1958. évi 12. törvényerejű rendelet

az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről

Az a mélyreható szocialista átalakulás, amely a felszabadulás óta állami, gazdasági és társadalmi életünkben végbement, gyökeresen megváltoztatta az ügyvédek feladatait, az ügyvédi tevékenység jellegét is. Népköztársaságunkban az ügyvédi tevékenység a dolgozó nép jogainak érvényesülését szolgálja, és egyúttal az igazságszolgáltatás eredményes munkájának, a szocialista törvényesség védelmének is egyik jelentős biztosítéka.

Annak érdekében, hogy az ügyvédek minél jobban be tudják tölteni a szocialista társadalmunk felépítésében reájuk háruló feladatokat, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az ügyvédek feladatai

1. § Az ügyvédek feladata, hogy - a bíróságok és hatóságok jogszolgáltatási tevékenységét elősegítve - az ügyfeleknek jogi segítséget nyújtsanak, és a szocialista törvényesség érdekében lelkiismeretes munkával támogassák az ügyfelek jogainak érvényesülését. Az ügyvéd nem működhet közre abban, hogy a törvény rendelkezéseit kijátsszák vagy megkerüljék és a joggal bármilyen módon visszaéljenek.

2. § Az ügyvéd - a jogszabályok keretei között - a bíróságok, továbbá más hatóságok (szervek) előtt képviseli ügyfelét és eljár ügyfele érdekében; az ügyvéd továbbá jogi tanácsokat és tájékoztatásokat ad, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít.

Az ügyvédi működés feltételei

3. § (1) Az ügyvédek működésüket a fővárosban és a megyékben szervezett ügyvédi kamarák keretén belül, ügyvédi munkaközösségekben fejtik ki.

(2) Ügyvédként az működhet, akit valamely ügyvédi kamara az ügyvédek névjegyzékébe bejegyzett és valamely ügyvédi munkaközösség a tagjai közé felvett vagy akinek az igazságügyminiszter kivételesen engedélyt adott ügyvédi magángyakorlat folytatására.

(3)[1] Az ügyvédi kamarába ügyvédként felvehető az, aki magyar állampolgár, büntetlen előéletű, feddhetetlen, a jogi doktori oklevelet megszerezte és az előírt vizsgát letette.

4. § (1) Az ügyvéd az ügyvédi kamarába való felvételekor esküt tesz.

(2) Az ügyvédi eskü szövege a következő:

"Én ................................. esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz és Alkotmányához hű leszek, az ügyvédi hivatásból eredő kötelességeimet az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok értelmében lelkiismeretesen és pontosan teljesítem, a hivatásom gyakorlása során tudomásomra jutott titkot megőrzöm és minden erőmmel azon leszek, hogy ügyvédi működésemmel dolgozó népünk javát szolgáljam."

5. § (1) Az ügyvédi kamara tagjai munkaviszonyban nem állhatnak; ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik a jogász-szervezeteknél tisztségviselőként kifejtett tevékenységre.

(2)[2] Munkaviszonyba léphet az az ügyvéd, akit az ügyvédi hivatás gyakorlásától felfüggesztettek. A felfüggesztés megszűnése után azonban ügyvédi gyakorlatot csak akkor folytathat, ha munkaviszonyát megszüntette.

6. §[3] Az ügyvédi kamarai tagság megszűnésének okai:

a) az ügyvéd halála,

b) a magyar állampolgárság elvesztése,

c) a lemondás,

d) a fegyelmi határozattal történt elmozdítás,

e) a bíróság jogerős ítéletével a közügyektől, illetőleg az ügyvédi foglalkozástól történt eltiltás,

f) a gondnokság alá helyezés,

g) az 5. §-ban nem említett munkaviszony létesítése,

h) a törlés.

6/A. §[4] (1) Az ügyvédi kamara törli a tagjai közül azt, akiről megállapítja, hogy

a) nem magyar állampolgár,

b) nincs jogi doktori oklevele,

c) az előírt vizsgát nem tette le, ha ez felvételének feltétele volt,

d) nem feddhetetlen,

e) betegség miatt munkaképességét elvesztette, és táppénzt helyettesítő juttatásra már nem jogosult,

f) testi vagy szellemi fogyatkozás miatt az ügyvédi hivatást nem tudja gyakorolni.

(2) Az ügyvédi kamara törölheti tagjai közül azt, aki öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett. Az igazságügyminiszter rendeletében megállapított életkor betöltése után az öregségi nyugdíjra jogosult ügyvéd ügyvédi működését csak az igazságügyminiszter személyre szóló engedélye alapján folytathatja.

(3) A kamara a betegség, a testi vagy szellemi fogyatkozás megszűnése után köteles a tagjai közül törölt ügyvédet ismét bejegyezni, ha a bejegyzés egyéb feltételei fennállnak.

Az ügyvédi működés általános szabályai

7. § (1) Ügyvédet mindenki szabadon választhat.

(2) Az ügyvéd az ügyfélnek vagy más jogosultnak megbízása alapján, illetőleg bírósági vagy hatósági kirendelés alapján jár el.

(3) Az az ügyvéd, aki az ügyvédi kamarába való felvétele előtt bíró, ügyész vagy más közszolgálati alkalmazott volt, hivatali működésének megszűnésétől számított két éven át nem képviselhet feleket az előtt a bíróság (hatóság) előtt, amelynél működött.

8. § (1) Az ügyvédet és az ügyvédjelöltet titoktartási kötelezettség terheli az olyan tények tekintetében, amelyeket a megbízás körében vele közöltek, vagy amelyek az általa képviselt ügyre vonatkozólag ügyvédi működése folytán egyébként tudomására jutottak.

(2) A titoktartási kötelezettség alól az ügyfél felmentést adhat.

9. § Az ügyvéd köteles a bírósági eljárásban - kirendelés alapján - pártfogó ügyvédként ingyenesen ellátni a költségmentességben részesített személy képviseletét; köteles továbbá kirendelés alapján védőként eljárni és az ügygondnoki megbízást teljesíteni.

Az ügyvédi megbízásból eredő jogok és kötelességek

10. § (1) Az ügyvéd köteles az ügyvédi megbízás elvállalásakor az ügyfél által közölt tényállást írásba foglalni és e tényvázlatban a kikötött, illetőleg az előreláthatólag felmerülő ügyvédi munkadíj és költség (készkiadás) összegét is feltüntetni.

(2) A megbízás elvállalása - a 9. §-ban említett kirendelés esetét kivéve - indokolás nélkül megtagadható és a már elfogadott megbízás is felmondható; a felmondás érvényességéhez írásbeli közlés szükséges. A felmondási idő a képviselt ügyfél értesítésének napjától számított tizenöt nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles az ügyfél képviseletében eljárni és a szükséges teendőket elvégezni.

(3) Az ügyfél a megbízást - előzetes felmondás nélkül is - bármikor korlátozhatja vagy visszavonhatja.

11. § (1) Az ügyvéd köteles az ügyfél haláláról az ügy feltüntetésével haladéktalanul értesíteni az általa ismert örökösöket, valamint azt a bíróságot (hatóságot), amely előtt az ügy folyamatban van.

(2) Az ügyfél halála esetén az örökösök további rendelkezéséig köteles az ügyvéd mindazokat a halaszthatatlan teendőket ellátni, amelyek az örökösök érdekeinek megóvása végett szükségesek.

12. § (1) Az ügyvéd köteles az ügyfél részére befolyt pénzről vagy egyéb értékről az ügyfelet haladéktalanul értesíteni.

(2) Az ügyvéd az ügyfele részére hozzá befolyt pénzből - beszámítás útján - kielégítheti az ügyfelével szemben ügyvédi munkadíj, valamint költség címén fennálló, esedékessé vált és jogerős bírósági határozattal megállapított, illetőleg okiratban kikötött vagy elismert követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról köteles ügyfelét a pénz átvétele után haladéktalanul írásban értesíteni.

(3) Nincs helye beszámításnak, ha a pénzt

a) nem azzal a rendeltetéssel adták az ügyvédnek, hogy azt ügyfelének kiadja, vagy

b) az ügyfél olyan követelése fejében fizették, amellyel szemben - a jogszabály szerint - nincs helye beszámításnak.

Az ügyvédi meghatalmazás

13. § (1) Az ügyvédi meghatalmazást írásba kell foglalni; ha a meghatalmazást a fél sajátkezüleg írta alá, tanuk alkalmazása nem szükséges.

(2) Az ügyvédi meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így különösen okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére, valamint helyettes megbízására.

(3) Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a bíróság (hatóság) vagy harmadik személy irányában csak annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás magából a meghatalmazásból kitűnik.

Az ügyvédi munkadíj

14. § (1) Az ügyvédi munkadíj - az igazságügyminiszter által megállapított díjszabás keretei között - szabad egyezkedés tárgya.

(2) Az ügyvédi munkadíj megállapításakor figyelembe kell venni az ügy jellegét (tárgyát) és jelentőségét, a megbízás teljesítéséhez előreláthatóan megkívánt ügyvédi munkát, valamint az ügyfél személyi és anyagi körülményeit.

(3) Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodást az ügyvédi megbízás adásakor kell megkötni és az ügyvédi munkadíjat az írásba foglalt tényvázlatban fel kell tüntetni [10. § (1) bekezdés].

Társadalombiztosítási szolgáltatások és nyugdíj

15. § Az ügyvédi kamara tagjai - az erre vonatkozó külön jogszabályok szerint - társadalombiztosítási szolgáltatásokra és nyugdíjra jogosultak,

II. FEJEZET

AZ ÜGYVÉDI MUNKAKÖZÖSSÉG

16. § (1) Ügyvédi munkaközösségeket azokban a városokban és községekben kell alakítani, ahol ezt a lakosság jogi segítséggel való ellátása szükségessé teszi, feltéve, hogy az ügyvédi munkaközösség megalakításának a jogszabályban előírt egyéb feltételei is megvannak. A fővárosban és az egyes megyékben alakítható ügyvédi munkaközösségek számát az igazságügyminiszter határozza meg.

(2) Azok az ügyvédek, akik ügyvédi munkaközösséget szándékoznak alakítani, ezt a szándékukat kötelesek az illetékes kamarának bejelenteni. Az ügyvédi munkaközösséget a kamarai jóváhagyás napjától kell megalakultnak tekinteni. A kamara a megalakulás jóváhagyásával egyidejűleg dönt az ügyvédi munkaközösségbe tagként jelentkezett személyek ügyvédi munkaközösségi tagságáról is.

17. §[5] (1) Az olyan városban (községben), ahol ügyvédi munkaközösség alakítására nincs lehetőség, a legközelebbi városban (községben) működő az az ügyvédi munkaközösség létesíthet kirendeltséget, illetőleg munkaközösségi ügyeletet, amelyet a kamara ezzel megbíz.

(2) A munkaközösségi kirendeltség tagjai ügyvédi munkaközösségi tagok.

18. § (1) A már működő ügyvédi munkaközösségbe (kirendeltségbe) az ügyvédi munkaközösség taggyűlése vesz fel új tagot, szükség esetén azonban az ügyvédi kamara elnöksége is intézkedhet valamely ügyvédnek az ügyvédi munkaközösségbe (kirendeltségbe) való beosztásáról.

(2) A taggyűlés által felvett személy tagsági viszonya - a kamara jóváhagyása esetén - a felvétel napjával, a kamara elnöksége által beosztott személy tagsági viszonya pedig azzal a nappal kezdődik, amelyen az elnökség az ügyvédi munkaközösség vezetőjét intézkedéséről értesítette.

19. § (1) Az ügyvédi munkaközösség jogi személy, amely az igazságügyminiszter által jóváhagyott szervezeti szabályzat szerint működik.

(2) Az ügyvédi munkaközösséget, mint jogi személyt általában az ügyvédi munkaközösség vezetője képviseli; az ügyvédi munkaközösség taggyűlése, illetőleg az ügyvédi munkaközösség vezetője a képviselettel bármelyik tagot megbízhatja.

(3) Az ügyvédi munkaközösség az ügyvédi kamara irányítása és ellenőrzése alatt áll. Az ügyvédi kamara az ügyvédi munkaközösségre vonatkozó intézkedései előtt kikéri az ügyvédi munkaközösség véleményét és javaslatát.

Az ügyvédi munkaközösség vezetője

20. §[6] (1) Az ügyvédi munkaközösség élén a taggyűlés által választott és a kamara elnöksége által megerősített vezető áll. A kamara elnöksége a választástól számított tizenöt napon belül köteles dönteni a vezető megerősítéséről.

(2) A vezető megerősítése csak fontos okból tagadható meg; a megtagadás indokait közölni kell az ügyvédi munkaközösség taggyűlésével. A megerősítés megtagadása esetében az erről szóló határozat közlésétől számított tizenöt napon belül más vezetőt kell választani.

(3) Az ügyvédi munkaközösség vezetőjét a taggyűlés - fontos okból - visszahívhatja, és más vezetőt választhat; a visszahívás érvényességéhez a kamara elnökségének jóváhagyása szükséges.

20/A. §[7] (1) Ha az ügyvédi munkaközösség vezetője a jogszabályokban előírt feladatainak megfelelő ellátására alkalmatlan, az ügyvédi kamara Elnöksége javaslatot tehet a munkaközösség taggyűlésének a vezető visszahívására.

(2) Ha az ügyvédi munkaközösség taggyűlése az alkalmatlan vezetőt a kamara elnökségének javaslatára tizenöt napon belül nem hívja vissza, a kamara a vezető megerősítését visszavonhatja. Ebben az esetben tizenöt napon belül más vezetőt kell választani.

20/B. §[8] (1) Ha az ügyvédi munkaközösség taggyűlése a 20-20/A. §-ban szabályozott esetekben az előírt határidők alatt nem választ más vezetőt, a kamara elnöksége a munkaközösség erre alkalmas tagját az új vezető megválasztásáig a munkaközösség vezetésével megbízhatja.

(2) A kamara az ügyvédi munkaközösség alkalmas tagját minden olyan esetben megbízhatja a munkaközösség vezetésével, amikor nincs megerősített vezető, vagy a vezető feladatainak ellátásában akadályozott. A megbízatás a vezető megerősítéséig vagy az akadály megszűnéséig tart.

20/C. §[9] (1) Az ügyvédi munkaközösség vezetőjét három évre kell választani.

(2) A munkaközösség vezetője - vezetői tevékenységéért - díjazásban részesül, amelyet a kamara elnöksége állapít meg.

21. § (1) Az ügyvédi munkaközösség vezetőjének feladatai különösen a következők:

a) az ügyvédi munkaközösség tagjai közül kijelöli helyettesét;

b) gondoskodik a megbízások (ügyek) folyamatos ellátásáról;

c) ellenőrzi az ügyvédi munkaközösségi tagok munkáját és előmozdítja továbbképzésüket; irányítja és ellenőrzi az ügyvédjelöltek munkáját;

d) intézi az ügyvédi munkaközösség gazdasági ügyeit az ügyvédi munkaközösség költségvetése alapján;

e) rendszeresen ellenőrzi az ügyvédi munkaközösséghez tartozó ügyvédi munkaközösségi kirendeltség működését;

f) tevékenységéről az ügyvédi munkaközösség taggyűlésén beszámol.

(2) Az ügyvédi munkaközösség vezetője szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésben részesítheti azt az ügyvédi munkaközösségi tagot (ügyvédjelöltet), aki olyan kisebb szabálytalanságot követ el, illetőleg olyan kifogásolható magatartást tanúsít, amely nem éri el a fegyelmi vétség súlyát; ilyen esetben az ügyvédi munkaközösség vezetője köteles egyúttal a szükséges intézkedéseket megtenni a szabálytalanság kiküszöbölése érdekében.

21/A. §[10] (1) Az ügyvédi munkaközösség vezetője megbízhatja helyettesét a vezetői feladatok egy részének folyamatos ellátásával.

(2) A vezető helyettesét e tevékenységéért - a vezető részére megállapított díj terhére - díjazás illeti. A vezető díjazására megállapított összeget a vezető és helyettese között - a végzett munka arányában - a kamara elnöksége osztja meg.

(3) Ha a munkaközösségi vezető feladatainak ellátásában akadályozott, a helyettes a munkaközösség vezetőjeként működik és a vezető jogkörét gyakorolja, feltéve, hogy a kamara a vezetői feladatok ellátásával a munkaközösség más tagját nem bízta meg.

22. § (1) Ha az ügyvédi munkaközösségi kirendeltség több tagból áll, közülük az egyik a kirendeltség vezetőjeként működik. A kirendeltség vezetőjét az ügyvédi munkaközösség taggyűlése jelöli ki.

(2) A kirendeltség vezetője az ügyvédi megbízás elvállalása és a munkadíj megállapítása tekintetében az ügyvédi munkaközösség vezetőjének a 25. § (1) bekezdésében megállapított jogkörét gyakorolja.

Az ügyvédi munkaközösség taggyűlése

23. § (1) Az ügyvédi munkaközösség vezetője köteles legalább három havonként az ügyvédi munkaközösség tagjait taggyűlésre összehívni. Taggyűlést kell összehívni akkor is, ha azt a tagoknak legalább egyharmada kívánja.

(2) Az ügyvédi munkaközösség vezetője a taggyűlést a szükséghez képest bármikor összehívhatja.

(3) A taggyűlés határozatképes, ha azon a tagok háromnegyed része megjelent. A taggyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok kétharmadának megfelelő szótöbbség szükséges.

24. § (1) A taggyűlés feladatai különösen:

a)[11] dönt az ügyvédi munkaközösségi tagok felvételéről, kivéve, ha a tagnak a munkaközösségbe való beosztása iránt az ügyvédi kamara elnöksége intézkedett;

b)[12] megválasztja az ügyvédi munkaközösség vezetőjét;

c) kijelöli az ügyvédi munkaközösségi kirendeltség vezetőjét;

d) határoz az ügyvédi munkaközösség alkalmazottainak felvételéről és elbocsátásáról;

e)[13] megállapítja az ügyvédi munkaközösség költségvetését, és jóváhagyja a havonkénti jövedelemelosztást;

f) megállapítja az ügyvédi munkaközösségi tagok szabadságidejét;

g) megvitatja az ügyvédi munkaközösség vezetőjének és tagjainak beszámolóját tevékenységükről; megvitatja a tagok munkáját, továbbképzését, valamint a felsőbb szervek által az ügyvédi munkaközösségnél tartott ellenőrzés eredményét;

h) dönt az ügyvédi munkaközösség vezetőjének határozata vagy intézkedése ellen előterjesztett panasz tárgyában;

i) javaslatot tesz az ügyvédi kamarának az ügyvédi munkaközösséget érintő kérdésekben.

(2) Az (1) bekezdés c), d), f) és i) pontjai alá tartozó kérdésekben - sürgősség esetén - a taggyűlés utólagos jóváhagyásától függően a vezető határozhat.

(3)[14] Az ügyvédi munkaközösség vezetőjének intézkedését, továbbá a munkaközösség taggyűlésének határozatát - ha az jogszabállyal ellentétes - az ügyvédi kamara elnöksége hatályon kívül helyezheti.

A megbízás elvállalásával és a munkadíjjal kapcsolatos rendelkezések

25. § (1) Az ügyvédi megbízást az ügyvédi munkaközösség nevében - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - az ügyvédi munkaközösség vezetője vállalja el és ő köti meg az ügyvédi munkaközösség részéről az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodást is. Ha az ügyfél nem kéri kifejezetten, hogy ügyét egy meghatározott ügyvédi munkaközösségi tag lássa el, az ügyvédi munkaközösség vezetője kijelöli az ügyben eljáró ügyvédet, figyelembe véve az egyes ügyvédi munkaközösségi tagok munkaterhét és a különböző jogágakban való jártasságát.

(2)[15] Az ügyvédi megbízás elvállalására és az ügyvédi munkadíj összegében való megállapodásra - az állami, társadalmi és szövetkezeti szervek által adott megbízásokat kivéve - az ügyvédi munkaközösség tagja is jogosult; a megbízás elvállalása ilyen esetekben is az ügyvédi munkaközösség részére történik.

(3) A fél a megbízás alkalmával írásbeli meghatalmazást ír alá az ügyvédi munkaközösség számára. Az ügyvédi munkaközösség vezetője a fél által adott meghatalmazást az ügyintéző ügyvéd kijelölését tartalmazó, illetőleg az ügyintéző ügyvéd ügyvállalását jóváhagyó záradékkal látja el

(4) Az ügyvédi munkaközösség ugyanabban az ügyben ellenérdekű felek képviseletét csak akkor vállalhatja el, ha ez ellen az erről kellően tájékoztatott feleknek kifogásuk nincs. A tájékoztatás megtörténtét, valamint a felek hozzájáruló nyilatkozatát a tényvázlatba fel kell venni. Ha az ügyvédi munkaközösség ellenérdekű felek képviseletét vállalta el, az az ügyvédi munkaközösségi tag (ügyvédjelölt), aki az egyik fél érdekében eljárt, a másik fél képviselőjeként nem léphet fel.

25/A. §[16] (1) Ha az ügyfél kifejezetten kéri, hogy ügyét meghatározott munkaközösségi tag lássa el, illetőleg a megbízást a 25. § (2) bekezdése alapján közvetlenül az ügyfél által választott ügyvéd vállalta, és az ügyvéd - más ügyekből eredő elfoglaltsága miatt - előreláthatóan nem tudja más ügyvéd közreműködése nélkül a megbízást ellátni, a munkaközösség vezetője az ügyfél tájékoztatása és hozzájárulása után társügyintézőt jelölhet ki.

(2) Ha az ügyvéd a megbízásnak más ügyekből eredő elfoglaltsága miatt előreláthatóan társügyintéző vagy helyettes közreműködésével sem tud eleget tenni, a munkaközösség vezetője az ügyfelet kevésbé elfoglalt ügyvédhez irányíthatja, vagy ha ez nem lehetséges, a megbízás elvállalását, illetőleg az ügyvéd ügyvállalásának jóváhagyását megtagadhatja.

26. §[17] (1) Az ügyvédi munkaközösséghez befolyó munkadíjból kell fedezni a munkaközösség fenntartási költségeit és a kamara költségvetéséhez való hozzájárulást. A fennmaradó összeget a munkaközösség tagjai között ügyintézőként és társügyintézőként végzett munkájuk, valamint az általuk ellátott ügyekből befolyt munkadíj arányában kell felosztani. A helyettest - végzett munkája arányában - akkor is díjazni kell, ha az ügyben munkadíj nem folyt be.

(2) Az igazságügyminiszter az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemelosztástól eltérést engedélyezhet.

Panaszjog

27. § (1) Az ügyvédi munkaközösség taggyűlésének határozata ellen az ügyvédi munkaközösség vezetője, valamint az, aki a határozatot magára nézve sérelmesnek tartja, a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül az illetékes ügyvédi kamarához panasszal élhet.

(2)[18] A 24. § (1) bekezdése körében hozott taggyűlési határozat ellen panasznak nincs helye.

III. FEJEZET

AZ ÜGYVÉDI KAMARA

28. § (1) Az ügyvédek a főváros, illetőleg az egyes megyék területén működő ügyvédi kamarák keretében intézik közös ügyeiket. Az ügyvédi kamara képviseli az ügyvédek testületi érdekeit, gondoskodik az ügyvédi hivatás gyakorlásával járó jogok védelméről és kötelességek ellenőrzéséről, fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvédek és ügyvédjelöltek felett, állást foglal és javaslatokat tesz az igazságszolgáltatásra, valamint a jogalkotásra vonatkozó kérdésekben.

(2)[19] Az ügyvédi kamara a működéséhez szükséges költségeket az ügyvédi munkaközösségek által fizetett hozzájárulásból fedezi; a hozzájárulás mértékét a kamara elnöksége állapítja meg.

(3)[20] Az ügyvédi kamara pénzügyi eszközeivel költségvetésben gazdálkodik. A kamara az ügyvédi munkaközösségek hozzájárulásaiból a költségvetésben gazdasági alapot is létesít; az igazságügyminiszter ettől eltérést engedélyezhet.

(4)[21] A gazdasági alapot a munkaközösségek és az ügyvédi kamara tervszerű, arányos fejlesztésére, szociális és egyéb juttatások céljára, valamint meghatározott esetekben a munkaközösségi tagok jövedelmének kiegészítésére kell felhasználni.

28/A. §[22] Az ügyvédi kamara szervei:

a) a közgyűlés,

b) az elnökség és

c) az ellenőrző bizottság.

A közgyűlés

29. § (1) Az ügyvédi kamara tagjainak közgyűlése

a)[23] megválasztja - személyre szóló titkos szavazással - az elnökséget, az ellenőrző bizottságot, a fegyelmi ügyekben első fokon eljáró személyeket, továbbá az Országos Ügyvédi Tanács tagjait;

b) megvitatja az elnökség és az ellenőrző bizottság munkájáról szóló beszámolót és határoz a további feladatokról;

c)[24] dönt az elnökség pénzügyi beszámolójának elfogadásáról;

d) véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos vagy azt érintő kérdésekben.

(2) A közgyűlést legalább évenként kell összehívni; az összehívásról a kamara elnökségének elnöke (a kamara elnöke) gondoskodik.

(3) Rendkívüli közgyűlést a kamara elnöke bármikor összehívhat, köteles azonban összehívni, ha azt a közgyűlésen való részvételre jogosult kamarai tagok egyharmad része, vagy az elnökség a tárgysorozat megjelölésével kéri. Az elnök az elnökség határozatától, illetőleg a kérelem átvételétől számított nyolc napon belül köteles a rendkívüli közgyűlés összehívása iránt intézkedni.

(4) A közgyűlés határozatképes, ha azon a részvételre jogosult kamarai tagok fele megjelent. A közgyűlés határozatainak érvényességéhez egyszerű szótöbbség szükséges.

Az elnökség

30. § (1)[25] Az ügyvédi kamara elnöksége elnökből, egy vagy több elnökhelyettesből, titkárból - a Budapesti Ügyvédi Kamaránál főtitkárból és titkárokból -, fegyelmi megbízottból, valamint kettő-tizenhat tagból és kettő-négy póttagból áll.

(2)[26] Az elnökség köteles munkájáról évenként a közgyűlésnek beszámolni.

30/A. §[27] (1) Az elnökség feladatai a kamara szerveivel és működésével kapcsolatban:

a) a közgyűlés által választott személyekből megalakítja a kamarai fegyelmi tanácsot (tanácsokat) és kijelöli a tanács (tanácsok) elnökeit, tagjait és póttagjait;

b) elkészíti a kamara költségvetését és jóváhagyásra az igazságügyminiszterhez felterjeszti, javaslatot tesz a jóváhagyott költségvetés módosítására; a jóváhagyott költségvetésről a közgyűlést tájékoztatja;

c) dönt a gazdasági alap felhasználásáról;

d) intézi a kamara ügyeit.

(2) Az elnökség feladatai az ügyvédi szervezetekkel kapcsolatban:

a) irányítja és rendszeresen ellenőrzi az ügyvédi szervek működését és az ügyvédi tevékenységet;

b) segítséget ad az ügyvédi munkaközösségek; munkaközösségi kirendeltségek megalakulásához és ügyeletek létesítéséhez;

c) megállapítja az ügyvédi munkaközösségek taglétszámát;

d) megállapítja az ügyvédi munkaközösségek által a kamara költségvetéséhez fizetendő hozzájárulás mértékét;

e) másodfokon dönt az ügyvédi munkaközösség taggyűlésének határozata ellen előterjesztett panasz tárgyában;

f) hatályon kívül helyezi az ügyvédi munkaközösség vezetőjének és a munkaközösség taggyűlésének jogszabállyal ellentétes intézkedését, illetőleg határozatát.

(3) Az elnökség feladatai az ügyvédi munkaközösségek vezetőivel kapcsolatban:

a) dönt az ügyvédi munkaközösség taggyűlése által választott vezető megerősítéséről;

b) javaslatot tesz az alkalmatlan munkaközösségi vezető visszahívására;

c) visszavonja az alkalmatlan munkaközösségi vezető megerősítését;

d) dönt a taggyűlés által gyakorolt visszahívás jóváhagyásáról;

e) a jogszabály által megállapított esetekben megbízást ad az ügyvédi munkaközösség vezetésére;

f) megállapítja az ügyvédi munkaközösség vezetőjének díját, illetőleg megosztja a díjat a vezető és helyettese között.

(4) Az elnökség feladatai a kamara ügyvéd tagjaival és az ügyvédjelöltekkel kapcsolatban:

a) dönt az ügyvédek kamarai felvételéről (átjegyzéséről) továbbá az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való bejegyzésről;

b) határoz az ügyvédként bejegyzett kamarai tag ügyvédi munkaközösségbe felvételéről, illetőleg - szükség esetén - intézkedik valamely ügyvédi munkaközösségbe való beosztásáról;

c) dönt a munkaközösségből kizárást kimondó taggyűlési határozat jóváhagyásáról;

d) beosztja az ügyvédjelölteket az ügyvédi munkaközösségekbe;

e) megállapítja az ügyvédjelölt munkabérét;

f) dönt a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alóli mentesítés kérdésében;

g) határoz a kamarai tagság megszűnése tárgyában;

h) ellátja az ügyvédek továbbképzésével és az ügyvédjelöltek oktatásával kapcsolatos feladatokat.

30/B. §[28] A 30/A. § (4) bekezdésének a)-f) pontja alapján hozott határozat ellen az, akire a döntés vonatkozik - a határozat közlésétől számított tizenöt nap alatt - fellebbezhet az Országos Ügyvédi Tanácshoz. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

Az ellenőrző bizottság

31. § (1) Az ügyvédi kamara ellenőrző bizottsága az ügyvédi kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi.

(2) Az ellenőrző bizottság elnökből és két tagból (valamint egy póttagból) áll.

(3) Az ellenőrző bizottság köteles munkájáról évenként a közgyűlésnek beszámolni.

A kamarai választásokra vonatkozó általános rendelkezések

32. § (1)[29] Az ügyvédi kamara választott szerveinek (tisztségviselőinek) megbízatása 5 évre szól. A kamara tagjainak egyharmada, vagy elnöksége a megbízás lejárta előtt is indítványozhatja bármelyik választott tisztségviselő visszahívását és új választás kitűzését. Az indítványt a közgyűlés elé kell terjeszteni.

(2) Nem választható meg az ügyvédi kamara tisztségviselőjévé az, akivel szemben három éven belül fegyelmi büntetést szabtak ki.

IV. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS ÜGYVÉDI TANÁCS

33. § (1) Az Országos Ügyvédi Tanács az ügyvédi kamarák elnökeiből, valamint kívülük az ügyvédi kamarák által a tanácstagi tisztségre választott ügyvédekből áll. Az Országos Ügyvédi Tanács tagjainak és póttagjainak számát, továbbá az egyes kamarák által megválasztásra kerülő ügyvédek számát - ez utóbbit a kamarai taglétszám figyelembevételével - az igazságügyminiszter határozza meg. A kamarák által a jelen bekezdés alapján megválasztott személyek közül az igazságügyminiszter jelöli ki, hogy az Országos Ügyvédi Tanács munkájában kik vesznek részt annak tagjaként, a többi megválasztott az Országos Ügyvédi Tanács póttagja lesz. Ha az Országos Ügyvédi Tanácsban valamely tagsági hely megüresedik, az igazságügyminiszter bármelyik póttagot kijelölheti az Országos Ügyvédi Tanács tagjává.

(2)[30] Az Országos Ügyvédi Tanács igazgatási jogkörében

a) rendszeresen részt vesz az Igazságügyminisztérium által tartott vizsgálatokban;

b) vizsgálja az ügyvédi munkaközösségekben az ügyvédi érdemi munkát, és ezzel összefüggésben a munkaközösségek vezetőinek, s az ügyvédi kamaráknak az irányító tevékenységét; e vizsgálatokról beszámoló jelentést készít az igazságügyminiszter részére;

c) irányítja és szervezi az ügyvédek továbbképzését, továbbá közreműködik az ügyvédjelöltek oktatásában;

d) megállapítja a jóváhagyott költségvetéséhez az ügyvédi kamarák által fizetendő hozzájárulást;

e) a tagjaiból alakult, háromtagú tanácsokban másodfokon dönt a fegyelmi ügyekben, valamint azokban az ügyekben, amelyekben a kamara elnökségének határozata ellen fellebbezésnek van helye;

f) kijelöli az első fokon eljáró fegyelmi tanácsot, ha az ügyvédi kamara elnökségének tagja ellen kell fegyelmi eljárást lefolytatni, illetőleg ha a kamarai fegyelmi tanács a büntető eljárásról szóló 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelet 21. §-a alapján a kamara tagja ellen nem járhat el;

g) teljesíti a jogszabályok és az Igazságügyminisztérium által rábízott feladatokat.

(3)[31] Az Országos Ügyvédi Tanács állást foglal az ügyvédeket érintő fontosabb kérdésekben, és javaslatot tesz e kérdések rendezésére; tevékenységéről az igazságügyminiszter rendszeres időközökben beszámoltatja. A beszámolást az Országos Ügyvédi Tanács is kezdeményezheti.

33/A. §[32] Az Országos Ügyvédi Tanács az évi költségvetését maga állapítja meg, s jóváhagyás végett az igazságügyminiszterhez felterjeszti. Az Országos Ügyvédi Tanács működésével felmerülő költségek fedezéséről az ügyvédi kamarák költségvetésükben gondoskodnak.

33/B. §[33] Az Országos Ügyvédi Tanács szervei:

a) a teljes ülés,

b) az elnökség,

c) az állandó és a különbizottságok, illetőleg a másodfokon eljáró tanácsok.

V. FEJEZET

AZ ÜGYVÉDEK ÉS AZ ÜGYVÉDI SZERVEK FELETTI FELÜGYELET[34]

34. §[35] (1) Az ügyvédek és az ügyvédi szervek feletti felügyeletet az igazságügyminiszter gyakorolja, aki e jogkörében jogosult különösen:

a) az ügyvédi tevékenység, továbbá az ügyvédi szervek működésének elvi irányítására és ellenőrzésére;

b) az országos ügyvédi és ügyvédjelölti létszám, az ügyvédi kamarák létszámának, továbbá az egyes kamarák területén alakítható munkaközösségek számának meghatározására;

c) az ügyvédi és az ügyvédjelölti bejegyzés feltételeinek fennállása tárgyában vélemény nyilvánítására;

d) az ügyvédi és az ügyvédjelölti bejegyzés, illetőleg törlés tárgyában hozott jogerős határozat megváltoztatására;

e) fegyelmi eljárás kezdeményezésére.

(2) Az igazságügyminiszter bármely ügyvédi szervnek a jogszabállyal ellentétes vagy megalapozatlan határozatát hatályon kívül helyezheti, és a szervet új határozat hozatalára utasíthatja.

35. § (1) Az igazságügyminiszter az ügyvédi kamara szerveinek működését felfüggesztheti és a kamarához miniszteri kiküldöttet rendelhet ki, ha az ügyvédi kamara

a) az állam érdekét veszélyeztető működést fejt ki,

b) a hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére tartósan képtelenné válik, vagy

c)[36] az igazságügyminiszternek a 34. § (2) bekezdése alapján hozott intézkedésével ismételten szembehelyezkedik.

(2) A miniszteri kiküldött - az általa megbízott tagok közreműködésével, vagy a szükséghez képest egyéb célra vezető módon - az ügyvédi kamara hatáskörébe tartozó teendőket látja el; az elsőfokú fegyelmi jogkört azonban az igazságügyminiszter által kijelölt fegyelmi tanács gyakorolja.

VI. FEJEZET

AZ ÜGYVÉDJELÖLT

36. § (1) Ügyvédjelöltként az ügyvédi kamarába felvehető (az ügyvédjelöltek kamarai névjegyzékébe bejegyezhető) az a büntetlen előéletű, feddhetetlen magyar állampolgár, aki az egyetem állam- és jogtudományi karán jogi doktori oklevelet szerzett.

(2)[37] Az ügyvédjelölt az ügyvédi kamarával munkaviszonyban áll; munkaközösségbe a kamara elnöksége osztja be.

37. §[38] Az ügyvédjelölt tevékenységét az ügyvédi munkaközösség vezetőjének úgy kell irányítania, hogy az ügyvédjelölt a joggyakorlat ideje alatt a szakmai ismereteket elsajátíthassa.

38. §[39] Az ügyvédjelölt - az őt foglalkoztató ügyvédi munkaközösség ügyvéd-tagjának helyetteseként - a bíróságok és más hatóságok (szervek) előtt eljárhat. A Legfelsőbb Bíróság és büntetőügyben a megyei bíróság előtt ügyvédjelölt nem tárgyalhat.

39. §[40] (1) Az ügyvédjelölti joggyakorlat ideje két év.

(2) Az ügyvédjelölti joggyakorlati idő eltelte után az ügyvédjelölt vizsgát tehet.

VII. FEJEZET

AZ ÜGYVÉDEK FEGYELMI FELELŐSSÉGE

Fegyelmi vétség

40. §[41] Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd (ügyvédjelölt), ha

a) a bíróság megállapítása szerint bűntettet követett el;

b) olyan magatartást tanúsít, amelyből kitűnik, hogy szemben áll a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjével;

c) hivatásából eredő kötelességét szándékosan vagy gondatlanul megszegi;

d) az ügyvédi hivatással össze nem egyeztethető más magatartást tanúsít;

e) az ügyvédek (ügyvédjelöltek) névjegyzékébe való felvételét valótlan tények alapján vagy a felvétel szempontjából jelentős tények elhallgatásával eszközölte ki.

Fegyelmi hatóságok

41. § (1) Az ügyvédek és az ügyvédjelöltek elsőfokú fegyelmi hatósága a kamarai fegyelmi tanács, amely elnökből és két tagból áll.

(2) A kamarai fegyelmi tanács határozata ellen az Országos Ügyvédi Tanácsnál működő másodfokú fegyelmi tanácshoz lehet fellebbezni. A másodfokú fegyelmi tanács elnökből és két tagból áll, akiket az Országos Ügyvédi Tanács jelöl ki.

42. § (1) Az Országos Ügyvédi Tanácsnál és a nagylétszámú ügyvédi kamaráknál - a szükséghez képest - több ügyvédi fegyelmi tanács is alakítható.

(2) Az ügyvédi fegyelmi tanácsok elnökét és tagjait a felállítandó tanácsok számának megfelelően kell megválasztani (kijelölni), és ezzel egyidejűleg a rendes tagokkal azonos számú póttag megválasztásáról (kijelöléséről) is gondoskodni kell.

(3)[42] A büntető eljárásról szóló 1962. évi 8. számú törvényerejű rendeletnek a bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseit (20-27. §) az ügyvédi fegyelmi tanácsok elnökei és tagjai tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

Fegyelmi büntetések

43. § (1) A fegyelmi büntetést az eset összes körülményeinek a fegyelmi felelősségre vont személy egyéniségének, a fegyelmi vétség súlyának, valamint az esetleges előző fegyelmi büntetésnek figyelembevételével kell kiszabni.

(2) A fegyelmi büntetések a következők:

a) szóbeli feddés,

b) írásbeli megrovás,

c) tízezer forintig terjedő pénzbírság,

d) felfüggesztés az ügyvédi hivatás gyakorlásától három hónaptól egy évig terjedő időre,

e) elmozdítás.

(3) Ügyvédjelölttel szemben a (2) bekezdés c) pontjában említett pénzbírság kiszabásának helye nincs, d) pontjában említett felfüggesztés helyett fegyelmi büntetésként az ügyvédjelölti joggyakorlati időnek legfeljebb hat hónappal történő meghosszabbítása mondható ki, e) pontjában említett elmozdítás helyett pedig az ügyvédjelölti munkaviszonyból való azonnali hatályú elbocsátást lehet kimondani. A fegyelmi ítélettel elbocsátott ügyvédjelöltet a kamarai névjegyzékből törölni kell.

(4) A fegyelmi büntetés az ügyvédi szerveknél betöltött tisztség elvesztésével jár; a fegyelmi büntetéssel sújtott személy a jogerős fegyelmi határozat meghozatalától számított három évig nem választható meg az ügyvédi kamara tisztségviselőjévé [32. § (2) bekezdés].

A fegyelmi eljárás megindítása

44. § (1) Minden bejelentést (panaszt, határozatot stb.), amelyből arra lehet következtetni, hogy az ügyvéd (ügyvédjelölt) fegyelmi vétséget követett el, haladéktalanul meg kell vizsgálni, és ha alapos a gyanú, hogy a fegyelmi vétséget elkövették, fegyelmi eljárást kell lefolytatni. Az eljárás lefolytatását nem akadályozza az a körülmény, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy az ügyvédi kamarai tagságáról lemondott. [6. § (1) bekezdés b) pont].

(2) Fegyelmi eljárás megindításának nincs helye, ha a fegyelmi vétségnek látszó cselekmény elkövetése óta három év már eltelt.

45. § (1) A fegyelmi eljárás elrendelése előtt az ügyvédi kamara elnöke a kamara tagja elleni bejelentést személyesen vagy a kamarai fegyelmi megbízott útján megvizsgálja.

(2) A fegyelmi vizsgálat során lehetővé kell tenni, hogy az ügyvéd (ügyvédjelölt) az ellene tett bejelentést (panaszt) és a fegyelmi vizsgálat egyéb adatait megismerje, és alkalmat kell adni szóban történő meghallgatására vagy észrevételeinek írásbeli közlésére.

(3) A fegyelmi megbízott az ügyvédi kamara elnöke számára összefoglaló vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentésben ismertetni kell a megállapított tényállást, valamint a tényállás alapjául szolgáló bizonyítékokat, és véleményt kell nyilvánítani abban a kérdésben, hogy a vizsgálat alatt állott személy alaposan gyanúsítható-e fegyelmi vétség elkövetésével.

46. § Ha a kamara elnöke alaposnak tartja a fegyelmi vétség gyanúját, a fegyelmi eljárást elrendeli és a fegyelmi ügy iratait a fegyelmi megbízott jelentésével, továbbá saját véleményével a kamarai fegyelmi tanácsnak küldi meg.

A kamarai fegyelmi tanács eljárása

47. § (1) A kamarai fegyelmi tanács köteles a fegyelmi ügynek a hozzá érkezésétől számított harminc napon belül tárgyalást tartani és - a lehetőséghez képest - érdemi határozatot hozni.

(2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen büntető eljárás van folyamatban és a fegyelmi ügy a büntető eljárás befejezése előtt kellően nem tisztázható, a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást a büntető eljárás befejezéséig felfüggesztheti. Ebben az esetben a fegyelmi határozatot - a lehetőséghez képest - a büntető eljárást befejező jogerős határozatnak a fegyelmi tanácshoz érkezésétől számított harminc napon belül kell meghozni.

48. § (1) A fegyelmi tanács a fegyelmi tárgyalás határnapjáról az eljárás alá vont személyt, a kamarai fegyelmi megbízottat és az eljárás alapjául szolgáló bejelentést (panaszt) előterjesztő személyt azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy távolmaradásuk a tárgyalás megtartását nem akadályozza.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont személlyel a tárgyalásról szóló értesítésben közölni kell az ellene előterjesztett bejelentés (panasz) tartalmát.

49. § (1) A fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tanács egyik tagja ismerteti az ügyet. Ezt követően a fegyelmi megbízott, a fegyelmi eljárás alá vont személy és az eljárás alapjául szolgáló bejelentést (panaszt) előterjesztő személy teszi meg észrevételeit.

(2)[43] A fegyelmi tanács szükség esetén bizonyítást vehet fel. Ennek érdekében a fegyelmi tanács elnöke a szükséges intézkedéseket már a tárgyalást megelőzően megteheti. Különösen bonyolult vagy széles körű vizsgálatot igénylő tényállás felderítésével a fegyelmi tanács elnöke a tanács egy tagját is megbízhatja.

(3) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

50. § (1) Ha a fegyelmi tanács nem állapít meg fegyelmi vétséget, az eljárást megszünteti, fegyelmi vétség megállapítása esetén pedig fegyelmi büntetést szab ki.

(2) A fegyelmi tanács az eljárás megszüntetését, illetőleg a fegyelmi büntetést fegyelmi határozatban mondja ki. A fegyelmi határozatot indokolni kell és a határozatban utalni kell a fellebbezés lehetőségére, valamint határidejére (52. §).

51. § (1) A fegyelmi tanács a határozatát a tárgyaláson kihirdeti.

(2) A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni. A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.

(3) A fegyelmi tanács köteles a fegyelmi határozatot a tárgyalástól számított nyolc napon belül a fegyelmi eljárás alá vont személlyel, a fegyelmi megbízottal, valamint az eljárás alapjául szolgáló bejelentést (panaszt) előterjesztő személlyel írásban is közölni.

Jogorvoslati eljárás

52. § (1) A kamarai fegyelmi tanács határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont személy, a fegyelmi megbízott és az eljárás alapjául szolgáló bejelentést (panaszt) előterjesztő személy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a másodfokú fegyelmi tanácshoz [41. § (2) bekezdés] fellebbezhet. A fellebbezésnek az elsőfokú fegyelmi határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

(2) A fellebbezést az elsőfokon eljárt kamarai fegyelmi tanács szerint illetékes ügyvédi kamara elnökénél kell előterjeszteni. A kamara elnöke a fellebbezést a fegyelmi ügy irataival együtt a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles a másodfokú fegyelmi tanácshoz felterjeszteni.

53. § A másodfokú fegyelmi eljárás során az elsőfokú eljárás szabályai (47-51. §) megfelelően irányadók.

54. § (1) Ha az elsőfokú eljárás során a fegyelmi ügy összes körülményei (a tényállás, a fegyelmi eljárás alá vont személy egyéni körülményei stb.) megfelelően tisztázódtak, a másodfokú fegyelmi tanács helybenhagyja vagy megváltoztatja az elsőfokú fegyelmi határozatot.

(2) Ha az elsőfokú fegyelmi határozatban megállapított tényállás hiányos, a másodfokú fegyelmi tanács

a) bizonyítási eljárást folytathat le és ennek alapján az elsőfokú fegyelmi határozatot megváltoztatja, illetőleg helybenhagyja, vagy

b) az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi és a kamarai fegyelmi tanácsot - megfelelő iránymutatással - új eljárásra utasítja.

Újrafelvétel

55. § (1) Ha a fegyelmi eljárást jogerősen befejező határozat meghozatala után olyan új tény vagy körülmény, illetőleg olyan új bizonyíték merül fel, amely a fegyelmi határozat megváltoztatását eredményezheti, az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács - a kamara elnökének vagy fegyelmi megbízottjának az indítványára, illetőleg valamely érdekeltnek a kérelmére - a fegyelmi eljárás újrafelvételét rendelheti el és új fegyelmi eljárást folytathat le.

(2) Az újrafelvétel elrendelésének a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya csak akkor van, ha ezt az újrafelvételt elrendelő fegyelmi tanács kimondja.

Ideiglenes felfüggesztés

56. § (1) Mind a kamarai fegyelmi tanács, mind a másodfokú fegyelmi tanács ideiglenesen felfüggesztheti a fegyelmi eljárás alá vont személyt ügyvédi (ügyvédjelölti) gyakorlatától, ha ellene az ügyészség vádiratot nyújtott be a bírósághoz, vagy ha az ideiglenes felfüggesztés az ügy súlyára tekintettel indokolt.

(2) Az ideiglenes felfüggesztés legfeljebb a fegyelmi eljárás befejezéséig tarthat.

(3) A kamarai fegyelmi tanács ideiglenes felfüggesztést elrendelő határozata ellen külön fellebbezésnek van helye; a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(4) Ha a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás során fegyelmi büntetésként az ügyvédi hivatás gyakorlásától való felfüggesztést mondja ki [43. § (2) bekezdés d) pont] az ideiglenes felfüggesztésben eltöltött időt a fegyelmi büntetésbe beszámítja; ha pedig fegyelmi büntetésként pénzbírságot szab ki, egyszersmind meghatározza azt az összeget, amelyet az ideiglenes felfüggesztésben eltöltött időre tekintettel a kiszabott pénzbírságból kifizetettnek kell tekinteni.

(5) Ha a fegyelmi ítélet az ideiglenesen felfüggesztett ügyvédjelöltre nem szab ki elbocsátást, őt állásába vissza kell helyezni és a felfüggesztés megszűnésének napjától illetményeit folyósítani kell; ha a fegyelmi ítélet felmentő, elmaradt illetményeit az általános szabályok szerint kell megtéríteni.

A pénzbírság és az eljárási költség megfizetése

57. § (1) A fegyelmi büntetéssel sújtott személyt a fegyelmi hatóság a felmerült eljárási költség megfizetésére kötelezi.

(2) A fegyelmi eljárás során megállapított pénzbírságot és eljárási költséget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. Az ügyvédi kamara elnöke azonban - méltánylást érdemlő esetben - a fegyelmi eljárás során kiszabott pénzbírság megfizetésére legfeljebb hat hónapi időtartamra halasztást, vagy e határidő keretén belül részletfizetést engedélyezhet.

(3) Az ügyvédi fegyelmi eljárás során hozott jogerős határozatban megállapított pénzbírság és eljárási költség behajtása bírósági végrehajtás útján történik; a fegyelmi határozat alapján a fizetésre kötelezett személy (az adós) lakóhelye szerint illetékes járásbíróság (városi, kerületi bíróság) indítja meg a végrehajtási eljárást.

(4) Ha a fegyelmi tanács az eljárást - fegyelmi büntetés kiszabása nélkül - megszüntette, az eljárási költség az ügyvédi kamarát terheli.

57/A. §[44] (1) A fegyelmi büntetéssel sújtott személy mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha a szóbeli feddés és írásbeli megrovás esetén a büntetés kiszabásától egy év, pénzbírság és felfüggesztés esetén pedig a kifizetéstől, illetőleg a felfüggesztés időtartamának végétől számítva három év eltelt.

(2) Elmozdítás esetén a fegyelmi büntetéssel sújtott személyt - kérelmére - a büntetés kiszabásától számított öt év elteltével lehet mentesíteni, ha arra érdemes. A mentesítést annak az ügyvédi kamarának az elnöksége mondja ki, amelynek fegyelmi tanácsa a fegyelmi határozatot hozta. A mentesítés tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye az Országos Ügyvédi Tanácshoz.

(3) Ha a kamara fegyelmi tanácsa kijelölés alapján járt el, a mentesítést annak az ügyvédi kamarának az elnöksége mondja ki, amelynek a fegyelmi büntetéssel sújtott személy az elmozdításig tagja volt.

(4) A kamara elnöksége a fegyelmi büntetéssel sújtott személyt - kérelmére - a meghatározott idő eltelte előtt is mentesítheti a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha kiemelkedő munkája és példamutató magatartása alapján arra érdemes. A mentesítés tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye az Országos Ügyvédi Tanácshoz.

A kisebb szabálytalanságok elbírálása

58. § (1) Ha az ügyvéd (ügyvédjelölt) olyan kisebb szabálytalanságot követ el vagy olyan kifogásolható magatartást tanúsít, amely nem éri el a fegyelmi vétség súlyát, őt az ügyvédi kamara elnöke - mellőzve a fegyelmi eljárás elrendelését (46. §), - szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésben részesíti.

(2) Az ügyvédi kamara elnöke köteles közölni a kamara elnökségével azt a körülményt, hogy az ügyvédet (ügyvédjelöltet) figyelmeztetésben részesítette.

(3) A figyelmeztetés ellen a figyelmeztetett személy, valamint az, aki az eljárás alapjául szolgáló bejelentést (panaszt) előterjesztette, nyolc napon belül panasszal élhet a kamara elnökségéhez. A kamara elnöksége a panasz alapján a következő intézkedéseket teheti:

a) a kamara elnökének intézkedését jóváhagyja,

b) a figyelmeztetést visszavonja, vagy

c) az ügyet a kamarai fegyelmi tanács elé utalja.

VIII. FEJEZET

HATÁLYBALÉPÉS

59. § (1) Jelen törvényerejű rendelet - a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, valamint a 3. § (3) bekezdésében és a 39. §-ban a joggyakorlatra és a vizsgára vonatkozólag előírt rendelkezés kivételével - kihirdetése napján lép hatályba; a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés az 1958. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba.

(2) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyminiszter gondoskodik. Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az ügyvédjelölti joggyakorlat, illetőleg vizsga alóli felmentéssel történő ügyvédi bejegyzésre (3. §), a pártfogó ügyvédként (kirendelt védőként, ügygondnokként) való közreműködésre és e közreműködés alóli felmentésre (9. §), az ügyvédi munkadíjra [az ügyvédi díjszabásra (15. §)], az ügyvédi munkaközösségek szervezeti szabályzatára, továbbá legalacsonyabb és legmagasabb taglétszámára (17-27. §), az ügyvédi szervek választására (32. §), az ügyvédjelölti joggyakorlatra és vizsgára (39. §), a kivételesen magángyakorlatot folytató ügyvédekre vonatkozó, valamint a jelen törvényerejű rendelet végrehajtásához szükséges egyéb szabályokat rendeletben megállapítsa.

(3) Az igazságügyminiszter által rendeletben megállapítandó időpontig a jelen törvényerejű rendelet 3. § (3) bekezdésében és 39. §-ában a joggyakorlatra és vizsgára vonatkozólag előírt rendelkezések helyett az ügyvédi kamarai felvétel, feltételeként az "ügyvédséggel összefüggő egyes kérdések újabb rendezéséről" szóló 23/1955. (III. 20.) MT számú rendelet 5. § (1) bekezdésében előírt joggyakorlat és a 6. §-ában előírt szakmai meghallgatás marad irányadó.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az igazságügyminiszterrel egyetértésben az ügyvédi munkaközösségek (ügyvédek) adóztatását rendelettel szabályozza.

(5)[45] Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az ügyvédi kamarai szervek tisztségeit és tisztségviselőinek létszámát a jelen törvényerejű rendeletben előírt rendelkezésektől eltérően állapíthassa meg.

60. § (1) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az ügyvédekre vonatkozólag a felszabadulás előtt kibocsátott valamennyi jogszabály, így különösen az ügyvédi rendtartásról szóló 1937. évi IV. törvény, valamint az e törvény hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 25.000/1937. (R. T, 686.) IM számú rendelet.

(2) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével hatályát veszti továbbá

az ügyvédi kamarák működésének átmeneti szabályozásáról és önkormányzatuk helyreállításáról szóló 10.440/1945. (XI. 7.) M. E. számú rendelet,

az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1947. évi I. törvény,

az ügyvédi rendtartásról szóló 1937. évi IV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 1948. évi XXIX. törvény, valamint az ennek végrehajtásával kapcsolatos 147.000/1948. (XII. 23.) IM számú rendelet,

az ügyvéd elleni panaszeljárás szabályozásáról szóló 6.000/1949. (I. 22.) IM számú rendelet,

az ügyvédek eskütételéről szóló 13.400/1950. (II. 25.) IM számú rendelet,

az ügyvédi kamarák területének megállapításáról szóló 5.000 1951. (II. 27.) IM számú rendelet,

az ügyvédek fegyelmi szabályzatáról szóló 2/1955. (III. 20.) IM számú rendelet,

az ügyvédséggel összefüggő egyes kérdések újabb szabályozásáról szóló 23/1955. (III. 20.) MT számú rendelet 1-4. és 8-11. §-ai, valamint

az ügyvédi kamarai önkormányzat felfüggesztése esetén az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlásának átmeneti rendezéséről szóló 6/1957. (VI. 29.) IM számú rendelet.

Nagy Dániel s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[2] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[3] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[4] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[5] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[6] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[7] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 6. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[8] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 7. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[9] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 8. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[10] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 9. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[11] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1967.01.01.

[12] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1967.01.01.

[13] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 1967.01.01.

[14] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[15] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 12. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[16] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 13. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[17] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 14. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[18] Módosította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 33. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 1967.01.01.

[19] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 15. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[20] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 15. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[21] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 15. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[22] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 16. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[23] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatályos 1967.01.01.

[24] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 17. § (2) bekezdése. Hatályos 1967.01.01.

[25] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 18. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[26] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 18. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[27] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 19. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[28] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 20. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[29] Megállapította az 1976. évi 26. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1976.10.01.

[30] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 21. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[31] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 21. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[32] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 22. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[33] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 23. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[34] A fejezet címét módosította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 24. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[35] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 24. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[36] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 25. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[37] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 26. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[38] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 27. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[39] Módosította az 1973. évi I. törvény 407. § (3) bekezdése. Hatályos 1974.01.01.

[40] E törvényerejű rendelet 59. § (1) bekezdése alapján később lép hatályba.

[41] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 29. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[42] Megállapította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 30. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[43] Módosította az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 31. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[44] Beiktatta az 1966. évi 22. törvényerejű rendelet 32. §-a. Hatályos 1967.01.01.

[45] Beiktatta az 1958. évi 39. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1958.12.20.

Tartalomjegyzék