1/1966. (I. 23.) NIM rendelet

a villamosenergia szolgáltatás és vételezés általános feltételeinek megállapításáról

A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) 16. §-ának (4) bekezdése, valamint a törvény végrehajtására kiadott 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 48. és 50. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. § Ez a rendelet a közcélú villamosmű üzembentartója (a továbbiakban: áramszolgáltató) és a villamosenergia felhasználója (VET 1. §-ának (1) bekezdése) (a továbbiakban: fogyasztó) között a villamosenergia szolgáltatással, illetve vételezéssel kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelességeket, valamint a csatlakozás és bekapcsolás egyes feltételeit szabályozza.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából

a) fogyasztási hely az összefüggő - idegen terület által el nem választott - egy vagy több csatlakozással ellátott terület, amelyen a fogyasztó a villamosenergiát felhasználja (pl. lakás, üzem); össze nem függő területet akkor kell egy fogyasztási helynek tekinteni, ha erre az áramszolgáltató a 7. § (2) bekezdése szerint hozzájárulást adott;

b) csatlakozóberendezés (csatlakozás) [Vhr. 1. § ej pontja] a szolgáltatás és vételezés körülményeitől függően lehet nagy- vagy kisfeszültségű földfeletti vezeték (szabadvezeték) vagy föld alatti vezeték (kábel);

c) külső csatlakozóvezeték a kisfeszültségű elosztóhálózat szabadvezetéki leágazó szigetelőjétől az épület falára vagy tetőtartójára erősített szigetelőig bezárólag (beleértve a szigetelőt is), illetve a kisfeszültségű elosztóhálózat földkábelének elágazó szekrényétől vagy elágazó karmantyújától a házi csatlakozószekrényig terjedő rész;

d) belső csatlakozóvezeték a külső csatlakozóvezetéknek az épület falára vagy tetőtartójára erősített szigetelőjétől, illetőleg a házi csatlakozószekrénytől a fogyasztásmérő berendezés túláram-védelmi (pl. főbiztosító, önműködő kikapcsoló stb.) készülékéig terjed;

e) fogyasztásmérő berendezés állhat a villamosenergia fogyasztásának mérésére szolgáló fogyasztásmérőből, ideértve az esetleg felszerelt legnagyobb terhelést mutató készüléket, a meddőfogyasztásmérőt, az áram- és feszültségváltókat, a fogyasztásmérő berendezés zárlatvédelmi készülékeit, az idő- vagy teljesítménykorlátozó készülékeket és ezek tartozékait stb.;

f) fogyasztói berendezés egyrészt a vételezett villamosenergiának a fogyasztási helyen való szétosztására szolgáló vezetékrendszerből, a hozzátartozó kapcsoló-, átalakító- és védőberendezésből (fogyasztói elosztóberendezés), másrészt a villamosenergiát felhasználó készülékek és berendezések összességét képező fogyasztóberendezésből áll;

g) teljesítmény alatt 1/4 órára vonatkoztatott átlagteljesítményt kell érteni; a szerződő felek esetenként a fogyasztóberendezés üzemi sajátságaitól függően ettől eltérő, de egy percnél nem rövidebb időtartamban is megállapodhatnak;

h) csúcsidőszak az együttműködő villamosenergia rendszer kiemelkedő terheléseinek napi időszaka, amelyet országos viszonylatban külön jogszabály állapít meg.

Szerződéskötés

3. § (1) A fogyasztó a villamosenergia szolgáltatási, illetve vételezési szerződés (a továbbiakban: szerződés) megkötése (VET 16. §-ának (2) bekezdése) céljából köteles a vételezésre vagy többletteljesítményre vonatkozó igényét az áramszolgáltató által rendelkezésre bocsátott űrlapon bejelenteni. Az igénybejelentési űrlapon az igény műszaki és gazdasági elbírálásához, továbbá a szerződés megkötéséhez szükséges összes adatot meg kell adni. Ha valamely fogyasztói berendezés használatát, illetve a villamosenergiának valamely célra való felhasználását jogszabály engedélyhez köti, az igénybejelentés elfogadásának előfeltétele az engedély előzetes megszerzése.

(2) Meglevő fogyasztói berendezés bővítésére, vagy csatlakozással még el nem látott (új) fogyasztási helyre vonatkozó igény bejelentésekor a fogyasztó (megbízottja, a tervező, a kivitelező, a beruházó) köteles a csatlakozás feltételeit az áramszolgáltatóval előzetesen tisztázni és ezt követőleg a belső csatlakozóvezeték, valamint a fogyasztói berendezés tervét jóváhagyás végett bemutatni. A túláramvédelmi készülék, a fogyasztásmérő berendezés és a külső csatlakozóvezeték helyét az áramszolgáltató állapítja meg.

(3) Ha a tervezett belső csatlakozóvezeték a szabványoknak és az egyéb előírásoknak nem felel meg, az áramszolgáltató a szerződés megkötését a terv átdolgozásától teheti függővé.

(4) Csatlakozóberendezésnek idegen ingatlanon való elhelyezéséhez, illetve csatlakozóvezetéknek idegen ingatlanon való átvezetéséhez az érintett ingatlan tulajdonosának (használójának, kezelőjének) engedélyét a fogyasztó tartozik megszerezni.

(5) Az áramszolgáltató a műszaki és gazdasági lehetőségek alapján dönti el, hogy a fogyasztó bejelentett igényét, vagy többletigényét a közcélú villamosmű mely részéről, milyen névleges feszültséggel elégíti ki. Az áramszolgáltató az igénybejelentés tárgyában annak vételétől számított 30 napon belül köteles nyilatkozni. Jogszabály egyes fogyasztók esetében ennél nagyobb határidőt is megállapíthat.

(6) Az ajánlat (szerződéstervezet) az áramszolgáltatót az elküldéstől számított 30 napig kötelezi.

(7) Minden fogyasztási helyre minden fogyasztóval külön szerződést kell kötni.

(8) A felek a szerződést írásban módosíthatják, kiegészíthetik, megváltoztathatják és meghosszabbíthatják.

4. § (1) A szerződésnek a következő főbb adatokat kell tartalmaznia:

a) a szerződő felek megnevezése,

b) a fogyasztási hely megjelölése,

c) a szolgáltatás tárgyát képező villamosenergia műszaki jellemzői (áramnem, áramrendszer, névleges feszültség és periódusszám),

d) a villamosenergia fogyasztási neme (háztartás, világítás, erőátvitel, hőfejlesztés stb.),

e) az alkalmazásra kerülő villamosenergia árszabás,

f) a fogyasztó által igényelt, illetve az áramszolgáltató által vállalt hatásos teljesítmény kW-ban, szükség esetén a látszólagos teljesítmény kV A-ban egyes napszakokra (pl. csúcsidőszakra és azon kívüli időszakra), több csatlakozásról táplált fogyasztói berendezés esetén csatlakozásonként is megjelölve, a d) pont szerinti megosztásban,

g) az átlagteljesítmény vonatkoztatási ideje, ha az a 1/4 órától eltér,

h) a csatlakozóberendezésnek (berendezéseknek) az áramszolgáltató által a szabványoknak megfelelően megállapított helye, módja, létesítési feltételei, továbbá a költségviselésre vonatkozó rendelkezések és a csatlakozóberendezés tulajdonosa (9. §),

i) a fogyasztói berendezés összes névleges teljesítménye és - eltérő jogszabályi rendelkezés vagy megállapodás hiányában - az igényelt teljesítmény 10%-ánál nagyobb névleges teljesítményű fogyasztókészülékek felsorolása, kivéve az olyan fogyasztókészüléket, amely az 1 kW-os névleges teljesítményt nem éri el,

j) a fogyasztásmérő berendezés felsorolása a rendszer és mérési teljesítmény megjelölésével,

k) a szolgáltatás megkezdésének időpontja és a határozott időre kötött szerződés lejárati ideje,

l) az esetleges külön feltételek.

(2) Az áramszolgáltató a szerződésnek az (1) bekezdésben meghatározott adatai közül a fogyasztás jellegénél fogva (lakás, kisipar stb.) szükségteleneket mellőzheti.

Bekapcsolás

5. § (1) A belső csatlakozóvezeték és a fogyasztói elosztóberendezés elkészültét a fogyasztó (megbízottja, a tervező, a kivitelező, a beruházó) tartozik az áramszolgáltatónak írásban bejelenteni. Az áramszolgáltatónak jogában áll a bekapcsolás előtt a közcélú villamosmű üzembiztonsága érdekében a fogyasztói berendezést felülvizsgálni; a vizsgálat eredménye alapján a szabványnak meg nem felelő fogyasztói elosztóberendezés bekapcsolását megtagadhatja, illetve a nem szabványos vagy nem engedélyezett fogyasztóberendezés használatát megtilthatja.

(2) A szerződés megkötése, az esetleges felülvizsgálat megtartása és a díjszabásokban megállapított díjak és térítések befizetése után az áramszolgáltató tartozik a fogyasztásmérő berendezést felszerelni és a szerződésben meghatározott időpontban a villamosenergia szolgáltatást megkezdeni (bekapcsolás). A bekapcsolásra kizárólag az áramszolgáltató jogosult.

(3) Az áramszolgáltató a fogyasztói berendezés hibás kivitelezéséből, vagy karbantartásából eredő károkért az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat megtörténte esetén sem felelős, kivéve, ha a berendezés a tulajdonát képezi (kezelésében áll).

Villamosenergia szolgáltatás

6. § (1) Az áramszolgáltató köteles a fogyasztó villamosenergia szükségletét a szerződésnek megfelelően, folyamatosan kielégíteni, a szerződésben megjelölt feszültséget és periódusszámot a külső és belső csatlakozó vezeték összekötési helyén a szabványokban megállapított tűrési határok között tartani [VET. 4. §-ának (3) bekezdése]. Ha a fogyasztó vételezését a VET. 5. *§-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő jogszabály egyes időszakokban, vagy egyes célokra korlátozza vagy szünetelteti, a szerződésben vállalt villamosenergia szolgáltatási kötelezettség csak a korlátozás mértékéig terjedhet.

(2) Az áramszolgáltató a fogyasztó részére történő villamosenergia szolgáltatást a VET. 5. §-ának (1) bekezdése alapján, továbbá közveszély esetén vagy a villamosmű létesítményeinek üzemzavar megelőzési, üzemzavar elhárítási, javítási, karbantartási vagy ezekkel összefüggő, a kikapcsolások alkalmával el nem végezhető ellenőrzési és mérési munkálatai, valamint a létesítmények bekapcsolása végett a munka elvégzéséhez szükséges időtartamra szüneteltetheti.

(3) Az áramszolgáltató köteles az előrelátható -nem üzemzavar jellegű - szüneteltetés vagy korlátozás időpontjáról és várható időtartamáról a fogyasztót a helyi szokásoknak megfelelő közhírrététellel, illetve más módon - eltérő jogszabályi rendelkezés vagy szerződéses megállapodás hiányában - legalább 6 nappal megelőzően értesíteni.

(4) Az áramszolgáltató a villamosenergia szolgáltatásnak a VET. 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenő korlátozásából, szüneteltetéséből, valamint üzemzavarból eredő szüneteltetéséből eredő káraiért a fogyasztóval szemben csak a Polgári Törvénykönyvnek (1959. évi IV. törvény) a kártérítés általános szabályai szerint felel. Az elvárhatósággal kapcsolatos szakkérdésben ki kell kérni az áramszolgáltató irányító szervének szakvéleményét.

(5) Ha a villamosenergia szolgáltatás előre nem látható szüneteltetése vagy korlátozása miatt élet, testi épség veszélyeztetése, vagy jelentős anyagi kár következhetik be, ezek elhárítására, illetve csökkentésére szükséges megfelelő helyettesítő és biztonsági berendezésről a fogyasztó saját költségén gondoskodik.

A villamosenergia vételezés

7. § (1) A fogyasztó a villamosenergiát a szerződésben megállapított határokig a fogyasztási nemeknek és a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően jogosult vételezni.

(2) A fogyasztó által átvett villamosenergiának a fogyasztási helyről azzal össze nem függő területre történő átvitele csak az áramszolgáltató írásbeli hozzájárulásával (szerződés) történhet.

(3) Ha az áramszolgáltató a villamosenergiát fogyasztásmérő felszerelése nélkül (átalányáron) szolgáltatja, a fogyasztó kizárólag a szerződésben megjelölt fogyasztóberendezéssel, annak teljesítmény határáig vételezhet.

(4) A fogyasztó a vételezett villamosenergiát az áramszolgáltató hozzájárulása nélkül ellenérték ellenében tovább nem adhatja. Nem minősül továbbadásnak a lakástársbérlővel közös mérőn való fogyasztás és a lakásalbérlő fogyasztása.

(5) Az áramszolgáltatónak jogában áll a belső csatlakozóvezetéket, valamint a fogyasztói berendezést, az üzembiztonság és terhelés ellenőrzése, valamint a társadalmi tulajdon megóvása érdekében megbízottja útján felülvizsgálni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott felülvizsgálatot lakásokban lehetőleg a nap 7-20 órája között kell lefolytatni. A felülvizsgálatot végző megbízott köteles az áramszolgáltató által érvényesített fényképes igazolványát felmutatni.

A szolgáltatott villamosenergia mérése

8. § (1) Az áramszolgáltató az átadott villamosenergiát az általa megállapított, a szabványoknak, a biztonsági és mérésügyi előírásoknak megfelelő hatóságilag hitelesített fogyasztásmérő berendezéssel tartozik mérni és azt oly módon köteles elhelyezni, hogy a fogyasztó a fogyasztásmérő állását bármikor ellenőrizhesse. A fogyasztásmérő beszerzése, felszerelése, ellenőrzése és újrahitelesítése a díjszabásban megállapított díjak felszámítása mellett az áramszolgáltató joga és köteles sége. A felek ettől az előírástól a fogyasztásmérő beszerzése és felszerelése tekintetében eltérőleg is megállapodhatnak.

(2) A fogyasztó a lakásában, illetve helyiségében felszerelt fogyasztásmérő berendezést köteles gondosan megőrizni és annak bármilyen kívülről észlelhető rendellenességét, megsérülését az áramszolgáltatónak bejelenteni.

(3) A fogyasztó jogosult saját költségén ellenőrző fogyasztásmérő berendezést felszereltetni, az áramszolgáltató fogyasztásmérő berendezésével azonos mérőváltókra azonban csak az esetben kötheti, ha ez az áramszolgáltató mérésének pontosságát nem veszélyezteti és az áramszolgáltató a felszereléshez előzetesen írásban hozzájárult. Az ellenőrző fogyasztásmérő berendezés jelzése a szolgáltatott villamosenergia elszámolására - hacsak a felek ettől eltérőleg meg nem állapodtak -alapul nem szolgálhat.

(4) Az áramszolgáltató köteles a fogyasztó kívánságára a kérelem kézhezvételétől számított 30 nap alatt a kifogásolt fogyasztásmérő berendezés működését hitelesített ellenőrző fogyasztásmérő berendezéssel, hitelesítő fogyasztásmérővel vagy egyéb módon ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő berendezés a mérésről szóló jogszabályokban megengedett hibahatárnál nagyobb eltéréssel mér, köteles az áramszolgáltató azt haladéktalanul kicserélni.

(5) Az áramszolgáltató a fogyasztó kívánságára köteles a fogyasztásmérő berendezést újra hitelesíttetni. Az újrahitelesítés idejére köteles az áramszolgáltató helyettesítő fogyasztásmérő berendezést felszerelni.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint végzett helyszíni ellenőrzés, vagy újrahitelesítés költségei az áramszolgáltatót terhelik abban az esetben, ha a mérőberendezés a mérésről szóló jogszabályokban megengedett hibahatárt túllépte, ellenkező esetben a költségeket a fogyasztó tartozik megtéríteni.

Tulajdonjogi és karbantartási rendelkezések

9. § (1) A külső csatlakozóvezeték és az elszámolás céljára szolgáló fogyasztásmérő berendezés az áramszolgáltató tulajdonát képezi (kezelésébe tartozik) még abban az esetben is, ha azt a fogyasztó léteseítette, vagy létesítéséhez, bővítéséhez anyagilag hozzájárult. A felek ettől eltérően is megállapodhatnak. [Vhr. 7. § (1) bekezdés.]

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt berendezést és a belsó csatlakozóvezetéket az köteles karbantartani, akinek tulajdonában (kezelésében) van. Az áramszolgáltató tulajdonában (kezelésében) nem levő ilyen berendezések karbantartási, javítási, bővítési munkálatait a munka megjelölésével az áramszolgáltatóhoz előzetesen be kell jelenteni.

(3) A csatlakozóvezetékre az áramszolgáltató a fogyasztó szerződésileg biztosított teljesítményigényének sérelme nélkül további fogyasztókat is rákapcsolhat.

A szolgáltatott villamosenergia elszámolása

10. § (1) A szolgáltatott villamosenergiát az áramszolgáltató - az átalányáron való fogyasztás kivételével - a fogyasztásmérő berendezés leolvasásából nyert adatok alapján számolja el.

(2) Fogyasztásmérő berendezés felszerelése nélkül történő villamosenergia vételezésnek az áramszolgáltató engedélyével és csak különleges műszaki vagy gazdasági szempontok által indokolt kivételes esetben van helye. Ez esetben a szolgáltatott villamosenergiát a fogyasztóberendezés névleges teljesítménye és a szerződésben meghatározott fogyasztási időtartam alapján számított átalányáron kell elszámolni.

(3) A villamosenergia árát és a villamosenergia fogyasztással kapcsolatos egyéb szolgáltatások díjait külön jogszabályok állapítják meg.

(4) A szolgáltatott villamosenergia árát - eltérő megállapodás vagy szabályozás hiányában - az áramszolgáltató kéthavonta számlázza. Ha a fogyasztás adatainak megállapítása (mérőleolvasás) két hónapnál hosszabb időszakonként történik, az áramszolgáltató a fogyasztást a korábbi fogyasztás adatai - ennek hiányában az igényelt teljesítmény - alapján, időarányosan megállapítva, jogosult előzetesen számlázni. Az esetleges különbözetet a fogyasztásmérő berendezés leolvasási adatai alapján az áramszolgáltató vagy ennek megbízottja számolja el.

(5) A fogyasztó a számlát bemutatáskor, de legkésőbb az attól számított 8 napon belül köteles kiegyenlíteni. A számla bemutatásával azonos hatályú a pénzbeszedéssel megbízott személynek a számla kézbesítésének megkísérléséről hátrahagyott értesítése olyan esetben, amikor a fogyasztót, vagy a nevére szóló számla átvételére illetve kiegyenlítésére jogosult személyt a számla kézbesítésekor a fogyasztási helyen nem találta. Ha a fogyasztó az inkasszó rendszerbe tartozik, a számla kiegyenlítése a vonatkozó banki szabályok szerint történik.

Kifogás a számla ellen

11. § (1) A fogyasztó a számla ellen az áramszolgáltatónál, vagy megbízottjánál az elévülési határidőn belül (PTK. 324. §-a) kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs.

(2) Az áramszolgáltató vagy megbízottja köteles a kifogást megvizsgálni és ennek eredményéről a fogyasztót legkésőbb a kifogás vételétől számított 30 napon belül írásban értesíteni.

(3) Ha a fogyasztót visszatérítés illeti meg, az áramszolgáltató ezt a fogyasztó soron következő számláján köteles jóváírni, vagy a fogyasztó kívánságára készpénzben vagy postai úton visszafizetni.

(4) Ha a fogyasztó téves számlázás folytán az áramszolgáltatónak utólagos térítést tartozik fizetni, kérelmére ugyanolyan időtartamú részletfizetést kell engedni, mint amilyen időszakra a téves elszámolás vonatkozik.

Elszámolás hibás mérés esetén

12. § (1) Ha valamely fogyasztásmérő berendezés bármely okból, feltehetően hibásan mér, annak leolvasási adatai külön vizsgálat nélkül számlázás alapjául nem szolgálhatnak.

(2) Ha a fogyasztásmérő berendezés hibás működésének mértéke és időtartama megállapítható, a leolvasott adatokat megfelelően helyesbíteni kell. Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, a helyes fogyasztási adatok bizonyításáig az elszámolás alapjául az előző év ugyanazon időszakának fogyasztási adatai szolgálhatnak. Ha ilyen adat nem áll rendelkezésre, vagy ha időközben a fogyasztó vételezésében változás következett be, a hibásan mért fogyasztást az azt megelőző és követő elszámolási időszak - de legalább 3 hónap - fogyasztási adatainak időarányos középértékeként kell megállapítani.

A szabálytalan vételezés

13. § (1) Szabálytalan villamosenergia vételezésnek [VET. 17. §-ának (2) bekezdése] minősül

a) a közcélú villamosműből a fogyasztásmérő berendezés működésének bármely módon való befolyásolásával vagy megkerülésével, a fogyasztóberendezésnek a fogyasztásmérő elé kapcsolásával történő villamosenergia vételezés;

b) az átalányfogyasztással kapcsolatos visszaélés [7. § (3) bekezdés];

c) a szolgáltatott villamosenergiának a szerződésben foglalt feltételektől eltérő felhasználása, ha ezáltal a fogyasztás kisebb egységárral kerül elszámolásra;

d) a villamosenergiának a 7. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérő, illetve az áramszolgáltató engedélye nélkül más személlyel (szervvel) történt közös fogyasztása, illetőleg a fogyasztási helyen más személynek (szervnek) való továbbadása;

e) a vételezett villamosenergiának az áramszolgáltató engedélye nélkül a fogyasztási helyen kívül eső területre való átvitele, illetőleg a szerződésben megjelölt [4. § (1) bekezdés b) pontja] fogyasztási hely és más fogyasztási hely között villamosenergia átviteli kapcsolat létesítése;

f) a szerződés szerint igénybevehető hatásos vagy látszólagos teljesítményérték túllépése;

g) villamosenergia vételezésével olyan zavarok előidézése, ami a villamosenergia szolgáltatásnál és más fogyasztó vételezésénél a szabványok megtartását akadályozza;

h) a csatlakozóberendezés megrongálása, a zárópecsétek eltávolítása;

i) a fogyasztói villamosenergia fejlesztő berendezésnek a közcélú villamosművel az áramszolgáltató előzetes írásbeli engedélye nélkül vagy az engedélytől eltérő módon történő összekapcsolása;

j) a villamosenergiának olyan fogyasztói berendezéssel vagy belső csatlakozóvezetéken történő vételezése, amely nem felel meg a szabványok előírásainak vagy bármilyen módon az életet és testi épséget, vagy egyébként a biztonságot közvetlenül veszélyezteti;

k) a villamosenergiának az energiagazdálkodási rendelkezések megszegésével történő fogyasztása [az energiagazdálkodási rendeletek és utasítások alapján engedélyezett teljesítményhatárok túllépése, az energiagazdálkodási engedélyhez kötött fogyasztóberendezése (pl. villamosfűtőberendezés) engedély nélküli használata stb.].

(2) Azt a szabálytalanul vételező fogyasztót, aki a szerződés szerint igénybevehető hatásos vagy látszólagos teljesítményértéket túllépi [f) pont], az áramszolgáltató olyan műszaki berendezés felszerelésére kötelezheti, amely engedélyezett teljesítményének túllépését megakadályozza.

Kizárás a villamosenergia szolgáltatásból

14. § (1) Az áramszolgáltató - kárigényének fenntartása mellett - a fogyasztót a villamosenergia szolgáltatásból átmenetileg kizárhatja (kikapcsolás), ha

a) a kárt, a veszélyt, vagy a mások zavarását okozó szabálytalan vételezését (13. §) az áramszolgáltató által megállapított határidőn belül nem szünteti meg,

b) a szerződésből, illetve villamosenergia vételezésből eredő fizetési kötelezettségének a 10. § (5) bekezdésében megállapított időben nem tesz eleget,

c) nincs érvényes szerződése,

d) az áramszolgáltató igazolt megbízottját akadályozza a fogyasztásmérő készülék leolvasásában, ellenőrzésében, a karbantartási és a villamosenergia szolgáltatással kapcsolatos egyéb feladatai teljesítésében.

(2) A tervszerű villamosenergia gazdálkodásba bevont vállalatok esetében [Vhr. 52. §-ának

(1) bekezdése] az áramszolgáltató köteles a tervezett kikapcsolásról a fogyasztó közvetlen irányító szervét értesíteni. Ha a kikapcsolásra okot adó körülmények nem veszélyeztetik a közcélú villamosmű üzemvitelét és más fogyasztók villamosenergia vételezését, az áramszolgáltató az ilyen fogyasztó berendezését csak akkor kapcsolhatja ki, ha előzőleg határidő megjelölésével eredménytelenül kérte fel a fogyasztó közvetlen irányító szervét a szabálytalanság megszüntetésére.

(3) Az életbiztonságot, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, vagy a villamosenergia szolgáltatás zavartalanságát közvetlenül veszélyeztető rendellenesség megállapítása esetén az áramszolgáltató a kifogás alá eső fogyasztói berendezést jogosult haladéktalanul kikapcsoltatni.

A szerződés érvényének meghosszabbítása, illetve megszüntetése

15. § (1) Ha a lejárati határidővel kötött szerződést a lejárati időpont előtt legalább egy hónappal a felek közül egyik sem mondja fel, érvénye egy évvel meghosszabbodik.

(2) A fogyasztó a szerződést - eltérő szerződési kikötés vagy külön megállapodás hiányában -legalább 15 napos határidővel bármikor felmondhatja.

(3) Az áramszolgáltató a szerződést abban az esetben mondhatja fel, ha

a) a fogyasztási helyen a további villamosenergia vételezés lehetősége megszűnt,

b) ha a fogyasztási helyen a villamosenergia vételezése több mint 12 hónapja szünetel,

c) a fogyasztó a 14. §-ban foglalt rendelkezések alapján végrehajtott kikapcsolásra alapul szolgáló körülményeket 6 hónapon belül nem szünteti meg, vagy a fogyasztásmérő berendezést önhatalmúlag visszakapcsolja.

(4) Ha a fogyasztó a villamosenergia vételezést meg kívánja szüntetni (pl. elköltözés miatt), köteles a szerződést az áramszolgáltatónál legalább 15 nappal korábban felmondani. Ennek elmulasztása esetén továbbra is kötelezettségben marad és a fogyasztási helyen történő további vételezésért az új fogyasztóval egyetemlegesen felelős.

(5) Ha a fogyasztó a fogyasztási helyet a szerződés előzetes felmondása nélkül végleg elhagyja, az áramszolgáltató jogosult a fogyasztásmérő berendezést kikapcsolni, illetve leszerelni.

Vegyes rendelkezések

16. § (1) Az áramszolgáltató és a fogyasztó jogai és kötelességei tekintetében egyebekben az 1962. évi IV. törvény és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet, valamint az 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv) rendelkezései irányadók. A tervkötelezettségből származó eltérésekre külön jogszabályok irányadók.

(2) A villamosenergia fogyasztással és vételezéssel kapcsolatos bűncselekményekre, szabálysértésekre és egyéb szabálytalanságokra vonatkozó jogkövetkezményeket külön jogszabályok tartalmazzák.

(3) E rendeletet az üzemi villamosműből szolgáltatott villamosenergiára (Vhr. 47. §-a) is értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Az áramszolgáltatók által eddig alkalmazott valamennyi általános és részletes villamosenergia szolgáltatási feltétel hatályát veszti, illetve ezek helyébe ez a rendelet lép.

(5) A már megkötött szerződések e rendelet tartalmának megfelelő érvénnyel hatályban maradnak.

(6) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 90.811/1953. (Tg. É. 50.) NIM utasítás hatályát veszíti.

Dr. Lévárdi Ferenc s. k.,

nehézipari miniszter