38/1963. (XII. 25.) Korm. rendelet

az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról

ELSŐ RÉSZ

AZ ANYAKÖNYVI IGAZGATÁS SZERVEZETE

Első fejezet

Anyakönyvi kerületek

Az anyakönyvi kerületek beosztása és elnevezése

1. § (1) A községi, a városi és városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának működési területe egy anyakönyvi kerület.

(2) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága azokban az anyakönyvi kerületekben, melyeknek működési területén végrehajtó bizottsági kirendeltség is van, anyakönyvi kerületi kirendeltség szervezését rendelheti el.

Második fejezet

Az anyakönyvvezető

Az anyakönyvvezető megbízása

2. § Az anyakönyvvezetőt községekben a községi tanács végrehajtó bizottsága, városokban a városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának vezetője bízza meg.

Kizárási okok

3. § Az anyakönyvvezető saját magára, házastársára, élettársára, egyenesági rokonaira vonatkozóan az anyakönyvbe bejegyzést nem teljesíthet és a saját maga, valamint a fent írt hozzátartozói házasságkötésénél nem működhet közre.

Harmadik fejezet

Az anyakönyvi igazgatás felügyelete

A felügyelő hatóságok

4. § (1) A községi anyakönyvi kerületek felett a felügyeletet a járási, a városi, városi (fővárosi) kerületi anyakönyvi kerületek felett a megyei, megyei jogú városi (fővárosi) tanács végrehajtó bizottság igazgatási osztálya (továbbiakban: felügyeletet gyakorló igazgatási osztály) gyakorolja.

(2) Az anyakönyvi igazgatás feletti főfelügyeletet a Minisztertanács elnöke (továbbiakban: főfelügyeletet gyakorló szerv) gyakorolja.

A Központi Statisztikai Hivatal ellenőrzési jogköre

5. § A Központi Statisztikai Hivatal és területi szervei az anyakönyvi kerületek működését a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából a helyszínen megvizsgálhatják, ebben a körben részükre utasítást adhatnak és az anyakönyvekbe betekinthetnek.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ANYAKÖNYVI ÉS HÁZASSÁGKÖTÉSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Negyedik fejezet

Az anyakönyvi eljárás általános szabályai

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

6. § Az anyakönyvi eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait kell az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel alkalmazni.

Az eljárásra jogosult személyek

7. § Az anyakönyvi eljárás során az ügyfelek személyesen, törvényes képviselőik, vagy meghatalmazottaik útján járhatnak el. Azokban az esetekben azonban, amelyekben ez a rendelet a személyes megjelenést megkívánja, meghatalmazott nem járhat el.

Okiratok bemutatása

8. § (1) Az anyakönyvi eljárás során a tizenhat éven felüli magyar állampolgárok a szükséges adatokat személyi igazolvánnyal kötelesek igazolni. Az ország területére külföldről érkező magyar állampolgárok adataikat útlevéllel igazolhatják. Azokat a személyeket, akik érvényes személyi igazolvánnyal nem rendelkeznek - bár ilyennel kellene rendelkezniök -, az anyakönyvi eljárás lefolytatása előtt az állandó lakóhelyük szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell irányítani személyi igazolvány kiváltása céljából. Abban az esetben, ha a személyi igazolvány hiánya az anyakönyvi eljárás lefolytatását nem akadályozza, az eljárás megindításával egyidejűleg az anyakönyvvezető köteles a személyi igazolvány hiányáról az ügyfél állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot értesíteni.

(2) A személyi igazolvánnyal nem rendelkező ügyfél (külföldi állampolgár, tizenhat éven aluli vagy gondnokság alatt álló személy) a szükséges adatokat, vagy a személyi igazolvánnyal rendelkező ügyfél a személyi igazolványban nem szereplő adatokat más okiratokkal, elsősorban anyakönyvi okmányokkal köteles igazolni.

(3) Ha a bemutatott személyi igazolvány vagy egyéb okmány aggályos, az ügyfelet anyakönyvi okirat bemutatására kell kötelezni. Amennyiben a személyi igazolvány, vagy egyéb okmány és az anyakönyvi okirat között valamely adatban eltérés mutatkozik, az anyakönyvi eljárás során az anyakönyvi okiratban szereplő adatokat kell helyesnek elfogadni.

(4) Olyan adat igazolására, amely az eljáró anyakönyvvezető által vezetett anyakönyvben szerepel, okiratot bemutatni nem kell. Nem kell okiratot bemutatni azokban az esetekben sem, amikor valamely adat igazolására személyes nyilatkozatot lehet tenni.

(5) Idegen nyelven kiállított okiratokat az ügyfelek hiteles magyar fordításban kötelesek bemutatni.

Személyes nyilatkozat

9. § (1) Az anyakönyvi és házasságkötési eljárás során a személyi igazolvánnyal nem rendelkező ügyfél az egyébként szükséges okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozatot tehet, ha az okiratot külföldről kellene beszerezni és annak beszerzése akadályba ütközik.

(2) A személyi igazolvánnyal rendelkező ügyfél az (1) bekezdésben foglaltak szerint személyes nyilatkozatot tehet olyan adat okirati igazolása helyett, amely a személyi igazolványban nem szerepel.

(3) Személyes nyilatkozatot csak az eljárásban érdekelt ügyfél tehet. A cselekvőképtelen érdekelt helyett a törvényes képviselő tehet személyes nyilatkozatot. A korlátozottan cselekvőképes érdekelt helyett is törvényes képviselője teheti meg a személyes nyilatkozatot, ha az igazolandó adatról az érdekeltnek tudomása nincs, a törvényes képviselő viszont azt közvetlen tudomás vagy egyéb megbízható forrás alapján ismeri.

Az anyakönyvi bejegyzések és iratok megtekintése

10. § (1) Az anyakönyvi bejegyzések és iratok megtekintése csak annak engedélyezhető, aki személyére szóló meghatalmazással igazolja, hogy a megtekintésre hivatalos eljárással kapcsolatban van szükség és a meghatalmazásban feltüntették, hogy a bejegyzések és iratok megtekintése milyen adatok megállapítása céljából szükséges. A meghatalmazást be kell vonni és azt irattárban kell megőrizni.

(2) A meghatalmazást csak akkor lehet elfogadni, ha azt annak a szervnek a vezetője írta alá, amelynek a bejegyzés, vagy irat megtekintésére az előtte folyó hivatalos eljárással kapcsolatban szüksége van.

(3) Nagyobb mennyiségű anyakönyvi bejegyzés és irat megtekintését a felügyeletet gyakorló igazgatási osztály vezetője, az állami levéltárak őrizetében levő másodpéldányokban foglaltak megtekintését pedig a levéltár vezetője engedélyezheti.

(4) A területileg illetékes közjegyző a halotti anyakönyvekbe és a vonatkozó anyakönyvi iratokba betekinthet.

(5) A területileg illetékes járási, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szervének az (1) bekezdés szerint igazolt meghatalmazottja a születési anyakönyvekbe és a vonatkozó anyakönyvi iratokba betekinthet és azokból egyes adatokat kijegyezhet.

Ötödik fejezet

Az anyakönyvi bejegyzések fajai

11. § (1) Az anyakönyvi bejegyzések alap- vagy utólagos bejegyzések lehetnek.

(2) Az anyakönyvbe az alapbejegyzést a születésre és a halálesetre vonatkozóan az arra kötelezettek bejelentése, a házasságkötésre vonatkozóan pedig a házasulóknak a házasságkötésre irányuló kijelentése alapján kell bejegyezni. Alapbejegyzés teljesítésének hivatalból vagy hatósági rendelkezés alapján is helye van.

(3) A bejelentő a bejelentés alkalmával köteles közölni és igazolni mindazon adatokat, melyek a születés és haláleset anyakönyvi bejegyzéséhez szükségesek. Születés bejelentése esetén a születés megtörténtét orvos vagy szülésznő által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Haláleset bejelentése esetén a halottvizsgálati bizonyítvány két példányát be kell nyújtani és be kell szolgáltatni, ha volt, a halott személyi igazolványát.

(4) Kiskorú személy bejelentését csak abban az esetben szabad elfogadni, ha gyermeke születését vagy halálesetét jelenti be.

(5) Hivatalból kell a születést vagy a halálesetet anyakönyvezni, ha az anyakönyvvezető be nem jelentett születésről vagy halálesetről szerez tudomást és a bejelentésre kötelezettek ismeretlenek. Ilyen esetben az anyakönyvvezető hivatalból köteles intézkedni az anyakönyvezéshez szükséges adatok beszerzéséről. Amennyiben az anyakönyvezéshez szükséges adatokat megállapítani nem lehet, a születést az ismeretlen szülőktől származó gyermekre, a halálesetet az ismeretlen hullára vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell bejegyezni.

(6) "Intézetben történt" születés vagy haláleset kifejezésben intézeten kórházat, szülőotthont, más polgári intézetet (szociális otthon), vagy a fegyveres erők, valamint a fegyveres és rendészeti testületek parancsnoksága alatt álló helyet (laktanya, tábor stb.) kell érteni.

Hatodik fejezet

Az alapbejegyzések és az utólagos bejegyzések kiigazítása

12. § (1) Az alapbejegyzést, illetőleg az utólagos bejegyzést ki kell igazítani, ha

a) az nem felel meg a születés, a házasságkötés, illetőleg a haláleset időpontjában fennállott állapotnak, vagy az anyakönyvek vezetésére vonatkozó rendelkezéseknek;

b) az anyakönyvi bejegyzést hiányos vagy téves adatokkal teljesítették - az apa adatai nélkül teljesített születési anyakönyvi bejegyzés kivételével - és azokat később megállapították.

(2) Azokban az esetekben, amikor több utónévvel rendelkező személy valamelyik utóneve kizárólagos viselésének engedélyezését és a másik utónév törlését vagy pedig az utónevek sorrendjének felcserélését kérik, az alapbejegyzést ki kell igazítani, azonban a kiigazítás után az anyakönyvben legfeljebb két bejegyzett utónév maradhat meg.

(3) A kiigazítási eljárást kérelemre vagy hivatalból kell megindítani.

HARMADIK RÉSZ

A SZÜLETÉS ANYAKÖNYVEZÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

Hetedik fejezet

A születés bejelentése

A születés bejelentésére kötelezettek

13. § (1) Intézetben történt születés esetében a születés bejelentése az intézet vezetőjének kötelessége. Máshol történt születés esetében a bejelentést a szülők kötelesek megtenni.

(2) A bejelentésre kötelezett helyett a bejelentést a törvényes képviselő vagy meghatalmazott is megteheti.

(3) Ha bejelentésre kötelezett nincs, a bejegyzendő adatokat hivatalból kell megállapítani.

(4) Ha az intézeten kívül történt születésnél orvos vagy szülésznő működött közre, úgy a születést ők is kötelesek bejelenteni, függetlenül attól, hogy a bejelentésre ki a kötelezett.

(5) A születést akkor is be kell jelenteni, ha a gyermek halva született.

A bejelentés határideje

14. § (1) Az intézetben történt születést az azt követő első munkanapon, a máshol történt születést pedig a születést követően nyolc napon belül kell bejelenteni.

(2) A szülésnél közreműködött orvos vagy szülésznő a születést követő első munkanapon köteles bejelentését megtenni.

(3) A halva született gyermek születését az azt követő első munkanapon kell bejelenteni.

A bejelentés módja

15. § (1) A születés bejelentésekor a bejelentő mindazon adatokat köteles közölni, melyek a születés anyakönyvezéséhez szükségesek. A születés megtörténtét - az intézetben történt születés kivételével - orvos vagy szülésznő által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni.

(2) Ha a bejelentést a szülők teszik meg, személyi adataikat személyi igazolvánnyal, ha azzal nem rendelkeznek, házassági, illetőleg születési anyakönyvi kivonattal kötelesek igazolni.

(3) Intézetben történt születés esetén a születés bejelentésére szolgáló nyomtatványt az anya személyi igazolványa vagy házassági, illetőleg születési anyakönyvi kivonata felhasználásával kell kitölteni. A bejelentéshez a személyi igazolvány kivételével a felhasznált anyakönyvi kivonatokat csatolni kell.

(4) Az intézeten kívül történt születésnél közreműködött orvos vagy szülésznő által teljesített bejelentésének az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a születés helyét, évét, hónapját, napját;

b) a gyermek nemét, súlyát és hosszát;

c) a szülők nevét és lakóhelyét;

d) azt, hogy a gyermek szülei házassági kötelékben élnek-e vagy sem;

e) azt, hogy a gyermek élve vagy halva született-e;

végül

f) ha a gyermek szülei nem élnek házasságban, az anya születési helyét és idejét is, továbbá az anya által apaként megjelölt személy nevét és lakóhelyét.

Eljárás hiányos bejelentés esetén

16. § (1) Ha a bejelentő valamely olyan adatra, amelyet a születési anyakönyvbe be kell jegyezni, nem tud nyilatkozni, azonban azt előreláthatólag pótlólag be lehet szerezni, a bejegyzést legfeljebb harminc napra el kell halasztani és a bejelentőt felhívni, hogy a hiányzó adatokat harminc napon belül igazolja.

(2) A születés anyakönyvezését az apa adatainak hiánya miatt nem szabad elhalasztani.

(3) Ha a hiányzó adatot harminc napon belül nem jelentették be vagy nem igazolták, a születést a rendelkezésre álló adatok alapján kell anyakönyvezni.

Nyolcadik fejezet

A születés bejegyzése az anyakönyvbe

Illetékesség a születés anyakönyvezésére

17. § (1) A születést - ideértve a halvaszületést is - abban az anyakönyvi kerületben kell az anyakönyvbe bejegyezni, ahol az történt.

(2) Ha a gyermek járművön született, az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén az anya a járművet elhagyta.

(3) Többes szülés esetén mindegyik gyermek születésének anyakönyvvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén az utolsó gyermek született.

Kilencedik fejezet

Örökbefogadással kapcsolatos bejegyzések

18. § Ha a születési anyakönyvben az örökbefogadásnak csupán a ténye van feljegyezve, az örökbefogadó szülő, annak halála, vagy ismeretlen helyen való tartózkodása esetén az örökbefogadott törvényes képviselője, illetőleg a nagykorú örökbefogadott bármikor kérheti, hogy az örökbefogadó szülőket vérszerinti szülőkként jegyezzék be.

NEGYEDIK RÉSZ

A HÁZASSÁG MEGKÖTÉSE

Tizedik fejezet

A házasság megkötését megelőző eljárás

A házasulók tennivalói a házasság megkötését megelőző eljárás során

19. § (1) A házasulóknak a házasság megkötését megelőzően az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniök, hogy tervezett házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, bizonyítaniok kell, hogy házasságkötésük törvényes előfeltételei fennállnak, és igazolniok kell azokat a személyi adatokat, amelyeket a házasság megkötése után a házassági anyakönyvbe be kell jegyezni.

(2) A házasulók az (1) bekezdésben foglaltak bejelentése és igazolása céljából akár együtt, akár külön-külön, bármelyik anyakönyvvezető előtt megjelenhetnek.

A házasság törvényes akadályainak vizsgálata

20. § (1) A házasság törvényes akadályait az anyakönyvvezető - a személyi igazolvánnyal rendelkező házasulóknál elsősorban a személyi igazolvány alapján - vizsgálni köteles.

(2) A vizsgálat során a házasulókat figyelmeztetni kell, a házassági akadály ellenére tudva, vagy gondatlanságból kötött házasság következményeire.

A házasság törvényes előfeltételeinek igazolása

21. § (1) A házasuló személyi adatait, lakóhelyét és magyar állampolgárságát személyi igazolvánnyal, ha azzal nem rendelkezik, anyakönyvi és állampolgársági okmányokkal, lakbizonylattal köteles igazolni.

(2) Az anyakönyvvezető jogosult a személyi igazolvánnyal rendelkező házasulót is anyakönyvi kivonat bemutatására kötelezni, ha megállapítása szerint a személyi igazolványba bejegyzett adatok aggályosak.

A házasságkötéshez szükséges engedély igazolása

22. § (1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a gyámhatóság három hónapnál nem régebbi jogerős határozatával köteles igazolni, hogy a házasságkötéshez engedélyt kapott.

(2) A fegyveres erők, valamint a fegyveres és rendészeti testületek hivatásos, továbbá a néphadsereg továbbszolgáló állományába tartozó személyek a házasságkötést megelőzően igazolni kötelesek, hogy házasságkötésükhöz az illetékes parancsnokság engedélyt adott és az engedélyben megszabott idő még nem telt el.

A korábbi házasság megszűnésének igazolása

23. § (1) Az a házasuló, akinek személyi igazolvánnyal kell rendelkeznie, korábbi házasságának megszűnését személyi igazolvánnyal köteles igazolni.

(2) Az a házasuló, aki személyi igazolvánnyal nem rendelkezik, házastársa halálát halotti anyakönyvi kivonattal vagy a volt házastárs halálát utólagos bejegyzésként feltüntető házassági anyakönyvi kivonattal vagy a volt házastársa holtnak nyilvánító vagy a halálának tényét megállapító jogerős bírósági végzéssel igazolhatja. A házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását jogerős bírósági ítélettel vagy a házasság felbontását, illetőleg érvénytelenné nyilvánítását utólagos bejegyzésként feltüntető házassági anyakönyvi kivonattal kell igazolni. A korábbi házasság megszűnésének igazolására személyes nyilatkozat is tehető, ha az anyakönyvi kivonatot, illetőleg bírósági határozatot külföldről kellene beszerezni és az akadályba ütközik.

(3) Ha valakit halotti anyakönyvi bejegyzés, holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító jogerős bírósági végzés alapján halottnak tekintenek, és házastársa újabb házasságot köt, a korábbi házasságot a haláleset tévesen megállapított időpontjától kezdődően akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az újabb házasság megkötése után kiderül, hogy a halottnak tekintett személy életben van. Ilyen esetben a korábbi házasság megszűnését a megdöntött anyakönyvi bejegyzést tartalmazó halotti anyakönyvi kivonattal, illetőleg a hatálytalanná vált holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító bírói végzéssel és a volt házastárs újabb házasságkötését tanúsító anyakönyvi kivonattal kell igazolni.

A menyasszony bejelentése névviseléséről

24. § Ha a menyasszony a házasságkötés után kizárólag leánykori családi nevét kívánja továbbra is viselni, ezt a házasság megkötése előtt az anyakönyvvezetőnél bármikor bejelentheti. A bejelentést a házasság megkötéséig vissza lehet vonni.

A menyasszony gyermekének apaságára vonatkozó nyilatkozat

25. § (1) Az anyakönyvvezető köteles a házasságkötést megelőző eljárás során a személyesen jelenlevő vőlegényt figyelmeztetni arra, hogy ha tud a menyasszonynak olyan gyermekéről, akinek családi jogállása nincs rendezve, és a gyermek apaságára vonatkozóan kizáró kijelentést nem tesz, a házasságkötés után - a szükséges egyéb feltételek fennállása esetén - őt kell a gyermek apjának tekinteni.

(2) A vőlegény a kizáró nyilatkozatot a házasság megkötéséig teheti meg. A nyilatkozatot visszavonni nem lehet.

A gyermek családi nevére vonatkozó megállapodás

26. § Ha a menyasszony bejelenti, hogy a házasságkötés után kizárólag leánykori családi nevét kívánja továbbra is viselni, a házasulók a házasságkötés előtt is megállapodhatnak a házasságból származó gyermekek közös családi nevére vonatkozóan. A megállapodást a házasságkötés anyakönyvi bejegyzése alkalmával az anyakönyv "Megjegyzések" rovatába kell bejegyezni.

Eljárás közeli halállal fenyegető betegség esetén

27. § (1) A házasuló közeli halállal fenyegető betegsége esetén a házasságkötés előfeltételeit a házasulók által tett személyes nyilatkozat pótolja.

(2) Az anyakönyvvezető az (1) bekezdésben foglalt esetben sem adhat azonban felmentést házassági akadály alól. Ha azonban a házasuló személyes nyilatkozatában azt állítja, hogy - olyan esetekben, amikor a törvény értelmében felmentésnek van helye -, a felmentést megkapta, annak okirattal való igazolását követelni nem szabad.

(3) Ha a betegnél orvos van jelen, vagy a beteghez való hívása késedelem nélkül megtörténhet, az anyakönyvvezető köteles a betegség természetére, a közeli halál veszélyére nézve az orvos véleményét kikérni. Az orvos írásban adott véleményét a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, ennek hiányában a jegyzőkönyvben kell feltüntetni, hogy az anyakönyvvezető a házasuló közeli halála veszélyének fennállását milyen alapon állapította meg.

Tennivalók a házasságkötés előtt

28. § (1) A házassági akadályt bárki bejelentheti. Ha a házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető bejelentés alapján vagy más módon házassági akadályról szerez tudomást, a házasságkötésnél való közreműködés előtt köteles megvizsgálni, hogy a tudomására jutott tény való-e.

(2) Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél akkor sem működhet közre, ha a házassági akadály a házasságkötést megelőző eljárás befejezése után keletkezett.

A házasságkötés idejének kitűzése

29. § (1) Ha a házasságkötésnél való közreműködés megtagadására nincs ok, az anyakönyvvezető a házasulók kívánságának lehető figyelembevételével kitűzi a házasságkötés időpontját.

(2) Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta hat hónap már eltelt, a házasságkötés időpontját csak akkor lehet kitűzni, ha az anyakönyvvezető ismételt vizsgálat során megállapítja, hogy a tervezett házasságnak nincsenek törvényes akadályai, a törvényes előfeltételei pedig fennállanak. Ha a házasulók vagy az egyik házasuló külföldi állampolgár, a megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvételétől számított hat hónapon túl a házasságkötés idejét csak akkor lehet kitűzni, ha a megelőző eljárást ismételten lefolytatták.

A házasságkötés nyilvánossága és ünnepélyessége

30. § A házasságkötés nyilvánosan és ünnepélyesen történik.

A házasság megkötése

31. § (1) A házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető jelenlétében személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés két tanú jelenlétében történik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel az anyakönyvvezetőnek a házasságkötésnél való közreműködése csak akkor szabályszerű, ha

a) az anyakönyvvezető hivatalosan jár el;

b) mind a két házasuló és

c) mind a két tanú is személyesen jelen van.

Magyarul nem tudók házasságának megkötése

32. § (1) Ha a házasuló magyarul nem ért, az anyakönyvvezető azonban a magyarul nem tudó házasuló nyelvét érti, magyar nyelvű kérdéseit és kijelentéseit köteles a házasuló nyelvén megmagyarázni, a házasulónak saját nyelvén adott válaszát magyarul megismételni és azt elfogadni.

(2) Ha az anyakönyvvezető vagy a házasságkötési tanú a házasuló nyelvét nem érti, tolmácsot kell alkalmazni.

(3) A házasságkötéshez szükséges tolmácsról a házasulók kötelesek gondoskodni. A házasulókat és a házasulók szüleit tolmácsként alkalmazni nem szabad, azonban a tanúk egyike mint tolmács is közreműködhet.

Némák és siketnémák házasságának megkötése

33. § (1) Írni és olvasni tudó némához vagy siketnémához az anyakönyvvezető előbb szóban, majd írásban köteles a házasságkötési szándék iránt kérdést intézni. A házasuló a választ írásban köteles megadni.

(2) Ha a néma vagy siketnéma házasuló írni és olvasni nem tud, az anyakönyvvezető kérdését és kijelentését, valamint a házasuló válaszát jelbeszédben jártas személy közvetíti.

(3) A 32. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket e § esetében is alkalmazni kell.

Tanúk

34. § (1) Házasságkötésnél minden nagykorú és cselekvőképes személy tanú lehet.

(2) Tanúkról a házasulók kötelesek gondoskodni. A tanács végrehajtó bizottságának dolgozói ugyanabban az anyakönyvi kerületben csak rokonaik házasságkötésénél lehetnek tanúk.

Tizenegyedik fejezet

Külföldi és hontalan személy házasságkötése Magyarországon

A házasság törvényes akadályai

35. § Ha a külföldi állampolgár vagy külföldön lakó hontalan, illetőleg kétes vagy vitás állampolgárságú személy Magyarországon házasságot kíván kötni, a házasságkötést megelőző eljárás során köteles az illetékes külföldi hatóság által kiállított bizonyítvánnyal igazolni, hogy a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba.

Felmentés a házassági akadályok fenn nem állásának igazolása alól

36. § (1) Ha a külföldi állampolgár vagy külföldön lakó hontalan, illetőleg kétes vagy vitás állampolgárságú házasuló nem rendelkezik hazai hatósága által kiállított olyan tanúsítvánnyal, amely igazolja, hogy a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba, ennek bemutatása alól az igazságügyminiszter adhat felmentést. A felmentés hat hónapig érvényes.

(2) A felmentés megadására irányuló kérelmet a házasuló közvetlenül, vagy az anyakönyvvezető útján terjesztheti elő.

Tizenkettedik fejezet

Magyar állampolgár házasságkötése külföldön

Tanúsítvány külföldi házasságkötéshez

37. § (1) Ha magyar állampolgár külföldön külföldi hatóság előtt kíván házasságot kötni, kérelmére az igazságügyminiszter tanúsítványt ad arról, hogy a házasság a magyar jog szerint nem ütközik akadályba. A külföldön lakó, vagy tartózkodó magyar állampolgárnak a tanúsítványt a magyar külképviseleti hatóság adja ki. A tanúsítvány hat hónapig érvényes.

(2) A tanúsítvány kiadására irányuló kérelmet a házasuló Magyarországon a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél vagy az igazságügyminiszternél, külföldön pedig a magyar külképviseleti hatóságnál terjesztheti elő.

(3) A kérelemhez csatolni kell a külföldön lakó házasulónak az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető) előtt tett és hitelesített nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy tervezett házasságának legjobb tudomása szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a házasulók személyi adatait, lakcímét és állampolgárságát.

ÖTÖDIK RÉSZ

A HALÁLESET ANYAKÖNYVEZÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

Tizenharmadik fejezet

A haláleset bejelentése

A haláleset bejelentésére kötelezettek

38. § (1) Intézetben történt haláleset bejelentése az intézet vezetőjének kötelessége. Máshol történt haláleset bejelentésére a meghalt személlyel egy lakásban élt személyek, elsősorban a rokonok kötelesek.

(2) A bejelentésre kötelezettek helyett a bejelentést a törvényes képviselő, vagy meghatalmazott is megteheti.

(3) Ha bejelentésre kötelezett nincs, a bejegyzendő adatokat hivatalból kell megállapítani.

A bejelentés határideje

39. § A halálesetet a halál napját követő első munkanapon kell bejelenteni.

A bejelentés módja

40. § (1) A haláleset bejelentésekor a bejelentő mindazokat az adatokat köteles közölni és igazolni, melyek a haláleset bejegyzéséhez szükségesek. A bejegyzendő adatok igazolására elsősorban a halott személyi igazolványába bejegyzett adatokat kell elfogadni.

(2) A bejelentés alkalmával a halott személyi igazolványát az anyakönyvvezetőnek át kell adni.

(3) Minden haláleset bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek át kell adni az intézet, az orvos vagy halottkém által kiállított halottvizsgálati bizonyítvány két példányát.

(4) A halottvizsgálati bizonyítvány egyik példányát az anyakönyvi irattárban kell megőrizni.

Tizennegyedik fejezet

A haláleset bejegyzése az anyakönyvbe

Illetékesség a haláleset anyakönyvezésére

41. § (1) A halálesetet abban az anyakönyvi kerületben kell a halotti anyakönyvbe bejegyezni, ahol az történt.

(2) Ha a haláleset járművön történt, az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a hullát a járműről leemelték.

(3) Talált hulla esetén az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a hullát találták.

(4) Holtnak nyilvánítás, illetőleg a halál tényének bírósági megállapítása esetében az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek a működési területén a bírósági végzés szerint az eltűnés, illetőleg a haláleset történt. Ha a bírósági végzés az eltűnés, illetőleg a haláleset helyét nem állapítja meg, vagy megállapítja, de az külföldön van, a halálesetet az eltűnt, illetőleg meghalt személy születését nyilvántartó anyakönyvi kerületben és ha az külföldön van, vagy ismeretlen, a budapesti V. kerületi anyakönyvi kerületben kell bejegyezni.

HATODIK RÉSZ

UTÓLAGOS-, ÚJBÓL VALÓ ÉS HAZAI ANYAKÖNYVEZÉS

Tizenötödik fejezet

Utólagos anyakönyvezés

Az utólagos anyakönyvezés feltétele

42. § (1) Utólagos anyakönyvezésnek van helye, ha

a) a születést vagy a halálesetet annak napjától számított harminc napon belül, vagy

b) a házasságkötést a házasság megkötése után azonnal nem jegyezték be az anyakönyvbe.

(2) Utólagos anyakönyvezésnek az (1) bekezdés alapján is csak akkor van helye, ha

a) házasságkötés esetében legalább a házastársak neve és a házasságkötés ideje ismeretes;

b) haláleset esetében azt kétségtelenül megállapították, vagy a bíróság holtnak nyilvánító, illetőleg a haláleset tényét megállapító jogerős végzést hozott.

Az utólagos anyakönyvezés elrendelése

43. § (1) Az utólagos anyakönyvezés elrendelése annak a felügyeletet gyakorló igazgatási osztálynak hatáskörébe tartozik, melynek működési területén azokat az anyakönyveket őrzik, ahová a születést, a házasságkötést, illetőleg a halálesetet eredetileg be kellett volna jegyezni.

(2) Külföldön történt születés, házasságkötés vagy haláleset utólagos anyakönyvezése esetén a hazai anyakönyvezésre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

(3) Az utólagos anyakönyvezés iránti eljárás hivatalból vagy kérelemre indul meg.

Tizenhatodik fejezet

Az újból való anyakönyvezés

Az újból való anyakönyvezés feltétele

44. § A születés, a házasságkötés és a haláleset újból való anyakönyvezését kell elrendelni, ha:

a) a vérszerinti szülőkre és esetleg a gyermek családi nevére vonatkozó adatokat az anyakönyvből törölni kellett, mert szülőkként az örökbe fogadó szülőket kell bejegyezni, vagy mert jogerős bírósági ítélet szerint az apaként bejegyzett személy a gyermeknek nem apja;

b) a képzelt szülőkre vonatkozó adatokat az anyakönyvből törölni kellett, mert szülőkként az örökbefogadó szülőket kell bejegyezni, vagy mert a vérszerinti szülők kilétét, illetőleg teljes hatályú apai elismerés, jogerős bírósági ítélet, vagy az anya utólagos házasságkötése alapján az apa személyét megállapították;

c) a teljes hatályú apai elismerés, az apaságot megállapító jogerős bírósági ítélet, vagy az anya utólagos házasságkötésének hatálya olyan gyermek családi jogállására vonatkozik, illetőleg a gyámhatóság olyan gyermek részére állapít meg képzelt szülőt, akinek születését 1953. január 1. előtt a szülőkre, illetőleg az apára vonatkozó adatok nélkül anyakönyvezték;

d) a vérszerinti szülőkként bejegyzett örökbefogadó szülők adatait az anyakönyvből az örökbefogadás megszűnése következtében törölni kellett;

e) valamely alapbejegyzésben olyan lényeges vagy olyan sok hiba van, hogy a bejegyzést kiigazítási eljárás útján sem lehet helyrehozni;

f) valamely születés vagy haláleset anyakönyvi bejegyzését nem az illetékes anyakönyvi kerületben teljesítették;

g) valamely születés vagy haláleset anyakönyvi alapbejegyzését arra nem jogosult személy írta alá;

h) a vérszerinti apára vonatkozó adatokat az anyakönyvből törölni kellett, mert az apát holtnak nyilvánító, vagy halála tényét megállapító jogerős bírósági végzés a halál napját a gyermek fogantatási idejét megelőző időpontban állapította meg.

Az újból való anyakönyvezés elrendelése

45. § (1) Az újból való anyakönyvezést a 44. § f) pontjában foglalt eset kivételével az a felügyeletet gyakorló igazgatási osztály rendeli el, amelynek a felügyelete alá tartozó anyakönyvi kerületben az alapbejegyzést teljesítették. A 44. § f) pontjában foglalt esetben az újból való anyakönyvezést az a felügyeletet gyakorló igazgatási osztály rendeli el, melynek működési területén a születés vagy haláleset anyakönyvi bejegyzését eredetileg teljesíteni kellett volna.

(2) Az újból való anyakönyvezés iránti eljárás hivatalból vagy kérelemre indul meg. A 44. § f) pontjában foglalt esetben az anyakönyvvezető köteles intézkedni, hogy az újból való anyakönyvezés az arra illetékes anyakönyvi kerületben megtörténjék.

Tizenhetedik fejezet

A hazai anyakönyvezés

A hazai anyakönyvezés feltétele

46. § (1) Magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését és halálesetét a magyar anyakönyvbe be kell jegyezni. Magyarországon lakó hontalan személy külföldön történt születését, házasságkötését, illetőleg halálesetét, ha állandó lakóhelye Magyarországon van vagy volt, a magyar anyakönyvbe is be kell jegyezni, ha azt olyan személy kéri, akinek a hazai anyakönyvezéshez érdeke fűződik.

(2) Magyar állampolgár születését és házasságkötését a magyar anyakönyvbe akkor is be kell jegyezni, ha a magyar állampolgárságot születése, illetőleg házasságkötése után szerezte meg.

A hazai anyakönyvezés elrendelése

47. § (1) A külföldön történt születés, házasságkötés vagy haláleset hazai anyakönyvezését csak a főfelügyeletet gyakorló szerv utasítása alapján szabad teljesíteni.

(2) A hazai anyakönyvezés elrendelése iránti kérelmet bármelyik anyakönyvi kerületben elő lehet terjeszteni. A bejegyzés elrendelése iránti eljárást azonban hivatalból is meg kell indítani, ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről vagy halálesetéről az anyakönyvvezető tudomást szerez.

(3) A hazai anyakönyvezés elrendelése iránti felterjesztéshez csatolni kell a külföldi anyakönyvi okiratot és annak hiteles magyar fordítását, születés esetében a szülők házassági anyakönyvi kivonatát, ha pedig külföldi anyakönyvi okirat nem áll rendelkezésre, a születés, a házasságkötés, illetőleg a haláleset tanúsítására alkalmas egyéb iratokat és azok hiteles magyar fordítását.

(4) E § alkalmazása szempontjából külföldi anyakönyvi okiraton a kiállítás helyének joga szerint a születés, a házasságkötés, vagy a haláleset közhitelű tanúsítására szolgáló eredeti közokiratot kell érteni.

HETEDIK RÉSZ

ANYAKÖNYVI OKIRATOK

Tizennyolcadik fejezet

Anyakönyvi okiratok

Anyakönyvi kivonat

48. § (1) Magánfél részére csak anyakönyvi kivonat állítható ki.

(2) A születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvi bejegyzése alkalmával, továbbá a személyi igazolvány első ízben történő kiállítása céljára, valamint hivatalos megkeresésre vagy utasításra illetékmentes anyakönyvi kivonatot kell kiállítani. Anyakönyvi kivonatot az ügyfél kérelmére akkor is ki kell állítani, ha az illetéket bélyeggel lerótta.

(3) Ha az anyakönyvbe bejegyzett lényeges adatokban az illetékmentes kivonat kiadása után változás következett be, a kivonatot be kell vonni és helyette új illetékmentes kivonatot kell kiadni. Ha az ügyfél a korábban kiadott illetékmentes kivonatot visszaszolgáltatni nem tudja, új illetékmentes kivonatot kiadni nem szabad.

Anyakönyvi kivonat kiállítása külföldi használatra

49. § (1) Külföldön történő felhasználás céljából anyakönyvi kivonatot csak a főfelügyeletet gyakorló szerv és a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottság igazgatási osztálya állíthat ki.

(2) A külföldi felhasználás céljából kiállított anyakönyvi kivonatot - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak a külügyminisztérium útján lehet továbbítani.

(3) A külföldi felhasználás céljából kiállított anyakönyvi kivonatot az ügyfélnek, ha kivándorlási útlevéllel rendelkezik, át kell adni. Annak az ügyfélnek, aki külföldön kíván házasságot kötni, az anyakönyvi kivonatot ki lehet adni, ha ezt a szándékát az igazságügyminiszter által kiállított tanúsítvánnyal igazolja és érvényes útlevéllel rendelkezik.

Anyakönyvi másolat

50. § Anyakönyvi másolatot csak hivatalos megkeresésre vagy utasításra szabad kiállítani.

NYOLCADIK RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Tizenkilencedik fejezet

Az anyakönyv mindkét példányának pótlása

51. § (1) Az anyakönyv mindkét példányának elveszése vagy használhatatlanná válása esetén az anyakönyvet újból össze kell állítani. Az anyakönyv összeállítása iránt a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottság igazgatási osztálya köteles intézkedni.

(2) Az anyakönyv újbóli összeállításához szükséges adatok összegyűjtését az anyakönyvi irattár, a más szerveknél feltalálható iratok felhasználásával, a lakosság birtokában levő anyakönyvi kivonatok betekintésével, az érdekelt személyek meghallgatásával kell végrehajtani.

KILENCEDIK RÉSZ

HATÁLYBALÉPÉS

Huszadik fejezet

52. § Ez a rendelet 1964. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Végrehajtásáról a Minisztertanács elnöke - a házasságkötéssel kapcsolatos eljárás tekintetében az 1952. évi 23. törvényerejű rendelet 50. §-ának megfelelően - gondoskodik.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke