1/1964. (VI. 2.) BM-KPM együttes rendelet

a kishajók vezetőinek vizsgájáról és egyes vízijárművek közlekedéséről

Az 1004/1958. (II. 4.) Korm. számú határozatban foglaltak alapján a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendeljük:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a tíz tonna vagy ennél kisebb vízkiszorítású kishajókra, vitorlás kishajókra, motorcsónakokra és az emberi erővel meghajtott vízijárművekre (a továbbiakban: vízijármű).

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából

a) kishajó az a vízijármű, amelynek vízkiszorítása 10 tonna vagy ennél kisebb, de 2 tonnánál nagyobb;

b) vitorlás kishajó az a vízijármű, melynek vitorla felülete 8 m2-nél nagyobb, de a 25 m2-t nem haladja meg és tőkesúllyal nincs ellátva;

c) motorcsónak az a vízijármű, melyet motor (oldalmotor, farmotor, vagy beépített motor) hajt meg;

d) emberi erővel hajtott vízi jármű az, amelyet általában evezővel hajtanak meg (csónak, bárka).

2. §

Az 1. §-ban meghatározott vízijárművek az üzemeltetés jellegétől függően:

a) közforgalmú célt szolgáló vízijárművek, amelyeket hajózási engedély alapján díjazás ellenében személyek, vagy áruk szállítására használnak, és amelyeket bárki igénybe vehet;

b) termelési célt szolgáló vízijárművek, amelyeket állami vállalatok, szövetkezetek vagy engedéllyel rendelkező állampolgárok a termelés során üzemeltetnek;

c) az a), b) pont alá nem sorolható sport vagy egyéb célokat szolgáló vízijárművek.

A vízijárművek vezetőinek vizsgája

3. §

Az e rendeletben szabályozott vizsga sikeres letétele szükséges

a) a közforgalmú célt szolgáló,

b) a termelési célt szolgáló 125 cm3 vagy ennél nagyobb hengerűrtartalmú motor által meghajtott,

c) a sport- és egyéb célokat szolgáló 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motor által meghajtott vízijárművek,

d) vitorlás kishajók vezetéséhez.

4. §

(1) A vízijárművek vezetőinek vizsgáztatását a Belügyminisztérium, illetőleg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium látja el.

(2) A Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik a vizsgáztatás, ha a vízijármű

a) közforgalmú célt szolgáló

- vitorlás kishajó,

- 125 cm3 hengerűrtartalmat meg nem haladó motorral meghajtott motorcsónak,

- evezővel meghajtott csónak;

b) sport- vagy egyéb célokat szolgáló

- vitorlás kishajó,

- 125 cm3-nél nagyobb, de 500 cm3-t meg nem haladó hengerűrtartalmú motorral meghajtott motorcsónak.

(3) A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik a két tonnánál nagyobb vízkiszorítású vízijárművek vezetőjének vizsgáztatása, továbbá, ha a vízijármű:

a) közforgalmú célt szolgáló 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorral meghajtott motorcsónak;

b) termelési célt szolgáló 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorral meghajtott motorcsónak;

c) sport- vagy egyéb célokat szolgáló motorcsónak, feltéve, hogy a motor hengerűrtartalma 500 cm3-nél nagyobb.

5. §

(1) A Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó vizsgára jelentkezni a révkapitányságok illetékességi területén (Duna, Tisza, Balaton) a révkapitányságon (révőrsön), más területen pedig a területileg illetékes megyei rendőrfőkapitányságon lehet.

(2) A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó vizsgára jelentkezni a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályán lehet.

(3) A vizsgára való jelentkezés írásban vagy szóban történhet.

6. §

(1) A Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó vizsgán a vizsgázó úszásból, a Hajózási Szabályzatból és a hozzá kapcsolódó jogszabályokból, a vízijármű gyakorlati vezetéséből, a vitorlás kishajó vezetői ezenkívül a vitorlázás elméleti és gyakorlati ismereteiből is vizsgáznak.

(2) A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó vizsgán a vizsgázók az (1) bekezdésben meghatározott elméleti és gyakorlati vizsgán kívül motorismeretből is vizsgáznak.

(3) A vizsgázónak sikeres vizsga letétele esetén igazolványt kell kiadni.

(4) Sikertelen vizsga esetén 3 hónap elteltével lehet újból vizsgára jelentkezni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsga díja 20,- Ft

a (2) bekezdésben meghatározott vizsga díja 40,- Ft.

7. §

(1) Vizsgára bocsátható minden magyar és külföldi állampolgár, ha a 16. életévét betöltötte.

(2) Külföldi állampolgárra - vezetői vizsgakötelezettség vonatkozásában - saját országának rendelkezései irányadók, amennyiben nem tartózkodik 6 hétnél hosszabb ideig az ország területén.

Közlekedés belvizeken

8. §

(1) Az 1. § (2) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott vízijárművek a Balatonon csak a parttól számított 1 km-en belül közlekedhetnek. Ez alól indokolt esetben a rendőrhatóság kivételt engedélyezhet.

(2) Tilos fürdésre kijelölt helyen vitorlás kishajóval, motorcsónakkal közlekedni, kivéve, ha kikötés céljából a parthoz állni, vagy a kikötőhelyről elindulni csak a kijelölt fürdőhelyen keresztül lehet.

(3) Tilos lakott hely, valamint szorosan a vízpartra épített üdülők mellett levő vízen motorcsónakkal hangtompító nélkül közlekedni. Ez alól indokolt esetben a rendőrhatóság kivételt engedélyezhet.

Közlekedés határvízen

9. §

(1) E rendelet alkalmazása tekintetében határvíznek kell tekinteni:

a) a határt képező folyókat és egyéb vízfolyásokat, ideértve a Mura és a Dráva folyóknak a határon levő szakaszait is,

b) a Fertő tónak a Magyar Népköztársaság területéhez tartozó részét,

c) a hansági főcsatornának a határmenti szakaszát, valamint a főcsatornának ettől az ország belseje felé számított 5 km-es részét,

d) a határövezetben a határt átszelő és valamely szakaszon határt képező vízfolyásoknak az államhatártól az ország belseje felé számított 5 km-es szakaszát.

(2) Vízijárművek a határvizeken csak határvízi közlekedési engedéllyel közlekedhetnek és rajtuk csak azok a személyek tartózkodhatnak, akiknek neve az engedélyen fel van tüntetve.

(3) Határvízi közlekedési engedély nélkül közlekedhetnek a határvizeken:

a) a határőrség, a rendőrség és a néphadsereg vízijárművei, ha a szolgálati okmányokból kitűnik a határvízen való tartózkodás jogossága, továbbá

b) a nemzetközi forgalomban ki- vagy belépő vízijárművek.

10. §

(1) A határvízi közlekedési engedélyek kiadása a határőrség területileg illetékes őrs- vagy kerületi parancsnokságának, budapesti lakosok esetében pedig a Határőrség Országos Parancsnokságának hatáskörébe tartozik.

(2) A határvízi közlekedési engedély iránti kérelmeket írásban kell benyújtani. A kérelemben fel kell tüntetni:

a) a vízijármű típusát és nyilvántartási számát,

b) a tulajdonos vagy a használó személyi adatait (név, születési hely és idő, anyja neve, lakcíme és személyi igazolvány száma), ha a vízijárművel több személy kíván a határvízen közlekedni a kérelemben valamennyi személy adatait fel kell sorolni;

c) az engedélyt milyen célból, a határvíz mely szakaszára és milyen időtartamra kérik, a határvízi közlekedést csak nappal vagy éjszaka is kívánják-e folytatni;

d) a vízitúra, sport, horgászat céljából kért határvízi közlekedési engedély iránti kérelemhez a munkahely, vagy oktatási intézmény javaslatát is csatolni kell.

(3) Az előző bekezdés d) pontjában említett célokból kért határvízi közlekedési engedély beadványi illeték alá esik.

11. §

(1) A határőrségnek a határvízi közlekedési engedély kiadására illetékes szerve a kérelem felől 15 napon belül dönt.

(2) A határvízi közlekedési engedély iránti kérelmet elutasító határozat ellen - a kézhez vételtől számított 15 napon belül - a belügyminiszterhez lehet fellebbezni. A fellebbezést 30,- Ft illeték lerovása mellett annál a szervnél kell benyújtani, amely az elutasító határozatot hozta. Az illetéket bélyegben kell leróni.

12. §

(1) A határvízi közlekedési engedéllyel a határvíznek csak az engedélyben meghatározott szakaszán és csak az engedélyben meghatározott időben szabad közlekedni.

(2) Napnyugtától napkeltéig a határvízen csak olyan vízijármű tartózkodhat, amelynek határvízi közlekedési engedélye éjszakai közlekedésre is érvényes. Éjszakai határvízi közlekedés kivételesen és csak azokon a határvizeken engedélyezhető, ahol azt nemzetközi szerződés (egyezmény) nem tiltja.

(3) A határvízen közlekedő személyek kötelesek a határvízi közlekedési engedélyt, továbbá személyi igazolványukat maguknál tartani és a határőrség vagy a rendőrség tagjának felszólítására felmutatni.

(4) A határvízen rendszeresen közlekedő vízijárművet mindkét oldalán az orrától, illetve a farától számítva 50 cm hosszúságban fehérre kell festeni. A jelző betűt és a nyilvántartási számot fekete festékkel úgy kell fehér alapon feltüntetni, hogy az jól látható legyen. A nyilvántartási szám mellett mindkét oldalon 15x15 cm nagyságú piros-fehér-zöld színű négyzetet kell festeni.

(5) A határvizek mentén a vízijárműveket a járási tanács végrehajtó bizottságának építési-közlekedési szakigazgatási szerve által a határőrség illetékes parancsnokságával egyetértésben kijelölt és elkerített telephelyen, partra vontatva, nagyobb vízijármű esetén kivételesen kikötve, hajtóeszköz nélkül lelakatolva kell tartani. A kikötésről (kicövekelésről és lelakatolásról) a vízijármű tulajdonosának (használójának) a saját költségén kell gondoskodnia.

(6) Az (5) bekezdésben említett telephelyek a határőrség illetékes szervének felügyelete alatt állnak. E szerv kivételesen indokolt esetben engedélyt adhat arra, hogy egyes vízijárműveket a telephelyen kívül tároljanak.

(7) A határvízen közlekedő vízijárművek az államhatáron nem léphetnek át. A Duna magyar-csehszlovák szakaszán legfeljebb 50 méterre, a Tisza magyar-csehszlovák és magyar-szovjet szakaszán pedig legfeljebb 30 méterre távolodhatnak el a magyar parttól, kivéve a halászok vízijárműveit, amelyek az államhatárig közlekedhetnek.

Faúsztatás

13. §

(1) A faúsztatás iránti kérelmet a révkapitányságok illetékességi területén (a Duna, Tisza, Balaton) a révkapitányságnál (révőrsnél), más területen pedig a területileg illetékes megyei rendőrfőkapitányságnál kell benyújtani.

(2) Határvízen faúsztatás csak akkor engedélyezhető, ha ehhez a határőrség területileg illetékes parancsnoksága hozzájárult. Az engedélyezett faúsztatás végrehajtásánál a nemzetközi szerződés (egyezmény) rendelkezései szerint kell eljárni.

Hatálybalépés

14. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 290000/1947. (V. 15.) BM számú rendeletnek az 5501-3/1951. (VII. 12.) BM számú rendelettel megállapított 6. §-a, a 15800/1951. (IX. 13.) BM számú rendelet, valamint a 4/1963. (VIII. 24.) BM számú rendelet hatályát veszti.

Benkei András s. k.,

belügyminiszter

Dr. Csanádi György s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter