1963. évi 7. törvényerejű rendelet

a Genfben, 1950. évi szeptember hó 16. napján kelt, a nemzetközi főútvonalak építésére vonatkozó Nyilatkozat kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétele az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál 1962. évi december hó 5. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi főútvonalak építése tárgyában Genfben, 1950. évi szeptember hó 16. napján kelt Nyilatkozatot e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi okirat hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"NYILATKOZAT

a nemzetközi főútvonalak építőse tárgyában

Alulírottak, akik kellő felhatalmazás birtokában az Európai Gazdasági Bizottság keretében az európai nemzetközi közúti közlekedés fejlesztése szükségességének tudatában ültek össze; szem előtt tartva, hogy az európai országok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében a nemzetközi forgalom lebonyolítására alkalmas közutak építéséhez és átépítéséhez koordinált tervre van szükség;

1. Kijelentik, hogy elfogadják az I. számú mellékletben leírt közúti hálózat tervezetét, mint a nemzetközi érdekű utak összehangolt építési és átépítési tervét, amely tervet országos közmunkaprogramjuk keretében, vagy nemzetközi finanszírozási lehetőségeik szerint szándékoznak megvalósítani.

2. Alulírottak kijelentik továbbá, hogy az I. számú mellékletben feltüntetett utak építését és átépítését a csatolt II. számú melléklet "A" fejezetében előírt alapvető jellemzőknek megfelelően fogják megvalósítani és törekedni fognak arra, hogy ezeket az utakat - esetleg magánszervezetek közreműködésével - ellássák mindazokkal a segédszolgálatokkal, amelyeket az említett melléklet "B" fejezete előír.

3. Az I. számú mellékletben felsorolt utakat a III. számú mellékletben leírt külön jelzőtáblával kell megjelölni.

4. Ez a Nyilatkozat az Európai Gazdasági Bizottság munkájában részt vevő valamennyi ország számára 1951. évi június hó 30. napjáig áll nyitva aláírásra, illetőleg e naptól kezdődőleg csatlakozásra.

5. A csatlakozást, bejelentő okiratok az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál helyezendők letétbe, aki erről a fenti 4. pontban említett országokat tájékoztatja.

6. Ez a Nyilatkozat az aláírás napján lép hatályba.

7. E Nyilatkozat eredeti példányát az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál helyezik letétbe, aki arról egy-egy hiteles másolatot küld a 4. pontban említett országoknak.

8. Abban az esetben, ha valamelyik aláíró vagy csatlakozó ország a csatolt mellékletek valamelyikét módosítani kívánja, kérnie kell, hogy az Európai Gazdasági Bizottság - vagy ezt esetleg a jövőben helyettesítő más szervezet - keretében valamennyi aláíró vagy csatlakozó országot ülésre hívják össze.

Készült Genfben, ezerkilencszázötven évi szeptember hó tizenhatodik napján egy példányban angol és francia nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(aláírások)

I. számú melléklet

A NEMZETKÖZI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ UTAK JEGYZÉKE ÉS SZÁMJELZÉSE

A) Nemzetközi főútvonalak

II. számú melléklet

A NEMZETKÖZI FORGALOM FŐÚTVONALAI RÉSZÉRE MEGHATÁROZOTT FELTÉTELEK

A) A nemzetközi fő útvonalak jellemzői

I. Általános rész

1. Az alábbi rendelkezések a nemzetközi forgalom főútvonalainak - ezentúl "nemzetközi utak" - építésénél, vagy kialakításánál alkalmazandó alapvető műszaki jellemzőket tárgyalják. Ezek a jellemzők csak a szóbanlevő utaknak a beépített területeken kívüli részére vonatkoznak,Ha ez utóbbi területek a forgalomra nézve akadályt vagy veszélyt jelentenek, kikerülendők.

2. Minden esetben - amikor túl nagy költség nélkül megvalósítható - a lehető legnagyobb méreteket célszerű alkalmazni. Az alábbiakban feltüntetett méretek elvileg a legkisebb méretek. Egyes kivételes esetekben azonban (kisforgalmú utak, hegyvidéki utak, nehéz terepen épített utak stb.) lehetőség van arra, hogy a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva kisebb méreteket tervezzenek, gondot fordítva arra, hogy ez az alábbiakban említett irányelvek és főleg az egész útvonal egységének szellemében történjék.

3. Az utakat a lebonyolítandó forgalom sűrűségének és jellegének függvényében meghatározott kiépítési sebesség figyelembevételével kell megépíteni. Az e tekintetben szóbajövő forgalom mérvét és annak jellegét egy meghatározott csúcsforgalmi óra forgalmi adatai, adják, figyelmen kívül hagyva a gyengeforgalmú órákat. E számításnál a csúcsforgalmi órák számának ésszerű korlátozására és a forgalom várható emelkedésére is tekintettel kell lenni. A kiépítési sebességet a lehető legnagyobbra kell tervezni, figyelembevéve az út jelentőségét, a vidék domborzati viszonyait és egyéb helyi körülményeket.

II. Az utak típusai és kategóriái

A nemzetközi utak az alábbi kategóriákba sorolandók:

A) Közönséges utak

a) I. Kategória: Két, egyenként legalábbb 3,50 m széles forgalmi sávval épített utak.

Ezek az utak rendes körülmények között olyan forgalom átbocsátására képesek, amely egy óra alatt nem haladja meg a 600 járművet 30%-os teherforgalom mellett, vagy 900 járművet teher forgalom nélkül, feltéve, hogy az utak geometriai jellemzői az útvonal nagy részén előzés szempontjából jó láthatóságot biztosítanak és nincs túl sok szintbeli keresztezés.

b) II. Kategória: Kettőnél több, egyenként legalább 3,50 m széles forgalmi sávval épített utak

Ezek az utak a fentiekben ismertetett feltétele mellett három forgalmi sávon óránként rendszerint 900-1300 járművet bocsájtanak át. Négy forgalmi sávon 1500-3000 járművet képesek átbocsájtani aszerint, hogy a nehéz járművek aránya nagyobb, vagy kisebb és a forgalom két iránya kiegyensúlyozott, vagy egyenlőtlen. Egyébként, ha a forgalom sűrűsége meghaladja a 600-900 járművet óránként, ajánlatos biztonsági okból egyirányú forgalomra szánt útpályát építeni, ha erre lehetőség van. Három forgalmi sávos utaknál a hosszanti sávjelzésre különösképpen szükség van.

B) Autópályák

Az autópályák kizárólag a gépjárműforgalom céljára épülnek. Ezeket csak különlegesen kiképzett csatlakozóhelyeken lehet elérni és nincs egyetlen szintbeni keresztezésük sem. Az ilyen típusú utaknak általában két egymástól elválasztott és független egyirányú útpályájuk van, amelyek mindegyikén legalább két 3,50 m széles forgalmi sáv épült.

III. Útnormák

a) Keresztmetszet

1. Padka

A nemzetközi utakat az útburkolaton kívül legalább 2,50 m széles padkával kell ellátni. Ezen, az útburkolat szélétől legalább 1 m szélességben, minden akadálytól mentes oldalsávot kell biztosítani.

2. Különleges sávok

A közönséges utak padkáján kizárólag a gyalog- és kerékpárforgalom részére külön sávot kell létesíteni abban az esetben, ha a gyalogosok és kerékpárosok (vagy ez utóbbival egy tekintet alá eső úthasználók) napi forgalma eléri az 500-at.

A nemzetközi utak főbb geometriai jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze:

3. Vasutak

A közönséges utak útpályáján, valamint az autóutak teljes útkoronáján tilos bármiféle vasúti pálya létesítése.

4. Oldalesés

Egyenes szakaszokon az útpálya keresztprofilja egy vagy két lehető legenyhébb, de legfeljebb 3%-os esésű síkból áll.

Az 1000 m-nél kisebb sugarú ívekben egyoldalú esést vagy túlemelést kell alkalmazni, A maximális túlemelés 8%.

5. Pályaszélesítés kanyarokban

Kanyarokban szélesítés tervezendő abból a célból, hogy járművek találkozása esetén a megengedett legnagyobb méretű kocsik is elhaladhassanak egymás mellett.

b) Vízszintes és magassági vonalvezetés

1. Az út nyomvonalának egysége

A nemzetközi utakat megfelelő távú szakaszokon egységes jellemzőkkel építik. E műszaki jellemzőket olyan helyen lehet változtatni, ahol a változások rendszerint felismerhetők az úthasználók által (beépített területen való áthaladás, a terep domborzatában beálló változás). Ha erre nincs mód, e változásokat csak fokozatosan lehet bevezetni.

2. Geometriai jellemzők

120 km/óra kiépítési sebességet csak akkor terveznek, ha az útpályákat elválasztják egymástól és az útcsatlakozások nagyobbrészt különleges kiképzésűek.

A hossz-szelvény domború ív sugarainak számadatai abszolút minimumoknak tekintendők. Ezek az értékek rendes közlekedési viszonyok mellett éppen elegendő látótávolságot biztosítanak a megadott sebességgel való közlekedéskor, kivéve, ha kedvezőtlen körülmények merülnek fel. (Pl. lágy gumiabroncsok, nedves útpálya.)

A homorú ívsugarak a megadott kiépítési sebességnél ne tegyenek lehetővé 0,50 m/sec2-nél nagyobb gyorsulást.

A vízszintes ívsugarak számadatai olyan minimális értékek, amelyekre feltétlenül szükség van a járművek stabilitásához.

A kényelmesebb és könnyebb gépkocsiközlekedés biztosítása érdekében célszerű ezeket az értékeket legalább 50%-kal növelni.

A vízszintes nyomvonal egyenes és íves szakaszait átmeneti ívekkel kell összekötni. A szükséges látási viszonyokat mind a vízszintes, mind a függőleges síkban egyaránt kell biztosítani és figyelembe kell venni az esetleges emelkedőt. Gyakran kedvező megoldás az útpályának domborulatok tetején és ívekben való szélesítése.

A 2 vagy 3 forgalmi sávval épített kétirányú útpályákon az előzéshez szükséges látótávolságot az út hosszának lehető legnagyobb százalékarányában és a legegyenletesebben elosztva kell biztosítani. A II. fejezetben említett I. kategóriába tartozó közönséges utakon, valamint a II. kategóriába tartozó 3 forgalmi sávos utakon lebonyolódó forgalom mellett ennek a százalékaránynak legalább 50%-ot kell elérnie.

c) Különleges intézkedések

1. Megállás és parkolás

A kizárólagos autópályákon a megállás és parkolás tilos. Ez utóbbi utak padkáját legalább 2,50 m szélességben kell kiképezni, hogy azon az előre nem látott okokból szükséges megállást végre lehessen hajtani.

Abból a célból, hogy a napi 1500 gépjárművet átlagosan meghaladó forgalmú közönséges közutak útpályáján a megállások és gépparkolások számát csökkentsék, az útpályán kívül az alábbi helyek létesítéséről kell gondoskodni:

a) parkoló terek; kiterjedésük a helyi viszonyoktól függ, nevezetesen az út mentén elterülő ingatlanok számától és a forgalom mérvétől;

b) autóbusz-megállóhelyek.

2. Világítás

Azokat az útszakaszokat, amelyeken jelentős az éjszakai forgalom, egyenletes és kellő világítással kell ellátni, hogy a gépjárműforgalom fényszóró használata nélkül bonyolódhassék le.

IV. Útkeresztezések és útcsatlakozások

1. A másodrendű keresztezések megszüntetése

A közönséges nemzetközi utak és a másodrendű helyi jellegű utak szintbeni keresztezését - amennyire csak lehet - meg kell szüntetni.

2. Elágazások és útcsatlakozások

A nemzetközi utak elágazásait a rajtuk lebonyolódó forgalom függvényében különleges kialakítással kell tervezni.

Ilyen kialakítás létesítendő -

a) a kizárólagos autóutaknál

különböző szintű keresztezéssel olyan feljáró és lejáró csatlakozórendszerrel, ami kizár minden forgalomtorlódást az autóúton.

A csatlakozó útrendszert - ahol ilyenre szükség van - az autóúttól jól megkülönböztethető módon kialakított és kellő távolságban elhelyezett lassítási és gyorsítási sávokkal kell ellátni abból a célból, hogy a gépjárművezetők egyik útról a másikra a sebesség változásával áthajthassanak anélkül, hogy ez a művelet az autóút forgalmát zavarná.

b) a közönséges utaknál

ugyanolyan keresztezési és csatlakozási elrendezéssel, amely a fenti a) pont alatti elveknek felel meg, amennyiben a közút forgalmi terhelése ezt indokolja.

Ha különböző szintű keresztezéssel való megoldás nem indokolt, a szintbeni keresztezés kiképzésénél terelőszigeteket kell létesíteni a másodrendű elágazó út forgalmának levezetésére. Amennyiben indokoltnak látszik, a nemzetközi út ilyen helyen kiszélesítendő, hogy megfelelő várakozóhely létesüljön a két menetirány között várakozó gépjárművek számára.

Az egymást keresztező utakról való kölcsönös átlátást már olyan távolságról kell biztosítani, hogy a keresztezést teljes biztonsággal lehessen megközelíteni.

A keresztezést olymódon kell kialakítani, hogy az oldalról jövő gépkocsik lehetőleg csökkentsék sebességüket, különös tekintettel az ottani látási viszonyokra.

A nemzetközi utak pályájával érintkező gyorsítási és lassítási sávok jelentős keresztezéseknél létesítendők, különösen azoknál a keresztezéseknél, ahol az útpálya a két forgalmi irány számára ketté van választva.

A körforgalmú csatlakozások, valamint a fényjelzések általában kerülendők.

3. Útmenti ingatlanokról való feljárók

A nemzetközi utak mentén fekvő ingatlanokról való közvetlen feljárás tilos, ha autópályáról van szó. Közönséges utak esetében kívánatos, hogy törvényes rendelkezések korlátozzák és szabályozzák az útszéli ingatlanokról való feljárás kérdését.

4. Vasúti pályával való szintbeni keresztezés

Nemzetközi utakon vasúti pályákkal való szintbeli keresztezések nem lehetnek.

V. Közúti műtárgyak

1. Nyomvonal és profil: Műtárgyakon és azok alatt az útpálya, a kerékpárút és gyalogút műszaki jellemzői nem változhatnak. Az oldalsávokat szabadon kell hagyni.

2. Magassági adatok: Az új vagy átépített műtárgyaknál a közutak feletti minimális szabad magasság 4,50 m.

VI. Tájkiképzés

1. Az utak terveit olymódon kell készíteni, hogy a nyomvonal vízszintes és függőleges íveinek harmóniája biztosítva legyen.

2. Tilos az utak szélén hirdetéseket elhelyezni.

B) Segédszolgálatok

1. Határátlépő-helyek

A határokon a normális méretű forgalom fogadására és lebonyolítására megfelelő közúti berendezéseket kell létesíteni. Adott esetben a kereskedelmi és idegenforgalmi jellegű közúti forgalmat el kell választani egymástól és kombinált határházakat kell létesíteni.

2. Garázsok és egyéb létesítmények

Az autópályák szomszédságában parkolóhelyeket kell létesíteni olyan esetekben, amikor az útelágazások távol esnek. Gyéren lakott területen üzemanyagfelvevő állomásokat és - ahol szükséges - garázsokat, műhelyeket, valamint pihenésre és étkezésre alkalmas helyiségeket kell létesíteni a nemzetközi út közelében.

3. Közúti segélynyújtó helyek

A nemzetközi utak mentén elsősegélynyújtó állomásokat kell létesíteni abból a célból, hogy ott, ahol ez indokolt, az elégtelen helyi segélynyújtó szervet pótolják. Ezeket az állomásokat a Közúti Elsősegélynyújtási Állandó Nemzetközi Bizottság és a Vöröskereszt Egyesületek Ligája ajánlásainak megfelelő felszereléssel kell ellátni.

4. Távközlési berendezések

A nemzetközi utakon szabályos térközökben segélykérő távbeszélőállomásokat kell létesíteni több nyelvű használati utasítással.

III. számú melléklet

NEMZETKÖZI KÖZLEKEDÉSI FŐÚTVONALAK JELZŐTÁBLÁJA

1. A nemzetközi forgalom főútvonalainak (azok a közutak, amelyeket a területileg illetékes állam a többi érdekelt szerződő állam hozzájárulásával ilyen jellegű útnak jelölt ki abból a célból, hogy az útvonalak folytonosságát és műszaki jellemzőik egységét biztosítsa) megkülönböztetés céljából való megjelölésére szolgáló kiegészítő jelzőtáblának négyzet alakúnak kell lennie.

2. Erre a jelzőtáblára az "E" betűn kívül az útvonalnak arab számmal feltüntetett megkülönböztető jelét is fel kell tüntetni.

3. A jelzőtábla alapszíne zöld, jelei fehérek.

4. Ezt a táblát más táblát tartó oszlopra is fel lehet erősíteni, esetleg más táblával is lehet kombinálni.

5. A jelzőtáblát úgy kell méretezni, hogy jelentését a nagy sebességgel közlekedő járművek vezetői is könnyen megérthessék."

3. §[1] E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1962. évi december hó 5. napjától kezdődően kell alkalmazni. E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke