1966. évi II. törvény

a népgazdaság harmadik ötéves tervéről

A népgazdaságnak a második ötéves terv időszakában elért eredményei alapján, a dolgozó nép alkotókészségére támaszkodva, s figyelembevéve a szocializmus építésének soron következő feladatait, a Magyar Népköztársaság Országgyűlése az 1966-tól 1970-ig terjedő időszakra törvénybe iktatja a népgazdaság fejlesztésének harmadik ötéves tervét.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A terv fő célkitűzései

1. § A magyar népgazdaság fejlesztésének irányát és legfontosabb feladatait az 1966. január 1-től 1970. december 31-ig terjedő időszakra ez a törvény határozza meg.

2. § (1) A Kormány köteles a népgazdaságot úgy irányítani, hogy a fejlődés az e törvényben foglalt célok megvalósítását szolgálja,

(2) Biztosítani kell a termelés és a népgazdaság fejlődésével egyre növekvő szükségletek összhangját mind a mennyiség, mind a választék és a minőség tekintetében, a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlya mellett.

(3) A fejlett szocialista gazdaság építésével együtt rendszeresen emelkedjék az életszínvonal.

(4) A Kormány köteles gondoskodni arról, hogy a népgazdaság minden ágában

- a rendelkezésre álló erők és eszközök felhasználása hatékonyabbá váljék; a termelés növekedését túlnyomórészt a termelékenység emelkedése eredményezze, csökkenjenek a termelési költségek;

- minél szélesebb körben emelkedjék a műszaki színvonal, a termelés fejlesztése korszerű technikán alapuljon;

- a termelés az igényekhez alkalmazkodva elsősorban ott növekedjék, ahol a hazai feltételek gazdaságosan megteremthetők.

3. § (1) Tovább kell növelni a népgazdaság külkereskedelmi tevékenységének eredményességét. Ezért

- fokozni kell az exportképes áruk termelését, a devizahozam növelését, az árukivitel gazdaságosságát;

- a gazdaságosság és a devizatakarékosság érvényesüljön a behozatalnál is;

- a kivitelt nagyobb arányban kell növelni, mint a behozatalt.

(2) A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában elfogadott alapelveknek megfelelően a szocialista országokkal kötött hosszúlejáratú egyezmények alapján tovább kell fejleszteni a nemzetközi munkamegosztást.

(3) Bővíteni kell gazdasági kapcsolatainkat mindazokkal az országokkal is, amelyek erre a kölcsönös előnyök alapján készek.

(4) Szélesíteni kell idegenforgalmi kapcsolatainkat.

4. § (1) A társadalom és természettudomány kutatásai - adottságaink és a nemzetközi munkamegosztás figyelembevételével - segítsék elő a népgazdaság távlati célkitűzéseinek megvalósítását.

(2) A tudományos kutatásra és fejlesztésre fordított anyagi eszközök nagyobb ütemben növekedjenek, mint a nemzeti jövedelem. Ugyanakkor biztosítani kell a kutatási eredmények széleskörű elterjesztését és javítani a tudomány, valamint a termelés kapcsolatát.

5. § Tovább kell erősíteni honvédelmünket, szocialista hazánk védelmi képességét, népünk békés építőmunkájának biztonságát, a népgazdaság fejlődése nyújtotta reális lehetőségek alapján, figyelembevéve a nemzetközi helyzet követelményeit és alakulását.

6. § (1) A gazdasági mechanizmusnak - a tervidőszakban megvalósuló - átfogó reformjával hatékonyabbá kell tenni az irányító tevékenységet, a vállalati gazdálkodást és ezek eredményeképpen a népgazdasági erőforrások felhasználását.

(2) A reform által feltáruló lehetőségeket a népgazdaság fejlődésének gyorsítására kell felhasználni.

Nemzeti jövedelem

7. § (1) A nemzeti jövedelem a második ötéves terv időszakában elért szinthez képest 19-21%-kal, ennek megfelelően a fogyasztási alap 18-20%-kal növekedjék.

(2) A nemzeti jövedelem 76-78%-át fogyasztásra, 22-24%-át felhalmozásra, ebből 15-17%-ot állóalapok növelésére kell fordítani.

Beruházás

8. § (1) A népgazdaság fejlesztésére 250-260 milliárd Ft állami és szövetkezeti beruházást kell biztosítani az alábbi ágazati összetételben:

ipar és építőipar 46-50%

mezőgazdaság 16-18%

közlekedés 14-16%

nem termelő ágazatok 16-20%

(2) A beruházásokat gondos megalapozással, jól szervezett, gyors kivitelezéssel, gazdaságosan kell megvalósítani. Ezt az előkészítés és a kivitelezés fejlettebb módszereinek alkalmazása is segítse elő.

(3) A munkaerőigényes új ipari létesítmények - a területi sajátosságok és a munkaerő helyzet tekintetbevételével - mind nagyobb részben az iparilag kevésbé fejlett területeken valósuljanak meg. Budapesten a munkahelyek számának növekedése ne haladja meg lényegesen a már helybenlakó népesség foglalkoztatási lehetőségeit.

II. FEJEZET

IPAR, ÉPÍTŐIPAR ÉS KÖZLEKEDÉS

Az ipar fő feladatai

9. § (1) Az iparban a fő feladat a nagyüzemi termelés gyors gazdasági- és műszaki fejlesztésének megvalósítása, a termelés hatékonyságának növelése.

(2) Az ipar a belföldi szükségletek gazdaságos kielégítése mellett egyre nagyobb mértékben vegyen részt az exportfeladatok teljesítésében. Fokozottan alkalmazni kell a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló és más országokkal létesíthető együttműködés különböző formáit.

(3) E feladatok megvalósítása érdekében a szocialista ipar termelése öt év alatt 32-36%-kal emelkedjék. Az ipari és mezőgazdasági termelés műszaki fejlesztését megalapozó ipari ágazatok - a villamosenergia ipar, a vegyipar és a gépipar - az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődjenek.

(4) A termelékenységet a műszaki színvonal emelése és munkaszervezési intézkedések révén legalább 24-27%-kal kell emelni,

Energiaellátás

10. § (1) Az energiaellátásban a kőolaj és a földgáz felhasználásának aránya 1970-ig az összes energiahordozók legalább 38%-át érje el. Ennek érdekében a hazai kutatást és termelést is növelni kell. Nagy figyelmet kell fordítani továbbra is a szén gazdaságosabb termelésére, mivel a szén az összenergiahordozók jelentős hányadát adja.

(2) 1970-re a termelés szénből 32 millió tonnára, kőolajból 1,75 millió tonnára, földgázból 3300 millió m3-re emelkedjék.

(3) Folytatni kell az energiagazdálkodás ésszerűsítését és az energiafelhasználás hatékonyságát szolgáló intézkedéseket; további hőszolgáltató és távfűtő műveket kell létesíteni.

(4) Százhalombattán a kőolaj feldolgozó üzem évi kapacitását 3 millió tonnára kell növelni. A megnövekedett forgalom lebonyolításához a tároló ós az elosztó hálózatot jelentősen bővíteni kell.

(5) Tovább kell építeni az országos földgázvezeték hálózatot és gondoskodni kell a fogyasztóknál a gazdaságos felhasználás feltételeinek megteremtéséről.

11. § (1) A villamosenergia-termelés korszerű, nagy gépegységek üzembeállítása útján legalább 1000 MW új erőművi kapacitással bővüljön.

(2) Gyöngyös közelében új hőerőművet kell létesíteni, be kell fejezni a Dunamenti Erőmű építését, el kell végezni a Tatabányai Hőerőmű II. egységének korszerűsítését.

(3) A villamosenergia import lebonyolítására 400 kilovoltos távvezeték épüljön.

Vaskohászat

12. § (1) A vaskohászat legfontosabb feladata, hogy a termelőkapacitásokat intenzíven hasznosítsa, korszerűsítse a választék összetételét, javítsa a minőséget. Az átlagosnál nagyobb ütemben növekedjék az ötvözött acéláru és bevont lemezek, a hidegen alakított vaskohászati termékek gyártása.

(2) A termelést úgy kell irányítani, hogy 1970-ben a nyersvas termelés 1,8-1,9 millió tonnát, a nyersacél termelés 2,9-3,0 millió tonnát érjen el.

Alumíniumipar

13. § (1) Az alumíniumipar fejlesztése érdekében a timföldgyártás 1970-re érje el a 450-470 ezer tonnát. A bauxittermelés ennek megfelelően fejlődjék. Növelni kell az alumíniumfeldolgozást, mind nagyobb mértékben kell alumíniumból korszerű félkész- és készgyártmányokat előállítani.

(2) Székesfehérváron új alumíníumhengermű lép üzembe. Ajkán új timföldgyár építését kell megkezdeni.

Vegyipar

14. § (1) A vegyipar termelése a gyorsan növekvő szükségletek kielégítése végett 55-60%-kal, ezen belül a gyógyszeripar - az alapanyag termelés és a kiszerelés fokozott fejlesztése mellett - 50-55%-kal emelkedjék.

(2) A tervidőszak végére az évenkénti termelés műtrágyából (hatóanyagban) 550-600 ezer tonna,

mesterséges (vegyi) szálakból 11-12 ezer tonna,

műanyagból 95-100 ezer tonna,

gépkocsiabroncsból 850-900 ezer darab legyen.

(3) A nitrogénműtrágya termelés növelése céljából korszerűsíteni és bővíteni kell a Péti Nitrogénműveket, a Borsodi Vegyikombinátot és a Tiszai Vegyikombinátot. A műanyaggyártás fejlesztésére Tiszaszederkényben évi 24 ezer tonna kapacitású polietilénüzem, Kazincbarcikán évi 24 ezer tonna kapacitású PVC üzem létesüljön.

Építőanyagipar

15. § (1) Az építőanyagipar fejlesztése irányuljon a korszerű építőtechnika követelményeinek fokozott kielégítésére, az építkezések, valamint a lakosság építőanyagokkal történő ellátására. Ennek érdekében az építőanyagipar termelése a termékek minőségének jelentős javítása mellett 25-30%-kal növekedjék.

(2) A cementtermelés 1970-ig érje el a 2,7-2,8 millió tonnát, a falazóanyag termelése pedig - beleértve az előregyártott falszerkezeteket is - a 2700-2800 millió db téglaegységet.

(3) A meglevő termelőberendezéseket folyamatosan korszerűsíteni kell. Be kell fejezni a Dunai Cement- és Mészmű mészüzemének beruházását, s meg kell kezdeni egy új cementgyár és egy új síküveggyár építését.

Gépipar

16. § (1) A gépipar korszerű termelőeszközök gyártásával járuljon hozzá az egész népgazdaságban a termelékenység emeléséhez, a fejlett technológiai eljárások alkalmazásához, teljesítse a gépipari szakosításból és együttműködésből származó kötelezettségeit, valamint növekvő exportfeladatait,

(2) A gépipar összehangolt fejlesztésén belül kiemelkedő feladat az autóbuszgyártás, továbbá a traktorok, a vasúti járművek, az élelmiszeripari és vegyipari gépek, a vákuumtechnikai termékek, a műszeripari alkatrészek, automatika elemek, egyes szervezés- és ügyviteltechnikai berendezések, az üzemi anyag- és árumozgató gépek gyártásának fejlesztése.

(3) A lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló híradástechnikai termékeket és háztartási gépeket mind korszerűbb kivitelben kel] előállítani.

(4) A növekvő szükségletnek és a korszerű technológiának megfelelően kell fejleszteni a gépipari termelést megalapozó előgyártó és kiegészítő ágazatokat. Rövidíteni kell a gépipari termékek tervezésétől a forgalombakerülésig terjedő időt.

(5) E feladatok megvalósítása érdekében a gépipari termelés 40-45%-kal, az export 50-55%-kal emelkedjék.

Könnyűipar

17. § (1) A könnyűipar a belföldi és az export igények figyelembevételével növelje a textil-, a ruházati és a cipőiparban a korszerű, magas műszaki kultúrájú, továbbá az exportra gazdaságosan gyártható termékek előállítását. A textil- és ruházati iparban fokozni kell a mesterséges szálak felhasználását, a korszerű kikészítési, technológiai eljárások alkalmazását. A ruházati ipar kövesse rugalmasan a divat változásait.

(2) Fejleszteni kell az alapanyaggyártó (a len- és kenderrost-, műbőr- és papíripari) kapacitásokat; növelni kell a csomagolóanyagok gyártását. A papírtermelés 1970-ig érje el az évi 290-300 ezer tonnát; Lábatlanban új papírgyárat kell létesíteni.

(3) A könnyűipar termelése 1970-ig 20-24%-kal növekedjék.

Élelmiszeripar

18. § (1) Az élelmiszeriparban a fejlesztés főiránya a gyümölcs- és zöldségtartósító ipar kapacitásának bővítése legyen, jobban fel kell készülni a mezőgazdasági termékek fogadására, tárolására és feldolgozására. Az ipar javítsa a gyártmányok minőségét, tegye tetszetősebbé a csomagolást.

(2) Az élelmiszeripar termelése 28-32%-kal emelkedjék. Ezen belül a gyümölcs- és zöldségkonzervek termelése 1970-ig évi 580-600 ezer tonnára, a nyershús-termelés 310-315 ezer tonnára, a tejfeldolgozás 1200-1250 millió literre növekedjék,

Tanácsi, szövetkezeti és kisipar

19. § (1) A tanácsi és szövetkezeti ipar a lakosság igényeinek kielégítésében és az export növelésében továbbra is jelentős feladatokat lásson el.A szövetkezeti iparnak részt kell vállalnia a gépgyártás, a műszer, a híradástechnikai, a vegyi, a műanyagfeldolgozó és a bútoripar fejlesztésében,

(2) Az állami és a szövetkezeti iparnak, a meghatározott keretek között működő magánkisiparral együtt, ki kell elégítenie a lakosság javítási és szolgáltatási igényeit.

Építőipar

20. § (1) Az építőipar az építkezések kivitelezését gyorsabban, jobb minőségben, korszerű anyagok, szerkezetek és építési technológia szélesebb körű alkalmazásával, gazdaságosan valósítsa meg.

(2) A szövetkezeti építőiparnak jelentős feladatokat kell megoldania a lakásépítésben, különösen a társasházak építésében.

(3) Az építőipari termelés 24-28%-kal növekedjék.

21. § (1) Az építőipari termelés növelését elsősorban a termelékenység emelésével, tehát az építés iparosításával, a gépesítés fokozásával, az épületelemek üzemi előregyártásával, fejlettebb munkaszervezési módszerekkel kell elérni.

(2) Az ipari, a mezőgazdasági építkezések és a lakásépítés korszerűsítése, gyorsítása, gazdaságosabbá tétele érdekében épületszerkezet- és házgyárakat kell létesíteni. Az épületszerkezetgyárak 1970-ben 2,6-2,8 millió m2 üzemben előregyártott csarnok- és mezőgazdasági épületszerkezet (ebből 1,1 millió m2 acélszerkezet), a házgyárak és a panel üzemek évi 15-16 ezer lakás korszerű technikával való megépítését tegyék lehetővé.

Közlekedés és hírközlés

22. § (1) A közlekedés minden ágát korszerűsíteni kell, hogy eleget tegyenek a növekvő szállítási igényeknek.

(2) A vasúti vontatásban a tervidőszak végére az összes vontatási teljesítmény 75-80%-a disel- és villamosüzémű legyen. A villamosított vonalak hossza közel 400 km-rel növekedjék; a törzshálózatot teljes hosszában 23 to tengelynyomásra alkalmas sínrendszerrel kell ellátni. Folytatni kell a járműállomány korszerűsítését, a záhonyi átrakó körzet és a szolnoki állomás fejlesztését.

(3) Be kell kötni az országos közúti hálózatba - mintegy 350 km új út létesítésével - a még be nem kapcsolt helységek közel felét. 2400-2600 km út korszerűsítésével el kell érni, hogy 1970-ig az egész úthálózat fele pormentes burkolatú legyen.

(4) A gépkocsi közlekedés szállítóképességét, műszaki színvonalat tovább kell emelni. A fennálló és a fejlesztés következtében emelkedő igények jobb kielégítése érdekében a javító-, a karbantartó- és a szervízhálózatot bővíteni kell.

(5) A vízi közlekedésben elsősorban tolóhajókat és önjáró uszályokat kell beszerezni, fejleszteni kell a tengeri hajózást.

23. § (1) Meg kell kezdeni a távközlési hálózatnak a nemzetközi átmenő forgalom igényeit is kielégítő korszerűsítését. A távbeszélő központok befogadóképességét 140-150 ezer állomással kell növelni.

(2) Tovább kell javítani a rádió és televízió működésének technikai feltételeit. Új nagy- és közvetítő adók az ország egész területén biztosítsák a rádió- és televízióadás jó vételét.

III. FEJEZET

MEZŐGAZDASÁG

Növénytermelés és állattenyésztés

24. § (1) A mezőgazdasági termelés fő feladatai:

a) az átlagos hozamok emelése útján a gabonafélék és a szemestakarmányok termelésének fokozása, hogy ennek révén a szükségleteket mind nagyobb mértékben hazai források elégítsék ki;

b) a szálastakarmány-termelés növelése, a rétek és a legelők javításának meggyorsítása;

c) a zöldség- és gyümölcstermelés jelentős fokozása, s ezzel a lakosság ellátásának javítása, valamint a tartósító ipar fejlesztéséhez szükséges nyersanyagbázis létrehozása;

d) az állattenyésztésben a hozamok jelentős és gazdaságos emelése, a takarmányhasznosítás javítása, továbbá főként a szarvasmarha és a juhállomány növelése. A vágóállat termelés 1970-ben érje el a 130-132 ezer vagont.

(2) E feladatok megvalósításával a mezőgazdaság termelését az előző ötéves terv időszakához képest 13-15%-kal kell emelni.

25. § (1) A mezőgazdaság termelésének előirányzott növekedését a termelés anyagi-műszaki bázisának bővítésével és korszerűsítésével, a tudományos eredmények fokozott felhasználásával, a dolgozók szakismeretének állandó emelésével, a fejlett termelési módszerek elterjesztésével és eredményes alkalmazásával kell biztosítani.

(2) Fokozni kell a kémiai eszközök és eljárások alkalmazását; a műtrágya ellátás 1970-re érje el a 3,2-3,4 millió tonnát (hatóanyagban 700-730 ezer tonna), gondoskodni kell ennek szakszerű, gazdaságos felhasználásáról.

(3) A keveréktakarmány felhasználást mintegy 50%-kal kell növelni.

(4) Öt év alatt 38-40 ezer darab traktor beszerzésére kell lehetőséget adni; gépesítés útján jelentősen javítani kell a kapásnövények és szálastakarmányok termelésének - elsősorban betakarításának, - továbbá a szállítás, a rakodás és az üzemi terményszállítás feltételeit; lényegesen fokozni kell az őszi csúcsidőszak munkáinak gépesítését; jelentős előrehaladást kell elérni az állattenyésztési munkák gépesítésében.

(5) Főként az öntözőberendezések teljes kihasználása és korszerűsítése útján el kell érni, hogy az öntözött terület 1970-ig 600-650 ezer kat. hold legyen; fenn kell tartani a talajjavítás és talajvédelem eddigi ütemét.

(6) A szőlő- és gyümölcstermelés célját szolgáló anyagi eszközöket elsősorban a termőre forduló ültetvények beruházásainak befejezésére, továbbá a feldolgozás, a tárolás és a szállítás fejlesztésére kell fordítani.

26. § (1) Az állami gazdaságok alapvető feladata, hogy növeljék az áru termelést, fokozzák a gazdálkodás általános színvonalát és jövedelmezőségét.

(2) A termelőszövetkezetek szilárdítsák tovább a közös gazdálkodást, fokozzák árutermelésüket, Az áru értékesítés fő formája változatlanul a szerződéses termelés legyen, emellett lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül lássák el a lakosságot tejjel, tojással, baromfival, friss gyümölccsel és zöldséggel, különösen a helyi piacon. Az erre alkalmas termelőszövetkezetek az eddiginél nagyobb mértékben végezzék saját termékeik elsődleges feldolgozását.

(3) Támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságokat abban, hogy a termelők saját fogyasztása és a helyi élelmiszer ellátás kielégítése érdekében jobban használják ki termelési lehetőségeiket. Emellett továbbra is elő kell mozdítani termékeik állami és szövetkezeti felvásárlását.

Erdészet

27. § (1) A távlati fakitermelés biztosítására tovább kell növelni az ország élőfakészletét és az erdőterületet. Fokozni kell a hegy- és dombvidéki meredek lejtők erdősítését és - a cellulózipar távlati fejlesztése érdekében - a nyárfatelepítést. A földvédelmi rendelkezések figyelembevételével folytatni kell a síkvidéki erdősítést is.

(2) A hazai faanyagok gazdaságos hasznosítását a farostlemez és forgácslap gyártás fejlesztése mozdítsa elő.

Vízgazdálkodás

28. § (1) A vízgazdálkodás fejlesztésének elsődleges feladata a vízkárok további eredményes elhárítását szolgáló létesítmények kiépítése.

(2) A Tisza völgyében a vízhiány csökkentésére és az öntözés fejlesztésére a második vízlépcső építését meg kell kezdeni. Gondoskodni kell az ipar, a mezőgazdaság és a települések fejlesztésénél jelentkező vízigények kielégítéséről, valamint a vizek minőségének védelméről.

IV. FEJEZET

A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI

Jövedelem, foglalkoztatottság

29. § (1) A gazdasági fejlődés eredményeivel összhangban rendszeresen tovább kell emelni a lakosság életszínvonalát és javítani életkörülményeit.

(2) A lakosság jövedelme a termelés, illetőleg a forgalom növekedésével együtt úgy emelkedjék, hogy a javak elosztásában minél jobban kifejezésre jusson az egyének és az egyes termelő kollektívák munkateljesítménye.

(3) A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 14-16%-kal növekedjék. A parasztság jövedelme - a mezőgazdaság termelési eredményeire támaszkodva - az átlagosnál valamivel nagyobb ütemben emelkedjék.

30. § (1) A munkaképes korúak számával arányosan a foglalkoztatottság 160-200 ezer fővel emelkedjék,

(2) Az egészségre ártalmas, valamint a különösen nehéz körülmények között dolgozók munkaidejét - ahol eddig erre még nem került sor - csökkenteni kell.

(3) A fejlődő szövetkezeti gazdálkodás mellett központi gazdasági intézkedésekkel is elő kell segíteni, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az eddiginél lényegesen kisebb ütemben csökkenjen. Különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a falusi fiatalok a mezőgazdaságban megfelelő keresettel járó állandó munkaalkalmat és így élethivatást találjanak; ezt a termelőszövetkezetek is mozdítsák elő.

Áruellátás, szolgáltatások

31. § (1) A lakosság mind sokrétűbb igényeinek kielégítése érdekében élelmiszerben és iparcikkben egyaránt javítani kell az árukínálatot, Lehetővé kell tenni, hogy növekedjék a hús, a tej, a tejtermék, a tojás és az iparilag feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, javuljon az ellátás korszerű ruházati, továbbá tartós fogyasztási cikkekben is.

(2) A tervidőszakban a kiskereskedelmi forgalom 19-21%-os növelését kell megalapozni.

(3) A kiskereskedelmi üzlethálózat korszerűsítésével és bővítésével a lakosság számára gyorsabbá és kényelmesebbé kell tenni a vásárlást.

32. § A háztartási munka megkönnyítésére

- terjedelmükben és minőségükben javítani kell a szolgáltatásokat;

- a hazai földgáz és cseppfolyós gáz felhasználásával bővíteni kell a háztartások gázellátását;

- javítani kell a falusi vízellátást.

33. § A városi közlekedést korszerű járművek üzembe állításával kell fejleszteni. Budapesten a forgalom az új földalatti vasút első szakaszán 1970-ben induljon meg.

Lakásépítés

34. § (1) A lakásviszonyok javítására 300 ezer lakás építését kell biztosítani, állami lakás ebből 100 ezer legyen. Hiteltámogatással megfelelő anyagellátással és építőipari kapacitással elő kell segíteni 200 ezer lakás magánerőből történő megépítését. Törekedni kell arra, hogy növekedjék a társasházépítkezések aránya.

(2) Fejleszteni kell - elsősorban az állami lakásépítési program megvalósításával kapcsolatban - közműhálózatot.

Szociális ellátás

35. § (1) Az egészségügyi ellátás fő feladata a betegségek megelőzése és a betegellátás színvonalának emelése. A kórházi ágyak számát 1970-re 84-85 ezerre, az orvosi körzetek számát 4300-4400-ra kell növelni.

(2) A termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási és szociális ellátási rendszerét úgy kell bővíteni, hogy az mindjobban megközelítse a bérből és fizetésből élők ellátásának színvonalát.

(3) Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gyermek- és ifjúságvédelemre.

(4) Fejleszteni kell, az öregek és az arra rászorulók támogatására irányuló szociális és egészségügyi gondoskodást.

Oktatás, népművelés

36. § (1) Az oktatásfejlesztés fő feladata - a lakosság általános műveltségének gyarapítása mellett - a népgazdaság szakképzett munkaerő igényeinek kielégítése. Ennek érdekében

a) az általános iskolákra épülő oktatási rendszert úgy kell fejleszteni, hogy az a népgazdaság távlati szakember szükségletének megfelelő szakképesítést nyújtson;

b) a szakmunkásképző iskolák és a középiskolák hálózata 1200-1300 új tanteremmel bővüljön. Növelni kell a kollégiumi, a diákotthoni és a műhelytermi férőhelyeket;

c) fejleszteni kell a felsőfokú technikumok rendszerét mind az oktatás színvonala, mind pedig a kiképzendő szakemberek száma tekintetében. A felsőfokú technikumok nappali tagozatának első évfolyamára évente 4500-5000 hallgató vehető fel;

d) folytatni kell az egyetemi tanszékek, laboratóriumok, műhelyek, tantermek és kollégiumok fejlesztését. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatának első évfolyamára évente 9500-10.000 hallgató vehető fel.

(2) A lakosság igényeinek megfelelően folytatódjék tovább a dolgozók esti és levelező oktatása és ez a szakképzettséget adó iskolákban és a felsőoktatásban álljon összhangban a népgazdaság szakemberszükségletével.

37. § (1) A művelődési otthonok, a könyvtárhálózat fejlesztése és a már működő intézmények jobb hasznosítása mozdítsa elő a felnőttkorú lakosság általános és szakmai műveltségének emelését.

(2) Fejleszteni kell a könyv-, a lap- és folyóiratkiadást, valamint a könyvterjesztést.

(3) Folytatni kell a színházak és filmszínházak korszerűsítését.

V. FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

38. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a harmadik ötéves terv végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye, az éves terveket jóváhagyja és a terv megvalósítása érdekében az egyes részelőirányzatokat a szükséghez mérten alakítsa.

(2) E törvény rendelkezéseit 1966. január 1. napjától kell alkalmazni.

Az Országgyűlés - elfogadva és törvényerőre emelve a harmadik ötéves tervet, a szocializmus építésének további programját - felhívással fordul a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, az értelmiséghez, szocialista hazánk minden polgárához: odaadó munkával, alkotó tevékenységgel vigyék sikerre a terv megvalósítását. Felhívja a szakszervezeteket, a társadalmi szervezeteket, hogy a dolgozók mozgósításával segítsék elő a törvény végrehajtását,

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára