4/1966. (XII. 30.) OT-PM-ÉM együttes rendelet

a beruházások és a felújítások rendje egyes rendelkezéseinek módosításáról

A beruházások és felújítások rendjéről szóló 45/1961. (XII. 9.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM együttes rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) átmeneti jelleggel a 45/1961. (XII. 9.) Korm. rendelet (a- továbbiakban: R.) 47. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az 1-2., 4-6., 8-13., 15-16. és 18. §-ok tekintetében a Központi Döntőbizottság elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint módosítjuk.

1. § (1) A Vhr. 19. §-a. valamint 73. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.

(2) A Vhr. 78. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szerződés-tervezet késedelmes megküldése, illetőleg visszaküldése esetében a döntőbizottság a késedelmes féllel szemben az állam javára napi 500 forintig terjedhető bírságot szabhat ki."

2. § A Vhr. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kapacitás-szerződést a felek írásban megegyezéssel módosíthatják vagy megszüntethetik."

3. § (1) A Vhr. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Jogszabály által meghatározott körben, valamint - kivételesen - esetenkénti kijelölés esetében a tervezőt szerződéskötési kötelezettség terheli."

(2) A Vhr. 85. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

4. § A Vhr. 87-90. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Vhr. 87. §

A szerződés-minta alkalmazási

Ha a tervezőt szerződéskötési kötelezettség terheli, a generáltervezési szerződést a 19. számú mellékletben közölt minta szerint kell megkötni. A tervezőnek a szerződéshez csatolnia kell a részletes díjszámítást.

Vhr. 88. §

A generáltervezési szerződés megkötése szerződéskötési kötelezettség esetében

(1) Ha a tervezőt szerződéskötési kötelezettség terheli, a generáltervezési szerződés tervezetét a felhívás kézhezvételétől számított 30 nap alatt köteles a megrendelőnek megküldeni.

(2) A megrendelő a szerződést abban az esetben is köteles 15 nap alatt aláírva a tervezőnek visszaküldeni, ha az abban foglaltakkal nem ért egyet. Ilyen esetben véleményeltérési nyilatkozatot kell csatolnia.

(3) A szerződés abban az időpontban jön létre, amikor a megrendelő által aláírt szerződés-tervezet a tervezőhöz megérkezik.

Vhr. 89. §

Az altervezési szerződés megkötése szerződéskötési kötelezettség esetében

(1) Szerződéskötési kötelezettség esetében az altervezési szerződés az alábbi (2)-(7) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően jön létre.

(2) Az altervezőt ajánlattételre a generáltervezőnek kell felhívnia.

(3) Az altervező ajánlatát a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a generáltervezőnek megküldeni.

(4) Az ajánlati felhívás és az ajánlat tartalmára a 19. számú mellékletben közölt szerződés-mintában foglaltak az irányadók. Az ajánlathoz részletes díjszámítást kell csatolni.

(5) Az altervező az ajánlattételt 8 napon belül megtagadhatja, ha a tervezési tevékenység elvégzése nem tartozik tevékenységi körébe.

(6) A generáltervező az ajánlatra annak kézhezvételétől számított 60 nap alatt válaszolhat hatályosan.

(7) Ha a generáltervező szerződési nyilatkozata az ajánlatban foglaltaktól eltér, a generáltervező köteles az altervezővel az álláspontok egyeztetését megkísérelni. Ennek eredménytelensége esetében a generáltervező köteles a vitát az annak eldöntésére jogosult hatóság, illetve a döntőbizottság elé terjeszteni. Ha a generáltervező 30 nap alatt a vita eldöntését nem kéri, a szerződés az altervező ajánlatában foglalt tartalommal iön létre.

Vhr. 90. §

Szerződéskötési szabályok szerződéskötési kötelezettség hiányában

(1) Szerződéskötési kötelezettség hiányában a generáltervezési szerződés létrejön, ha a megrendelő felhívására a generáltervező által küldi 11 szerződés-tervezet a megrendelő aláírásával ellátva a generáltervezőhöz megérkezik. A megrendelő a szerződés-tervezetre annak kézhezvételétől számított 15 napon belül válaszolhat hatályosan.

(2) Szerződéskötési kötelezettség hiányában az altervezési szerződés létrejön, ha a generáltervező felhívására az altervező által küldött ajánlatra a generáltervező válasznyilatkozata az al-tervezőhöz megérkezik. A generáltervező az ajánlatra annak kézhezvételétől számított 60 napon belül válaszolhat hatályosan.

(3) Az előző bekezdésekben említett határidőktől a felek megállapodással eltérhetnek.

(4) Szerződéskötési kötelezettség hiányában a szerződési vita eldöntése végett a felek csak közös megegyezéssel fordulhatnak a döntőbizottsághoz vagy más hatósághoz (R. 31. §)."

5. § A Vhr. 92. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A megrendelő köteles a kivitelező által az építési szerződés megkötése során tett észrevételeket azonnal továbbítani a tervezőhöz.

(2) A tervező - szükség szerint az altervező bevonásával - a kivitelező észrevételeire, azok kézhezvételétől számított 21 napon belül köteles állásfoglalását a megrendelővel közölni és a megrendelő által elfogadott észrevételek alapján a tervdokumentációt helyesbíteni. Az altervező a generáltervező felhívására olyan határidőben köteles állásfoglalását közölni és a tervdokumentációt helyesbíteni, amely a generáltervező részére nyitvaálló határidő betartását lehetővé teszi."

6. § A Vhr. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Szerződéskötési kötelezettség esetében az ajánlat, a szerződés-tervezet és a szerződés késedelmes megküldése miatt a döntőbizottság a késedelmes féllel szemben az állam javára napi 1000 forintig terjedhető bírságot szabhat ki."

7.

5. A Vhr. 106. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az építtető építési szerződést csak abban az esetben köthet, ha a kivitelezési tervdokumentáció és az építési engedély, valamint a pénzügyi fedezet rendelkezésre, áll, beruházások esetében pedig a beruházást engedélyezték.

(3) A kivitelezőt irányító hatóság a kivitelezőt a népgazdasági tervben tételesen szereplő beruházásokra és a lakásberuházások építőipari munkáira - az alaptevékenységi lakásberuházások kivételével - kijelöli, egyéb építőipari munkára pedig kijelölheti.

(4) Ha a kivitelezőt az építőipari munkára kijelölték, szerződéskötési kötelezettség terheli."

8. § (1) A Vhr. 107. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(1) A szerződés megkötését - a kivitelezési tervdokumentáció előírt példányszámban való megküldésével és a szükséges adatok közlésével - az építtető kezdeményezi. Ha a generálkivitelezőt szerződéskötési kötelezettség terheli, az építési szerződést a 21. számú mellékletben közölt minta szerint kell megkötni.

(2) A felek a szerződésben megállapodhatnak abban, hogy az építtető a kivitelező részére meghatározott szolgáltatásokat nyújt (pl. közlekedési és hírközlő berendezések, szociális és kulturális intézmények használatának átengedése, anyag és munkaerő rendelkezésre bocsátása). A megállapodásban figyelemmel kell lenni az alvállalkozók igényére is."

(2) A Vhr. 107. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti; a Vhr. 21. számú mellékletében meghatározott építési szerződés-minta helyébe pedig e rendelet mellékletével megállapított szerződésminta lép.

9. § A Vhr. 108-112. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Vhr. 108. §

A szerződés megkötése szerződéskötési kötelezettség esetében

(1) Ha a kivitelezőt szerződéskötési kötelezettség terheli, a Vhr. 107. § (1) bekezdésének megfelelő szerződéskötési felhívás kézhezvételétől számított 45 nap alatt köteles a szerződés-tervezetet 4 példányban az építtetőnek megküldeni és az egységárakra vonatkozó észrevételeit megtenni. Ha a kivitelező ebben a határidőben észrevételt nem tesz, a költségvetés egységárait később nem kifogásolhatja.

(2) A kivitelező az egységárakat csak akkor kifogásolhatja, ha azok nem az építkezés helyszíni adottságainak, illetőleg nem a helyszíni bejáráson készült jegyzőkönyvben foglaltaknak vagy nem az előírásoknak megfelelően készültek.

(3) Az építtetőnek a szerződés-tervezetet annak kézhezvételét követő 30 napon belül aláírva vissza kell küldenie abban az esetben is, ha a tervezetben foglaltakkal, illetőleg az egységár-észrevételekkel nem ért egyet. Ilyen esetben véleményeltérési nyilatkozatot kell csatolni.

(4) A szerződés abban az időpontban jön létre, amikor az építtető által aláírt szerződés-tervezet a kivitelezőhöz megérkezik.

Vhr. 109. §

A véleményeltérések rendezése szerződéskötési kötelezettség esetében

(1) Ha a kivitelezőt szerződéskötési kötelezettség terheli, köteles a véleményeltérési nyilatkozatban foglalt vitás kérdések egyeztetését az építtetővel megkísérelni.

(2) Ennek eredménytelensége esetében a kivitelező a véleményeltérési nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 nap alatt az építtető egyidejű értesítésével a vitát az annak eldöntésére jogosult hatóság, illetve a döntőbizottság (R. 31. §) elé köteles terjeszteni,

(3) Ha a kivitelező 30 nap alatt a vita eldöntését nem kéri, a szerződés az építtető által közölt tartalommal jön létre. Az egységárakkal kapcsolatos vita eldöntéséig a költségvetés egységárai az irányadók.

Vhr. 110. §

Eltérés a határidőktől

A Vhr. 108. és 109. §-aiban foglalt határidőktől a felek megállapodással eltérhetnek.

Vhr. 111. §

Szerződéskötési bírság

Ha a kivitelezőt szerződéskötési kötelezettség terheli és határidőben nem küld szerződés-tervezetet, vagy az építtető a szerződés-tervezetet késedelmesen küldi vissza, a döntőbizottság a mulasztóval szemben az állam javára napi 1000 forintig terjedhető bírságot szabhat ki.

Vhr. 112. §

Szerződéskötési szabályok szerződéskötési kötelezettség hiányában

(1) Szerződéskötési kötelezettség hiányában a szerződés létrejön, ha az építtető felhívására a kivitelező által küldött szerződés-tervezet az építtető aláírásával ellátva a kivitelezőhöz megérkezik.

(2) Az építtető a szerződés-tervezetre annak kézhezvételétől számított 30 nap alatt válaszolhat hatályosan. E határidőtől a felek megállapodással eltérhetnek.

(3) Szerződéskötési kötelezettség hiányában a szerződési vita eldöntése végett a felek csak közös megegyezéssel fordulhatnak a döntőbizottsághoz, vagy más hatósághoz."

10. § (1) A Vhr. 113. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felek a szerződést megegyezéssel írásban módosíthatják vagy megszüntethetik.

(2) A teljesítési határidő után a szerződés módosítása vagy megszüntetése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít,"

(2) A Vhr. 114. §-a hatályát veszti.

11. § A Vhr. 129. és 130 §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek;

"Vhr. 129. §

A kivitelező késedelme

A kivitelező késedelembe esik, ha átadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.

Vhr. 130. §

Az építtető késedelme

(1) Az építtető késedelembe esik, ha átvételi kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.

(2) Az építtető - függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e - köteles megtéríteni a kivitelezőnek a felelős őrzésből eredő költségeit, továbbá éppúgy viseli a kárveszélyt, mintha a teljesítést elfogadta volna."

12. § (1) A Vhr. 133. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az építtető az átadás-átvételi jegyzőkönyvbe fel nem vett nyílt hibára alapított szavatossági igényét csak akkor érvényesítheti, ha bizonyítja, hogy az már az átadás-átvétel időpontjában is fennállott."

(2) A Vhr. 136. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szerződésszegésen alapuló és 5000 forinlot meghaladó igény érvényesítése kötelező. A jogosult az 5000 forintot meghaladó igény érvényesítésétől is eltekinthet, ha a rendelkezésre álló adatok alapján meggyőződést szerzett arról, hogy a szerződésszegés olyan körülményekre vezethető vissza, amelyért a másik fél nem felel vagy ha a szerződésszegés az adott körülmények között nem jelentős."

13. § A Vhr. 140-143. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Vhr. 140. §

Kötbér és kártérítési felelősség

(1) Aki a szerződést megszegi, kötbér- és kártérítési felelősséggel is tartozik, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az szocialista szervezettől az adott helyzetben általában elvárható.

(2) A szerződésszegő magatartásának megítélése során a szocialista szervezetek általában fennálló lehetőségeiből és a velük szemben támasztható követelményekből kell kiindulni.

(3) A felelősség alól nem mentesít az a körülmény, hogy a szerződésszegést a szocialista szervezet irányító szervének intézkedése vagy mulasztása okozta. Nem tekinthető ilyennek az R. 31. §-a alapján hozott döntés.

(4) Ha a fél a szerződés teljesítéséhez más közreműködését veszi igénybe, ennek magatartásáért felelősséggel tartozik. A szerződésszegő a közreműködővel szemben megtérítési igénnyel élhet.

(5) A szerződésszegésből eredő igény elbírálása soián a döntőbizottság figyelembe veheti valamennyi közreműködő magatartását és velük szemben az érvényesítési határidőt mindaddig meghosszabbíthatja, amíg a főkötelezett felelőssége fennáll.

Vhr. 141. §

A kötbérfizetés szabályai

(1) Hibás átadás esetén, ha a kivitelező a teljesítési határidő lejárta előtt a szolgáltatás tárgyát kijavítja, kötbér nem jár.

(2) Aki késedelembe esik, köteles a teljesítésre haladéktalanul póthatáridőt vállalni. Ha a kötelezett póthatáridőt nem ajánlott fel vagy a másik féknek a felajánlott póthatáridő nem felel meg, a határidővitákra megállapított rendelkezéseket [R. 31. § (1) bekezdés] kell alkalmazni.

(3) Ha a fél a póthatáridőben sem teljesít, a kötbérfizetési kötelezettsége a póthatáridő elteltével újra kezdődik.

Vhr. 142. §

Kötbér az akadályértesítés elmulasztásáért

Ha a fél a szerződésszegés következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében a másik felet a szerződésszerű teljesítés akadályáról, illetve késedelme előrelátható idejéről elvárható időben nem tájékoztatja, a kötbér 10 százalékát akkor is köteles megfizetni, ha a felelősség alól magát egyébként kimenti.

Vhr. 143. §

A kötbér érvényesítése

(1) A késedelmi kötbér esedékessé válik, mihelyt

a) a késedelem megszűnik, vagy

b) a póthatáridő lejár vagy

c) a kötbér eléri a legmagasabb mértékét.

(2) Hibás teljesítés esetén a kötbér a kifogásolásra vonatkozó jegyzőkönyv (Vhr. 125., 135. és 135 A. §-ai) felvételére megszabott határidő lejártával válik esedékessé.

(3) Más esetekben a kötbér akkor válik esedékessé, amikor a szerződésszegésről a jogosult tudomást szerez.

(4) A kötbérkövetelés az esedékességtől számított 6 hónap-elteltével elévül.

(5) A kötbér beszámítás tárgya nem lehet.

(6) A kötbért a kártérítés összegébe be kell tudni. '

(7) Ki nem mentett késedelem esetén a késedelem idején beálló körülmény a további kötbér fizetése alól nem mentésit és a szerződésszegő felelős a késedelem ideje alatt felmerült minden kárért, kivéve, ha bizonyítja, ho>gy a kár a késedelem nélkül is bekövetkezett volna."

14. § A Vhr. 144. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az alvállalkozót szerződéskötési kötelezettség terheli, ha a generálkivitelezőt az építőipari munkára kijelölték [Vhr. 106. § (3) bekezdése] és ezt a tényt a generálkivitelező ajánlati felhívásában közli."

15. § A Vhr. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Vhr. 145. §

Az alvállalkozási szerződés megkötése szerződéskötési kötelezettség esetében

(1) Szerződéskötési kötelezettség esetében az alvállalkozási szerződés az alábbi (2)-(7) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően jön létre.

(2) A generálkivitelező a kivitelezési tervdokumentációból az alvállalkozói munkákra vonatkozó terveket és költségvetéseket az előírt példányszámban köteles megküldeni az alvállalkozónak és azt ajánlat tételére felszólítani.

(3) Az alvállalkozó ajánlatát és az egységárakra vonatkozó, észrevételeit a felhívás kézhezvételétől számított 21 napon belül köteles a generálkivitelezőnek megküldeni,

(4) Az ajánlati felhívás és az ajánlat tartalmára a Vhr. 21. számú mellékletében közölt szerződésmintában foglaltak megfelelően irányadók.

(5) Az alvállalkozó az ajánlattételt 8 napon belül megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az építőipari munka elvégzése nem tartozik tevékenységi körébe.

(6) A generálkivitelező az ajánlatra annak kézhezvételétől számított 75 nap alatt válaszolhat hatályosan.

(7) Ha a generálkivitelező szerződési nyilatkozata az ajánlatban foglaltaktól eltér, a generálkivitelező köteles az alvállalkozóval az álláspontok egyeztetését megkísérelni. Ennek eredménytelensége esetében a generálkivitelező köteles a vitát az annak eldöntésére jogosult hatóság, illetve a döntőbizottság (R. 31. §) elé terjeszteni. Ha a generálkivitelező 30 nap alatt a vita eldöntését nem kéri, a szerződés az alvállalkozó ajánlatában foglalt tartalommal jön létre.

(8) Ha az alvállalkozó határidőben nem tesz ajánlatot vagy az ajánlattételt indokolatlanul, illetőleg az (5) bekezdésben említett határidő letelte után tagadja meg, a Vhr. 111. §-ában foglaltakat kell alkalmazni."

16. § A Vhr. az alábbi 145 A. §-sal egészül ki:

"Vhr. 145/A. §

Az alvállalkozási szerződés megkötése szerződéskötési kötelezettség hiányában

(1) Szerződéskötési kötelezettség hiányában az az alvállalkozási szerződés létrejön, ha a generálkivitelező felhívására az alvállalkozó által küldött ajánlatra a generálkivitelező válasznyilatkozata az alvállalkozóhoz megérkezik.

(2) A generálkivitelező az ajánlatra annak kézhezvételétől számított 60 nap alatt válaszolhat hatályosan. E határidőtől a felek megállapodással eltérhetnek."

17. § A Vhr. 151. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az alábbi (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés a)-cj pontjában meghatározott esetekben az alépítményi munkákra csak akkor kell rögzített árat megállapítani, ha erre vonatkozólag a felek külön megállapodtak.

(4) Ha a generálkivitelezőt az (1) bekezdés aj-cj pontjai alapján rögzített áras szerződéskötési kötelezettség terheli, az alvállalkozási szerződést is rögzített áron kell megkötni.

(5) Az alvállalkozási szerződés rögzített áron köthető meg akkor is, ha az építtető és a generálkivitelező nem állapodnak meg rögzített árban.

(6) A rögzített árért végzett építőipari munkáknál az építési szerződésre és az elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket a Vhr. 152-156. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

18. § A Vhr. 152-155. §-ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"Vhr. 152. §

A szerződéskötés előkészítése

(1) Az építtető (generálkivitelező) felhívásában köteles feltüntetni azt is, hogy a kivitelezés jogszabály vagy megállapodás alapján rögzített áron történik, illetve azt, hogy a szerződést rögzített áron kívánja megkötni.

(2) Az építtető köteles a kivitelezési tervdokumentációt - annak a generálkivitelező részére történő megküldésével egyidejűleg - észrevételezésre a Bankhoz is eljuttatni.

Vhr. 153. §

A költségvetés észrevételezése

(1) A generálkivitelező (az alvállalkozó) köteles a szerződés-tervezethez (az ajánlathoz) csatolni a rögzített_áron kivitelezendő munkák költségvetésében foglalt mennyiségekre vonatkozó, észrevételeit is. A Bank a generálkivitelező részére nyitva-álló határidő alatt a költségvetést szintén észrevételezheti. Az észrevételezés elmulasztása esetében a rögzített áron kivitelezendő munkák költségvetési tételeiben feltüntetett mennyiségek helyessége nem vitatható.

(2) A generálkivitelező (az alvállalkozó) az egységárakra és a mennyiségekre vonatkozó észrevételeit - három példányban - az alábbiak szerint köteles részletezni:

a) a kifogásolt költségvetési tétel megjelölése,

b) a tétel helyesbített kiírási szövege, mennyisége,

c) a költségvetésben nem szereplő, de a tervek szerint elvégzendő tételek kiírási szövege és men

nyisége,

d) az a)-c) alatt helyesbített, illetve pótolt kiírási szöveghez tartozó egységár, illetve - csak egységárkifogás esetén - a helyesnek tartott egységár,

e) a kért egységárak helyességének alátámasztására szolgáló árelemzés, illetve a mennyiségi kifogást megalapozó méretszámítás,

f) a felvonulási költségekre és felárakra vonatkozó kifogás.

Vhr. 154. §

A véleményeltérés egyeztetése

(1) Az építtető (a generálkivitelező) köteles szerződési nyilatkozatával egyidejűleg a kivitelező (alvállalkozó) által az egységárakra és a mennyiségekre tett észrevételekkel kapcsolatos állásfoglalását közölni.

(2) A generálkivitelező köteles az alvállalkozót a rögzített ár kialakítására vonatkozólag az építtetővel folytatott tárgyalásokba bevonni.

Vhr. 155. §

Eltérés a határidőktől

A Vhr. 151. § (1) bekezdésének dj pontja esetében a szerződési nyilatkozatok megtételére, valamint az eltérő álláspontok egyeztetésére, illetőleg a viták felterjesztésére nyitvaálló határidők a felekre nem kötelezőek. Egyéb esetekben e haláridőktől a felek megállapodással eltérhetnek."

19. § (1) A Vhr. 156. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kivitelezőt a rögzített ár - az arra jutó tartalékösszeggel együtt - tételes elszámolás nélkül illeti meg. Ha az alépítményi munkákra vonatkozólag a felek nem állapodtak meg rögzített árban, e munkák után előirányozható tartalék keretnek a többletmunkák fedezetére igénybe nem vett része az építtetőt illeti."

(2) A Vhr. 156. §-ának (5) és (6) bekezdései hatályukat vesztik.

20. § A Vhr. 174. §-ának (1) és (2) bekezdései hatályukat vesztik.

21. § Ez a rendelet 1967. évi január hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a már megkötött szörző-désekre is alkalmazni kell. amennyiben azok teljesítési határideje e rendelet hatálybalépését követő időpontra esik. A rendelet alapján azonban kifizetett pénzt visszakövetelni vagy határozat megváltoztatását kérni nem lehet.

Lázár György s. k.,

az Országos Tervhivatal elnökhelyettese

Kardos Géza s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes

Simor János s. k.,

építésügyi miniszterhelyettes

Melléklet a 4 1966. (XII. 30.) OT-PM-É'M számú együttes rendelethez

"21. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM együttes rendelethez

[A Vhr. 107. § (1) bekezdéséhez]

"