40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet

a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény végrehajtásáról

A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtására a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli:

(Az 1. §-hoz.)

1. § A VET alkalmazásában

a) villamosenergián a fejlesztett, az átvitt, az elosztott, a felhasznált villamosenergiát (kilowattórát), a hatásos villamos teljesítményt (kilowattot), a meddő villamos teljesítményt (kilovart), illetve a látszólagos villamos teljesítményt (kilovoltam-pert) kell érteni;

b) erőmű az olyan energiaátalakító berendezés, amely valamely energiahordozó (szén, gáz, olaj, víz, hasadó anyag stb.) felhasználásával villamosenergiát vagy villamosenergia fejlesztésével egybekötötten hőenergiát fejleszt; ide tartozik az erőmű területén létesített átalakító- és kapcsolóberendezés is;

c) távvezetékhálózat az a nagyfeszültségű vezetékrendszer és a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezés, amely a villamosenergiának a fejlesztés helyéről a fogyasztási körzetbe való átvitelére szolgál;

d) elosztó vezetékhálózat a helység (község, város) területén levő fogyasztók villamosenergia ellátására létesített nagyfeszültségű vezetékrendszer, átalakító- és kapcsolóberendezés, valamint az ezekről szétágazó kisfeszültségű vezetékrendszer, ideértve a közvilágítási vezetéket és berendezést is;

e) csatlakozóberendezés az a vezetékrendszer, a hozzátartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel, amely a távvezetéket vagy elosztó vezetékhálózatot köti össze a fogyasztónak átadott villamosenergia mérésére szolgáló berendezéssel; ide tartozik a mérőberendezés is.

2. § A VET alkalmazásában a villamosmű teljesítőképességén

a) erőmű esetében a beépített villamosenergia fejlesztő egységek kilowattban kifejezett teljesítőképességének összegét;

b) egyéb esetben (vezeték, átalakító berendezés stb.) pedig az üzemben és üzemképes állapotban (üzemi tartalékban) tartott berendezés által a szabványok megtartásával átvihető teljesítmény kilovoltamperben kifejezett összegét

kell érteni.

3. § (1) A VET hatálya nem terjed ki

a) a járműbe (mozdonyba, repülőgépbe, közúti járműbe stb.) beépített, valamint repülőtéren létesített villamosenergia fejlesztő-, átalakító-, kapcsoló vagy tárolóberendezésre;

b) a vasúti és egyéb villamosvontatás munkavezetékére és a munkavezeték közvetlen ellátását szolgáló átalakító- és kapcsolóberendezésre;

c) kutatás, vagy oktatás céljára létesített villamosműre;

d) a közcélú villamosműtől elkülönítetten működő 1000 kilowattnál nem nagyobb teljesítőképességű, kizárólag a mezőgazdasági vízhasznosítás (öntözés), vagy a vizek kártétele elleni védekezés céljára, vagy pedig tartalékul szolgáló üzemi erőműre;

e) az állami és szövetkezeti szerv, illetőleg a szövetkezet 200 kilowattnál nem nagyobb teljesítőképességű, a közcélú villamosműtől elkülönítetten működő üzemi erőművére;

f) az 5 kilowattnál nem nagyobb teljesítőképességű villamosenergia fejlesztő berendezésre;

g) a vezetékes, vagy vezeték nélküli távközlő (távbeszélő, távíró, távjelző, távműködtető, távmérő) berendezésre.

(2) Az (1) bekezdés g) pontja nem vonatkozik a villamosmű üzembentartójának kezelésében levő arra a távközlő berendezésre és vezetékre, amelyet a közlekedés- és postaügyi miniszter a nehézipari miniszterrel együttesen a villamosmű tartozékának minősít.

4. § (1) A VET 1. §-ának (1) bekezdése alapján nem minősül villamosműnek a fogyasztóberendezés és a fogyasztó üzemében, lakásában vagy ingatlanán levő villamos elosztóhálózat és kapcsolóberendezés, amely az átadott villamosenergia mérésére szolgáló berendezést köti össze a fogyasztóberendezéssel.

(2) Az (1) bekezdésben említett berendezés közterületet érintő, vagy meglevő, nem a fogyasztó használatában álló más vezetéket keresztező, vagy azt megközelítő részének létesítéséhez az érintett (keresztezett vagy megközelített) létesítmény szerint hatáskörrel rendelkező hatóság engedélye szükséges.

(A 2. §-hoz.)

5. § A közcélú és üzemi erőmű minősítésén nem változtat, ha az erőmű a villamosenergia fejlesztéséhez hulladékenergia-hordozót használ fel, illetve hőenergia szükségletet is kielégít.

6. § A villamosmű minősítéséről, továbbá az üzemi villamosműnek közcélú villamosművé, illetőleg közcélú villamosműnek üzemi villamosművé történő átminősítéséről a nehézipari miniszter az érdekelt miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével) egyetértésben határoz.

(A 3. §-hoz.)

(1) A csatlakozóberendezés a fogyasztó tulajdonában is állhat.

(2) Az átadott, illetve mért villamosenergia -ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - a fogyasztó tulajdona.

(A 4. §-hoz.)

8. § (1) A villamosmű létesítése és üzembehelyezése tekintetében a beruházásokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit a VET-tel összhangban kell alkalmazni.

(2) Az üzemi villamosműre vonatkozó beruházási program jóváhagyásához, illetve a beruházási engedélylap kiállításához [a 45/1961. (XII. 9) Korm. rendelet 14. §-a] a nehézipari miniszter egyetértése szükséges.

(3) A (2) bekezdés szerinti egyetértés nem mentesít az egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megtartása alól.

9. § (1) A villamosmű műszaki tervezésénél, létesítésénél, üzembehelyezésénél, átalakításánál, bővítésénél a magyar szabványokat, valamint a balesetelhárító és egészségvédelmi óvórendszabályokat alkalmazni kell.

(2) A villamosmű létesítésére, átalakítására és bővítésére - ideértve a műszaki tervek és számítások készítését is - valamint üzembehelyezésére vonatkozó műszaki feltételeket az. (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a nehézipari miniszter állapítja meg.

(3) Bányavállalat kezelésében levő üzemi villamosmű esetén a (2) bekezdésben említett feltételeket az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével egyetértésben kell megállapítani.

(4) Az út-, vasúthálózat, a közlekedési- és távközlő berendezések keresztezésének és megközelítésének feltételeit és az érintett szervek együttműködését a nehézipari miniszter és a közlekedés-és postaügyi miniszter együttesen szabályozza.

10. § (1) A villamosműhöz tartozó létesítményt - a népgazdasági érdekek mérlegelésével - általában úgy kell elhelyezni, hogy más célt szolgáló létesítmény rendeltetésszerű használatát és megfelelő fejlesztését ne akadályozza.

(2) A létesítmény elhelyezése során biztosítani kell az erdőkről, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről, valamint a műemlék- és természetvédelemről szóló rendelkezések, továbbá a vízügyi jogszabályok megtartását és az erőmű által történő levegőszennyezésnek a műszakilag és gazdaságosan megvalósítható lehető legkisebb mértékre való csökkentését.

11. § (1) A villamosmű üzembentartója köteles a nyomvonalas létesítmény helyének megjelölését tartalmazó nyomvonalrajzot készíteni, azt folyamatosan kiegészíteni, a műszaki adatokat nyilvántartani és azokról az érdekelt szerv és az ingatlan tulajdonosának, használójának kérésére tájékoztatást adni.

(2) A nyomvonalrajz tartalmára és a nyilvántartás módjára vonatkozó szabályokat a nehézipari miniszter állapítja meg.

12. § A villamosmű létesítése során az energiagazdálkodási követelményeket az energiahordozók kiválasztásánál, az erőművek telepítésénél, a gépegységek nagyságának és a gőzjellemzők meghatározásánál, az együttműködő villamosenergiarendszer bővítésénél, valamint a hálózati veszteségek csökkentésénél kell érvényesíteni.

13. § (1) Üzemi villamosmű (erőmű) akkor létesíthető, ha az

a) az üzem sajátos (termelési stb.) jellegére tekintettel tartalékul szolgál a közcélú villamosműből történő villamosenergia szolgáltatás üzemzavara esetére,

b) az üzemi villamosenergia szükségletet hőenergia szükségletének kielégítésével együtt gazdaságosabban biztosítja, mint a közcélú villamosmű, vagy

c) az üzemben hulladékenergia áll rendelkezésre,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennállását a nehézipari miniszter ellenőrizheti.

14. § A nehézipari miniszter - a műszaki és gazdasági feltételek fennállása esetén - az illetékes miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével) egyetértésben elrendelheti

a) gőzenergiát igénylő üzemben ellennyomásos vagy gőzelvételes üzemi villamosmű létesítését;

b) hulladékenergiát hasznosító üzemi villamosmű létesítését;

c) nem gazdaságosan működő üzemi villamosmű átalakítását, üzemen kívül helyezését vagy megszüntetését.

15. § Üzemi villamosművet úgy kell létesíteni, hogy közcélú villamosműhöz való csatlakozása műszakilag lehetséges legyen. Ez alól a nehézipari miniszter kivételt engedélyezhet.

16. § (1) A közcélú villamosműhöz való csatlakozás és az egyéb szolgáltatások díjaira nézve külön jogszabályok az irányadók.

(2) A közvilágítási berendezés megvalósításának fedezetéről a területileg illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

(3) Belterületi és külterületi település villamosításánál és hálózatbővítésénél az állami beruházási kereten felül a községfejlesztési alapból történő hozzájárulást, valamint önként vállalt fogyasztói hozzájárulást is igénybe lehet venni. A hozzájárulás feltételeit és az így létesített elosztó vezetékhálózattal kapcsolatos vagyonrendezés szabályait a nehézipari miniszter a pénzügyminiszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben állapítja meg.

17. § (1) A villamosmű létesítésével kapcsolatban üzembehelyezési eljárást [45/1961. (XII. 9.) Korm. rendelet 39. §-a] kell lefolytatni a nehézipari miniszter bevonásával.

(2) A villamosmű üzembehelyezésének (feszültség alá helyezésének) időpontját legalább 48 órával megelőzően a helyi szokásoknak és a villamosmű üzemvitelére vonatkozó szabályzatnak [19. § (2) bek.] megfelelően a beruházó, illetőleg az üzembentartó köteles közzétenni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya alól kisfeszültségű elosztó vezetékhálózat kisebb mérvű bővítése és ugyanilyen csatlakozóberendezés létesítése esetében az üzemviteli szabályzat kivételt engedhet.

18. § A közcélú villamosmű üzembentartója köteles:

a) a fogyasztók villamosenergia szükségletét a villamosmű üzembiztos teljesítőképességének határáig szerződésszerűen kielégíteni;

b) az előrelátható üzemszünetet a fogyasztókkal előzetesen közölni;

c) a villamosenergia szolgáltatás üzemzavarait elhárítani és szüneteit a legrövidebb időre korlátozni.

19. § (1) A villamosművet a 9. § (2) bekezdésében említett műszaki feltételeknek és a villamosmüvek üzemvitelére vonatkozó szabályzatnak megfelelően kell üzemben-, illetve karbantartani.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályzatot a nehézipari miniszter az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével egyetértésben adja ki.

20. § (1) Az áramnemet, a periódusszámot és a névleges feszültséget a villamosmű beruházási programjának jóváhagyásakor, illetve a beruházási engedélylap kiállításakor kell engedélyezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jellemzők megváltoztatásához a nehézipari miniszter engedélye szükséges.

21. § (1) Ha a villamosmű üzembentartója jogosult idegen ingatlanon karbantartási és javítási munkát teljesíteni, azt - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megtartásával - bármikor elvégezheti.

(2) Közterület burkolatát érintő hálózat bővítési, karbantartási, felújítási és javítási munkát - közveszély és üzemzavar esetét kivéve - csak a területileg illetékes községi, városi (fővárosi, illetve megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága rendelkezéseinek megfelelően szabad végezni. Közutakon történő munkálatok esetén külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(3) A nem közterületen végzett, az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó munkát a tulajdonossal (használóval, kezelővel) előzetesen közölni kell. A közlés nem mentesít az ingatlan megközelítésére vagy a belépés engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok megtartása alól.

(Az 5. §-hoz.)

22. § (1) A VET 5. §-ának (1) bekezdése értelmében elrendelt korlátozás illetve szüneteltetés kiterjedhet az ország egész területére, egyes területrészekre, fogyasztókra és fogyasztási nemekre.

(2) Az országos korlátozást a Minisztertanács és az Országos Tervhivatal elnöke által meghatározott keretben az érdekelt miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) meghallgatásával a nehézipari miniszter által meghatározott sorrend szerint kell végrehajtani.

(3) Ha a korlátozás egyes területrészeket érint, a sorrendet a nehézipari miniszter határozza meg az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága ipari szakigazgatási szervének meghallgatása után.

(A 6. §-hoz.)

23. § (1) A nehézipari miniszter az üzemi villamosmű főfelügyeletét ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) meghallgatásával jelöli ki az együttműködésben részt vevő üzemi villamosművet (erőművet).

(2) Az együttműködő üzemi erőmű üzembentartója saját üzemében csak a tervszerű villamosenergia-gazdálkodás alapján meghatározott keretben fogyaszthat villamosenergiát, illetve vehet igénybe teljesítményt. Az ezen felül fejlesztett villamosenergiát, illetve teljesítményt köteles az együttműködő villamosenergia rendszernek átadni.

24. § (1) Az együttműködő villamosenergia rendszer üzembiztosan igénybevehető teljesítményének éves tervét - a külföldről rendelkezésre álló teljesítményt is figyelembe véve - az együttműködésre kijelölt üzemi erőművek szerint illetékes miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben a nehézipari miniszter állapítja meg és az Országos Tervhivatal elnöke hagyja jóvá.

(2) Az együttműködő villamosenergia rendszer villamosenergia fejlesztési és a külföldről való villamosenergia behozatali tervét az éves népgazdasági terv keretében kell megállapítani.

25. § Az együttműködésben részt vevő erőművek mindenkori hatásos és meddő terhelését (napi fejlesztési menetrendjét) a népgazdasági terv alapján a nehézipari miniszter állapítja meg. A megállapítás során figyelembe kell venni a biztonságos üzemvitel és az ésszerű energiagazdálkodás követelményeinek megfelelően az üzemi hulladékenergia felhasználását, illetve a hőszolgáltatási igényeket is.

26. § (1) A villamosenergia fejlesztő-, vagy energiavisszanyerő berendezésnek a közcélú villamosművel való összekapcsolási feltételeit a nehézipari miniszter határozza meg.

(2) Az együttműködés szabályait a 19. § (2) bekezdésében említett üzemviteli szabályzatban kell meghatározni.

(3) A villamosműben keletkezett üzemzavar körülményeit a nehézipari miniszter jogosult megvizsgáltatni és az üzembentartót az üzemzavar megszüntetésére kötelezni.

(A 7. §-hoz.)

27. § (1) A VET 7. § (3) bekezdésében említett használati jog engedélyezése a járási, városi (fővárosi, illetve megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya hatáskörébe tartozik.

(2) A VET 7. § (4) bekezdése szerinti rendeltetésszerű használat tekintetében a használati jog engedélyezésének időpontja az irányadó; állami szerv kezelésében (használatában) álló ingatlan esetében ebből a szempontból a távlati fejlesztési tervben szereplő feladatokat is figyelembe kell venni.

(3) A villamosmű üzembentartója a használati jog alapján elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést kezelheti, karbantarthatja, javíthatja és felújíthatja.

(A 8. §-hoz.)

28. § (1) A használati jog létesítésének feltételeit és a használati jog gyakorlása ellenében járó térítésre vonatkozó jogszabályokat a nehézipari miniszter a pénzügyminiszterrel, az igazságügyminiszterrel, az építésügyi miniszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, erdőterület tekintetében az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével, bányatelket illetően pedig az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével egyetértésben állapítja meg.

(2) Ha a felek között a térítés mértéke tekintetében vita keletkezik, az eljárás bírói útra tartozik.

29. § A VET 7. §-ának (3) bekezdése alapján engedélyezett, határozatlan időtartamra szóló használati jog az engedélyező hatóság határozatával szűnik meg.

(A 9. §-hoz.)

30. § (1) A VET 9. § (2) bekezdésében említett rendeltetésszerű használat tekintetében a vezetékjog engedélyezésének időpontja az irányadó; állami szerv kezelésében (használatában) álló ingatlan esetében ebből a szempontból a távlati fejlesztési tervben szereplő feladatokat is figyelembe kell venni,

(2) A nehézipari miniszter a vezetékjogot a 8. § szerinti eljárás során vagy a vezeték nyomvonalára vonatkozó területfelhasználási engedély alapján adja meg. A vezetékjog engedélyezésével kapcsolatos szabályokat a nehézipari miniszter az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben állapítja meg.

(3) A területfelhasználási engedély megadására mező- és erdőgazdasági területnek a termelésből való kivonására külön jogszabályok az irányadók.

31. § (1) A vezetékjog alapján létesített tartószerkezet egy-egy oszlopa által elfoglalt terület szántón, réten, legelőn, erdőben legfeljebb 16 m2, egyéb ingatlanon 5 m2 lehet.

(2) A nehézipari miniszter az illetékes miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével) egyetértésben esetenként hozzájárulhat az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb területrész elfoglalásához.

32. § A villamosmű üzembentartója a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

a) föld alatti és föld feletti vezetéket, elosztó-, csatlakozó- és üzemi távközlő vezetéket helyezhet el;

b) tartószerkezetet, tartószerkezeten elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést, a villamosmű üzemvitelét szolgáló csővezetéket és csatornát létesíthet;

c) vasút- és postaüzem céljára szolgáló létesítményt, utat, folyót, vízfolyást, tavat és csatornát keresztezhet;

d) az elhelyezett létesítményeket kezelheti, karbantarthatja, javíthatja, felújíthatja, bővítheti és eltávolíthatja.

33. § Vezetéknek folyó, vízfolyás, tó és csatorna mentén vagy felett történő elhelyezésére, továbbá a víz medrében való átvezetésére, valamint a vezeték áthelyezésére, illetve eltávolítására vonatkozó szabályokat a nehézipari miniszter és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője együttesen állapítják meg.

34. § (1) Ha a villamosműhöz tartozó vezeték megépítését valamely már meglevő távközlő berendezés (távbeszélő, távíró, távjelző, távműködtető, távmérő) vagy villamosvezeték akadályozza, az állami tulajdonban álló villamosmű üzembentartója (beruházója) a meglevő vezeték saját költségén történő áthelyezését igényelheti. Ebben az esetben az áthelyezendő vezeték új nyomvonalát annak üzembentartója által tett javaslat alapján kell kijelölni.

(2) Az áthelyezett vezeték nyomvonalára a vezetékjogot - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - ugyancsak a nehézipari miniszter engedélyezi az áthelyezett vezeték üzembentartója javára abban az esetben is, ha ez a vezeték egyébként nem tartozik a VET hatálya alá.

(A 10. §-hoz.)

35. § A vezeték elhelyezése előtt a villamosmű üzembentartója köteles felhívni az ingatlan tulajdonosát (használóját, kezelőjét) az akadályt képező fa, bokor eltávolítására, illetve gallyazására.

36. § (1) A VET 10. § (1) bekezdése szerinti munkálatokat a városképnek, a zöldterületek és a növények védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően és az ingatlan tulajdonosának (használójának, kezelőjének) érdekeivel összhangban kell végrehajtani.

(2) Erdőnek, illetve fásított területnek vezeték létesítése céljából való átvágása esetén a faanyag szükséges kitermeléséről az erdő kezelője (használója) gondoskodik.

(3) Sürgős szükség esetén a kitermelést a villamosmű is elvégezheti. A kitermelt faanyagot az erdő kezelőjének (használójának), illetőleg a fa tulajdonosának át kell adni. Az eljárás részletes feltételeit a nehézipari miniszter és az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője együttesen szabályozzák, az út- és vasútmenti fásítások esetén a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben.

(A 12. §-hoz.)

37. § A VET 12. §-a alapján létesített függőpálya biztonságára és védőterületére, a függőpályára érvényes szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(A 13. §-hoz.)

38. § Az előmunkálati engedély a kiadásától számított egy évig érvényes.

39. § (1) Az előmunkálatok megkezdésének idejét és helyét a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal a községi, városi (fővárosi, megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási szervének be kell jelenteni, az ingatlan tulajdonosának (használójának, kezelőjének) értesítése és a helyi szokásoknak megfelelő hirdetmény útján való közzététel céljából.

(2) Erdőterületen végzett előmunkálatokról az erdő kezelőjét (használóját), bányatelek érintése esetén a bányavállalatot, vízi létesítmény esetén az illetékes vízügyi igazgatóságot is értesíteni kell,

(3) Az előmunkálati engedély az ingatlan megközelítésére, vagy a belépés engedélyezésére vonatkozó külön szabályok megtartása alól nem mentesít.

(4) Ha az előmunkálati tevékenység az erdő rendeltetésszerű használatát akadályozza, a villamosmű az 1961. évi VII. törvény 25. §-a szerint köteles eljárni.

(A 14. §-hoz.)

40. § (1) A biztonsági övezet szükséges terjedelmét a villamosmű és a villamosművet veszélyeztető különböző létesítmények és cselekmények jellegének megfelelően kell megállapítani.

(2) A villamosmű biztonsági övezetének terjedelmét, továbbá azokat a tevékenységeket, amelyek a biztonsági övezetben korlátozás alá esnek vagy tilosak, a villamosmű létesítésére és üzemvitelére vonatkozó szabványoknak, a balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályoknak, valamint az egyéb hatósági előírásoknak megfelelően a nehézipari miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben említett rendeletben meg kell határozni azokat az eseteket is, amelyekben a biztonsági övezet felismerése érdekében a villamosmű elhelyezését feltüntető jeleket kell alkalmazni.

(4) A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a villamosmű tervezésénél, a használati és vezetékjog megállapításánál, valamint gyakorlásánál figyelembe kell venni.

41. § Ha a biztonsági övezet következtében építési tilalom elrendelése szükséges, az építésügyi jogszabályok szerint kell eljárni.

42. § Ha a biztonsági övezet vízi létesítmények, vagy védőidomok védelmére megállapított védőterületet érint, a villamosmű berendezésének elhelyezését a vízügyi és az egészségügyi hatóság helyi szerveivel egyetértésben kell megállapítani.

43. § Aki a biztonsági övezetre vonatkozó tiltó vagy korlátozó rendelkezéseket megszegi, az eredeti állapotot köteles saját költségén helyreállítani és a kárt megtéríteni.

(A 15. §-hoz.)

44. § (1) Az ipar, a közlekedés és mezőgazdaság villamosenergia felhasználásának, valamint a hatásos és meddő teljesítmény igénybevételének ki kell elégítenie a korszerű gazdálkodás követelményeit.

(2) A nehézipari miniszter az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben jogosult általános érvényű műszaki és gazdálkodási rendelkezéseket kiadni, amelyek a VET 15. §-a szerinti irányelvek és feladatok szem előtt tartásával a villamosenergia szétosztását és fogyasztását szabályozzák.

45. § (1) A nehézipari miniszter a villamosenergia gazdálkodás érdekében engedélyhez kötheti a jelentősebb fogyasztóberendezés belföldi célra való gyártását, külföldről belföldi használatra történő behozatalát és ezek használatát.

(2) A jelentősebb fogyasztóberendezéseket és az engedélyezés feltételeit a nehézipari miniszter az érdekelt miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével) egyetértésben határozza meg.

46. § Az üzemi erőmű üzembentartója köteles a fejlesztett, saját üzemi szükségletét meghaladó villamosenergiát a közcélú villamosmű üzembentartójának átadni. E rendelkezést alkalmazni kell a VET hatálya alá nem tartozó erőműben fejlesztett villamosenergiára is.

47. § A nehézipari miniszter esetenként engedélyt adhat, hogy az üzemi villamosmű üzembentartója az általa fejlesztett villamosenergiát nem üzemi szükségletére is felhasználhassa, illetőleg ugyanahhoz a minisztériumhoz (országos hatáskörű szervhez) tartozó vállalatnak szolgáltathassa.

48. § A fogyasztó a villamosenergiára, illetve teljesítményre vonatkozó igényét a nehézipari miniszter által megállapított szabályok szerint köteles bejelenteni a villamosmű üzembentartójának.

(A 16.-17. §-hoz.)

49. § Az állami, a szövetkezeti és a társadalmi szervezetekkel, mint fogyasztókkal - ha jogszabály kivételt nem tesz - a villamosenergia szolgáltatásra tervszerződést kell kötni.

50. § A hálózatra való rákapcsolás, a villamosenergia szolgáltatás és vételezés általános feltételeit, és szabálytalan vételezés esetén alkalmazható jogkövetkezményeket a nehézipari miniszter állapítja meg.

51. § A közvilágítási célra történő villamosenergia szolgáltatás feltételeit a nehézipari miniszter a belügyminiszterrel és a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg. Ebben kell szabályozni a közvilágítás létesítésének, fenntartásának és üzembentartásának feltételeit is,

52. § (1) Tervszerű villamosenergia gazdálkodásba bevont vállalatok esetében a VET 17. § (2) bekezdésében szabályozott szolgáltatásból való kizárás feltételeire külön jogszabályok az irányadók.

(2) A VET 17. § (3) bekezdésében említett díjtételeket és az alkalmazás feltételeit a nehézipari miniszter az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben rendelettel állapítja meg.

(A 18. §-hoz.)

53. § A VET 18. §-ában említett költségtérítés feltételeit és mértékét a nehézipari miniszter a pénzügyminiszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben rendelettel határozza meg.

(A 19. §-hoz.)

54. § Az üzemi villamosmű felett a szakfelügyelet gyakorlásának módját a nehézipari miniszter az üzemviteli szabályzatban [19. § (2) bek.] állapítja meg.

55. § (1) A VET 19. §-ának (3) bekezdésében említett feladatok ellátását a nehézipari miniszter főfelügyelete alatt működő szerv végzi. A nehézipari miniszter az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével egyetértésben rendelettel állapítja meg a szervnek a biztonsággal és a munkavédelemmel kapcsolatos hatáskörét. A szerv működése nem érinti a szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyvében, valamint a bányahatóságnak az 1960. évi III. törvényben biztosított jogkörét.

(2) A VET 19. §-a szerinti felügyelet és ellenőrzés ellátása érdekében a villamosmű üzembentartója és a fogyasztó köteles minden olyan tájékoztatást és adatszolgáltatást megadni, amely a villamosenergia fejlesztésének, átvitelének és fogyasztásának tervezéséhez, továbbá a felügyelet és ellenőrzés gyakorlásához szükséges.

56. § A villamosmű üzemvitelét, valamint a fogyasztóberendezést és az 55. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást a nehézipari miniszter helyszíni vizsgálat útján is ellenőriztetheti. A villamosmű üzembentartója és a fogyasztó köteles az ellenőrzéssel megbízott személynek az üzembe való azonnali belépését az egyébként érvényes szabályok szerint engedélyezni és az ellenőrzés lefolytatását előmozdítani.

(A 20. §-hoz.)

57. § A villamosműnél műszaki munkakörben foglalkoztatott dolgozók szakmai képzéséről és továbbképzéséről az illetékes miniszterek a nehézipari miniszter által a munkaügyi miniszterrel egyetértésben kiadott utasításnak megfelelően kötelesek gondoskodni.

(A 21. §-hoz.)

58. § (1) A VET 21. §-ában említett engedélyezés alatt a behozatalra, átvitelre és kivitelre kerülő villamosenergia mennyiségének a népgazdasági terv keretén belül történt megállapítását kell érteni. A külkereskedelmi engedély kiadására az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(2) A villamosenergia behozatalával, át- és kivitelével kapcsolatos külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalatot a külkereskedelmi miniszter a nehézipari miniszterrel egyetértésben jelöli ki.

(A 22.-23. §-hoz.)

59. § A VET 7-14. § és 22. §-ában foglalt rendelkezéseket a hőenergia (gőz, melegvíz) elosztására is megfelelően alkalmazni kell. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az érdekelt szervek meghallgatása után a nehézipari miniszter állapítja meg.

60. § A használati és a vezetékjog engedélyezésével, valamint a függőpálya létesítésével, illetve előmunkálati engedéllyel kapcsolatban kiállított okirat, és e jogok telekkönyvi bejegyzése, illetve törlése illetékmentes.

61. § (1) Ha a cselekmény súlyosabb rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki

a) villamosművet a nehézipari miniszter egyetértése nélkül létesít, átalakit, bővít [8. § (2) bek.], vagy a nehézipari miniszter bevonása nélkül üzembehelyez [17. § (1) bek.],

b) villamosenergiát a VET rendelkezései ellenére szolgáltat [VET 16. § (1) bek.],

c) a villamosmű üzembehelyezésének közhírrétételére vonatkozó rendelkezéseket megszegi [17. § (2) bek.],

d) a villamosenergia áramnemét, periódusszámát, vagy névleges feszültségét engedély nélkül megváltoztatja (20. §),

e) az együttműködésben részt vevő villamosműben keletkezett üzemzavar megszüntetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti [26. § (3) bek.],

f) engedélyhez kötött jelentősebb fogyasztóberendezést engedély nélkül gyárt, külföldről behoz, illetve használ (45. §).

(2) Ha a cselekmény súlyosabb rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki

a) a villamosmű biztonsági övezetére megállapított tilalmat vagy korlátozást megszegi [40. § (2) bek.],

b) az üzemi villamosműben fejlesztett villamosenergiát engedély nélkül nem üzemi szükségletre használja fel (46. és 47. §),

c) a felügyeletet és ellenőrzést ellátó szervet valótlan adatok szolgáltatásával, adatok eltitkolásával vagy más módon félrevezeti, illetve a tájékoztatást, adatszolgáltatást megtagadja, vagy az ellenőrzést meghiúsítani törekszik [55. § (2) bek. és 56. §],

d) a villamosműnél műszaki munkakörben olyan dolgozót foglalkoztat, aki a feladat ellátásához megkívánt szakképzettséggel és gyakorlattal nem rendelkezik (VET 20. §).

62. § (1) A VET 8. §-ában foglalt rendelkezéseket a törvény hatálybalépését megelőzően létesített építményi vagy használati jogra is alkalmazni lehet.

(2) A VET hatálybaléptekor meglevő vezetékekre a vezetékjogot (VET 9. §) a tényleges állapotnak megfelelően engedélyezettnek kell tekinteni.

(3) A VET hatálybalépése előtt létesített föld alatti vezetékekre és berendezésekre a vezetékjognak a telekkönyvbe való bejegyzését [VET 11. § (1) bek.] a törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül kell elvégezni.

63. § (1) A biztonsági övezetre vonatkozó rendelkezéseket (VET 14. §) a törvény hatálybalépését megelőzően létesített villamosművekre is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdés esetében a biztonsági övezethez tartozó területen meglevő létesítményeket, ha azok az élet- és testi épséget, valamint a villamosmű biztonságát zavarják, vagy a vagyonbiztonságot veszélyeztetik, tulajdonosuk (kezelőjük, használójuk) a villamosmű költségére köteles eltávolítani, vagy a szükséges terjedelemben átalakítani. Ha a tulajdonosuk (kezelőjük, használójuk) meghatározott időre a munkálatokat nem végzi el, annak elvégzésére a villamosmű üzembentartója jogosult.

(3) Az eltávolítással, vagy átalakítással okozott esetleges károk megtérítésére a kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(A 24. §-hoz.)

64. § A VET hatálybalépésével hatályát veszti

a) a felszabadulás előtt kibocsátott és a villamosenergia fejlesztését, vezetését és elosztását szabályozó valamennyi jogszabály;

b) a villamosáramot szolgáltató vállalatok tulajdonában levő berendezések létesítéséhez nyújtott hozzájárulások tárgyában kiadott 11.530/1948. (XI. 7.) Korm. rendelet, továbbá a villamosbe-

rendezések kötelező használata tárgyában kiadott 185/1950. (VII. 8.) MT rendelet.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke