6/1964. (II. 21.) Korm. rendelet

a polgári védelmi kötelezettség szabályozásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 87. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A polgári védelem célja az ország területén légitámadások esetére a védekezés államigazgatási és társadalmi megszervezése, a lakosságnak a légitámadás esetére való előkészítése, valamint a légitámadások hatásainak csökkentése (Hvt. 69. §)

(2) A polgári védelem céljának megvalósítása érdekében az állampolgárok a Hvt. alapján e rendelet keretei között polgári védelmi kötelezettség alatt állnak, és polgári védelmi szakszolgálatra is kijelölhetők.

(3) A polgári védelmi kötelezettség magában foglalja:

a) a polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvétel kötelezettségét,

b) a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátásának kötelezettségét,

c) a polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személyek vonatkozásában a megjelenési és bejelentési kötelezettséget (Hvt. 72. §).

I. FEJEZET

A POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG ALATT ÁLLÓ (SZOLGÁLATRA KI NEM JELÖLT) SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A polgári védelmi kötelezettség terjedelme

2. §

A polgári védelmi kötelezettség kiterjed:

a) a férfiakra a 14. évük betöltésétől a 65. évük betöltéséig,

b) a nőkre a 14. évük betöltésétől a 60. évük betöltéséig [Hvt. 70. § (1) bek.].

3. §

(1) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól:

a) a terhes nő a terhesség negyedik hónapjától kezdve, a szoptató anya a szoptatás hatodik hónapjának végéig,

b) az az anya, aki 6 éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét maga gondozza.

c) az, akinek munkaképessége legalább kétharmad részben csökkent [Hvt. 70. § (2) bek.].

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállását a lakóhely szerint illetékes terhes tanácsadói orvosi vagy szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása szempontjából gyermek az örökbefogadott és a nevelt gyermek is.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja alapján nem illeti meg mentesség az anyát, ha

- gyermekét bentlakásos intézetben, rokonnál, illetőleg más személynél helyezi el,

- gyermekének elhelyezéséről a hatóság gondoskodott (állami gondozásba vétel stb.), feltéve, hogy az elhelyezés időtartama a 6 hónapot meghaladja.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott mérvű munkaképességcsökkenést bizonyítani kell. A bizonyítás történhet

a) a lakóhely szerint illetékes Munkaképességcsökkenést Véleményező Orvosi Bizottság igazolásával. Az Orvosi Bizottság az igazolást a szakorvosi rendelőintézet igazgatójának megkeresése alapján adja ki. A rendelőintézet igazgatója akkor keresi meg az Orvosi Bizottságot, ha a vizsgálati leletek alapján alaposan feltehető a munkaképesség kétharmad részbeni elvesztése;

b) a társadalombiztosítási szerv határozatával és az utolsó folyósítási szelvénnyel, amely igazolja, hogy a munkaképességcsökkenést szenvedett személy rokkantsági nyugdíjban részesül.

4. §

A polgári védelmi kötelezettség alóli mentességet a kötelezettség alatt álló személy állandó lakóhelye szerint illetékes községi, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács vb. elnöke (a továbbiakban: a polgári védelem államigazgatási vezetője), üzemeknél, termelőszövetkezeteknél, hivataloknál és intézményeknél (a továbbiakban: üzem) az üzem vezetője (a továbbiakban: a polgári védelem üzemi vezetője) határozatban állapítja meg.

5. §

(1) A polgári védelmi kötelezettség nem terjed ki a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom, a polgári védelem katonai szervei, a rendőrség, a büntetésvégrehajtási őrség, a belügyminisztérium tűzrendészeti szervei, a pénzügyőrség, a vámőrség és az ipari őrség tagjaira, valamint a munkásőrség hivatásos állományú tagjaira.

(2) A munkásőrség nem hivatásos állományú tagjainak polgári védelmi kötelezettségét a honvédelmi miniszter a munkásőrség országos parancsnokával egyetértésben szabályozza.

6. §

(1) A polgári védelmi kötelezettséget önkéntes jelentkezéssel azok is elvállalhatják, akik egyébként e kötelezettség alól mentesek [Hvt. 70. § (4) bek.].

(2) A polgári védelmi kötelezettség önkéntes elvállalását a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőjéhez írásban kell bejelenteni.

(3) Az önkéntes jelentkezés elfogadása, illetőleg indokolt esetben az elvállalt kötelezettség alól való mentesítés kérdésében a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetője határoz.

(4) A polgári védelmi kötelezettséget önkéntes jelentkezés alapján teljesítő személyt ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik, mint a polgári védelmi kötelezettség alatt állókat.

7. §

(1) A polgári védelmi kötelezettség teljesítésére csak a község, város, városi (fővárosi) kerület területén állandó lakóhellyel rendelkező vagy ezek területén levő állami, társadalmi, szövetkezeti szerveknél munkaviszonyban, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyban álló személyt lehet beosztani.

(2) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló nőket elsősorban egészségügyi, híradási, riasztási-elsötétítési, óvóhely-elhelyezési, vagy élelmezési feladatok ellátására kell beosztani.

8. §

(1) a polgári védelmi kötelezettség alatt állók beosztása felől a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetője határoz.

(2) A polgári védelmi kötelezettségen alapuló beosztásnál az államigazgatási szervnél teljesítendő polgári védelmi feladatok ellátására való beosztás az üzemben teljesítendő polgári védelmi feladatok ellátására való beosztást, az utóbbi a lakóházban szervezett polgári védelmi beosztást megelőzi.

A polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben és gyakorlaton való részvétel

9. §

(1) A polgári védelmi kötelezettség alatt állók évenként legfeljebb 60 órát meg nem haladó időtartamú kiképzésben, illetőleg továbbképzésben való részvételre kötelezhetők. E kereten belül a kiképzés, illetőleg a továbbképzés évenkénti időtartamát a honvédelmi miniszter határozza meg.

(2) A kiképzés és a továbbképzés munkaidőn kívül, a lakóhelyen vagy a munkahelyen történik (Hvt. 73. §-ának második mondata).

(3) A polgári védelmi kiképzést, illetőleg továbbképzést

a) azok részére, akik munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban állnak és munkahelyük polgári védelmi szervezetének tagjai, elsősorban munkahelyükön,

b) az egyéb kötelezettek részére az állandó lakóhelyükön kell megtartani.

(4) A polgári védelmi gyakorlatok ideje a kiképzés (továbbképzés) évi óraszámába nem számít be. Ilyen gyakorlatok azonban évenként legfeljebb kétszer tarthatók, és azok időtartama egy-egy alkalommal nem haladhatja meg a három napot [Hvt. 74. § (2) bek.].

(5) A polgári védelmi gyakorlatok elrendelésére a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, illetőleg az általa megbízott polgári védelmi vezetők jogosultak.

(6) A polgári védelmi kiképzésnek, illetőleg továbbképzésnek az (1) bekezdésben, továbbá a polgári védelmi gyakorlatnak a (4) bekezdésben meghatározott idejébe a lakóhelytől vagy a munkahelytől a kiképzés, továbbképzés, illetőleg a gyakorlat helyére és vissza megtett út idejét nem lehet beszámítani.

10. §

(1) A tanuló ifjúságot - a polgári védelmi kötelezettség korhatárának elérése után - az iskolai oktatás keretében kell polgári védelmi kiképzésben, illetőleg továbbképzésben részesíteni. Ennek részletes szabályait a művelődésügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel és az érdekelt miniszterekkel egyetértésben állapítja meg.

(2) A továbbtanuló dolgozót (Mt. 130. §) igazolt tanulmányainak ideje alatt a polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben és gyakorlaton való részvétel alól mentesíteni kell.

(3) A polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvétel alól - indokolt esetben (szabadság, betegség, kiküldetés stb.) - a polgári védelem illetékes államigazgatási, illetőleg üzemi vezetője meghatározott időre halasztást adhat.

A polgári védelmi kötelezettséget teljesítő személyeket megillető térítések, Költségek

11. §

A 9. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a polgári védelmi kiképzésben és továbbképzésben résztvevő személy részére kereset- (illetmény-, jövedelem- stb.), valamint útiköltségtérítés nem jár.

12. §

(1) A polgári védelmi gyakorlaton résztvevő személyt a gyakorlat miatt kieső munkaidőre, ha

a) munkaviszonyban áll, munkáltatójától az átlagkereset megtérítése (Mt. V. 140. §),

b) kisipari szövetkezeti tagsági viszonyban áll, a szövetkezettől az átlagkereset megtérítése (amelynek kiszámításánál ugyancsak az Mt. V. 140. § szerint kell eljárni),

c) mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, a mezőgazdasági termelőszövetkezettől a munkaköri beosztásában egy napra járó átlagmunkaegység jóváírása, illetőleg egy napi munkának megfelelő készpénzjavadalmazás; ha a gyakorlat a napi munkaidőnél rövidebb ideig tart, az egy napra járó munkaegység, illetőleg készpénz javadalmazás időarányos része,

d) egyénileg dolgozó paraszt, önálló kisiparos, kiskereskedő vagy esetenkénti munkabérből (napszámból) élő a községi, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságától -a munkaszüneti nap kivételével - napi 30 Ft, illetőleg ha a gyakorlat 8 óránál rövidebb ideig tart, annak időarányos része

illeti meg.

(2) A polgári védelmi gyakorlaton résztvevő azt a személyt, aki nyugellátásban részesül vagy kereső foglalkozást nem folytat (háztartásbeli stb.). térítés nem illeti meg.

(3) Helyközi utazás esetén a gyakorlat színhelyén való megjelenéssel összefüggő másodosztályú vasúti személy-, illetőleg hajójegy igazolt árát, vasúti (hajó) közlekedés hiányában a közforgalmú autóbusz-utazás költségét a polgári védelemnek az az államigazgatási, illetőleg üzemi szerve köteles megtéríteni, amelynek szervezetébe a gyakorlaton résztvevő személy tartozik.

(4) Lakóhelyen vagy munkahelyen a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy munkaideje alatt tartott gyakorlat esetén útiköltség térítés nem jár.

(5) A polgári védelmi kiképzés, továbbképzés, illetve gyakorlat egyéb költségei (tananyagok és taneszközök költségei, előadói óradíjak, előadótermek fűtési és takarítási díjai, a gyakorlaton használt gépekkel, közlekedési eszközökkel kapcsolatos költségek stb.) a kiképzést, továbbképzést, illetőleg a gyakorlatot végrehajtó polgári védelmi szervet terhelik.

(6) Az államigazgatási szervek a jelen §-ban említett térítésekhez szükséges fedezetet költségvetésükben biztosítsák.

A polgári védelmi szolgálat ellátása

13. §

(1) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyeket folyamatos vagy ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátására lehet kötelezni.

(2) A folyamatos szolgálat, bevezetését a Kormány rendeletben állapítja meg. Az ideiglenes szolgálat teljesítése iránt - a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának utasítása alapján - a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetője szóban vagy írásban intézkedik.

(3) A polgári védelmi szolgálat körébe tartozik a légitámadások által okozott károk megelőzése, csökkentése, valamint a mentési feladatok ellátása, a mentési munkálatok érdekében szükséges romeltakarítás és a polgári védelem érdekeit szolgáló egyéb feladatok ellátása.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek állandó lakóhelyükön, illetőleg a munkahelyükön kívül is igénybe vehetők. Az igénybevételt a polgári védelem államigazgatási vezetője rendeli el.

(5) Az a kötelezett, aki polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, vagy arról bármi módon értesült, tartozik a felhívásban megjelölt helyen és időben megjelenni, ott a rábízott feladatot ellátni, illetőleg a részére adott utasítást maradéktalanul végrehajtani.

14. §

(1) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy köteles a polgári védelem államigazgatási vezetőjének utasítására annak a községnek (városnak) azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban résztvenni, amelynek területén tartózkodik.

(2) Az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálatokban való részvétel alól a polgári védelem államigazgatási vezetője mentesítheti azt, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy hivatásbeli (pl. orvosi, szülésznői) vagy szolgálati (pl. vasúti) feladatainak ellátása, illetőleg honvédelmi munkakötelezettségének teljesítése a helyszínről való haladéktalan távozását követeli meg.

15. §

A polgári védelmi szolgálat ellátása karhatalom igénybevételével is kikényszeríthető.

16. §

A 13-14. §-ban meghatározott esetben az igénybevett személyt a 12. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően térítés, továbbá - szükség esetén - térítésmentes elhelyezés, valamint élelmezés illeti meg.

A polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő ellátás

17. §

Ha a polgári védelmi kötelezettséget teljesítő személy e kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt munkaképességcsökkenést szenved, megrokkan, vagy meghal, az őt, illetőleg hozzátartozóját megillető nyugellátás, valamint betegségi biztosítási szolgáltatások tekintetében a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő személyekre és hozzátartozóikra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. FEJEZET

A POLGÁRI VÉDELMI SZAKSZOLGÁLATRA KIJELÖLT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

18. §

(1) A polgári védelmi kötelezettség alatt állók közül polgári védelmi szakszolgálatra lehet kijelölni azt, aki képzettségénél, illetőleg képességeinél fogva különleges polgári védelmi feladatok ellátására alkalmas [Hvt. 71. § (1) bek.].

(2) A polgári védelmi szakszolgálatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra a polgári védelmi kötelezettség alatt állókra is, akiket a polgári védelem törzsének tagjaként, vagy a polgári védelem irányító és különleges létesítményei személyi állományába munkatársként (telefonkezelő, hírvivő, nyilvántartó, gyors- és gépíró stb.) jelölnek ki.

19. §

A polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személyekre a 2-17. §-ban foglalt rendelkezéseket az alábbi §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni:

20. §

(1) A polgári védelmi szakszolgálatra nem jelölhetők ki:

a) az 55 éven felüli nők,

b) a 60 éven felüli férfiak,

c) azok az anyák, akik 14 éven aluli gyermeküket maguk gondozzák,

d) azok, akiket fontos állami érdekből a főfelügyeletet gyakorló miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetője - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - e szolgálat alól mentesített [Hvt. 71. § (2) bek.].

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkört a főfelügyeletet gyakorló miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetője az általa kijelölt személy útján is gyakorolhatja.

(3) Munkaviszonyuk, illetőleg hivatásuk (foglalkozásuk) alapján a Hvt. 71. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően olyan személyek is kijelölhetők a polgári védelmi szakszolgálat ellátására, akik e szolgálat ellátása alól a 20. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja értelmében egyébként mentesek.

21. §

(1) A polgári védelmi szakszolgálatra való kijelölés irányelveit mind a személyi, mind az egyéb (honvédelmi, termelési stb.) érdekekre figyelemmel a honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben határozza meg.

(2) A polgári védelmi szakszolgálatra történő kijelölésről az irányelvek alapján a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetője határoz.

(3) A polgári védelmi szakszolgálatra való kijelölés mentesít az egyéb (nem szakszolgálatra történő) polgári védelmi igénybevétel alól.

(4) Az államigazgatási szervnél teljesítendő szakszolgálatra való kijelölés az üzemi szakszolgálatra való kijelölést megelőzi.

22. §

(1) A polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személyeket megjelenési és bejelentési kötelezettség terheli.

(2) A polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személyek nyilvántartásba vételük végett, vagy a polgári védelmi szakszolgálattal összefüggő egyéb okból kötelesek a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetője felhívására megjelenni (megjelenési kötelezettség).

(3) A polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt és nyilvántartásba vett személyek kötelesek a nyilvántartást vezető államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőhöz 48 órán belül írásban, vagy szóban bejelenteni az állandó lakóhelyükben és a munkahelyükben bekövetkezett változásokat, valamint a szakképzettség (újabb szakképzettség) megszerzését, továbbá mindazokat a változásokat, amelyek, a 20. § (1) bekezdése értelmében a polgári védelmi szakszolgálat alóli mentességet eredményezik (bejelentési kötelezettség).

23. §

A polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személyek évenként legfeljebb 120 órát meg nem haladó időtartamú kiképzésben, illetőleg továbbképzésben való részvételre kötelezhetők. E kereten belül a kiképzés illetőleg a továbbképzés évenkénti időtartamát a honvédelmi miniszter határozza meg.

24. §

A továbbtanuló dolgozók részére biztosított mentesség [10. § (2) bek.] nem illeti meg azt, aki a polgári védelmi szakszolgálat keretében vezető beosztásban (parancsnoki, illetőleg szakszolgálati törzs tagja, egységparancsnok, stb.) van.

25. §

Ha a polgári védelmi szakszolgálat ellátása a szolgálat helyén való állandó, illetőleg rendszeres elhelyezést tesz szükségessé, a polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személy térítésmentes elhelyezéséről és élelmezéséről az a polgári védelmi szerv köteles gondoskodni, amelynél a szolgálatot teljesítik.

III. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

26. §

(1) E rendelet alapján hozott határozatok ellen előterjesztett fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A határozat azonnali végrehajthatóságát azonban a határozatban ki kell mondani és meg kell indokolni.

(2) A polgári védelem államigazgatási vezetőjének határozata ellen előterjesztett fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók azzal, hogy a fellebbezés elbírálása a közvetlen felettes polgári védelmi szerv hatáskörébe tartozik.

(3) A polgári védelem üzemi vezetőjének határozata ellen előterjesztett fellebbezés felől a közvetlen felügyeletei gyakorló polgári védelmi szerv dönt.

27. §

(1) Szabálysértést követ el, és 3000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az a polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személy, aki

a) a polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvételi kötelezettségének nem tesz eleget, és mulasztását alapos okkal ki nem menti;

b) béke idején a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti;

c) a polgári védelmi szakszolgálattal kapcsolatos megjelenési vagy - a polgári védelmi szakszolgálat alóli mentességet eredményező változásokat kivéve - bejelentési kötelezettségét nem teljesíti.

(2) Szabálysértést követ el, és 1000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az a polgári védelmi kötelezettség alatt álló (szakszolgálatra ki nem jelölt) személy, aki

a) a polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvételi kötelezettségének nem tesz eleget, és mulasztását alapos okkal ki nem menti;

b) béke idején a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti.

(3) A szabálysértési eljárás a polgári védelmi szerv vezetőjének feljelentésére indul meg.

28. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a honvédelmi miniszter gondoskodik.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke