Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

6/1965. (VII. 16.) MM rendelet

az idegen nyelvtudás igazolására rendszeresített vizsgáról

1. §

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem - sikeres vizsga alapján - idegen nyelv felsőfokú vagy középfokú tudásáról bizonyítványt ad ki. A bizonyítvány egyetemi végzettséget nem igazol.

2. §

A vizsgát bizottság előtt kell tenni.

3. §

(1) Vizsgára jelentkezhet iskolai végzettségére tekintet nélkül minden nagykorú személy,

(2) A jelentkezés jelentkezési lappal történik. Annyi jelentkezési lapot kell kitölteni, ahány nyelvből a jelentkező vizsgázni kíván. A kitöltött jelentkezési lapot az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvvizsga Csoportja (Budapest, VIII., Rigó u. 1.) címre kell beküldeni,

4. §

A vizsgák lebonyolítására évenként több, de legalább 4 vizsgaidőszakot kell kitűzni. Az egyes vizsgaidőszakok tartamáról és a jelentkezési határidőről a napi sajtóban közleményt kell közzétenni, és azokról a minisztériumokat és az országos hatáskörű szerveket az előző év december 15. napjáig tájékoztatni kell.

5. §

(1) A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész időtartama legfeljebb 4 óra, a szóbeli rész időtartama legalább 20, de legfeljebb 45 perc. Az írásbeli feladat megoldásánál szótár használható.

(2) A vizsgafeladatok:

Írásbeli rész:

a) általános nyelvismeret megállapítására alkalmas idegen nyelvű szöveg fordítása magyarra (kb. 25-30 sor);

b) általános nyelvismeret megállapítására alkalmas magyar nyelvű szöveg fordítása idegen nyelvre (kb. 15-20 sor);

Szóbeli rész:

a) beszélgetés mindennapi tárgykörből;

b) általános jellegű politikai szöveg azonnali fordítása idegen nyelvről magyarra (kb. 10-15. sor);

c) általános nyelvismeret megállapítására alkalmas idegen nyelvű szöveg azonnali szóbeli fordítása magyarra és - ha a vizsga korábbi részének eredménye alapján felsőfokú nyelvtudás látszik megállapíthatónak - magyar nyelvű szöveg azonnali fordítása idegen nyelvre (mindkét esetben kb. 15-20 sor).

(3) A rendszeres leíró nyelvtani ismeretek elbírálása a gyakorlati nyelvhasználat alapján történik.

6. §

(1) A vizsga szóbeli és írásbeli részéből elért eredményt feladatonként külön-külön kell értékelni; a vizsgabizottság ezek összeredménye alapján állapítja meg, hogy a vizsga sikeresnek minősíthető-e, illetőleg, hogy a jelölt részére felsőfokú vagy középfokú nyelvtudás igazolásáról állítható-e ki bizonyítvány.

(2) Ha az írásbeli vizsga eredménye nem kielégítő, a jelölt szóbeli vizsgára nem bocsátható. Erről a vizsgázót értesíteni kell.

7. §

(1) A vizsgadíj nyelvenként 100 forint. A vizsgadíj és a vizsgával felmerülő egyéb költségek (pl. a bizonyítvány illetéke, esetleges útiköltség stb.) a jelentkezőt terhelik.

(2) A befizetett vizsgadíj a vizsgáról való távolmaradás esetén nem követelhető vissza. Ha azonban a jelentkező a vizsgáról való távolmaradását a vizsga megkezdése előtt 10 nappal bejelentette, vagy előre nem látható akadályoztatás esetén távolmaradását elfogadhatóan igazolta, és mindkét esetben írásban kérte vizsgája elhalasztását, a legközelebbi vizsgaidőszakban a vizsgadíj újabb befizetése nélkül tehet vizsgát.

(3) A bizonyítványon 10 forint illetéket kell illetékbélyeggel leróni.

8. §

A vizsgabizottság szervezéséről és működéséről - ideértve a vizsgabizottság elnökének és tagjainak díjazását is - a művelődésügyi miniszter külön közölt utasítása, az idegen nyelvtudás anyagi elismeréséről pedig a 110/1964. (9) MüM számú utasítás intézkedik.

9. §

Ha a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek a felügyeletük alá tartozó tevékenységet végző személyektől szakmai nyelvi anyaggal bővített vizsga letételét kívánják meg, az ilyen vizsgára jelentkezők szabályszerűen kitöltött jelentkezési lapját összesítve küldhetik meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvvizsga Csoportjához és egyidejűleg egy vagy több megfelelő vizsgabizottsági tagot is ki kell jelölniök, Ilyen esetben a vizsga írásbeli és szóbeli része meghatározott szakmai nyelvi anyaggal bővül.

10. §

Ez a rendelet 1965. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a dolgozók idegen nyelvtudásának igazolására rendszeresített vizsgáról szóló 4/1958. (VIII. 3.) MM számú rendelet hatályát veszti.

llku Pál s. k.,

művelődésügyi miniszter