1966. évi 22. törvényerejű rendelet

az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. törvényerejű rendelet módosításáról

1. § Az 1958. évi 12. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Üt.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ügyvédi kamarába ügyvédként felvehető az, aki magyar állampolgár, büntetlen előéletű, feddhetetlen, a jogi doktori oklevelet megszerezte és az előírt vizsgát letette."

2. § Az Üt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Munkaviszonyba léphet az az ügyvéd, akit az ügyvédi hivatás gyakorlásától felfüggesztettek. A felfüggesztés megszűnése után azonban ügyvédi gyakorlatot csak akkor folytathat, ha munkaviszonyát megszüntette."

3. § Az Üt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § Az ügyvédi kamarai tagság megszűnésének okai:

a) az ügyvéd halála,

b) a magyar állampolgárság elvesztése,

c) a lemondás,

d) a fegyelmi határozattal történt elmozdítás,

e) a bíróság jogerős ítéletével a közügyektől, illetőleg az ügyvédi foglalkozástól történt eltiltás,

f) a gondnokság alá helyezés,

g) az 5. §-ban nem említett munkaviszony létesítése,

h) a törlés.

6/A. § (1) Az ügyvédi kamara törli a tagjai közül azt, akiről megállapítja, hogy

a) nem magyar állampolgár,

b) nincs jogi doktori oklevele,

c) az előírt vizsgát nem tette le, ha ez felvételének feltétele volt,

d) nem feddhetetlen,

e) betegség miatt munkaképességét elvesztette, és táppénzt helyettesítő juttatásra már nem jogosult,

f) testi vagy szellemi fogyatkozás miatt az ügyvédi hivatást nem tudja gyakorolni.

(2) Az ügyvédi kamara törölheti tagjai közül azt, aki öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett. Az igazságügyminiszter rendeletében megállapított életkor betöltése után az öregségi nyugdíjra jogosult ügyvéd ügyvédi működését csak az igazságügyminiszter személyre szóló engedélye alapján folytathatja.

(3) A kamara a betegség, a testi vagy szellemi fogyatkozás megszűnése után köteles a tagjai közül törölt ügyvédet ismét bejegyezni, ha a bejegyzés egyéb feltételei fennállnak."

4. § Az Üt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"17. § (1) Az olyan városban (községben), ahol ügyvédi munkaközösség alakítására nincs lehetőség, a legközelebbi városban (községben) működő az az ügyvédi munkaközösség létesíthet kirendeltséget, illetőleg munkaközösségi ügyeletet, amelyet a kamara ezzel megbíz.

(2) A munkaközösségi kirendeltség tagjai ügyvédi munkaközösségi tagok."

5. § Az Üt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"20. § (1) Az ügyvédi munkaközösség élén a taggyűlés által választott és a kamara elnöksége által megerősített vezető áll. A kamara elnöksége a választástól számított tizenöt napon belül köteles dönteni a vezető megerősítéséről.

(2) A vezető megerősítése csak fontos okból tagadható meg; a megtagadás indokait közölni kell az ügyvédi munkaközösség taggyűlésével. A megerősítés megtagadása esetében az erről szóló határozat közlésétől számított tizenöt napon belül más vezetőt kell választani.

(3) Az ügyvédi munkaközösség vezetőjét a taggyűlés - fontos okból - visszahívhatja, és más vezetőt választhat; a visszahívás érvényességéhez a kamara elnökségének jóváhagyása szükséges."

6. § Az Üt. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § (1) Ha az ügyvédi munkaközösség vezetője a jogszabályokban előírt feladatainak megfelelő ellátására alkalmatlan, az ügyvédi kamara Elnöksége javaslatot tehet a munkaközösség taggyűlésének a vezető visszahívására.

(2) Ha az ügyvédi munkaközösség taggyűlése az alkalmatlan vezetőt a kamara elnökségének javaslatára tizenöt napon belül nem hívja vissza, a kamara a vezető megerősítését visszavonhatja. Ebben az esetben tizenöt napon belül más vezetőt kell választani."

7. § Az Üt. a következő 20/B. §-sal egészül ki:

"20/B. § (1) Ha az ügyvédi munkaközösség taggyűlése a 20-20/A. §-ban szabályozott esetekben az előírt határidők alatt nem választ más vezetőt, a kamara elnöksége a munkaközösség erre alkalmas tagját az új vezető megválasztásáig a munkaközösség vezetésével megbízhatja.

(2) A kamara az ügyvédi munkaközösség alkalmas tagját minden olyan esetben megbízhatja a munkaközösség vezetésével, amikor nincs megerősített vezető, vagy a vezető feladatainak ellátásában akadályozott. A megbízatás a vezető megerősítéséig vagy az akadály megszűnéséig tart."

8. § Az Üt. a következő 20/C. §-sal egészül ki:

"20/C. § (1) Az ügyvédi munkaközösség vezetőjét három évre kell választani.

(2) A munkaközösség vezetője - vezetői tevékenységéért - díjazásban részesül, amelyet a kamara elnöksége állapít meg."

9. § Az Üt. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § (1) Az ügyvédi munkaközösség vezetője megbízhatja helyettesét a vezetői feladatok egy részének folyamatos ellátásával.

(2) A vezető helyettesét e tevékenységéért - a vezető részére megállapított díj terhére - díjazás illeti. A vezető díjazására megállapított összeget a vezető és helyettese között - a végzett munka arányában - a kamara elnöksége osztja meg.

(3) Ha a munkaközösségi vezető feladatainak ellátásában akadályozott, a helyettes a munkaközösség vezetőjeként működik és a vezető jogkörét gyakorolja, feltéve, hogy a kamara a vezetői feladatok ellátásával a munkaközösség más tagját nem bízta meg."

10. § (1) Az Üt. 24. §-ának (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A taggyűlés feladatai különösen:

a) dönt az ügyvédi munkaközösségi tagok felvételéről, kivéve, ha a tagnak a munkaközösségbe való beosztása iránt az ügyvédi kamara elnöksége intézkedett;

b) megválasztja az ügyvédi munkaközösség vezetőjét;"

(2) Az Üt. 24. §-ának (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) megállapítja az ügyvédi munkaközösség költségvetését, és jóváhagyja a havonkénti jövedelemelosztást;"

11. § Az Üt. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ügyvédi munkaközösség vezetőjének intézkedését, továbbá a munkaközösség taggyűlésének határozatát - ha az jogszabállyal ellentétes - az ügyvédi kamara elnöksége hatályon kívül helyezheti."

12. § Az Üt. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ügyvédi megbízás elvállalására és az ügyvédi munkadíj összegében való megállapodásra - az állami, társadalmi és szövetkezeti szervek által adott megbízásokat kivéve - az ügyvédi munkaközösség tagja is jogosult; a megbízás elvállalása ilyen esetekben is az ügyvédi munkaközösség részére történik."

13. § Az Üt. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. § (1) Ha az ügyfél kifejezetten kéri, hogy ügyét meghatározott munkaközösségi tag lássa el, illetőleg a megbízást a 25. § (2) bekezdése alapján közvetlenül az ügyfél által választott ügyvéd vállalta, és az ügyvéd - más ügyekből eredő elfoglaltsága miatt - előreláthatóan nem tudja más ügyvéd közreműködése nélkül a megbízást ellátni, a munkaközösség vezetője az ügyfél tájékoztatása és hozzájárulása után társügyintézőt jelölhet ki.

(2) Ha az ügyvéd a megbízásnak más ügyekből eredő elfoglaltsága miatt előreláthatóan társügyintéző vagy helyettes közreműködésével sem tud eleget tenni, a munkaközösség vezetője az ügyfelet kevésbé elfoglalt ügyvédhez irányíthatja, vagy ha ez nem lehetséges, a megbízás elvállalását, illetőleg az ügyvéd ügyvállalásának jóváhagyását megtagadhatja."

14. § Az Üt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) Az ügyvédi munkaközösséghez befolyó munkadíjból kell fedezni a munkaközösség fenntartási költségeit és a kamara költségvetéséhez való hozzájárulást. A fennmaradó összeget a munkaközösség tagjai között ügyintézőként és társügyintézőként végzett munkájuk, valamint az általuk ellátott ügyekből befolyt munkadíj arányában kell felosztani. A helyettest - végzett munkája arányában - akkor is díjazni kell, ha az ügyben munkadíj nem folyt be.

(2) Az igazságügyminiszter az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemelosztástól eltérést engedélyezhet."

15. § Az Üt. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az ügyvédi kamara a működéséhez szükséges költségeket az ügyvédi munkaközösségek által fizetett hozzájárulásból fedezi; a hozzájárulás mértékét a kamara elnöksége állapítja meg.

(3) Az ügyvédi kamara pénzügyi eszközeivel költségvetésben gazdálkodik. A kamara az ügyvédi munkaközösségek hozzájárulásaiból a költségvetésben gazdasági alapot is létesít; az igazságügyminiszter ettől eltérést engedélyezhet.

(4) A gazdasági alapot a munkaközösségek és az ügyvédi kamara tervszerű, arányos fejlesztésére, szociális és egyéb juttatások céljára, valamint meghatározott esetekben a munkaközösségi tagok jövedelmének kiegészítésére kell felhasználni."

16. § Az Üt. a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § Az ügyvédi kamara szervei:

a) a közgyűlés,

b) az elnökség és

c) az ellenőrző bizottság."

17. § (1) Az Üt. 29. §-ának (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyvédi kamara tagjainak közgyűlése)

"a) megválasztja - személyre szóló titkos szavazással - az elnökséget, az ellenőrző bizottságot, a fegyelmi ügyekben első fokon eljáró személyeket, továbbá az Országos Ügyvédi Tanács tagjait;"

(2) Az Üt. 29. §-ának (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) dönt az elnökség pénzügyi beszámolójának elfogadásáról;"

18. § Az Üt. 30. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az ügyvédi kamara elnöksége elnökből, egy vagy több elnökhelyettesből, titkárból - a Budapesti Ügyvédi Kamaránál főtitkárból és titkárokból -, fegyelmi megbízottból, valamint kettő-tizenhat tagból és kettő-négy póttagból áll.

(2) Az elnökség köteles munkájáról évenként a közgyűlésnek beszámolni."

19. § Az Üt. a következő 30/A. §-sal egészül ki:

"30/A. § (1) Az elnökség feladatai a kamara szerveivel és működésével kapcsolatban:

a) a közgyűlés által választott személyekből megalakítja a kamarai fegyelmi tanácsot (tanácsokat) és kijelöli a tanács (tanácsok) elnökeit, tagjait és póttagjait;

b) elkészíti a kamara költségvetését és jóváhagyásra az igazságügyminiszterhez felterjeszti, javaslatot tesz a jóváhagyott költségvetés módosítására; a jóváhagyott költségvetésről a közgyűlést tájékoztatja;

c) dönt a gazdasági alap felhasználásáról;

d) intézi a kamara ügyeit.

(2) Az elnökség feladatai az ügyvédi szervezetekkel kapcsolatban:

a) irányítja és rendszeresen ellenőrzi az ügyvédi szervek működését és az ügyvédi tevékenységet;

b) segítséget ad az ügyvédi munkaközösségek; munkaközösségi kirendeltségek megalakulásához és ügyeletek létesítéséhez;

c) megállapítja az ügyvédi munkaközösségek taglétszámát;

d) megállapítja az ügyvédi munkaközösségek által a kamara költségvetéséhez fizetendő hozzájárulás mértékét;

e) másodfokon dönt az ügyvédi munkaközösség taggyűlésének határozata ellen előterjesztett panasz tárgyában;

f) hatályon kívül helyezi az ügyvédi munkaközösség vezetőjének és a munkaközösség taggyűlésének jogszabállyal ellentétes intézkedését, illetőleg határozatát.

(3) Az elnökség feladatai az ügyvédi munkaközösségek vezetőivel kapcsolatban:

a) dönt az ügyvédi munkaközösség taggyűlése által választott vezető megerősítéséről;

b) javaslatot tesz az alkalmatlan munkaközösségi vezető visszahívására;

c) visszavonja az alkalmatlan munkaközösségi vezető megerősítését;

d) dönt a taggyűlés által gyakorolt visszahívás jóváhagyásáról;

e) a jogszabály által megállapított esetekben megbízást ad az ügyvédi munkaközösség vezetésére;

f) megállapítja az ügyvédi munkaközösség vezetőjének díját, illetőleg megosztja a díjat a vezető és helyettese között.

(4) Az elnökség feladatai a kamara ügyvéd tagjaival és az ügyvédjelöltekkel kapcsolatban:

a) dönt az ügyvédek kamarai felvételéről (átjegyzéséről) továbbá az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való bejegyzésről;

b) határoz az ügyvédként bejegyzett kamarai tag ügyvédi munkaközösségbe felvételéről, illetőleg - szükség esetén - intézkedik valamely ügyvédi munkaközösségbe való beosztásáról;

c) dönt a munkaközösségből kizárást kimondó taggyűlési határozat jóváhagyásáról;

d) beosztja az ügyvédjelölteket az ügyvédi munkaközösségekbe;

e) megállapítja az ügyvédjelölt munkabérét;

f) dönt a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alóli mentesítés kérdésében;

g) határoz a kamarai tagság megszűnése tárgyában;

h) ellátja az ügyvédek továbbképzésével és az ügyvédjelöltek oktatásával kapcsolatos feladatokat."

20. § Az Üt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő 30/B. § lép:

"30/B. § A 30/A. § (4) bekezdésének a)-f) pontja alapján hozott határozat ellen az, akire a döntés vonatkozik - a határozat közlésétől számított tizenöt nap alatt - fellebbezhet az Országos Ügyvédi Tanácshoz. A fellebbezésnek halasztó hatálya van."

21. § Az Üt. 33. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az Országos Ügyvédi Tanács igazgatási jogkörében

a) rendszeresen részt vesz az Igazságügyminisztérium által tartott vizsgálatokban;

b) vizsgálja az ügyvédi munkaközösségekben az ügyvédi érdemi munkát, és ezzel összefüggésben a munkaközösségek vezetőinek, s az ügyvédi kamaráknak az irányító tevékenységét; e vizsgálatokról beszámoló jelentést készít az igazságügyminiszter részére;

c) irányítja és szervezi az ügyvédek továbbképzését, továbbá közreműködik az ügyvédjelöltek oktatásában;

d) megállapítja a jóváhagyott költségvetéséhez az ügyvédi kamarák által fizetendő hozzájárulást;

e) a tagjaiból alakult, háromtagú tanácsokban másodfokon dönt a fegyelmi ügyekben, valamint azokban az ügyekben, amelyekben a kamara elnökségének határozata ellen fellebbezésnek van helye;

f) kijelöli az első fokon eljáró fegyelmi tanácsot, ha az ügyvédi kamara elnökségének tagja ellen kell fegyelmi eljárást lefolytatni, illetőleg ha a kamarai fegyelmi tanács a büntető eljárásról szóló 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelet 21. §-a alapján a kamara tagja ellen nem járhat el;

g) teljesíti a jogszabályok és az Igazságügyminisztérium által rábízott feladatokat.

(3) Az Országos Ügyvédi Tanács állást foglal az ügyvédeket érintő fontosabb kérdésekben, és javaslatot tesz e kérdések rendezésére; tevékenységéről az igazságügyminiszter rendszeres időközökben beszámoltatja. A beszámolást az Országos Ügyvédi Tanács is kezdeményezheti."

22. § Az Üt. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

"33/A. § Az Országos Ügyvédi Tanács az évi költségvetését maga állapítja meg, s jóváhagyás végett az igazságügyminiszterhez felterjeszti. Az Országos Ügyvédi Tanács működésével felmerülő költségek fedezéséről az ügyvédi kamarák költségvetésükben gondoskodnak."

23. § Az Üt. a következő 33/B. §-sal egészül ki:

"33/B. § Az Országos Ügyvédi Tanács szervei:

a) a teljes ülés,

b) az elnökség,

c) az állandó és a különbizottságok, illetőleg a másodfokon eljáró tanácsok."

24. § Az Üt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"V. Fejezet

Az ügyvédek és az ügyvédi szervek feletti felügyelet

34. § (1) Az ügyvédek és az ügyvédi szervek feletti felügyeletet az igazságügyminiszter gyakorolja, aki e jogkörében jogosult különösen:

a) az ügyvédi tevékenység, továbbá az ügyvédi szervek működésének elvi irányítására és ellenőrzésére;

b) az országos ügyvédi és ügyvédjelölti létszám, az ügyvédi kamarák létszámának, továbbá az egyes kamarák területén alakítható munkaközösségek számának meghatározására;

c) az ügyvédi és az ügyvédjelölti bejegyzés feltételeinek fennállása tárgyában vélemény nyilvánítására;

d) az ügyvédi és az ügyvédjelölti bejegyzés, illetőleg törlés tárgyában hozott jogerős határozat megváltoztatására;

e) fegyelmi eljárás kezdeményezésére.

(2) Az igazságügyminiszter bármely ügyvédi szervnek a jogszabállyal ellentétes vagy megalapozatlan határozatát hatályon kívül helyezheti, és a szervet új határozat hozatalára utasíthatja."

25. § Az Üt. 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) az igazságügyminiszternek a 34. § (2) bekezdése alapján hozott intézkedésével ismételten szembehelyezkedik."

26. § Az Üt. 36. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ügyvédjelölt az ügyvédi kamarával munkaviszonyban áll; munkaközösségbe a kamara elnöksége osztja be."

27. § Az Üt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § Az ügyvédjelölt tevékenységét az ügyvédi munkaközösség vezetőjének úgy kell irányítania, hogy az ügyvédjelölt a joggyakorlat ideje alatt a szakmai ismereteket elsajátíthassa."

28. § Az Üt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § Az ügyvédjelölt - az őt foglalkoztató ügyvédi munkaközösség ügyvéd-tagjának helyetteseként - a bíróságok és más hatóságok (szervek) előtt eljárhat. A Legfelsőbb Bíróság előtt ügyvédjelölt nem tárgyalhat.".

29. § Az Üt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"40. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd (ügyvédjelölt), ha

a) a bíróság megállapítása szerint bűntettet követett el;

b) olyan magatartást tanúsít, amelyből kitűnik, hogy szemben áll a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjével;

c) hivatásából eredő kötelességét szándékosan vagy gondatlanul megszegi;

d) az ügyvédi hivatással össze nem egyeztethető más magatartást tanúsít;

e) az ügyvédek (ügyvédjelöltek) névjegyzékébe való felvételét valótlan tények alapján vagy a felvétel szempontjából jelentős tények elhallgatásával eszközölte ki."

30. § Az Üt. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A büntető eljárásról szóló 1962. évi 8. számú törvényerejű rendeletnek a bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseit (20-27. §) az ügyvédi fegyelmi tanácsok elnökei és tagjai tekintetében megfelelően alkalmazni kell."

31. § Az Üt. 49. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Különösen bonyolult vagy széles körű vizsgálatot igénylő tényállás felderítésével a fegyelmi tanács elnöke a tanács egy tagját is megbízhatja."

32. § Az Üt. a következő 57/A. §-sal egészül ki:

"Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól

57/A. § (1) A fegyelmi büntetéssel sújtott személy mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha a szóbeli feddés és írásbeli megrovás esetén a büntetés kiszabásától egy év, pénzbírság és felfüggesztés esetén pedig a kifizetéstől, illetőleg a felfüggesztés időtartamának végétől számítva három év eltelt.

(2) Elmozdítás esetén a fegyelmi büntetéssel sújtott személyt - kérelmére - a büntetés kiszabásától számított öt év elteltével lehet mentesíteni, ha arra érdemes. A mentesítést annak az ügyvédi kamarának az elnöksége mondja ki, amelynek fegyelmi tanácsa a fegyelmi határozatot hozta. A mentesítés tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye az Országos Ügyvédi Tanácshoz.

(3) Ha a kamara fegyelmi tanácsa kijelölés alapján járt el, a mentesítést annak az ügyvédi kamarának az elnöksége mondja ki, amelynek a fegyelmi büntetéssel sújtott személy az elmozdításig tagja volt.

(4) A kamara elnöksége a fegyelmi büntetéssel sújtott személyt - kérelmére - a meghatározott idő eltelte előtt is mentesítheti a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha kiemelkedő munkája és példamutató magatartása alapján arra érdemes. A mentesítés tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye az Országos Ügyvédi Tanácshoz."

33. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1967. évi január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról az igazságügyminiszter gondoskodik.

(2) A törvényerejű rendelet hatálybalépésével

a) az 1958. évi 39. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti;

b) az Üt. 27. §-ának (2) bekezdésében az utalás "25. §"-ról "24. §"-ra változik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára