1965. évi 15. törvényerejű rendelet

a kisajátításról

Bevezető rendelkezések

1. § E törvényerejű rendelet célja, hogy közérdekből, államigazgatási eljárás útján lehetővé tegye kártalanítás ellenében nem állami tulajdonban levő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam, társadalmi szervezet és szövetkezet részére.

2. § E törvényerejű rendelet rendelkezéseit a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának érvényre juttatásával kell értelmezni és alkalmazni.

3. § Társadalmi szervezet és szövetkezet tulajdonában, továbbá mezőgazdasági, vagy halászati termelőszövetkezet közös használatában álló ingatlant csak az állam részére lehet kisajátítani.

4. § (1) Ingatlan tulajdonjogát az állam részére e törvényerejű rendeletben meghatározott közérdekű célokra - külön jogszabály rendelkezései szerint - adás-vétel útján is meg lehet szerezni.

(2) Társadalmi szervezet - a szakszervezet kivételével - és szövetkezet ingatlan tulajdonjogát e törvényerejű rendeletben meghatározott közérdekű célokra elsősorban adás-vétel útján köteles megszerezni.

Hatásköri és eljárási szabályok

5. § A kisajátítási eljárás lefolytatása a tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik.

6. § A kisajátítási eljárás kérelemre indul; az eljárásra az 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Közérdekű célok; a kisajátítás módja

7. § (1) Az állam részére az alábbi célokra lehet ingatlant kisajátítani:

a) állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv, valamint a működéséhez szükséges gazdasági, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése;

b) város- és községrendezés;

c) telekalakítás;

d) lakásépítés;

e) bányászat;

f) közlekedés;

g) posta és távközlés;

h) energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése;

i) vízgazdálkodás;

j) honvédelem;

k) állami gazdaság összefüggő területén belül a gazdálkodás zavartalanságának biztosítása;

l) kulturális és sportlétesítmény elhelyezése, üdülés céljára szolgáló létesítmény építése;

m) műemlékvédelem, régészeti emlékek feltárása;

n) természetvédelem;

o) véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdő telepítés.

(2) Társadalmi szervezet részére a működéséhez szükséges gazdasági, szociális, kulturális, üdültetési és sportlétesítmény, továbbá székház építése céljára lehet ingatlant kisajátítani.

(3) Szövetkezet részére - a (4) bekezdésben felsorolt szövetkezetek kivételével - ingatlant lehet kisajátítani ipari, szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységének ellátásához szükséges létesítmény, továbbá székház építése céljára.

(4) Mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet részére termelési feladatainak ellátásához szükséges gazdasági létesítmények továbbá szociális, kulturális létesítmények és székház építése céljára lehet közös használatában nem álló ingatlant kisajátítani.

8. § A Minisztertanács e törvényerejű rendeletben meghatározott célokon felül más közérdekű célra is engedélyezhet kisajátítást.

9. § (1) Ha a kisajátítási cél megvalósításához mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet közös használatában álló földre van szükség, a termelőszövetkezet által használt állami tulajdonban álló föld megfelelő része tekintetében a földhasználati jogot kell visszavonni.

(2) Ha a kisajátítási cél megvalósításához szükséges föld a termelőszövetkezet által használt állami tulajdonban álló föld nagyságát meghaladja, a még szükséges földterület mértékéig a tagok által a termelőszövetkezet közös használatába adott földeket ki kell sajátítani. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni, ha a termelőszövetkezet állami tulajdonban álló földet nem használ.

10. § (1) Az ingatlan egy része is kisajátítható. A tulajdonos kérelmére azonban az egész ingatlant kell kisajátítani, ha az ingatlan egy részének kisajátítása következetében

a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, vagy

b) belterületi be nem épített ingatlan visszamaradó része az előírt legkisebb teleknagyságot nem éri el, vagy

c) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.

(2) Nincs helye az egész ingatlan kisajátításának, ha a kisajátítást kérő a szomszédos ingatlanból a visszamaradó ingatlannak olyan kiegészítését ajánlja fel, hogy az eredeti céljának megfelelően használható lesz, az előírt legkisebb teleknagyságot eléri, illetőleg a jog vagy foglalkozás gyakorlása számottevő költségtöbblet nélkül lehetővé válik.

Az ingatlanra vonatkozó jogok rendezése

11. § Az állam, a társadalmi szervezet és a szövetkezet - ha e törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg.

12. § (1) Pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok - a (3) bekezdésben felsorolt jogok kivételével - megszűnnek.

(2) Ha a kártalanítás csereingatlannal történik, a bérleti, a haszonbérleti, a haszonélvezeti és a használati jogot a jogosult kérelmére a csereingatlanra kell átvinni; a kisajátított ingatlanra vonatkozó más jogok - a (3) bekezdésben felsorolt jogok kivételével - a csereingatlanra átszállnak.

(3) A telki szolgalmi jog, a bányaszolgalom, a villamosmű üzembentartásával kapcsolatos használati jog és a vezetékjog tekintetében szükség szerint kell rendelkezni.

Kártalanítás

13. § (1) A kisajátított ingatlanért értékének megfelelő kártalanítás jár.

(2) A kártalanítást pénzben, csereingatlannál vagy mindkettővel lehet nyújtani.

14. § (1) A pénzbeli kártalanítás mértékét a kisajátítást kérő ajánlata alapján az ügyfelek egyezsége határozza meg.

(2) Csereingatlannal akkor van helye kártalanításnak, ha a tulajdonos a kisajátítást kérő által felajánlott ingatlant elfogadja.

(3) A tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve köteles az egyezség létrejöttét előmozdítani.

(4) A Minisztertanács által meghatározott esetekben a felajánlott vagy a visszaadott ingatlan (ingatlanrész) elfogadása kötelező.

15. § (1) A kártalanítás módjára és mértékére vonatkozóan államigazgatási úton - ha a Minisztertanács kivételt nem tesz - sem fellebbezésnek, sem panasznak nincs helye.

(2) A kisajátítást kérő által felajánlott kártalanítást meghaladó pénzkövetelést a bíróság előtt harminc napon belül keresettel lehet érvényesíteni.

(3) A kisajátítást kérő az egyezségben meghatározott kártalanítási összeget az egyezség létrejöttétől, illetőleg a felajánlott kártalanítási összeget az egyezség meghiúsulásától számított harminc napon belül köteles kifizetni; a csereingatlant - ha a Minisztertanács másként nem rendelkezik - ugyanezen idő alatt kell birtokbaadni.

16. § (1) A földhasználati jog visszavonása esetében a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetet a földért kártalanítás nem illeti meg; a földhasználati jog visszavonása folytán keletkezett károkat azonban e törvényerejű rendelet rendelkezései szerint meg kell téríteni.

(2) A termelőszövetkezet kérelmére állami tulajdonban álló földet lehet használatába adni.

17. § A kisajátított ingatlanért járó kártalanítás - ha e törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a tulajdonost illeti meg.

18. § (1) Mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet közös használatában álló föld kisajátítása esetében járó pénzbeli kártalanítás a termelőszövetkezetet illeti meg. A csereingatlant a termelőszövetkezet használatába kell adni.

(2) Ha a kisajátítási cél megvalósításához termelőszövetkezeti tag használatába adott háztáji földre van szükség, e földhasználati jog megszűnése folytán keletkezett károkat a termelőszövetkezet tagja részére kell megtéríteni.

19. § (1) A kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnése (12. §) miatt keletkezett kárt, illetőleg a megszűnt jogok értékét e jogosult részére meg kell téríteni.

(2) Lakóház kisajátítása esetében a lakás használója részére megfelelő cserelakást kell adni.

(3) Üzlethelyiség, iroda, raktár és más hasonló célra használt ingatlan kisajátítása esetében a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni.

20. § Ha a kisajátítás vagy a földhasználati jog visszavonása a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet gazdálkodását számottevően befolyásolja, a kártalanítást és az ezzel kapcsolatos eljárást a Minisztertanács az általános szabályoktól eltérően állapíthatja meg; ebben a körben meghatározhatja azokat az eseteket is, amikor a kártalanítás a termelőszövetkezet tagjait illeti meg.

21. § Ha valamely országos jelentőségű beruházás megvalósításához nagyszámú belterületi vagy zárt kertben fekvő ingatlan egyidejű kisajátítása szükséges, az állampolgároknak különleges hátrányoktól való mentesítése érdekében a Minisztertanács a kártalanítás módját és mértékét az általános szabályoktól eltérően állapíthatja meg.

Vegyes rendelkezések

22. § (1) A kisajátításhoz szükséges előmunkálatokra engedélyt kell kérni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) ellenszolgáltatás nélkül köteles tűrni, hogy az engedélyezett előmunkálatokat elvégezzék.

(3) Az előmunkálatok elvégzése során okozott kárt meg kell téríteni.

23. § (1) A kisajátított ingatlan birtokbaadását a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése után kérelemre kell elrendelni.

(2) Fontos érdekből - kérelemre - a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását is el lehet rendelni.

(3) Sürgős honvédelmi érdekből a Minisztertanács a kisajátítási eljárás megindítását és az ingatlan azonnali birtokbaadását elrendelheti.

24. § (1) A kisajátítást kérő a jogerős kisajátítási határozat visszavonását vagy módosítását a kisajátított ingatlan birtokbavételéig, illetőleg a felajánlott kártalanítás teljesítéséig kérheti.

(2) Az okozott károkat e törvényerjű rendelet rendelkezései szerint kell megtéríteni.

25. § A kisajátítási eljárásban a mezőgazdasági rendeltetésű és a mezőgazdaságilag hasznosítható földeket fokozott védelemben kell részesíteni.

26. § A termelőszövetkezeti csoportok, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és a hegyközségek közös használatában levő ingatlanok kisajátítása esetében a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre megállapított rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Hatálybalépés

27. § E törvényerejű rendelet az 1965. évi október hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásának szabályait és a szükséges átmeneti rendelkezéseket a Minisztertanács állapítja meg.

28. § (1) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik a felszabadulás előtt alkotott jogszabályok kisajátítási rendelkezései.

(2) Az 1955. évi 23. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

29. § (1) Az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk) 173. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kártalanítást pénzben, csereingatlannal vagy mindkettővel lehet nyújtani."

(2) A Ptk. a következő 183/A §-sal egészül ki:

"Kisajátítás

183/A. § (1) Ingatlant közérdekből - külön jogszabályban megállapított célokra - szövetkezet javára ki lehet sajátítani. Erre a kisajátításra az állam javára történő kisajátítás szabályait (172-173. §) alkalmazni kell.

(2) A kisajátítás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza."

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke