1964. évi 27. törvényerejű rendelet

a háborús bűntettek és a miattuk kiszabott egyes büntetések elévülésének kizárásáról

Az ideiglenes Nemzeti Kormány úgy rendelkezett, hogy "mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket" [az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt 81/1945. (II. 5.) M E számú rendelet]. Az azóta eltelt időben hazánkban a háborús bűnösök nagy részét felelősségre vonták, s a rájuk kiszabott büntetéseket végrehajtották. Egyes háborús bűnösök azonban külföldre szökéssel vagy más módon kivonták magukat a büntetőjogi felelősségrevonás, illetve a kiszabott büntetés végrehajtása alól.

Annak érdekében, hogy e rendkívül súlyos bűncselekmények elkövetőit - az időmúlás ellenére - felelősségre lehessen vonni, vagy a velük szemben kiszabott büntetések közül a legsúlyosabbakat végre lehessen hajtani, az Elnöki Tanács a következőket rendeli:

1. § Az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) M E számú rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) M E számú rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek büntethetősége, valamint az ilyen bűntettek miatt kiszabott tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés nem évül el.

2. § Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg

az 1962. évi 10. számú törvényerejű rendelet 20. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára