1/1964. (V. 7.) EüM rendelet
a sugárzó (radioaktív) anyagokról és készítményekről szóló 10/1964. (V. 7.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról
[A 10/1964. (V. 7.) Korm. számú rendeletet (R.) vastag betűkkel, a végrehajtási rendeletet (Vhr.) vékony betűkkel egységes szerkezetben közöljük.]
A sugárzó (radioaktív) anyagokról és készítményekről szóló 10/1964. (V. 7.) Korm. számú rendelet 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Atomenergia Bizottság elnökével, a belügyminiszterrel, a szállítás kérdéseit illetően a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a vámeljárás szabályait illetően a külkereskedelmi miniszterrel, a kártérítés kérdéseit illetően pedig a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
R. 1. §
Országos Atomenergia Bizottság
(1) Az atomenergia békés alkalmazásával kapcsolatos feladatok ellátására létesített Országos Atomenergia Bizottság (a továbbiakban: OAB) a Minisztertanács tanácsadó és véleményező szerve; feladata az országban e téren folyó munka irányítása, összehangolása és ellenőrzése.
(2) Az OAB elnökét, elnökhelyetteseit, titkárát és tagjait a Minisztertanács nevezi ki; működésének rendjét a Minisztertanács határozza meg.
(3) Az e rendeletben meghatározott egyes feladatokat, különösen a sugárzó (radioaktív) anyagok és készítmények forgalombahozatalát és országos nyilvántartását az OAB Izotóp Intézete látja el.
R. 2. §
A rendelet hatálya
(1) E rendelet hatálya a sugárzó (radioaktív) anyagokra és készítményekre terjed ki. Külön rendelkezések érvényesek a természetes izotóp összetételű (radioaktív bomlástermékeivel egyensúlyban levő) urán és tóriumtartalmú bányászati nyers-, dúsított és tisztított termékek termelésére, tárolására és szállítására.
(2) Az (1) bekezdésben említett anyagok és készítmények körét az egészségügyi miniszter az OAB elnökével egyetértésben állapítja meg.
Vhr. 1. §
A R. hatálya alá tartozó anyagok és készítmények
(1) A R. hatálya alá tartozik:
a) minden sugárzó anyag és készítmény, amelynek fajlagos radioaktivitása kilogrammonként meghaladja a 2 mikro-Curiet és összes radioaktivitása készítményenként vagy anyagmennyiségenként (csomagonként, tételenként, szállítmányonként) meghaladja az 1. számú mellékletben feltüntetett értéket;
b) valamennyi hordozómentes sugárzó készítmény, tekintet nélkül a radioaktivitás mértékére.
(2) Az 1. sz. mellékletben fel nem sorolt anyagok és készítmények tekintetében az érdekelt szerv kérésére - az OAB Izotóp Intézete (a továbbiakban: Intézet) szakvéleményének meghallgatása után - az Egészségügyi Minisztérium közli a veszélytelennek tekintendő radioaktivitás értéket.
Engedélyezés
R. 3. §
(1) Sugárzó anyagok és készítmények termelésére, illetve ilyen anyagok előállításával járó berendezés létesítésére vonatkozó beruházási programhoz be kell szerezni az OAB elnökének hozzájárulását.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó anyagok és készítmények (2. §) termeléséhez, valamint olyan berendezés (atomreaktor, gyorsító) üzembentartásához, amelynek működése sugárzó anyagok előállításával jár, engedély szükséges. A termelési engedélyt az OAB adja meg az érdekelt miniszterekkel egyetértésben.
(3) Engedély szükséges a rendelet hatálya alá tartozó anyagok és készítmények (2. §) felhasználásához (ide értve a tárolást is), valamint szállításához; ezeket csak az erre kijelölt szerv hozhatja belföldi vagy nemzetközi forgalomba.
(4) A felhasználási (tárolási) és szállítási engedélyt - az OAB által megállapított irányelvek figyelembevételével és az ezekben megszabott körben - az egészségügyi miniszter vagy az általa kijelölt szerv adja ki.
(5) Mind a termelési, mind a felhasználási (tárolási) és szállítási engedély csak az esetben adható meg, ha a sugárzásból eredő veszély elhárításának tárgyi és személyi feltételei minden kétséget kizáróan megvannak.
Vhr. 2. §
Termelési engedély
(1) A sugárzó anyagok és készítmények termelésére, illetve a sugárzó anyagok előállításával járó berendezések üzemben tartására adott engedély meghatározott időre vagy visszavonásig érvényes.
(2) Az engedély tartalmazza:
a) az engedélyes nevét;
b) az engedélyezett tevékenység meghatározását;
c) az engedélyezett tevékenység biztonságos folytatásához megkívánt személyi és tárgyi feltételeket.
Vhr. 3. §
Felhasználási és szállítási engedély
(1) Sugárzó anyagok és készítmények tudományos, egészségügyi, ipari és mezőgazdasági célokra történő felhasználására (beleértve a tárolást is) az egészségügyi miniszter által kiadott felhasználási engedély szükséges. Az engedély feljogosíthatja a felhasználót arra is, hogy az engedélyben meghatározott körben - az e rendeletben megszabott feltételekkel - sugárzó anyagot és készítményt szállítson, illetve közhasználatú fuvarozó vállalattal fuvaroztasson. Az engedély meghatározott időre, vagy visszavonásig érvényes.
(2) Azokat az adatokat, amelyeket a felhasználás iránt előterjesztett kérelemben be kell jelenteni, valamint az engedély tartalmi kellékeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
Vhr. 4. §
Belföldi forgalom
(1) Sugárzó anyagot vagy készítményt - bármely mennyiségben - kizárólag az Intézet vagy az Intézet rendelkezése alapján eljáró szerv hozhat forgalomba. Ennek megfelelően:
a) a termelő az általa termelt sugárzó anyagot vagy készítményt csak az Intézetnek vagy az általa kijelölt szervnek adhatja át; a termelő a saját üzemében előállított és felhasznált mennyiségekről nyilvántartást köteles vezetni, s a felhasználásra szánt mennyiségeket az Intézetnek nyilvántartásba vétel céljából jelentenie kell;
b) a felhasználó sugárzó anyagot vagy készítményt kizárólag az Intézettől vagy rendelkezése alapján vehet át; az Intézet csak akkor szolgáltathat ki sugárzó anyagot, vagy készítményt, ha az igénylőnek a felhasználásra engedélye van.
(2) Sugárzó anyagot tartalmazó, s engedéllyel előállított vagy behozott műszert az illető termék forgalombahozatalát ellátó állami szerv is forgalomba hozhat. Az ilyen műszert azonban csak annak szabad kiszolgáltatnia, aki igazolja, hogy a felhasználásra engedélye (Vhr. 3. §) van; a kiszolgáltatást, valamint a sugárzó anyag adatait az Intézetnek nyilvántartásba vétel céljából egyidejűleg jelentenie kell.
(3) A R. hatálya alá tartozó radioaktív gyógyszerek forgalmára és ellenőrzésére a magisztrális injekciók forgalmáról és ellenőrzéséről szóló 3180/18/1949. (VIII. 14.) NM számú rendelet vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.
Vhr. 5. §
Külkereskedelmi forgalom
(1) Az ország területére sugárzó anyagot vagy készítményt behozni csak az erre kijelölt külkereskedelmi vállalat útján és az Intézet címére vagy rendelkezésére szabad. A szállítást vagy fuvarozást végző szervek a vámszervek intézkedésére az egyéb címre érkező sugárzó anyagot vagy készítményt haladéktalanul kötelesek az Intézethez irányítani. Az ilyen küldemény érkezését a vámszervek az Intézethez azonnal bejelentik és az átirányítást ellenőrzik.
(2) Külföldre csak az erre kijelölt külkereskedelmi vállalat útján s az Intézet rendelkezése alapján szabad sugárzó anyagot vagy készítményt kiszállítani. A jogosulatlan feladótól származó áru kiviteli vámkezelését a vámszervek kötelesek megtagadni és az árut haladéktalanul az Intézethez visszairányítani. Az ilyen küldemény adatait a vámszervek az Intézethez bejelentik és a visszairányítást ellenőrzik.
(3) A vámszervek a sugárzó anyagok és készítmények áruvizsgálatát az Intézet írásbeli nyilatkozata alapján végzik.
(4) Az ország területén átszállított sugárzó anyagokra és készítményekre vonatkozó adatokat a be-és kiléptető határvámhivatalok jelentik a Belügyminisztériumnak.
Vhr. 6. §
Szállítási és fuvarozási jogosultság
(1) Sugárzó anyagot vagy készítményt kizárólag közúti járművön, vasúton, hajón vagy repülőgépen szabad - a Vhr. 16-20. §-ában meghatározott módon - szállítani, illetve fuvarozni. Állati vagy emberi erővel vont járművön sugárzó anyagot vagy készítményt csak akkor szabad szállítani, ha a munkahely közvetlen megközelítése másként nem lehetséges. Közhasználatú személyszállító járművön, valamint postán sugárzó anyagot vagy készítményt szállítani tilos.
(2) Gépkocsi-fuvarozásra az ország bármely részéről sugárzó anyagot vagy készítményt csak az 1. sz. Autóközlekedési Vállalat (Budapest) vehet fel.
(3) Vasúti, illetve a (2) bekezdés szerinti gépkocsi-fuvarozásra sugárzó anyagot vagy készítményt csak megkülönböztető jelzéssel ellátott fuvarlevéllel szabad felvenni. Fuvarlevelet az Intézettől lehet igényelni. Az Intézet a fuvarlevél kiadása előtt köteles meggyőződni arról, hogy az igénylő engedélyezett tevékenységi köre a fuvarozást indokolttá teszi. A kiadott fuvarleveleket szigorú számadás alá tartozó okmányként kell kezelni; az elrontott vagy fel nem használt fuvarleveleket az Intézet részére vissza kell szolgáltatni.
(4) A sugárzó anyag vagy készítmény termelésére, illetőleg felhasználására jogosult szerv - az engedélyében megszabott körben és az előírt feltételek mellett - saját gépkocsiján szállíthat sugárzó anyagot vagy készítményt.
(5) A (2)-(4) bekezdésben nem említett esetekben sugárzó anyag vagy készítmény szállításához az illetékes KÖJÁL eseti engedélye szükséges.
R. 4. §
Biztonsági intézkedések
A rendelet hatálya alá tartozó anyagok és készítmények (2. §) termelése, felhasználása, tárolása, szállítása, fuvarozása, behozatala és kivitele, az ország területén (légterében) történő átszállítása és a hulladékanyagok eltakarítása során olyan biztonsági intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek a sugárzás folytán a személyekre, a munkahelyre vagy a környezetre háruló veszélyt minden kétséget kizáróan elhárítják.
A) ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI SZABÁLYOK
Vhr. 7. §
Biztonsági előírások
Aki sugárzó anyag vagy készítmény termelése, felhasználása, tárolása, szállítása vagy fuvarozása során tevékenykedik, köteles az általános biztonsági előírásokat (ez idő szerint a "Rádióizotópok sugárzása elleni védelem" c. MSz. 62-61. számú szabványt), valamint az engedélyben megszabott különleges feltételeket és az egészségügyi szervek biztonsági előírásait a leggondosabban megtartani.
Vhr. 8. §
Jelentéstételi kötelezettség
(1) Aki foglalkozása körében rendellenes sugárzó anyag szennyezettségről vagy ennek nyomán fellépő ártalomról szerez tudomást, köteles erről a foglalkozásánál vagy beosztásánál fogva őt terhelő intézkedések megtétele mellett (pl. sugárvédelmi felelős értesítése) az illetékes KÖJÁL-hoz haladéktalanul bejelentést tenni.
(2) Aki tudomást szerez arról, hogy sugárzó anyagot, illetve készítményt tartalmazó küldemény őrizet nélkül maradt (pl. közlekedési baleset következtében), vagy egyéb rendellenességet észlel (pl. sugárzó anyagot tartalmazó göngyöleg megsérül, sugárzó anyagot rendeltetésellenesen használnak, az előrejelzett szállítmány a közölt határidőre nem érkezik meg, a szállítmány elvész stb.) köteles haladéktalanul az illetékes KÖJÁL-nak - akadály esetén más hatóságnak (tanács, rendőrség) - jelentést tenni. A baleset színhelyén, illetve az őrizetlen küldemény környékén a KÖJÁL intézkedéséig a rendőri szervek kötelesek a biztonsági intézkedéseket megtenni.
B) A DOLGOZÓK KÉPESÍTÉSE ÉS VÉDELME
Vhr. 9. §
Szakképzettség, bejelentés
(1) Sugárzó anyagok és készítmények rendeltetésszerű felhasználása során csak olyan személyeket lehet foglalkoztatni, akiknek erre megfelelő szakképzettségük van. Azokat a munkaköröket, melyekhez különleges szakképzettség szükséges, a megkívánt szakképzettséget a termelési, illetve felhasználási (szállítási) engedélyben kell meghatározni.
(2) A szakképzettséghez kötött munkakörben foglalkoztatott dolgozónak igazolnia kell, hogy megfelelő főiskolai vagy technikusi képzettsége van, illetve a szükséges jártasságot (pl. szervezett tanfolyam elvégzése útján) megszerezte.
(3) A szakképzettséghez kötött munkakörben foglalkoztatott dolgozók szakképzettségét a munkáltató köteles ellenőrizni és az ilyen dolgozók nevét és szakképzettségét - amennyiben az a felhasználási engedély kérelmezése során nem történt meg - 8 nap alatt az illetékes KÖJÁL-nak bejelenteni. A R. hatálybalépésekor foglalkoztatott dolgozók tekintetében a bejelentést 60 nap alatt kell megtenni.
(4) A bejelentett személyek körében vagy szakképzettségében bekövetkezett változásokat a munkáltató köteles 8 nap alatt a KÖJÁL-hoz bejelenteni.
(5) Az egészségügyi miniszter megtilthatja szakképzettséghez kötött munkakörben olyan személy foglalkoztatását, akit hasonló munkakörben a foglalkozási szabályok megsértése miatt jogerősen elítéltek.
Vhr. 10. §
Kötelező orvosi vizsgálat
(1) A sugárzási ártalomnak kitett munkakörökben foglalkoztatott dolgozók kötelesek magukat előzetes és időszakos orvosi vizsgálatnak alávetni. E munkaköröket - a munkahely jellegének és veszélyességének figyelembevételével - a munkáltató javaslata alapján az egészségügyi miniszter jelöli ki az illetékes miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben.
(2) A munkáltató a kijelölt munkakörökben csak olyan személyt alkalmazhat, akit a munkakör ellátására az orvosi vizsgálat egészségileg alkalmasnak minősített.
(3) Az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatot az Országos Munkaegészségügyi Intézet által kijelölt munkahelyeken és munkakörökben az Országos Munkaegészségügyi Intézet orvosa, az egyéb munkahelyeken, ahol üzemi egészségügyi szolgálat működik, e szolgálat orvosa, s ahol üzemi egészségügyi szolgálat nincs, a munkahely szerint illetékes tanács vb. egészségügyi osztálya által kijelölt egészségügyi intézmény ezzel megbízott orvosa végzi. A kötelező orvosi vizsgálatok időpontját a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) Ha a dolgozó vagy munkáltató a munkaköri alkalmasságra vonatkozó véleménnyel nem ért egyet, újabb orvosi vizsgálatot, illetve véleményt kérhet a munkaköri alkalmasságot másodfokon véleményező, illetékes orvosi bizottságtól. A másodfokú vélemény további felülvizsgálatának nincs helye.
C) KÜLÖNLEGES BIZTONSÁGI SZABÁLYOK
Vhr. 11. §
Sugárveszélyes munkahelyek tervezése
"A" és "B" típusú radioizotóp laboratóriumot (lásd az MSZ 62-61. számú szabvány 7.1 pontját), valamint hasonló veszélyességű más sugárveszélyes munkahelyet csak az építésügyi miniszter által erre kijelölt intézet tervezhet. "C" típusú laboratóriumot bármely tervező intézet tervezhet.
Vhr. 12. §
Salak és pernye felhasználása építőipari anyagként
Építőipari anyaggyártás céljára (pl. salakbetonhoz) salakot és pernyét csak az ÉM. Építéstudományi Intézet előzetes kedvező szakvéleménye esetén és csak a szakvéleményben megjelölt célra szabad felhasználni.
Vhr. 13. §
Szennyezés-mentesítés
(1) A munkahelyen sugárzó anyaggal történt szennyeződést az engedélyes köteles szennyezésmentesítéssel (dekontaminációval) haladéktalanul megszüntetni. A dekontaminációs eljárást a 4. számú mellékletben foglaltak szerint kell elvégezni, s annak megtörténtét ellenőrzés végett az illetékes KÖJÁL-nak haladéktalanul be kell jelenteni.
(2) Ha a sugárzó anyaggal történt szennyeződés a szennyezés-mentesítés (dekontaminálás) révén a radioaktív szennyeződésre megengedett szint alá nem csökkenthető, vagy a radioaktív munkahelyen kívül eső területet is érint, azt a szükséges intézkedések megtétele végett az illetékes KÖJÁL-nak távbeszélőn azonnal, majd ezt követően írásban jelenteni kell.
(3) A nyitott izotópokat felhasználó laboratóriumok a laboratórium típusának megfelelő és a 4. számú mellékletben feltüntetett dekontaminációs készletet kötelesek tartani.
Vhr. 14. §
Sugárzó anyagok és készítmények csomagolására használt göngyölegek
(1) A sugárzó anyagok és készítmények csomagolására használt göngyölegeket kiürítés után az engedélyes köteles a szennyezéstől mentesíteni és ezt a göngyöleg kísérő okmányán igazolni.
(2) Ha a szennyezést megszüntetni nem lehet, a göngyöleget csak a sugárzó anyagokra irányadó szabályok szerint szabad kezelni és szállítani.
Vhr. 15. §
Feleslegessé vált sugárzó anyagok és készítmények, sugárzó hulladékok
(1) Az engedélyes a bármely okból feleslegessé vált vagy biztonságosan már nem kezelhető sugárzó anyagot, illetve készítményt köteles az Intézetnek bejelenteni. Ugyanígy kell eljárnia az engedély lejárta vagy visszavonása esetén is.
(2) Az Intézet köteles a biztonságosan már nem kezelhető készletek esetében haladéktalanul, egyébként pedig legkésőbb 60 nap alatt a bejelentett sugárzó anyag, illetve készítmény felől rendelkezni.
(3) Az engedélyes azt a már fel nem használható sugárzó anyagot vagy készítményt, valamint a szennyezéstől nem mentesíthető anyagokat és eszközöket (radioaktív hulladékot), amelyek a biztonsági szabályok megtartása mellett szennyvízcsatornába nem engedhetők, illetve közönséges hulladékként nem kezelhetők, köteles a Budapesti Fővárosi KÖJÁL-nak bejelenteni. A bejelentett hulladékot az ország egész területén a Budapest Fővárosi KÖJÁL gyűjti be és szállítja az általa fenntartott izotóphulladék tárolóba (izotóp-temető).
D) SZÁLLÍTÁSI (FUVAROZÁSI) BIZTONSÁGI SZABÁLYOK
Vhr. 16. §
A szállításra (fuvarozásra) vonatkozó általános rendelkezések
(1) A sugárzó anyagok és készítmények szállítására és fuvarozására a R-ben, illetve a Vhr-ben nem szabályozott kérdésekben a szabvány (óvórendszabály) a megfelelő árufuvarozási szabályzat és a közlekedés- és postaügyi miniszter egyéb rendelkezései irányadók.
(2) Az országba beérkező, onnan kimenő vagy az ország területén átmenő vasúti, vizi, közúti vagy légi forgalomban sugárzó anyag, illetve készítmény szállítására és fuvarozására a nemzetközi fuvarozási előírások a közlekedés- és postaügyi miniszter rendelkezései és a szabvány (óvórendszabály) irányadók.
Vhr. 17. §
Értesítési kötelezettség
A sugárzó anyagot vagy készítményt tartalmazó szállítmány tervezett elindításáról vagy feladásáról a küldő köteles a címzettet értesíteni, és pedig olyan időpontban, hogy az a szállítmány átvételére felkészülhessen. A szállítmány átvételében a címzett részéről szakképzett személynek kell közreműködnie.
Vhr. 18. §
Szállítás gépkocsin
(1) Gépkocsin sugárzó anyagot vagy készítményt szállítani csak kocsirakományként, megfelelően rögzített állapotban szabad. A gépkocsi rakfelületén személyek nem utazhatnak.
(2) A gépkocsi üzemben tartója köteles gondoskodni arról, hogy a sugárzó anyagot vagy készítményt szállító gépkocsi:
a) el legyen látva az 5. számú mellékletnek megfelelő sugárveszélyt jelző tárcsával, valamint baleset esetére a helyszín ideiglenes lezárására szolgáló jelzőtáblákkal;
b) vezető fülkéjében - jól látható módon - feltüntessék, hogy baleset esetén a helyszínt hány méteres körzetben kell lezárni és a balesetről milyen szervet kell értesíteni;
c) csak olyan személyeket szállítson, akik a szállítmány kíséréséhez elkerülhetetlenül szükségesek;
d) menetlevelén a küldő szerv feltüntesse a szállítási jogosultságra szóló engedély számát, valamint a gépkocsin utazó személyek nevét;
e) megfelelően kioktatott gépkocsivezetővel, helyközi szállítás esetén pedig ezen felül megfelelő kocsikísérővel is közlekedjék;
f) úti célját előre meghatározott, megfelelően megválasztott (pl. legkevésbé forgalmas) útvonalon, indokolatlan megállás nélkül közelítse meg.
(3) A küldő szerv köteles gondoskodni a szállítmány megfelelő csomagolásáról és a szükséges biztonsági intézkedésekről.
(4) A címzett köteles szakképzett személy közreműködésével a gépkocsin érkezett szállítmány lerakása után a gépkocsit nyomban megvizsgálni és a menetlevélen (fuvarlevélen) záradékkal igazolni, hogy a gépkocsi sugárzó anyaggal nem szennyezett. Szennyezettség esetén köteles a gépkocsit a szennyezéstől mentesíteni (dekontaminálni). Ha a szállítás az Intézet gépkocsiján történik ,a gépkocsi megvizsgálásáról - és szennyezettség esetén mentesítéséről (dekontaminálásáról) -az Intézet köteles az utolsó szállítmány lerakásakor gondoskodni.
(5) A gépkocsi üzemben tartója köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a sugárzó anyagok vagy készítmények szállítására használt gépkocsik rendszáma, s a szállítások pontos útvonala utólag kétséget kizáróan megállapítható.
Vhr. 19. §
Vasúti fuvarozás
(1) A sugárzó anyagok és készítmények vasúti fuvarozására a vasúti árufuvarozási szabályok* irányadók.
(2) A vasút a megkülönböztető jelzéssel ellátott fuvarlevéllel (Vhr. 6. §) feladatott küldeményt és a fuvarlevelet úgy köteles kezelni, hogy a szállításra használt vasúti kocsik utólag kétséget kizáróan megállapíthatók legyenek. A küldeményt a feladó által választott fuvarozási mód szerint az első alkalmas vonattal kell továbbítani.
(3) A küldemény átvétele után a címzett köteles a szállítmány göngyölegének sértetlenségét és külső felületének szennyezetlenségét szakképzett személy közreműködésével nyomban megvizsgálni és a fuvarlevélen igazolni, hogy a szállítmány külső felülete sugárzó anyaggal nem szennyezett. Ha címzett a göngyöleg sérült voltát vagy a külső felület szennyezettségét állapítja meg, kocsirakományú küldemény esetén köteles gondoskodni a vasúti kocsi mentesítéséről (dekontaminálásáról) egyéb esetben pedig köteles haladéktalanul a legnagyobb gondossággal a szennyezettség megszüntetésére az összes szükséges intézkedéseket megtenni.
Vhr. 20. §
Fuvarozás vízi vagy légi úton
Vízi vagy légi úton történő fuvarozásra csak az Intézet adhat fel sugárzó anyagot vagy készítményt. A fuvarlevélen és a csomagoláson szembetűnő módon fel kell tüntetni, hogy a szállítmány sugárzó anyagot, illetve készítményt tartalmaz. A küldemény kezelésére és a járművek vizsgálatára, valamint szennyezettség-mentesítésére az Intézetnek a fuvarozóval egyetértésben adott előírásai irányadók.
R. 5. §
Nyilvántartás
(1) A rendelet hatálya alá tartozó anyagokról és készítményekről (2. §) az ország egész területére vonatkozóan központi nyilvántartást kell vezetni.
(2) Minden szerv, amely a rendelet hatálya alá tartozó anyagot vagy készítményt termel (előállít), használ vagy tárol, készleteiről nyilvántartást köteles vezetni.
Vhr. 21. §
A nyilvántartások vezetése
(1) A sugárzó anyagok és készítmények országos központi nyilvántartását az Intézet vezeti. Az Intézet köteles ezt akként vezetni, hogy a nyilvántartásból időrendben, a sugárzó anyagok és készítmények fajtái szerint, valamint felhasználó (tároló) szervek szerint bármikor megállapítható legyen az ország területén használatra kiadott, illetve a termelő üzemek által közvetlenül használatba vett készlet. Az országos központi nyilvántartást az egészségügyi miniszter, a belügyminiszter, és az OAB közvetlenül ellenőrzi.
(2) Az illetékes KÖJÁL nyilvántartást vezet a területén működő engedélyesekről, valamint a Vhr. 9. §-ának (2)-(4) bekezdése alapján bejelentett személyekről.
(3) A sugárzó anyagok és készítmények termelésére, illetve felhasználására engedélyt nyert szerveket - ide nem értve a csak műszerhasználatra jogosult szerveket - a 6. számú mellékletben közölt minta szerint az Intézet látja el hitelesített nyilvántartó könyvvel. Ebben a sugárzó anyagok és készítmények készletét - az Intézet részletes előírásai szerint - olyan módon kell nyilvántartani, hogy a készlet fajtája, mennyisége, holléte, rendeltetése, valamint folyamatban levő felhasználása megállapítható és ellenőrizhető legyen. A nyilvántartott készletekben mutatkozó hiány esetén haladéktalanul jelentést kell tenni az illetékes KÖJÁL-nak.
(4) A nyilvántartásba adatot bejegyezni csak bizonylat alapján szabad. A nyilvántartásból készletet leírni csak a következő címeken lehet:
a) a sugárzó anyagot, illetve készítményt rendeltetésszerűen felhasználták;
b) a sugárzó anyag, illetve készítmény az Intézet rendelkezése alapján elszállításra került;
c) más, a nyilvántartásba egyidejűleg felvett új anyag, illetve készítmény alkatrészévé vált;
d) hulladékként - a biztonsági előírások megtartásával - megfelelő elhelyezésben részesült.
(5) Azt a készletet, amely a szabványokban megjelölt idő elteltével sugárzás-mentessé vált (elbomlott), a rendszeres ellenőrzést (Vhr. 22. §) követően törölni kell a nyilvántartásból.
R. 6. §
Ellenőrzés
A készletek és a nyilvántartási, valamint biztonsági szabályok megtartásának ellenőrzéséről az egészségügyi miniszter, rendészeti felügyeletéről pedig a belügyminiszter gondoskodik. A készletek nyilvántartását és rendeltetésszerű felhasználását az OAB is ellenőrizheti. Ez a rendelkezés nem mentesíti az egyes felügyeleti szerveket az őket terhelő ellenőrzési kötelezettség alól.
Vhr. 22. §
Rendszeres közegészségügyi felügyelet
(1) A sugárzó anyagokra és készítményekre vonatkozó biztonsági és nyilvántartási szabályok megtartásának rendszeres ellenőrzése - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az illetékes KÖJÁL feladata. Az egészségügyi miniszter az ellenőrzés munkájába a megfelelő felkészültséggel rendelkező tudományos intézeteket bevonhatja.
(2) A Központi Fizikai Kutató Intézet, az OAB Izotóp Intézete és az Országos Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet rendszeres közegészségügyi felügyeletét az Egészségügyi Minisztérium látja el.
(3) Az illetékes KÖJÁL köteles minden engedéllyel rendelkező szervet legalább félévenként egy alkalommal a helyszínen ellenőrizni. Azoknál az intézeteknél (egyetem, központok stb.), ahol a felhasználás mértéke ezt indokolttá teszi, gyakoribb vizsgálatról kell gondoskodni. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az általános és az engedélyben megszabott különös biztonsági előírások megtartására, a nyilvántartásra és a nyilvántartott mennyiség egyeztetésére.
(4) A közlekedés- és postaügyi miniszter főfelügyelete alá tartozó szervek tekintetében az ellenőrzés során a 63/1954. (Közl Ért 25.) EüM-KPM számú együttes utasítás szerint kell eljárni.
Vhr. 23. §
Rendészeti felügyelet
A Belügyminisztérium a rendészeti felügyelet ellátása során ellenőrzi az R-ben és a Vhr-ben megállapított, a közrendre és közbiztonságra vonatkozó rendelkezések megtartását, különösen:
- az engedélyekben megállapított biztonsági előírások megtartását rendészeti vonatkozásban;
- az engedélyesek által vezetett nyilvántartásokat;
- a sugárzó anyagok és készítmények, műszerek közúti, vasúti, légi, valamint vízi szállítását;
- a sugárzó anyagok és készítmények behozatalát, kivitelét és átmenő (tranzit) szállítását.
R. 7. §
Hatósági intézkedések
(1) A közegészségügyi hatóság a sugárzás ártalmas következményeinek elhárítása érdekében:
a) sugárzási ártalom gyanúja esetén az érdekelt személyt megfigyelés alá helyezheti, meghatározott helyek látogatásától eltilthatja, és kötelezheti meghatározott időpontokban orvosi vizsgálaton való megjelenésre, illetve eseti vagy meghatározott ideig tartó orvosi kezelésre;
b) tárgyak, helyiségek, épületek és ingatlanok kötelező szennyezés-mentesítését (dekontaminálását) rendelheti el, korlátozhatja, vagy megtilthatja ezek használatát;
c) elrendelheti a szennyezett tárgyak megsemmisítését;
d) megállapíthatja a szennyezett építmény (építményrész) lebontásának szükségességét, amelynek alapján az építésügyi hatóság elrendeli a lebontást.
(2) A közegészségügyi hatóság intézkedését jogorvoslatra tekintet nélkül haladéktalanul végre kell hajtani. A jogorvoslatra egyébként az állami közegészségügyi felügyelet megszervezéséről szóló 173/1951. (IX. 16.) M T számú rendelet 7. §-a irányadó. A végrehajtáshoz karhatalom vehető igénybe.
(3) A közegészségügyi hatóság intézkedése folytán keletkezett károkat meg kell téríteni.
R. 8. §
Kártérítési kötelezettség
A sugárzó anyagok és készítmények használata (termelése, felhasználása, szállítása stb.) folytán harmadik személyeket ért károkat a polgári jog szabályai szerint kell megtéríteni.
R. 9. §
Igények érvényesítése
A 7. § (3) bekezdésében említett kártalanítási igényeket és a 8. §-ban említett kártérítési igényeket kizárólag az arra kijelölt szerv ellen lehet érvényesíteni. Ez nem érinti a kijelölt szerv megtérítési igényét azzal szemben, aki a károkért a polgári jog szabályai szerint felelős.
Vhr. 24. §
A hatósági intézkedésre és a kártérítésre illetékes szervek
(1) A R. 7. §-ának (1) bekezdésében felsorolt intézkedéseket az illetékes KÖJÁL rendeli el. Ha az intézkedés ingatlan használatának végleges megtiltására vagy építmény lebontására irányul, az intézkedés az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozik.
(2) A kártalanítási és kártérítési igényeket (R. 9. §) kizárólag az Állami Biztosítóval szemben lehet érvényesíteni. A káresetet az érdekelt 8 nap alatt köteles az Állami Biztosító Főigazgatóságánál bejelenteni.
(3) A kártalanítási és kártérítési igények rendezéséhez szükséges adatokat az érintett állami szervek kötelesek az Állami Biztosító felhívására rendelkezésre bocsátani.
R. 10. §
Egyszeri bejelentés
Minden természetes vagy jogi személy köteles az engedély nélkül, vagy az engedély kereteit meghaladó mértékben birtokában tartott, s a rendelet hatálya alá tartozó sugárzó anyagokról, készítményekről, illetve sugárzó anyagot (hitelesítő preparátumot) tartalmazó műszerekről 1964. július hó 1. napjáig az OAB Izotóp Intézetének bejelentést tenni.
Vhr. 25. §
Bejelentési űrlap
A R. 9. §-ban elrendelt egyszeri bejelentést a 7. számú melléklet szerint házilag készítendő űrlapon kell megtenni.
R. 11. §
Büntető és szabálysértési rendelkezések
(1) Aki az e rendeletben, illetve az ennek végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések, vagy a sugárzó anyagokra és készítményekre vonatkozó biztonsági szabályok megsértésével közveszélyt idéz elő, annak cselekménye a Btk. 190. §-a szerint közveszélyokozás büntette, aki pedig az e rendeleten alapuló foglalkozási szabályok megszegésével egy, vagy több ember életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlen veszélynek teszi ki, annak cselekménye a Btk. 258. §-a szerint a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés büntette.
(2) Szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható, aki anélkül, hogy közveszélyt okozna, avagy foglalkozása körébe más életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélynek tenné ki:
a) a foglalkozása körében tudomására jutó sugárzó anyaggal történt rendellenes szennyezettségről vagy az ennek nyomán fellépő ártalomról nem tesz jelentést;
b) engedély nélkül, az engedély kereteit túllépve, vagy az engedély lejárta után sugárzó anyagot, illetve készítményt termel (előállít), felhasznál, forgalomba hoz vagy tárol (birtokában tart);
c) engedély vagy jogosultság nélkül sugárzó anyagot, illetve készítményt szállít vagy szállíttat;
d) a 10. §-ban megszabott vagy egyéb jogszabályon alapuló bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) Szabálysértést követ el és 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható, aki anélkül, hogy közveszélyt okozna, avagy foglalkozása körében más életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélynek tenné ki:
a) a sugárzó anyagok és készítmények nyilvántartását nem vezeti vagy pontatlanul vezeti;
b) készlethiány esetén jelentéstételi kötelezettségét nem teljesíti;
c) a sugárzó anyagok és készítmények szállítására, illetve fuvarozására vonatkozó rendelkezéseket megszegi.
(4) A (2) és a (3) bekezdésekben megállapított szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(5) A biztonsági szabályok egyéb megszegése miatt a közegészségügyi jogszabályok alapján bírság kiszabásának van helye.
R. 12. §
Záró rendelkezések
(1) E rendelet hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról az egészségügyi miniszter - az OAB elnökével, a belügyminiszterrel, a szállítás kérdéseit illetően a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a vámeljárás szabályait illetően a külkereskedelmi miniszterrel, a kártérítés szabályait illetően a pénzügyminiszterrel egyetértésben - gondoskodik.
(2) A sugárzó anyagoknak és készítményeknek a fegyveres testületeknél történő felhasználására az illetékes miniszternek az egészségügyi miniszterrel egyetértésben kiadott külön rendelkezései irányadók.
Vhr. 26. §
Hatálybalépés
A R., valamint e rendelet az 1964. évi június hó 1. napján lép hatályba.
Szabó Zoltán s. k.,
az egészségügyi miniszter első helyettese
1. számú melléklet az 1/1964. (V. 7.) EüM számú rendelethez
A veszélytelen radioaktivitás mértéke
[A Vhr. 1. §-ának (1) bekezdés a) pontjához]
A táblázat magában foglalja a gyakorlatban leggyakrabban előforduló izotópok vegyjelét és tömegszámát. A harmadik oszlop azt a megengedhető legnagyobb radioaktivitást tünteti fel mikro-Curi-ban (uC), amely alatt az egyes izotóp-mennyiségek veszélytelennek tekinthetők s így a R. hatálya alá nem tartoznak.
2. számú melléklet az 1/1964. (V. 7.) EüM számú rendelethez
Felhasználási és szállítási engedély kellékei
[A Vhr. 3. §-ának (2) bekezdéséhez.]
I.
Felhasználási és szállítási engedély iránt előterjesztett kérelemnek tartalmaznia kell:
1. a kérelmező nevét,
2. a kérelem indoklását,
3. az engedélyezés alapjául szolgáló tevékenység meghatározását, annak kiemelésével, hogy az engedélyt
a) sugárzó anyagokat és készítményeket általában (sokoldalúan) felhasználó laboratórium fenntartására, vagy
b) tételesen meghatározott sugárzó anyagok és készítmények felhasználására, vagy
c) tételesen meghatározott sugárzó anyagot vagy készítményt (hitelesítő preparátumot) tartalmazó műszer használatára kérik,
4. a munkahely felelős vezetőjének és helyettesének nevét, valamint a sugárvédelmi felelős nevét,
5. az engedélyezni kért tevékenységgel kapcsolatos azokat a munkaköröket, melyek betöltéséhez különleges szakképzettség szükséges, továbbá a megkívánt szakképzettség meghatározását,
6. a sugárzó anyagokkal és készítményekkel foglalkozó dolgozók nevét és képzettségét (főiskolai vagy technikumi oklevél száma, kelte, kiállító hatóság), illetve jártasságuk megjelölését (okmány, száma, kelte, kiállító hatóság),
7. ha az engedélyt sugárzó anyagokat és készítményeket általában (sokoldalúan) felhasználó laboratórium fenntartására kérik, annak előadását, hogy a laboratórium megfelel-e a MSz 62-61. számú szabvány szerint az "A", "B", vagy "C" szintnek,
8. annak előadását, hogy az engedélyezni kért tevékenység megkívánja-e és milyen körben (munkahelyen, területen, viszonylatokban) sugárzó anyagok, illetve készítmények szállítását, s a szállítást az engedélyes milyen módon kívánja teljesíteni.
II.
Az engedély a kérelem kellékeiként az 1., 3., 5. és 7. pontban felsoroltakon kívül tartalmazza:
1. az engedélyezett anyagok és készítmények körét, éspedig:
a) ha az engedély sugárzó anyagokat és készítményeket általában (sokoldalúan) felhasználó laboratórium fenntartására vonatkozik, a tárolható, továbbá az egy időpontban aktívan felhasználható anyagok és készítmények összaktivitását,
b) ha az engedély tételesen meghatározott sugárzó anyagok és készítmények felhasználására szól, ezek nevét és egyenkénti vagy együttes megengedett összaktivitását,
c) ha az engedély műszerhasználatra szól, a műszer és a hitelesítő preparátum megjelölését,
2. a sugárzó anyagok és készítmények, illetve az ilyeneket tartalmazó műszer engedélyezett felhasználási helyét,
3. ha az engedély több felhasználási helyre szól, a sugárzó anyagok és készítmények, illetve ilyeneket tartalmazó műszerek szállítására vonatkozó jogosultságot (milyen sugárzó anyagok, készítmények, műszerek, milyen felhasználási helyek között, milyen járművekkel szállíthatók),
4. az Intézet és az engedélyes közötti viszonylatra szóló szállítási jogosultságot,
5. az engedélyesnek azt a kötelezettségét, hogy az engedély alapjául szolgáló tárgyi feltételek változását haladéktalanul be kell jelenteni, továbbá utalást a személyi változások bejelentési kötelezettségére (Vhr. 9. §),
6. az engedélyezett tevékenység folytatásához megkívánt egyéb személyi és tárgyi biztonsági feltételeket.
3. számú melléklet az 1/1964. (V. 7.) EüM számú rendelethez
A kötelező orvosi vizsgálat időrendje
[A Vhr. 10. §-ának (3) bekezdéséhez.]
Az egészségügyi miniszter által előírt orvosi vizsgálat kötelező:
előzetesen a munkaviszony megkezdése (munkakör-, munkahelyváltozás) előtt
időszakosan évenként egyszer a következő munkahelyeken:
Orvosi röntgen laboratórium
Ipari roncsolásmentes anyagvizsgálat
"C" típusú (alacsony szintű) izotóp laboratórium (lásd az MSz 62-61. számú szabvány 7-12. pontját);
évenként kétszer a következő munkahelyeken:
Gyorsítóberendezés
Onkológiai sugárkezelés
Uránnal és thoriummal folytatott laboratóriumi munka
"B" típusú (közepes szintű) izotóp laboratórium (lásd az MSz 62-61. számú szabvány 7-12. pontját);
évenként négyszer a következő munkahelyeken:
"A" típusú izotóp laboratórium
Reaktor
A fel nem sorolt sugárveszélyes munkahelyeken az orvos eltérő intézkedése hiányában évenként kétszeri vizsgálat kötelező.
4. számú melléklet az 1/1964. (V. 7.) EüM számú rendelethez
Szennyeződés esetén követendő dekontaminációs eljárás és dekontaminációs készlet
[A Vhr. 13. §-ának (1) és (3) bekezdéséhez.]
I.
Elszennyeződés esetén a következőképpen kell eljárni:
1. ha a környezet sugárzó (radióaktív) anyaggal szennyeződik, első teendő a sugárzó szennyeződés tovaterjedésének megakadályozása az érintett terület elhatárolása révén,
haladéktalanul meg kell vizsgálni a jelenlevő személyek bőrét és ruházatát,
2. sugárzó anyaggal való szennyeződés esetén minden olyan intézkedést meg kell tenni, mely alkalmas minden további személyi és környezeti elszennyeződés megakadályozására.
II.
Nyitott izotópokat felhasználó laboratóriumban az alább részletezett minimális dekontaminációs készletet köteles készenlétben tartani. Az izotóp laboratórium vezetője, illetve sugárvédelmi felelőse a laboratórium munkahelyei, a dolgozók létszáma és a felhasznált izotópok mennyisége arányában a minimális készletet növelni tartozik.
Dekontaminációs készlet minimum:
2 db 25 cm-es csipesz,
2 db 15 cm-es csipesz,
5 pár gumikesztyű (talkumozva),
5 pár 1/2m2 nagyságú műanyag fólia cipő elszennyeződésének megelőzésére,
1000 gr, a munkahely felületének lemosására legalkalmasabb mosó, vagy mosogatószer,
1000 gr vatta,
500 ml 10%-os trinátriumfoszfát,
100 gr technikai minőségű Komplexon III. (Trilon B) alkalmazásával készített 2%-os oldat (elsősorban testfelület dekontaminálásának céljára alkalmas),
1000 ml 10%-os sósav, vagy salétromsav.
Amennyiben az izotóp laboratórium olyan radioaktív anyagokat tartalmazó vegyületet használ fel, amelynek mentesítéséhez speciális oldat, vagy oldószer használható fel előnyösen, úgy ilyen oldatot, vagy oldószert 500 ml mennyiségben kell készenlétben tartani.
A dekontaminációs készletet az izotópos munkahely közelében könnyen elérhető, felirattal megjelölt helyen kell tárolni és annak használatára a dolgozókat ki kell oktatni.
5. számú melléklet az 1/1964. (V. 7.) EüM számú rendelethez
Nemzetközi sugárveszély-jelző körtárcsa
[A Vhr. 18. §-ának (2) bekezdés a) pontjához]
Gépkocsin a tárcsát sötétben elölről vagy oldalról fehér fénnyel meg kell világítani.
Alap: sárga.
A vonalkázott rész: élénkpiros.
6. számú melléklet az 1/1964. (V. 7.) EüM számú rendelethez
Nyilvántartókönyv-minta
[A Vhr. 21. §-ának (3) bekezdéséhez]
Beérkezéskor kitöltendő a szállítólevél alapján.
Minden egyes felhasználáskor kitöltendő.
Kitöltési utasítás:
Az egy évnél rövidebb felezési idejű izotópok természetes elbomlását a negyedév végén, az egy évnél hosszabb felezési idejűekét pedig az év végén akkor is be kell venni a nyilvántartásba, ha időközben még nem is került sor a teljes vagy részleges felhasználásukra. Ilyenkor a felhasználás célja rovatba az "elbomlás" szót kell beírni.
7. számú melléklet az 1/1964. (V. 7.) EüM számú rendelethez
