1965. évi 23. törvényerejű rendelet

a vízgazdálkodási társulatokról

A helyi vízgazdálkodási és az ezzel összefüggő talajvédelmi közfeladatok társadalmi úton, az érdekeltek bevonásával történő megoldásának biztosítása érdekében a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 40. §-ának rendelkezése alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következő törvényerejű rendeletet alkotja.

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A vízgazdálkodási társulat feladatai és formái

1. § (1) A vízgazdálkodási egységet alkotó területen az érdekelt állampolgárok és jogi személyek a jogszabályban meghatározott helyi vízgazdálkodási, valamint az ezekkel összefüggő talajvédelmi közfeladatok szervezett ellátására vízgazdálkodási társulatot alakíthatnak.

(2) A vízgazdálkodási társulat (a továbbiakban: társulat) vízgazdálkodási közfeladatokat ellátó jogi személy, amely jóváhagyott alapszabályának megfelelően működik.

2. § (1) A társulat az alapszabályában meghatározott, a vízgazdálkodás szerves részét alkotó feladatait a jogszabályok rendelkezéseinek és az alapszabályának megfelelően, a vízgazdálkodás egészével összhangban látja el.

(2) A társulat taggyűlése önállóan jár el a társulati célkitűzések és azok megvalósításának elhatározása, a társulat és a tagjai közötti viszonyból folyó ügyek eldöntése tekintetében, általában a társulat szervezetét és működését érintő minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A társulati feladatok és a vízgazdálkodás egésze közötti tervszerű összhangnak, valamint a társulati tevékenység megfelelő műszaki színvonalának, gazdaságosságának és törvényességének biztosítása érdekében a taggyűlés által elhatározott feladatok végrehajtását, így különösen a vízgazdálkodási, vízügyi-műszaki, tervgazdasági, pénzügyi és ügyviteli tevékenység ellátását a társulat felügyeletére illetékes vízügyi szervek irányítják ás ellenőrzik.

3. § A társulat feladataitól függően:

a) vízrendezési, vízrendezési-talajvédelmi, illetőleg mezőgazdasági vízhasznosítási társulat (a továbbiakban: vízitársulat),

b) vízmű, illetőleg csatornamű társulat (a továbbiakban: vízműtársulat).

A társulati érdekeltség

4. § A társulat vízgazdálkodási egységet alkotó területen (érdekeltségi terület) működik.

5. § A társulat működésében érdekelt a meghatározott érdekeltségi területet alkotó ingatlant ténylegesen használó minden állampolgár és jogi személy (a továbbiakban: érdekelt).

6. § (1) Az érdekelt köteles a társulati feladatok költségeihez érdekeltsége arányában hozzájárulni (érdekeltségi hozzájárulás).

(2) Vízműtársulat esetében, ha az ingatlan használója nem a tulajdonos, a tényleges használó az érdekeltségi hozzájárulás összegének meghatározott részét a Minisztertanács által megállapított rendelkezések szerint a tulajdonosra átháríthatja.

(3) Az érdekeltségi hozzájárulás - a jogszabályokban és az alapszabályban meghatározott elvek szerint - kizárólag a társulat által végrehajtandó feladatok költségeinek fedezésére használható fel,

7. § A társulat a feladatai ellátásához - az érdekelteket terhelő érdekeltségi hozzájárulások együttes összege erejéig - bankhitelt vehet igénybe.

8. § Az érdekeltségi hozzájárulás csökkentése végett, vagy ha a társulati feladatok a helyi érdekeltségen túlmenő vízgazdálkodási jelentőségűek, a társulatnak állami támogatás adható.

A társulati vagyon és vagyonkezelés

9. § A társulat gazdálkodása a feladatai ellátásához szükséges álló- és forgóeszközök körét meghaladó vagyon szerzésére vagy nyereség elérésére nem irányulhat.

10. § (1) A társulat működéséhez szükséges hivatali, üzemi és szolgálati ingatlanok, ezek berendezése, közlekedési és szállítóeszközök, munkagépek, felszerelések, anyagok a társulat tulajdonában vannak.

(2) A társulat tulajdonában üzemi jellegű vízilétesítmények is lehetnek.

(3) A társulat vagyona társadalmi tulajdon.

11. § (1) A társulat - a jogszabályokban meghatározott körben - állami tulajdonban álló vagyontárgyakat is kezel.

(2) A társulat által a vízgazdálkodási és az ezzel összefüggő talajvédelmi közfeladatok ellátása körében - akár saját anyagi erőforrásból, akár állami támogatásból - megvalósított vagy meglevő bővítésével, átalakításával, felújításával létrehozott közcélú létesítmények és művek, úgyszintén az ezekbe tartósan beépített berendezések, szerkezetek, anyagok az állam tulajdonába és a társulat kezelésébe kerülnek.

12. § (1) A társulat a tartozásaiért saját vagyonával (10. §) felel.

(2) A társulat feloszlása, vagy feloszlatása esetén fennmaradó vagyona az államra száll. A vagyon felhasználásáról - a jogszabályok keretei között - a vízügyi igazgatóság gondoskodik.

A társulati tervezés, beruházás (felújítás) és fenntartás

13. § A társulat tevékenységének népgazdasági tervezésére, továbbá a társulat beruházási (felújítási) tevékenységére, valamint a fenntartási munkák elvégzésére külön jogszabályok irányadók.

II. RÉSZ

A TÁRSULAT MEGALAKULÁSA, MŰKÖDÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

A társulat megalakulása

14. § (1) A társulat megalakítását szervező bizottság készíti elő.

(2) A szervező bizottság ellátja a társulat megalakításának előkészítésével kapcsolatos valamennyi feladatot.

15. § (1) A társulat megalakul, ha

a) az alakuló taggyűlés elhatározza a társulat megalakítását, megalkotja a társulat alapszabályát és megválasztja annak ügyintéző és ellenőrző szerveit, valamint a képviseletére jogosultakat,

b) a vízügyi igazgatóság az alapszabályt jóváhagyja és a társulatot a Vízgazdálkodási Társulatok Törzskönyvébe bejegyzi.

(2) A társulat alapszabályának kötelező tartalmát a Minisztertanács állapítja meg.

A társulat működése

16. § (1) A társulat tagja csak érdekelt lehet.

(2) A már megalakult társulatba tagként bármely érdekelt beléphet.

17. § (1) A tag az őt terhelő érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére, illetőleg az ennek megváltásaként vállalt természetbeni munka elvégzésére köteles.

(2) A tag a társulat kötelezettségeiért saját vagyonával nem felel.

18. § A társulati tagság megszűnik, ha

a) a tag a társulatból kilép,

b) az érdekeltség alapjául szolgáló jogcím megszűnik.

19. § A társulat szervei:

a) a taggyűlés,

b) az intéző bizottság,

c) az ellenőrző bizottság.

20. § Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a társulat ügyeinek vitelére meghatározott időtartamra központi megbízottat jelölhet ki, ha a társulat működése nem felel meg a jogszabályok vagy az alapszabály rendelkezéseinek, vagy ha az a társulat megfelelő működésének biztosítása érdekében egyébként szükséges.

A társulat megszűnése

21. § (1) A társulat megszűnik, ha

a) más társulattal egyesül,

b) feloszlik,

c) az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője feloszlatja.

(2) A társulat feloszlása vagy feloszlatása esetén felszámolási eljárást kell lefolytatni.

III. RÉSZ

A TÁRSULAT FELÜGYELETE ÉS SZAKFELÜGYELETE

A vízügyi szervek feladatai

22. § A társulat működése felett vízgazdálkodási, vízügyi-műszaki, tervgazdasági, pénzügyi és ügyviteli szempontból az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője főfelügyeletet, a vízügyi igazgatóság pedig felügyeletet, gyakorol.

A tanácsok végrehajtó bizottságának feladatai

23. § A tanács végrehajtó bizottsága - a jogszabályban említett feladatain túlmenően - a társulatot működésében támogatja.

A társulat szakfelügyelete

24. § (1) A vízitársulatok felett mezőgazdasági termelési szempontból a földművelésügyi miniszter, illetőleg a tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve szakfelügyeletet gyakorol.

(2) A vízműtársulat felett területrendezési és településfejlesztési szempontból a tanács végrehajtó bizottságának építési, közlekedési és vízügyi szakigazgatási szerve szakfelügyeletet gyakorol.

IV. RÉSZ

A TÁRSULATOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A társulati feladatok közös ellátása

25. § A társulati ügyvitel, számvitel, vagyonnyilvántartás közös elvégzésére, a gazdasági tervezés, a kivitelezés és az ezekkel összefüggő tevékenység (műszaki és pénzügyi ellenőri teendők ellátása, gépjavítás, előregyártás, szállítás stb.) végrehajtására, valamint egyéb, közösen célszerűbben és gazdaságosabban megvalósítható üzemviteli és műszaki feladatok ellátására több társulat egymással együttműködhet.

A vízgazdálkodási társulati választmány

26. § (1) A társulatok a tapasztalataik megtárgyalása, valamint a társulati tevékenység fejlesztése céljából vízgazdálkodási társulati választmányt hozhatnak létre.

(2) A választmány tanácskozó és javaslattevő szerv.

V. RÉSZ

HATÁLYBALÉPÉS

27. § E törvényerejű rendelet hatálybalépéséről és végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Hatálybalépésével egyidejűleg a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1960. évi 29. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára