1964. évi IV. törvény

a vízügyről

A népgazdaság fejlesztése, a lakosság egészségügyi és kulturális szükségleteinek növekedése a vízügyi feladatok tervszerű ellátását és a vízgazdálkodás egységes állami irányítását követeli meg. Ezek szabályozására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A TÖRVÉNY CÉLJA ÉS HATÁLYA

1. § A törvény célja - a társadalom érdekeinek megfelelően - a vízgazdálkodás, valamint a vízügyi igazgatás egységes állami irányítása alapvető kérdéseinek, továbbá az állami szervek, a társadalmi szervezetek, a szövetkezetek, más jogi személyek és az állampolgárok vízgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos jogainak és kötelezettségeinek szabályozása.

2. § (1) A törvény hatálya kiterjed:

a) a felszíni és a felszínalatti vizekre, tekintet nélkül azok eredetére, hőfokára, vegyi összetételére és ásványi tartalmára (a továbbiakban: vizek);

b) a vizek medrére és partjára, valamint az újonnan keletkezett szigetekre és a parti növedékre;

c) a vízimunkákra és vízilétesítményekre, továbbá minden olyan munkára, létesítményre és tevékenységre, amely a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát érinti;

d) a lakosság és a népgazdasági ágak (ipar, mezőgazdaság, közlekedés stb.) vízigényének kielégítésére szolgáló vízhasználatokra;

e) a vizek kártételei elleni védekezésre;

f) a vízügyi igazgatás körébe tartozó feladatokra.

(2) A törvény nem érinti a bányászatról szóló 1960. évi III. törvénynek a vizekkel kapcsolatos rendelkezéseit. A hajózásra, a halászatra, az ásvány- és gyógyvizek hasznosítására, valamint a földtani tevékenységre a külön jogszabályokat kell - e törvény rendelkezéseivel összhangban - alkalmazni.

II. FEJEZET

A VÍZGAZDÁLKODÁS

A vízgazdálkodás feladata és tervezése

3. § A tervszerű vízgazdálkodás keretében kell gondoskodni a vizek kutatásáról, feltárásáról, termeléséről és elosztásáról, a vízkészlet és a vízszükséglet közötti egyensúly biztosításáról, a vízkészlet tervszerű hasznosításáról, a víznek a fogyasztás helyére vezetéséről és elvezetéséről, mennyiségi és minőségi védelméről, a vízszint szabályozásáról, a víziutakról, a vizek kártételei elleni védekezésről, valamint e feladatok célját szolgáló létesítmények, művek és berendezések megvalósításáról, kezeléséről, felújításáról, fenntartásáról és üzemeltetéséről, továbbá az említettekkel kapcsolatos gazdasági, műszaki, tudományos és igazgatási tevékenység ellátásáról.

4. § A vízgazdálkodási tervezés alapja az országos vízgazdálkodási keretterv.

Beavatkozás a vizek természetes viszonyaiba

5. § A vizek természetes lefolyását, illetőleg áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

A vízigények kielégítése

6. § (1) A vízigényeket - a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmének szem előtt tartásával - az igények népgazdasági jelentősége szerinti sorrendben és az indokolt szükséglet alapulvételével kell kielégíteni.

(2) A vízigényt nem szabad kielégíteni, ha az indokolatlan, a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmének érdekét, vagy egyéb népgazdasági érdeket sért.

7. § (1) A vízigényt elsősorban vízhasználat céljára még le nem kötött - szabad - vízkészletből kell kielégíteni.

(2) A vízigény indokolt esetben a már lekötött vízkészletből is kielégíthető.

(3) Az ivóvízellátás céljára és az állatállomány szükségletének kielégítésére lekötött vízkészletből más vízigény nem elégíthető ki.

(4) A (2) bekezdés esetében a korábbi jogosultat a vízhasználatának korlátozásáért vagy megszüntetéséért az köteles kártalanítani, akinek érdekét ezek az intézkedések szolgálják.

8. § (1) Ivóvízminőségű vizet csak az ivóvíz, a háztartási és az üzemi szociális célú vízszükséglet kielégítése után szabad más célra felhasználni.

(2) A gyógyvizet elsősorban egészségügyi célokra kell biztosítani.

9. § (1) Ha a felhasználható vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okokból csökken, a vízhasználatok - népgazdasági jelentőségük szerinti sorrendben - kártalanítás nélkül korlátozhatók, szüneteltethetők, illetőleg meg is szüntethetők,

(2) Az ivóvíz-, továbbá az elsőrendű háztartási és az üzemi szociális vízszükséglet biztosításához, valamint az állatállomány részére és a tűzoltáshoz feltétlenül szükséges vizet az (1) bekezdésben említett esetben sem szabad megvonni.

A vízdíj

10. § A vizek és a vízilétesítmények használatáért - a jogszabályban meghatározott esetekben - díj felszámításának van helye.

III. FEJEZET

A VIZEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VÉDELME

A vizek megóvása káros behatástól

11. § A vizeket védeni kell minden olyan behatástól, amely a lakosság egészségére és a népgazdaság szempontjából a vizek szabályozott levezetésére, a vízkészlet mennyiségére és minőségére, valamint felhasználására káros.

12. § Mind az ivóvízminőségű, mind pedig az egyéb vizek iránti igények kielégítésénél - a vízhasználat engedélyezése és a vizek felhasználása során egyaránt - a takarékosság érvényesítésével kell eljárni.

A vizek tisztaságának biztosítása

13. § (1) A vizek fertőzése és káros szennyezése tilos.

(2) A vizeket minden olyan behatástól védeni kell, amely azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságát, természetes minőségét és öntisztulási képességét hátrányosan megváltoztathatja.

(3) Anyagok tárolása, kezelése, szállítása, vagy megsemmisítése során gondoskodni kell arról, hogy azok a vizeket ne fertőzhessék, illetőleg ne szennyezhessék.

14. § A vizek fertőzését, vagy káros szennyezését előidéző üzemet csak szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani.

A vízminőségvédelmi bírságok[1]

15. §[2] (1) A vizeket fertőző vagy károsan szennyező üzemeket szennyvízbírság, a szennyvízelvezető és -tisztító közműveket ártalmas szennyező anyaggal károsító, s ezzel a vizek tisztaságát veszélyeztető üzemeket csatornabírság fizetésére kell kötelezni.

(2) Az (1) bekezdésen alapuló vízminőségvédelmi bírságok fizetése nem érinti az üzem tulajdonosának (kezelőjének) vagy üzembentartójának a szennyvíztisztító, illetőleg a szennyvíz-előtisztító berendezés létesítésére (korszerűsítésére) és megfelelő üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségét, és nem mentesíti a büntetőjogi vagy szabálysértési, valamint a kártérítési felelősség alól.

A védőterület

16. § Ivóvízellátási vagy gyógyászati célokra szolgáló víz mennyiségének, illetőleg minőségének megóvása érdekében a jogszabályban meghatározott vízilétesítmények, művek és berendezések védelmére a vízügyi hatóság védőterület (védőövezet, védősáv), illetőleg védőidom (védőpillér) kialakítását rendeli el.

IV. FEJEZET

TULAJDONJOGI RENDELKEZÉSEK

A vizek

17. § (1)[3] A vizek - a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák és a természetes tavak, valamint ezek medre -, továbbá a folyóvíz elhagyott medre és folyóvízben újonnan keletkezett sziget - ha törvény másként nem rendelkezik - az állam tulajdonába vannak, és azokkal az állam e törvényben foglaltak szerint rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizeket, illetőleg területeket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vízügyi szervek kezelik.

17/A §[4] (1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező csatornák (ideértve a mezőgazdasági vízhasznosítási főműveket) - amelyek mezőgazdasági, ipari- és ivóvízszolgáltatási, továbbá hajózási célra egyidejűleg alkalmasak -létesítését, fejlesztését, felújítását, karbantartását és üzemeltetését (a továbbiakban: működtetés) az állam többségi részesedésével e célra létrehozott gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] vagy költségvetési intézmény útján, illetőleg a működtetés jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésével látja el.

(2) Nem minősül koncesszió-köteles tevékenységnek az (1) bekezdésben nem említett csatornák működtetése.

18. § (1) A meder szabályozására, valamint a partok védelmét szolgáló művek építésére és fenntartására - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vízfolyás, illetőleg a természetes tó kezelője köteles.

(2)[5] A meder szabályozásának, továbbá a partok védelmét szolgáló művek építésének és fenntartásának kötelezettsége az általános vízgazdálkodási érdekek mértékéig terjed. Az ezt meghaladó - egyéni, üzemi vagy helyi érdeket szolgáló - többletmunkát az érdekelt kérelmére és költségére a kezelő szerv, vagy vízjogi engedéllyel (27. §) az érdekelt maga végezheti el.

(3)[6] A mederszabályozási művek hatására keletkezett feliszapolódások az állam tulajdonában vannak.

(4)[7] A természetes iszapolódásokat (növedék) a vízügyi szervek vízgazdálkodási érdekből - a zöldkár megtérítése mellett - bármikor eltávolíthatják.

A vízilétesítmények

19. § (1) A vizilétesítmények közcélúak, vagy üzemi és magánvízilétesítmények.

(2)[8] a) A közcélú vízilétesítmények létesítésével, felújításával, karbantartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségeket az állam, az önkormányzat, illetőleg -jogszabályban meghatározott esetekben - a létesítmény használatában érdekeltek viselik. Az állam a kizárólagos tulajdonát képező regionális víziközmű-rendszerek, illetőleg az önkormányzat a törzsvagyonába tartozó víziközművek működtetését az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével e célra létrehozott gazdálkodó szervezet vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény útján, továbbá a működtetés jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésével látja el.

b) Nem minősül koncesszió-kötelesnek az üzemi vízilétesítmények működtetése, továbbá a víziközmű-társulatok által végzett létesítési és fejlesztési tevékenység.

(3)[9] A vizek, vagy jelentősebb közcélú vízilétesítmények használatában, illetőleg hasznosításában érdekelt állampolgár vagy jogi személy köteles a kezelő (létesítő, üzemeltető) vízügyi szervnek megtéríteni:

a) érdekeltsége arányában a vizek kártételeinek elhárítását szolgáló vízimunkák vagy vízilétesítmények megvalósításával, illetőleg rendeltetésszerű kezelésével felmerülő és az általános vízgazdálkodási érdekek mértékét meghaladó többletköltségeket, amelyek az általa gyakorolt használattal (igénybevétellel), vagy az általa végzett tevékenység folytán merülnek fel;

b) a vonatkozó külön rendelkezések szerint a vizek általa történő hasznosítását szolgáló létesítményekkel kapcsolatos - az általános vízgazdálkodási érdekek mértékét meghaladó - megvalósítási, kezelési, üzemeltetési és egyéb költségeket.

(4)[10] Aki más kezelésében levő vizet vagy vízilétesítményt használ, vagy annak hasznosításában érdekelt, a használatnak (hasznosításnak, üzemelésnek) az időszakos szabályozási (fenntartási) munkákkal, valamint a mű rendeltetésszerű működését szolgáló átépítésével (fenntartásával) járó, az ehhez szükséges ideig tartó szüneteltetését - ha a felek a vízszolgáltatási szerződésben másként nem állapodnak meg - kártalanítás nélkül tűrni tartozik.

(5)[11] Az üzemi és a magán-vízilétesítményt - a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megtartásával - azok a jogi személyek vagy állampolgárok építtetik, kezelik, tartják fenn és üzemeltetik a saját költségükön, akiknek célját a létesítmény szolgálja.

Vízilétesítmények koncessziós szerződés keretében történő üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések[12]

19/A § (1) Vízgazdálkodási szempontból egy rendszert alkotó létesítményre csak egy koncessziós szerződés köthető.

(2) A koncessziós pályázatot

a) az állami tulajdon működtetésére a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;

b) az önkormányzati tulajdon működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete írja ki.

(3) Koncessziós pályázatot akkor lehet kiírni, ha a koncessziós szerződés tárgya, valamint a koncessziós szerződés alapján végzendő tevékenység a jóváhagyott terület- és településrendezési tervekkel, a környezetvédelmi és a vízbázisvédelmi előírásokkal, továbbá a vízgazdálkodás térségi tervével összhangban áll.

(4) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az az állam vagy az önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - a közcélú vízilétesítmény működtetésére létrehozott gazdálkodó szervezet.

19/B. § A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatással kapcsolatban jogszabályban és/vagy szabványban előírt követelményeket;

b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetőleg megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;

c) a folyamatos szolgáltatás biztosításához szükséges eszközöket és egyéb feltételeket,

d) a koncesszióval érintett ingatlanok megjelölését, illetőleg a koncessziós társágot terhelő szolgalmakat és a társaság által biztosítandó használati és egyéb jogokat;

e) a koncessziós társaságot a koncessziós tevékenység ellátásával kapcsolatban, harmadik személyekkel szemben terhelő kártalanítási, térítési és egyéb kötelezettségeket;

f) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

g) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

h) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása);

i) a koncessziós társaság alaptőkéjének megkívánt mértékét.

19/C. § A koncessziós társaság jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:

a) a koncesszióba adott vízilétesítmények területén halászati, üdülési, sport, idegenforgalmi, fürdő és kereskedelmi célú szolgáltatás végzése, az ezeket szolgáló létesítmények megvalósítása;

b) a csatornán létesített hajózási célú infrastruktúra működtetése.

Az idegen ingatlanokra vonatkozó rendelkezések

20. § A partmentén fekvő ingatlant tulajdonosa (kezelője, használója) úgy köteles művelni, illetőleg az azon levő létesítményeket kezelni és fenntartani, hogy a vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a meder és a part, valamint a parti és a partmenti vízilétesítmények állapotát és üzemelését ne veszélyeztesse, és ne akadályozza ezek fenntartási munkáinak végzését.

21. § (1) A vízügyi szervek jogosultak a folyók és vízfolyások mentén a jogszabály által megállapított szélességű parti sávot szakfeladataik (mérések, vizsgálatok, szemlék stb.) ellátása céljából használni.

(2) A part mentén fekvő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni tartozik, hogy a vízügyi szervek, az (1) bekezdésben említett szakfeladataik ellátása végett ingatlanán keresztül a víz partjához bejárjanak és ott közlekedjenek.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett jog gyakorlásáért térítés nem jár, ha azonban az az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen korlátozná, a tulajdonost (kezelőt, használót) az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

22. §[13] (1) A folyó, vízfolyás vagy természetes tó partján fekvő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a meder használatára és hasznainak szedésére vonatkozó jogát (1959. évi IV. törvény 107. § és 1967. évi IV. törvény 13. §) csak a vízgazdálkodás érdekeinek sérelme nélkül gyakorolhatja.

(2) A vízjogi engedélyre vonatkozó rendelkezések (27. §) hatálya alá eső tevékenység csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban megállapított módon és mértékben gyakorolható.

(3) A folyó, vízfolyás vagy természetes tó kezelője, a meder árvízvédelmi és folyamszabályozási érdekből való használatára és hasznainak szedésére az (1) bekezdésben említett jogok gyakorlását megelőzően jogosult.

23. § (1) A part mentén fekvő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni tartozik, hogy a vízügyi szervek a termelés érdekeinek figyelembevételével

a) a mederből vízgazdálkodási feladataik végrehajtása során kiemelt anyagot az ingatlanon elhelyezzék, illetőleg azon keresztül szállítsák el, vagy ott elterítsék, feltéve, hogy egyéb gazdaságos megoldás nincs:

b) a vízgazdálkodási feladataik elvégzéséhez szükséges anyagot az ingatlanon keresztül szállítsák a partra, az ingatlanon tárolják, és ott a munkák elvégzéséhez szükséges átmeneti jellegű létesítményeket helyezzenek el.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett tevékenység az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozza, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) térítést nem igényelhet, egyébként az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

24. § (1) A folyó partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti terület - a hullámteret -, továbbá a töltésnek az árvizektől mentesített oldalán levő azt a területet, amelyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek, csak az árvízvédelmi érdekeknek megfelelő - jogszabályban megállapított - módon szabad hasznosítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett, továbbá a víz-járásos (mélyfekvésű, és gyakran víz alá kerülő) területeken bármilyen épületet vagy építményt (pl. vezetéktartó oszlopot) csak az illetékes vízügyi szerv hozzájárulásával szabad elhelyezni.

(3) A közcélú vízilétesítmények elhelyezésére kijelölt területekre az építési hatóság - a vízügyi szervek megkeresése alapján - telekalakítási, illetőleg építési tilalmat, illetőleg korlátozást rendelhet el.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott tulajdonjogi korlátozásokért - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - kártalanítás nem jár.

25. § Ha a folyó, vízfolyás, természetes tó vagy közcélú csatorna vízállása, avagy a belvízvédelmi művek teljesítőképessége a káros vizek fokozatos leeresztését teszi szükségessé, mindenki kártalanítás nélkül tűrni köteles, hogy a belvizeket a lakosság és a termelés érdekeinek figyelembe vételével - a nagyobb népgazdasági kár elhárítása végett - az ingatlanon ideiglenesen visszatartsák,

Az árvízvédelmi művek és a medrek védelme

26. § (1) Árvízvédelmi töltésen, úgyszintén a töltés lábvonalától számított, jogszabályban meghatározott távolságon belül nem szabad ásni, szántani, fát vagy bokrot ültetni, vagy olyan tevékenységet folytatni, amely a talajszerkezetét (összetételét, szilárdságát) megbontaná

(2) Az illetékes vízügyi szerv engedélye (hozzájárulása) nélkül tilos:

a) árvízvédelmi töltésen, úgyszintén a töltés lábvonalától számított, jogszabályban meghatározott távolságon belül a földbe tárgyakat beépíteni, kerítést, illetőleg a földdel szilárd kapcsolatban levő bármilyen más épületet vagy építményt emelni;

b) az árvízvédelmi töltésen, úgyszintén a töltés lábvonalától számított meghatározott távolságon belül bármilyen anyagot tömegesen tárolni;

c) az árvízvédelmi töltésen járművel közlekedni, állatot hajtani vagy legeltetni.

(3) Az árvízvédelmi töltésen és vízfolyás vagy természetes tó medrén keresztül közlekedni, állatot áthajtani csak az illetékes vízügyi szerv által kijelölt átjáróhelyéken szabad.

V. FEJEZET

VÍZJOGI RENDELKEZÉSEK

A vízjogi engedély

27. § (1) Vízjogi engedély szükséges - a Jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - minden vízimunka elvégzéséhez, illetőleg vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatba vételéhez és üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély).

(2) Vízimunka, illetőleg vízhasználat az a tevékenység, vízilétesítmény pedig az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyásig áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, illetőleg a víz hasznosítása céljából befolyásolja.

(3) Az (1) bekezdésben említett vízimunka, illetőleg vízilétesítmény engedélyese (tulajdonosa, építtetője stb.), valamint az, aki a vízhasználatot gyakorolja, a tevékenységével másnak okozott károkért kártalanítással tartozik.

28. § Vízjogi engedélyre szükség nincs:

a) az egy ingatlan határán belüli - jogszabályban meghatározott - kisebb vízimunka elvégzéséhez, illetőleg vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához vagy megszüntetéséhez,

b) egyes - jogszabályban meghatározott, - kisebb vízhasználatokhoz,

c) az ingatlanról származó talajvíz vagy az arra hullott és ott összegyűjtött csapadékvíz felhasználásához,

d) egyes - jogszabályban meghatározott - vízilétesítmények használatba vételéhez (üzemeltetéséhez),

e) azokhoz a talajvédelmi beavatkozásokhoz, amelyeknél a vizek levezetése kártétel nélkül történik, feltéve, hogy ezek a vízimunkák, vízilétesítmények és vízhasználatok a népgazdaság érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait nem érintik.

29. § (1) A vízjogi engedély csak akkor adható ki, ha a vízimunka, vízilétesítmény, illetőleg a vízhasználat

a) beilleszkedik a vízgazdálkodás rendjébe;

b) nem sérti a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelméhez fűződő érdekeket, valamint a népgazdaság egyéb érdekeit;

c) megfelel az Országos Vízügyi Főigazgatóság által a vízimunkákra, a vízilétesítmények megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására vonatkozóan kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, úgyszintén más hatóság idevonatkozó egyéb előírásainak.

(2) A vízjogi engedély - az abban megállapított kötelezettségek megtartása mellett - feljogosít a vízimunka elvégzésére, a vízilétesítmény megépítésére, átalakítására vagy megszüntetésére, illetőleg használatba vételére és üzemeltetésére, valamint a vízhasználat gyakorlására, de a jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek megszerzése alól nem mentesít.

(3) Ha a vízimunka elvégzése, illetőleg a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása a vízjogi létesítési engedélytől eltérően történt, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély megadását megtagadhatja, a vízimunka, illetőleg vízilétesítmény használatbavételét megtilthatja, vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé.

30. § (1) A vízjogi engedély népgazdasági érdekből, vagy az engedélyes kérelmére módosítható, szüneteltethető és vissza is vonható.

(2) A vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat engedélyesének az (1) bekezdés alapján tett intézkedésekből eredő károkért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az köteles kártalanítani, akinek érdekét az intézkedés szolgálja.

A vízügyi hatóság hozzájárulása más hatóság által kiadandó engedélyhez

31. § Mindazt a munkát, létesítményt vagy tevékenységet, amely nem tartozik a 27. § (2) bekezdésének hatálya alá, de megépítése, átalakítása, megszüntetése, illetőleg gyakorlása a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, vagy a vízilétesítményeket, illetőleg azok üzemelését bármilyen módon érinti vagy érintheti, az illetékes hatóság csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával, illetőleg az általa megállapított előírásoknak megfelelően engedélyezheti

Vízjogi kötelezettségek megállapítása

32. § (1) A vízügyi hatóság az érdekeltet meghatározott vízimunka elvégzésére, illetőleg vízi-létesítmény megépítésére, átalakítására vagy megszüntetésére hivatalból is kötelezheti, ha ezt akár a népgazdaság, akár más érdekelt kárának elhárítása vagy megszüntetése szükségessé teszi.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett kötelezettség megállapítása a 31. § hatálya alá tartozó valamely munka, létesítmény vagy tevékenység tekintetében vízgazdálkodási érdekből válik szükségessé, azt - a vízügyi hatóság megkeresésében foglaltak szerint - az illetékes hatóság írja elő.

Csatlakozás idegen vizilétesítmény megvalósításához és használatához

Vizi szolgalmak

33. § (1) A 19. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó vízilétesítmény megvalósításához és használatához - a vízügyi hatóság engedélye alapján - csatlakozásnak van helye, ha az a létesítmény eredeti rendeltetésének és a csatlakozó céljainak együttes kielégítésére alkalmas vagy arra alkalmassá tehető, és a csatlakozó igénye gazdaságosan másként nem elégíthető ki.

(2) A csatlakozó - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik vagy az érdekeltek másként nem állapodnak meg - érdekeltsége arányában köteles

a) a vízilétesítmény építésének költségeihez hozzájárulni, illetőleg a már meglevő vízilétesítmény csatlakozáskori értékének reá eső részét a létesítmény tulajdonosának megtéríteni;

b) a vízilétesítmény fenntartási és üzemeltetési költségeit a csatlakozás időpontjától kezdődően viselni;

c) a csatlakozás folytán szükségessé váló munkák elvégzéséről - saját költségén - gondoskodni.

(3) A már meglevő vízilétesítmény csatlakozáskori értékének megtérítésére vonatkozó rendelkezés állami szervek között nem alkalmazható.

(4) Meglevő vízilétesítmény vagy a vízkészlet gazdaságos kihasználása érdekében, továbbá, ha a tervezett több vízilétesítmény helyett egynek az egységes tervek szerinti közös megvalósítása vízgazdálkodási vagy népgazdasági szempontból célszerűbb és gazdaságosabb, a vízügyi hatóság az abban érdekeltek csatlakozását hivatalból is elrendelheti. A létesítési, fenntartási és üzemeltetési költségek viselésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) A vízhasználati szolgalomra a csatlakozás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

34. § Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni tartozik, hogy a vízügyi hatóság határozata alapján - kártalanítás mellett - a vizet (szennyvizet) az ingatlanán keresztül átvezessék, és az ehhez szükséges munkákat elvégezzék (vízvezetési szolgalom).

Fizetési kötelezettség[14]

35. § (1) A törvényben szabályozott jogviszonyokból származó kártalanítás, valamint a kártérítés felől - megegyezés hiányában - a bíróság határoz.

(2) A kártalanítás módja és mértéke tekintetében a polgári jognak a kártérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3)[15] Az érdekelteknek a vízimunka elvégzésével, a vízilétesítmény megépítésével, fenntartásával, üzemelésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos vízügyi jogviszonyokból származó fizetési kötelezettsége felől - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megegyezés hiányában a vízügyi hatóság határoz.

VI. FEJEZET

A VIZEK KÁRTÉTELEI ELLENI VÉDEKEZÉS

36. § A lakosság életének és javainak, valamint a társadalmi tulajdonnak a vizek kártételei elleni védelme érdekében a szükséges vízrendezési munkákat, illetőleg védőműveket a népgazdaság fejlődésével és erőforrásaival arányosan kell megvalósítani, a meglevő létesítményeket pedig a biztonság követelményeinek megfelelően kell fenntartani és fejleszteni.

37. § (1) Az árvízvédelmi fővédővonalak, valamint a belvízrendszerekben a főművek építése és fenntartása, továbbá mindezeken a védekezés műszaki tevékenységének ellátása - a (2) bekezdésben említett esetet kivéve - a vízügyi szervek feladata.

(2)[16] A saját szervezettel védekező városok által fenntartott műveken az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatait a város igazgatási határain belül - a vízügyi szervek szakirányításával - jegyző látja el.

38. § A vízügyi szervek kezelésébe nem tartozó árvíz- és belvízvédekezési műveken, továbbá a helyi jelentőségű kisebb vízfolyásokon a vizek kártételei elleni megelőző és tényleges védekezés (a helyi vízkárelhárítás) műszaki feladatait a vízügyi szervek szakirányításával, a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve látja el.

39. §[17] Az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladat- és hatásköreit - a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerint - a köztársasági megbízott, a polgármester (főpolgármester), valamint a jegyző látja el.

VII. FEJEZET

A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK

40. § (1) A vízgazdálkodásilag egységet alkotó területen (érdekeltségi terület) az érdekeltek a jogszabályban meghatározott helyi vízgazdálkodási, valamint az ezzel összefüggő talajvédelmi tevékenység szervezett ellátására vízgazdálkodási társulatot alakíthatnak.

(2) A társulat megalakítására, működésére és megszűnésére, valamint felügyeletére a külön jogszabályok rendelkezései az irányadók,

VIII. FEJEZET

A VÍZÜGYI IGAZGATÁS

41. §[18] (1) A vízügyi igazgatás körébe tartozik a vizek tervszerű hasznosításáról és kártételeik elhárításáról való gondoskodás (vízgazdálkodás), a vízügyi hatósági tevékenység ellátása, kivéve a vízháztartás, a vízminőség, a felszíni és a felszín alatti vizek védelmével összefüggő szabályozási és ellenőrzési feladatok, továbbá - külön jogszabályok szerint - a vízimunkák és vízi létesítmények műszaki tervezésének, kivitelezésének és üzemeltetésének szabályozása, szakirányítása és ellenőrzése.

(2) A vízgazdálkodást és vízügyi igazgatást a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter irányítja.

(3) A vízügyi igazgatás feladatait a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint az irányítása alatt álló vízügyi igazgatási szervek végzik. Jogszabályban meghatározott vízügyi feladatokat a helyi önkormányzatok is ellátnak, továbbá a vízgazdálkodási társulatok vízgazdálkodási közfeladatokat is végeznek.

(4) A vízháztartás, a vízminőség, a felszíni és a felszín alatti vizek védelmével összefüggő szabályozási és ellenőrzési feladatokat teljes hatáskörrel a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter irányítja.

(5)[19] A helyi önkormányzat és szerveinek jogszabályban meghatározott feladata különösen:

a) a települési vízellátás, csatornázás, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, továbbá a csapadékvíz elvezetése;

b) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladatainak ellátása.

A vízügyi hatóság és a vízügyi államigazgatási eljárás

42. §[20] Vízügyi államigazgatási ügyben - a környezetvédelmi feladatok és más jogszabályban meghatározott feladatok kivételével - a hatósági jogkört a vízügyi igazgatási szervek gyakorolják.

43. §[21] A vízügyi hatóság a határozatainak végrehajtását, a vízimunkák elvégzését, a vízilétesítmények megvalósítását, átalakítását, fenntartását és üzemeltetését, valamint a vízhasználat gyakorlását, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság által ezek létesítésére megállapított szabályoknak és általában a vízügyi jogszabályoknak és rendelkezéseknek a megtartását bármikor ellenőrizheti (vízügyi felügyelet).

A vízikönyv és a vízkészletnyilvántartás

44. § A vízügyi igazgatóság a vizimunkákról, a vízilétesítményekről és a vízhasználatokról vízikönyvet, a vízkészletről pedig nyilvántartást vezet.

IX. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS HATALYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

45. § (1) A törvény hatálybalépése előtt kiadott vízhasználati engedélyek - ha a törvény rendelkezéseinek megfelelnek - továbbra is érvényben maradnak.

(2)[22] A vízügyi hatóság köteles a vízhasználatokat 1972. december 31-ig felülvizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a törvényben, valamint az ennek végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek.

46. § A törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvény, valamint az ennek kiegészítéséről és módosításáról szóló 1913. évi XVIII. törvény még hatályban levő rendelkezései hatályukat vesztik.

Kisházi Ödön s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Az alcímet megállapította az 1984. évi 1. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1984.02.07.

[2] Megállapította az 1984. évi 1. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1984.02.07.

[3] Megállapította az 1991. évi XXXIII. törvény 55. §-a. Hatályos 1991.09.01.

[4] Beiktatta az 1992. évi XXXIX. törvény 1. § -a. Hatályos 1992.07.01.

[5] Beiktatta az 1968. évi 30. törvényerejű rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1968.10.30.

[6] Számozását módosította az 1968. évi 30. törvényerejű rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1968.10.30.

[7] Számozását módosította az 1968. évi 30. törvényerejű rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1968.10.30.

[8] Megállapította az 1992. évi XXXIX. törvény 2. § -a. Hatályos 1992.07.01.

[9] Beiktatta az 1968. évi 30. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1968.10.30.

[10] Beiktatta az 1968. évi 30. törvényerejű rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 1968.10.30.

[11] Számozását módosította az 1968. évi 30. törvényerejű rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 1968.10.30.

[12] Beiktatta az 1992. évi XXXIX. törvény 3. § -a. Hatályos 1992.07.01.

[13] Megállapította az 1968. évi 30. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1968.10.30.

[14] A címet megállapította az 1968. évi 30. törvényerejű rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 1968.10.30.

[15] A norma tartalmát módosította az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 24. § -a. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[16] Megállapította az 1991. évi XX. törvény 89. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[17] Megállapította az 1991. évi XX. törvény 89. § (2) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[18] Megállapította az 1990. évi LXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.09.15.

[19] Beiktatta az 1991. évi XX. törvény 86. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[20] Megállapította az 1990. évi LXVIII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.09.15.

[21] A norma tartalmát módosította az 1968. évi 30. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdése. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[22] Megállapította az 1968. évi 30. törvényerejű rendelet 6. §-a. Hatályos 1968.10.30.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére