19/1963. (VIII. 11.) Korm. rendelet

a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 48/1961. (XII. 30.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről

1. § A 48/1961. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rkny.) 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem számít megszakításnak az az idő, amelynek során a kisiparos nő szülés miatt a nyugdíjjárulék fizetésének kötelezettsége alól mentesült."

2. § Az Rkny. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § Kny. 28. §-ának rendelkezése nem zárja ki rokkantsági nyugdíj megállapítását, ha azt a hatvanadik életévét betöltött férfi, illetőleg az ötvenötödik életévét betöltött nő a 7. § (2)-(3) bekezdésében szabályozott feléledés címén kéri."

3. § Az Rkny. 33. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Szülés esetén a kisiparos nő kérheti a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alóli mentesítését. A mentesítés a szülés naptári hónapjának első napjával kezdődik és a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig tart. A mentesítés a szülő kisiparos nőt abban az esetben is megilleti, ha iparát ez alatt az idő alatt nem szünetelteti."

4. § Az Rkny. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § Az államhatalom és az államigazgatás szervei (intézetei, intézményei), továbbá a munkáltatók a nyugdíjmegállapító és folyósító szervek által a nyugellátások megállapításához és folyósításához szükséges adatok (igazolások) közlése végett hozzájuk intézett megkeresésnek (felhívásnak) nyolc napon belül kötelesek eleget tenni."

5. § Az Rkny. 45. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A nyugdíjellátást az igénybejelentés napjától kell megállapítani. Ha azonban a nyugellátást az igénybejelentés napját megelőző időponttól lehet folyósítani, a nyugellátást attól a naptól kell megállapítani, amelytől a folyósítást meg lehet indítani.

(3) Ha a nyugellátásra jogosultság az igénybejelentést követően, de még az igény jogerős elbírálása előtt állott be, az igénybejelentés időpontjának a jogosultság beállásának napját kell tekinteni."

6. § Az Rkny. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. § (1) A nyugellátást legkorábban a jogosultság beállásától lehet folyósítani. Az igénybejelentés hónapjától visszafelé számított három hónapnál hosszabb időre azonban a nyugellátást folyósítani nem lehet. A kivételeket, valamint a nyugellátás folyósításának megindítására (az első ízbeni folyósítás kezdő napjára) vonatkozó részletes szabályokat a munkaügyi miniszter a könnyűipari miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a KIOSZ elnökével egyetértésben rendelettel állapítja meg."

7. § Az Rkny. a következő 55/A. §-sal egészül ki: "55/A. § (1) Szüneteltetni kell a nyugellátás folyósítását arra az időre, amíg a jogosult - beleszámítva az őrizetbevétel idejét is - előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, ha ez az idő egy hónapnál hosszabb.

(2) Az előzetes fogvatartás (őrizetbevétel, előzetes letartóztatás) idejére szüneteltetett nyugellátást a büntető eljárás befejezése után egy éven belül előterjesztett kérelemre meg kell fizetni, kivéve, ha a bíróság a jogosultat jogerősen javítónevelő munkára, vagy egy hónapot meghaladó végrehajtható szabadságvesztésre ítélte.

(3) A javító-nevelő munkára ítélt nyugdíjas nyugellátását a munkaviszonyban álló nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezések szerint kell folyósítani, illetőleg szüneteltetni."

8. § Az Rkny. 58. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a nyugellátás jogalap nélküli felvétele a nyugdíjas terhére nem róható, a nyugdíjast a határozat kézbesítésétől visszafelé számított legfeljebb három hónap alatt felvett nyugellátás visszafizetésére lehet kötelezni."

9. § Az Rkny. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"59. § Az 58. § szerinti határozat ellen a kézbesítést követő naptól számított tizenöt napon belül a 48. § (1) bekezdésében megjelölt bizottsághoz felszólalásnak van helye. A felszólalás benyújtásának halasztó hatálya nincs. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a nyugdíjas részére jogalap nélküli kifizetés történt, határozatában a nyugdíjast a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetése alól nem mentesítheti. A bizottság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs."

10. § Az Rkny. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"68. § (1) Az, aki a kisiparos munkaképességcsökkenéséért vagy haláláért felelős, az emiatt megállapított nyugellátás összegét, valamint a nyugellátás megállapításával kapcsolatos eljárási költségeket megtéríteni köteles. A felelősség megállapítására - ha a jogszabály kivételt nem tesz - a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha a kisiparosnak vagy hozzátartozójának vagyoni kára nincs.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség természetes személyt terhel, méltányos esetben mérséklésnek van helye."

11. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1963. július 1. napjától kell alkalmazni.

Kállai Gyula s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese