1960. évi IV. törvény

a honvédelemről

A Magyar Népköztársaság dolgozó népe a szocializmust békében és biztonságban kívánja építeni. Ez a törvény államunk következetes békepolitikájával összhangban, az országban bekövetkezett mélyreható társadalmi és gazdasági átalakulásra épülő egységes szocialista jogrendszer keretében, az állam polgárainak és szerveinek az Alkotmányból folyó azon alapvető kötelezettségeit állapítja meg, amelyeknek teljesítését a haza védelme békében és háború idején megkívánja.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A honvédelmi kötelezettség

1. § (1) A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége [Alkotmány 61. §-ának (1) bekezdése].

(2) A haza védelmében személyes szolgálatával és anyagi javaival valamennyi magyar állampolgár köteles a törvény rendelkezései szerint részt venni.

2. § A honvédelmi kötelezettség magában foglalja

a) a hadkötelezettséget,

b) a személyes légoltalmi kötelezettséget,

c) a honvédelmi munkakötelezettséget és

d) az anyagi jellegű szolgáltatás kötelezettségét.

A fegyveres erők

3. § (1) A fegyveres erők fő feladata:

a) a Magyar Népköztársaság védelme az ellenség fegyveres támadásával szemben,

b) a Magyar Népköztársaság határainak őrizete,

c) a nemzetközi szerződésekből folyó katonai kötelezettségek teljesítése.

(2) A fegyveres erők feladata továbbá a honvédelem szempontjából fontos létesítmények őrzése, közreműködés az állam belső rendjének fenntartásában és a légoltalom ellátásában, valamint segítségnyújtás elemi csapás és egyéb közveszély esetén.

4. § A fegyveres erők tagozódását és a fegyveres erők alárendeltségére vonatkozó rendelkezéseket a Minisztertanács állapítja meg.

5. § (1) A fegyveres erő tényleges és nemtényleges állományból áll.

(2) A fegyveres erők tényleges állományához tartoznak:

a) a sorkatonai szolgálatot teljesítők (sorállomány),

b) az ideiglenes szolgálatra behívott tartalékos hadkötelesek,

c) a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek,

d)[1] a továbbszolgáló tisztek, tiszthelyettesek és tisztesek, valamint

e) a különleges szolgálatot teljesítő személyek.

(3) A nemtényleges állományhoz tartoznak azok a hadkötelesek, akik nem esnek a (2) bekezdés alá.

6. § A fegyveres erők tényleges állományának kiegészítése

a) a sorkötelesek,

b) a tartalékos hadkötelesek,

c) a tartalékállományból hivatásos állományba felvett tisztek és tiszthelyettesek behívása, valamint

d)[2] a továbbszolgálatra jelentkezett tisztek, tiszthelyettesek és tisztesek, illetőleg

e) a különleges katonai szolgálatra jelentkezett személyek felvétele útján történik.

7. § (1) A fegyveres erők sorállományának, illetőleg tartalékállományának kiegészítése a honvédelmi miniszternek alárendelt katonai kiegészítő parancsnokságok feladata. E feladatok ellátásában a katonai kiegészítő parancsnokságok együttműködnek a tanácsok végrehajtó bizottságaival.

(2) A katonai kiegészítő parancsnokságok szervezetét és működési területét a honvédelmi miniszter állapítja meg.

Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély ideje

8. § (1) A törvénynek háború idejére szóló rendelkezései az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély idején is alkalmazandók.

(2) Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély ideje a Magyar Népköztársaság biztonságát, területi épségét, függetlenségét, a népi demokratikus államrendet vagy a társadalmi rendet, illetőleg a közrendet és a közbiztonságot fokozott mértékben veszélyeztető események bekövetkeztével áll be.

(3) Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély idejének beálltát és megszűnését a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg és hirdeti ki.

I. RÉSZ

A HADKÖTELEZETTSÉG

I. Fejezet

A hadkötelezettség terjedelme és tartalma

9. § A hadkötelezettség általános és az a törvény rendelkezései szerint minden magyar állampolgárra kiterjed.

10. § (1) A férfiak hadkötelezettsége annak az évnek január hó 1. napján kezdődik, amelyben a 18. évüket és annak az évnek december hó 31. napján végződik, amelyben az 50. évüket betöltik (hadköteles férfiak).

(2) A tartalékállományba tartozó tábornokok és tisztek hadkötelezettsége annak az évnek december hó 31. napján ér véget, amelyben a 60. évüket betöltik.

11. § (1) A férfiak hadkötelezettsége magában foglalja:

a) a jelentkezési kötelezettséget és

b) a katonai szolgálati kötelezettséget.

(2) A hadköteles férfiak jelentkezési és katonai szolgálati kötelezettségének részletes szabályait a törvény II-VII. fejezete állapítja meg.

12. § (1) A nők hadkötelezettsége csak háború idején áll fenn.

(2) A hadkötelezettség csak azokat a nőket terheli, akik a 18. évüket betöltötték, de a 45. évüket túl nem haladták.

(3) A nők a hadkötelezettség keretében csak szakszolgálatra vehetők igénybe, és őket fegyveres szolgálatra kötelezni nem lehet.

(4) Azoknak a szakszolgálatoknak a körét, amelyekre a nők hadkötelezettsége kiterjed, valamint a nők hadkötelezettségének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

II. Fejezet

A jelentkezési kötelezettség

Általános rendelkezések

13. § (1) A hadköteleseket jelentkezési kötelezettség terheli.

(2) A jelentkezési kötelezettség magában foglalja:

a) a megjelenési kötelezettséget a tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a katonai kiegészítő parancsnokság felhívására.

b) a bejelentési kötelezettséget a lakóhelyre, a családi állapotra, a polgári szakképzettségre, a foglalkozásra, az iskolai végzettségre vonatkozó változásokról, valamint a katonai szolgálatra alkalmasságot érintő rokkantság bekövetkezéséről.

(3) Aki megjelenési kötelezettségét nem teljesíti, elővezethető.

Megjelenés a katonai szolgálatra alkalmasság előzetes elbírálása és nyilvántartásbavétel végett

14. § A hadköteles abban az évben, amelyben a 18. évét betölti, a honvédelmi miniszter által megállapított időben az állandó lakóhelye szerint, illetékes katonai kiegészítő parancsnokságnál a katonai szolgálatra alkalmasság előzetes elbírálása és nyilvántartásbavétel végett megjelenni köteles.

15. § (1) A katonai kiegészítő parancsnokság a nyilvántartásbavétel kapcsán elrendelheti a hadköteles gyógykezelését, ha fogyatékossága legfeljebb egy év alatt megszüntethető. Sebészeti műtét végrehajtásához a hadköteles hozzájárulása szükséges.

(2) A hadköteles a katonai kiegészítő parancsnokság által megjelölt időpontban szakorvosi vizsgálaton megjelenni köteles.

Megjelenés a sorozáson

16. § (1) A hadköteles katonai szolgálatra alkalmasságának megállapítása céljából az állandó lakóhelye szerint illetékes sorozóbizottság előtt megjelenni köteles.

(2)[3] A sorozáson való megjelenési kötelezettség annak az évnek január hó 1. napjával kezdődik, amelyben a hadköteles a 18. évét, és véget ér annak az évnek december hó 31. napján, amelyben a 23. évét betölti (sorköteles kor).

(3) Azt a hadkötelest, aki bármely okból a sorozáson megjelenési kötelezettségének a sorköteles korban nem tett eleget, ez a kötelezettség annak az évnek december hó 31. napjáig terheli, amelyben a 45. évét betölti.

(4) Aki a magyar állampolgárságot a (2) bekezdésben meghatározott korhatár elérése után szerezte meg, a sorozáson való megjelenési kötelezettség az állampolgárság megszerzésének időpontjától kezdődően a (3) bekezdésben megállapított korhatárig terheli.

A sorozásra vonatkozó rendelkezések

17. § (1) A sorozásra kerülő évfolyamot a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(2) A sorozást a honvédelmi miniszter által meghatározott időpontban a katonai kiegészítő parancsnokságok mellett felállított sorozóbizottságok végzik.

(3) A megyei jogú városi, a járási, a járási jogú városi, valamint a fővárosi kerületi kiegészítő parancsnokság mellett működő sorozóbizottság feladata a katonai szolgálatra alkalmasság fokának a megállapítása fegyvernemenként, illetőleg szolgálati áganként.

(4) A megyei (fővárosi) kiegészítő parancsnokság mellett működő sorozóbizottság feladata a megye (főváros) területén működő sorozóbizottságok munkájának irányítása és ellenőrzése.

A besorozott hadkötelesek beosztása és behívása

18. § (1) A besorozottak beosztásánál a fegyvernemre és a szolgálati ágra való alkalmasság mellett a besorozott kívánságát is lehetőleg figyelembe kell venni.

(2) A besorozottak katonai szolgálatra való behívásának időpontját a honvédelmi miniszter állapítja meg.

III. Fejezet

A katonai szolgálati kötelezettség

Általános rendelkezések

19. § (1) A Magyar Népköztársaság polgárainak megtisztelő kötelessége, hogy általános védkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítsenek (Alkotmány 60. §-a).

(2) A katonai szolgálatot a fegyveres erőknél kell teljesíteni.

(3) A hadköteles a katonai szolgálatot a törvény által meghatározott időtartamban, esküjéhez híven, a katonai szabályzatoknak és utasításoknak, valamint az elöljáró parancsainak megfelelően köteles teljesíteni.

(4) A magyar néphadsereg fegyelmi szabályzatának és a katonai szolgálat alapvető elveit tartalmazó általános érvényű egyéb szabályzatainak előírásait kell megfelelően alkalmazni a fegyveres erők más részeinél is.

20. § (1) Ha a katonai szolgálati kötelezettségét teljesítő személy a szabályzatokban, utasításokban vagy parancsokban meghatározott valamely kötelezettségét megszegi és cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik, ellene a katonai fegyelmi szabályzat szerint van helye felelősségre vonásnak.

(2) A fegyelmi felelősségre vonással kapcsolatos alapvető rendelkezéseket a 64. § (2)-(7) bekezdése állapítja meg.

(3) A 64. §-nak a tiszthelyettesekre vonatkozó rendelkezéseit a katonai szolgálatot hadkötelezettség alapján teljesítő tisztesekre is alkalmazni kell.

A katonai szolgálati kötelezettség tagozódása

21. § A katonai szolgálat nemei a következők:

a) sorkatonai szolgálat,

b) tartalékos katonai szolgálat és

c) különleges katonai szolgálat.

A sorkatonai szolgálat

22. § (1) A besorozott hadköteles (sorköteles) annak az évnek a végéig, amelyben a 23. évét betölti, sorkatonai szolgálatra behívható.

(2) Az a hadköteles, aki a sorkatonai szolgálat alól magát jogellenesen kivonta, a 45. évének betöltéséig hívható be sorkatonai szolgálatra.

(3)[4] A besorozott hadköteles 18. évének betöltése előtt - a 23. §-ban meghatározott kivétellel - sorkatonai szolgálatra nem hívható be.

23. § Önkéntes jelentkezés alapján sorkatonai szolgálatra a 17. évét betöltött nem hadköteles férfi is behívható.

24. § (1) A sorkatonai szolgálat időtartama legfeljebb három év. Ezen belül a szolgálati időt az egyes fegyvernemeknél és szolgálati ágaknál, illetőleg egyes évfolyamok esetében, a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(2) A sorkatonai szolgálat az állománybavétellel kezdődik és rendszerint a tartalékállományba helyezéssel ér véget.

25. § A sorkatonai szolgálatból ideiglenesen tartalékállományba helyezett hadköteles - annak folytatására - a sorköteles kor felső határáig behívható. A sorkatonai szolgálat teljes időtartama a három évet ebben az esetben sem haladhatja meg.

26. § Az a hadköteles, aki a 41. §-ban meghatározott szolgálathalasztás folytán a sorköteles korban behívásra nem került, annak betöltése után is sorkatonai szolgálatra kötelezhető.

A tartalékos katonai szolgálat

27. § (1) A tartalékos katonai szolgálat tartalékos-kiképzésről, illetőleg tartalékos-továbbképzésből áll.

(2) Az a tartalékos hadköteles, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesített (kiképzetlen tartalékos), - a 45. évének betöltéséig - legfeljebb hat hónapig tartó kiképzésre behívható.

(3) Azt a tartalékos hadkötelest, aki sorkatonai szolgálatot teljesített vagy a (2) bekezdésben meghatározott rövidített kiképzésben részesült (kiképzett tartalékos), továbbképzésre három évenként

- a honvédelmi miniszter által megállapított egyes fegyvernemeknél, illetőleg szolgálati ágaknál rövidebb időközönként - egyszer lehet behívni, éspedig

- tiszteket és tiszthelyetteseket legfeljebb négy hónapig,

- tiszteseket és honvédeket legfeljebb három hónapig terjedő időtartamra.

(4)[5] A Minisztertanács határozata alapján a tartalékos hadköteles a hadköteles korban egy ízben a (3) bekezdés kereteit meghaladó gyakorló szolgálatra, illetőleg a 3. §-ban meghatározott bármely feladat teljesítésére is behívható. Ennek időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot, és beszámít a tartalékos továbbképzésnek a 28. §-ban meghatározott együttes időtartamába.

28. § A továbbképzések együttes időtartama a tartalékállományban eltöltött idő alatt nem haladhatja meg

- tiszteknél és tiszthelyetteseknél a 32 hónapot,

- tiszteseknél és honvédeknél a 24 hónapot.

A különleges katonai szolgálat

29. § (1) Különleges katonai szolgálatot teljesítenek

a) a tiszti, illetőleg a tiszthelyettesi iskolára önkéntes jelentkezés alapján felvett hallgatók,

b) a hadkötelezettség alatt nem álló. önkéntes jelentkezés alapján behívott személyek.

(2) A 19-20. §-ban foglalt rendelkezések a különleges katonai szolgálatot teljesítőkre is kiterjednek.

(3) A különleges katonai szolgálatra jelentkezett személyeket jelentkezésük elfogadása és a különleges katonai szolgálatra történő felvételük, illetőleg behívásuk közötti időben jelentkezési kötelezettség terheli,

30. § (1) A tiszti iskoláról az iskola elvégzése előtt elbocsátott hadköteles a sorkatonai szolgálati kötelezettség alól nem mentesül.

(2) A tiszti iskoláról három évi szolgálat után elbocsátott, illetőleg a tiszti iskola elvégzése után hivatásos vagy továbbszolgáló állományba fel nem vett hadkötelest tartalékállományba kell helyezni.

IV. Fejezet

A tartalékos tiszti, tiszthelyettesi és tisztesi állomány

A tartalékos tisztek képzése

31. § (1) Középiskolai végzettséggel rendelkező hadkötelesek tartalékos tiszti kiképzésre jelentkezhetnek.

(2) A honvédelmi miniszter elfogadhatja a tartalékos tiszti kiképzésre való jelentkezését annak is, aki középiskolai végzettséggel nem rendelkezik.

(3) A tartalékos tisztek kiképzése a sorkatonai szolgálat, illetőleg a továbbképzés [27. § (3) bekezdés] keretében szervezett tartalékos tiszti tanfolyamokon történik.

A tartalékos tisztek előléptetése, illetőleg kinevezése

32. § (1) A tartalékos tiszti kiképzésben részesült hadkötelest tartalékos alhadnagyi rendfokozatba lehet kinevezni.

(2) Az a tartalékos alhadnagy, aki két tartalékos tiszti-továbbképzésben részt vett, tartalékos hadnaggyá, az a tartalékos hadnagy, aki további három tartalékos tiszti-továbbképzésben részt vett, tartalékos főhadnaggyá, az a tartalékos főhadnagy pedig, aki további három tartalékos tiszti-továbbképzésben részt vett, tartalékos századossá léptethető elő.

(3) Az a tartalékos hadköteles, aki valamely szakszolgálatnak megfelelő polgári szakképzettséggel rendelkezik, tartalékos őrnagyi, illetőleg alezredesi rendfokozatba is előléptethető.

(4) Tartalékos tábornokká való kinevezés a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, tartalékos ezredessé való kinevezés a Minisztertanács, egyéb tiszti rendfokozatba való kinevezés, illetőleg előléptetés pedig a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik.

33. § A tartalékos tisztek előléptetésének rendjét háború idejére külön jogszabály állapítja meg.

A tartalékos tábornokok és tisztek lefokozása, illetőleg rendfokozatban visszavetése

34. § (1)[6] Az a tartalékos tábornok és tiszt, aki a polgári életben tanúsított magatartásával rendfokozatára méltatlanná vált, a becsületbíróság javaslatára vagy fegyelmi eljárás lefolytatása után fegyelmi fenyítésül lefokozható, illetőleg egy rendfokozattal visszavethető.

(2) A becsületbírósági eljárás rendjét a honvédelmi miniszter, a lefokozásra, illetőleg rendfokozatban visszavetésre vonatkozó alapvető rendelkezéseket pedig a 64. § (5)-(7) bekezdése állapítja meg.

A tartalékos tiszthelyettesek és tisztesek lefokozása, illetőleg rendfokozatban visszavetése

35. § (1) Azt a tartalékos tiszthelyettest és tisztest, aki a polgári életben tanúsított magatartásával rendfokozatára méltatlanná vált, a honvédelmi miniszter által megállapított eljárási szabályok szerint az illetékes katonai kiegészítő parancsnok lefokozhatja, illetőleg egy rendfokozattal visszavetheti.

(2) A lefokozással, illetőleg rendfokozatban visszavetéssel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a 64. § (6)-(7) bekezdése tartalmazza.

V. Fejezet

A hadkötelesekre vonatkozó korlátozások és kedvezmények

A hadkötelesek külföldre távozásának korlátozása

36. § A sorkatonai szolgálatot még nem teljesített annak a hadkötelesnek a külföldre utazásához, aki a sorköteles kort nem töltötte be, valamint a hadkötelesek kivándorlásához a honvédelmi miniszter engedélye szükséges. A 17-50 éves férfi magyar állampolgárságból való elbocsátására vonatkozó döntés előtt a honvédelmi miniszter véleményét ki kell kérni.

A nősülési engedély

37. § A sorkatonai szolgálatot teljesítő személynek, valamint sorkatonai szolgálatot még nem teljesített, 21. évét be nem töltött hadkötelesnek a nősülését a honvédelmi miniszter engedélyhez kötheti.

A sorkatonai szolgálat elhalasztása egészségi okból

38. § A katonai szolgálatra egyébként alkalmas hadkötelesnek - a katonai szolgálat teljesítését gátló betegsége esetén - felgyógyulásáig a - sorkatonai szolgálatra való behívását el kell halasztani.

A családfenntartók sorkatonai szolgálatának elhalasztása, illetőleg félbeszakítása

39. § (1) Családi viszonyaira tekintettel a sorkatonai szolgálata elhalasztható annak, aki a (2) vagy (3) bekezdésben megjelölt valamely hozzátartozójának tartásáról gondoskodik, ha a kereső foglalkozástól való elvonása a hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné.

(2) Családfenntartónak kell tekinteni azt, aki legalább kétharmad részben csökkent munkaképességű és megfelelő jövedelemmel nem rendelkező egyenesági felmenő rokonát, testvérét vagy feleségét egyedül tartja el.

(3) Felesége munkaképtelensége esetében családfenntartónak kell tekinteni azt is, aki vérszerinti gyermekét egyedül tartja el, illetőleg aki már legalább két év óta egyedül gondoskodik mostoha vagy örökbefogadott gyermekének az eltartásáról.

(4) A családfenntartó sorkatonai szolgálata - egyéb feltételek fennállása esetében is - csak akkor halasztható el, ha a (2), illetőleg a (3) bekezdésben felsorolt személynek tartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs.

40. § A sorkatonai szolgálata félbeszakítható annak, akinek családfenntartói kötelezettsége sorkatonai szolgálatának ideje alatt állott be.

A sorkatonai szolgálat elhalasztása tanulmány folytatása céljából és egyéb okokból

41. § (1) A felsőfokú tanintézetek nappali tagozata hallgatóinak sorkatonai szolgálatát a tanulmányaik elvégzéséhez szükséges időtartamra el kell halasztani.

(2) A honvédelmi miniszter - tanulmányaik elvégzéséhez szükséges időtartamra - más tanintézet hallgatóinak is engedélyezheti a sorkatonai szolgálat elhalasztását.

42. § A sorkatonai szolgálat elhalasztása az előző rendelkezésekben nem említett egyéb fontos okokból is engedélyezhető.

A tartalékos hadköteles ideiglenes mentesítése a behívás alól

43. § Egyes tartalékos hadköteleseket fontos állami vagy személyi érdekből a kiképzésre, illetőleg a továbbképzésre [27. § (2) és (3) bekezdés] behívás alól ideiglenesen mentesíteni lehet.

A kedvezményekre vonatkozó egyéb rendelkezések

44. § (1) Az a hadköteles, aki sorkatonai szolgálatot egyáltalában nem, vagy csak rövidebb időtartamban teljesített, sorkatonai szolgálatra, illetőleg annak folytatására a sorköteles kor felső határáig behívható. Ez a rendelkezés a 26. §-ban foglaltakat nem érinti.

(2) Azt, akinek sorkatonai szolgálatát elhalasztották, évenként ellenőrző orvosi vizsgálaton való megjelenésre lehel kötelezni.

(3) A sorkatonai szolgálat elhalasztása (félbeszakítása), illetőleg az ideiglenes mentesítés háború idején a hadköteles behívásának nem akadálya.

(4) A sorkatona családtagjainak egyes kedvezményekben részesítéséről külön jogszabály rendelkezik.

Meghagyás a polgári munkakörben

45. § Egyes hadkötelesek a munkakörükhöz fűződő fontos államérdekre tekintettel háború idején polgári munkakörükben (foglalkozásukban) a szükséghez képest ideiglenesen meghagyhatók.

VI. Fejezet

A hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelme

46. § (1) A hadköteles munkaviszonya (termelőszövetkezeti tagsága) a katonai szolgálati kötelezettségének teljesítése alatt szünetel.

(2) A hadkötelesnek a munkáltató (termelőszövetkezet vezetősége) szabad időt köteles biztosítani a megjelenési kötelezettség [13. § (2) bekezdés a) pontja] teljesítésére.

(3) A hadköteles munkaviszonyát (termelőszövetkezeti tagságát) hadkötelezettségének teljesítése alatt megszüntetni nem lehet.

47. § A katonai szolgálati kötelezettségét teljesítő hadkötelest a munkaviszonya (termelőszövetkezeti tagsága) alapján térítés, illetőleg egyes járandóságok illetik meg. Térítés, illetőleg szociális juttatás illeti meg a katonai szolgálatot teljesítő hadköteles tartásra jogosult hozzátartozóját is.

48. § A katonai szolgálatot teljesítő személynek a szolgálati kötelezettség ellátása alatt bekövetkezett balesete, illetőleg rokkantsága esetén állami ellátás jár. Állami ellátás illeti meg továbbá a tartásra jogosult hozzátartozót a katona elhalálozása esetén.

49. § (1) Munkaviszony (szolgálati viszony) létesítésénél, illetőleg felsőfokú tanintézetbe hallgatóként való felvételnél - egyébként egyenlő feltételek mellett - azokat kell előnyben részesíteni, akik sorkatonai szolgálatot teljesítettek.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának nincs helye a sorkatonai szolgálat letöltésétől számított két év elteltével, továbbá azok hátrányára, akik sorkatonai szolgálatra nem kötelezettek.

VII. Fejezet

A behívóparancs teljesítése - A katonai szolgálat mozgósítás esetén

50. § A hadköteles behívása a katonai szolgálat teljesítésére behívóparanccsal történik. A behívóparancsnak a hadköteles késedelem nélkül köteles eleget tenni.

51. § Mozgósítás esetén minden hadköteles katonai szolgálatra behívható, illetőleg a mozgósítás tartamára a katonai szolgálatban visszatartható.

VIII. Fejezet

A hadkötelezettséggel kapcsolatos vegyes rendelkezések

A hadkötelesek nyilvántartása

52. § (1) A Magyar Népköztársaság területén élő hadköteleseket a katonai kiegészítő parancsnokságok tartják nyilván. A nyilvántartáshoz az állami szervek, vállalatok és intézmények kötelesek adatokat szolgáltatni.

(2) A külföldön tartózkodó hadköteleseket az illetékes külképviseleti hatóságok tartják nyilván.

A hadkötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek

53. § (1) A bejelentési kötelezettség [13. § (2) bekezdés b) pontja] teljesítésével kapcsolatos költségeket a hadköteles viseli.

(2) Az állam viseli

a) a megjelenési kötelezettséggel kapcsolatban szükségképpen felmerülő utazási költségeket,

b) a nyilvántartásbavétel alkalmával elrendelt gyógykezelés és orvosi vizsgálatok költségeit,

c) a katonai szolgálatra bevonulással és annak teljesítése után az elbocsátással (leszereléssel) kapcsolatban szükségképpen felmerülő utazási költségeket, továbbá

d) a katonai kiképzés és továbbképzés mindennemű költségeit.

Felhatalmazások

54. § A Minisztertanács állapítja meg a jelentkezési kötelezettséggel (13-18. §) kapcsolatban a hadkötelesekre, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szervezetekre háruló feladatokat, továbbá a sorkatonai szolgálat elhalasztására és félbeszakítására (38-42. §), az ideiglenes mentesítésre (43. §) és a meghagyásra (45. §) vonatkozó szabályokat, illetőleg a 47. §-ban meghatározott térítés (járandóság és szociális juttatás) és a 48. §-ban meghatározott állami ellátás feltételeit és mértékét.

55. § (1) A honvédelmi miniszter adja ki a 19. § (4) bekezdésében említett katonai szabályzatokat, továbbá megállapítja a hadkötelezettséggel összefüggő honvédelmi igazgatás részletes szabályait.

(2) A honvédelmi miniszter szabályozza a tartalékos tisztek, tiszthelyettesek és tisztesek képzésének, továbbá a tartalékos tiszthelyettesek és tisztesek előléptetésének rendjét.

(3) A honvédelmi miniszter, illetőleg a fegyveres erőknek más miniszter alárendeltségébe tartozó részei vonatkozásában - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - az illetékes miniszter állapítja meg a tiszti, illetőleg a tiszthelyettesi iskolára való felvétel feltételeit, valamint a katonai szolgálatot hadkötelezettség alapján teljesítő tiszthelyettesek és tisztesek fegyelmi úton való lefokozására, illetőleg rendfokozatban visszavetésére vonatkozó hatásköri szabályokat.

(4) A külföldön tartózkodó hadkötelesek nyilvántartásbavételére vonatkozó részletes szabályokat a honvédelmi miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

II. RÉSZ

A FEGYVERES ERŐK HIVATÁSOS ÉS TOVÁBBSZOLGÁLÓ ÁLLOMÁNYA

IX. Fejezet

A hivatásos állományra vonatkozó általános rendelkezések

A hivatásos állomány feladata és tagozódása

56. §[7]

57. §[8]

A hivatásos állományba való felvétel feltételei

58. §[9]

A hivatásos állomány tagjainak szolgálati ideje

59. §[10]

A hivatásos állomány tagjainak kinevezése és elbocsátása

60. §[11]

61. §[12]

62. §[13][14]

63. §[15][16]

63/A. §[17][18]

63/B. §[19][20]

A hivatásos állomány tagjainak fegyelmi felelőssége

64. §[21]

A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre vonatkozó rendelkezés

65. §[22]

A hivatásos állományra vonatkozó egyéb rendelkezések

66. §[23]

X. Fejezet

A továbbszolgáló állományra vonatkozó általános rendelkezések

67. §[24] A sorkatonai szolgálatot már teljesített honvédeknek, tiszteseknek és tiszthelyetteseknek megengedhető, hogy a katonai szolgálatot önként tovább folytassák, illetőleg a katonai szolgálat önkéntes továbbfolytatása céljából újból bevonuljanak (továbbszolgálat). Továbbszolgálatot tartalékos tisztek is vállalhatnak.

68. § (1) A továbbszolgáló állományba való felvétel szabályait, a továbbszolgálat idejét, valamint a továbbszolgálónak a szolgálat ellátásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a honvédelmi miniszter, illetőleg a fegyveres erőknek más miniszter alárendeltségébe tartozó részei vonatkozásában - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - az illetékes miniszter állapítja meg.

(2) A továbbszolgáló állomány tagjainak fegyelmi felelősségre vonása a hivatásos állományúakra megállapított szabályok szerint történik.

(3) A 64. §-nak a tiszthelyettesekre vonatkozó rendelkezéseit a továbbszolgáló tisztesekre is alkalmazni kell.

III. RÉSZ

A SZEMÉLYES LÉGOLTALMI KÖTELEZETTSÉG

XI. Fejezet

A légoltalom célja és a személyes légoltalmi kötelezettség

A légoltalom célja

69. § A légoltalom célja az ország területén légitámadások esetére a védekezés államigazgatási és társadalmi megszervezése, a lakosságnak a légitámadás esetére való előkészítése, valamint a légitámadások hatásainak csökkentése,

A személyes légoltalmi kötelezettség terjedelme

70. § (1) A személyes légoltalmi kötelezettség kiterjed:

a) a férfiakra a 14. évük betöltésétől a 65. évük betöltéséig;

b) a nőkre a 14. évük betöltésétől a 60. évük betöltéséig.

(2) Mentes a személyes légoltalmi kötelezettség alól:

a) a terhes nő a terhesség negyedik hónapjától kezdve, a szoptató anya a szoptatás hatodik hónapjának végéig,

b) az az anya, aki 6 éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét maga gondozza,

c) az, akinek munkaképessége legalább kétharmad részben csökkent.

(3) A személyes légoltalmi kötelezettség nem terjed ki a fegyveres erőknél és a rendészeti testületeknél szolgálatot teljesítő személyekre.

(4) A személyes légoltalmi kötelezettséget önkéntes jelentkezéssel azok is elvállalhatják, akik egyébként e kötelezettség alól mentesek.

71. § (1) A személyes légoltalmi kötelezettség alatt állók közül légoltalmi szakszolgálatra lehet kijelölni azt, aki képzettségénél, illetőleg képességeinél fogva különleges légoltalmi feladatok ellátására alkalmas.

(2) Légoltalmi szakszolgálatra nem jelölhetők ki:

a) az 55 éven felüli nők,

b) a 60 éven felüli férfiak,

c) azok az anyák, akik 14 éven aluli gyermeküket maguk gondozzák,

d)[25] azok, akiket fontos állami érdekből a főfelügyeletet gyakorló miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetője - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - e szolgálat alól mentesített.

(3) Munkaviszonyuk, illetőleg hivatásuk (foglalkozásuk) alapján olyan személyek is kijelölhetők a légoltalmi szakszolgálat ellátására, akik e szolgálat ellátása alól a (2) bekezdés a) vagy b) pontja értelmében egyébként mentesek.

A személyes légoltalmi kötelezettség tartalma

72. § A személyes légoltalmi kötelezettség magában foglalja:

a) a légoltalmi kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvétel kötelezettségét,

b) a légoltalmi szolgálat folyamatos ellátásának kötelezettségét,

c) a légoltalmi szakszolgálatra kijelölt személyek vonatkozásában a megjelenési és bejelentési kötelezettséget.

73. § A személyes légoltalmi kötelezettség alatt állók évenként 60, a légoltalmi szakszolgálatra kijelölt személyek pedig 120 órát meg nem haladó időtartamú kiképzésben, illetőleg továbbképzésben való részvételre kötelezhetők. A kiképzés és a továbbképzés munkaidőn kívül, a lakóhelyen vagy a munkahelyen történik.

74. § (1) A légoltalmi szolgálatra kötelezettek a 73. §-ban meghatározott kiképzésen (továbbképzésen) felül légoltalmi gyakorlaton való részvételre is kötelezhetők.

(2) A légoltalmi gyakorlatok ideje a kiképzés (továbbképzés) évi óraszámába nem számít be. Ilyen gyakorlatok azonban évenként legfeljebb kétszer tarthatók és azok időtartama egy-egy alkalommal nem haladhatja meg a három napot.

75. § A légoltalmi szakszolgálatokra kijelölt hadköteles személyek a 73. §-ban meghatározott kiképzésen (továbbképzésen), valamint a 74. §-ban meghatározott gyakorlatokon felül a hadkötelezettség keretében különleges légoltalmi kiképzéseken (továbbképzéseken) való részvételre is kötelezhetők.

XII. Fejezet

A légoltalom szervezete

Általános rendelkezések

76. § A légoltalom szervei:

a) a légoltalom államigazgatási szervei,

b) a légoltalom üzemi (termelőszövetkezeti), hivatali, intézményi (a továbbiakban: üzemi) és lakóházi szervezetei.

77. §[26] (1) A polgári védelmet - a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága útján - a honvédelmi miniszter szervezi és irányítja.

(2) A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága szervező és irányító tevékenységét a polgári védelem államigazgatási szervei útján látja el.

78. § (1) Irányelveket kell megállapítani arra vonatkozólag, hogy az egyes államigazgatási területeken, illetőleg az üzemekben milyen légoltalmi szervezetet kell felállítani, továbbá milyen légoltalmi berendezéseket kell létesíteni.

(2) A városokat és az üzemeket veszélyeztetettségükhöz képest csoportokba kell sorolni.

(3)[27] Valamennyi tanácselnök, továbbá minden járási hivatal és megyei városi kerületi hivatal elnöke, valamint a felügyelete alá tartozó üzemek vonatkozásában az érdekelt miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) köteles az (1) bekezdésben említett irányelveknek megfelelő polgári védelmi tervet készíteni.

A légoltalom államigazgatási szervei

79. § (1) A légoltalom államigazgatási szervei az egyes minisztériumokban (országos hatáskörű szerveknél) és a tanácsok végrehajtó bizottságainál működnek.

(2) Az egyes minisztériumokban (országos hatáskörű szerveknél) működő légoltalmi szervek feladata a megállapított irányelvek alapján a megfelelő szakszolgálatok, valamint a felügyeletük alá tartozó üzemek légoltalmának szervezése, irányítása és ellenőrzése.

(3) A tanács végrehajtó bizottságánál működő légoltalmi szerv (légoltalmi törzsparancsnokság) feladata a megállapított irányelvek alapján az államigazgatási terület, a lakóházak, valamint a tanács végrehajtó bizottsága alá rendelt üzemek légoltalmának szervezése, irányítása és ellenőrzése, továbbá a tanács végrehajtó bizottsága alá nem tartozó üzemek légoltalmának közvetlen ellenőrzése.

(4) A minisztériumban (országos hatáskörű szervnél) működő légoltalmi szerv vezetője: a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a tanács végrehajtó bizottságánál működő légoltalmi szerv vezetője: a tanács végrehajtó bizottságánakelnöke.

A légoltalom üzemi és lakóházi szervezetei

80. § Az üzemekben - csoportba sorolásuknak megfelelően - és a lakóházakban légoltalmi szervezetet kell létrehozni.

81. § (1) Az üzemen belül - csoportba sorolásuknak megfelelően - légoltalmi szakszolgálatokat, illetőleg légoltalmi csoportokat kell szervezni.

(2) Az üzem légoltalmi vezetője: az üzem vezetője, aki a légoltalmat az üzem dolgozóiból szervezett törzsparancsnokság útján irányítja.

82. § A lakóházakban - a szükséghez képest - légoltalmi csoportot kell szervezni. A légoltalmi csoportot a lakóháznak a tanács végrehajtó bizottságának elnöke által kijelölt légoltalmi parancsnoka irányítja.

XIII. Fejezet

A személyes légoltalmi kötelezettséggel kapcsolatos vegyes rendelkezések

A személyes légoltalmi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek

83. § (1) Az állam viseli:

a) a légoltalmi kiképzés, illetőleg továbbképzés költségeit;

b) a légoltalmi gyakorlatok költségeit;

c) a légoltalmi szakszolgálatra kötelezettek, valamint a lakóházi légoltalmi csoportok légoltalmi felszerelésének beszerzési költségeit;

d) a munkaviszonyuk, illetőleg hivatásuk (foglalkozásuk) alapján és a hadkötelezettség keretében a különleges kiképzésen (továbbképzésen) való részvételre kötelezett személyek kiképzésével (továbbképzésével) kapcsolatos mindennemű költséget;

e) a légoltalmi szakszolgálatra - nem hivatásuknál (foglalkozásuknál) fogva - kötelezetteknek a szolgálat teljesítése idején felmerülő ellátási költségeit, valamint

f) a lakosság légoltalmi feladatokra való oktatásának költségeit.

(2) Az egyéni védelmi eszközök beszerzési költségeit az állampolgár viseli

A személyes légoltalmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelme

84. § A személyes légoltalmi kötelezettség alatt álló személynek a munkáltató (a termelőszövetkezet vezetősége) szabad időt köteles biztosítani légoltalmi kötelezettségének teljesítésére.

85. § A személyes légoltalmi kötelezettségét munkaideje alatt teljesítő személyt a munkaviszonya (termelőszövetkezeti tagsága) alapján béke idején térítés illeti meg.

86. § A légoltalmi szolgálatra kötelezettnek a légoltalmi szolgálat teljesítése során bekövetkezett balesete vagy rokkantsága esetén állami ellátás jár. Állami ellátás illeti meg továbbá a tartásra jogosult hozzátartozót a kötelezettnek a légoltalmi szolgálat teljesítésével összefüggő elhalálozása esetén.

Felhatalmazások

87. § A Minisztertanács állapítja meg a légoltalmi szakszolgálatok körét (71. §), a légoltalmi szolgálat ellátására [72. § b) pont], valamint a légoltalmi szakszolgálatra kijelölt személyek megjelenési és bejelentési kötelezettségére [72. § c) pont] vonatkozó részletes szabályokat, a légoltalmi kiképzésen, továbbképzésen, illetőleg gyakorlatokon való részvétel (73-74. §) részletes szabályait, továbbá a 85. §-ban meghatározott térítés és j a 86. §-ban meghatározott állami ellátás feltételeit és mértékét.

88. § A városok és üzemek csoportba sorolásával kapcsolatos szabályok és a 78. §-ban említett irányelvek megállapítása a Minisztertanács hatáskörébe tartozik.

89. §[28] A honvédelmi miniszter állapítja meg a polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személyek nyilvántartására, valamint a polgári védelem szervezetére vonatkozó részletes szabályokat.

IV. RÉSZ

A HONVÉDELMI MUNKAKÖTELEZETTSÉG

XIV. Fejezet

A honvédelmi munkakötelezettség tartalma és terjedelme

90. § Háború idején honvédelmi munkakötelezettség címén az erre kötelezett személyek a képességeiknek megfelelő bármilyen fizikai vagy szellemi munka teljesítésére kötelezhetők.

91. § A honvédelmi munkakötelezettség kiterjed:

a) a férfiakra a 14. évük betöltésétől a 65. évük betöltéséig;

b) a nőkre a 14. évük betöltésétől a 60. évük betöltéséig.

92. § (1) Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól:

a) a terhes nő a terhesség negyedik hónapjától kezdve, a szoptató anya a szoptatás hatodik hónapjának végéig;

b) az az anya, aki 6 éven aluli gyermekét maga gondozza;

c) az, akinek munkaképessége legalább kétharmad részben csökkent;

d) a fontos államérdekből mentesített személy.

(2) A honvédelmi munkára kötelezett nők és fiatalkorúak foglalkoztatásának feltételeire a munkajogi szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a fegyveres testületek tényleges állományára,

XV. Fejezet

A honvédelmi munkára való igénybevétel

A tartós igénybevétel

93. § (1) A honvédelmi munkára kötelezett személy határozatlan vagy meghatározott időre vehető igénybe.

(2) A honvédelmi munkára kötelezett személy munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen teljesíti.

(3) A munkaviszonyban, illetőleg termelőszövetkezeti tagsági viszonyban álló személy a honvédelmi munkakötelezettségének rendszerint az eddigi munkahelyén végzett munkával tesz eleget.

94. § A honvédelmi munkára tartósan igénybe vett személy jogviszonyára a Munka Törvénykönyve, illetőleg a termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, azonban a jogviszony keletkezése és megszűnése, valamint az áthelyezés, továbbá a munkában töltendő idő tartama tekintetében a szükséghez képest eltérően is lehet rendelkezni. Az eltérő rendelkezések keretében is biztosítani kell a nők és a fiatalkorúak fokozott védelmét.

Az ideiglenes (alkalmi) igénybevétel

95. § A honvédelmi munkakötelezettség alá eső személyt honvédelmi munkára ideiglenes (alkalmi) jelleggel is igénybe lehet venni.

96. § Ideiglenes (alkalmi) jellegű többnapos igénybevétel esetén a kötelezett személy részére biztosítani kell a szükséges napi pihenőidőt, élelmezést és szállást vagy azt, hogy naponként a lakóhelyére hazatérhessen.

97. § Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel igénybe vett személynek a honvédelmi munka teljesítése során bekövetkezett balesete vagy rokkantsága esetén állami ellátás jár. Állami ellátás illeti meg továbbá a tartásra jogosult hozzátartozót az ideiglenes (alkalmi) jelleggel igénybe vett személynek a munka teljesítésével összefüggő elhalálozása esetén.

Felhatalmazás

98. § A honvédelmi munkára való tartós és ideiglenes (alkalmi) igénybevétellel kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a 97. §-ban meghatározott állami ellátás feltételeit és mértékét a Minisztertanács állapítja meg.

V. RÉSZ

AZ ANYAGI JELLEGŰ SZOLGÁLTATÁSOK

XVI. Fejezet

Általános rendelkezések

99. § Háború idején a honvédelem szükségleteinek biztosítására - amennyiben azok az állami tulajdonból nem volnának kielégíthetők - a törvényben meghatározott körben és mértékben anyagi jellegű szolgáltatásokra kötelezésnek van helye.

100. § Anyagi jellegű szolgáltatásra kötelezés címén a birtokos ingatlannak vagy ingó dolognak ideiglenes vagy végleges átengedésére, illetőleg azokra vonatkozóan meghatározott intézkedésre vagy meghatározott intézkedés tűrésére kötelezhető.

XVII. Fejezet

Az anyagi jellegű szolgáltatások köre

Ingatlan szolgáltatására kötelezés

101. § A honvédelem céljaira a birtokos ingatlan ideiglenes vagy végleges átengedésére kötelezhető, ha az

a) közvetlen vagy közvetett hadműveletek előmozdítása, illetőleg biztosítása, valamint

b) személyeknek vagy dolgoknak elhelyezése céljából szükséges.

102. § (1) Az ingatlan birtokosa tűrni köteles, hogy az ingatlanon honvédelem céljait szolgáló berendezést létesítsenek, helyezzenek el, azt rendeltetésszerűen használják, illetőleg annak létesítésével vagy elhelyezésével kapcsolatosan a szükséges előkészületeket megtegyék.

(2) A határsávban levő épület birtokosa tűrni köteles, hogy az épületet és tartozékait a honvédelem céljaira átalakítsák vagy lebontsák.

(3) A határsávban levő föld birtokosa meghatározott termelés folytatására vagy mellőzésére kötelezhető.

(4) Az épület tulajdonosa, illetőleg birtokosa kötelezhető, hogy az épületen a légoltalom céljából szükséges műszaki követelményeket megvalósítsa, valamint hogy az épületben légoltalmi berendezéseket létesítsen, illetőleg fenntartson.

Ingó dolgok szolgáltatására kötelezés

103. § A honvédelem céljaira a birtokos a következő ingó dolgok ideiglenes vagy végleges átengedésére kötelezhető:

a) személy- vagy teherszállításra alkalmas járművek és állatok,

b) hírközlő berendezések,

c) gépek, műszerek és egyéb műszaki eszközök,

d) közszükségleti cikkek és anyagok.

104. § A honvédelem céljaira szükséges cikkek és anyagok előállításával vagy feldolgozásával foglalkozó termelőszövetkezet, szövetkezeti vállalat, illetőleg kisiparos kötelezhető ezeknek a cikkeknek és anyagoknak meghatározott minőségben és mennyiségben való előállítására és szállítására.

105. § (1) A honvédelem céljaira szükséges cikkek és anyagok előállításával vagy feldolgozásával foglalkozó termelőszövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és kisiparosok kötelezhetők, hogy üzemüket működésben tartsák, illetőleg meghatározott szükségletek kielégítése céljából használatra átengedjék, vagy evégett termelésüket folytassák.

(2) Az (1) bekezdésben említett termelőszövetkezeteket, szövetkezeti vállalatokat és kisiparosokat kötelezni lehet minden olyan előkészületre és munkálatra, amely szükséges ahhoz, hogy az előző bekezdésben említett kötelezettségüknek bármikor eleget tehessenek.

(3) Az (1) bekezdésben említett termelőszövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és kisiparosok kötelezhetők a termeléshez szükséges berendezések és anyagkészletek átengedésére.

XVIII. Fejezet

Mentesség az anyagi jellegű szolgáltatás kötelezettsége alól

Mentesség ingatlan átengedése alól

106. § (1) Mentesek az átengedés alól

- az idegen államok magyarországi diplomáciai és konzuli képviseleteinek, valamint ezek személyes mentességet élvező tagjainak használatában álló épületek,

- a kizárólag vallás gyakorlására szolgáló helyiségek.

(2) A Minisztertanács az (1) bekezdésben nem említett más ingatlanok tekintetében is adhat mentesítést.

Mentesség ingó dolgok átengedése alól

107. § (1) Anyagi jellegű szolgáltatás címén a dolog birtokosa nem kötelezhető átengedésre, ha a dolog idegen állam magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletének, illetőleg ezek személyes mentességet élvező tagjának használatában van.

(2) A Minisztertanács az (1) bekezdésben nem említett dolgok tekintetében is adhat mentesítést.

108. § Közszükségleti cikkből csak olyan mennyiség szolgáltatását lehet elrendelni, amennyi a kötelezett saját házi vagy gazdasági szükségletének mértékét meghaladja.

XIX. Fejezet

Az anyagi jellegű szolgáltatásokért járó kártalanítás, térítés és kártérítés

A végleges átengedésért járó kártalanítás

109. § (1) A véglegesen átengedett ingatlanért, illetőleg ingó dologért (a továbbiakban: dolog) a dolog értékének megfelelő kártalanítás jár.

(2) A kártalanítás mértékét az illetékes állami szerv és a tulajdonos megállapodása határozza meg.

(3) Ha a felek között megegyezés nem jön létre, a kártalanítás mértékét a bíróság határozza meg.

Az ideiglenes átengedésért járó térítés és a kártérítés

110. § (1) Az ideiglenesen átengedett dologért térítés jár.

(2) A térítés mértékét annak a haszonnak az alapulvételével kell meghatározni, amelyet a dolog az ideiglenes átengedés időpontjában rendszerint és általában nyújt.

(3) A 105. § (1) bekezdése alapján ideiglenesen átengedett üzem használatáért járó térítés mértékét az üzemből az átengedés előtt származó átlagjövedelem alapulvételével kell megállapítani.

(4) A 105. § (2) bekezdésében meghatározott előkészület (munkálat) költségeiért térítés nem jár.

111. § (1) Az ideiglenesen átengedett dolog állagában a rendeltetésszerű használat során előállott értékcsökkenésért térítés nem jár.

(2) Egyéb értékcsökkenésért az ennek megfelelő mértékű kártérítés jár.

(3) Nem kell megtéríteni az ideiglenesen átengedett dologban (föld és épület esetében: annak tartozékaiban, illetőleg berendezésében) erőhatalom vagy az ellenség által okozott, valamint a véletlen folytán keletkezett kárt.

XX. Fejezet

Az anyagi jellegű szolgáltatással kapcsolatos vegyes rendelkezések

112. § (1) A 101. § b) pontjában, a 102. és a 104. §-ban, valamint a 105. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések - kivételesen - béke idejére is kiterjeszthetők.

(2) A 103. § a) és b) pontjában meghatározott dolgok ideiglenes átengedésére a birtokos - különleges gyakorlatok céljára - béke idején is kötelezhető; ilyen esetekben a 110. § (1) bekezdését alkalmazni nem lehet.

113. § (1) Az anyagi jellegű szolgáltatások teljesítését a Minisztertanács, háború idején - kivételesen - a Minisztertanács által kijelölt katonai parancsnokok rendelik el.

(2) Ingatlannak a 101. § b) pontjában említett célra, illetőleg a 103. § a) és b) pontjában meghatározott dolgok különleges gyakorlatok céljára történő ideiglenes átengedését az illetékes tanács végrehajtó bizottsága is elrendelheti.

(3) A szolgáltatások teljesítésére és igénybevételének foganatosítására vonatkozó részletes szabályokat a Minisztertanács állapítja meg.

VI. RÉSZ

RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK

XXI. Fejezet

Rendkívüli intézkedések háború idején

A rendkívüli intézkedések elrendelése

114. § A jelen fejezetben meghatározott rendkívüli intézkedéseket háború idején (8. §) lehet elrendelni.

Rendkívüli intézkedések a közrend fenntartására

115. § Korlátozni lehet a lakosságnak

- nyilvános helyen tartózkodását (kijárási tilalom),

- az ország meghatározott területén tartózkodását, illetőleg az ország meghatározott területére utazását.

116. § Nyilvános gyűlés és felvonulás tartását előzetes engedélyhez lehet kötni.

117. § A Magyar Népköztársaság és szövetségeseinek fegyveres erőivel, valamint a honvédelmi előkészületekkel összefüggő közlemények közzététele engedélyhez köthető. Elrendelhető továbbá a sajtótermékek előzetes ellenőrzése is.

118. § (1) A veszélyeztetett községekből (városokból) a lakosságnak, illetőleg egy részének az eltávolítását lehet elrendelni (kiürítés).

(2) A kiürítés folytán szenvedett vagyoni jellegű hátrányért kártalanítás nem jár.

119. § (1) Egyes községekből (városokból) vagy az ország meghatározott részéből a honvédelem vagy a népgazdaság szempontjából fontos vagyontárgyak elszállítása - azok biztonságba helyezése végett - elrendelhető.

(2) Az elszállítás folytán előállott vagyoni jellegű hátrányért kártalanítás nem jár.

Rendkívüli intézkedések a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására

120. § A fertőző betegségek terjedésének megakadályozására kötelező egészségügyi vizsgálatokat, illetőleg kötelező védőoltásokat, továbbá egyéb közegészségügyi rendszabályokat lehet elrendelni. Ezek az ország egész lakosságára vagy annak meghatározott részére terjedhetnek ki.

Rendkívüli intézkedések a közlekedési eszközök és a posta forgalmára

121. § (1) A honvédelem érdekében a személyi tulajdonban levő gépjárművek használata korlátozható, illetőleg ideiglenesen megtiltható.

(2) A vasút és egyéb közlekedési vállalat, valamint a posta forgalma korlátozható, illetőleg ideiglenesen megszüntethető.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján elrendelt rendkívüli intézkedésekből eredő vagyoni jellegű hátrányért kártalanítás nem jár.

Rendkívüli intézkedések az államigazgatás zavartalan működésének biztosítására

122. § (1) A tanácsok, illetőleg a tanácsok végrehajtó bizottságainak hatáskörébe tartozó, valamint egyéb államigazgatási feladatok ellátása kormánybiztosra bízható.

(2) A hadműveleti területekre különleges államigazgatási szabályok állapíthatók meg.

Felhatalmazás

123. § (1) A jelen fejezetben meghatározott rendkívüli intézkedéseket a Minisztertanács rendeli el.

(2) A 115-116. §-ban és a 118-119. §-ban meghatározott rendkívüli intézkedéseket egyes államigazgatási területekre a Minisztertanács által felhatalmazott állami szerv vezetője vagy katonai egység parancsnoka is elrendelheti.

VII. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

124. § (1) A törvény, valamint az ebben foglalt felhatalmazás értelmében kiadott rendeletek alapján bármely hatósághoz benyújtott beadvány, jogorvoslat vagy ezek alapján hozott határozat illetékmentes.

(2) Illetékmentes az olyan közokirat is, amelyet a törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletekben előírt igazolás céljára állítanak ki.

125. § (1) A sorkatonai szolgálatra be nem hívott, illetőleg a sorkatonai szolgálatból egy évi szolgálat előtt ideiglenesen tartalékállományba helyezett sorköteles férfi honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezhető.

(2) A honvédelmi hozzájárulás mértékét és fizetésének módozatait, valamint a hozzájárulás fizetése alóli mentességre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

126. § (1) A törvényben meghatározott kötelezettségek megszegésével kapcsolatos büntető rendelkezéseket külön törvény állapítja meg.

(2) A Minisztertanács a törvényben meghatározott kötelezettségek megsértését - amennyiben külön törvény azokat bűntetté nem minősíti -, valamint a törvény alapján kibocsátott rendeletek megszegését szabálysértéssé nyilváníthatja.

(3)[29] A Minisztertanács felhatalmazást kap arra, hogy háború idején (8. §) a (2) bekezdés alapján szabálysértéssé nyilvánított és bármely hatóság hatáskörébe utalt szabálysértés jogkövetkezményeként egy naptól harminc napig terjedő elzárást is megállapítson; továbbá, hogy e szabálysértések tekintetében indokolt esetben az 1960. évi 14. számú törvényerejű rendeletbe foglalt eljárási szabályok alkalmazását is elrendelje.

(4)[30]

127. § A törvény hatálybalépésével az alább felsorolt jogszabályok hatályukat vesztik:

a hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények, különösen a hadi szállítások körül elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1915. évi XIX. törvény, a még hatályos büntető rendelkezései (BHÖ. 62-69. pont) kivételével, a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvény, valamint ennek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1942. évi XIV. törvény, a még hatályos büntető (BHÖ. 50-61., 67-68, 70-75., 78-79., 129-131, 143, 177, 179, 180. és 183. pont) és szabálysértési rendelkezései kivételével,

128. § A törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról, valamint a 127. §-ban megjelölt törvényekben foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályok hatályon kívül helyezéséről a törvényben meghatározott esetekben a Minisztertanács, illetőleg a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter, egyébként pedig az illetékes miniszter gondoskodik.

Kiss Károly s. k,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára