2/1963. (I. 29.) Korm. rendelet
az állami iparvállalatok és iparirányító szervek egyes szervezeti kérdéseiről
A népgazdaság fejlesztése és az iparirányítás színvonalának emelése szükségessé teszi a termelőeszközök központosítását és gazdaságosabb kihasználását. Az ezzel kapcsolatos jogi kérdések rendezésére a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az alábbi rendeletet hozza:
I. Egyes szervezeti kérdések
1. § (1) Az ipar területén az állami vállalat, mint
a) miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője, a továbbiakban együtt: miniszter) vagy tanács irányítása alatt álló iparvállalat,
b) miniszter irányítása alatt álló ipari nagyvállalat.
c) tröszt irányítása alatt álló iparvállalat működhet.
(2) Az iparvállalatokra a Polgári Törvénykönyvnek, valamint egyéb jogszabályoknak az állami vállalatokról szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az ipari nagyvállalatra, a trösztre és a tröszt alá tartozó iparvállalatokra a Polgári Törvénykönyvnek, valamint az egyéb jogszabályoknak az állami vállalatokról Szóló rendelkezéseit az e rendelet II. és III részében foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
2. § A miniszter irányítása alatt álló állami iparvállalatok, ipari nagyvállalatok és trösztök felügyeletét és ellenőrzését, továbbá ezeknek a minisztérium általános főosztályaival (tervfőosztály, főkönyvelőség stb.) való közvetlen kapcsolatát a miniszter szabályozza.
3. § (1) A miniszter a 2. §-ban említett szabályozás keretében a fokozatosan megszűnő minisztériumi iparigazgatóságok által ellátott feladatokat általában az irányítása alatt álló iparvállalatokra, ipari nagyvállalatokra, illetve trösztökre ruházza át.
(2) Továbbra is biztosítani kell azonban a miniszterhez tartozó iparnak, illetve egyes ágazatainak népgazdasági érdekből szükséges egységes irányítását és ellenőrzését. Ezért nem ruházhatók át azok a feladatok, amelyek a trösztök, illetve a miniszter irányítása alatt álló vállalatok termelési feladatainak meghatározását és azok teljesítésének, valamint eredményeinek ellenőrzését érintik. Így különösen:
a) a termelési kör (profil), valamint a tervfeladatok megállapítása;
b) a miniszter hatáskörébe utalt beruházási programok jóváhagyása;
c) a szocialista nemzetközi munkamegosztással kapcsolatos feladatok irányítása és ellenőrzése;
d) az árhatósági jogkör;
e) a számviteli rend megállapítása;
f) a gazdasági tevékenység folyamatos és évi rendszeres (dokumentális) ellenőrzése;
g) a mérlegbeszámoló jóváhagyása;
h) a vállalati, illetve tröszti anyagi érdekeltség rendszerének megállapítása.
(3) Ha az átruházni kívánt feladatokat a miniszternek más miniszterrel együttesen kell gyakorolnia, átruházásukhoz az érdekelt miniszter hozzájárulása szükséges.
II. Ipari nagyvállalat
4. § Ipari nagyvállalat több iparvállalat, illetve egyéb szerv (pl. kutató intézet, tervező iroda) összevonásából alakult, vagy egyébként népgazdaságilag jelentős iparvállalat, ha a miniszter azt ipari nagyvállalatként kijelölte és e körülményt a vállalati törzskönyvbe bejegyezték.
5. § (1) Az ipari nagyvállalat élén vezérigazgató áll. A vezérigazgató helyettesei: az igazgató-főmérnök (műszaki igazgató) és az igazgató-főkönyvelő (gazdasági igazgató).
(2) A vezérigazgatót, az igazgató-főmérnököt és az igazgató-főkönyvelőt a miniszter nevezi ki.
(3) Az ipari nagyvállalat egyes termelő egységeinek vezetőit - amennyiben a miniszter másként nem rendelkezik - a vezérigazgató nevezi ki.
(4) A miniszter az ipari nagyvállalat más vezető állású dolgozóit is igazgatói címmel ruházhatja fel (pl. kereskedelmi igazgató).
(5) Az ipari nagyvállalatoknak a miniszter által kijelölt egyes jelentősebb termelő egységei -gyárai - élén gyárigazgatók állnak.
6. § (1) A vezérigazgató mint az ipari nagyvállalat egyszemélyi felelős vezetője mellett - amennyiben a miniszter másként nem rendelkezik - tanácsadó testületként igazgató-tanácsot kell szervezni.
(2) Az igazgató-tanács elnöke a vezérigazgató. Állásuknál fogva tagjai: a vezérigazgató helyettesei, a gyárigazgatók, valamint a pártszervezet titkára és a szakszervezet képviselője. Az igazgatótanács többi tagját a miniszter (a vállalat vezető beosztású, illetőleg szakmailag kiemelkedő - kutatók, mérnökök, szocialista brigádvezetők stb. -valamint külső kapcsolódó szervek dolgozói közül) nevezi ki.
(3) A vezérigazgató az igazgató-tanács elé terjeszti megtárgyalás és véleménynyilvánítás céljából azokat a legfontosabb gazdasági és műszaki kérdéseket, amelyek a vállalat tervszerű munkáját és a gyárak közötti együttműködés összhangját biztosítják. Így különösen:
a) a vállalat tervét (tervjavaslatát), a jóváhagyott terv gyárak közötti felbontását, a terv végrehajtásához szükséges átfogó intézkedések tervezetét, beszámolót a vállalat termékeinek értékesítését biztosító tervszerződések (szállítási szerződések, stb.) megkötéséről;
b) a vállalat műszaki fejlesztésével és beruházásaival (felújításával) kapcsolatos jelentősebb kérdéseket;
c) a vállalatnál alkalmazandó bérrendszereket, a prémium feltételek megállapítását és a vállalat bérgazdálkodásának időszakonként történő értékelését;
d) a vállalatot az anyagi érdekeltség különféle jogcímei szerint megillető összegeknek a vállalati egységek közötti felosztás feltételeire vonatkozó javaslatot;
e) a vállalat és a gyárak terveinek teljesítését és a gazdálkodás időszakonként történő értékelését;
f) a vállalatnál vagy egyes egységeinél tartott ellenőrzések fontosabb megállapításait;
g) a vállalat szervezeti szabályzatát és munkarendjét;
h) azokat a kérdéseket, amelyek megtárgyalását a miniszter előírja.
7. § (1) Az ipari nagyvállalat tervfeladatának, valamint a tervben annak végrehajtására biztosított eszközöknek felosztása az egységek között, a vezérigazgató feladata.
(2) A vezérigazgató rendelkezik az ipari nagyvállalaton belül a termelőeszközök, valamint a termelési feladatok, termelési kör (profil) átcsoportosítása felől,
8. § Az ipari nagyvállalaton belül a gyárakat [5. § (5) bek.] önálló elszámoló egységként kell megszervezni. Az önálló elszámolást úgy kell kialakítani, hogy
- lehetővé tegye a gyáregységek számára tervfeladatok meghatározását és azok végrehajtásának ellenőrzését,
- előmozdítsa a dolgozók anyagi érdekeltségét és
- kimutassa a gyáregységek gazdasági teljesítményeit.
9. § (1) A gyárigazgatók az irányításuk alatt álló egység működéséért, különösen annak gazdaságos termeléséért felelősek; ennek érdekében a gyár termelő szervezete tekintetében utasítási jog illeti meg őket.
(2) A gyárigazgató a vezérigazgató utasításai szerint köteles eljárni. Aláírási és képviseleti jogára a Ptk. 30. és 37. §-ai, egyéb hatáskörére és belső felelősségére a szervezeti szabályzat az irányadó. A gyárigazgató munkáltatói jogkörét a gyár dolgozói tekintetében a vállalati munkarend határozza meg.
(3) Az egyéb egységek vezetőinek a hatáskörét és belső felelősségét a vezérigazgató, ha pedig az egység valamely gyárhoz tartozik, a gyárigazgató állapítja meg.
10. § Az építőipar és a közlekedés területén a szakmai sajátosságokból folyó eltéréseket - e rendelet alapelveinek figyelembevételével - a vállalatot irányító miniszter szabályozza.
III. A tröszt
11. § (1) A tröszt hasonló termelési feladatokat ellátó (azonos profilu) vagy egymással együttműködő állami vállalatok, illetve egyéb szervek (kutató intézet, tervező iroda, stb. a továbbiakban együtt: vállalat) irányítását ellátó állami gazdálkodó szerv,
(2) A tröszt és az irányítása alá tartozó vállalatok jogi személyek. A tröszt az irányítása alá tartozó vállalatok nevében szerződéseket köthet, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és perben állhat.
12. § (1) A tröszt élén vezérigazgató áll, akit a miniszter nevez ki. A vezérigazgató a tröszt, valamint az irányítása alá tartozó vállalatok működéséért felelős.
(2) A vezérigazgató állandó helyettesei: az igazgató-főmérnök (műszaki vezérigazgató helyettes), mint a vezérigazgató első helyettese és az igazgató-főkönyvelő (gazdasági vezérigazgató helyettes), akiket a miniszter nevez ki. Ha a termelés érdekei indokolják, a miniszter a fentieken kívül további helyettes vezérigazgatókat is kinevezhet.
(3) A tröszt irányítása alá tartozó vállalatok igazgatóit és ezek helyetteseit (főmérnökeit és főkönyvelőit) - amennyiben a miniszter másként nem rendelkezik - a tröszt vezérigazgatója nevezi ki.
13. § (1) A tröszt vezérigazgatója mint a tröszt egyszemélyi felelős vezetője mellett - amennyiben a miniszter másként nem rendelkezik - tanácsadó testületként igazgató-tanácsot kell szervezni.
(2) Az igazgató-tanács elnöke a tröszt vezérigazgatója. Állásuknál fogva tagjai: a vezérigazgató helyettesei, a tröszt alá tartozó vállalatok igazgatói, valamint a tröszt pártszervezetének titkára, és a szakszervezet képviselője. Az igazgatótanács többi tagját a miniszter (a tröszt vezető beosztású, illetőleg szakmailag kiemelkedő - kutatók, mérnökök, szocialista brigádvezetők, stb. - valamint külső kapcsolódó szervek dolgozói közül) nevezi ki.
(3) A tröszt vezérigazgatója által a tröszt igazgató-tanácsa elé terjesztendő kérdések tekintetében a 6. § (3) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.
14. § A tröszt igazgató-főmérnöke a tröszt és az alája tartozó vállalatok műszaki irányításért a vezérigazgatóval együtt felelős.
15. § (1) A tröszt igazgató-főkönyvelője a tröszt és az alája tartozó vállalatok számviteléért, a számvitellel kapcsolatos ügyvitelért, a pénz- és hitelgazdálkodásért, valamint a hatáskörébe tartozó ellenőrző tevékenységéért a vezérigazgatóval együtt felelős.
(2) A tröszt igazgató-főkönyvelője a felügyeletet gyakorló szerv irányában a vállalati főkönyvelő jogait gyakorolja és felelősségét viseli.
16. § (1) A tröszt tervét a miniszter, a tröszt irányítása alá tartozó vállalatok tervét - a tröszt tervének keretei között - a tröszt vezérigazgatója hagyja jóvá; a terv módosítására a miniszter által előírt szabályozás szerint jogosult. A vállalatok tervének teljesítéséért a vállalatok igazgatói, a tröszt és az irányítása alá tartozó összes vállalatok tervének teljesítéséért a tröszt vezérigazgatója felelős.
(2) A tröszt és az alája tartozó vállalatok saját pénzügyi alapokkal (pl. beruházási alap, forgóalap, stb.) rendelkeznek.
(3) A tröszt vezérigazgatója a tervteljesítés érdekében a vállalat álló- és forgóeszközeit, ideértve a felújítási és vállalatfejlesztési alap eszközeit is, az erre vonatkozó külön szabályok szerint átcsoportosíthatja. A beruházási előirányzatokat a tröszt vezérigazgatója bontja le beruházókra és beruházásokra, az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint.
(4) A tröszt vezérigazgatója rendelkezik a tröszt felügyelete alá tartozó vállalatok összevontan kezelt műszaki fejlesztési alapja felett és irányítja annak felhasználását.
17. § (1) A tröszt vezérigazgatója az alája tartozó vállalatok működéséhez szükséges anyagok és egyéb eszközök közös beszerzését, a termékek közös értékesítését, a beruházási és felújítási tevékenység központi lebonyolítását, a kutatás, valamint egyéb gazdasági tevékenységek központi intézését rendelheti el.
(2) Ha a trösztöt az irányítása alá tartozó egy, vagy több vállalat nevében kötött szerződés alapján vagy az (1) bekezdésben említett tevékenysége alapján kötelezettség terheli, azt arra a vállalatra háríthatja át, amelynek magatartásával összefüggésben merült fel e kötelezettség, ez azonban nem érinti a trösztnek harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettségeit.
18. § (1) A tröszt irányítása alatt álló vállalatoknak önálló számvitelük van és külön mérlegbeszámolót készítenek. A vállalatok mérlegét a tröszt hagyja jóvá.
(2) A trösztnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely saját gazdasági eredményeit és a vállalatok gazdasági eredményeit elkülönítve és együttesen is kimutatja.
(3) A tröszt a vállalatok és a saját mérlegbeszámolója alapján összesített mérlegbeszámolót készít, amelyet a miniszter hagy jóvá.
19. § A tröszt működésével felmerülő költségek a trösztöt és az alája tartozó vállalatokat terhelik. A költségeket a vállalatok között a tröszt vezérigazgatója osztja fel.
20. § (1) Trösztöt a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács is alapíthat. Ebben az esetben a tröszt a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének felügyelete és irányítása alatt áll.
(2) A tanács által alapított tröszt élén igazgató áll, helyettesei a főmérnök és a főkönyvelő
(3) A kinevezési jogot az 1051/1955. (V. 10.) számú minisztertanácsi határozat szerint a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja azzal, hogy a tröszt igazgatójának kinevezéséhez a végrehajtó bizottság és az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.
(4) A tanács által alapított trösztnél igazgatótanács nem működik.
(5) A tervjóváhagyás tekintetében a tanácsi tervezésre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók.
IV. Zárórendelkezések
21. § Ha a tröszt vagy valamelyik vállalata külkereskedelmi tevékenység ellátására jogosult, cégbejegyzése tekintetében a 3/1961. (X. 21.) KkM rendelet irányadó.
22. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell azokra a trösztökre is, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt alapítottak.
(3) A szénbányászati trösztökre külön jogszabály irányadó.
(4) A nem ipari vállalatokat irányító trösztökre vonatkozó eltérő szabályokat - e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével - az illetékes miniszter állapítja meg.
(5) E rendelet hatálybalépésével az egyesülésekről szóló 102/1950. (IV. 10.) MT és a trösztökről szóló 122/1951. (VI. 17.) MT rendelet hatályát veszti; a trösztök irányítása alá tartozó vállalatok tekintetében az 1003/1960. (I. 17.) Korm. számú határozatnak a vállalatfejlesztési alapra vonatkozó rendelkezései e rendelet 16. §-a (3) bekezdésének megfelelően módosulnak.
Kádár János s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke