16/1964. (XII. 30.) FM rendelet

a termelőszövetkezetek szakemberellátásának új rendszeréről és a termelőszövetkezeti szakemberek kedvezményeiről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1024/1964. (IX. 13.) Korm. számú határozatának (a továbbiakban: Határozat) 20. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjével, valamint a Termelőszövetkezeti Tanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével egyetértésben - a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából szakembernek a mezőgazdasági termelőszövetkezetben mezőgazdászi (állattenyésztői, kertész, üzemgazdász, üzemág- vagy üzemegységvezetői) munkakörben vagy gyakornokként működő mezőgazdasági mérnököt, illetőleg egyetemet, főiskolát végzett mezőgazdászt, a képesítésének megfelelő munkakörben foglalkoztatott egyéb egyetemi (főiskolai) végzettségű szakembert (építész-, gépészmérnököt stb.) és szaktechnikust, az állatorvost, valamint a főkönyvelői beosztásban működő, legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező könyvelőt kell tekinteni (a továbbiakban együttesen: szakemberek).

(2) Egyetemi vagy főiskolai végzettségnek kell tekinteni a szóban forgó munkakör ellátására képesítést nyújtó egyetemen (egyetemi karon), főiskolán, 3 éves vagy ennél hosszabb tanulmányi idejű akadémián szerzett oklevelet. Szaktechnikus az, aki a 12/1962. (V. 5.) Korm. számú rendelettel létesített felsőfokú technikumot elvégezte.

(3) E rendelet rendelkezéseit a középfokú technikumi végzettséggel rendelkező mezőgazdászokra (állattenyésztőkre, kertészekre, üzemgazdászokra, üzemág- vagy üzemegységvezetőkre), könyvelőkre, valamint az építész- és gépésztechnikusokra (a továbbiakban: középiskolát végzett szakemberek) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 11-17 §-ban felsorolt kedvezményekben csak a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) kivételes esetekben adott, külön engedélye alapján részesülhetnek.

Szakemberek foglalkoztatása

2. §

(1) A szakembert a termelőszövetkezet közgyűlése elsősorban az arra alkalmas tagok közül jelöli ki, illetőleg a szakember kérésére tagként felveheti. Ha ez nem lehetséges, a szakembert felkérés, illetőleg pályázat útján munkaszerződéssel lehet alkalmazni. Ha a foglalkoztatni kívánt szakember állami, társadalmi vagy szövetkezeti szervnél munkaviszonyban áll, a termelőszövetkezet - a szakemberrel történt előzetes megegyezés esetén - kérheti a munkáltatótól a szakembernek népgazdasági érdekből történő áthelyezését, Az áthelyezésre a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a népgazdasági érdekből áthelyezett dolgozók kedvezményei az áthelyezést követően tagként működő szakembert is megilletik. Az ezzel kapcsolatos költségek fedezéséhez az állam gazdaságilag meg nem erősödött és - kivételesen - az arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezeteknek a 15. §-ban foglaltak szerint támogatást nyújt.

(2) Szakembert munkaszerződéssel csak előzetes közgyűlési határozat alapján lehet alkalmazni. A munkaviszonyba lépő szakemberrel - lehetőleg határozatlan időre szóló - írásbeli munkaszerződést kell kötni, amelyben meg kell határozni a szakember munkakörét és munkabérét. A munkaszerződést a termelőszövetkezet nevében az elnök köti meg. Ha a termelőszövetkezet a szakember javadalmazására állami támogatásban részesül, vagy ilyen támogatást kíván igénybe venni (11. §), a munkaszerződés megkötéséhez a járási végrehajtó bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) A munkaviszonyba lépő szakember munkaszerződésében kölcsönös megállapodással lehetőleg ki kell kötni, hogy amennyiben a felek a munkaviszonyt rendes felmondással meg kívánják szüntetni, erről a szándékukról egymást - a mezőgazdaság sajátos viszonyaira tekintettel - a felmondási idő tervezett kezdő időpontja előtt legalább 6 hónappal írásban tájékoztatják. A felmondási idő tartamára a Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadók.

(4) A szakember munkakönyvét megőrzés végett a termelőszövetkezet elnökének adja át.

3. §

A termelőszövetkezetben főmezőgazdászként és főkönyvelőként csak a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő személy működhet.

4. §

(1) A kiegészítő javadalmazásban (11. §) részesülő szakember tagsági, illetőleg munkaviszonyát a termelőszövetkezet közgyűlése - akár fegyelmi eljárás útján is - csak a járási végrehajtó bizottság előzetes hozzájárulásával szüntetheti meg. A tagként működő szakember tagsági viszonyának megszüntetésére egyébként a termelőszövetkezeti jogszabályok idevonatkozó rendelkezései, a munkaszerződéssel alkalmazott szakember munkaviszonyának megszüntetésére pedig a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályok az irányadók.

(2) A szakember tagsági viszonyban töltött ideje a munkaviszony folyamatossága szempontjából nem minősül megszakításnak; az idevonatkozó részletes szabályokat a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelkezései tartalmazzák.

5. §

(1) A tagként működő szakembernek - kérésére - ugyanolyan mértékű szabadságot kell engedélyezni, mint amennyit a Munka Törvénykönyve a hasonló beosztásban munkaszerződéssel alkalmazott dolgozóknak biztosít. A szabadság kiadásának időpontját a vezetőség hagyja jóvá.

(2) A szabadság idejére a szakembert alapjavadalmazása [6. § (3) bek.] ugyanolyan mértékben illeti meg, mintha dolgozott volna, eredményességi javadalmazását pedig az esedékesség időpontjában teljes egészében folyósítani kell.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak kiterjednek a termelőszövetkezetek elnökeire is.

A szakemberek járandóságai

6. §

(1) A szakemberek javadalmazásának javasolt egységes rendszerét, valamint a javadalmazás javasolt mértékét a melléklet tartalmazza.

(2) A mellékletben meghatározott alapjavadalmazás határértékeinek megtartása a rendelet hatálybalépését követően munkaszerződéssel alkalmazott szakemberek esetében kötelező.

(3) A szakemberek javadalmazása alapjavadalmazásból és a gazdálkodás eredményességétől függő eredményességi javadalmazásból áll. Az alapjavadalmazást a javasolt összeghatárokon belül a szakember képesítésének fokától, szakmájában eltöltött gyakorlati idejétől, valamint munkájának minőségétől függően kell megállapítani. A termelőszövetkezet egész gazdálkodásáért felelős vezetők (főmezőgazdász, főkönyvelő) alapjavadalmazását annak a kategóriának a díjhatárai között kell meghatározni, amelybe a termelőszövetkezet területének nagysága vagy termelési értéke alapján tartozik.

(4) A szakemberek alapjavadalmazását - a mellékletben foglalt javaslatok alapján - a közgyűlés állapítja meg.

(5) A javadalmazást pénzben kell meghatározni. Az így megállapított javadalmazást a termelőszövetkezet - munkaszerződéssel alkalmazott szakemberek esetén kölcsönös megegyezés alapján - munkaegységben is kiadhatja. Utóbbi esetben a 8. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(6) Az alapjavadalmazás mértékét a közgyűlés csökkentheti, ha a szakember munkaköri feladatai csökkennek, vagy figyelmeztetés ellenére ismételten súlyos mulasztást követ el. Munkaszerződéssel alkalmazottak munkabérének csökkentésére a Munka Törvénykönyve idevonatkozó rendelkezései az irányadók azzal, hogy a bér csökkentéséhez a MEDOSZ illetékes megyei bizottsága részéről kijelölt szakszervezeti szerv előzetes hozzájárulása is szükséges.

(7) A mellékletben közölt díjtáblázat javaslatot tartalmaz a brigádvezetők és a beosztott ügyviteli munkaerők munkadíjára is. A brigádvezetők tekintetében az (1)-(6), az ügyviteli munkakörben dolgozókra az (1)-(3) és az (5)-(6) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

7. §

(1) A szakember eredményességi javadalmazását [6. § (3) bek.] a termelőszövetkezet közgyűlése meghatározott gazdasági eredmények teljesítésétől függő mértékben állapítja meg. Az eredményességi javadalmazás feltételeként általában a termelési tervek teljesítését és túlteljesítését, az áruértékesítés, a felhalmozás és az egy főre eső részesedés növelését kell kitűzni. Az eredményességi javadalmazás kitűzésének közelebbi irányelveit a melléklet tartalmazza.

(2) Az eredményességi javadalmazás címén kifizetett összeg egy naptári évben nem haladhatja meg a szakember évi alapjavadalmazásának 40%-át.

(3) Az eredményességi javadalmazást az év végi zárszámadás jóváhagyása után kell kifizetni, arra évközben - ha a közgyűlés másként nem határoz - előleg nem adható. Az eredményességi javadalmazást a jövedelemrészesedés terhére kell elszámolni.

(4) A közgyűlés az eredményességi javadalmazást a kitűzött feltételek teljesítése esetén is csökkentheti, vagy megvonhatja, ha a szakember más, a feltételek között nem szereplő feladatok teljesítésében súlyos mulasztást követ el,

Természetbeni juttatások

8. §

(1) A határozatlan időre szerződött, helyben lakó szakembereknek - kérésükre - a termelőszövetkezetek közgyűlési határozat alapján lehetőleg adjanak használatba olyan nagyságú illetményföldet, mint amekkora háztáji föld a termelőszövetkezet tagjait hasonló feltételek mellett megilleti. Az illetményföld adózási, társadalombiztosítási és egyéb szempontból a termelőszövetkezet által kijelölt háztáji földdel esik egy tekintet alá.

(2) Ha a szakember munkabérét a termelőszövetkezet munkaegységben adja ki [6. § (5) bek.] a pénzben megállapított alapjavadalmazást a munkaegységek tervezett értékével kell elosztani és az így kapott munkaegységek számát kell havonként a szakember javára írni. A jóváírt munkaegységekre a termelőszövetkezet tagjaira irányadó szabályok szerint kell előleget folyósítani. A különbözetet az év végén a zárszámadás szerinti értékben kell kifizetni, akkor is, ha az alapjavadalmazás ezzel az összeggel a díjtétel felső határát meghaladja. Munkaszerződéssel alkalmazott szakemberek munkabére a díjtétel alsó határánál munkaegységekre való átszámítás esetén sem lehet kevesebb. Az átszámítást a leírt módon évenként meg kell ismételni.

Jóléti szolgáltatások

9. §

A termelőszövetkezet székhelyén önálló háztartással nem rendelkező szakember étkeztetését a termelőszövetkezet vezetősége köteles megszervezni. A közelben levő vállalatok és egyéb szervek - a bölcsődék és napközi otthonok kivételével - a szakembernek - kérésére - kötelesek önköltségtérítés ellenében étkeztetést nyújtani.

Jutalmazás

10. §

A termelőszövetkezet közgyűlése a szakembert - az elnök vagy a vezetőség javaslatára - kiemelkedő munkateljesítményért jutalomban részesítheti.

A szakemberek javadalmazásának kiegészítése

11. §

(1) Ha a termelőszövetkezet anyagi helyzeténél fogva nem képes a szakembernek legalább a javasolt munkadíjnak megfelelő alapjavadalmazást nyújtani, az alapjavadalmazást állami támogatásból ki lehet egészíteni ("kiegészítő javadalmazás"). A javadalmazás kiegészítésének csak gazdaságilag meg nem erősödött és - kivételesen -arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben van helye.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szempontjából gazdaságilag meg nem erősödöttnek, illetőleg arra rászoruló, közepesen gazdálkodónak azt a termelőszövetkezetet kell tekinteni, amely az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint ilyennek minősül.

(3) A gazdaságilag meg nem erősödött és az arra rászoruló, közepes termelőszövetkezetek közül azokat, amelyek a szakember(ek) alapjavadalmazásának kiegészítésére állami támogatásban részesülnek, a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályával (a továbbiakban: járási pénzügyi osztály) egyetértésben előterjesztett javaslatára a járási végrehajtó bizottság jelöli ki. Arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezet részére a rendeletben szabályozott bármilyen támogatást csak kivételesen indokolt esetben lehet engedélyezni.

(4) Kiegészítő javadalmazás kizárólag az 1. §-ban meghatározott szakembereknek - illetőleg az 1, § (3) bekezdésében megjelölt külön feltétellel - adható. Az eredményességi javadalmazás (7. §) fedezetére kiegészítő javadalmazást nem lehet engedélyezni.

12. §

(1) Az állam terhére nyújtott kiegészítő javadalmazás mértékét a termelőszövetkezeti gazdaság nagyságának, a szakember szakmai felkészültségének és gyakorlatának figyelembe vételével kell megállapítani. A kiegészítő javadalmazás a termelőszövetkezet által adott munkadíjat legfeljebb a javasolt díjtétel felső határáig egészítheti ki és ezen belül legmagasabb összege gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetben egy-egy szakember részére legfeljebb havi 2500 Ft, arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben legfeljebb havi 1500 Ft lehet.

(2) A kiegészítő javadalmazás időtartamát 3 évben kell megállapítani. Ha azonban a szakembert a termelőszövetkezet 3 évnél rövidebb időre szóló munkaszerződéssel alkalmazta, a kiegészítő javadalmazást legfeljebb a munkaviszony kikötött időtartamára lehet engedélyezni. A 3 év, illetőleg az említett egyéb időtartam lejárta után a kiegészítő javadalmazás folyósítását kivételesen további 2 évre meg lehet hosszabbítani. A meghosszabbítás akkor indokolt, ha a termelőszövetkezet a szakember működése alatt közepesen vagy jól gazdálkodó, illetőleg ha már a kiegészítő javadalmazás engedélyezésekor is közepesen gazdálkodónak minősült, jól gazdálkodó termelőszövetkezetté vált.

(3) Az állami támogatás hatékonyabb felhasználása érdekében egy-egy termelőszövetkezeten belül több - legfeljebb 3-4 - szakember részére is lehet kiegészítő javadalmazást engedélyezni, ha ennek feltételei az érintett szakemberek mindegyikénél fennállnak és a termelőszövetkezet vezetésének megerősítése a nagyobb támogatást indokolja. A kiegészítő javadalmazás céljára adott támogatás egy-egy termelőszövetkezetnél ebben az esetben sem lehet több havi 8000 Ft-nál. Ebbe az összegbe az 1965. január hó 1. napja előtt átirányított szakemberek (elnökök) jövedelemkiegészítését, valamint a termelőszövetkezetek támogatásáról szóló korábbi jogszabályok alapján engedélyezett összes egyéb jövedelemkiegészítéseket is be kell számítani.

(4) A kiegészítő javadalmazás összegét az engedélyezett határidő lejártáig csak a 29. §-ban említett okból lehet csökkenteni vagy megvonni.

(5) Ha a szakember a kiegészítő javadalmazás engedélyezett időtartama alatt saját kérésére, hozzájárulással más termelőszövetkezetbe kerül, e javadalmazásra való jogosultságát az új termelőszövetkezetben újból el kell bírálni. A kiegészítő javadalmazást ismét engedélyezni lehet, ha az új termelőszövetkezet gazdaságilag meg nem erősödött, vagy arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetnek minősül és a termelőszövetkezet részére ilyen címen nyújtott támogatás ezzel együtt nem haladja meg a havi 8000 Ft-ot. Nincs helye a kiegészítő javadalmazás újbóli engedélyezésének, ha a korábbi termelőszövetkezeti tagság vagy munkaviszony megszüntetése a termelőszövetkezet részéről fegyelmi úton, vagy a szakember részéről a jogszabályban el nem ismert módon történt.

13. §

(1) Legfeljebb havi 800 Ft erejéig terjedő kiegészítő javadalmazást lehet engedélyezni olyan - állami gazdaságban, kutató intézetnél vagy egyéb munkáltatónál alkalmazásban álló - szakembereknek is, akik munkájuknak eredeti munkáltatójuknál való további elvégzése mellett valamely gazdaságilag meg nem erősödött, vagy arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezet szakmai vezetésének ellátását, illetőleg segítését vállalják. Az elvállalt feladatokat - lehetőleg a munkaidőre is kiterjedően - a járási mezőgazdasági osztályon jegyzőkönyvben rögzíteni kell és a kiegészítő javadalmazás mértékét - 800 Ft-os határon belül - a vállalt feladatokkal arányosan kell meghatározni. Ha az ilyen szakember kiegészítő javadalmazásban részesül, a termelőszövetkezettől díjazásra nem tarthat igényt. A szakember által vállalt feladatok teljesítését a járási mezőgazdasági osztály köteles ellenőrizni.

(2) A kiegészítő javadalmazás folyósítását 3 évi időre lehet engedélyezni.

(3) Az (1) bekezdésben említett szakember a vállalt feladatok ellátásával kapcsolatban felmerült utazási és szállásköltségeit a megsegített termelőszövetkezetben a kiküldetésekre vonatkozó szabályok szerint elszámolhatja.

(4) A kiegészítő javadalmazás folyósítása - ellenkező megállapodás hiányában - a termelőszövetkezettel munkaviszonyt, illetőleg tagsági viszonyt nem létesít.

14. §

(1) A kiegészítő javadalmazást a rendelkezésére bocsátott költségkereten belül a járási mezőgazdasági osztálynak a járási pénzügyi osztállyal egyetértésben tett javaslatára a járási végrehajtó bizottság engedélyezi. A kiegészítő javadalmazás engedélyezését a termelőszövetkezet vezetősége kérheti. A kérelemhez mellékelni kell a szakember iskolai végzettségéről szóló okiratot vagy annak hiteles másolatát, a szakember korábbi szakmai működéséről vagy egyéb munkásságáról szóló tájékoztatást, munkaszerződéssel alkalmazott szakemberek esetében pedig a munkaszerződés egy példányát.

(2) A kiegészítő javadalmazás engedélyezéséről a járási végrehajtó bizottság írásbeli határozatot hoz, amelynek tartalmaznia kell a termelőszövetkezet nevét és székhelyét, a szakember nevét és személyi adatait, a kiegészítő javadalmazás összegét, engedélyezett időtartamát és az indokolást. A kiegészítő javadalmazást a járási pénzügyi osztály a termelőszövetkezetnek havonként olymódon folyósítja, hogy az legkésőbb a következő hónap 5. napjáig a szakembernek kifizethető legyen.

(3) A kiegészítő javadalmazás engedélyezése a járási végrehajtó bizottság, illetőleg szakigazgatási szervei, valamint a szakember között munkaviszonyt nem létesít.

Áthelyezett szakemberek kedvezményei

15. §

(1) Azt a szakembert, akit állami, társadalmi vagy szövetkezeti szervtől önkéntes jelentkezése alapján gazdaságilag meg nem erősödött vagy arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetbe áthelyeztek [2. § (1) bek.], állami támogatás terhére az alábbi költségtérítések, illetőleg segélyek illetik még:

a) Az átköltözés költségeinek megtérítése az errevonatkozó általános jogszabályi rendelkezések szerint;

b) berendezkedési segély, ha családjával együtt más helységbe költözik. A segély összege két eltartott esetén 3000, három vagy négy eltartott esetén 4000, öt vagy ennél több eltartott esetén 5000 Ft. Eltartottnak kell tekinteni a segélyre való jogosultság szempontjából a házastársat, valamint a gyermeket (örökbefogadott és mostohagyermeket is), szülőt, nagyszülőt és nevelőszülőt, ha eltartásukról korábban is igazoltan a szakember gondoskodott és a feleségnek, illetőleg más eltartott családtagnak nincs községekben havi 400 Ft-ot, városokban havi 500 Ft-ot elérő keresete vagy bármely más forrásból származó jövedelme. Nem adható berendezkedési segély annak, aki az áthelyezését megelőző három évben ilyen címen már segélyben részesült;

c) lakásrendbehozatali segély, ha a szakember más helységbe költözik. A segély az új lakóhelyen biztosított lakás legszükségesebb mértékűrendbehozatalának - számlákkal igazolt - költsége erejéig, de legfeljebb 5000 Ft-ig terjedhet. A lakás rendbehozatalának szükségességét - a lakás kiutalásával egyidejűleg - a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazolja;

d) különélési díj - az általános szabályok szerint -, ha a szakember lakás hiányában családjától külön él. A különélési díjra jogosult szakembert megilleti négyhetenként egyszer a családjához való haza- és visszautazás költsége is.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt térítéseket, illetőleg segélyeket a járási pénzügyi osztály a járási mezőgazdasági osztály javaslata, illetőleg igazolása alapján a szakemberek támogatására rendelkezésre bocsátott előirányzat terhére a termelőszövetkezet útján folyósítja.

16. §

(1) Ha a gazdaságilag meg nem erősödött, vagy arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetbe önkéntes jelentkezés alapján áthelyezett szakembernek vele közös háztartásban élő házastársa vagy más családtagja a termelőszövetkezet székhelyére átköltözik és ezt közvetlenül megelőzően munkaviszonyban állt, új lakóhelyén vagy annak közelében - a korábbival azonos átlagkeresettel járó munkakörben - való elhelyezkedését a tanácsi szakigazgatási szervek kötelesek elősegíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett házastárs és családtag munkaviszonyának folyamatossága nem szakad meg akkor sem, ha a házastárs vagy családtag az új lakóhelyen vagy annak közelében munkaviszonyba lépni nem tud. Ez a kedvezmény a házastársat, illetőleg családtagot a szakembernek megállapított kiegészítő javadalmazás folyósításának időtartamára illeti meg, feltéve, hogy a házastárs a kiegészítő javadalmazás megszűnését követő 30 napon belül munkaviszonyba lép és az előző munkaviszony figyelembe vételét a Munka Törvénykönyve általános szabályai nem zárják ki. A - munkaviszony folyamatosságát fenntartó - szóbanforgó időt munkaviszonyban töltött időnek tekinteni nem lehet.

(3) Az (1) bekezdésben említett házastársat és családtagot a dolgozóknak járó betegségi biztosítás szolgáltatásai - a táppénz, valamint a terhességi-gyermekágyi segély kivételével - ugyanolyan feltételekkel és mértékben megilletik, mintha munkaviszonya nem szűnt volna meg. Erre a házastárs és más családtag mindaddig jogosult, amíg a szakember az áthelyezés során elfoglalt munkakörében marad, vagy önkéntes jelentkezés alapján más, gazdaságilag meg nem erősödött, vagy arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetbe helyezik át.

(4) A szakember házastársa és más családtagja részére a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor írásbeli igazolást köteles adni arról, hogy a munkaviszony megszüntetése e rendelet alapján történt.

Lakás

17. §

(1) Az illetékes lakásügyi hatóság segítse elő, hogy a gazdaságilag meg nem erősödött, vagy arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetbe áthelyezett szakember lakásigényét a lakáskiutalások során előnyben részesítsék.

(2) A termelőszövetkezetek a járási tervnek megfelelően hosszúlejáratú hitel terhére készenléti lakásokat építhetnek a szakemberek részére. Típusterv szerint épített, 2-3 szobás, közművesített lakás után a termelőszövetkezet - a 3004/7/1964. (IX. 13.) Korm.számú határozat II. 1. pontja értelmében - 80.000 Ft vissza nem térítendő állami támogatásban részesül.

(3) A gazdaságilag meg nem erősödött és - kivételesen - közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek készenléti lakásnak alkalmas épületek vásárlása céljára - a járásonként megállapított külön hitelkereten belül - állóeszközhitelt vehetnek igénybe, ha a vásárlás az új építkezéshez viszonyítva előnyösebb. Állami szervtől történi lakóházvásárlásra a 8/1961. (IV. 26.) PM számú rendeletben foglaltakat kell alkalmazni azzal hogy a lakóépületek vásárlására nyújtott hitel a megyének a termelőszövetkezetek részére építési célra nyújtható hosszúlejáratú hitelkeretet és s megye részére biztosított építési-beruházási anyag- és kapacitáskeretet nem terheli. Ha az elidegenítő nem állami szerv, az adás-vételi szerződést ingatlanközvetítő szerv közreműködésével kell megkötni és az ingatlan tényleges (forgalmi) értékét az ingatlanközvetítő szerv állapítja meg.

(4) A szakemberek részére családi lakóház építésére a járási mezőgazdasági osztály javaslatára - évenként meghatározott keretben - a jóváhagyott építési költségek 75%-a és legfeljebb 60.000 Ft erejéig kölcsönt lehet engedélyezni. A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) javaslatára a kölcsön összege kivételesen indokolt esetben - egyéni elbírálás alapján - az építési költségek 90%-áig és 80.000 Ft - fiatal szakemberek esetében 90.000 Ft - összegig terjedhet. A lakóházépítési kölcsön részletes feltételeit külön rendelkezés szabályozza.

A fiatalok továbbtanulásának elősegítése, a fiatal szakemberek foglalkoztatása és kedvezményei

18. §

A termelőszövetkezet éves tervébe fel kell venni a szakemberképzés tervét is. A terv elkészítésének részletes szabályait külön rendelkezés állapítja meg.

19. §

(1) Társadalmi tanulmányi ösztöndíjak adományozása céljából állami támogatást kaphatnak - a járási mezőgazdasági osztálynak a járási pénzügyi osztállyal egyetértésben tett javaslata alapján - a járási végrehajtó bizottság által kijelölt, gazdaságilag meg nem erősödött és - kivételesen - közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek. Az ilyen címen adható állami támogatás mértékét - az említett szakigazgatási szervek javaslatára és a megyei mezőgazdasági osztály által meghatározott hitelkereten belül - a járási végrehajtó bizottság állapítja meg.

(2) A társadalmi tanulmányi ösztöndíj létesítésére, adományozásának feltételeire, mértékére és az azzal összefüggő egyéb kérdésekre a társadalmi tanulmányi ösztöndíj szabályozásáról szóló 22/1963. (IX. 21.) Korm. számú rendelet és a végrehajtására kiadott 6/1963. (XI. 6.) MM számú rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ösztöndíj adományozójának a termelőszövetkezetet főfelügyelet hatóságának a járási mezőgazdasági osztályt kell tekinteni.

(3) A társadalmi tanulmányi ösztöndíjat a járási pénzügyi osztály a termelőszövetkezetnek folyósítja.

20. §

(1) A Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó egyetemek, főiskolák és felsőfokú technikumok nappali tagozatán végzett kezdő szakemberek (a továbbiakban: gyakornokok) a 21/1961. (V. 25.) Korm. számú rendelet rendelkezései szerint munkavállalásuk első két - megfelelő előzetes gyakorlat esetében egy - évének ideje alatt csak a földművelésügyi miniszter által kijelölt állami gazdaságban vagy termelőszövetkezetben - kivételesen szakoktatási vagy kísérleti intézménynél - foglalkoztathatók. Ezek kijelölésére a Földművelésügyi Minisztérium külön intézkedik. Azok a gyakornokok, akik egyetemi, főiskolai, felsőfokú technikumi tanulmányaikat társadalmi tanulmányi ösztöndíj segítségével végezték, az ennek adományozásáról szóló szerződés rendelkezései szerint kötelesek tanulmányaik befejezése után munkába lépni.

(2) A gyakornok a termelőszövetkezetbe tagként beléphet. Ha erre nem kerül sor, határozatlan vagy legalább az (1) bekezdésben meghatározott időre írásbeli munkaszerződéssel kell alkalmazni.

(3) A munkaviszonyban álló gyakornokok munkabérét az idevonatkozó jogszabályokban meghatározott időtartamon át a mellékletben meghatározott díj határok között kell megállapítani (gyakornoki bér). A tagként működő gyakornok javadalmazásához a járási mezőgazdasági osztály ugyanilyen összeg erejéig engedélyezhet állami támogatást. [21. § (1)-(2) bek.] Ha a termelőszövetkezet az általa munkaszerződéssel alkalmazott gyakornok egy évi munkabérének állami támogatásból történő megtérítését igényelheti [21. § (1)-(2) bek.], a gyakornok munkabérét a kötelező gyakornoki bérezés időtartamának eltelte után az egy év hátralevő tartamára a járási mezőgazdasági osztály állapítja meg és a szakemberek támogatásának pénzügyi előirányzata terhére folyósítja.

21. §

(1) A gyakornokok javadalmazását (munkabérét) az állam gazdaságilag meg nem erősödött és kivételesen - az arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezeteknek egy éven át megtéríti.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett termelőszövetkezeteknek a gyakornokok egy évi javadalmazására (munkabérére) fordított kiadásait állami támogatás terhére ugyancsak meg kell téríteni, ha a gyakornok a 20. § (1) bekezdésében említett szakmai gyakorlati idő eltelte után a termelőszövetkezet beleegyezésével más, gazdaságilag meg nem erősödött vagy árra rászoruló, közepes termelőszövetkezetben helyezkedik el. Ha a termelőszövetkezet a gyakornok átengedésére a járási mezőgazdasági osztálynak benyújtott írásbeli nyilatkozatában Kötelezettséget vállal, a gyakornok díjazására fordított költségeit havonta folyamatosan, ilyen kötelezettségvállalás hiányában pedig a gyakornok átengedésekor egy összegben kell megtéríteni. Utóbbi esetben a javadalmazásra fordított (illetőleg munkabér-) költségek megtérítésének akkor van helye, ha a termelőszövetkezet a gyakornokot a szakmai gyakorlat befejezésétől számított egy éven belül engedi át. Ha a termelőszövetkezet a gyakornok átengedésére vállalt kötelezettségét nem teljesíti, a gyakornok javadalmazására (munkabérére) felvett támogatást köteles visszafizetni,

(3) Ha a termelőszövetkezet a gyakornokot kötelezettségvállalás nélkül, utólag engedi át, a gyakornok egy évi javadalmazására (munkabérére) fordított tényleges költségeit kell megtéríteni.

(4) Az állami támogatás terhére nyújtott gyakornoki javadalmazást (munkabért) a járási pénzügyi osztály a szakemberek támogatására rendelkezésre bocsátott pénzügyi fedezet terhére havonta utólag, a termelőszövetkezetnek folyósítja.

(5) A járási mezőgazdasági osztály kivételesen indokolt esetben - a földművelésügyi miniszter által megállapított pénzügyi fedezeten belül - az (1)-(4) bekezdésben foglalt feltételek szerint engedélyezheti a középiskolát jeles vagy jó eredménnyel végzett olyan szakemberek javadalmazásának (munkabérének) megtérítését is, akik a technikum elvégzése után a földművelésügyi miniszter által kijelölt termelőszövetkezetbe lépnek be, illetőleg ilyen termelőszövetkezettel létesítenek határozatlan vagy legalább a 20. § (1) bekezdésében megjelölt időre szóló munkaszerződést.

(6) A gyakornokok részére a kötelező gyakornoki bérezés [20. § (3) bek.] ideje alatt az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon felül más címen állami támogatás nem adható.

22. §

(1) Annak a kezdő szakembernek, aki szakmai gyakorlatának befejezése után a megyei mezőgazdasági osztály által kijelölt termelőszövetkezetben legalább öt évi működésre kötelezettséget vállal, 10 000 Ft. letelepedési segélyt kell adni. Ha a szakembernek vele együttélő házastársa van, a segély összege 15 000 Ft.

(2) Az öt évi működésre a szakmai gyakorlat befejezésétől [20. § (1) bek.] számított két hónapon belül, a megyei mezőgazdasági osztályhoz benyújtott írásbeli nyilatkozatban kell kötelezettséget vállalni. A nyilatkozathoz mellékelni kell a szakképzettséget igazoló okiratot, házastárs esetén a házassági anyakönyvi kivonatot és az illetékes községi végrehajtó bizottság igazolását az együttélésről. A segélyt a járási pénzügyi osztály a nyilatkozat benyújtását követő 1 hónapon belül, egy összegben, a termelőszövetkezet útján folyósítja.

(3) Ha a kezdő szakember a vállalt időtartamot neki felróható okból nem tölti el a kijelölt termelőszövetkezetben, a felvett segélyt köteles visszafizetni. A visszafizetést a kijelölt termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes járási végrehajtó bizottság elnöke határozattal rendeli el; méltányos esetben részletfizetési kedvezménynek van helye. Az esedékességig be nem fizetett tartozást adók módjára kell behajtani.

(4) A megyei mezőgazdasági osztály az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét a járási mezőgazdasági osztályra ruházhatja.

Levelező oktatás, továbbképzés

23. §

(1) A közgyűlés hozzájárulásával levelező oktatásban részt vevő termelőszövetkezeti tagoknak biztosítani kell azokat a tanulmányi kedvezményeket, amelyek a Munka Törvénykönyve és az erre vonatkozó egyéb jogszabályok szerint a munkaviszonyban álló dolgozóknak járnak. A tanulmányi szabadság idejére a tagnak az előző naptári évben elért átlagos részesedését (munkaegységátlagát) kell jóváírni. A munkaszerződéssel alkalmazott dolgozó a tanulmányi kedvezményekre az idevonatkozó jogszabályok alapján - külön közgyűlési határozat nélkül is - jogosult.

(2) Az a szakember, aki a közgyűlés határozata alapján - a járási mezőgazdasági osztály hozzájárulásával - a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet által, vagy annak felügyelete alatt szervezett továbbképző tanfolyamon vesz részt, kiegészítő javadalmazását a tanfolyam ideje alatt is megkapja. Ha az említett tanfolyamon a termelőszövetkezetnek kiegészítő javadalmazásban nem részesülő szakembere vesz részt, a tanfolyam ideje alatt állami támogatás terhére részesül - a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó feltételekkel és mértékben - kiküldetési költségtérítésben. Az ilyen címen felmerülő költségeket a járási pénzügyi osztály a termelőszövetkezetnek - annak elszámolása alapján - a szakemberek támogatására előirányzott pénzügyi fedezet terhére negyedévenként utólag megtéríti.

(3) A munkaszerződéssel alkalmazott szakembert a (2) bekezdésben meghatározott továbbképzés tartamára a termelőszövetkezettől átlagkereset, a tagként működő szakembert a közgyűlés által megállapított javadalmazás (részesedés) illeti meg. [9/1962. (V. 5.) FM számú rendelet 4. §] A közgyűlés által megállapított javadalmazás lehetőleg a szakember előző évi átlagos javadalmazásával legyen egyenlő.

Egyéb kedvezmények

24. §

(1) A gyakornokok részére minden termelőszövetkezetben biztosítani kell kellően berendezett gyakornoki lakószobát. Ha a termelőszövetkezetnek erre a célra megfelelő helyiség nem áll rendelkezésére, vagy annak berendezéséről anyagi helyzeténél fogva nem képes gondoskodni, a helyiséget és a berendezést a községi (városi, városi kerületi) tanács a községfejlesztési alapból is biztosíthatja (1964. évi 21. számú törvényerejű rendelet).

(2) A gyakornoki lakószobára a készenléti lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

25. §

A szakember részére - az e célra rendelkezésre álló árualapon és az ennek megfelelő hitelkereten belül, egyéni elbírálás alapján - a vételár 80%-áig terjedő, három év törlesztési idejű gépkocsivásárlási hitelt kell biztosítani, ha a szakember írásbeli kötelezettséget vállal, hogy a hitel megnyitásától számított további 3 éven át a termelőszövetkezetben marad. A hitel részletes feltételeit külön rendelkezés szabályozza.

Átirányított szakemberek

26. §

(1) A Határozat és e rendelet nem érinti a termelőszövetkezetek állami támogatásáról szóló 3004-es kormányhatározatok alapján 1965. évi január hó 1. napja előtt termelőszövetkezetekbe átirányított szakembereknek (a továbbiakban: átirányított szakemberek) az említett határozatokban és a végrehajtásukra kiadott jogszabályokban megállapított kedvezményeit. Az átirányított szakemberek tekintetében továbbra is hatályban maradnak - a 35. §-ban felsorolt rendelkezések kivételével - a 11/1963. (XI. 10.) FM számú rendelet (a továbbiakban: ÁR.) rendelkezései, valamint - az azokban megjelölt határidő lejártáig - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottságiai (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottságok) álltai hozott átirányítási határozatok.

(2) Ha az átirányított szakember korábbi átlagkeresetének 80 (kivételesen magasabb) %-ában megállapított jövedelemkiegészítés határideje 1965. január hó 1. napját követően lejár, a lejárat napjától kezdődően e rendelet rendelkezései szerint lehet részére kiegészítő javadalmazást engedélyezni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a termelőszövetkezetekbe kirendelt volt községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelőkre, volt földművesszövetkezeti mezőgazdászokra és könyvelőkre is, ha gazdaságilag meg nem erősödött, vagy arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben működnek.

(4) Az 1965. évi január hó 1. napját megelőzően 800-1500 Ft. közötti összegben megállapított jövedelemkiegészítéseket a megyei végrehajtó bizottság határozatában megjelölt időpontig változatlan összegben folyósítani kell. Ha azonban a 800-1500 Ft jövedelemkiegészítésben részesülő szakember e rendelet feltételeinek megfelel, 1965. évi január hó 1. napjától kezdődően a 11-12. §-ban meghatározott kiegészítő javadalmazást lehet engedélyezni részére. Ennek mértéke a korábbi jövedelemkiegészítés határidejének lejártáig annak összegénél kevesebb nem lehet.

(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a jövedelemkiegészítés összegét növelni nem lehet. Azon a címen, hogy a termelőszövetkezet az általa adott munkadíjat vagy munkabéri növeli, nincs helye a jövedelemkiegészítés csökkentésének sem. Nem lehet csökkenteni, vagy megvonni az engedélyezett határidő eltelte előtt a jövedelemkiegészítést azon a címen, hogy a termelőszövetkezet a jövedelemkiegészítés engedélyezése óta gazdaságilag megerősödött.

(6) Az 1965. évi január hó 1. napját megelőzően érvényben volt jogszabályok alapján megállapított jövedelemkiegészítéseket a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya folyósítja.

Nyugdíjas szakemberek

27. §

(1) A nyugdíj helyett jövedelemkiegészítésben részesülő szakemberek [ÁR. 17. § (1) bek.] közül azoknak, akik 1964. évi március hó 14. napján termelőszövetkezeti tagok voltak - és így a 7/1964. (III. 14.) Korm. számú rendelet értelmében nyugdíjukat elért keresetükre tekintet nélkül megkaphatják - 1964. évi december hó 31. napjáig jövedelemkiegészítésüket kell változatlanul folyósítani. E nyugdíjas szakemberek nyugdiját a SZOT Nyugdíjfolyósítási Igazgatósága 1965. évi január hó 1. napjától kezdődően folyósítja, a jövedelemkiegészítést ezért 1964. évi december hó 31. napjával be kell szűntetni.

(2) Az 1964. évi március hó 14. napján munkaviszonyban állt vagy ezt követően tagként belépett - a 7/1964. (III. 14.) Korm. számú rendelet hatálya alá nem eső - nyugdíjas szakemberek jövedelemkiegészítését a végrehajtó bizottság határozatában megállapított időpontig - az egyéb feltételek fennállása esetén- változatlanul folyósítani kell.

(3) Ha olyan átirányított szakember részére állapítanak meg nyugdíjat, aki 1964. évi március hó 14. napján fennállott termelőszövetkezeti tagsága alapján a 7/1964. (III. 14.) Korm. számú rendeletben meghatározott mentesítő rendelkezések alá esik és a szakember a nyugdíjázást követően is folytatja működését a termelőszövetkezetben, jövedelemkiegészítését a nyugdíjazást követően meg kell szűntetni.

(4) A termelőszövetkezetben az 1. §-ban meghatározott munkakörök ellátását az ott felsorolt képzettséggel rendelkező nyugdíjasok a jövőben is vállalhatják. Ha a termelőszövetkezetben munkát vállaló nyugdíjas szakember nyugdíját - a mentesítésre jogot adó feltételek hiánya miatt - szüneteltetik, a járási végrehajtó bizottság az általános szabályok szerint állapíthat meg részére kiegészítő javadalmazást.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

28. §

(1) A kiegészítő javadalmazásban részesülő szakemberek munkáját a járási mezőgazdasági osztály köteles évenként - a zárszámadás elkészítése után - felülvizsgálni. Ha a szakember a felülvizsgálat megállapításai szerint munkáját nem megfelelően látja el, a járási mezőgazdasági osztály

- javaslatot tehet a járási végrehajtó bizottságnak a kiegészítő javadalmazás megvonására, vagy időleges csökkentésére, vagy

- a termelőszövetkezet közgyűlésének a szakember más munkakörbe történő beosztására.

(2) A munkaszerződéssel alkalmazott szakember alapjavadalmazása a kiegészítő javadalmazásnak az (1) bekezdésben említett megvonása, vagy csökkentése következtében nem lehet kevesebb a mellékletben közölt díjtételek alsó határánál.

29. §

(1) A kiegészítő javadalmazás folyósítását meg kell szűntetni, ha a szakember

- a közgyűlési határozat folytán olyan munkakörbe kerül, amelyben kiegészítő javadalmazás nem adható,

- működése bármely okból megszűnik,

- nem megfelelő működése alapján a járási végrehajtó bizottság a kiegészítő javadalmazást határozattal megvonja [28. § (1) bek.]

(2) Keresőképtelenséggel járó megbetegedés esetén a kiegészítő javadalmazást a megbetegedést követő hónap végéig teljes összegben, ezt követően - az engedélyezett időtartam még hátralevő részére, de legfeljebb egy évi időre - 70%-os mértékben kell folyósítani, feltéve, hogy a szakember a kiegészítő javadalmazás után táppénzben nem részesül.

(3) Fegyelmi eljárás során történt felfüggesztés idejére - a járási végrehajtó bizottság döntésétől függően - legfeljebb a kiegészítő javadalmazás fele folyósítható. A visszatartott részt a termelőszövetkezetből való kizárás, azonnali hatályú elbocsátás és kiegészítő javadalmazás szempontjából számba nem jövő munkakörbe való áthelyezés esetén nem szabad kifizetni, egyéb esetben - a járási mezőgazdasági osztály javaslata alapján -a járási végrehajtó bizottság által meghatározott mértékben kell folyósítani.

(4) Ha a közgyűlés a szakemberrel szemben fegyelmi büntetést szab ki, a járási végrehajtó bizottság a kiegészítő javadalmazást a 28. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül is csökkentheti. A csökkentés legfeljebb 6 hónapi időre - munkaszerződéssel alkalmazott szakembereknél a díjtétel alsó határáig - terjedhet.

30. §

A munkaviszonyban álló szakember kiegészítő javadalmazása társadalombiztosítási szempontból munkabérnek minősül. Az ezt terhelő társadalombiztosítási járulék (10 + 3%) befizetéséről a termelőszövetkezet gondoskodik. A dolgozókat terhelő 3%-ot a szakember, a fennmaradó 10%-ot állami támogatás terhére kell elszámolni.

31. §

A szakembereket a járási mezőgazdasági osztály köteles nyilvántartani.

32. §

E rendelet végrehajtása során hozott államigazgatási határoztokkal összefüggő vitás ügyek elbírálása az 1957. évi IV. törvénnyel szabályozott államigazgatási eljárás útjára tartozik. A tagként működő szakember tagsági viszonyából eredő viták eldöntésére az 1960. évi 8. és 18. számú törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet 48. §-ának (3)-(5) bekezdésében és 70. §-ában, a termelőszövetkezettel munkaviszonyt létesítő szakembereknek e munkaviszony alapján keletkezett vitás ügyeinek elbírálására a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezései az irányadók.

33. §

A Határozatban, valamint e rendeletben meghatározott egyes kedvezmények megadását termelőszövetkezeti csoportok a megyei mezőgazdasági osztály, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek a SZÖVOSZ útján kérhetik. A kérelmet indokolt javaslattal a Földművelésügyi Minisztériumhoz kell továbbítani.

34. §

E rendelet a termelőszövetkezetek és a szakemberek között a rendelet hatálybalépését megelőzően kötött munkaszerződések hatályát nem érinti. A rendelet hatálybalépését megelőzően szerződésileg kikötött munkabéreket a felek csak kölcsönös megegyezéssel módosíthatják. Gazdaságilag meg nem erősödött és arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben a módosításhoz a járási mezőgazdasági osztály hozzájárulása szükséges.

35. §

Ez a rendelet 1965. évi január hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének erősítését szolgáló újabb intézkedésekről szóló 11/1963. (XI. 10.) FM számú rendelet 8., 16., 17. és 21. §-a és a termelőszövetkezeti állatorvosok működésének szabályozásáról szóló 14/1961. (VI. 24.) FM számú rendelet 3. §-a (1) bekezdésének utolsó két mondata és (3) bekezdése. A termelőszövetkezetek részére kiadott Munkaegységkönyvnek a vezetők javadalmazásáról szóló részei nem alkalmazhatók. [1091/1956. (IX. 11.) számú minisztertanácsi határozat III. 2. pont.]

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter

Melléklet a 16/1964. (XII. 30.) FM számú rendelethez

JAVASLAT a termelőszövetkezetekben foglalkoztatott szakemberek javadalmazására

IRÁNYELVEK a munkadíjazási javaslat alkalmazásához

1. Alapjavadalmazás

1. A termelőszövetkezet egészének működéséért felelős vezetők (főmezőgazdász, főkönyvelő) alapjavadalmazása a termelőszövetkezet területének nagyságától vagy halmozott bruttó termelési értékétől függ. A kettő közül azt lehet választani, amelyik kedvezőbb besorolást eredményez.

A javaslat a termelőszövetkezeteket a közös mezőgazdasági terület (szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcs, kert), illetőleg a halmozott bruttó termelési érték alapján három kategóriába osztja. Az egyes kategóriák kat. holdban, illetőleg termelési értékben kifejezett határai az alábbiak:

Az 1., 2., 3. kategória tehát magának a termelőszövetkezetnek a besorolását jelenti, amelyet akkor kell elvégezni, amikor a vezető szakemberek (főmezőgazdász, főkönyvelő) alapjavadalmazásának (munkabérének) megállapítására első alkalommal sor kerül.

A termelőszövetkezet kategóriába sorolását csak a legutolsó besorolástól számított 3 év elteltével lehet megváltoztatni, kivéve, ha a termelőszövetkezet gazdálkodásában alapvető változás következik be.

A beosztott szakemberek alapjavadalmazása (munkabére) nem függ a termelőszövetkezet besorolásától, mivel munkájuk általában egy-egy részterületre korlátozódik és nem terjed ki a termelőszövetkezet valamennyi tevékenységére.

A szakember alapjavadalmazását (munkabérét) "besorolással" kell megállapítani. A besorolás azt jelenti, hogy kiválasztjuk a szakember képzettségének, valamint tényleges feladatkörének megfelelő munkakört és az erre megállapított díjtétel határai között meghatározzuk a tényleges javadalmazást, illetőleg - munkaszerződéssel történt alkalmazás esetén - a munkabért.

A szakképzettséget igénylő munkaköröket nem minden esetben lehet a szükséges szakképzettséggel rendelkező munkaerővel betölteni. A javaslat ezért azt is feltünteti, hogy a szakképzettséggel nem rendelkező tag vagy dolgozó részére milyen javadalmazást (bért) lehet megállapítani. (Egyebekben a rendelet az utóbbi tagokra, illetve dolgozókra nem vonatkozik.)

A javadalmazás mértékét a javaslat mindenütt határösszegekkel adja meg. Ennek az a célja, hogy azonos munkakör és azonos képesítés mellett is figyelembe lehessen venni a munkát befolyásoló különböző - személyenként változó - tényezőket. Ilyen tényező mindenekelőtt a szakképzettség. Ennek figyelembevételével a magasabb szakképzettséggel rendelkezők javadalmazását (munkabérét) a határösszegek között magasabb mértékben indokolt megállapítani, mint az ilyen végzettséggel nem rendelkezőkét. Figyelembe kell venni e mellett a szakmában eltöltött gyakorlati időt és különösen a huzamos ideig egyhelyben való működést. A megállapított alapbérre indokolt általában minden öt évi egyhelyben töltött idő után 2-3%-os emelést adni. A díjhatárokon belül kell értékelni a szakember szorgalmát, rátermettségét, szakmai fejlődését stb. Mindezekre figyelemmel a javadalmazás (munkabér) a díjtételek határai között tág keretekben változhat Általában helyes, ha az első besorolás alkalmával az alapjavadalmazás nem haladja meg a díjhatárok középértékét. A felső határt elérő vagy megközelítő díj megállapítása a későbbiekben is csak különösen indokolt esetben, kiváló elméleti és gyakorlati felkészültségű, hosszabb ideje egyhelyben működő szakemberek részére indokolt.

A javaslatban feltüntetett munkakörökben működő szakemberek és egyéb tagok (dolgozók) javadalmazását (munkabérét) kizárólag a közgyűlés jogosult megállapítani és módosítani.

2. A javaslat a javadalmazások (munkabérek) összegét forintban közli. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a munkák díjazására a munkaegységet alkalmazzák, a forintban megállapított díjakat át lehet számítani munkaegységre. Ebből a célból a forintösszeget el kell osztani egy munkaegység tervezett értékével és az így kapott munkaegységek számát kell havonta a szakember javára írni. (Pl. ha a megállapított munkadíj 2800 Ft. és a munkaegység tervezett értéke 35 Ft., úgy a szakembernek havonta 2800:35 = 80 munkaegységet kell jóváírni.) E munkaegységekre a termelőszövetkezet a többi tagokra irányadó módon folyósít előleget. A különbözetet az évvégi zárszámadáskor kell kifizetni. A különbözetre a szakember akkor is jogosult, ha a munkaegység zárszámadási értéken számított díjazása a javasolt díjtétel felső határát meghaladja. A munkaszerződéssel alkalmazott szakember munkabére a munkaegység értékének csökkenése esetén sem lehet kevesebb, mint a javasolt díjtétel alsó határa. Abban a kérdésben, hogy a munkadíjat át kell-e számítani munkaegységekre és az átszámított munkaegységekre milyen mértékű előleget kell folyósítani, a közgyűlés dönt. Munkaszerződéssel alkalmazott szakemberek esetében az átszámításra csak akkor kerülhet sor, ha a munkaegységben való díjazás kérdésében a szakemberrel kölcsönös megállapodás történik.

2. Eredményességi javadalmazás

Az alapjavadalmazáson felül a szakembert eredményességi javadalmazás illeti meg, attól függően, hogy az irányítása alá tartozó területen milyen gazdasági eredményt ért el.

Tekintettel arra, hogy nem minden szakember működési köre terjed ki a közös gazdaság egészére, a szakembereket az eredményességi javadalmazás szempontjából helyes a következők szerint két csoportba osztani:

I. Olyan szakemberek, akiknek működése a közös gazdaság egészére kiterjed; ide tartozik a főmezőgazdász, a főkönyvelő és a gépészmérnök;

II. beosztottként dolgozó szakemberek, gyakornokok, beosztott könyvelők.

Az I. csoportban az eredményességi javadalmazást a termelőszövetkezetek az egész gazdaság eredményeinek megjavításától tegyék függővé. Alapvető szempont a gazdaságos többtermelésre való ösztönzés, tehát a gazdálkodási eredmények javítása és a költségek csökkentése. Ennek eléréséhez különösen az alábbi területeken elért eredt menyek javulását indokolt kitűzni:

- a bruttó jövedelem növelése,

- az áruértékesítés,

- felhalmozás,

- a tagok közösből származó jövedelmének növelése,

- az üzemi balesetek számának csökkentése.

A termelőszövetkezet az eredményességi javadalmazást más feltételekhez is kötheti és azt több feltétel egyidejű teljesítésétől is függővé teheti. Legalább két - egymást ellensúlyozó - feltétel kiszabása minden esetben indokolt, hogy a kitűzött feladat teljesítése ne történhessék más gazdasági mutatók rovására.

A II. csoportba tartozó szakemberek eredményességi javadalmazását a saját munkaterületükön elért eredményektől célszerű függővé tenni. Az eredményességi javadalmazás alapja lehet tehát a termelés és a költségek alakulása, vagy az ágazat szempontjából fontos más mutató(k) teljesítése. Irányadónak kell tekinteni itt is, hogy eredményességi javadalmazás csak az előző évi mutatók javulása esetén fizethető.

Az eredményességi javadalmazás pénzügyi fedezetét a bevétel-kiadási költségvetésben is elő kell irányozni. Helyes ezért a szakemberek alapjavadalmazására mintegy 30%-al nagyobb összeget előirányozni.

A közölt táblázat az elnök javadalmazására nem tartalmaz javaslatot. Az elnök javadalmazását akként helyes megállapítani, hogy alapjavadalmazása mintegy 10-15%-kal nagyobb legyen a főmezőgazdász alapjavadalmazásánál, eredményességi javadalmazásban pedig a főmezőgazdásszal azonos mértékben részesüljön.