1962. évi IV. törvény

a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról

A törvény célja a villamos energia fejlesztése, átvitele és szolgáltatása alapvető szabályainak megállapítása.[1]

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya alá tartozik a villamosenergia, továbbá mindaz a létesítmény (a továbbiakban: villamosmű), amely villamosenergia fejlesztésére (erőmű), illetőleg a villamosenergiának a fejlesztés helyéről a felhasználóhoz (a továbbiakban: fogyasztó) történő átvitelére (távvezetékhálózat, elosztó vezetékhálózat, csatlakozó-berendezés) szolgál.

(2) A Minisztertanács jogosult a villamosművek egyes csoportjait - teljesítőképességük kisebb jelentőségére, vagy sajátos rendeltetésükre figyelemmel - a törvény hatálya alól kivonni.

A villamosmű minősítése

2. § (1) A villamosmű közcélú vagy üzemi villamosmű.

(2) A közcélú villamosmű a lakosság, a vállalatok, az intézmények és más szervek villamos-energia szükségletének kielégítését, valamint a közvilágítás ellátását szolgálja.

(3) Az üzemi villamosmű az üzembentartó saját üzemi energiaszükségletét elégíti ki.

Tulajdoni rendelkezések

3. §[2]

II. FEJEZET

Villamosmű létesítése és üzembentartása

4. § (1) A villamosmű népgazdasági tervezésénél, létesítésénél és üzembentartásánál érvényesíteni kell a műszaki, a biztonsági és az energiagazdálkodási követelményeket; a kivitelezés és az üzembehelyezés engedélyezésénél ezeknek megfelelően kell eljárni.

(2) A villamosmű üzembehelyezésének időpontját előzetesen közzé kell tenni.

(3) A villamosmű üzembentartója köteles a villamosenergiát az engedélyezett áramnemben, periodusszámmal, feszültséggel fejleszteni, átvinni és folyamatosan szolgáltatni.

5. § (1) Népgazdasági vagy honvédelmi érdekből átmeneti villamos-teljesítményhiány esetén -a nehézipari miniszter elrendelheti a villamosenergia fogyasztás korlátozását, illetve szüneteltetését.

(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt intézkedésből eredő károkért kártalanítás nem jár.

III. FEJEZET

A villamosművek együttműködése

6. § (1) Az energiakészlettel való észszerű gazdálkodás és a villamosművek megfelelő kihasználása érdekében a közcélú és a kijelölt üzemi villamosműveket együttműködő villamosenergia rendszerben kell üzemben tartani.

(2) A villamosművek együttműködését - ideértve a külföldi villamosenergia rendszerekkel államközi szerződés keretében való együttműködést is - a Minisztertanács által meghatározott elveknek megfelelően a nehézipari miniszter irányítja.

IV. FEJEZET

Jogok idegen ingatlanon

Használati jog

7. § (1)[3] Villamosműhöz tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést idegen ingatlan (földrészlet, vagy épület) egy részén használati jog alapján lehet létesíteni és fenntartani.

(2) A használati jog állami tulajdonban álló ingatlan esetében a kezelő szerv hozzájárulásával, egyéb ingatlan esetében a tulajdonossal (használóval) létesített megegyezés alapján keletkezik.

(3)[4] A használati jogot hozzájárulás, illetve megegyezés hiányában a villamosmű üzembentartójának kérésére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a területileg illetékes jegyző engedélyezi.

(4) Használati jogot csak akkor lehet engedélyezni, ha gyakorlása az ingatlan (földrészlet vagy épület) rendeltetésszerű használatát nem zárja ki vagy lényegesen nem akadályozza.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott rendelkezés folytán a nem állami tulajdonban levő ingatlanon használati jogot létesíteni nem lehet, a villamosmű üzembentartója az ingatlan kisajátítását kérheti,

8. § (1) A használati jog gyakorlása ellenében a villamosmű üzembentartója az ingatlan tulajdonosának (használójának, kezelőjének) térítést köteles fizetni.

(2)[5] A villamosmű üzembentartója javára szóló használati jogot az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) kell bejegyezni. A bejegyzés elmaradása a jog gyakorlását nem akadályozza. A használati jog gyakorlása a mindenkori üzembentartót illeti meg. A használati jog megszűnése esetén a villamosmű üzembentartója az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzés (telekkönyvi bejegyzés) törlését köteles kérni.

Vezetékjog

9. § (1) Az állami tulajdonban levő villamosműhöz tartozó vezetékek és azok tartószerkezeteinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzembentartására a nehézipari miniszter az üzembentartó javára vezetékjogot engedélyezhet.

(2) A vezetékjog olyan ingatlanra engedélyezhető, melynek rendeltetésszerű használatát a vezetékjog gyakorlása lényegesen nem akadályozza.

(3) A vezetékjog ingyenes, és gyakorlása a mindenkori üzembentartót illeti meg.

10. § (1) A villamosmű üzembentartója a vezetékjog alapján a vezetékek mentén levő fákat, bokrokat, azok ágait, gallyait és gyökereit saját költségén eltávolíthatja, ha azt a vezeték és tartozékainak elhelyezése, karbantartása, javítása, felújítása, és az üzemzavarok megakadályozása szükségessé teszi.

(2) Az eltávolítási munkáról - sürgős szükség esetét kivéve - az érdekelteket előzetesen értesíteni kell.

(3)[6] A villamosmű üzemvitelét, biztonságát veszélyeztető növényzet eltávolításáról, a növényzet benövésének megakadályozásáról az ingatlan tulajdonosa (használója) - a villamosmű üzembentartójával együttműködve - köteles gondoskodni.

11. § (1) Földalatti vezeték és berendezés elhelyezése céljából nem közterületre engedélyezett vezetékjogot az üzembentartó kérelme alapján a telekkönyvbe be kell jegyezni. A bejegyzés elmaradása a jog gyakorlását nem érinti. A vezetékjog megszűnése esetében a telekkönyvi bejegyzés törlése végett a villamosmű üzembentartója intézkedik.

(2) A vezetékjog megszűnik, ha a villamosmű üzembentartója a vezetéket

a) az engedélyezéstől számított 3 éven belül nem építi meg,

b) a megépített vezetéket véglegesen lebontja,

Függőpálya létesítése

12. §[7] Villamosmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötél-pálya stb). és tartószerkezetek idegen ingatlanon való elhelyezésére és üzembentartására a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény 46. §-ában meghatározott eljárás szerint szolgalmi jog alapítását lehet igényelni.

Előmunkálati engedély

13. § (1)[8] A villamosmű létesítésével kapcsolatban a használati jog és a vezetékjog engedélyezése előtt a nehézipari minisztérium (országos hatáskörű szerv) előmunkálati engedélyt adhat.

(2) Az előmunkálatra kiadott engedély alapján az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) ellenszolgáltatás nélkül köteles tűrni, hogy a szükséges jelek elhelyezését, a méréseket és a talajvizsgálatot az ingatlanon elvégezzék.

Biztonsági övezet

14. § (1) A villamosmű közelében levő földterület, illetve légtér a műszakilag indokolt kiterjedésben biztonsági övezetet (védőterületet) képez.

(2) A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan épületet, vagy egyéb létesítményt elhelyezni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a villamosmű biztonságát, az élet- és testi épséget, vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti.

V. FEJEZET

Villamosenergia és teljesítménygazdálkodás

15. § A villamosenergia és teljesítménygazdálkodás irányelveit, feladatait és a feladatokat ellátó szervezetet - az általános energiagazdálkodás követelményeivel összhangban - a Minisztertanács állapítja meg.

VI. FEJEZET

A villamosmű üzembentartója és a fogyasztó közötti jogviszony

16. § (1)[9]

(2) A villamosenergia szolgáltatása, illetve vételezése szerződés alapján történik.

(3) A fogyasztó villamosenergia igényének kielégítését a villamosmű üzembentartója csak műszaki, vagy gazdasági okból tagadhatja meg.

(4) A villamosenergia szolgáltatás és vételezés általános feltételeit külön jogszabály* állapítja meg.[10]

17. § (1) A villamosenergiát felhasználó berendezés (fogyasztóberendezés) üzembentartása nem veszélyeztetheti az élet- és testi épséget, a villamosmű üzemvitelét, más fogyasztók villamosenergia vételezését, valamint a vagyonbiztonságot. A fogyasztóberendezést a szabványoknak és biztonsági előírásoknak megfelelően kell létesíteni és fenntartani.

(2) A villamosmű üzembentartója jogosult a szerződésnek, illetve a villamosenergia szolgáltatás általános feltételeinek meg nem felelő, vagy a tervszerű villamosenergia- és teljesítménygazdálkodás érdekeit sértő vételezés (a továbbiakban együtt: szabálytalan vételezés) esetén a fogyasztót átmenetileg a villamosenergia szolgáltatásból kizárni.

(3) Szabálytalan vételezés esetén felemelt díj tétel alkalmazását is el lehet rendelni.

18. § A fogyasztóberendezésnek az áramnem a névleges feszültség, vagy periodusszám megváltoztatása folytán szükségessé váló átalakításáért a fogyasztó részére költségtérítés jár.

VII. FEJEZET

Felügyelet - ellenőrzés

19. § (1) A közcélú villamosmű főfelügyeleti hatósága a nehézipari miniszter.

(2)[11] Az üzemi villamosmű felett a főfelügyeletet az üzembentartó szerint illetékes 1962. évi IV. törvény, a szakfelügyeletet pedig a nehézipari miniszter gyakorolja.

(3) A villamosenergia- és teljesítménygazdálkodás, a fogyasztóberendezésre vonatkozó balesetelhárítási, az élet- és testi épséget, továbbá az egészségvédelmet célzó rendelkezések, valamint a szabványelőírások megtartásának hatósági ellenőrzését biztosítani kell.

VIII. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

A villamosmű műszaki dolgozóinak képesítése

20. § A villamosműnél műszaki munkakört csak az tölthet be, aki a nehézipari miniszternek és a munkaügyi miniszternek az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben kiadott rendelete szerint a feladat ellátásához megkívánt szakképzettséget és gyakorlatot megszerezte.

Villamosenergia behozatala és kivitele

21. §[12]

Kártalanítási rendelkezések

22. §[13] (1) Ha a villamosmű létesítésével, az előmunkálattal, az üzembentartással vagy a fenntartási munkákkal kapcsolatos, e törvényen alapuló tevékenység során más ingatlanában kár keletkezik, a károsultat kártalanítani kell; ennek mértékére a polgári jog szabályait kell - állami szervnek okozott kár esetében is - alkalmazni.

(2) Ha a vezetékjog alapján elhelyezett villamosmű az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozza, az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás jár. A kártalanítás módjáról és mértékéről külön jogszabály rendelkezik.

A törvény hatályának kiterjesztése

23. § E törvény egyes rendelkezéseit a Minisztertanács a villamosenergián kívül más energiára, energiafejlesztő üzemre, átvivő berendezésre és energiafogyasztóra is kiterjesztheti.

IX. FEJEZET

Hatálybalépés és végrehajtás

Átmeneti rendelkezések

24. § (1) E törvény 1963. július 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével hatályát vesztik:

a) a villamosenergia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931. évi XVI. törvény még hatályban levő rendelkezései azzal, hogy a 23. és 26. §-ban említett építményi jogon használati jogot kell érteni, az építményi jog alapján létesített építmény pedig továbbra is a használati jog jogosultjának tulajdonában marad;

b) az egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamosenergia gazdálkodással kapcsolatos egyes rendelkezéseiről szóló 1946. évi XX. törvény még hatályban levő rendelkezései;

c) a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. számú törvényerejű rendelet melléklete 1. pontjának az 1931. évi XVI. törvényre vonatkozó rendelkezése.

(3)[14] A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. A vezetékjogot engedélyező hatósági feladatokat - az ipari és kereskedelmi miniszter kijelölése alapján - az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet látja el.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára