazdasági érdeke esetén a Szerződő Felek illetékes szervei megállapodhatnak a másik Szerződő Fél határforgalmi sávjában levő utak, földek vagy berendezések használatában. Ha szükséges, azok használatára külön feltételeket állapíthatnak meg.
18. Cikk
A Szerződő Felek határsávjában meghalt személyek hulláját, ha azt a másik Szerződő Fél határsávjában kell eltemetni, egyszerűsített formában - hatósági orvosi bizonyítvány alapján - az illetékes egészségügyi hatóság által adott engedéllyel lehel a határon átszállítani. Nincs helye a hulla egyszerűsített formában való átszállításának, ha a halál fertőző betegség következtében állt be.
VII. Rész
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19. Cikk
A Szerződő Felek feltétlen szükség esetén egészségügyi, állategészségügyi, valamint növényvédelmi okokból ideiglenesen korlátozhatják a jelen Egyezmény alapján nyújtott kedvezményeket. Ezt a korlátozást, amennyiben arra lehetőség van, előzőleg meg kell tárgyalni a másik Szerződő Fél illetékes szervével. Amint a korlátozás okai megszűnnek, a másik Szerződő Fél illetékes szerveinek előzetes értesítése mellett a kedvezményeket újra teljes terjedelemben kell biztosítani.
20. Cikk
A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy a jelen Egyezmény egyes rendelkezéseinek végrehajtása, mely illetékes szerv hatáskörébe tartozik és közlik az e téren bekövetkező esetleges változásokat.
21. Cikk
1. A jelen Egyezmény a Szerződő Felek alkotmányos előírásai szerint kerül jóváhagyásra. Harminc nappal azután lép hatályba, miután mindkét fél kölcsönösen írásban közli annak jóváhagyását)
2. A jelen Egyezmény hatálybalépésével érvényét veszti a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között 1952. április 7-én a határsávforgalom szabályozására Bratislavában aláírt Egyezmény.
3. A jelen Egyezmény a hatálybalépés napjától számított öt évig marad érvényben és érvényessége további öt-öt évre meghosszabbodik mindaddig, amíg a Szerződő Felek egyike írásban legalább hat hónappal az éppen érvényben levő ötéves időszak letelte előtt fel nem mondja.
Jelen Egyezmény készült két példányban magyar és cseh nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt érvényes. Ennek bizonyítására a Szerződő Felek meghatalmazottai az Egyezményt aláírásukkal és hivatalos pecséttel látták el.
Praha, 1962. évi október hó 16-án.
Földes László s. k.,
a Magyar Népköztársaság Kormánya nevében
Jindrich Kotal s. k.,
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya nevében"
3. §[1] E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1963. évi július 8. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a határrendészetért felelős miniszter gondoskodik.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Kiss Károly s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 159. § (1) bekezdése e) pontja. Hatályos 2007.01.01.