Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

1962. évi IV. törvény

a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról

A törvény célja a villamos energia fejlesztése, átvitele és szolgáltatása alapvető szabályainak megállapítása.[1]

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya alá tartozik a villamosenergia, továbbá mindaz a létesítmény (a továbbiakban: villamosmű), amely villamosenergia fejlesztésére (erőmű), illetőleg a villamosenergiának a fejlesztés helyéről a felhasználóhoz (a továbbiakban: fogyasztó) történő átvitelére (távvezetékhálózat, elosztó vezetékhálózat, csatlakozó-berendezés) szolgál.

(2) A Minisztertanács jogosult a villamosművek egyes csoportjait - teljesítőképességük kisebb jelentőségére, vagy sajátos rendeltetésükre figyelemmel - a törvény hatálya alól kivonni.

A villamosmű minősítése

2. § (1) A villamosmű közcélú vagy üzemi villamosmű.

(2) A közcélú villamosmű a lakosság, a vállalatok, az intézmények és más szervek villamos-energia szükségletének kielégítését, valamint a közvilágítás ellátását szolgálja.

(3) Az üzemi villamosmű az üzembentartó saját üzemi energiaszükségletét elégíti ki.

Tulajdoni rendelkezések

3. §[2]

II. FEJEZET

Villamosmű létesítése és üzembentartása

4. § (1) A villamosmű népgazdasági tervezésénél, létesítésénél és üzembentartásánál érvényesíteni kell a műszaki, a biztonsági és az energiagazdálkodási követelményeket; a kivitelezés és az üzembehelyezés engedélyezésénél ezeknek megfelelően kell eljárni.

(2) A villamosmű üzembehelyezésének időpontját előzetesen közzé kell tenni.

(3) A villamosmű üzembentartója köteles a villamosenergiát az engedélyezett áramnemben, periodusszámmal, feszültséggel fejleszteni, átvinni és folyamatosan szolgáltatni.

5. § (1) Népgazdasági vagy honvédelmi érdekből átmeneti villamos-teljesítményhiány esetén -a nehézipari miniszter elrendelheti a villamosenergia fogyasztás korlátozását, illetve szüneteltetését.

(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt intézkedésből eredő károkért kártalanítás nem jár.

III. FEJEZET

A villamosművek együttműködése

6. § (1) Az energiakészlettel való észszerű gazdálkodás és a villamosművek megfelelő kihasználása érdekében a közcélú és a kijelölt üzemi villamosműveket együttműködő villamosenergia rendszerben kell üzemben tartani.

(2) A villamosművek együttműködését - ideértve a külföldi villamosenergia rendszerekkel államközi szerződés keretében való együttműködést is - a Minisztertanács által meghatározott elveknek megfelelően a nehézipari miniszter irányítja.

IV. FEJEZET

Jogok idegen ingatlanon

Használati jog

7. § (1)[3] Villamosműhöz tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést idegen ingatlan (földrészlet, vagy épület) egy részén használati jog alapján lehet létesíteni és fenntartani.

(2) A használati jog állami tulajdonban álló ingatlan esetében a kezelő szerv hozzájárulásával, egyéb ingatlan esetében a tulajdonossal (használóval) létesített megegyezés alapján keletkezik.

(3)[4] A használati jogot hozzájárulás, illetve megegyezés hiányában a villamosmű üzembentartójának kérésére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a területileg illetékes jegyző engedélyezi.

(4) Használati jogot csak akkor lehet engedélyezni, ha gyakorlása az ingatlan (földrészlet vagy épület) rendeltetésszerű használatát nem zárja ki vagy lényegesen nem akadályozza.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott rendelkezés folytán a nem állami tulajdonban levő ingatlanon használati jogot létesíteni nem lehet, a villamosmű üzembentartója az ingatlan kisajátítását kérheti,

8. § (1) A használati jog gyakorlása ellenében a villamosmű üzembentartója az ingatlan tulajdonosának (használójának, kezelőjének) térítést köteles fizetni.

(2)[5] A villamosmű üzembentartója javára szóló használati jogot az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) kell bejegyezni. A bejegyzés elmaradása a jog gyakorlását nem akadályozza. A használati jog gyakorlása a mindenkori üzembentartót illeti meg. A használati jog megszűnése esetén a villamosmű üzembentartója az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzés (telekkönyvi bejegyzés) törlését köteles kérni.

Vezetékjog

9. § (1) Az állami tulajdonban levő villamosműhöz tartozó vezetékek és azok tartószerkezeteinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzembentartására a nehézipari miniszter az üzembentartó javára vezetékjogot engedélyezhet.

(2) A vezetékjog olyan ingatlanra engedélyezhető, melynek rendeltetésszerű használatát a vezetékjog gyakorlása lényegesen nem akadályozza.

(3) A vezetékjog ingyenes, és gyakorlása a mindenkori üzembentartót illeti meg.

10. § (1) A villamosmű üzembentartója a vezetékjog alapján a vezetékek mentén levő fákat, bokrokat, azok ágait, gallyait és gyökereit saját költségén eltávolíthatja, ha azt a vezeték és tartozékainak elhelyezése, karbantartása, javítása, felújítása, és az üzemzavarok megakadályozása szükségessé teszi.

(2) Az eltávolítási munkáról - sürgős szükség esetét kivéve - az érdekelteket előzetesen értesíteni kell.

(3)[6] A villamosmű üzemvitelét, biztonságát veszélyeztető növényzet eltávolításáról, a növényzet benövésének megakadályozásáról az ingatlan tulajdonosa (használója) - a villamosmű üzembentartójával együttműködve - köteles gondoskodni.

11. § (1) Földalatti vezeték és berendezés elhelyezése céljából nem közterületre engedélyezett vezetékjogot az üzembentartó kérelme alapján a telekkönyvbe be kell jegyezni. A bejegyzés elmaradása a jog gyakorlását nem érinti. A vezetékjog megszűnése esetében a telekkönyvi bejegyzés törlése végett a villamosmű üzembentartója intézkedik.

(2) A vezetékjog megszűnik, ha a villamosmű üzembentartója a vezetéket

a) az engedélyezéstől számított 3 éven belül nem építi meg,

b) a megépített vezetéket véglegesen lebontja,

Függőpálya létesítése

12. §[7] Villamosmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötél-pálya stb). és tartószerkezetek idegen ingatlanon való elhelyezésére és üzembentartására a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény 46. §-ában meghatározott eljárás szerint szolgalmi jog alapítását lehet igényelni.

Előmunkálati engedély

13. § (1)[8] A villamosmű létesítésével kapcsolatban a használati jog és a vezetékjog engedélyezése előtt a nehézipari minisztérium (országos hatáskörű szerv) előmunkálati engedélyt adhat.

(2) Az előmunkálatra kiadott engedély alapján az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) ellenszolgáltatás nélkül köteles tűrni, hogy a szükséges jelek elhelyezését, a méréseket és a talajvizsgálatot az ingatlanon elvégezzék.

Biztonsági övezet

14. § (1) A villamosmű közelében levő földterület, illetve légtér a műszakilag indokolt kiterjedésben biztonsági övezetet (védőterületet) képez.

(2) A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan épületet, vagy egyéb létesítményt elhelyezni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a villamosmű biztonságát, az élet- és testi épséget, vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti.

V. FEJEZET

Villamosenergia és teljesítménygazdálkodás

15. § A villamosenergia és teljesítménygazdálkodás irányelveit, feladatait és a feladatokat ellátó szervezetet - az általános energiagazdálkodás követelményeivel összhangban - a Minisztertanács állapítja meg.

VI. FEJEZET

A villamosmű üzembentartója és a fogyasztó közötti jogviszony

16. § (1)[9]

(2) A villamosenergia szolgáltatása, illetve vételezése szerződés alapján történik.

(3) A fogyasztó villamosenergia igényének kielégítését a villamosmű üzembentartója csak műszaki, vagy gazdasági okból tagadhatja meg.

(4) A villamosenergia szolgáltatás és vételezés általános feltételeit külön jogszabály* állapítja meg.[10]

17. § (1) A villamosenergiát felhasználó berendezés (fogyasztóberendezés) üzembentartása nem veszélyeztetheti az élet- és testi épséget, a villamosmű üzemvitelét, más fogyasztók villamosenergia vételezését, valamint a vagyonbiztonságot. A fogyasztóberendezést a szabványoknak és biztonsági előírásoknak megfelelően kell létesíteni és fenntartani.

(2) A villamosmű üzembentartója jogosult a szerződésnek, illetve a villamosenergia szolgáltatás általános feltételeinek meg nem felelő, vagy a tervszerű villamosenergia- és teljesítménygazdálkodás érdekeit sértő vételezés (a továbbiakban együtt: szabálytalan vételezés) esetén a fogyasztót átmenetileg a villamosenergia szolgáltatásból kizárni.

(3) Szabálytalan vételezés esetén felemelt díj tétel alkalmazását is el lehet rendelni.

18. § A fogyasztóberendezésnek az áramnem a névleges feszültség, vagy periodusszám megváltoztatása folytán szükségessé váló átalakításáért a fogyasztó részére költségtérítés jár.

VII. FEJEZET

Felügyelet - ellenőrzés

19. § (1) A közcélú villamosmű főfelügyeleti hatósága a nehézipari miniszter.

(2)[11] Az üzemi villamosmű felett a főfelügyeletet az üzembentartó szerint illetékes 1962. évi IV. törvény, a szakfelügyeletet pedig a nehézipari miniszter gyakorolja.

(3) A villamosenergia- és teljesítménygazdálkodás, a fogyasztóberendezésre vonatkozó balesetelhárítási, az élet- és testi épséget, továbbá az egészségvédelmet célzó rendelkezések, valamint a szabványelőírások megtartásának hatósági ellenőrzését biztosítani kell.

VIII. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

A villamosmű műszaki dolgozóinak képesítése

20. § A villamosműnél műszaki munkakört csak az tölthet be, aki a nehézipari miniszternek és a munkaügyi miniszternek az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben kiadott rendelete szerint a feladat ellátásához megkívánt szakképzettséget és gyakorlatot megszerezte.

Villamosenergia behozatala és kivitele

21. §[12]

Kártalanítási rendelkezések

22. §[13] (1) Ha a villamosmű létesítésével, az előmunkálattal, az üzembentartással vagy a fenntartási munkákkal kapcsolatos, e törvényen alapuló tevékenység során más ingatlanában kár keletkezik, a károsultat kártalanítani kell; ennek mértékére a polgári jog szabályait kell - állami szervnek okozott kár esetében is - alkalmazni.

(2) Ha a vezetékjog alapján elhelyezett villamosmű az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozza, az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás jár. A kártalanítás módjáról és mértékéről külön jogszabály rendelkezik.

A törvény hatályának kiterjesztése

23. § E törvény egyes rendelkezéseit a Minisztertanács a villamosenergián kívül más energiára, energiafejlesztő üzemre, átvivő berendezésre és energiafogyasztóra is kiterjesztheti.

IX. FEJEZET

Hatálybalépés és végrehajtás

Átmeneti rendelkezések

24. § (1) E törvény 1963. július 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével hatályát vesztik:

a) a villamosenergia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931. évi XVI. törvény még hatályban levő rendelkezései azzal, hogy a 23. és 26. §-ban említett építményi jogon használati jogot kell érteni, az építményi jog alapján létesített építmény pedig továbbra is a használati jog jogosultjának tulajdonában marad;

b) az egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamosenergia gazdálkodással kapcsolatos egyes rendelkezéseiről szóló 1946. évi XX. törvény még hatályban levő rendelkezései;

c) a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. számú törvényerejű rendelet melléklete 1. pontjának az 1931. évi XVI. törvényre vonatkozó rendelkezése.

(3)[14] A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. A vezetékjogot engedélyező hatósági feladatokat - az ipari és kereskedelmi miniszter kijelölése alapján - az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet látja el.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1993. évi LXXXII. törvény 1. §-a. Hatályos 1993.08.03.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1993.08.03.

[3] Módosította az 1993. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos 1993.08.03.

[4] Módosította az 1991. évi XX. törvény 69. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[5] Módosította az 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 48. § (6) bekezdése. Hatályos 1973.01.01.

[6] Beiktatta az 1993. évi LXXXII. törvény 2. §-a. Hatályos 1993.08.03.

[7] Módosította az 1993. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos 1993.08.03.

[8] Módosította az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 6. § -a. Hatályos 1982.01.01.

[9] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1993.08.03.

[10] *Szabályozására lásd 1/1966. (I. 23.) NIM rendelet, 4/1971. (VI. 5.) NIM rendelet

[11] Módosította az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 6. § -a. Hatályos 1982.01.01.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1993.08.03.

[13] Megállapította az 1980. évi 17. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1980.09.20.

[14] Megállapította az 1993. évi LXXXII. törvény 3. §-a. Hatályos 1993.08.03.

Tartalomjegyzék