1987. évi I. törvény

a földről

Az Országgyűlés abból a célból, hogy

erősödjenek a földre vonatkozó gazdasági-társadalmi viszonyok szocialista vonásai, érvényesüljön az állami és a szövetkezeti földtulajdon azonos szocialista jellege, valamint a szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egysége, növekedjék a földtulajdonosok és földhasználók termelési biztonsága, gazdasági önállósága, és váljék egyszerűbbé a földdel kapcsolatos hatósági tevékenység, továbbá

annak érdekében, hogy fokozódjék a termőföld védelme, hasznosítása és termékenységének megóvása,

a következő törvényt alkotja:

Első rész

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § A törvény hatálya kiterjed - az erdő kivételével - az ország területén fekvő minden földre, valamint a földön levő épületre és egyéb építményre (a továbbiakban együtt: ingatlan).

2. § (1) E törvény az ingatlan tulajdonára, használatára, hasznosítására és forgalmára, továbbá a földvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.

(2) Az épület és egyéb építmény (a továbbiakban együtt: építmény) létesítésére, rendeltetésére, használatára és hasznosítására a külön jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(3) A vízzel való gazdálkodásra, a bányászatra, valamint a természetvédelemre külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

3. § A föld nemzeti kincs; védelme, rendeltetésének megfelelő használata és hasznosítása az egész társadalom érdeke.

4. § (1) A föld rendeltetését tekintve

a) termőföld,

b) építmény elhelyezésére szolgáló föld,

c) különleges rendeltetésű föld, valamint

d) hasznosításra alkalmatlan föld.

(2) A föld fekvése szerint belterületi vagy külterületi - ez utóbbin belül zártkerti - föld lehet.

5. § (1) Ha a tanyaépülethez termőföld tartozik, a tanyára - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a termőföldre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Ha a tanyaépülethez termőföld nem tartozik, a tanyára a használat jellegének megfelelő rendelkezések az irányadók.

Második rész

A TULAJDON

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6. § (1) Az ingatlan az állam, a szövetkezet, más jogi személy vagy magánszemély tulajdonában áll.

(2) Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.

7. § A tulajdonos

a) jogosult az ingatlant használni és annak hasznait szedni, viseli az ingatlannal járó terheket és az ingatlanban keletkezett olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni,

b) jogosult az ingatlan birtoklására és a birtokvédelemre,

c) az ingatlan birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedheti, az ingatlant biztosítékul adhatja vagy más módon megterhelheti, továbbá a tulajdonjogot másra átruházhatja.

8. § A tulajdonos köteles a földet rendeltetésének megfelelően használni vagy hasznosításáról gondoskodni.

9. § (1) Az ingatlan tulajdonjogát a Polgári Törvénykönyvben, továbbá az e törvényben meghatározott módokon lehet megszerezni.

(2)[1] Termőföld, tanyaépület és a hozzá tartozó termőföld, továbbá a magánerőből beépíthető építési telek elidegenítése esetén a haszonbérlőt, bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

II. FEJEZET

AZ ÁLLAMI TULAJDON

Általános szabályok

10. § (1) Az állam a tulajdonában álló ingatlanok felett tulajdonosi irányítást gyakorol. Ennek keretében a jogszabályok rendelkezései szerint

a) az ingatlant kezelésbe adja,

b) a kezelői jogot visszavonja.

(2)[2]

11. § (1) A tulajdonosi irányítást az a szerv gyakorolja, amely az ingatlant kezelő állami szerv alapítására jogosult. A helyi tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja ezt a jogkört arra az állami tulajdonban álló ingatlanra vonatkozólag, amely nincs állami szerv vagy társadalmi szervezet kezelésében, illetőleg mezőgazdasági szövetkezet ingyenes, határidő nélküli használatában.

(2) A tulajdonosi irányítást gyakorló szerv ezt a jogát - megállapodás alapján - állami szerv alapítására jogosult más szervre, továbbá a helyi tanács végrehajtó bizottsága a szakigazgatási szervére, illetőleg a megyei városi hivatalra átruházhatja.

A kezelő

12. §[3] (1)[4] Az állami tulajdonban lévő ingatlant állami szerv kezelheti.

(2) A kezelői jog megszerzése a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv határozatával, illetőleg hatósági határozattal, a kezelővel kötött megállapodással vagy a tulajdonjognak az állam javára való megszerzésével történik.

(3) A kezelői jog megszerzéséhez - kivéve, ha az a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv határozatán vagy hatósági határozaton alapul - az ingatlannyilvántarlásba való bejegyzés is szükséges.

13. §[5] (1)[6] Az állam tulajdonában lévő termőföld tulajdonának elidegenítése, gazdasági társaságba nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásként történő bevitele, valamint haszonbérbe adása esetén azt állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló törvény rendelkezéseit az egy millió forint értéket meghaladó szerződésekre kell alkalmazni.

(2)[7]

(3)[8] Az állam tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát (kezelői jogát) átruházni vagy megterhelni, illetve használati vagy bérleti jogát gazdasági társaságba bevinni csak a megyékben (fővárosban) létrehozandó vagyonellenőrző bizottság (a továbbiakban: bizottság) engedélyével lehet.

(4)[9] A (3) bekezdés rendelkezése nem terjed ki a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézménye hatáskörébe utalt külön jogszabályban meghatározott ingatlanokra, a lakóházaknak a bérlő, továbbá a lakóház építésére szolgáló telkeknek és az értékesítés céljára épített, építtetett és vásárolt lakásoknak magánszemélyek részére történő elidegenítésére, az Állami Vagyonügynökség hatáskörébe eső ügyletekre, továbbá a bankhitel fedezetéül szolgáló ingatlanokra.

(5)[10] A bizottság az engedélyt az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. tv. 5. §-a (1) bekezdésében írt szempontok szerint adja meg.

(6)[11] A (3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a mezőgazdasági szövetkezet tulajdonában álló, továbbá a közös használatában lévő állami tulajdonú ingatlanra, valamint az általános fogyasztási, értékesítési és beszerző szövetkezet tulajdonában álló, továbbá a közös használatában lévő állami tulajdonú ingatlanoknak vagyonrészként történő kiadására, határozott időre történő haszonbérbeadására, valamint az említett szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulására is.

13/A §[12] (1) A bizottságot a Kormány - a belügyminiszter útján - hozza létre a fővárosban és a megyékben.

(2) A bizottság vezetője a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának titkára. A bizottság további hat tagját annak vezetője nevezi ki a belügyminiszter jóváhagyásával.

(3) A bizottság működése nyilvános, ülésein a vagyontárgy fekvése szerint illetékes településen működő társadalmi szervezetek résztvehetnek.

(4) A bizottság döntése ellen a belügyminiszterhez benyújtandó jogorvoslati kérelemnek van helye.

14. § (1) Az állami tulajdonban levő ingatlannak - jogszabályban meghatározott esetben -több kezelője is lehet; ebben az esetben a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az állami tulajdonban álló föld és a rajta levő építmény kezelése megosztható.

15. §[13] Különleges rendeltetésű föld kezelői joga csak állami szervek között ruházható át. A különleges rendeltetésű föld rendeltetését a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv megváltoztathatja.

16. §[14]

17. § (1) A kezelő a kezelői jogát - írásbeli megállapodás alapján - ellenérték fejében vagy ingyenesen ruházhatja át az ingatlan kezelésére jogosult más szervre.

(2) A kezelő a kezelésében levő ingatlant a jogszabályok keretei között adhatja bérbe, haszonbérbe, használatba.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kezelő a kezelésében levő ingatlant nem terhelheti meg.

18. § (1) A kezelői jog megszűnik, ha

a) a kezelő az ingatlan tulajdonjogát vagy a kezelői jogát átruházza,

b) hatósági határozat jogszabályban meghatározott esetben visszavonja,

c)[15] a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv a kezelő megszüntetése vagy átszervezése, vagy a köztársasági megbízott a Világkiállítás területének biztosítása érdekében a kezelői jogot megvonja.

(2)[16] A kezelői jog hatósági határozattal történő visszavonása esetén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kezelőt a kezelői jogért kártalanítás illeti meg. A kezelői jogért nem jár kártalanítás, ha azt az (1) bekezdés c) pontja alapján vonták meg.

(3) A kártalanítást a kezelői jog visszavonásáról szóló határozatban kell megállapítani. A határozatnak a kártalanítás összegére vonatkozó rendelkezése ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

(4) Az a fél, aki a kártalanítási összeget sérelmesnek tartja, a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül az ellenérdekű fél ellen indított perben a bíróságtól kérheti a kártalanítási összeg módosítását.

18/A. §[17] (1) Állami szerv kezelésében lévő ingatlan kezelői joga visszavonásának akkor van helye, ha az érintett állami szervek a kezelői jog átruházásában nem tudtak megállapodni és felettük az alapítói jogokat nem azonos szerv gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kezelői jog visszavonására és az új kezelő kijelölésére vonatkozó eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes köztársasági megbízott folytatja le.

(3) A kezelői jog visszavonásáért járó kártalanítás összegét a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok alkalmazásával kell megállapítani.

(4) A köztársasági megbízott határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól lehet kérni.

III. FEJEZET

SZÖVETKEZETI TULAJDON

19. §[18] (1)[19] A szövetkezet tulajdonában álló ingatlanok felett a tulajdonosi jogokat a közgyűlés az alapszabályban meghatározott módon gyakorolja. Ingatlan tulajdonának elidegenítéséhez gazdasági társaságnak vagyoni hozzájárulásként történő tulajdonba adásához a közgyűlésen megjelent szavazásra jogosult tagok kétharmadának egyetértése szükséges.

(2)[20] A szövetkezet a lakosság részére kötelező ipari, kereskedelmi és szolgáltatói tevékenység biztosítása céljából ingyenesen kapott állami tulajdonú ingatlant-vagy a jogelőd tulajdonában volt ilyen ingatlant - nem idegenítheti el. Ha ezt a tevékenységét megszünteti a tulajdonjog visszaszáll az államra, illetve az ingatlan fekvése szerinti helyi tanácsra, amely viszont a lakossági szolgáltatásukról köteles gondoskodni.

20. § (1) A szövetkezet a tulajdonában levő ingatlant, a jogszabályok keretei között adhatja bérbe, haszonbérbe, használatba.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szövetkezet a tulajdonában levő ingatlant nem terhelheti meg.

(3) A szövetkezet a külön jogszabályok rendelkezései szerint jogosult a tulajdonában álló földekkel határos vizek medrének üzemi célokra és üzemszerűen történő használatára, valamint a hasznok szedésére.

21. §[21]

22. § A megszűnő legeltetési bizottság használatában álló ingatlan és egyéb vagyontárgy ingyenesen a legeltetési feladatokat átvállaló mezőgazdasági nagyüzem tulajdonába, illetőleg kezelésébe kerül.

IV. FEJEZET

A MAGÁNSZEMÉLYEK TULAJDONA

Általános szabályok

23. §[22] Magánszemély korlátlan mértékben szerezhet ingatlan tulajdont. Tulajdonszerzésének korlátozását csak törvényben lehet elrendelni.

24. §[23]

25. §[24]

26. §[25]

27. §[26] A tanya és a föld magánszemélyek közötti adás-vétele esetén azt a mezőgazdasági nagyüzemet, amelynek területén a tanya és a föld fekszik, elővásárlási jog illeti meg. E jogának gyakorlására más személyt nem jelölhet ki.

A mezőgazdasági szövetkezetbe bevitt föld tulajdona

28. §[27]

29. §[28] A mezőgazdasági szakszövetkezet érdekeltségébe tartozó tagi gazdaságban hasznosított földet a tulajdonos tagsági viszonyának fennállása alatt a szakszövetkezet tagjának, illetőleg - az alapszabály rendelkezésétől függően - bárkinek elidegenítheti.

V. FEJEZET

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

A megváltás

30. §[29]

31. §[30]

32. §[31]

33. §[32]

A felajánlás

34. § (1) A magánszemély a tulajdonában álló ingatlant ingyenesen vagy térítés ellenében az államnak vagy szövetkezetnek felajánlhatja.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet közös használatában levő földet (részarányt) csak a használó szövetkezetnek lehet felajánlani.

(3)[33] Az állam javára való felajánlás elfogadásáról az az állami szerv dönt, amely részére a felajánlás történt. Ha a felajánlás nem meghatározott szerv részére történt, a felajánlás elfogadásáról a települési önkormányzat képviselőtestülete dönt.

35. § Nem lehet elfogadni az állam, illetőleg a szövetkezet javára való felajánlást, ha

a) a felajánláshoz a törvényes képviselő vagy a gyámhatóság hozzájárulása szükséges, és az a hozzájárulást nem adja meg,

b) a felajánlott ingatlanra vonatkozóan az ingatlannyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalom, használat joga, haszonélvezeti, elővásárlási, visszavásárlási, vételi, tartási, életjáradéki, jelzálog- vagy végrehajtási jog van bejegyezve, és a jogosult a bejegyzett jogáról nem mond le,

c)[34] a felajánlott ingatlanra vonatkozóan az ingatlannyilvántartásban jogorvoslat, perindítás, vagy zárlat van bejegyezve, a bejegyzés érvényességéig.

36. § A termőföld állam javára történő ingyenes felajánlását - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - el kell fogadni.

37. § A felajánlás esetén - jogszabály keretei között - a térítés összegében, továbbá megfizetésének módjában és az egyéb feltételekben a felek állapodnak meg.

Külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó rendelkezések

38. § (1) Külföldi jogi vagy magánszemély - ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - ingatlan tulajdonjogát adásvétel, csere vagy ajándékozás útján a Pénzügyminisztérium előzetes engedélyével szerezheti meg.

(2) A Pénzügyminisztérium az előzetes engedélyt az érdekelt minisztériumokkal (országos hatáskörű szervekkel) egyetértésben adja meg.

VI. FEJEZET

A JOGELLENESEN KÜLFÖLDÖN TARTÓZKODÓ MAGÁNSZEMÉLYEK INGATLANTULAJDONÁRA VONATKOZÓ EGYES RENDELKEZÉSEK

39. §[35]

Harmadik rész

A FÖLDHASZNÁLAT

VII. FEJEZET

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETI KÖZÖS HASZNÁLAT

40. § (1) A mezőgazdasági szövetkezet közös használatában van a tulajdonában levő ingatlan, a földbeviteli kötelezettség alapján közös használatba került föld, valamint az állam által a szövetkezet ingyenes, határidő nélküli használatába adott föld (szövetkezeti közös használat).

(2) A szövetkezeti közös használatban álló földre a szövetkezeti tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a szövetkezet csak

a) a tulajdonában álló föld (részarány) mértékéig jogosult a közös használatban levő földet elidegeníteni,

b) a tulajdonában álló és az állam által ingyenes, határidő nélküli használatba adott föld (részarány) mértékéig jogosult a közös használatában levő földet - külön jogszabály rendelkezései alapján - megterhelni.

(3) A szövetkezeti közös használatban levő földet a közös használatbavétel előtt keletkezett terhek miatt nem lehet végrehajtás alá vonni.

41. § (1)[36] Ha mezőgazdasági szövetkezet megszűnik a földbeviteli kötelezettség alapján a szövetkezet közös használatába került földet, vagy azzal azonos értékű más földet a tulajdonosnak, ha nem létesít tagsági viszonyt más mezőgazdasági szövetkezettel, ki kell adni. Amennyiben a tulajdonos a föld kiadására nem tart igényt, azt a föld forgalmi értékének megfelelően - sorrendben - más mezőgazdasági szövetkezetnek, állami gazdaságnak, gazdasági társaságnak vagy a helyi tanácsnak kell átadni.

(2) Ha a megszünt mezőgazdasági szövetkezet volt tagja a földet átvevő mezőgazdasági szövetkezetbe belép, a bevitt föld tulajdona részarányként fennmarad.

(3)[37]

VIII. FEJEZET

ILLETMÉNYFÖLD, HÁZTÁJI FÖLD, FÖLDHASZONBÉRLET

42. §[38] (1) A munkáltató a főállásban foglalkoztatott alkalmazottja részére termőföldet adhat ingyenes használatba (illetményföld-használat).

(2) Az illetményföld mértékét és használatának feltételeit az állami szerv szervezeti és működési szabályzatban, illetőleg kollektív szerződésben, a szövetkezet alapszabályban, gazdasági társaság pedig belső szabályzatban határozza meg.

(3) A szövetkezet tagjának háztáji gazdálkodás céljára - külön jogszabály rendelkezései szerint - ingyenes földhasználatot biztosíthat (háztáji földhasználat.)

43. § A termőföld haszonbérletére a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit a Minisztertanács által megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

KÁRTALANÍTÁS EGYES KÖZÉRDEKŰ HASZNÁLATI JOGOK ESETÉBEN

44. § (1) Ha az ingatlanon - külön jogszabály alapján - a villamosenergia vagy a gázenergia továbbításához szükséges, valamint a posta és a távközlés, a vízgazdálkodás, továbbá a bányászat célját szolgáló vezetéket, berendezést, illetőleg más létesítményt helyeznek el, az elhelyezéssel, üzemeltetéssel, karbantartással kapcsolatban felmerült károkat a polgári jog általános szabályai szerint, a bányászati tevékenység miatt keletkezett károkat a bányakárokra vonatkozó rendelkezések szerint meg kell téríteni.

(2) A tulajdonost (kezelőt), szövetkezeti közös használat esetében a szövetkezetet - a vezeték, berendezés és más létesítmény elhelyezése folytán - az ingatlan rendeltetésszerű használatának korlátozása miatt

a) építési telek és házasingatlan, illetőleg magánszemély tulajdonában álló egyéb föld esetén a forgalmi érték csökkenésének,

b) állami tulajdonban, illetőleg szövetkezeti közös használatban álló vagy más jogi személy tulajdonában levő - építési teleknek és házasingatlannak nem minősülő - föld esetén a korlátozással okozott termelési többletköltségnek, továbbá a művelési ág és mód megváltozása miatt keletkező értékcsökkenésnek

megfelelő kártalanítás illeti meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a termelési többletköltség címén járó kártalanítás a termelési többletköltség tizenhat évre számított összege. A kártalanításra köteles a jogosulttal megállapodhat abban is, hogy a termelési többletköltséget évente állapítják meg, és a kártalanítást évente fizetik ki.

Negyedik rész

FÖLDCSERE, FÖLDRENDEZÉS

X. FEJEZET

FÖLDCSERE

45. § (1) A mezőgazdasági nagyüzem a tulajdonában, kezelésében - mezőgazdasági szövetkezet a közös használatában - levő földet elcserélheti.

(2) A nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületet elsősorban földcserével kell kialakítani (önkéntes földcsere).

(3) Különböző értékű földek cseréje esetén az értékkülönbözetet, továbbá a földön levő építmény, más beruházás, növényzet és a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munka értékét kell megtéríteni.

XI. FEJEZET

FÖLDRENDEZÉS

46. § (1) Az önkéntes földcserére tett ajánlat eredménytelensége esetén a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületet földrendezéssel lehet kialakítani. A földrendezést az érdekelt mezőgazdasági nagyüzem kérelmére a föld fekvése szerint illetékes fővárosi, megyei földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal) rendeli el.

(2) A felszámolási eljárás alá vont mezőgazdasági nagyüzem földjeinek megfelelő további hasznosítása érdekében - a felszámoló kérelmére -a megyei földhivatal a mezőgazdasági nagyüzem földjeire kiterjedő földrendezést rendelhet el.

47. § (1) A földrendezés a belterületre nem terjed ki.

(2) Zártkert nem vonható be a földrendezésbe, ha a földek több mint ötven százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

48. § A földrendezéssel érintett földeket öt éven belül újabb földrendezésbe bevonni nem lehet.

49. § Földrendezés akkor rendelhető el, ha az önkéntes földcserére tett ajánlatot alapos indok nélkül utasították el, továbbá a földrendezés során nagyüzemi tábla kialakítására, illetőleg a táblán belül az eltérő tulajdoni (kezelői, szövetkezeti közös használati) viszonyok egységesítésére van lehetőség és az előreláthatóan felmerülő értékkülönbözet, ellenérték megtérítéséhez szükséges fedezet rendelkezésre áll.

50. § (1)[39] A földrendezés során a nagyüzemi földeket úgy kell kialakítani, hogy földtulajdonos gazdaságilag hátrányosabb helyzetbe ne kerüljön. A magánszemély tulajdonában álló lakó- és gazdasági épület a használatához szükséges földterülettel a nagyüzemi táblából ki kell hagyni.

(2) A magánszemélynek a kialakított nagyüzemi táblában levő földjét - lehetőleg azonos minőségű, művelési ágú és területű földdel - kell elcserélni.

51. § A földrendezéssel kialakított nagyüzemi táblát, valamint a magánszemély részére adott csereföldet az érdekeltek birtokába kell adni.

52. § (1)[40] A földrendezés során elcserélt földek értékkülönbözetét a föld tulajdonosa javára, a földön levő építmény, más beruházás, növényzet és a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munka értékét a hátrányosabb helyzetbe kerülő mezőgazdasági nagyüzem javára meg kell téríteni.

(2) A csereföld nélkül átadott ingatlanért ellenérték jár.

(3) Az értékkülönbözetben, illetőleg az ellenértékben a felek állapodnak meg; megállapodás hiányában ennek összegét a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint a földhivatal állapítja meg. A határozatnak az értékkülönbözet, illetve ellenérték összegére vonatkozó rendelkezése ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki az összeget sérelmesnek tartja, a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül - az ellenérdekű fél ellen indított perben - a bíróságnál kérheti annak módosítását.

53. §[41]

54. § Az önkéntes földcsere és a földrendezés végrehajtásának költségeit az érdekelt mezőgazdasági nagyüzem, az új zártkert kijelölésének és rendezésének költségeit pedig az érdekelt jogi személyek, illetőleg magánszemélyek viselik.

Ötödik rész

A FÖLDEK HASZNOSÍTÁSA ÉS VÉDELME

XII. FEJEZET

FÖLDHASZNOSÍTÁS

55. § (1)[42] A használó köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelően hasznosítani, és a föld termékenységének fenntartásáról, illetőleg növeléséről gondoskodni.

(2)[43] A felszámolási eljárás következtében megszűnő és államigazgatási felügyelet alá nem vont állami gazdálkodó szervezet kezelésében lévő, állami tulajdonú termőföld - kivéve az 1991. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó belterületi termőföld - térítés ellenében vagy ingyenesen történő hasznosításáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

56. § (1) Ha a földnek a mezőgazdasági termelésből más célra való kivonását engedélyezték, a földön a rendeltetésének megfelelő felhasználásig mezőgazdasági művelést kell folytatni (ideiglenes hasznosítás).

(2) Az építmény elhelyezésére szolgáló és a különleges rendeltetésű földön is köteles a használó mezőgazdasági művelést folytatni, ha ez a föld rendeltetésének megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).

(3) A más célú használat megszüntetése után a használó köteles a földet újrahasznosításra alkalmassá tenni és annak hasznosításáról gondoskodni, illetőleg a földet a hasznosítást vállalónak átadni (újrahasznosítás).

(4)[44] Nem jelenti a hasznosítási kötelezettség elmulasztását, ha a termőföldet - termelés folytatása nélkül - termőképes állapotban tartják.

57. § (1)[45]

(2) Külön jogszabályban meghatározott engedély szükséges az árutermelő szőlő és gyümölcsös telepítéséhez és kivágásához, valamint természetvédelem alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatásához.

(3) A termőföld művelési ágának megváltoztatását harminc napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak.

58. § A hasznosítási kötelezettség teljesítését a hatóság rendszeresen ellenőrzi.

XIII. FEJEZET

FÖLDVÉDELEM

59. § (1) A termőföld termékenységének megóvása érdekében a használó köteles

a) a természeti adottságoknak megfelelő talajvédő művelést folytatni,

b) a természeti erők káros hatása (talajpusztulás) ellen megfelelő talajfedettséget biztosító növényt termeszteni, indokolt esetben talajvédelmi létesítménnyel védekezni,

c) a talajviszonyoknak és a termelésnek megfelelő tápanyaggazdálkodást folytatni.

(2) Az építmények és más létesítmények megvalósítása, üzemeltetése során gondoskodni kell arról, hogy az általuk előidézett környezeti hatások ne eredményezzék a talaj termőképességének károsodását.

(3) Vegyi anyag, továbbá hulladék elhelyezésénél az e célokra szolgáló területen, létesítményben a tevékenységet csak olyan módon szabad folytatni, hogy az ne okozzon (fizikai, vegyi stb.) szennyezést a környező földeken.

(4) Az építmény elhelyezésére szolgáló és a különleges rendeltetésű föld használatával, valamint az azon levő létesítmény működésével a termőföld minőségében okozott kárt meg kell téríteni.

60. § (1) A termőföld rendeltetését megváltoztatni, azt a mezőgazdasági termelésből időlegesen vagy véglegesen kivonni csak előzetes hatósági engedéllyel szabad. Építmény elhelyezésére szolgáló, de nagyüzemi mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld rendeltetésszerű felhasználásához, továbbá véderdő telepítéséhez termelésből való kivonási engedély szükséges.

(2) Előzetes hatósági engedély szükséges a külterületi föld belterületbe vonásához is.

(3) A beruházást termőföldön csak kivételesen lehet megvalósítani. Ebben az esetben

a) elsősorban a gyengébb minőségű termőföldet kell felhasználni,

b) a nagyüzemi művelésű szántót, szőlőt, gyümölcsöst, az öntözésre berendezett és meliorált területet, valamint az átlagosnál jobb minőségű termőföldet csak különösen indokolt esetben - általában helyhez kötött beruházás céljára - szabad igénybe venni.

(4) A beruházás elhelyezése céljából az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

(5) A település általános rendezési terve szerint a távlatban belterületi célú felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a rendezési terv megvalósításától függően - általában ötéves tervidőszakonként - vonhatók a belterületbe.

(6) A termelésből való időleges kivonás csak meghatározott időre, legfeljebb azonban öt évre engedélyezhető. A termelésből időlegesen kivont termőföldön - a határidő lejárta után - az igénybevevő köteles a használatbavétel előtti földminőséget helyreállítani és a termőföldet mezőgazdasági termelés céljára visszaadni.

61. § (1) A mezőgazdasági termelésből engedély nélkül kivont termőföldet eredeti állapotba kell helyreállítani.

(2) Az eredeti állapotba való helyreállítás kötelezettsége alól kérelemre, indokolt esetben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felmentést adhat.

62. § (1) A 60. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, továbbá a termőföld minőségében okozott kár esetén a - kártalanításon felül - egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni.

(2) Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelő módon

a) talajvédelmet szolgáló létesítmény,

b)[46] erdőtelepítés

c)[47] talajvédelmet szolgáló véderdő,

d)[48] öntözőcsatorna, valamint

e)[49] belterületen közterület

f)[50] A tanács a lakosság, illetőleg a munkáltató saját dolgozói részére lakóterület kialakításának.

céljára használják fel.

(3) Nem kell földvédelmi járulékot fizetnie annak, aki a termelésből időlegesen vagy véglegesen kivont termőföldért fizetendő járulékkal azonos értékben és minőségben művelés alól kivont, vagy több mint öt éve kihasználatlan földet a beruházás megkezdéséig szántóföldi művelésre alkalmassá tesz, és gondoskodik annak hasznosításáról.

(4) Ha a szántóföldi művelésibe vont terület után számított földvédelmi járulék összege nem éri el az egyébként fizetendő járulék összegét, a különbözetet kell megfizetni.

(5)[51] A földvédelmi járulék mértékét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

63. § (1) A földvédelmi járulék felét kell fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelően

a)[52] A 62. § (2) bekezdésének e) pontjában nem szabályozott más lakóterület kialakítása céljából,

b) a mezőgazdasági nagyüzem használatában levő földön a tevékenységhez kapcsolódó beruházás megvalósítására,

c) haltenyésztésre is alkalmas víztározó létesítésére, továbbá

d) a mezőgazdasági érdekeket is szolgáló árvízvédelmi töltés létesítésére vagy felújítására vonják ki a termelésből.

(2) A földvédelmi járulék ötven százalékkal növelt összegét kell fizetni, ha nagyüzemi művelésű szőlőt, gyümölcsöst, továbbá öntözésre berendezett termőföldet vonnak ki a termelésből.

64. § (1)[53] Földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki neki felróhatóan

a) a termőföldet nem hasznosítja, a termőképes állapotban tartást vagy az ideiglenes, mellék-, illetőleg újrahasznosítást elmulasztja, valamint a művelési ágnak megfelelő növényápolási és növényvédelmi munkát időben nem végzi el,

b) nem tartja be a talajvédelmi előírásokat, vagy a termőföldet káros anyagokkal szennyezi, és ezek miatt a föld minősége romlik, illetőleg a termelésből időlegesen kivont földet az eredetinél gyengébb minőségben bocsátja vissza a termelésbe,

c) a termelésből kivont földet a határozatban megállapított idő elteltéig nem bocsátja vissza a termelésbe,

d) engedély nélkül, vagy annak előírásaitól eltérően vonja ki a földet a termelésből, illetőleg a művelési ágat -ha ahhoz engedély szükséges - engedély nélkül, vagy attól eltérően változtatja meg.

(2) Mentesül az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírság megfizetése alól az a magánszemély, aki földtulajdonát az állam vagy mezőgazdasági szövetkezet javára ingyenesen felajánlja és azt elfogadják.

(3) A földvédelmi bírság - az (1) bekezdés d) pontjának kivételével - ismételten, de legfeljebb évi egy alkalommal szabható ki.

(4)[54] A földvédelmi bírság mértékét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

65. § (1)[55] A földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság, a külön jogszabály által létrehozott Földvédelmi Alap forrásául szolgál.

(2)[56]

A földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság fizetése alól felmentés nem adható és kedvezmény sem engedélyezhető.

66. § (1) A földhivatal kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszi azt a termőföldet, illetőleg visszavonja annak a termőföldnek a kezelői jogát, amelynek hasznosítását, újrahasznosítását a használó felróhatóan elmulasztotta és ezért vele szemben öt éven belül két alkalommal földvédelmi bírságot szabtak ki.

(2) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell a belterületen levő, ezerötszáz négyzetméternél nagyobb területű olyan beépítetlen földre is, amelyen mezőgazdasági művelést kell folytatni.

Hatodik rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIV. FEJEZET

FÖLDÜGYEKBEN ELJÁRÓ SZERVEK

67. § A földekkel kapcsolatos ügyekben - ha e törvény és más jogszabályok eltérően nem rendelkeznek - a következő hatóságok járnak el:

a) első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal (földhivatal);

b) másodfokon a megyei földhivatal.

68. § A földhivatal eljárása során az ügyintézési határidő - a hatósági jóváhagyást és a helyszíni szemlét igénylő ügyekben - hatvan nap.

69. §[57]

XV. FEJEZET

HATÁLYBALÉPÉS, ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

70. § (1) Ez a törvény 1987. szeptember 1. napján lép hatályba; a már megindult, folyamatban levő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

(2)[58]

(3) A törvény hatálybalépése előtt kisajátítás útján szövetkezet, szövetkezeti vállalat, szövetkezeti részvétellel működő, jogi személyiséggel rendelkező társulás és társadalmi szervezet kezelésébe került, állami tulajdonban álló ingatlan e törvény erejénél fogva - a kifizetett kisajátítási kártalanítás ellenében - a kezelő tulajdonába kerül.

(4) E törvény végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. A tartós földhasználatba adott földekre vonatkozó szabályokat a Minisztertanács állapítja meg; ennek során rendelkezik az ilyen földeknek a tarlós földhasználó tulajdonába adásáról, valamint a magánszemélyek tulajdonszerzésénél való figyelembevételéről is.

(5) Felhatalmazást kap az építésügyi és városfejlesztési miniszter, az igazságügyminiszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter, hogy az e törvény végrehajtásához szükséges részletes szabályokat feladatkörében megállapítsa.

71. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

- a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény, valamint az azt módosító 1969. évi 3. számú, az 1977. évi 25. számú, az 1979. évi 32. számú, továbbá az 1981. évi 30. törvényerejű rendelet,

- a postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény 17. §-ának (3) bekezdése,

- a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény, valamint az azt módosító 1976. évi 34. számú és az 1979. évi 33. törvényerejű rendelet,

- az egyes tanácsi testületi hatáskörök módosításáról szóló 1972. évi 21. törvényerejű rendelet 5. §-a,

- az egyes tanácsi szakigazgatási hatáskörök módosításáról szóló 1973. évi 5. törvényerejű rendelet 2. §-a,

- a külföldiek ingatlanszerzésének szabályozásáról szóló 1974. évi 6. törvényerejű rendelet,

- a földrendezésekről szóló 1976. évi 23. törvényerejű rendelet,

- a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 3. §-ának (2)-(4) bekezdéséből az "és szövetkezet" szövegrész, valamint a 4. § (1) bekezdésének p) pontja, továbbá 14. §-ának (3) bekezdésében a "közös" szövegrész,

- a tartós földhasználatról szóló 1976. évi 33. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító 1983. évi 21. törvényerejű rendelet 1-4. §-a,

- a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról szóló 1977. évi 27. törvényerejű rendelet

hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

1. számú melléklet az 1987. évi I. számú törvényhez[59]

A földvédelmi járulék mértéke

1. A termőföld és a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld termelésből való kivonásáért nyolcadik minőségi osztály esetén az AK érték négyezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeget kell földvédelmi járulékként (a továbbiakban: járulék) fizetni.

2. Ha a föld nyolcadik minőségi osztálynál jobb minőségű, a járulék összegének megállapításakor a szorzót minőségi osztályonként szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú földnél az ötödik minőségi osztályig ötezerrel, az öttől az első minőségi osztályig hétezerrel, gyep, nádas, halastó esetén az ötödik minőségi osztályig kétezerrel, az öttől az első minőségi osztályig négyezerrel növelni kell.

3. Halastóként nyilvántartott területnél a szorzót a csatlakozó föld minőségi osztályának alapulvételével kell megállapítani.

4. A föld minőségében okozott kár esetén a fizetendő járulék a föld régi és új minőségi osztálya, valamint AK értéke szerinti járulékösszeg különbözete.

5. Ha a föld AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a járulék, illetőleg a bírság összegét a településen levő szántók átlaga alapján, a negyedik minőségi osztályra vonatkozó szorzó alkalmazásával kell megállapítani.

6. A termőföld időleges kivonásáért a járulékot a minőségre tekintet nélkül az első évre vonatkozóan ezres szorzó alkalmazásával kell megállapítani. A szorzó évenként ötszázzal növelni kell mindaddig, amíg a föld eredeti állapotába helyreállítva vissza nem kerül a mezőgazdasági termelésbe.

7. A járulék mértékének megállapításakor minden olyan megkezdett évet egész évnek kell tekinteni, amelyben a föld mezőgazdasági termeléssel már nem hasznosítható.

2. számú melléklet az 1987. évi I. számú törvényhez[60]

A földvédelmi bírság mértéke

1. A földvédelmi bírság

a) a Tv. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt esetekben a termőföld AK értéke ezerszeres;

b) a Tv. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt esetekben a földminőség AK értékben kifejezett romlásának megfelelő földvédelmi járulék háromszoros;

c) a Tv. 64. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt esetben a földnek a termelésből való időleges kivonásáért fizetendő földvédelmi járulék háromszoros szorzata szerinti forintösszeg.

2. A Tv. 65. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt abban az esetben, ha a földminőség legalább két osztállyal romlik, továbbá a Tv. 64. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben a bírság összege a termőföld termelésből való kivonása esetén fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa.