45/1961. (XII. 9.) Korm. rendelet

a beruházások és felújítások rendjéről*

és az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelete a beruházások és felújítások rendjéről szóló 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet végrehajtásától

[A 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendeletet (R.) vastag betűkkel, a végrehajtási rendeletet (Vhr.) vékony betűkkel egységes szerkezetben közöljük.]

A beruházások és felújítások rendjéről szóló 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet 47. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeljük:

A R. és Vhr. tartalmáról és mellékleteiről a Vhr. 1. számú mellékletében közölt "Tartalom-mutató" ad áttekintést.

ELSŐ RÉSZ

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

R. 1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya alá tartozik a minisztériumok és egyéb országos hatáskörű szervek, valamint a megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanácsok (továbbiakban együtt: irányító hatóságok), egyéb tanácsok és mindezeknek felügyelete alá tartozó vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, társadalmi szervezetek, költségvetési szervek beruházás és felújítás megvalósítására irányuló tevékenysége, függetlenül attól, hogy a költségeket milyen forrásból fedezik. A községfejlesztési alap felhasználásával kapcsolatos eltérő rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

(2) A szövetkezetek és a szövetkezeti szervezetek beruházási és felújítási tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket az e rendeletben foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály állapítja meg.

R. 2. §

Alapelvek

(1) A beruházási tevékenységnek a leggazdaságosabb módon, magas műszaki színvonalon, a népgazdaság állóeszközállománya növelésével kell a bővített újratermelést biztosítania.

(2) A felújítási tevékenységgel kell a népgazdaság állóeszközállományának megóvását - a lehetőséghez képest annak műszaki fejlesztését is - biztosítani.

(3) Mind a beruházásokat, mind a felújításokat e rendelet szabályai szerint kell megtervezni és megvalósítani. Ennek során biztosítani kell a következő alapelvek érvényrejuttatását:

- a tervezsben és megvalósításban résztvevő valamennyi szerv úgy köteles végezni feladatát, hogy tevékenységi a Kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit a legeredményesebben szolgálja;

- a népgazdasági célkitűzések leghatékonyabb megvalósítása érdekében a beruházási eszközöket összpontosítottan kell felhasználni, el kell kerülni azok szétforgácsolását;

- előnyben kell részesíteni azokat a módszereket, amelyek a kitűzött célt elsősorban az állóeszközállomány korszerűsítése révén érik el;

- a beruházásokat a járulékos és a kapcsolódó beruházásokkal együtt - komplex módon - kell tervezni és megvalósítani, a beruházások elhelyezésénél érvényesíteni kell a területgazdálkodás követelményeit;

- a beruházások tervezésénél és megvalósításánál érvényesíteni kell a munkavédelmi és üzemegészségügyi előírásokat;

- a nem tanácsi beruházások kulturális, egészségügyi és kommunális részének tervezésénél a terület lakossága igényeinek kielégítését is figyelembe kell venni;

- a beruházások előkészítése és megvalósítása során a mindenkor megállapított költségnormákat és időtartam-normativákat alkalmazni kell;

- a beruházások jelentős részét típustervek alapján kell megvalósítani;

- a költségek csökkentése érdekében a rögzített árak rendszerét széles körben alkalmazni kell;

- csak engedélyezett beruházásokat szabad megvalósítani;

- a beruházó és a megvalósításban résztvevő valamennyi szerv egymással szoros együttműködésben úgy köteles feladatát teljesíteni, hogy a beruházás határidőre, kifogástalan minőségben valósuljon meg.

(4) A nemzeti jövedelemnek beruházásokra fordítható részéből az egyes népgazdasági ágak fejlesztési mértékét, irányát, valamint az arányokat, s a megvalósítás megalapozását népgazdasági mérlegekkel kell kialakítani és biztosítani.

R. 3. §

A beruházások (felújítások) irányításában és megvalósításában közreműködő szervek feladata.

(1) Az Országos Tervhivatal feladata a távlati és éves népgazdasági tervek kidolgozása során, az arányos fejlődés érdekében, a beruházások népgazdasági összhangjának biztosítása és a tervek anyagi-műszaki megalapozása, továbbá a népgazdasági beruházási és felújítási terv végrehajtásának ellenőrzése.

(2) Az irányító hatóság feladata az irányítása alá tartozó területen a beruházási tevékenységben a népgazdasági célkitűzések érvényesítése, a beruházások kezdeményezése, a tervezett beruházások gazdaságosságának, műszaki színvonalának biztosítása, a beruházási terv kialakítása, a megfelelő beruházási szervezet létrehozása, a terv végrehajtása. Az irányító hatóság felelős a kezdeményezett beruházás szükségességéért.

(3) A beruházási és felújítási tevékenységet - ha jogszabály vagy az irányító hatóság másként nem rendelkezik - az állóeszköz üzemeltetője (beruházó, felújító) látja el. Feladata a beruházás előkészítése és magas műszaki színvonalon, valamint gazdaságosan történő megvalósítása. E feladatát a jogszabályban kijelölt pénzintézetnél rendelkezésre álló pénzeszközökből - a tervező és kivitelező szervezetek útján - a tervszerződések rendszerében teljesíti.

Vhr. 1. § A beruházó felelőssége

A beruházás megvalósításáért elsődlegesen a beruházó felelős, ez azonban nem érinti a tervezőnek, kivitelezőnek és a beruházás megvalósításában közreműködő szerveknek és az irányító hatóságoknak a beruházások rendje szerint fennálló felelősségét.

II. FEJEZET

BERUHÁZÁSI ÉS FELÚJÍTÁSI FOGALMAK

R. 4. §

A beruházások főfajtái

(1) A beruházás a tervezés módja szerint lehet:

- értékhatár feletti, vagy

- értékhatár alatti beruházás az A) jelű mellékletben megállapított értékhatár alapján;

- az Országos Tervhivatal elnöke által szakmailag meghatározott célcsoportokban összevontan megtervezett beruházás.

(2) A beruházás összefüggései szempontjából lehet:

a) alapberuházás, amely a beruházási cél megvalósítását elsődlegesen és közvetlenül szolgálja;

b) járulékos beruházás, amelynek megvalósítása az alapberuházás miatt válik szükségessé, azzal területileg is összefügg, kizárólag annak rendeltetésszerű használatát biztosítja;

c) kapcsolódó beruházás, amely önállóan üzemeltethető, azonban rendeltetése folytán más beruházással összefügg, elősegíti, vagy biztosítja annak működését.

Vhr. 2. § Beruházási és felújítási fogalmak alkalmazása

(1) A beruházások és felújítások előkészítése és megvalósítása során a fogalmak alkalmazására az e fejezetben foglaltak az irányadók.

(2) Az értékhatár szerint csoportosított beruházások közül:

a) az értékhatár feletti beruházásokat (A) jelű melléklet) a népgazdasági tervben tételesen kell előirányozni;

b) az értékhatár alatti beruházásokat a népgazdasági tervben irányító hatóságonként, szakágazatonként egy összegben kell megtervezni;

c) a célcsoportokba tartozó beruházásokat a népgazdasági tervben hatóságonként és célcsoportonként egy összegben kell megtervezni. A beruházási célcsoportokat a 2. számú melléklet sorolja fel.

(3) Ha az irányító hatóság nem az alapvető tevékenységi körébe tartozó önálló beruházást valósít meg, a tevékenységi kör szerint illetékes irányító hatóságra megállapított értékhatárt kell alkalmazni feltéve, hogy ez az értékhatár alacsonyabb, mint a beruházó irányító hatóságára megállapított értékhatár.

(4) A kapcsolódó beruházások [R. 4. § (2) bek. c) pont] tartozhatnak más irányító hatósághoz is, mint az alapberuházás [R. 4. § (2) bek. a) pont].

Vhr. 3. § A beruházások további csoportosítása

(1) A népgazdasági beruházás jellege szerint:

a) termelő jellegű beruházás, amely az ipar, építőipar, mezőgazdaság, teherszállítás és kereskedelem fejlesztését és korszerűsítését szolgálja;

b) nem termelő jellegű beruházás: a személyszállítás (a közlekedésnél csak a járműpark vonatkozásában) és a lakás, az egészségügyi, a kulturális, a szociális, valamint az egyéb kommunális beruházás. Az utóbbi beruházások felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A beruházások anyagi-műszaki szükségleteit "építés", "belföldi gép", "import gép" és "egyéb" rovatok szerinti összetételben kell tervezni. A rovatok tartalmának megállapításánál a 4. számú melléklet előírásait kell alkalmazni.

Vhr. 4. § Állóeszköz és beruházás

(1) Állóeszköz a társadalom termelési és egyéb szükségleteinek kielégítésére szolgáló az a termelő eszköz és egyéb vagyontárgy, amelynek elhasználódási ideje rendeltetésszerű használat mellett egy évnél hosszabb, beszerzési értéke meghaladja az 1.000 forintot és amely külön rendelkezés alapján nem minősül fogyóeszköznek, továbbá mindaz a vagyontárgy, amelyet a pénzügyminiszter állóeszközzé minősít és amelyet a velük rendelkezni jogosult szerveknél állóeszközként kell nyilvántartani.

(2) Népgazdasági beruházás a népgazdaság állóeszközállományának bővítése, korszerűsítése, pótlása, továbbá az ennek megvalósításához közvetlenül szükséges egyéb tevékenység.

(3) A (2) bekezdésben említett állóeszközállomány bővítése, korszerűsítése és pótlása körébe tartozik:

a) új vállalat, egyéb gazdasági egység, vagy szerv új állóeszközzel történő ellátása;

b) meglevő vállalatnak, egyéb gazdasági egységnek vagy szervnek új üzemmel, üzemrésszel, egyéb létesítménnyel, állóeszközzel való bővítése, állóeszközállományának korszerűsítése, vagy ennek műszaki fejlesztését, illetőleg gazdaságosabb működését eredményező átalakítása, továbbá minőségjavító berendezés, gép létesítése, illetőleg beszerzése; meglevő építmény, termelőberendezés átépítése nagyobb kapacitásúvá; az állóeszközállomány teljes vagy részleges cseréje;

c) kiselejtezett, megsemmisült állóeszköz pótlása új állóeszközzel;

d) gépek (gépi berendezések, járművek) normál tartozékainak első beszerzése; a további egyedi beszerzés, illetőleg pótlás nem beruházás. Normál tartozék alatt a vonatkozó műszaki előírások, illetőleg katalógusok szerint ún. velejáró külön tartozékokat kell érteni.

(4) A (2) bekezdésben említett egyéb tevékenységek, illetőleg ezek költségei körébe tartoznak:

a) a beruházás előkészítésével kapcsolatos költségek (tanulmány, zsűri eljárás, beruházási program, tervpályázat költségei, szakértői díjak, stb); meghatározott beruházáshoz szükséges gazdasági-műszaki tervek készítésének, helyszínre alkalmazásának (adaptálásának) költségei; a gazdasági-műszaki tervezés vagy a megvalósítás során szükséges kutatások, kísérletek és talajmechanikai vizsgálatok költségei, ideértve az olyan bányászati és egyéb mélyfúrások költségeit is, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a beruházás területe és helye pontosan meghatározható legyen; a tervezői művezetés költségei; végül a jogszabály alapján fizetendő hatósági díjak és illetékek;

b) a Vhr. 230. §-a alapján elszámolható beruházási igazgatási költségek;

c) bontási, áttelepítési, ingatlanvásárlási, szanálási, kisajátítással kapcsolatos kártalanítási költségek (zöldkárok a kisajátítási, illetőleg ennek hiányában a kárbecslési eljárás során megállapított mértékben), ingatlanátírási illeték, közterület foglalási díj, helyszíni szerelési és gépalapozási költség, szállítási- (fuvar-), vámköltség, göngyöleghasználati díj, a megvalósító által fedezhető beruházási újítási, találmányi és közreműködési díj és egyéb költség, az új iparvállalatok üzemeltetését végző mérnökök és szakmunkások kiképzésével kapcsolatos (káderképzési) költség, berendezések komplex kipróbálásával és bejáratásával kapcsolatos költség (nyers- és alapanyag, segédanyag, fűtőanyag és energia, munkabér, stb.), a beruházók részére jogszabály alapján fizethető jutalom, leállított beruházás egyszeri állagmegóvásával kapcsolatos költség.

(5) A prototípusnak jogszabály alapján elszámolható költsége beruházásnak minősül az esetben, ha a prototípust termelési, illetőleg üzemeltetési célból használatba veszik.

Vhr. 5. § Egyes ipari és vízgazdálkodási beruházási fogalmak

(1) A villamosenergia primér hálózati feszültségének változtatásával kapcsolatos átszerelés beruházásnak minősül.

(2) A bányászati tevékenységgel kapcsolatban beruházási költség a beruházási programban, illetőleg kivitelezési tervdokumentációban meghatározott:

a) bányatérségek és fővágatrendszerek kiképzésével kapcsolatos költségek;

b) külfejtésnél a megvalósításig szükséges költségek, kivéve a 4 évnél rövidebb idő alatt kimerülő külfejtések nyitási költségét.

(3) A kutatások során mélyített és kútként hasznosítható mélyfúrási és kútkiképzési költségek beruházásnak minősülnek.

(4) A vízgazdálkodás állóeszközeinek fejlesztési munkálatai (árvízmentesítés, belvízrendezés, folyamszabályozás, vízfolyásrendezés, mezőgazadsági vízhasznosítás, ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés és kezelés, csatornázás, vízerőhasznosítás) beruházásnak minősül.

Vhr. 6. § Egyes erdő- és mezőgazdasági beruházási fogalmak

(1) Az erdőállomány növelése érdekében végzett tevékenységek közül beruházásnak minősülnek

a) az új erdők létesítése érdekében végzett alábbi munkálatok:

- talajelőkészítés,

- ültetés, vetés, dugványozás,

- pótlás, ápolás az erdősítés záródásáig, legfeljebb azonban a telepítéstől számított 5 évig, szikes és kopár talajokon telepített erdőknél 10 évig,

- tisztítás gyorsan növő fafajoknál általában 10 éves, lassan növő fafajoknál általában 20 éves korig;

b) mezővédő és legelővédő erdősávok létesítése, mezőgazdasági művelésre, vagy legeltetésre térbeli helyzetüknél, vagy minőségüknél fogva alkalmatlan területek befásítása; utak, vasutak, csatornák és vízfolyások mentén létesített fasorok és erdősávok; árvízvédelem és árvízvédelmi művek védelme érdekében végzett fásítások; majorok, lakótelepek, ipartelepek környékének, városok és községek belterületének fásítása és zöldövezetek létesítése érdekében végzett alábbi munkálatok:

- talaj előkészítés,

- ültetés, vetés, dugványozás,

- pótlás, ápolás a fásítás záródásáig, legfeljebb azonban a fásítás megkezdésétől számítva 5 évig, szikes és kopár talajokon történt fásításnál pedig 10 évig,

- tisztítás, gyorsan növő fafajoknál általában 10 éves, lassan növő fafajoknál általában 20 éves korig.

(2) Új rizs- és öntözőtelep létesítése beruházás abban az esetben is, ha az új telep kikapcsolt, felhagyott rizsterület, vagy szántóföldi öntözött terület helyébe lép.

(3) Termelőüzemi faiskolák, csemetekertek és szőlőoltványtelepek létesítése és felszerelése - ideértve az első talajforgatás munkálatait is - beruházás.

(4) A talajjavítási munkák közül csak a digózás és a homoktalajok mélyművelésű javítása minősül beruházásnak.

(5) Szőlő-, gyümölcsös-, komló- és spárgatelepítést beruházásként kell előirányozni.

Vhr. 7. § Népgazdasági beruházásnak nem tekinthető beszerzések és munkálatok

A népgazdasági beruházásnak nem tekinthető beszerzések és munkálatok meghatározását, ezeknek a beruházásoktól való elhatárolását az 5. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 8. § Felújítás

(1) A felújítás olyan, a rendszeres használat következtében időszakonként visszatérő vagy elemi kár folytán szükségessé váló, az állóeszköz újratermelési értékéhez képest jelentős költséggel járó általános (egyes esetekben közepes) javítás, amely az állóeszköz eredeti műszaki állapotát megközelítően, vagy teljesen visszaállítja, illetőleg eredeti használhatóságát, üzembiztonságát, teljesítőképességét, vagy gazdaságosságát a korszerű technika alkalmazásával, az állóeszköz egyes részeinek kicserélésével vagy az eredetitől eltérő megoldásával növeli.

(2) Nem felújítás a szándékosságból, vagy gondatlanságból eredő hiba (törés, karambol, stb.) kijavítása, továbbá az állóeszközök folyamatos felülvizsgálatával, megóvásával és javításával kapcsolatos tatarozás, karbantartás, illetve fenntartás.

(3) Az építési, valamint a gép- (jármű-, berendezés-) felújítás fogalmának részletes meghatározását a 6. számú melléklet tartalmazza.

R. 5. §

A beruházásokra és felújításokra vonatkozó tervezési rendszerek összefüggése

(1) A beruházásokat és a felújításokat a népgazdasági tervezés és a gazdasági-műszaki tervezés összefüggő rendszerében kell megtervezni, ezzel kell biztosítani, hogy az egyes beruházások és a felújítások, valamint a népgazdasági terv előirányzatai összhangban álljanak.

(2) A beruházások tervezése során figyelembe kell venni a távlati népgazdasági és a területi terveket, a távlati fejlesztési irányelveket, a város- és községrendezési terveket, valamint a Kormány ipartelepítési irányelveit.

MÁSODIK RÉSZ

III. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK ÉS A FELÚJÍTÁSOK NÉPGAZDASÁGI TERVEZÉSE

R. 6. §

A beruházási és felújítási (állóeszközfejlesztési) terv.

(1) A távlati és az éves népgazdasági tervben az egymással összefüggésben megtervezett beruházásokat és felújításokat az állóeszközfejlesztési tervfejezet tartalmazza. Az előre nem látható szükségletek fedezetéül a tervben tartalékról kell gondoskodni.

(2) A népgazdasági terv beruházási előirányzatának mintegy 75-80%-át központi elbírálás alapján kell engedélyezni és ellenőrizni.

(3) A tervjavaslatok kidolgozása során figyelembe kell venni a dolgozók, valamint a társadalmi és tudományos szervezetek javaslatait.

Vhr. 9. § A távlati és éves tervre vonatkozó közös rendelkezések

(1) A népgazdasági terv előirányzatait meghatározott céllal kell tervezni.

(2) A központi elbírálás körébe [r. 6. § (2) bek.] az értékhatár feletti és a célcsoportba sorolt beruházások tartoznak. Az értékhatár feletti beruházások egyedi központi elbírálása az éves népgazdasági tervjavaslat benyújtása előtt, a célcsoportba tartozóké pedig a tervjavaslat kialakítása során történik.

(3) A célcsoportokba sorolt beruházásokat célcsoportonként kell a tervekben előirányozni. A célcsoporton belül azonban az értékhatár feletti beruházásokat tételesen is tervezni kell.

(4) A távlati és az éves tervjavaslatok kialakítása során a 7. számú melléklet szerinti időtartam-előírásokat kötelezően alkalmazni kell.

R. 7. §

Távlati állóeszközfejlesztési tervjavaslat

(1) A távlati állóeszközfejlesztési tervjavaslatot a népgazdaság fejlesztését meghatározó irányelvek alapján kell kidolgozni.

(2) A tervjavaslatot a beruházók közreműködésével az irányító hatóságok dolgozzák ki. A népgazdaság egészére vonatkozó állóeszközfejlesztési távlati tervjavaslatot az Országos Tervhivatal az irányító hatóságokkal történő egyeztetés alapján készíti el.

(3) A távlati állóeszközfejlesztési tervjavaslat jóváhagyása a népgazdasági távlati tervjavaslat jóváhagyásával történik.

(4) Az irányító hatóságok feladata gondoskodni a távlati tervben előirányzott beruházások előkészítéséről.

Vhr. 10. § A távlati tervjavaslat tartalma

(1) A távlati tervjavaslatnak éves ütemezésben tartalmaznia kell tételesen, vagy összevontan a tervidőszak valamennyi beruházási és felújítási előirányzatát. A távlati szükségleteket állóeszköz- és kapacitásmérlegekkel megalapozottan kell kialakítani.

(2) A távlati tervjavaslatot - anyagi-műszaki megalapozása érdekében - az alábbi csoportosításban kell kidolgozni:

- vállalati felújítás,

ebből: építés,

- költségvetési szervek felújítása,

ebből: építés,

- beruházás összesen,

ebből: építés,

belföldi gép,

import gép,

egyéb.

(3) A távlati tervjavaslatba fel kell venni:

- az értékhatár feletti beruházásokat tételesen,

- a célcsoportok előirányzatait (ezekből az értékhatár feletti beruházásokat tételesen),

- az értékhatár alatti beruházások és külön a felújítások összevont előirányzatait.

(4) Az irányító hatóságnak a tervjavaslat benyújtása előtt az Országos Tervhivatal által megjelölt adatokat az érdekelt egyéb hatóságokkal közölnie és egyeztetnie kell.

R. 8. §

Éves állóeszközfejlesztési tervjavaslat

(1) Az éves állóeszközfejlesztési tervben kell meghatározni a távlati tervben jóváhagyott célkitűzésekből a tervévre eső beruházási és felújítási feladatokat.

(2) Az irányító hatóságnak az éves tervjavaslatot a jóváhagyott távlati terveknek, az időközben hozott kormányhatározatoknak megfelelően, a jóváhagyott beruházási programok alapján kell kidolgoznia. Az éves tervjavaslatban elsősorban az áthúzódó és a tervévi befejezéssel tervezett beruházások befejezésére, a folyamatban levő egyéb beruházásoknak az engedélyezés alkalmával előírt tervévi ütemére, valamint a tervévben leszállításra kerülő gépekre és egyéb berendezésekre kell a fedezetet biztosítani és gondoskodni kell megfelelő tartalékról is. A tervjavaslatba a tervévben kezdődő beruházást felvenni csak akkor szabad, ha a beruházás engedélyezése megtörtént és a folyamatban levő beruházások szükségletei már kielégítést nyertek.

(3) Az irányító hatóság köteles a tervezésben érdekelt más irányító hatóságokkal oly időben közölni a velük szemben támasztott szükségleteit - ide értve a kapcsolódó beruházásokat is -, hogy azok tervjavaslataikat az igények ismeretében és azokkal összhangban készítsék el.

Vhr. 11. § Az éves tervjavaslat előkészítése

(1) Az éves tervjavaslat előkészítése során az irányító hatóságok építési szükségleteikről kötelesek a kivitelező hatóságokat tájékoztatni, velük koordinációs tárgyalásokat folytatni és a kapacitás-szerződésekre vonatkozó rendelkezések (Vhr. XIII. fejezete) szerint eljárni.

(2) Az irányító hatóságok kötelesek a belföldi és külföldi gépekkel való gazdálkodást szabályozó rendelkezések végrehajtását ellenőrizni, illetőleg a gépgyártó minisztériumokkal és külkereskedelmi szervekkel szükségleteiket közölni, és erre vonatkozólag koordinációs tárgyalásokat folytatni.

(3) Az irányító hatóságnak a tervjavaslat benyújtása előtt legkésőbb 30 nappal - az Országos Tervhivatal elnöke által kiadott tervezési előírásoknak megfelelően - közölnie kell:

a) az érdekelt fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságával a tanácsi gazdálkodást érintő (pl. kommunális, kereskedelmi) és minden olyan tervezett beruházást, amely 100 főt meghaladó új állományi létszámot igényel;

b) az Országos Vízügyi Főigazgatósággal a vízgazdálkodási beruházásának előirányzatát, ennek célcsoport szerinti bontását, ezen belül tételesen a 2 millió forint feletti vízgazdálkodási beruházásokat. E kötelezettség az esetben is fennáll, ha az alapberuházás nem vízgazdálkodási jellegű, de annak 2 millió forintot meghaladó vízgazdálkodási részfeladata van;

c) a Belkereskedelmi Minisztériummal a lakásépítkezéssel kapcsolatos belkereskedelmi létesítmények belső berendezéseire vonatkozó igényeket;

d) az Áruraktározási Hivatallal a 200 m2 alapterületet meghaladó raktárberuházási előirányzatot;

e) a Szakszervezetek Országos Tanácsával a munkavédelmi beruházási előirányzatot.

Vhr. 12. § Az éves tervjavaslat tartalma

(1) Az éves tervjavaslatnak tartalmaznia kell a tervév valamennyi beruházási és felújítási előirányzatát.

(2) Az éves tervjavaslatban a távlati tervhez igazodó mutatórendszert kell alkalmazni a következő részletezés szerint:

- felújítási előirányzat, ezen belül vállalatok, költségvetési szervek felújításai, ezekből építés,

- beruházási előirányzat, ezen belül tartalék előirányzata, ezek bontása: építés, belföldi gép, importgép és egyéb rovatok szerint,

- a beruházási előirányzat rendeltetés szerinti megoszlása,

- az építési előirányzat építménycsoportok és kivitelező hatóságok szerint.

(3) A tartaléknak fedezetet kell biztosítania a tervévi, valamint az előző évi befejezési határidővel engedélyezett beruházások előre nem látható áthúzódásaira, a többletköltségekre, és az előre nem látható szükségletekre.

(4) A tervjavaslatban a tanácsi lakóházjavítást, a vízépítmények fenntartását, a helyi, valamint a távolsági utak és hidak fenntartását elkülönítve kell előirányozni.

(5) A vállalati felújítási tervjavaslatban - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - az irányító hatóságok által kiadott szakmai utasítások figyelembevételével elő lehet irányozni

a) kiselejtezett állóeszközök pótlását,

b) kisebb beszerzéseket és térítés ellenében beszerezhető használt állóeszközöket,

c) a termelési és egyéb kapacitás jobb kihasználását akadályozó szűk keresztmetszetek feloldását célzó beruházásokat,

d) a gazdaságosabb üzemeltetést és az üzembiztonságot elősegítő beruházásokat.

(6) A vállalati felújítási előirányzat terhére beruházási jellegű építési munka, illetve a vállalat tevékenységi körét megváltoztató beszerzés vagy munkálat nem irányozható elő.

(7) Az éves tervjavaslatban a beruházások jegyzékében kell tételesen feltüntetni az értékhatár feletti beruházásokat, azok teljes és tervévi előirányzatát anyagi-műszaki összetétel szerint, befejezési és üzembehelyezési határidejét, a belépő kapacitásokat, az üzembehelyezendő állóeszközök értékét. A beruházások jegyzékében összevontan kell előirányozni a célcsoportba tartozó beruhások tervévi előirányzatait, üzembehelyezési- és kapacitásmutatóit, az értékhatár alatti beruházások tervévi előirányzatát az üzembehelyezendő állóeszközök értékével.

(8) A műszaki tervezési munkák tervjavaslatában kell a tervévben elvégzendő tervezési munkákat megtervezni. A tervjavaslatban az értékhatár feletti beruházások tervezési munkáit tételesen, az egyéb tervezési munkákat pedig összevontan - irányító hatóságok szerinti csoportosításban -kell megtervezni.

R. 9. §

Az éves állóeszközfejlesztési tervjavaslat jóváhagyása

(1) Az Országos Tervhivatal az állóeszközfejlesztési tervjavaslatokat - az egész népgazdaságra vonatkozó tervjavaslat kialakítása céljából - egyezteti. Az Országos Tervhivatal az egyeztetésbe bevonja a Pénzügyminisztériumot, a Külkereskedelmi Minisztériumot és a kivitelezőket irányító (szükség szerint a gyártó vállalatok felett felügyeletet gyakorló) hatóságokat is. Az éves állóeszközfejlesztési tervjavaslat jóváhagyása az éves népgazdasági tervjavaslat jóváhagyásával történik.

(2) Az éves állóeszközfejlesztési terv anyagi-műszaki összetételét meghatározó előirányzatokat az Országos Tervhivatal elnöke hagyja jóvá és gazdálkodik a népgazdasági állóeszközfejlesztési terv központi tartalékával.

(3) Az irányító hatóság a jóváhagyott éves állóeszközfejlesztési tervet a tervjóváhagyás során megállapított előirányzatok és mutatók alapján, valamint a kötelező előírások szerint az irányítása alá tartozó szervekre lebontja.

Vhr. 13. § Az éves terv jóváhagyott mutatóinak közlése

(1) Az irányító hatóságnak a terv jóváhagyása után az Országos Tervhivatal által megjelölt adatokat a területileg illetékes megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságával és az érdekelt egyéb irányító hatóságokkal közölnie kell.

(2) Ha a jóváhagyott éves terv beruházások jegyzékében szereplő értékhatár feletti beruházás üteme és befejezési határideje eltér az engedélyokmányban foglaltaktól, az irányító hatóságnak az így módosított ütemezést és határidőket az engedélyokmányon fel kell tüntetnie, és erről a kivitelezőt irányító hatóságot és az egyéb érdekelt szerveket haladéktalanul értesítenie kell.

Vhr. 14. § Az éves terv lebontásának általános szempontjai

(1) Az irányító hatóság éves előirányzatot csak már engedélyezett beruházásra bonthat le.

(2) Az éves terv jóváhagyott előirányzatait és mutatóit engedélyezett beruházásonként, illetve felújítónként elkülönítve kell az irányító hatóságnak lebontania,

(3) Az irányító hatóságnak éves tervét - a tartalék kivételével - a jóváhagyástól számított 15 (tanácsoknak 20) napon belül kell lebontania és azt a beruházókkal, felújítókkal, valamint a beruházás (felújítás) pénzügyi lebonyolítását végző pénzintézettel (Vhr. 168. § a továbbiakban: Bank) közölnie.

(4) A Bank a lebontott előirányzatok előjegyzéséről a szabályszerű tervlebontás kézhezvételétől számított 15 napon belül az irányító hatóságot és a beruházót (felújítót) értesíti.

Vhr. 15. § A beruházási terv lebontása

(1) Az állóeszközfejlesztési terv beruházási előirányzatait a 8. számú mellékletben előírt minta szerint kell lebontani.

(2) A terv lebontását 4 példányban kell a Banknak megküldeni.

Vhr. 16. § A vállalati felújítási építési mutató lebontása

Az irányító hatóságnak a vállalati felújítási építési mutatóról a 9. számú melléklet szerint készített lebontás két példányának megküldésével kell a Bankot értesítenie.

Vhr. 17. § Az áthúzódások kimunkálása

(1) A Bank köteles az évvégi elszámolás után kimunkálni és a beruházókkal történt egyeztetés után jegyzékbe foglalni a tervévet megelőző évben és a tervévben befejezni tervezett beruházásoknál mutatkozó áthúzódások összegét anyagi-műszaki bontásban. A Bank e jegyzéket egyeztetés céljából a tervév február hó 28-ig köteles az irányító hatóságnak átadni.

(2) Az irányító hatóság a jegyzékkel kapcsolatos észrevételeit március 15-ig közölheti a Bankkal.

(3) A Bank az áthúzódások egyeztetett összegével az irányító hatóság külön intézkedése nélkül - az irányító hatóság tartaléka terhére - megemeli az egyes beruházások tervévi előirányzatát, illetőleg megnyitja a tervlebontásban nem szereplő beruházások tervévi előirányzatait és erről az irányító hatóságot március 25-ig értesíti.

R. 10. §

Az éves előirányzatok módosítása

(1) Az éves tervben meghatározott anyagi-műszaki és pénzügyi eszközöket a tervben előirányzott beruházások megvalósítására kell felhasználni. A folyamatban levő beruházás éves előirányzatával szemben várható lemaradást a beruházás éves előirányzatából törölni és más célra átvinni nem szabad. A beruházó kérelmére az Országos Tervhivatal, illetőleg megbízásából a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző bank a folyamatban levő beruházás tervezési és kivitelezési ütemének meggyorsítását engedélyezheti.

(2) Az éves terv jóváhagyását követően a tervben nem szereplő értékhatár feletti beruházás kivitelezésének megkezdéséhez a Kormány engedélye szükséges.

(3) Az irányító hatóság a beruházás megvalósítása során felmerülő többletköltségek fedezésére - a beruházási program módosítására vonatkozó szabályok figyelembevételével - a beruházás éves előirányzatát, tartaléka terhére megemelheti.

(4) Beruházási előirányzat átadásának irányító hatóságok között csak jogszabályban meghatározott esetekben van helye.

Vhr. 18. § A módosításra vonatkozó részletes rendelkezések

(1) Az éves tervben a tervévi befejezéssel tervezett beruházások határidejét a tervévet követő évre nem szabad módosítani.

(2) Ha az irányító hatóság a beruházás megvalósítása során felmerült többletköltségek miatt a beruházás éves előirányzatát megemeli [R. 10. § (3) bek.] és ennek folytán a beruházás teljes előirányzata 10%-ot meghaladó mértékben emelkedne, a beruházás engedélyokmányának módosítása tekintetében a Vhr. 38. §-ának előírásai szerint kell eljárni.

(3) Építéssel össze nem függő értékhatár alatti beruházás éves előirányzatának csökkentése - a módosítás indokainak feltüntetése mellett - új engedélyokmány kiállításával, vagy az engedélyokmány módosításával rendelhető el.

(4) November 30. után tervlebontást végrehajtani és a lebontott előirányzatokat - pótmunka, többletmunka, árkülönbözet fedezetének kivételével - módosítani nem szabad.

(5) Az éves beruházási előirányzat és a felújítási építési mutató törlésére, illetve csökkentésére irányuló rendelkezéseket közvetlenül az illetékes bankfiókhoz kell megküldeni.

(6) A Bank az éves előirányzat törlését, illetve csökkentését akkor hajthatja végre, ha a módosítást előjegyzett szerződés, illetve folyósítás nem akadályozza. A módosítást csak akkor lehet végrehajtottnak tekinteni, ha arról a Bank az irányító hatóságot és a beruházót értesítette.

(7) Az értékhatár alatti beruházás éves előirányzatának törléséből, illetve csökkentéséből, valamint a befejezett értékhatár feletti beruházás éves előirányzatának megtakarításából származó összeg az irányító hatóság tartalékát növeli.

Vhr. 19. § Az éves beruházási előirányzat túlteljesítése

(1) A beruházó az irányító hatóság hozzájárulásával a Banktól értékhatár feletti beruházás esetében az éves rovati előirányzat 10%-át meg nem haladó túlteljesítés engedélyezését kérheti a beruházás jóváhagyott teljes rovati előirányzata terhére, ha a beruházás éves előirányzata a megvalósítás (építkezés, technológiai szerelés, tervezés, stb.) meggyorsítása következtében elégtelennek bizonyul. Az éves rovati előirányzat 10%-át meghaladó összegű túlteljesítést - a Bankhoz benyújtott kérelem alapján - az Országos Tervhivatal engedélyezi. Az építési túlteljesítés engedélyezésénél figyelembe kell venni a területi építési lehetőségeket. A túlteljesítés engedélyezésénél az engedélyező szervnek a kivitelező felett felügyeletet gyakorló hatósággal egyetértésben kell eljárnia.

(2) Túlteljesítés engedélyezése kérhető akkor is, ha a szállító későbbi évre eső szállítási határidővel megkötött - a Banknál előjegyzett - szerződés alapján a tervévben előszállítást kíván teljesíteni és a szállított gépek, berendezések beépítése, beszerelése legkésőbb a szállítást követő évben megtörténik. Előszállításra csak akkor lehet túlteljesítés engedélyezését kérni, ha a szállító és a megrendelő az előszállításra megállapodott.

(3) A kérelmet a túlteljesítés előtt kell benyújtani, azt részletesen indokolni kell és abban a beruházónak javaslatot kell tennie arra, hogy a tervezési ütem túlteljesítésének engedélyezése esetén a tervszolgáltatás határidejét, illetve az építés ütemének meggyorsulása, vagy a gépek határidő előtt történő szállítása következtében a beruházás üzembehelyezési határidejét milyen időpontra kívánja előrehozni.

(4) A túlteljesítés engedélyezése iránti kérelmet a Banknak, illetve az Országos Tervhivatalnak a hozzáérkezéstől számított 15 napon belül kell elbírálnia.

(5) Az értékhatár alatti beruházásokra vonatkozó túlteljesítési kérelmek tekintetében az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az éves rovati előirányzat 10%-át meg nem haladó túlteljesítést a Bank a beruházó kérelmére saját hatáskörében engedélyez, a 10%-ot meghaladó túlteljesítéshez az irányító hatóság hozzájárulása is szükséges.

(6) Ha a beruházó szerződésszegése következtében valamely építkezés ütemét lassítani kell, a kivitelező - irányító hatósága hozzájárulásával - kérheti más folyamatban levő, elsősorban ugyanazon beruházót irányító hatóság építkezésének gyorsítását. A kérelem elbírálásánál a túlteljesítés engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A döntés előtt meg kell hallgatni az érdekelt beruházót irányító hatóságot.

(7) Túlteljesítés nem engedélyezhető, ha az előirányzat elégtelenségének helytelen tervezés (alátervezés) az oka. Ilyen esetben az irányító hatóság tartalékából, vagy meg nem kezdett beruházásoknak a tervből való törlésével biztosíthatja, a fedezetet.

Vhr. 20. § Előirányzat átadása irányító hatóságok között

(1) Az éves tervben jóváhagyott előirányzatoknak irányító hatóságok között történő átadására-átvételére [R. 10. § (4) bek.] csak a következő esetekben kerülhet sor:

a) különböző irányító hatóságok feladatát képező beruházási cél együttes megvalósítása (pl. lakásépítésnél belkereskedelmi létesítmény belső berendezése),

b) különböző irányító hatóságok azonos beruházási szükségletét kielégítő létesítmény megvalósítása (pl. közös derítő létesítése),

c) beruházónak (felújítónak) más irányító hatóság alá történő rendelése,

d) szakfelügyeleti szerv részére biztosított előirányzat átadása,

e) beruházásnak (egy részének) jogszabály alapján más irányító hatóság által történő megvalósítása (szanálás, kártalanítás, stb.),

f) a pénzügyminiszter által engedélyezett esetekben,

(2) Az éves előirányzat átadását az irányító hatóságoknak a 10. számú mellékletben foglalt mintának megfelelő jegyzőkönyv felvételével kell végrehajtaniok. A jegyzőkönyvet az előirányzatot átadó irányító hatóságnak kell megküldenie a Bankhoz.

Vhr. 21. § Folyamatban levő beruházás lebonyolításának átadása

(1) Ha a beruházó folyamatban levő beruházás további lebonyolításával mást bíz meg, erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a beruházás addigi megvalósításának lényeges körülményeit, a beruházás megvalósítása érdekében szükséges további feladatokat és a megbízó által átadott okmányok felsorolását.

(2) A jegyzőkönyvet meg kell küldeni az irányító hatóságnak.

(3) A Bank a bekövetkezett változás folytán szükséges intézkedéseket az irányító hatóság rendelkezése alapján hajtja végre.

HARMADIK RÉSZ

IV. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK GAZDASÁGI-MŰSZAKI TERVEZÉSE

R. 11. §

A gazdasági-műszaki tervezés ütemei.

(1) A beruházás gazdasági-műszaki tervezése során:

- beruházási programot kell kidolgozni, s ennek keretében ki kell jelölni a beruházás helyéi és

- kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni.

(2) Értékhatár alatti beruházásra, ha annak építési vagy technológiai szerelési előirányzata 1 millió forint alatt marad, beruházási programot csak akkor kell kidolgozni, ha azt az irányító hatóság elrendeli.

(3) Értékhatár feletti - építéssel össze nem függő - beszerzésre beruházási programot akkor kell készíteni, ha az Országos Tervhivatal elnöke, vagy az irányító hatóság vezetője elrendeli. Kizárólag beszerzés jellegű beruházásra kivitelezési tervdokumentációt nem kell készíteni.

(4) Tervezési feladatot kivételesen, a beruházási program kiegészítése és további megalapozása céljából akkor kell készíteni, ha azt a program jóváhagyása során elrendelik.

(5) A felújításokra általában csak költségvetést kell készíteni.

Vhr. 22. § A gazdasági-műszaki tervezésre vonatkozó általános rendelkezések

(1) A gazdasági-műszaki tervezés során a R. 17. §-a szerint készített és jóváhagyott típustervek alkalmazása kötelező.

(2) A gazdasági-műszaki tervezésben a mindenkor megállapított megvalósítási időtartam-előírásokat kötelezően alkalmazni kell.

(3) A szakszervezet munkavédelmi szempontból ellenőrzi az új üzemek, létesítmények, berendezések és gépek terveit.

V. FEJEZET

BERUHÁZÁSI CÉL, BERUHÁZÁSI PROGRAM ÉS A BERUHÁZÁS ENGEDÉLYEZÉSE

R. 12. §

Beruházási cél, beruházások telepítése

(1) A beruházási program elkészítéséhez az irányító hatóságnak kellő időben meg kell határoznia a beruházás célját. A beruházási célnak mindazokat a fontosabb adatokat és követelményeket kell előzetes jelleggel tartalmaznia, amelyek a beruházás népgazdasági szükségességét alátámasztják és a beruházási program kidolgozásához szükségesek.

(2) Az irányító hatóság a beruházási cél alapján köteles a területigénnyel járó értékhatár feletti beruházás telepítési helyének kijelölését - ha azt a távlati terv nem rögzíti - az Országos Tervhivataltól kérni. Az Országos Tervhivatal a kérelem tárgyában az Építésügyi Minisztérium, az irányító hatóság és a területileg illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának bevonásával dönt.

(3) Értékhatár alatti beruházás telepítési helyének kijelölését külön kérni csak akkor kell, ha ezt az Országos Tervhivatal elnöke elrendeli. Az értékhatár alatti beruházás telepítése az előzetes területfelhasználási hozzájárulás megadásával történik.

Vhr. 23. § A beruházási cél rögzítése

(1) A beruházási cél [R. 12. § (1) bek.] kellő időben történő rögzítéséért és adatainak helyességéért az irányító hatóság felelős. A beruházási célt a 11. számú melléklet I. részének tartalmi előírásai figyelembevételével kell összeállítani.

(2) Ha a beruházásra nem kell beruházási programot készíteni [R. 11. § (2) és (3) bek.], a beruházás célját az éves tervjavaslat kidolgozása során kell megállapítani.

Vhr. 24. § A telepítés

(1) A telepítés iránti kérelmet [R. 12. § (2) bek.] a beruházási cél és az esetleg rendelkezésre álló egyéb okmányok, adatok, stb. alapján, a beruházási program kidolgozása előtt kell benyújtani.

(2) A telepítési kérelem elbírálása során az Országos Tervhivatal figyelembe veszi a regionális tervezés eredményeit, a város-és községrendezési terveket és az egyéb telepítési előírásokat. A döntésről az Országos Tervhivatal az irányító hatóságot, valamint a területileg illetékes építésügyi hatóságot értesíti.

(3) Valamely beruházás telepítési helyét az Országos Tervhivatal elnöke - kérelem nélkül - hivatalból is meghatározhatja.

R. 13. §

Beruházási program

(1) A beruházási program az alapja a beruházások népgazdasági és műszaki tervezésének és ellenőrzésének. A beruházási programban kell a beruházás szükségességét igazolni, anyagi-műszaki szükségleteit feltárni, gazdaságosságát bizonyítani és helyét kijelölni.

(2) A beruházási programot az irányító hatóság rendelkezésére a beruházó dolgozza, illetve dolgoztatja ki; a programot az irányító hatóság is kidolgozhatja. Értékhatár feletti beruházás programjának kidolgozásával általában tervezőt kell megbízni. A beruházási program adataiért az irányító hatóság, ha pedig ez a program kidolgozásával a beruházót bízta meg, a beruházó is felelős. E rendelkezés nem érinti a beruházási program kidolgozásában és egyeztetésében résztvevő szervek felelősségét az általuk készített vagy szolgáltatott adatokért.

(3) A több éven át megvalósuló értékhatár feletti beruházást a beruházási programban megvalósítási szakaszokra lehet bontani, ha az egyes szakaszok önállóan üzemeltethetők vagy - kivételesen - akkor is, ha egyes létesítmények az összefüggések sérelme nélkül elkülönítve célszerűen megtervezhetők és megvalósíthatók. A beruházási programban meg kell határozni az egyes szakaszokban megvalósítandó létesítményeket, ezek költségelőirányzatát, a szakaszok megvalósítási sorrendjét és időtartamát.

(4) A beruházási program kidolgozásával kapcsolatos költségeket, úgyszintén az azt megelőző és az azzal összefüggő munkák költségét beruházási előirányzata terhére az irányító hatóság biztosítja.

Vhr. 25. § A program kidolgozása

(1) A beruházási programot az alapberuházásra (beleértve annak járulékos beruházásait is) kell kidolgozni, s tartalmaznia kell a kapcsolódó beruházások fontosabb adatait is. A kapcsolódó beruházás programjának egyidejű kidolgozásáról, a kapcsolódó beruházás tárgya szerint illetékes irányító hatóság köteles - az alapberuházás irányító hatóságának megkeresésére - gondoskodni.

(2) Értékhatár feletti beruházás programjának kidolgozásánál csak akkor mellőzhető a tervező közreműködése, ha az irányító hatóság ehhez hozzájárul.

(3) A beruházás egyes szakaszaira, létesítményeire külön beruházási programot kidolgozni és jóváhagyni nem szabad.

Vhr. 26. § A beruházási program tartalma

(1) A beruházási programnak tartalmaznia kell a beruházás részletes ismertetését, szükségességének, telepítésének, költségelőirányzatának, gazdaságosságának, anyagiműszaki megalapozottságának adatait és mindezek indokolását.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat a lehető legfejlettebb műszaki megoldással, a legbiztonságosabb költségszámítással, s - amennyiben egyedi kalkuláció nem áll rendelkezésre - normák, normatívák alkalmazásával kell kimunkálni. A kidolgozó szervnek a programban nyilatkoznia kell, hogy az általa kidolgozott mutatók, költségelőirányzatok számításánál milyen módszert és alapadatokat alkalmazott. A beruházási programot, vagy annak egy részét - a szükséghez képest - több változatban kell elkészíteni.

(3) A beruházási program kötelező tartalmát a 11. számú melléklet határozza meg. Az irányító hatóság vezetője az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben további tartalmi követelményeket is megállapíthat.

Vhr. 27. § A beruházási program elkészítését megelőző munkálatok

(1) A beruházási program elkészítéséhez a beruházó, illetőleg az irányító hatóság köteles:

a) területigénnyel járó beruházás esetében - a Vhr. 66. § (3) bekezdésében felsorolt esetek kivételével - előzetes területfelhasználási hozzájárulást szerezni;

b) a szükséges előzetes geológiai és talajmechanikai szakvéleményt, vízkutatási és egyéb előzetes vizsgálati adatokat beszerezni és a terület felméréséről gondoskodni.

(2) Az irányító hatóság a beruházási program kidolgozása előtt szükséghez képest tanulmány készítését rendelheti el.

Vhr. 28. § A hely kijelölési dokumentáció

(1) Helykijelölési dokumentációt kell készíteni minden területigénnyel járó beruházás esetében, a Vhr. 66. § (3) bekezdésében felsorolt esetek kivételével. A helykijelölési dokumentáció elkészítéséről a beruházási program készítése során az irányító hatóság, vagy rendelkezésére a beruházó gondoskodik.

(2) A helykijelölési dokumentációnak tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek igazolják, hogy az adott telephelyen a beruházás megvalósítása célszerű és gazdaságos.

(3) A helykijelölési dokumentáció kötelező tartalmát a 12. számú melléklet állapítja meg.

(4) Nyomvonalas jellegű beruházásokra a helykijelölési dokumentáció kötelező tartalmát külön jogszabály állapítja meg.

Vhr. 29. § A helyszíni szemle

(1) A helykijelölési dokumentáció és a beruházási program már rendelkezésre álló adatai alapján az irányító hatóság, illetőleg a beruházó helyszíni szemlét köteles tartani, kivéve ha azt a területfelhasználási engedély megadására illetékes hatóság mellőzhetőnek tartja. A helyszíni szemle időpontját e hatósággal egyetértésben kell kitűzni. I

(2) A meghívót a helykijelölési dokumentáció egy példányával együtt legalább 15 nappal a szemle előtt kell kézbesíteni.

(3) Ha a helykijelölési dokumentáció - az előzetes területfelhasználási hozzájárulás alapján - több változatot tartalmaz, az irányító hatóság köteles megjelölni, hogy melyik változat mellett foglal állást.

(4) A helyszíni szemlére meg kell hívni:

a Honvédelmi Minisztériumot,

a BM Országos Légoltalmi Parancsnokságát,

a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot,

a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot,

a területileg illetékes állami közegészségügyi felügyelőt,

a közműveket (csatorna, víz, gáz, villamos- és hőenergia, stb.),

a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumát,

bányavidéken a kerületi bányaműszaki felügyelőséget,

a megyei (fővárosi), valamint az illetékes városi vagy járási és a kerületi, illetve a községi tanács végrehajtó bizottságát,

a területfelhasználási engedély kiadására jogosult építésügyi hatóságot,

a város- (község-) rendezési szakvéleményt készítő szervet, vagy szakértőt,

az elsőfokú tűzrendészeti hatóságot,

a helyi légoltalmi parancsnokságot,

a tervezőt.

(5) Meg kell hívni még a beruházás területi elhelyezése vagy jellege folytán szakszempontok érvényesítésére hivatott minisztériumokat, országos hatáskörű és területi szerveket.

(6) A helyszíni szemléről a beruházónak jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvet olymódon kell elkészíteni, hogy az alapul szolgálhasson a területfelhasználási engedély iránti kérelem benyújtásához.

(7) A helyszíni szemlét egyes meghívott szervek távollétében is le kell folytatni, s a jegyzőkönyv egy példányát részükre is meg kell küldeni. A helyszíni szemlén megjelent szervek kötelesek állásfoglalásukat közölni, s azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A helykijelöléssel kapcsolatos későbbi észrevételek következtében felmerülő költségek fedezetéről az észrevételezést elmulasztó hatóság vagy szerv köteles gondoskodni.

(8) Nyomvonalas jellegű beruházásokra a helyszíni szemlét a területfelhasználási engedélyezés idevonatkozó külön szabályai szerint kell megtartani.

R. 14. §

A beruházási program egyeztetése és jóváhagyása

(1) A program kidolgozása során az érintett népgazdasági ágak szempontjainak összehangolása céljából az arra illetékes szervekkel - a munkavédelmi és üzemegészségügyi kérdésekben a szakszervezetet megillető jogok érvényre juttatása céljából a szakszervezettel - egyeztetési eljárást kell lefolytatni. Ha az egyeztetésben érdekelt szerv írásban, illetőleg a programtárgyaláson észrevételt nem tett, ez a programhoz való hozzájárulást jelenti. Az utólag közölt észrevétel következtében felmerülő költség a mulasztó szervet terheli.

(2) A beruházás programját az irányító hatóság vezetője, tanácsi beruházásokat illetően a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá. Értékhatár feletti beruházás esetében a tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyási hatáskörét a beruházás szerint illetékes miniszterrel egyetértésben gyakorolja. Értékhatár feletti beruházás programjának jóváhagyásához szükséges az Országos Tervhivatal elnökének egyetértése; a beruházási programot a pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter előzetesen véleményezi.

(3) A beruházás engedélyezése a beruházási program jóváhagyásával történik. Az irányító hatóság köteles a kapcsolódó beruházások megvalósításáért felelős irányító hatóságot a beruházás engedélyezéséről értesíteni. Jogszabály előírhatja, hogy egyes beruházások programjának jóváhagyásakor valamely szakfelügyeleti hatóság egyetértése szükséges.

(4) Ha az irányító hatóság és valamelyik olyan hatóság vezetője között, amelynek egyetértése, illetve előzetes egyetértő véleményezése a jóváhagyáshoz szükséges, a beruházással, vagy a jóváhagyandó mutatókkal kapcsolatosan vita merül fel, azt döntésre a Kormány elé kell terjeszteni.

(5) Azoknak a beruházásoknak az engedélyezése, amelyekre beruházási programot nem kell készíteni [11. § (2) és (3) bek.], engedélylap kiállításával vagy a beruházási előirányzat biztosításával történik.

Vhr. 30. § A beruházási program egyeztetése

(1) Az egyeztetési eljárás [R. 14. § (1) bek.] keretében az irányító hatóság köteles a programot az egyeztetésben érdekelt szerveknek megküldeni. Érdekeltnek kell tekinteni azt a szervet, amely a beruházással kapcsolatban jogszabály alapján kötelező előírást tehet, vagy népgazdasági szempont érvényesítésére hivatott. E szervek kötelesek állásfoglalásukat 50 millió forintot el nem érő beruházásoknál 15 napon belül, egyéb beruházásoknál 30 napon belül írásban közölni.

(2) Az irányító hatóság az észrevételek alapján - a szükséghez képest - programtárgyalást tart és erről jegyzőkönyvet készít.

(3) Az egyeztetésbe kötelezően be kell vonni az alább megjelölt esetekben a felsorolt hatóságokat és ezek kötelesek állást foglalni a következő szempontokra:

a) az Országos Tervhivatalt az értékhatár feletti beruházásnál arra, hogy a beruházás népgazdasági szempontból szükséges és időszerű-e, valamint a beruházás telepítése megfelelő-e;

b) a Külkereskedelmi Minisztériumot export növelő beruházásnál a külföldi kereslet várható alakulására, a beruházással elérhető import-megtakarításra, minden termelő beruházásnál a gazdaságossági számításokban alkalmazott világpiaci árak helyességére, a rendelkezésre álló exportgazdaságossági mutatókra, valamint arra, hogy az importszükséglet kielégíthető-e a kívánt viszonylatban:

c) a Belkereskedelmi Minisztériumot lakásépítkezéseknél a normatívák alapján szükséges kereskedelmi hálózatfejlesztési feladatokra; üzemépítkezéseknél üzemi konyhák, éttermek megvalósítására; belkereskedelmi piacra termelő beruházásoknál a szükséglet várható alakulására és a beruházás szükségességére;

d) a kivitelezőt irányító hatóságot értékhatár feletti beruházásoknál a kivitelezés időtartamára, meghatározott éves ütemezésére, valamint a programnak a kivitelezést érintő egyéb kérdéseire (építési technológia, építési szerkezetek, stb.);

e) az Építésügyi Minisztériumot a műemléki szempontokra, valamint értékhatár feletti beruházásoknál a városrendezési és telepítési szempontokra, továbbá a lakásépítkezés szakszempontjaira;

f) a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot minden beruházásnál a beruházásokkal kapcsolatos közlekedési és távközlési igényekre;

g) az Egészségügyi Minisztériumot minden beruházásnál a közegészségügyi érdekek védelmére, gyógy- és üdülőövezetekben a terület jellegének megfelelő előírások betartására;

h) a Művelődésügyi Minisztériumot a kulturális beruházások szükségességére;

i) a Tudományos és Felsőoktatási Tanácsot a kutatóintézetek létesítésére vonatkozó beruházásoknál a beruházás szükségességére;

j) a Belügyminisztériumot minden beruházásnál a közlekedés-, tűz-, közrendészet, légoltalom, közbiztonság szakkérdéseire; tűzrendészeti kérdésekben Budapesten 50 millió forint értékhatár alatt a Budapesti Tűzrendészeti Osztályparancsnokság, vidéken 20 millió forint értékhatár alatt a Megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnokság ad véleményt;

k) az Országos Energiagazdálkodási Hatóságot értékhatár feletti beruházásoknál, valamint évi 1 millió forintot meghaladó energiafogyasztással járó beruházásoknál az energiagazdálkodási szempontokra;

l) az Országos Vízügyi Főigazgatóságot a beruházás vízgazdálkodási jellegű, valamint vízgazdálkodást érintő előirányzataira és a vízgazdálkodási létesítmények műszaki megoldására;

m) az Áruraktározási Hivatalt az 500 m2-nél nagyobb alapterületű raktárberuházások szükségességére, gazdaságosságára és területi elhelyezésére;

n) az Országos Földtani Főigazgatóságot ásványi nyersanyagok kitermelésére irányuló beruházásnál a földtani szempontokra;

o) az Országos Erdészeti Főigazgatóságot erdőterület igénybevételével, illetőleg erdőkitermeléssel járó beruházásnál az erdőgazdálkodási szempontokra;

p) a tevékenységi kör szerint illetékes minisztériumot, ha a felügyelete alá nem tartozó szerv a beruházás útján megvalósuló létesítménnyel a minisztérium szakirányítása alá tartozó tevékenységet kíván végezni;

r) a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságát a területükön létesülő minden beruházásnál az összes helyi szempontokra, különösen a járulékos beruházások célszerű és gazdaságos megoldására, a beruházásnak a tanácsi gazdaság ágazataival való összefüggéseire, a beruházás keretében tervezett kulturális, egészségügyi és kommunális létesítményeknek a terület lakossága ellátásának javítása céljából történő felhasználási lehetőségeire;

s) a kapcsolódó beruházás megvalósításáért felelős hatóságot a kapcsolódó beruházásra és annak időben való megvalósítására.

(4) Az irányító hatóság köteles a programot az egyeztetésben érdekelt szervekhez való megküldéssel egyidőben egyeztetés és a pénzügyi szervek tájékoztatása céljából a Bankhoz három példányban megküldeni; a Bankot a programtárgyalásra meg kell hívni.

Vhr. 31. § Az értékhatár feletti beruházás programjának jóváhagyását megelőző felülvizsgálat

(1) Az irányító hatóságnak az értékhatár feletti beruházás egyeztetési eljárás alapján összeállított programját hét példányban a Bankhoz meg kell küldenie. A beruházási program minden egyes példányához csatolni kell az illetékes szervek észrevételeinek és az egyeztető tárgyalásokról készített jegyzőkönyveknek a másolatait a Vhr. 30. §-ának (3) bekezdésében előírt állásfoglalások feltüntetésével, véleményeltérés esetében az elfogadásra javasolt állásfoglalást és annak indokolását.

(2) A Bank - az alaki felülvizsgálat után - három példányt azonnal, 15 napon belül pedig a Pénzügyminisztérium állásfoglalását [R. 14. § (2) bek.] megküldi az Országos Tervhivatalnak. A Pénzügyminisztérium elsősorban a beruházás gazdaságosságára vonatkozólag foglal állást, nyilatkozik továbbá a beruházási költség és időtartam-előírások alkalmazásáról, a számítások helyességéről, s a beruházás megvalósításának lehetőségeiről.

(3) Az Országos Tervhivatal a Pénzügyminisztérium állásfoglalásának megérkezésétől számított 15 napon belül megvizsgálja, hogy a beruházás és annak telepítése megfelel-e a népgazdasági érdekeknek, összeegyeztethető-e a távlati népgazdasági tervek fejlesztési célkitűzéseivel, a beruházás gazdaságos-e és mikor vehető fel az éves népgazdasági tervbe.

(4) Az Országos Tervhivatal elnöke a felülvizsgálati eljárás során kialakított állásfoglalásáról értesíti az irányító hatóságot és az értesítés másolatát megküldi a Banknak.

Vhr. 32. § Értékhatár feletti beruházás programjának jóváhagyása

(1) Az értékhatár feletti beruházás programjának jóváhagyása a R. 14. §-a szerint történik.

(2) A beruházási program jóváhagyandó mutatóit és egyben az engedélyokmány tartalmát a 13. számú melléklet határozza meg.

(3) A gépjárműjavító vállalat vagy üzem, gépjárműforgalmi, karbantartó telep, gépjármű szerviz létesítésére vagy bővítésére irányuló beruházás programját (engedélylapját) - értékhatárra tekintet nélkül - az irányító hatóság vezetője a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal egyetértésben hagyja jóvá.

Vhr. 33. § Az értékhatár alatti beruházás programjának kidolgozása és jóváhagyása

Az irányító hatóság vezetője az értékhatár alatti beruházások programjának tartalmi követelményeit, az egyeztetési és jóváhagyási eljárást - a Vhr. 26-32. §-ának rendelkezései alapján egyszerűsítve - saját hatáskörben szabályozhatja.

Vhr. 34. § Az engedélyokmány kiállítása

(1) A beruházási program jóváhagyásával egyidejűleg az irányító hatóság köteles a 13. számú mellékletnek megfelelő engedélyokmányt kiállítani és azt értékhatár feletti beruházásoknál hét példányban, értékhatár alatti beruhárásoknál három példányban a Bankhoz megküldeni. A Bank az értékhatár feletti beruházás esetében négy példányt az Országos Tervhivatalhoz továbbít.

(2) Az engedélyokmány azzal a korlátozással is kiadható, hogy annak alapján csak a műszaki tervezés, vagy meghatározott tervezési műveletek végezhetők el.

Vhr. 35. § Értesítés a beruházás engedélyezéséről

(1) Az irányító hatóság köteles a területileg illetékes megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságát, továbbá a kapcsolódó beruházások megvalósításáért felelős irányító hatóságot a beruházás engedélyezéséről az engedélyokmány megküldésével értesíteni. Ugyanilyen értesítési kötelezettség terheli a kapcsolódó beruházások tekintetében az azok megvalósításáért felelős irányító hatóságokat is.

(2) Az irányító hatóság köteles a beruházási program jóváhagyását követő 15 napon belül

- értékhatár feletti beruházásoknál a jóváhagyott programot és az engedélyokmányt,

- értékhatár alatti beruházásoknál az engedélyokmányt

a kivitelezőt irányító hatóságnak megküldeni.

Vhr. 36. § Engedélylap

(1) Arra a beruházásra, amelyre a R. 11. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint nem kötelező a beruházási program kidolgozása, e helyett a 14. számú melléklet szerinti engedélylapot kell kiállítani, feltéve, ha a beruházás teljes előirányzata a 100.000 forintot meghaladja. Az engedélylapot a Vhr. 35. § (1) bekezdésében megjelölt szerveknek és a Banknak kell megküldeni.

(2) Nem kell engedélylapot kiállítani az egyéb pénzügyi forrásokból megvalósuló beruházásokra, feltéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(3) Az engedélylapot a beruházó szerv vezetője írja alá. Az irányító hatóság elrendelheti, hogy az engedélylapot hozzá jóváhagyásra fel kell terjeszteni és megállapíthatja az engedélylapok módosításának szabályait.

(4) Ha a beruházásra sem programot készíteni, sem engedélylapot kiállítani nem kell, az engedélyezés az éves tervlebontással történik.

Vhr. 37. § Szakértők közreműködése

(1) Az irányító hatóság a beruházási programnak, illetőleg egyes részeinek szakszempontból való véleményezésére szakértőket vehet igénybe és e célra állandó vagy esetenkénti szakértői bizottságot szervezhet. Az ezzel kapcsolatos költségek az irányító hatóság éves beruházási előirányzatának terhére [R. 13. § (4) bek.] fedezhetők. A szakértők igénybevételére és a bizottsági eljárásra az irányító hatóság vezetője által az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben megállapított rendelkezések az irányadók.

(2) A beruházónak a szakértői díjak összegét, ezek esedékessé válásakor - az összegszerűséget megállapító okmány csatolásával - saját számlája javára kell lehívnia és a szakértők részére közvetlenül kell az állományon kívüli béralap terhére folyósítania.

R. 15. §

A beruházási program módosítása

A beruházónak az engedélyező szervtől előzetesen a beruházási program módosítását kell kérnie, ha a tervezés vagy a kivitelezés folyamán a beruházási cél megváltoztatása, vagy módosítása válik szükségessé, vagy ha a programban jóváhagyott teljes előirányzathoz képest előreláthatólag 10%-nál nagyobb mértékű túllépés, végül, ha a jóváhagyott gazdaságossági mutatókkal szemben előreláthatólag 20%-nál nagyobb romlás mutatkozik.

Vhr. 38. § A programmódosítás végrehajtása

(1) A beruházási programot a beruházás engedélyezésére vonatkozó szabályok szerint kell módosítani, azzal az eltéréssel, hogy a módosításra irányuló javaslatot csak azokkal a szervekkel kell egyeztetni, amelyeknek hatáskörét, illetve működését a módosítás érinti.

(2) A beruházási program módosítása során az engedélyező hatóságnak szükség esetén intézkednie kell a tervezés, illetve a kivitelezés szüneteltetése, vagy leállítása tekintetében is.

(3) A módosítás engedélyezése során az irányító hatóság köteles megállapítani a módosítás okait, valamint az annak előidézéséért felelős szerveket és személyeket és az idevonatkozóan szükséges intézkedéseket megtenni.

(4) Ha valamely értékhatár alatti beruházás költsége a megvalósítás során a jóváhagyott előirányzatot olyan mértékben lépi túl, hogy ezzel az értékhatárt is meghaladja, a módosítás szempontjából a tervévben befejeződő beruházást továbbra is értékhatár alattiként, a tervévben be nem fejeződő beruházást értékhatár felettiként kell kezelni.

(5) Ha a beruházási program módosulása a kivitelezés éves ütemezését, illetőleg a kivitelezést érintő egyéb kérdéseket érinti, erről a kivitelező irányító hatóságát -szükség esetében a módosított beruházási program, illetőleg értékhatár alatti beruházásoknál a módosított engedélyokmány egyidejű megküldésével - értesíteni kell.

(6) Az irányító hatóság a Vhr. 35. § (1) bekezdésében említett hatóságokat a beruházási program módosításáról az engedélyokmány megküldésével köteles értesíteni.

Vhr. 39. § A tervezési feladat

(1) A tervezési feladatban [R. 11. § (4) bek.] kell kidolgozni a beruházási program készítése, illetve jóváhagyása során kellő pontossággal még nem rögzíthető olyan műszaki megoldásokat (technológiai összefüggések, kapcsolatok, építészeti megoldások stb.), amelyek a program további megalapozásához, illetőleg a kivitelezési tervdokumentáció kidolgozásához szükségesek. A tervezési feladatban kidolgozandó kérdéseket esetenként az adott beruházás összes körülményeinek figyelembevételével az irányító hatóság a beruházási program jóváhagyásakor állapítja meg.

(2) A tervezési feladatot a beruházó megbízása alapján az illetékes tervező - a tervezés szerint illetékes miniszter által az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben megállapított tervezési irányelvek szerint - készíti el.

(3) A tervezési feladat jóváhagyási eljárását - a beruházási program módosítására vonatkozó korlátok között - az irányító hatóság szabályozza. A tervezési feladat jóváhagyásáról a 15. számú mellékletben foglalt minta szerint a beruházónak a Bankot értesítenie kell.

VI. FEJEZET

KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

R. 16. §

Kivitelezési tervdokumentáció

(1) A kivitelezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell a beruházó által a kivitelezőnek szolgáltatandó kiviteli és organizációs tervet, a költségvetést, valamint a beruházás megvalósításához szükséges egyéb adatokat. A kivitelezési tervdokumentációhoz mellékelni kell az előírt hatósági és egyéb engedélyeket.

(2) A kivitelezési tervdokumentációt a jóváhagyott beruházási program alapján - tervezési feladat készítése esetében erre is figyelemmel - az illetékes tervező köteles a jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és engedélyeknek, szabványoknak megfelelően kidolgozni és a beruházó bevonásával az érdekelt szervekkel és a kivitelezővel egyeztetni. A kivitelezési tervdokumentáció jóváhagyása - amennyiben az irányító hatóság másként nem rendelkezik - a beruházó feladata,

(3) A kivitelezési tervdokumentáció alapján a beruházó a legfontosabb határidőket tartalmazó összefoglaló ütemtervet köteles készíteni, illetőleg a szükséghez képest a tervezővel elkészíttetni.

(4) Az előírt tervdokumentáció nélkül a kivitelezést nem szabad megkezdeni.

Vhr. 40. § A kiviteli tervek

(1) A kiviteli terveket úgy kell kidolgozni, hogy azokból a létesítmény egyértelműen meghatározható, a kivitelezés, gyártás, technológiai szerelés végrehajtható és ellenőrizhető legyen, s a költségvetések, valamint gépeknél a költségelőirányzatok és a műhelyrajzok elkészíthetők legyenek.

(2) A kiviteli tervben kell meghatározni a felhasználásra kerülő anyagokat, azok minőségét, mértékét, az egyes elemek (szerkezetek) egymáshoz viszonyított térbeli helyzetét és összeszerelhetősége módját. A részletterveket és szerkezetterveket csak akkor kell kidolgozni, ha azok szerkezet- és részletterv-gyűjteményekre, valamint szabványokra hivatkozással egyértelműen nem határozhatók meg.

(3) A kiviteli tervekhez tartoznak azok az építési idomtervek és méretkimutatások (előméretek), amelyek a költségvetések elkészítéséhez szükségesek.

Vhr. 41. § Organizációs tervek

(1) Az általános organizációs tervben kell kidolgozni a helyszíni munkák általános leírását (organizációs műszaki leírást), a létesítmények általános és részletes elrendezési terveit, a megvalósítás, szerelés ütemtervét (a műszaki műveletek sorrendiségét), a különleges kivitelezési technológiát. Általában az organizációs tervben kell kidolgozni a nem típusterv alapján megvalósítandó ideiglenes létesítmények kiviteli terveit.

(2) Nem kell az organizációs tervben részletes elrendezési és megvalósítási ütemtervet kidolgozni, ha a beruházás építési munkáinak költségei a 2,5 millió forintot nem haladják meg.

(3) A kivitelezés megszervezésével kapcsolatos részletes organizációs tervek kidolgozásáról a kivitelező köteles gondoskodni.

Vhr. 42. § A költségvetés

(1) A beruházás összes költségét a 76. számú mellékletnek megfelelő általános költségvetésben kell meghatározni.

(2) Ha a beruházás több szakaszban valósul meg, minden szakaszra külön általános költségvetést kell készíteni. Az utolsó szakasz általános költségvetésével egyidejűleg a teljes beruházásra is el kell készíteni az összesített általános költségvetést.

(3) Az általános költségvetésben a beruházás (szakasz) költségeit az alábbiak szerint kell csoportosítani:

1. a beruházás megvalósítását megelőző munkák:

a) tervezési költség;

b) kutatási, kísérleti, próbaterhelési költségek;

c) kisajátítási, kártalanítási költségek;

d) egyéb költség (tanulmány, engedélydíjak stb).

2. A beruházás területének előkészítése:

a) vízelvezetés, víztelenítés költségei;

b) erdő és egyéb növények irtásának költségei.

3. A beruházás fő- és melléklétesítményei:

a) építőipari munkák költségei;

b) gépek és technológiai berendezések és azok szerelésének költségei;

c) berendezések, felszerelések és egyéb munkák költségei.

4. A beruházás egyéb költségei:

a) képzőművészeti alkotásoknak 3. a) pontban nem szereplő költségei;

b) káderképzési költségek;

c) a beruházói tevékenységgel kapcsolatos költségek;

d) egyéb költségek.

(4) A részletes költségvetéseket az árhatósági rendelkezések szerint kell kidolgozni.

Vhr. 43. § A kivitelezési tervdokumentáció részletes tartalmi előírásai

(1) A kivitelezési tervdokumentáció kötelező tartalmi előírásait, összeállításának módját, részeinek sorrendjét a 17. számú melléklet határozza meg. Vagylagos méretarányú tervek esetében a tervező határozza meg az adott esetben alkalmazandó méretarányt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott terveken és adatokon kívül a kivitelező további terveket nem igényelhet, s ha ilyen tervek szüksége felmerül, azokról maga köteles gondoskodni.

Vhr. 44. § A kivitelezési tervdokumentáció kidolgozása

(1) A kivitelezési tervdokumentációban meg kell adni a beruházási program, illetőleg a tervezési feladat által részleteiben még nem tisztázott üzemi folyamatok szöveges leírását is.

(2) A kivitelezési tervdokumentáció elkészítése során felhasznált adatok és elvégzett számítások nem részei a kivitelezési tervdokumentáció kötelező tartalmának, de a kivitelező kérelmére ezekbe betekintést kell számára biztosítani.

(3) A kivitelezési tervdokumentációt a beruházás egészére kell kidolgozni. Több szakaszban megvalósítható beruházásnál a kivitelezési tervdokumentáció a megállapított szakaszokra is elkészíthető. Ilyen esetben azonban az első szakaszra vonatkozó kivitelezési tervdokumentációval együtt szolgáltatni kell azokat a terveket is, amelyek az egyes szakaszok összefüggéseit és a létesítmények megfelelő elrendezését biztosítják.

Vhr. 45. § A kivitelezési tervdokumentáció egyeztetése

(1) A kivitelezési tervdokumentáció egyeztetésénél [R. 16. § (2) bek.] érdekeltnek kell tekinteni azt a szervet, amelynek - a jogszabályok szerint - hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adott helyen a beruházás a kivitelezési tervdokumentáció szerint megvalósuljon, vagy amely a műszaki megoldásra, a költségek előirányzására kötelező előírásokat tehet.

(2) Nem kell egyeztetni a kivitelezési tervdokumentációt azokkal a szervekkel, amelyek állásfoglalásukat a beruházási program (tervezési feladat) egyeztetése során közölték, illetve a hatósági engedélyek megadásával kapcsolatban rögzítették, - ha a kivitelezési tervdokumentáció ezeknek megfelelően készült - kivéve, ha az ismételt egyeztetés szükségességét jogszabály, a beruházási program, vagy az illetékes szerv előzetesen előírja.

Vhr. 48. § A tervező és a kivitelező együttműködése

Ha a kivitelező kijelölése megtörtént, vagy az a tevékenységi kör alapján adott, a tervező a kivitelezési technológiát és a munkaszervezést, valamint a felhasználandó anyagokat érintő kérdésekben köteles kikérni, egyéb kérdésekben pedig kikérheti a kivitelező véleményét.

Vhr. 47. § A költségvetés készítéséhez szükséges helyszíni bejárás

(1) A költségvetés elkészítéséhez szükséges adatok felvétele és rögzítése érdekében helyszíni bejárást kell tartani.

(2) A helyszíni bejárás alkalmával jegyzőkönyvileg rögzíteni kell mindazokat az adatokat, amelyek az egységárképzéshez (ideértve az ideiglenes és melléklétesítmények kiírását is), a felvonulási pótlékkulcsok és felárak mértékének megállapításához, a tételes felvonulási költségvetés kiírásához szükségesek. Véleményeltérés esetén az érdekelt felek álláspontját a jegyzőkönyvbe fel kell venni és a vitát döntés céljából az illetékes árhatóság elé kell terjeszteni. Ennek döntéséig a költségvetést a tervező adatai alapján kell elkészíteni.

(3) A helyszíni bejárást a tervező köteles előkészíteni és megszervezni. A helyszíni bejárásra a kivitelezőn kívül meg kell hívni a beruházót, szükség esetén ezen kívül az anyagellátó, szállító és fuvarozó vállalatokat. A tervező a meghívót legalább nyolc nappal a bejárásra kitűzött időpont előtt köteles kiküldeni.

(4) A tervező a meghívással egyidejűleg a kivitelezőnek köteles megküldeni az előírt méretű és tartalmú helyszínrajzot, organizációs vázlatot a létesítmény bejelölésével, továbbá a főlétesítmény olyan vázlatát, amelyből annak legfőbb méretei és lényeges szerkezeti megoldásai megállapíthatók.

(5) A helyszíni bejárást a tervező, beruházó és kivitelező akkor is lefolytathatják, ha azon a többi meghívott nem vesz részt,

(6) Az érdekeltek a helyszíni bejáráson érdemi állásfoglalásra és kötelezettségvállalásra jogosult megbízott útján kötelesek magukat képviseltetni. A helyszíni bejáráson rögzített adatok a későbbiek folyamán nem vitathatók. Alapvető körülmények megváltozása esetén - irányító hatóságok rendelkezéséhez képest - új helyszíni bejárást kell tartani.

Vhr. 48. § A kivitelezési tervdokumentáció jóváhagyása

(1) A kivitelezési tervdokumentáció jóváhagyása [R. 16. § (2) bek.] során a beruházó köteles a kivitelező részére szolgáltatandó kivitelezési tervdokumentáció egyik példányának összes tervlapjait aláírásával és bélyegzőjével ellátni.

(2) Ha a megvalósítás a kivitelezési tervdokumentáció átadását követő 2 év elteltével kezdődik, a beruházó köteles a tervezőt megbízni, hogy az a tervdokumentáció korszerűsége tekintetében nyilatkozzék.

Vhr. 49. § A külföldön készült tervdokumentáció

Ha a tervdokumentációt külföldi tervező készítette és az a hazai előírásoknak vagy kivitelezési lehetőségeknek nem felel meg, a beruházó köteles - a kivitelező meghallgatása után - annak előírásszerű átalakításáról (honosításáról) gondoskodni.

Vhr. 50. § A beruházás összefoglaló ütemterve

(1) A beruházás összefoglaló ütemtervének [R. 16. § (3) bek.] a legfontosabb határidőket, időpontokat (kezdés, befejezés, berendezés szállítása, szerelése, kipróbálás, üzembehelyezés stb.) kell tartalmaznia.

(2) A beruházás összefoglaló ütemtervét a beruházó köteles az érdekeltekkel (kivitelezők, szállítók stb.) egyeztetni.

VII. FEJEZET

A FELÚJÍTÁSOK MŰSZAKI TERVEZÉSE

Vhr. 51. § A felújítások műszaki tervezésének közös szabályai

(1) A felújítás tervezése során takarékosságra és gazdaságos megoldásra kell törekedni; minden figyelembe vehető változatnál meg kell vizsgálni annak gazdaságosságát a kivitelezési és üzemeltetési (fenntartási) költségek szempontjából is.

(2) A felújítások műszaki tervezésénél a korszerű munkavédelmi és egészségügyi előírásokat érvényesíteni kell.

(3) A felújítás költségvetését (kiviteli terveit) a felújítónak felül kell vizsgálnia és azt alá kell írnia.

Vhr. 52. § Az építési felújítás műszaki tervezése

(1) Az építési felújítás végrehajtásához a költségvetésen kívül indokolt esetben kiviteli tervet, ütemtervet, illetőleg elrendezési vázlatot kell készíteni. Új terveket - a szükséges mértékben - csak akkor szabad készíteni, ha az eredeti tervek nem állnak rendelkezésre, illetőleg ha új tervek készítése a felújítás megvalósításához feltétlenül szükséges.

(2) Az építési felújítások költségvetését az építőipari költségvetésekre érvényes rendelkezések szerint kell összeállítani A költségvetésben az előre nem látható költségek fedezetére 10%-os tartalékkeretet kell előirányozni.

Vhr. 53. § A nem építési felújítások műszaki tervezése

A nem építési felújítások (gépek, technológiai, egyéb berendezések stb. felújításának) költségvetését (költségelőirányzatát) az ilyen munkákra vonatkozólag a szakminiszterek által kiadott rendelkezések szerint kell elkészíteni, 10%-os tartalékkeret megállapításával.

VIII. FEJEZET

A TÍPUSTERVEZÉS

R. 17. §

Típustervezés

(1) A többször ismétlődő, azonos vagy hasonló rendeltetésű épületekre, építményekre (azok szekcióira), szerkezetekre típustervet kell készíteni. A típustervezés irányítása az építésügyi miniszter feladata.

(2) A típustervezési munkák tervét az építésügyi miniszter és az Országos Tervhivatal elnöke egyezteti és hagyja jóvá.

(3) A típustervkészítés során típustervezési programot és annak alapján típustervdokumentációt kell kidolgozni. A típustervezési programot és a típustervdokumentációt az építményfajta szerint illetékes hatóság vezetőjével egyetértésben, a programot megrendelő szerv vezetőjének bevonásával, az építésügyi miniszter hagyja jóvá.

(4) A típustervezési programok kidolgozásának költségeit a megrendelő szerv beruházási előirányzata terhére köteles fedezni. Az Építésügyi Minisztérium az általa kidolgoztatandó típustervezési programok és az összes típustervdokumentáció kidolgozásának, valamint a típustervezéssel kapcsolatos dologi kiadások költségfedezetéről az e célra biztosított beruházási előirányzata, illetve költségvetése terhére gondoskodik.

(5) Állami beruházás keretében nem szabad egyedi tervet készíteni olyan építményre, amelyre jóváhagyott típusterv-dokumentáció van. A típusterv-dokumentációtól való eltérésre, vagy annak mellőzésére az irányító hatóság vezetőjének javaslatára - az építményfajta szerint illetékes hatóság vezetőjével egyetértésben - az építésügyi miniszter adhat engedélyt.

Vhr. 54. § A típustervezés alapelvei

(1) A típusterveket [R. 17. § (1) bek.] a távlati tervidőszak alapvető műszaki fejlesztési és gazdasági célkitűzéseinek megfelelően kell kidolgozni.

(2) E fejezet rendelkezéseit a szerkezetek tipizálására és a típusszerkezettervek felhasználására megfelelően alkalmazni kell.

(3) A típustervek megalapozottsága céljából az illetékes miniszterek (országos főhatóságok vezetői) az Országos Tervhivatal elnökével és az építésügyi miniszterrel egyetértésben kötelesek gondoskodni a gyártási és üzemeltetési technológiák lehetőség szerinti egységesítéséről (tipizálásáról).

(4) A típusterveket a megépült épületeknél, építményeknél szerzett tapasztalatok felhasználásával kell elkészíteni. Ha a típustervek elkészítéséhez kellő tapasztalati adat nem áll rendelkezésre, a prototípus építkezés szükségességét az építésügyi miniszter állapítja meg. A prototípus építkezés költségeit az irányító hatóság beruházási előirányzata terhére fedezi.

(5) A tipizálással kapcsolatosan szükségessé váló kísérleti építkezésekre külön rendelkezések az irányadók.

Vhr. 55. § A típustervek fajtái

(1) A típustervek azokat a terveket, költségvetéseket és egyéb terviratokat tartalmazzák, amelyek

a) típusépítményterv esetében az építmény kivitelezéséhez,

b) típusszekcióterv esetében az építmény - általában önállóan megvalósítható - ismétlődő részének kivitelezéséhez,

c) típusszerkezetterv esetében a szerkezetek kivitelezéséhez (gyártásához) szükségesek.

(2) A típusépítménytervnek és a típusszekciótervnek része a típusszerkezetterv, amelynek alkalmazása - külön rendelkezések szerint - az egyedi tervek készítésénél is kötelező.

Vhr. 56. § A típustervezési munkák terve

(1) Az irányító hatóságok kötelesek az építésügyi miniszter által megállapított módon típustervezési igényeiket az Építésügyi Minisztériumnak megküldeni.

(2) A típustervezési munkák tervjavaslatát a távlati tervek, a tipizálási eredmények elemzése és az ezzel összefüggő kutatómunka alapján - az irányító hatóságok igénybejelentéseinek figyelembevételével - az építésügyi miniszter készíti el. A tervjavaslatban - a típustervek felhasználásának gyakoriságára figyelemmel - meg kell jelölni a típustervezési programok megrendelésére kötelezett irányító hatóságokat is.

(3) A típustervezési tervjavaslatot az építésügyi miniszter az Országos Tervhivatalnak megküldi és egyidejűleg értesíti az irányító hatóságokat a tervjavaslat őket érintő részéről.

(4) A típustervezés tervét az építésügyi miniszter és az Országos Tervhivatal elnöke a népgazdasági tervezés rendszerében egyezteti, jóváhagyja és egyúttal biztosítja a típustervek készítéséhez szükséges tervezői kapacitást is.

Vhr. 57. § A típustervek elkészítése

(1) A típustervek összhangjának és e tervekben az építési célkitűzések érvényesítésének biztosítása az ÉM Típustervező Intézet feladata. Az Intézet látja el a típustervezéssel kapcsolatos generáltervezői tevékenységet.

(2) A típustervezési programok kidolgozására az ÉM Típustervező Intézettel a kijelölt irányító hatóságnak tervezési szerződést kell kötnie. A szerződés-tervezet megküldésére irányuló felhívást az Építésügyi Minisztérium értesítésének [Vhr. 56. § (3) bek.] kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az Intézet részére megküldeni. Az irányító hatóságnak a szerződés másolatát az Építésügyi Minisztérium részére meg kell küldenie.

(3) A típusterv-dokumentációk készítésével, valamint az Építésügyi Minisztérium által kidolgoztatandó típustervek programjának készítésével kapcsolatos és általában a típustervezéssel összefüggő egyéb feladatokat az ÉM Típustervező Intézet tervében az építésügyi miniszter állapítja meg. Ezek végrehajtására szerződést kötni nem kell.

(4) Az ÉM Típustervező Intézet az általános generáltervezői jogkörön felül az altervezők tervezési tevékenységének műszaki megoldására is kötelező utasításokat adhat.

(5) Az ÉM Típustervező Intézet a típustervekért akkor is felelős, ha a munkát teljes egészében altervezővel végezteti.

Vhr. 58. § A típustervezési program

(1) A típustervezési munkák tervében megjelölt épületekre, építményekre és szekciókra típustervezési programot kell kidolgozni. A típustervezési programot a megrendelő, illetve az Építésügyi Minisztérium által megadott jellemző kiindulási adatok alapján kell elkészíteni.

(2) A típustervezési programnak tartalmaznia kell a beruházási programok tartalmi előírásaiban szereplő - az adott beruházástól függetleníthető - adatokat. Így: az építmény rendeltetését, a telepítési körülményeket, az építmény funkcióját, technológiáját és technológiai berendezéseit, a kivitelezéshez szükséges anyagokat, szerkezeteket, az építési módot, az előirányzott kivitelezési költséget, valamint a típustervkészítés alapjául szolgáló, azonos rendeltetésű építmények egyedi terveinek jellemző adatait.

(3) Az ÉM Típustervező Intézet köteles a típustervezési programot annak készítése során az igénylő szervekkel és az Építésügyi Minisztériummal, valamint az érdekelt hatóságokkal és egyéb szervekkel egyeztetni.

(4) A típustervezési programot az építésügyi miniszter az építményfajta szerint illetékes miniszterrel (főhatóság vezetőjével) egyetértésben - a megrendelő szerv vezetőjének bevonásával - hagyja jóvá.

Vhr. 59. § A típusterv-dokumentáció

(1) A típustervezési programban kell meghatározni azt, hogy a típusterv-dokumentáció első ütemeként kidolgozandó típus-vázlatterv egy vagy több változatban készüljön-e. A típusterv-dokumentációt a típustervezési programban és a kiválasztott típusvázlattervben foglaltak alapján kell kidolgozni.

(2) A generáltervező a típus-vázlattervet köteles az igénylő szervekkel, az építményfajta szerint illetékes minisztériummal (főhatósággal), valamint az Építésügyi Minisztériummal és mindazokkal a hatóságokkal (szervekkel) egyeztetni, amelyek kötelező hatósági és egyéb előírásokat tehetnek. Az építésügyi miniszter a típus-vázlatterv változatok közül kiválasztja a típustervdokumentáció további kidolgozásának alapjául szolgáló vázlatot.

(3) A típusterv-dokumentációt a generáltervezőnek az igénylő szervekkel, az Építésügyi Minisztériummal és az építményfajta szerint illetékes minisztériummal (főhatósággal), valamint mindazokkal a szervekkel egyeztetnie kell, amelyek kötelező hatósági és egyéb előírásokat tehetnek.

(4) A típusterv-dokumentációt az építésügyi miniszter az építményfajta szerint illetékes miniszterrel (főhatóság vezetőjével) egyetértésben - a programot megrendelő szerv vezetőjének bevonásával - hagyja jóvá.

Vhr. 60. § A típustervek alkalmazásának érvényesítése

(1) A típustervek jegyzékét és katalógusát az Építésügyi Minisztérium teszi közzé.

(2) A Bank a pénzügyi lebonyolítás során, az építésügyi hatóság pedig az építési engedélyezési eljárásban köteles ellenőrizni, hogy az érdekeltek a típustervek kötelező felhasználására vonatkozó rendelkezéseknek eleget tettek-e.

(3) A típusterv mellőzésére vagy a típustervtől való (ideértve az adaptálás során szükségessé váló) eltérésre [R. 17. § (5) bek.] irányuló engedélyezési eljárás feltételeit és módját az építésügyi miniszter határozza meg.

(4) A tervezőt és a beruházót a felügyeletet ellátó szervnek felelősségre kell vonnia, ha típusterv helyett engedély nélkül egyedi tervet készít, illetve készíttet.

Vhr. 61. § A típustervek helyszínre alkalmazása

A típusterveket a helyszínre alkalmazva kell felhasználni (adaptálás). Ennek során ki kell választani a típustervben esetleg előforduló változatok közül a legmegfelelőbbet, a tervet és a költségvetést a helyszíni viszonyoknak megfelelő adatokkal és tervekkel kell kiegészíteni, illetve módosítani (alapozási terv, homlokzatképzés, közmű csatlakozás stb.).

Vhr. 62. § Ismétlődő tervek alkalmazása

(1) Ha valamely beruházási igény - típusterv hiányában - típusterv szerint nem elégíthető ki, azt a lehetőséghez képest ismétlődő tervek megfelelő alkalmazásával kell megtervezni és előirányozni.

(2) Az ismétlődő tervek katalógusát a már megvalósult épületek (építmények) részletes elemzése és értékelése után az Építésügyi Minisztérium az érdekelt szakszervek meghallgatásával állítja össze és gondoskodik az irányító hatóságok és tervező szervek idevonatkozó tájékoztatásáról.

IX. FEJEZET

TERVPÁLYÁZATOK

R. 18. §

Tervpályázat

(1) A beruházások gazdasági-műszaki tervezése, valamint a város- és községrendezési és egyéb -beruházásokkal kapcsolatos - műszaki feladatok megoldása során tervpályázatot lehet tartani, a különböző változati lehetőségek feltárása, a gazdaságossági, műszaki és az esztétikai szempontból legmegfelelőbb eszmei és gyakorlati megoldás kialakítása és kiválasztása, egyúttal a műszaki tervezés színvonalának emelése érdekében.

(2) A tervpályázatot a tervezés szerint illetékes miniszter a beruházót irányító hatóság vezetőjével együtt rendeli el. Értékhatár feletti beruházással, vagy a távlati tervidőszakban többször ismétlődő beruházással kapcsolatban a tervpályázat elrendeléséhez az Országos Tervhivatal elnökének egyetértése is szükséges.

Vhr. 63. § Tervpályázati szabályzat

A tervpályázatra vonatkozó részletes rendelkezéseket a Tervpályázati Szabályzat (28. számú melléklet) tartalmazza.

NEGYEDIK RÉSZ

X. FEJEZET

HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS

R. 19. §

Hatósági engedélyek

(1) A területigénnyel járó beruházások előkészítése során az építésügyi hatóságtól a beruházási program kidolgozásához előzetes területfelhasználási hozzájárulást, a jóváhagyott beruházási program (engedélylap) alapján pedig területfelhasználási engedélyt kell kérni.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a beruházó (felújító) kötelessége az egyéb jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyek (építési, vízjogi, közművi, egészségügyi stb.) megszerzése.

Vhr. 64. § A hatósági engedélyezés rendszere

(1) A beruházásokat és a felújításokat csak az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban megszabott hatósági engedélyek alapján szabad előkészíteni és megvalósítani.

(2) Az illetékes építésügyi hatóságtól az alábbi engedélyeket kell megszerezni:

a) előzetes területfelhasználási hozzájárulást a beruházási program kidolgozásához;

b) területfelhasználási engedélyt a jóváhagyott beruházási program (engedélylap) alapján;

c) építési - szükség esetén telekalakítási - (bontási) engedélyt a kivitelezési tervdokumentáció készítése során;

d) használatbavételi engedélyt a műszaki átadás-átvételi, illetőleg az üzembehelyezési eljárás során.

(3) A (2) bekezdés rendelkezései nem érintik a jogszabályok alapján esetenként szükséges egyéb hatósági (vízjogi, bányahatósági, energiahatósági, postai, kazánbiztosi, közművi, egészségügyi stb.) engedélyek megszerzésére, illetőleg a kivitelezés megkezdésének az építésügyi hatósághoz történő bejelentésére vonatkozó kötelezettséget.

(4) Az építési engedély megszerzése céljára a kivitelezési tervdokumentációnak külön jogszabályban meghatározott részeit kell felhasználni.

XI. FEJEZET

A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ENGEDÉLYEZÉSE

Vhr. 65. § A területfelhasználás általános szabályai

A területigénnyel járó beruházásokat - ideértve a bővítéseket is - a regionális, a telepítési, továbbá a város- (község-) rendezési terveknek (irányelveknek), az Országos Építésügyi Szabályzat rendelkezéseinek, valamint a mezőgazdasági rendeltetésű területek védelméről szóló rendelkezéseknek megfelelően, az egyéb népgazdasági érdekekre is figyelemmel kell elhelyezni.

Vhr. 66. § A területfelhasználás engedélyezési rendszere

(1) Az irányító hatóság, illetőleg rendelkezése alapján a beruházó területigénnyel járó beruházásra a beruházási cél és a telepítési hely megállapítását követően a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatóságtól - a (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével - előzetes területfelhasználási hozzájárulást, majd területfelhasználási engedélyt köteles kérni.

(2) Ha a beruházás a megye területén fekvő több járás (város) működési területére esik, a megyei, ha pedig több megye (megye és a főváros, illetőleg megye és megyei jogú város) területére esik, a saját működési területére vonatkozólag külön-külön az érdekelt megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve dönt a területfelhasználás engedélyezése felől.

(3) Nem kell előzetes területfelhasználási hozzájárulást kérni az olyan területigénnyel járó beruházások esetében, amelyekre nem kell beruházási programot készíteni, továbbá akkor, ha a tervezett beruházás helyét a jóváhagyott részletes város- (község-) rendezési, illetőleg a mezőgazdasági üzemek telepének (üzemi központjának, majorjának) helyét a jóváhagyott mezőgazdaságfejlesztési terv pontosan meghatározta. Utóbbi körülményt az elsőfokú építésügyi hatóság - a beruházó kérelmére - igazolja.

(4) Területfelhasználási engedélyt sem kell kérni az ipari, a közlekedés jellegű nyomvonalas, valamint a mezőgazdasági üzemek meglevő telephelyének kapun belüli bővítését célzó beruházásokra, ha az elsőfokú építésügyi hatóság igazolja, hogy a bővítés város- (község-) rendezési szempontot nem érint, vagy az üzem addig engedélyezett jellegétől nem tér el, és a környezetre kiható változásokat (pl. füstös, zajos tevékenység) nem foglal magában.

(5) Az építésügyi hatóság a területfelhasználás engedélyezésére vonatkozó határozatának meghozatalánál a még jóvá nem hagyott, illetőleg kidolgozás alatt levő város- (község-) rendezési tervet (irányelvet) is köteles alapul venni.

(6) A jogerős területfelhasználási engedéllyel meghatározott területfelhasználást a későbbi időpontban készülő rendezési tervben figyelembe kell venni.

Vhr. 67. § Az előzetes területfelhasználási hozzájárulás

(1) Az előzetes területfelhasználási hozzájárulás az építésügyi hatóságnak olyan állásfoglalása, amely szerint a beruházásnak az adott helyen való megvalósítása regionális, valamint város- (község-) rendezési és telepítési szempontból akadályokba nem ütközik.

(2) Az előzetes területfelhasználási hozzájárulást a beruházási célt rögzítő okmány csatolásával kell az illetékes építésügyi hatóságtól kérni. Az építésügyi hatóság a szükséghez képest további adatok közlését, illetőleg város- (község-) rendezési szakvélemény bemutatását is előírhatja.

(3) Az építésügyi hatóság az előzetes területfelhasználási hozzájárulást - indokolt esetben - több változatra, illetőleg több telephelyre is megadhatja; egyidejűleg meg kell állapítania a beruházás helykijelölési dokumentációjának, illetőleg a beruházási program kidolgozásának legfontosabb város- (község-) rendezési előfeltételeit.

(4) Az építésügyi hatóság az előzetes területfelhasználási hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során köteles vizsgálni, hogy a tervezett beruházás rendeltetésszerű üzemeltetéséhez, illetve használatához szükséges járulékos létesítmények (út, vízellátás, csatornázás, szennyvíz elvezetés, stb.) gazdaságosan miképpen biztosíthatók. Ennek során az említett létesítményeknek más beruházókkal közös megvalósítására (meglevő, vagy későbbi megvalósításra tervezett létesítmények figyelembevételével), vagy más üzemeltetőkkel közös használatára vonatkozó számítások készítését rendelheti el. Az építésügyi hatóság a népgazdasági szempontból legcélszerűbb megoldásra vonatkozóan tervezői szakvélemény bemutatását is kikötheti.

(5) Az előzetes területfelhasználási hozzájárulás - az építésügyi hatóság megállapításától függően - 6-12 hónapi időtartamra érvényes. Ezt a határidőt az építésügyi hatóság - indokolt esetben - legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.

(6) Az előzetes területfelhasználási hozzájárulás az építésügyi hatóságot azokban a kérdésekben köti, amelyekre nézve a hozzájárulásban állást foglalt.

(7) Az építésügyi hatóság a területet az előzetes területfelhasználási hozzájárulás érvényességének tartama alatt más célra nem jelölheti ki.

Vhr. 68. § A város- (község-) rendezési szakvélemény

Az építésügyi miniszter által előírt, továbbá az építésügyi hatóság által megkívánt esetekben a beruházó, illetőleg az irányító hatóság város- (község-) rendezési szakvéleményt köteles beszerezni. A szakvéleményt az építésügyi miniszter által kijelölt tervező szervtől (személytől) kell beszerezni. A szakvélemény beszerzésével kapcsolatos költségek a beruházási előirányzatot terhelik.

Vhr. 69. § A területfelhasználási engedély kérése

(1) A területfelhasználási engedély iránti kérelmet a beruházási program jóváhagyását követően az előzetes területfelhasználási hozzájárulás érvényességének ideje alatt, ha pedig beruházási program készítése nem kötelező, az engedélylap kiállítását követően kell az illetékes építésügyi hatósághoz benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a helykijelölési dokumentációt, valamint a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet;

b) a beruházás engedélyokmányát (engedélylapot), valamint - az építésügyi hatóság kívánságára - a jóváhagyott beruházási programot;

c) ha beruházási programot készíteni nem kellett, a beruházás helyének meghatározása szempontjából fontos adatokat és kívánalmakat, valamint az érdekelt szervek állásfoglalását;

d) a felhasználni kívánt ingatlan(ok)ra vonatkozó hatósági helyszínrajzot és telekkönyvi kivonatot (szemlét);

e) 1:25.000 - 1:100.000 méretarányú átnézeti helyszínrajzot a terület méreteitől függően;

f) a város- (község-) rendezési szakvéleményt, végül

g) nyomvonalas beruházás esetében az engedélyezési tervet.

(3) Nyomvonalas beruházás esetében az engedélyezési tervhez, illetőleg a területfelhasználási engedély iránti kérelemhez hatósági helyszínrajzot csatolni nem kell. Nem kell külön hatósági helyszínrajzot csatolni a területfelhasználási engedély iránti kérelemhez akkor sem, ha az része a helykijelölési dokumentációnak.

(4) Hatósági helyszínrajzon a megfelelő nyilvántartási térképekkel rendelkező városok és Budapest területére vonatkozóan a város (főváros) építésügyi hatósága, egyéb városok és községek esetében pedig az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal illetékes megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelősége által kiadott, illetőleg hitelesített helyszínrajzot kell érteni. A hatósági helyszínrajzon fel kell tüntetni a meglevő, a tervezett és a lebontandó létesítményeket (tereptárgyakat), továbbá az igényelt terület elhatárolását és a fontosabb külső kapcsolatokat. A létesítményeknek a helyszínrajzon való feltűntetéséről a beruházó köteles gondoskodni.

(5) Az átnézeti helyszínrajzon fel kell tüntetni a tervezett beruházás rendeltetésszerű üzemeltetéséhez, illetőleg használatához szükséges összes meglevő vagy tervezett nyomvonalas létesítményt (út, vasút, gazdasági vasút, távvezeték, közműhálózat, stb.), hogy a beruházásnak a megfelelő országos hálózatba való bekapcsolódása elbírálható legyen.

Vhr. 70. § A területfelhasználási engedély

(1) A területfelhasználási engedély tárgyában az építésügyi hatóság a kérelem benyújtását és a szükséges adatok rendelkezésre bocsátását követő 15 napon belül köteles határozni. A hatóság - a helykijelölési eljárás során megszabott feltételek figyelembevételével - köteles a határozatban megállapítani a további tervezéssel és a területfelhasználással kapcsolatos város-(község-) rendezési, valamint a már rögzíthető egyéb építésügyi, közegészségügyi, tűzrendészeti stb. kikötéseit, továbbá - az építési engedély megszerzésére vonatkozó kötelezettség előírásával - a területfelhasználási engedély érvényességének időtartamát.

(2) Az építésügyi hatóság a területigénybevétellel nem járó nyomvonalas beruházások, a termelőszövetkezetek külterületi üzemi telepei (központjai, majorjai), valamint építési beruházásai, továbbá a külterületi bányatelkek megállapítása esetében és az állandó kultúrák telepítésénél - valamennyi érdekelt szerv egyetértése esetén - a terülefelhasználási engedélyt a helyszíni szemle jegyzőkönyvében is megadhatja.

(3) Az építésügyi hatóság a területfelhasználási engedély tárgyában hozott határozatát köteles az érdekeltekkel közölni.

Érdekeltnek kell tekinteni - az irányító hatóságon és a beruházón kívül -:

1. helykijelölési eljárás és helyszíni szemle esetén:

a) a helyszíni szemlére kötelezően meghívandó szerveket,

b) a helykijelölési eljáráson észrevételt tevő szervet,

c) a területfelhasználás engedélyezésével érintett ingatlant kezelő (használó) szervet;

2. egyéb esetben pedig:

a) a területileg illetékes vízügyi igazgatót,

b) a területileg illetékes állami közegészségügyi felügyelőt,

c) az illetékes közúti-, vasúti-, vagy postaigazgatóságot,

d) a helyi légoltalmi és tűzrendészeti parancsnokságot,

e) bányavidéken a területileg illetékes bányaműszaki felügyelőséget,

f) műemléki, régészeti érdekeket érintő területfelhasználás esetén az illetékes műemléki, régészeti hatóságot (Művelődésügyi Minisztériumot, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumát, Budapesten a budapesti Történeti Múzeumot),

g) az illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságát,

h) a területfelhasználás engedélyezésével érintett ingatlant kezelő (használó) szervet és

i) a város- (község-) rendezési szakvéleményt készítő tervező szervet, illetőleg szakértőt.

Vhr. 71. § A területfelhasználási engedély hatálya

(1) A területfelhasználási engedély nem mentesít az építési és egyéb hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Az építési engedély kiadásánál a területfelhasználási engedély rendelkezései és kikötései kötelezőek.

(2) A területfelhasználási engedély nem ad jogot a kijelölt terület feletti rendelkezésre (használatra).

(3) Beruházás céljára kisajátítást elrendelni vagy közületi elhelyező hatósági kiutaló határozatot kiadni csak jogerős területfelhasználási engedély alapján szabad.

(4) A jogerős területfelhasználási engedély egy-egy hiteles másolatát csatolni kell a beruházás kivitelezési tervdokumentációjához, a kisajátítási, a kezelésbe- (használatba-) adási, illetőleg a telekalakítási és az építési engedély, házhelyek műszaki kialakítása esetén pedig a házhelyrendezési terv (telekfelosztási vázrajz) jóváhagyása iránti kérelemhez.

(5) A beruházó az építésügyi hatósággal azonnal köteles közölni, ha a kijelölt területre vonatkozó igényét nem tartja fenn, vagy a beruházás kivitelezése a korábban közölt időpontnál több mint egy évvel később kezdődik meg.

Vhr. 72. § Nyilvántartás

(1) Az előzetes területfelhasználási hozzájárulásokról és a területfelhasználási engedélyekről az elsőfokú építésügyi hatóság nyilvántartást köteles vezetni. Ha a hozzájárulást, illetőleg az engedélyt a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve adta ki, erről nyilvántartásbavétel végett a nyilvántartást vezető szervet köteles értesíteni.

(2) A területfelhasználási hozzájárulásokról és engedélyekről vezetett nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

1. sorszám,

2. a terület fekvése és helyrajzi száma(i),

3. a térrajz száma,

4. a beruházó neve és címe,

5. az irányító hatóság neve és címe,

6. a felhasználásra kerülő terület m2-ben, esetleg négyszögölben is,

7. a terülefelhasználás célja,

8. a hozzájárulás, illetőleg az engedély érvényességének időtartama,

9. nyilvántartási elő- és utószám,

10. a határozat és egyéb intézkedések száma és kelte,

11. feljegyzések.

ÖTÖDIK RÉSZ

XII. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK

R. 20. §

Szerződéskötési kötelezettség

(1) A beruházó, illetve a felújító köteles gondoskodni arról, hogy a beruházás (felújítás) egészében és összefüggéseiben gazdaságosan, határidőre megvalósuljon. Ennek érdekében köteles a szükséges tervszerződéseket (tervezési, kapacitás-, építési, szállítási, vállalkozási stb. szerződést) megkötni.

(2) Beruházást (felújítást) - jogszabályban megszabott feltételek mellett - saját vállalkozásban is lehet tervezni és megvalósítani.

Vhr. 73. § Általános szerződéskötési szabályok

(1) A beruházás, illetve a felújítás megvalósítását célzó szerződéseket a jogszabályok szerint arra illetékes szervvel kell megkötni. Magánszeméllyel (kisiparossal) szerződést kötni csak kivételesen, az erre vonatkozó külön jogszabályban foglalt feltételek esetében szabad.

(2) Beruházás és felújítás megvalósításához szükséges anyagok beszerzéséről a megvalósító (kivitelező, szállító, vállalkozó) köteles gondoskodni, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik. Kisiparossal kötött szerződés esetében az erre vonatkozó külön rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A beruházó és a felújító beruházásainak és felújításainak megvalósításánál altervezői, alvállalkozói minőségben szerződéses kötelezettséget csak irányító hatóságának engedélyével vállalhat. Építőipari munkánál a generálkivitelező irányító hatóságának engedélye is szükséges.

(4) A beruházó, illetve a felújító köteles gondoskodni arról, hogy beruházási vagy felújítási számláján a kikötött ellenérték rendelkezésre álljon; a szerződésben meg kell jelölni azt is, hogy a beruházó, illetve a felújító a kikötött szolgáltatás ellenértékét milyen pénzügyi forrásból egyenlíti ki, továbbá a beruházási, vagy felújítási számla jelzőszámát.

(5) A beruházások megvalósítására megszabott időtartam-előírások megtartását a szerződések útján is biztosítani kell.

(6) Felújítás megvalósítására szerződés csak a tervszerű megelőző karbantartási, illetőleg egyéb tervvel összhangban köthető.

Vhr. 74. § Semmisség

Semmisség esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása tekintetében a Ptk. 237. §-a szerint kell eljárni.

Vhr. 75. § A szerződésszegésből eredő igények

(1) Szerződésszegésből a beruházónak (felújítónak) járó, illetve a beruházót (felújítót) terhelő kötbér, kamat, kártérítés a beruházási vagy felújítási előirányzat terhére vagy javára nem számolható el; ezeket az egyszámlán, illetve a költségvetési szerv megfelelő számláján kell elszámolni,

(2) A beruházás vagy felújítás megvalósítására kötött szerződés megszegéséből származó igény kötelező érvényesítésének elmulasztása esetében döntőbizottsági eljárást a Bank is kezdeményezhet. A Bank a kötbérigény kötelező érvényesítésének elmulasztása esetében a mulasztóra 10 000 forintig terjedhető pénzbírságot róhat ki,

(3) Alkalmatlan szolgáltatás ellenértéke, hibás teljesítés kijavításának költsége beruházási vagy felújítási előirányzat terhére nem számolható el.

XIII. FEJEZET

A KAPACITÁS-SZERZŐDÉS

R. 21. §

Kapacitás-szerződés

(1) A több éven át megvalósuló értékhatár feletti beruházás esetében a kivitelező a kapacitásszerződésben előzetesen vállalja a teljes építőipari munkának a szerződésben meghatározott éves ütemezésű megvalósítását azzal, hogy kölcsönös kötelezettségeik részletes tartalmát a megkötendő építési szerződés határozza meg, a beruházó pedig vállalja, hogy a kivitelezési tervdokumentációt a szerződésben meghatározott időpontban rendelkezésre bocsátja. A szerződésben a felek együttműködési feltételeiben is meg kell állapodni. A kapacitás-szerződésre - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az építési szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A kivitelezőt irányító hatóság a jóváhagyott beruházási program alapján a szükséges építőipari munkát előjegyzi és kapacitás-szerződés megkötése céljából kijelöli a kivitelezőt. A kivitelezőt irányító hatóság a kapacitás-szerződés alapján köteles a kapacitást biztosítani.

Vhr. 76. § Az építőipari kapacitásfoglalás előjegyzése

(1) Az irányító hatóság az értékhatár feletti beruházások programját és engedélyokmányát a jóváhagyást követő 15 napon belül köteles előjegyzés végett a kivitelezőt irányító hatóságnak megküldeni.

(2) A kivitelezőt irányító hatóság köteles az előjegyzésről (előzetes programozás) és kijelölésről a beruházót irányító hatóságot a program kézhezvételétől számított 30 napon belül értesíteni.

Vhr. 77. § A kapacitás-szerződés előkészítése

(1) A beruházónak a tervezési szerződésben foglalt határidők alapján írásban közölnie kell a kivitelezővel a kivitelezési tervdokumentáció szolgáltatási határidejét és egyidejűleg meg kell küldenie a jóváhagyott beruházási programot.

(2) A beruházónak az értesítés elküldésétől számított 15 napon belül a kivitelezővel a kapacitás-szerződés előkészítése céljából egyeztető tárgyalást kell kezdeményeznie. A tárgyalásra a generáltervezőt is meg kell hívni.

(3) A tárgyalás eredményeként jegyzőkönyvben kell rögzíteni a kapacitás-szerződés tervezetének elkészítéséhez szükséges adatokat, illetőleg feltételeket. A jegy-7Őkönyv egy példányát a generáltervező részére is meg kell küldeni.

Vhr. 78. § A kapacitás-szerződés megkötése

(1) A kivitelező köteles a szerződéstervezetet a beruházási program, a kapacitáselőjegyzés és a tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltak alapján elkészíteni és azt a jegyzőkönyv keltétől számított 30 napon belül a beruházónak megküldeni.

(2) A beruházó köteles a szerződéstervezetet - annak kézhezvételétől számított 15 napon belül - aláírva a kivitelezőnek visszaküldeni.

(3) A szerződéstervezet késedelmes megküldése, illetőleg visszaküldése esetében a késedelmes fél a másik javára napi 500 forint bírságot köteles fizetni. A bírság összege a beruházási program költségelőirányzatának 2%-át nem haladhatja meg.

Vhr. 79. § A kapacitás-szerződés tartalma

(1) A kapacitás-szerződésben a R. 21. §-ának (1) bekezdésében megszabott tartalom keretében meg kell állapodni a feleknek a teljes építőipari munka megvalósításához szükséges együttműködési feltételekben is, így elsősorban:

a) az építőipari munkáknak a technológiai szerelési és egyéb munkákkal való összehangolása tekintetében,

b) a tervezői művezetés szükségességében,

c) a típustervek alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben,

d) a rögzített áron történő szerződéskötésre vonatkozóan,

e) a munkaterület(ek) átadásának határidőiben és egyéb feltételeiben,

f) abban, hogy az építtető milyen anyagokat (gépeket, berendezéseket) bocsát a kivitelező rendelkezésére, illetőleg, hogy milyen berendezések és helyiségek használatát engedi át,

g) egyéb szolgáltatásokban.

(2) A szerződésben fel kell tüntetni a beruházási program és az egyes szakaszok költségelőirányzatát.

(3) A kapacitás-szerződést a felek kötelesek irányító hatóságaik részére megküldeni. A kivitelezőt irányító hatóság ennek alapján biztosítja a kivitelezési kapacitást (programozás), s erről a beruházót irányító hatóságot értesíti. A beruházó köteles a kapacitás-szerződést a generáltervezőnek is megküldeni.

Vhr. 80. § A kapacitás-szerződés módosítása

(1) Módosítani kell a kapacitás-szerződést, ha az abban foglaltaktól a felek az építési szerződésben el akarnak térni, vagy az eltérést a beruházási program módosítása, illetőleg, ha a népgazdasági terv jóváhagyása vagy módosítása teszi szükségessé.

(2) A módosítást a felek az arra okot adó körülmény felmerülésétől számított 15 napon belül kötelesek végrehajtani.

Vhr. 81. § Kötbér kikötése

(1) A felek kötelesek a kapacitás-szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítését kötbér kikötésével biztosítani.

(2) A kivitelezési tervdokumentáció késedelmes szolgáltatása esetén a késedelmi kötbér mértéke, a beruházási program (annak szakasza) költségelőirányzatának alapulvételével számított napi fél ezrelék, legfeljebb azonban 5%.

XIV. FEJEZET

TERVEZÉSI SZERZŐDÉS

R. 22. §

(1) A tervezési szerződés alapján a tervező köteles a beruházás (felújítás) meghatározott gazdasági-műszaki terveit határidőben szolgáltatni, a megrendelő pedig köteles a tervezéshez szükséges adatokat szolgáltatni, a tervező által tartott tervbírálaton részt venni és a tervezési munkák ellenértékét megfizetni.

(2) Az egyéb tervezési jellegű munkákra (tanulmányok, szakvélemények stb.) kötött szerződésekre a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) A beruházások és felújítások gazdasági-műszaki tervezését, valamint a tatarozások, karbantartások tervezését - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak állami tervező szerv végezheti. A tervező szervek jogosultságára irányadó értékhatárokat a B) jelű melléklet tartalmazza; az ebben meghatározott értékhatároktól való eltérésre a tervezési tevékenység szerint illetékes miniszter adhat engedélyt, az engedélyt kérő irányító hatóság javaslatára.

R. 23. §

(1) A megrendelő egy tervezővel köteles szerződést kötni abban az esetben is, ha a tervezéshez több tervező közreműködése szükséges. A szerződést általában a tervezési tevékenység túlnyomó részét végző tervezővel, technológiai tervezést is igénylő tervezés esetében a technológiai tervezővel kell megkötni; a tervező részfeladatok elvégzésére altervezési szerződéseket köthet.

(2) Ha a beruházó a tervezést saját vállalkozásban végzi, altervezési szerződést nem köthet. A saját vállalkozásban végzett tervezésért tervezési díj nem számítható fel; az építésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben az állandó tervező csoporttal rendelkező beruházók (felújítók) tekintetében ez alól kivételt engedhet.

Vhr. 82. § A R. hatálya alá tartozó tervezési tevékenységek.

(1) Tervezési tevékenység

a) a regionális, város- és községrendezéssel összefüggő műszaki feltárás (vizsgálat), valamint tervezési munka;

b) a beruházással kapcsolatos földtani és hidrogeológiai kutatás és kútfúrás, továbbá a talajmechanikai kutatás tervezése;

c) a beruházási program kidolgozása;

d) minden olyan terv készítése, amely egyrészt új létesítmény építéséhez, új gép, műszer és berendezés gyártásához és szereléséhez, másrészt meglévő építmény, gép, műszer, berendezés áttelepítéséhez, felújításához, karbantartásához, helyreállításához, valamint átalakításához, illetőleg tatarozásához vagy bontásához szükséges;

e) a mezőgazdasági nagyüzemek hálózatával kapcsolatos távlati fejlesztési, külterületi, üzemrendezési, telepítési tervezési munka;

f) a vizek kártételeinek elhárításával, a vízrendezéssel és vízhasznosítással, valamint a vízkészlet feltárásával összefüggő vízépítési munka tervezése;

g) a technológiai tervezés;

h) az előző pontokban meghatározott tevékenység kiinduló adatait szolgáltató terepfelvételi, geodéziai, talajmechanikai munka, valamint egyéb előtervezési művelet (pl. tanulmányterv, helykijelölési és kisajátítási tervdokumentáció készítése);

i) az építéssel kapcsolatos bútor- és egyéb belső berendezés tervezés;

j) minden olyan tevékenység, amelyet az előző pontokban foglalt munkákkal kapcsolatban a tervező kifejt (pl. egyeztetési, irányítási tevékenység), különösen a tervezői művezetés, valamint a tervezési megbízás teljesítéséhez szükséges - az előző pontokban foglalt tevékenységekkel kapcsolatos - szaktevékenység.

(2) A R. alkalmazása szempontjából nem tekinthető tervezési tevékenységnek:

a) a beruházási program készítése és a műszaki ellenőrzés, ha azt a beruházó végzi;

b) az új gépek, gépi berendezések és műszerek gyártásához szükséges tervek, valamint a műhelyrajzok készítése, amennyiben azt a terméket előállító vállalat végzi.

Vhr. 83. § Újítással kapcsolatos tervezési tevékenység

(1) Az újítót meg lehet bízni a javaslatának kivitelezéséhez szükséges rajzok, tervek elkészítésével. Az ilyen megbízás érvényességéhez 5000 forintot meg nem haladó tervezési díj esetében a közvetlen irányító szerv, ezt meghaladó díj esetében pedig a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője, VB elnök) engedélye szükséges.

(2) Ha az újítás

- valamely meghatározott építmény, épület, szekció meghatározott szerkezetére (szerkezeteire) vonatkozik, az újítót csak az újítás tárgyát képező szerkezet tervezésével szabad megbízni,

- általánosan alkalmazandó építményszerkezetre vonatkozik, az újítót a szerkezet prototípus tervének elkészítésén kívül a szerkezet prototípusának meghatározott építménybe történő betervezésével megbízni nem szabad;

- csak az egész építménnyel együtt tervezhető meg, az újítót csak egy építmény (prototípus) megtervezésével szabad megbízni.

Vhr. 84. § Szerződéskötési kötelezettség

(1) A tervezési tevékenység végzésére a megrendelőnek az arra illetékes tervezővel (R. B) jelű melléklet) kell szerződést kötnie.

(2) A tervező a megbízás elfogadását nem tagadhatja meg:

a) ha a tervezési munka a műszaki tervezési munkák tervében a tervező feladataként tételesen szerepel,

b) a tevékenységi körébe eső munka tekintetében a műszaki tervezési munkák tervében irányító hatóságonként jóváhagyott keretösszeg erejéig, vagy

c) ha a tervezőt esetenként kijelölték.

Vhr. 85. § A tervező kijelölése

(1) A tervezőt a műszaki tervezési munkák tervében sem tételesen, sem összevontan nem szereplő munkákra irányító hatósága, esetenként jelöli ki. A kijelölésről a megrendelőt és a tervezőt értesíteni kell.

(2) A városi méretekben épülő beruházások, valamint üdülő- és egyéb védett területeken megvalósítandó beruházások, továbbá a város- és községrendezési munkák generáltervezőjének kijelölése az építésügyi miniszter hatáskörébe tartozik; ha a tervező nem az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozik, a tervezőt irányító hatóságával egyetértésben jelöli ki.

Vhr. 86. § Szerződéskötési felhívás

(1) A szerződés megkötésére a megrendelőnek kell a tervezőt felhívnia. A felhívásnak tartalmaznia kell a megrendelő megnevezését és címét, a tervezési tevékenység megjelölését, valamint a szolgáltatás kívánt határidejét.

(2) A felhívásnak - az előző bekezdésben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell, illetőleg ahhoz csatolni kell

a) a beruházási program összeállítását megelőző tanulmány készítése esetében a beruházási célt, illetőleg a feladat részletes leírását;

b) a beruházási program készítése esetében a beruházási célt és az előzetes területfelhasználási hozzájárulást, a talajmechanikai szakvéleményt, továbbá az esetleges programtanulmányt és a technológiai tervezéshez szükséges egyéb adatokat;

c) a tervezési feladat készítése esetében annak tartalmi követelményeit, valamint a jóváhagyott beruházási programot;

d) a kivitelezési tervdokumentáció készítése esetében

- a jóváhagyott beruházási programot és az engedélyokmányt (engedélylapot),

- az esetleges tervezési feladatot,

- a területfelhasználási engedélyt,

- a típusterv mellőzéséhez, vagy attól való eltéréshez szükséges engedélyt,

- a nyomvonalas beruházásoknál az engedélyezési tervet és a jegyzőkönyvet,

- a meglévő egyéb hatósági (vízjogi stb.) engedélyt;

e) az egyéb tervezési tevékenység végzése esetében a feladat részletes leírását.

(3) Ha a felhívás olyan hiányos, hogy annak alapján a szerződés-tervezetet elkészíteni nem lehet, a tervezőnek a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül fel kell szólítania a megrendelőt a felhívás kiegészítésére.

Vhr. 87. § A szerződés tartalma

(1) A szerződésnek tartalmaznia kell

a) a szerződő felek megnevezését és címét;

b) a tervezési tevékenység tárgyát;

c) a teljesítés (részteljesítés) határidejét;

d) az esetleges adatok szolgáltatását és azok határidejét;

e) a tervezési díjat, valamint annak évenkénti előrelátható ütemezését;

f) a tervpéldányok számát;

g) a kötbérfizetési kötelezettséget és annak mértékét.

(2) A szerződés kötelező mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza.

(3) A tervezőnek a szerződéshez csatolnia kell a részletes díjszámítást.

Vhr. 88. § A szerződés létrejötte

(1) A tervező a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a szerződéstervezetet aláírva a megrendelőnek megküldeni.

(2) A szerződés létrejön, ha a megrendelő által aláírt szerződést a tervező kézhez veszi. Tervezési szerződés hallgatólagosan nem jöhet létre.

(3) A megrendelő a szerződést abban az esetben is köteles 15 napon belül a tervezőnek aláírva visszaküldeni, ha az abban foglaltakkal nem ért egyet; ebben az esetben véleményeltérési nyilatkozatot keli csatolnia.

(4) A szerződési vita a tervezés megkezdésére vonatkozó kötelezettséget nem érinti, kivéve, ha a vita a munka megkezdésére kihat.

Vhr. 89. § A szerződés módosítása, felbontása

(1) Ha a beruházási program módosítása szükségessé teszi, a felek a szerződést kötelesek módosítani.

(2) A felek a szerződést a teljesítési határidő lejárta előtt írásbeli megállapodással módosíthatják vagy felbonthatják, ha ez tervükkel, illetőleg a műszaki tervezési munkák tervével nem ellentétes. A szerződésnek azt a részét azonban, amely hatósági rendelkezésen vagy döntőbizottsági határozaton alapul, csak akkor módosíthatják, ha a módosítás gazdaságosabb, vagy előnyösebb műszaki megoldásra, illetőleg a határidő megrövidítésére irányul.

(3) A megrendelő a szerződést köteles felbontani, ha a beruházás megvalósítására irányuló engedélyt visszavonják.

Vhr. 90. § Az altervezési szerződés megkötése

(1) A generáltervező a megrendelő felhívása után az altervezőtől - az altervezési szerződéskötésre vonatkozó felhívás előtt - ajánlatot is kérhet. Az ajánlatkérésnek tartalmaznia kell a generáltervező megnevezését és címét, az altervezési tevékenység megjelölését, a szolgáltatás kívánt határidejét, valamint mindazokat az adatokat, amelyek az ajánlat megtételéhez szükségesek.

(2) Az altervező az ajánlatkérés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles ajánlatot tenni, amelyben közölnie kell az altervezési tevékenység határidejét is. Az altervezési szerződés azonban ebben az esetben is csak a generáltervező által aláírt szerződésnek az altervezőhöz érkezésével [Vhr. 88. § (2) bek.] jön létre.

(3) Ha a generáltervező az ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül a szerződéstervezet megküldésére irányuló felhívással fordul az altervezőhöz, a szerződéstervezetet az ajánlatban foglaltak alapján kell elkészítenie.

(4) Az altervező a szerződés tervezetét az erre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított 15 nap alatt köteles a generáltervezőnek aláírva megküldeni.

(5) Az altervező további altervezési szerződést csak a típustervezés és a Vhr. 85. § (2) bekezdésében foglalt tervezés esetében köthet, továbbá, ha az altervezésre a megbízást a technológiai tervezőtől kapta. A generáltervezőnek altervezésbe kell adnia azokat a munkákat, amelyek tervezésére nem jogosult.

Vhr. 91. § A generáltervező irányítási joga

(1) Altervező közreműködése esetén (R. 23. §) az altervező köteles a generáltervezőnek a tervezési tevékenység összhangját biztosító előírásait teljesíteni.

(2) A generáltervező az altervező tervezési tevékenységének műszaki megoldására irányítást adhat, illetőleg kifogást tehet. Ha az altervező ezzel nem ért egyet, irányító hatóságához fordulhat, amely a vitában dönt.

R. 24. §

(1) A tervező köteles a létesítményt szakszerűen, a korszerűség, takarékosság, a gazdaságosság és az esztétikai követelményeket egyaránt kielégítően, a jogszabályoknak megfelelően határidőre megtervezni, a tervek és költségvetések teljességét biztosítani és a terveket előzetesen egyeztetni. A tervező figyelemmel kíséri a kivitelezésnek a tervek szerint történő végrehajtását.

(2) A megrendelő a tervezési munkának a szerződésben meghatározott részeit köteles felülvizsgálni és azokkal kapcsolatban - különösen a további tervezés szempontjából - kötelezően állást foglalni. A tervező a műszaki és a gazdaságossági követelményeket köteles a megrendelő esetleges ellentétes igényeivel szemben is érvényesíteni. Ha a megrendelő a tervező által érvényesíteni kívánt gazdaságossági szempontokkal nem ért egyet, a vitát a tervezési tevékenység szerint illetékes hatóság a megrendelőt irányító hatósággal egyetértésben dönti el.

Vhr. 92. § A felek együttműködése

(1) A megrendelő a kivitelező által a tervdokumentációra az építési szerződés megkötése során tett észrevételeket haladéktalanul köteles a tervezőhöz továbbítani. A tervező köteles a kivitelező észrevételeire, azok kézhezvételétől számított 30 napon belül állásfoglalását a megrendelővel közölni és a megrendelő által elfogadott észrevételek alapján a tervdokumentációt helyesbíteni. Az altervező a generáltervező által megküldött kivitelezői észrevételekre, azok kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles állásfoglalását közölni és a tervdokumentációt helyesbíteni.

(2) A tervező köteles

a) egyszerűsített szerződéskötés esetében az építtető felhívására a vitás kérdés rendezésében közreműködni [Vhr. 112. § (3) bek.],

b) rögzített áron kötött szerződés esetében az építtető felhívására a tervdokumentációval kapcsolatos észrevételek elbírálásában részt venni [Vhr. 155. § (1) bek.].

(3) A megrendelő köteles a tervezőt tájékoztatni, ha a tervektől eltérő kivitelezés válik szükségessé, a tervtől történő lényeges eltérés esetében pedig a tervező előzetes állásfoglalását kell kérni.

Vhr. 93. § A felek felelőssége

(1) A R. 24. §-ának (1) bekezdése alapján a tervező felelős a megrendelővel, az altervező pedig a generáltervezővel szemben, különösen

a) a tervezési tevékenység alapjául szolgáló adatok szakszerű felhasználásáért;

b) azért, hogy az általa szolgáltatott beruházási program a beruházási célnak, a tervezési feladat a jóváhagyott beruházási programban, a kivitelezési tervdokumentáció pedig a jóváhagyott beruházási programban, illetőleg a tervezési feladatban foglalt előírásoknak és mutatóknak megfeleljen;

c) a tervek, a költségvetések (költségelőirányzatok) helyességéért, gazdaságosságáért és teljességéért, valamint a tervezés időpontjában műszaki és gazdaságos, az időtartam-előírásoknak megfelelő kivitelezhetőségéért;

d) a tervek esztétikai és korszerű műszaki színvonaláért;

e) a tervezésre vonatkozó előírások (ideértve a típustervek és szabványok kötelező alkalmazásáról szóló rendelkezéseket is) megtartásáért;

f) a tervek határidőre történő elkészítéséért;

g) a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségei teljesítéséért.

(2) A generáltervező felelős a megrendelővel szemben - az előző bekezdésben foglaltakon kívül - valamennyi terv összefüggéséért és egyeztetéséért, az altervezővel szemben pedig különösen

a) a megrendelő által szolgáltatott adatoknak, okmányoknak az altervező részére történő továbbításáért;

b) az általa szolgáltatott adatok helyességéért és teljességéért;

c) az altervezők munkájához szükséges tervezési koordinálásért és irányításért;

d) a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségei teljesítéséért, ideértve az altervezőnek járó díj biztosítását is.

(3) A megrendelő felelős a tervezővel szemben, különösen

a) az általa szolgáltatott adatok és okmányok időben történő rendelkezésre bocsátásáért, azok helyességéért és teljességéért;

b) a hatósági és egyéb engedélyek időben történő szolgáltatásáért;

c) a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségei teljesítéséért, ideértve a tervezési díj fedezetének biztosítását is.

Vhr. 94. § A szerződés teljesítése

(1) A tervező a szerződést az adott célkitűzésnek megfelelő tervek és okmányok határidőben, előírt tartalommal és példányszámban való átadásával teljesíti.

(2) A tervező a kivitelezési tervdokumentáció szolgáltatását követően köteles

a) ismertetni a megrendelő és a kivitelező előtt a kivitelezést befolyásoló munkahelyi körülményeket és adottságokat, a megvalósítás sorrendjére és ütemére vonatkozó, a tervezésnél figyelembe vett szempontokat, továbbá a műszaki fejlesztési, gazdaságossági és építészeti célkitűzéseket;

b) véleményt nyilvánítani a beruházás (felújítás) megvalósításával kapcsolatban benyújtott ésszerűsítésekben, újításokban;

c) részt venni az átadás-átvételi, illetőleg az üzembehelyezési (próbaüzemeltetési) eljárásban.

(3) Ha a megrendelő a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenő tervezői közreműködést igényel, vagy e rendelet kötelezően elrendeli, a feleknek művezetői szerződést (R. 27. §, Vhr. XV. fejezet) kell kötniök.

R. 25. §

(1) A megrendelő a terveket azok kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megvizsgálni. Ha a hiba a vizsgálat során felismerhető, a megrendelő szavatossági igényeit további 8 napon belül jogvesztés terhe mellett köteles a másik félhez intézett felhívással, majd ennek eredménytelensége esetében legkésőbb a felhívás megtételétől számított 6 hónap alatt döntőbizottsági úton érvényesíteni.

(2) A megrendelő a tervek rejtett hibáiért szavatossági igényeit a hiba felismerésétől számított 6 hónapon belül érvényesítheti. Építőipari munkánál az átadás-átvételtől, technológiai szerelési munkánál a próbaüzemeltetés befejezésének napjától számított egy év eltelte után - ha pedig a létesítmény rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, három év eltelte után - szavatossági igény nem érvényesíthető.

Vhr. 95. § Hibás és hiányos teljesítés

Ha az átadáskor a tervek törvényes kellékei, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságai nincsenek meg, a megrendelő igényelheti a tervek kijavítását (áttervezését). A tervező a hiba kijavításáról, illetőleg a hiány pótlásáról az átdolgozáshoz, illetőleg a hiánypótláshoz műszakilag szükséges idő alatt díjmentesen köteles gondoskodni.

Vhr. 96. § A tervezési tevékenység díjazása

(1) A tervezőt a tervezési tevékenységért a díjszabás alapján kiszámított és a szerződésben megállapított tervezési díj illeti meg.

(2) Ha a generáltervező tevékenységi körébe tartozó tervezési munka elvégzésével altervezőt bíz meg, e munkákért generáltervezési díjat a megrendelővel szemben nem számíthat fel.

Vhr. 97. § Kötbér, bírság

(1) A szerződésszegő fél az alábbi mértékű kötbért köteles fizetni:

a) átadási vagy átvételi késedelem esetében a tervezési díj összegének napi egy ezrelékét, legfeljebb azonban 10%-át (késedelmi kötbér);

b) nem szerződésszerű minőségben történt teljesítés esetében a tervezési díj 10%-át (minőségi kötbér), kijavítás (áttervezés) esetében 5%-át (hibás átadási kötbér); ha a hiba a tervnek csak egy önálló részét teszi használhatatlanná, a kötbér alapja csak a terv hibás részére eső tervezési díj összege;

c) ha a szerződés teljesítése valamelyik fél hibájából egészben vagy részben lehetetlenné válik, a tervezési díj 10%-át (meghiúsulási kötbér);

d) jogszabályban vagy a szerződésben megállapított adatszolgáltatás, illetőleg közbenső intézkedés késedelmes megtétele, vagy elmulasztása esetében az akadályozott munkákra eső tervezési díj napi egy ezrelékét, legfeljebb azonban 10%-át.

(2) Az ajánlat, a szerződéstervezet és a szerződés késedelmes megküldése esetében a késedelmes fél a másik fél javára értékhatár feletti beruházás esetében napi 1000 forint, egyéb munkánál pedig napi 500 forint bírságot köteles fizetni. A bírság összege a tervezési díj 20%-át nem haladhatja meg.

(3) A kivitelező észrevételeire való állásfoglalás, illetve a helyesbített tervdokumentáció késedelmes megküldése esetében a tervező a megrendelőnek napi 500 forint bírságot köteles fizetni. A bírság összege a tervezési díj 20%-át nem haladhatja meg.

R. 26. §

A tervezési szerződésekre az építési szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, amennyiben a tervezési szerződésekre vonatkozó jogszabályok eltérő szabályozást nem tartalmaznak.

XV. FEJEZET

TERVEZŐI MŰVEZETÉS

R. 27. §

Tervezői művezetési szerződés

A tervezői művezetési szerződéssel a tervező arra vállal kötelezettséget, hogy elősegíti és ellenőrzi a létesítménynek a kivitelezési tervdokumentáció szerint történő megvalósítását és megadja a terv és a költségvetés helyes értelmezéséhez szükséges tájékoztatást. A jogszabályban meghatározott esetekben a tervezői művezetés kötelező, egyébként a szerződés megkötése a felek megállapodásától függ.

Vhr. 98. § A művezetés

(1) A művezetési szerződést általában a kivitelezési tervdokumentációt készítő tervezővel kell megkötni, kivéve, ha kérelmére a tervezőt irányító hatóság erre más tervezőt jelöl ki.

(2) A művezető a művezetői szerződésben meghatározott kérdésekben - a tervezői tevékenységből következő jogain és kötelezettségein túlmenően - a beruházó (felújító) megbízottjaként, annak jogkörében jár el.

Vhr. 99. § Kötelező művezetés

(1) Épületek kivitelezésénél a művezetés az alábbi körben kötelező:

a) a kitűzések során az épület térbeli elhelyezésének és magassági pontjainak ellenőrzése;

b) az alapárkok kiemelése után annak megállapítása, hogy a talaj geológiai viszonyai azonosak-e a tervezésnél figyelembevett adatokkal;

c) a pincerész vízelleni védelmével kapcsolatban annak ellenőrzése, hogy a költségvetésben előírt szigetelési mód megfelel-e a helyszíni adottságoknak;

d) az épület állékonyságát biztosító, a művezetési szerződésben meghatározandó tartó szerkezetek kivitelezésével kapcsolatban annak ellenőrzése, hogy a kivitelezés a terveknek és költségvetési kiírásoknak megfelel-e;

e) különleges építészeti követelmények megtartásának ellenőrzése.

(2) Értékhatár feletti beruházások esetében a beruházási program jóváhagyása során kell megállapítani a kötelező művezetés körét,

(3) Építmények, gépi berendezések és technológiai szerelési munkák tekintetében a kötelező művezetés körét a tervezés szerint illetékes miniszter állapítja meg, az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben.

(4) A felek a művezetési szerződésben a kötelező művezetés körén túlmenő egyéb művezetési feladatok ellátásában is megállapodhatnak.

Vhr. 100. § Szerződéskötési felhívás

(1) A szerződés megkötésére a beruházónak (felújítónak) kell a tervezőt - a megvalósításra vonatkozó szerződés tartalmával összhangban - felhívnia. A felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a beruházó (felújító) megnevezését és címét,

b) a beruházás (felújítás) megnevezését és helyét,

c) a kivitelező (szállító) megnevezését és címét,

d) a kivitelezés megkezdésének és befejezésének előrelátható időpontját,

e) a művezetés részletes tartalmát,

f) mindazokat az adatokat, amelyek a szerződéstervezet elkészítéséhez szükségesek.

(2) Ha a művezető nem azonos a beruházás (felújítás) tervezőjével, a felhíváshoz a kivitelezési tervdokumentációt csatolni kell.

Vhr. 101. § A szerződés tartalma

A művezetési szerződésben meg kell határozni:

a) a szerződő felek megnevezését és címét,

b) a beruházás (felújítás) megnevezését és helyét,

c) a művezetés részletes tartalmát,

d) a művezetésért felelős tervező és helyettese nevét és lakáscímét,

e) az adatszolgáltatás határidejét,

f) a kivitelezés megkezdésének és befejezésének időpontját,

g) a művezetés ellátásához szükséges beruházói szolgáltatásokat,

h) a művezetési napok alapján számított díjat,

Vhr. 102. § A művezetési tevékenység és összhangjának biztosítása

(1) A művezető köteles tevékenységét a szerződésben meghatározott módon ellátni, szerződési kötelezettségének keretében a helyszínen (a gyártás helyén) megjelenni. A beruházó köteles gondoskodni arról, hogy a kivitelező a művezetési szerződésben meghatározott munkarészek kivitelezésének időpontjáról a művezetőt időben értesítse.

(2) A művezető köteles a kötelező művezetés és a művezetési szerződés alapján észrevételeit, megállapításait és javaslatait, továbbá a művezetés során a tervek megvalósításában észlelt egyéb hibákat, hiányosságokat a kivitelezővel (szállítóval) - építkezés esetében az építési naplóba történő bejegyzéssel - közölni.

(3) Ha a beruházás megvalósítása során több tervező lát el művezetői tevékenységet, ezeknek összehangolása a generáltervező feladata. Ilyen esetben a beruházóval a generáltervező köt valamennyi művezetési tevékenység ellátására szerződést.

Vhr. 103. § Állandó helyszíni művezetés

A beruházó kérésére a tervezőt irányító hatóság elrendelheti, hogy a tervező a kivitelezésnél való közreműködés céljából állandóan a helyszínen tartózkodó megbízottat küldjön ki, vagy kirendeltséget szervezzen a művezetés keretében. A generáltervező által szervezett kirendeltségben szükség esetén az altervező is köteles részt venni. A művezetési szerződésben kell megállapodni a helyszíni megbízott, illetőleg a kirendeltség működésével kapcsolatban helyiségre, lakásra, ellátásra és az egyéb költségekre.

Vhr. 104. § Kötbér

Ha a megrendelő vagy a művezető a szerződésben vállalt kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, napi 100 forint összegű kötbért köteles fizetni. A kötbér a művezetési szerződés összegének 20%-áig terjedhet.

Vhr. 105. § Utaló rendelkezés

E fejezetben nem szabályozott kérdésekben a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

XVI. FEJEZET

ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS

Az építési szerződés

R. 28. §

(1) Az építési szerződés alapján a kivitelező köteles a szerződésben meghatározott építőipari munkákat az előírt minőségben elvégezni, határidőben átadni, az építtető pedig a munkát műszaki ellenőre útján folyamatosan ellenőrizni, a munkát átvenni és az ellenértéket megfizetni.

(2) Az építési szerződést rögzített áron kell megkötni a típusterv alapján megvalósításra kerülő valamennyi építkezésnél, továbbá a jogszabályban meghatározott egyéb esetekben.

(3) Az építési, szerződést jogszabályban előírt feltételek hiányában, így különösen kivitelezési tervdokumentáció nélkül megkötni nem szabad.

R. 29. §

(1) Az építési szerződést egy kivitelezővel kell megkötni abban az esetben is, ha a szerződés teljesítéséhez több kivitelező közreműködése szükséges. E rendelkezés alól értékhatár feletti beruházásnál az építésügyi miniszter felmentést adhat.

(2) A kivitelező a szerződésben az összes építőipari munkát köteles elvállalni, a részmunkák elvégzésére azonban alvállalkozási szerződéseket köthet. Az alvállalkozó tevékenységi körébe nem tartozó munkára további alvállalkozási szerződést köthet.

(3) Állami vállalat szövetkezetnek vagy kisiparosnak alvállalkozói megbízást csak az építésügyi miniszter engedélyével adhat.

(4) A kivitelezőt - irányító hatóságának engedélyével, külön szerződésben - gépek és technológiai berendezések szerelésével is meg lehet bízni.

(5) Az építési szerződést az irányító hatóság által kijelölt, kivitelezési jogosultsággal rendelkező kivitelezővel a teljes építőipari munkára kell megkötni abban az esetben is, ha megvalósítása több évig tart. Szakaszos beruházás megvalósítására szakaszonként is köthető szerződés.

(6) A kivitelezési jogosultságra irányadó értékhatárokat a C) jelű melléklet tartalmazza. A mellékletben meghatározott értékhatároktól való eltérésre az építésügyi miniszter adhat engedélyt.

Vhr. 106. § A szerződéskötés feltételei

(1) Az építőipari munkák megvalósítására építési szerződést kell kötni, ha a kivitelező állami vállalat, szövetkezet, vagy szövetkezeti vállalat. Az építőipari munkák felsorolását a 20. számú melléklet tartalmazza.

(2) A szerződést a távlati és éves tervek alapján kell megkötni. A szerződéskötés további feltétele, hogy

a) a kivitelezőt irányító hatósága kijelölte,

b) a jóváhagyott kivitelezési tervdokumentáció a kivitelező rendelkezésére áll,

c) ha az építőipari munka beruházás, a beruházást engedélyezték,

d) a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll és azt az építtető a Bank által adott értesítéssel igazolta,

e) az építési engedélyt kiadták.

(3) Több éven át megvalósuló értékhatár feletti beruházás esetében a szerződéskötés feltétele a kapacitás-szerződés megkötése is.

(4) Szakaszos beruházás megvalósítására szakaszonként kötött szerződés esetében [R. 29. § (5) bek.] is a szerződést az e §-ban foglalt feltételeknek megfelelően kell megkötni azzal az eltéréssel, hogy a szakasz kivitelezési tervdokumentációjának kell a kivitelező rendelkezésére állnia.

Vhr. 107. § A szerződés tartalma

(1) Az építési szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szerződő felek megnevezését, címét és irányító hatóságát,

b) az építőipari munka (szakasz) megnevezését és a kivitelezés helyét,

c) a teljesítési határidőt (részhatáridőt),

d) az egyes szolgáltatásokra [a munkaterületnek az építtető, illetve a kivitelező részéről történő átadására (biztosítására), a helyszíni kitűzésekre, az építtető által a szerződéskötés után szolgáltatható hatósági engedélyek átadására, a negyedéves átadási jegyzőkönyvek felvételére] vonatkozó határidőket,

e) a költségvetés összegét,

f) több évig tartó munkánál:

- az egyes években megvalósítandó előirányzatok összegét,

- részhatáridő kikötésének esetét kivéve, tájékoztató jelleggel az egyes években megvalósítandó létesítmények felsorolását és azok költségvetési összegét,

g) a bankfiók megnevezését és a jelzőszámot,

h) a kötbérfizetési kötelezettséget és annak mértékét,

i) az úgynevezett külön feltételeket.

(2) A külön feltételek körében kell megállapodni különösen az építtető közlekedési és hírközlő eszközeinek, víz-, gáz- és egyéb energiaforrásainak igénybevételére, szociális és kulturális intézményeinek használatára, az építkezésnél felhasználható anyagok és gépi berendezések átadására, valamint az üzemeltetés közben végzett munkáknál a felek együttműködésének feltételeire. E feltételek megállapítása során a feleknek figyelemmel kell lenniök az alvállalkozók ilyen igényeire is.

(3) A felek a szerződésben a kezdési határidőben is megállapodhatnak. A kezdési határidőben meg kell állapodni, ha az építtető által a külön feltételekben vállalt kötelezettségek teljesítésének megkezdéséhez az építőipari munka kezdési határidejének megállapítása szükséges, továbbá akkor, ha az építőipari munkát üzemeltetés közben kell végezni.

(4) Részhatáridőt kell kikötni abban az esetben, ha egyes önállóan, rendeltetésszerűen használható létesítményeket az építtető a szerződés teljesítése előtt használatba kíván venni, feltéve, hogy ezek átadás-átvétele sem a többi létesítmény önálló használatát, sem a kivitelezést nem gátolja.

(5) Az építési szerződés mintáját a 21. számú melléklet tartalmazza. A szerződéshez mellékelni kell:

a) a kivitelezési tervdokumentációt és annak mellékleteit.

b) beruházásoknál az engedélyokmány (engedélylap) másolatát,

c) a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának igazolását,

d) az építési engedélyt.

Vhr. 108. § A szerződés létrejötte

(1) Az építtető a kivitelezési tervdokumentáció előírt példányszámban való megküldésével és a szerződéstervezet elkészítéséhez szükséges adatok közlésével köteles a kivitelezőt a szerződéstervezet megküldésére írásban felhívni. Ha a felhívás olyan hiányos, hogy annak alapján a szerződéstervezetet elkészíteni nem lehet, a kivitelezőnek a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül fel kell szólítania az építtetőt a felhívás kiegészítésére.

(2) A kivitelező köteles a szerződéstervezetet a felhívás kézhezvételétől számított 45 napon belül aláírásával ellátva négy példányban az építtetőnek megküldeni.

(3) Az építtetőnek a szerződéstervezet egy példányát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül aláírva a kivitelezőnek vissza kell küldenie, még az esetben is, ha az abban foglaltakkal nem ért egyet. Ilyen esetben véleményeltérési nyilatkozatot kell csatolnia. Építési szerződés hallgatólagosan nem jöhet létre.

(4) A szerződéstervezet késedelmes megküldése, illetőleg visszaküldése esetében a késedelmes fél a másik javára értékhatár feletti beruházás esetében napi 1000 forint, egyéb építőipari munkánál pedig napi 500 forint bírságot köteles fizetni. A bírság összege a szerződéskötés alapjául szolgáló munka költségvetési összegének 10%-át nem haladhatja meg.

Vhr. 109. § Véleményeltérés

(1) A kivitelező a véleményeltérési nyilatkozattal aláírt szerződés kézhezvétele után köteles a vitás kérdés rendezését az építtetővel megkísérelni.

(2) Ha a felek megegyezni nem tudnak, a kivitelezőnek a vitát legkésőbb a szerződés kézhezvételétől számított 15 napon belül a R. 31. §-ában megjelölt hatósághoz kell terjesztenie. Ha a kivitelező a megjelölt határidő alatt a vita eldöntését nem kéri, e kérdésekben a szerződés a véleményeltérési nyilatkozatban foglalt feltételek szerint jön létre.

(3) A szerződési vita az építőipari munka megkezdésére, folytatására és az ellenérték megfizetésére vonatkozó kötelezettséget nem érinti, kivéve, ha a vita a munka megkezdésére kihat.

Vhr. 110. § A kivitelezési tervdokumentáció és az egységárak észrevételezése

(1) A kivitelező a kivitelezési tervdokumentációra vonatkozó észrevételeit a szerződéstervezet megküldésére irányuló felhívás és az ahhoz csatolt tervdokumentáció kézhezvételétől számított 45 napon belül köteles az építtetővel közölni. Ha ezt a határidőt elmulasztja, a költségvetés egységárait később nem kifogásolhatja. A kivitelező a költségvetés egységárait csak akkor kifogásolhatja, ha azok nem az építkezés helyszíni adottságainak, illetőleg nem a helyszíni bejáráson készült jegyzőkönyvben foglaltaknak, vagy nem az előírásoknak megfelelően készültek.

(2) A kivitelező a tervdokumentációval kapcsolatos észrevételeket a kivitelezés folyamán bármikor megteheti, a tervdokumentáció nyilvánvaló hibáira azonban az előző bekezdésben említett határidőben köteles észrevételt tenni.

(3) Az építtető a kivitelező észrevételeit - az azokra vonatkozó megjegyzéseivel együtt - haladéktalanul köteles a tervezőhöz továbbítani és a tervezőt állásfoglalásának közlésére felhívni.

(4) Az építtető a kivitelező észrevételeire azok kézhezvételétől számított 45 napon belül köteles állásfoglalását közölni és az észrevételek alapján helyesbített tervdokumentációt visszaküldeni. Ha az építtető ezt a határidőt elmulasztja, a kivitelező részére napi 500 forint bírságot köteles fizetni, amely azonban a szerződés költségvetési összegének 10%-át nem haladhatja meg.

Vhr. 111. § Tervdokumentációval és egységárakkal kapcsolatos vita

(1) A kivitelező a kivitelezési tervdokumentációval kapcsolatos vitát az irányító hatóságához - az árvitákat, ideértve az egységárvitákat is, az árhatósághoz - az építtető állásfoglalásának kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles felterjeszteni. E határidő az egységárak tekintetében jogvesztő.

(2) Az észrevételek, illetőleg viták a szerződés megkötését, a munkák megkezdését nem akadályozhatják. Az egységárakkal kapcsolatos vitákban a vita eldöntéséig a költségvetés egységárai az irányadók. A vita a munka megkezdésére irányuló kötelezettség alól csak akkor mentesít, ha a vita a munka megkezdését akadályozza.

Vhr. 112. § Egyszerűsített szerződéskötés

(1) Ha a szerződéskötés alapjául szolgáló munka költségvetési összege az 500.000 forintot nem haladja meg, a szerződés egyszerűsített eljárással is megköthető. Ez esetben a szerződés létrejön, ha a kivitelező az építtetőnek a kivitelezési tervdokumentáció (illetőleg költségvetés) megküldésével egyidejűleg tett megrendelését egyező tartalommal igazolja.

(2) A kivitelezőnek a megrendelést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül kell igazolnia. A kivitelező köteles e határidő alatt a tervdokumentációra (illetőleg a költségvetésre) és az egységárakra vonatkozó észrevételeit közölni, valamint ha a megrendeléssel nem ért egyet, az építtetőnek véleményeltérési nyilatkozatot küldeni.

(3) Az építtető a véleményeltérési nyilatkozat kézhezvétele után 15 napon belül köteles a vitás kérdés rendezését - szükséghez képest a tervező bevonásával - a kivitelezővel megkísérelni és megegyezés hiányában e határidő lejártáig a vitát az annak eldöntésére illetékes hatósághoz felterjeszteni.

(4) Ha a kivitelező az egyszerűsített szerződéskötési eljárás alkalmazásával nem ért egyet, ezt a megrendelés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles az építtetővel közölni. Ez esetben a szerződéstervezet megküldésére előírt határidőt a megrendelés kézhezvételétől kell számítani.

(5) Az előző bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben egyébként e fejezet szerződéskötési rendelkezéseit kell alkalmazni.

Vhr. 113. § A szerződés módosítása

(1) A felek a szerződést a teljesítési határidő lejárta előtt írásbeli megállapodással módosíthatják, ha ez sem jóváhagyott tervüket, sem az engedélyokmányban (engedélylapban) meghatározott üzembehelyezési határidőket nem érinti.

(2) Ha a terv jóváhagyása vagy módosulása a szerződés módosítását teszi szükségessé, a felek ezt 15 napon belül kötelesek végrehajtani.

(3) Módosítani kell a szerződést, ha pótmunkát kell végezni. Pótmunka miatt a szerződést módosítani, illetőleg pótmunkát végezni csak a módosított, illetőleg kiegészített kivitelezési tervdokumentáció jóváhagyása alapján szabad. Az átadás-átvételi eljárás megkezdése után megrendelt munkák elvégzésére külön szerződést kell kötni.

(4) Többletmunka miatt a szerződést abban az esetben kell módosítani, ha arra a költségvetéssel szemben elért megtakarítás, illetőleg a tartalékkeret fedezetet nem nyújt.

(5) A pótmunka az építettő által a szerződés megkötése után megrendelt, a kivitelezési tervdokumentációban nem szereplő munka, amely a tervekben szereplő munka megváltoztatásával, kiegészítésével, lebontásával és máshol vagy másként való megvalósításával kapcsolatosan merül fel. A többletmunka a költségvetésben részben, vagy egészben elő nem írt, de a műszaki megvalósításhoz, illetőleg a terveknek megfelelő kivitelezéshez feltétlenül szükséges munka.

Vhr. 114. § A szerződés felbontása

(1) A felek a szerződést a teljesítési határidő lejárta előtt írásbeli megállapodással felbonthatják, ha az jóváhagyott tervüket nem érinti.

(2) Ha a tervet jóváhagyó hatóság a szerződés alapjául szolgáló feladatot törli, a szerződést fel kell bontani. A leállított építőipari munkákra vonatkozóan a XXXVII. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Vhr. 115. § A szerződésmódosítás, illetőleg felbontás közös szabályai

(1) Ha a módosított, vagy felbontott szerződéshez fűződő alvállalkozási, vagy egyéb szerződések módosítása, illetőleg felbontása válik szükségessé, e szerződéseket is módosítani kell, illetőleg fel kell bontani.

(2) A kivitelezőt irányító hatóság a szerződés teljesítésére más kivitelezőt is kijelölhet; ezáltal azonban a szerződés a másik félre nem válhat terhesebbé.

Vhr. 116. § A felek együttműködési kötelezettsége

(1) A felek a szerződés teljesítésében szoros és állandó együttműködésre kötelesek.

(2) Az építtető köteles az építőipari munkát folyamatosan ellenőrizni és közreműködni a kivitelezéssel kapcsolatos akadályok elhárításában. Az építtető a munka szervezésébe és menetébe azonban nem avatkozhat be.

(3) Az építtető köteles tervezői művezetés esetében a művezetési szerződést a művezetési tevékenység megkezdése előtt a kivitelezőnek megküldeni.

(4) Az építtetőnek a kivitele/övei szemben fennálló jogait a művezetési szerződésben meghatározott műszaki kérdésekben a helyszínen nem a műszaki ellenőr, hanem a művezető gyakorolja.

(5) A kivitelező köteles az építtetőt (műszaki ellenőrt), tervezői művezetés esetében a művezetőt is, a részletes organizációs tervéről tájékoztatni. Az ezzel kapcsolatos észrevételek a kivitelezőt nem kötik.

Vhr. 117. § Eltérés a tervdokumentációtól

(1) Ha a kivitelezés során a kivitelezési tervdokumentációtól lényegbevágó, a tervdokumentáció módosításával járó eltérés szükséges, a kivitelezőnek ehhez az építtető előzetes hozzájárulását kell kérnie.

(2) Az építtető köteles a kivitelező értesítésének vételétől számított öt napon belül - a Vhr. 92. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az eltérés tekintetében állást foglalni, illetőleg az eltéréshez való hozzájárulását közölni. Ha az eltérés folytán a tervdokumentációt módosítani kell, az építtető köteles a módosított tervdokumentációt a kivitelező rendelkezésére bocsátani.

(3) Ha az előző bekezdésben foglaltak hiánya a munka folytatását megakadályozza, a kivitelező az akadályozott munkát szüneteltetheti. Ha azonban kár elhárítása céljából a munka azonnali elvégzésére feltétlenül szükség van, a kivitelező köteles azt haladéktalanul végrehajtani, az építtetőt erről táviratilag értesíteni és e körülményeket az építési naplóba bejegyezni.

(4) A kivitelező köteles a kivitelezés során a tervdokumentációval szemben előállott eltéréseket a terveken feltüntetni.

Vhr. 118. § Az építőipari munka ellenőrzése

(1) Az építtetőnek az építőipari munka végzését legalább 8 naponként a helyszínen ellenőriznie kell. Bármikor jogosult a munkahelyen megjelenni és a kivitelezéssel kapcsolatos kifogásait az építési naplóba történő bejegyzés útján megtenni. A felek ennél hosszabb - de legfeljebb 15 napos - ellenőrzési időközben is megállapodhatnak.

(2) Az építtető köteles az építőipari munka helyszíni ellenőrzését az általa kijelölt műszaki ellenőr útján - a kivitelezési tervdokumentáció alapján - ellátni. A műszaki ellenőr az építtető helyszíni megbízottja.

(3) A műszaki ellenőr feladatkörébe tartozik különösen:

a) a helykitűzések helyességének, a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése;

b) a határidők és a minőségi előírások megtartásának folyamatos ellenőrzése;

c) az építési napló-bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése;

d) a hibáknak és hiányoknak az építési naplóban való feltüntetése;

e) a tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére;

f) a kivitelezővel együttesen a felmérés elvégzése, illetőleg a kivitelező által készített felmérés helyességének ellenőrzése;

g) az elszámoláshoz szükséges jegyzőkönyvek felvétele;

h) a számlák helyességének ellenőrzése;

i) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése;

j) az átadás-átvételi eljárásban való részvétel.

(4) Az építőipari munka felelős vezetője, s a kivitelező helyszíni megbízottja az építésvezető. Az építésvezető feladatait külön rendelkezések állapítják meg.

(5) A feleknek a szerződés megkötésével egyidejűleg közölniök kell egymással megbízottaik (az építésvezető, műszaki ellenőr, tervezői művezető) nevét és lakóhelyét. Az építtető az értesítésben köteles közölni azt is, ha a műszaki ellenőr intézkedési jogát korlátozza és megjelölni a műszaki ellenőr feladatköréből kivett egyes intézkedésekre jogosultak nevét és címét. Enélkül a korlátozás a kivitelezővel szemben hatálytalan.

Vhr. 119. § Építési napló

(1) A kivitelező köteles az építőipari munka megkezdésétől annak befejezéséig napra készen építési naplót és azt kiegészítő mellékleteket (felmérési napló stb.) vezetni, Az építési napló a kivitelező és az építtető, illetőleg a generálkivitelező és az alvállalkozó közös okirata.

(2) Az építési naplónak tartalmaznia kell az építőipari munka adatait és azokat a jelentős tényeket, amelyek az építkezés menetére, vonatkoznak, vagy az elszámoláshoz szükségesek. A felek a naplóba tett bejegyzésekkel a szerződést nem módosíthatják.

(3) A műszaki ellenőr a kivitelező naplóbejegyzéseire a helyszíni ellenőrzésre megállapított határidőn [Vhr. 118. § (1) bek.] belül köteles ellenjegyzést tenni. A kivitelezőnek a műszaki ellenőr bejegyzéseire 3 napon belül kell észrevételt tennie. A bejegyzés megjegyzés nélküli aláírása vagy ennek elmulasztása a bejegyzés tudomásulvételét jelenti.

(4) Az építtető és a kivitelező kölcsönösen jogosultak és kötelesek az építési naplóban egymás figyelmét mindazoknak az intézkedéseknek megtételére felhívni, amelyeket a kivitelezés érdekében szükségesnek tartanak.

(5) A tervező (művezető) az építési naplóban a tervekben kielégítő módon meg nem oldott részletek magyarázatát, vagy a kivitelezés során felmerült műszaki kérdésekben elfoglalt álláspontját tartalmazó bejegyzéseket tehet. Az építési naplóba az építésügyi hatóság is tehet bejegyzést.

(6) Az építési napló egy másolati példányát a tervező (művezető) rendelkezésére kell bocsátani.

Vhr. 120. § Eltakart munkák

(1) Az elfedésre kerülő munkákat eltakarás előtt az építtetőnek mennyiségileg és minőségileg ellenőriznie kell. A kivitelezőnek a később kibontás nélkül nem ellenőrizhető szerkezeti elemek eltakarásáról az építtetőt olymódon kell értesítenie, hogy az az eltakarásról 5 nappal előbb tudomást szerezhessen.

(2) Az eltakarás előtt az építési naplóban rögzíteni kell a munka mennyiségi adatait és az építtetőnek a minőséggel kapcsolatosan tett észrevételeit, a kivitelezőnek erre vonatkozó megjegyzéseit.

(3) Ha az építtető a kivitelező értesítése ellenére nem jelenik meg, a kivitelezőnek ezt a tényt, valamint az eltakart munkák mennyiségi adatait az építési naplóban kell rögzítenie

Vhr. 121. § Műszaki viták a kivitelezés során

(1) A felek között a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatosan vagy egyéb műszaki kérdésekben felmerült vitás ügyet az építtető állásfoglalásának kézhezvételétől számított 8 napon belül a kivitelező köteles a R. 31. §-ában megjelölt hatósághoz felterjeszteni, amely 8 nap alatt köteles döntést hozni.

(2) A felek szükség esetén a szerződést a döntésnek megfelelően 8 napon belül kötelesek módosítani.

Vhr. 122. § A szerződés teljesítése

(1) A kivitelező köteles az építőipari munka előrelátható befejezését legalább 15 nappal az általa jelzett átadási időpont előtt az építtetővel írásban közölni.

(2) Határidőben teljesít a kivitelező, ha az átadás-átvételi eljárás a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődött és eredményesen befejeződik.

(3) Az építőipari munkát, annak befejezése után a kivitelező haladéktalanul átadni, az építtető pedig haladéktalanul átvenni köteles, függetlenül a szerződésben meghatározott teljesítési határidőtől,

Vhr. 123. § Az átadás-átvételi eljárás előkészítése

(1) Az építtető köteles az átadás-átvételi eljárást előkészíteni és annak megkezdését a kivitelező által jelzett időpontra kitűzni.

(2) Az építtető az átadás-átvételi eljárás előkészítését és megkezdését nem tagadhatja meg.

(3) Az építtető köteles az átadás-átvételi eljárás időpontjáról a kivitelezőt értesíteni, egyidejűleg meghívni a tervezőt, az üzemeltetőt (használót), az elsőfokú építésügyi hatóságot, a használatbavétel, illetőleg üzembehelyezés engedélyezésére illetékes egyéb hatóságokat és a Bankot.

(4) Az alvállalkozókat a generálkivitelező köteles az átadás-átvételi eljárásra meghívni.

(5) A meghívót az átadás-átvétel megkezdésének időpontját megelőzően legalább 8 nappal - az alvállalkozók részére legalább 5 nappal - kell kézbesíttetni. A meghívónak tartalmaznia kell az építőipari munka megnevezését, a helyszíni eljárás helyét és az átadás-átvétel megkezdésének időpontját.

Vhr. 124. § Az átadás-átvételi eljárás

(1) Az átadás-átvételi eljárás lefolytatása és vezetése az építtető kötelessége. Az eljárás célja annak megállapítása, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e.

(2) Az átadás-átvételi eljárást annak megkezdésétől számított 10 nap alatt be kell fejezni; ennél hosszabb határidőt csak a Bank engedélyezhet. Az átadás-átvételi eljárás lefolytatását nem akadályozza, ha a meghívottak nem jelentek meg.

(3) Az átadás-átvételi eljárás megkezdésekor betekintésre a résztvevők rendelkezésére kell bocsátani:

a) az építtetőnek az építési szerződést, a kivitelezési tervdokumentációt, a műszaki ellenőr által záradékolt számlákat és azok mellékleteit, valamint a hatóságok, illetőleg a Bank vizsgálati jelentéseit (jegyzőkönyveit);

b) a kivitelezőnek az építési naplót és annak mellékleteit, valamint a helyesbített kiviteli terveket.

(4) Az eltakart munkák mennyiségét és minőségét az építési napló alapján kell ellenőrizni. Ha az építtető az eltakart munkákat kibontás útján kívánja ellenőrizni, az ebből eredő költségeket viselnie kell, kivéve, ha a kibontás az építtető értesítésének elmulasztása miatt vált szükségessé.

(5) A rendeltetésszerű használatot nem gátló, kisebb jelentőségű hibák, illetőleg hiányok miatt az építtető az átvételt nem tagadhatja meg. Át kell venni a munkát, ha a hibák kijavítása nem lehetséges, vagy nem gazdaságos, feltéve, hogy a kijavítás elmaradása a rendeltetésszerű használhatóságot, szilárdságot, vagy tartósságot nem csökkenti.

Vhr. 125. § Átadás-átvételi jegyzőkönyv

(1) Az átadás-átvételi eljárásról épületenként (építményenként) a megjelentek együttes jelenlétében a 22. számú mellékletben közölt mintának megfelelő jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A jegyzőkönyv egy-egy példánya az építtetőt és a kivitelezőt, hitelesített másolatai pedig az eljáráson résztvevőket, valamint a Központi Statisztikai Hivatal illetékes szervét illeti meg. A Bank részére a jegyzőkönyvet akkor is meg kell küldeni, ha megbízottja az átvételnél nem jelent meg. A jegyzőkönyvet annak felvétele után a jelenlevőknek azonnal át kell adni, a távollevőknek pedig a felvétel napját követően postára kell adni.

(3) A jegyzőkönyv készítéséért az építtető a felelős. A jegyzőkönyvet a feleknek, valamint a résztvevőknek alá kell írniok abban az esetben is, ha annak tartalmával nem értenek egyet. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) az el nem végzett munkák megnevezését és azok költségvetési összegét,

b) a hibás minőségben készült, vagy meghibásodott munkák megnevezését és azok költségvetési összegét,

c) az építtető által a csökkent értékű munkákra igényelt árleszállítást,

d) az el nem végzett munkák pótlására és a hibás munkák kijavítására megállapított határidőket, valamint a munkák átvételével megbízott nevét és lakhelyét,

e) az építtetőnek az átvétellel kapcsolatos nyilatkozatát, a kivitelezőnek a jegyzőkönyvben foglaltakra vonatkozó észrevételeit és az eljárásban résztvettek nyilatkozatait.

(4) Ha a kivitelező a tervdokumentációtól az építtető engedélye nélkül eltért, a jegyzőkönyvben az eltérés okát és a felek erre vonatkozó nyilatkozatát is fel kell tüntetni.

(5) Az építési napló és mellékleteinek eredeti példányát a kivitelező, a jegyzőkönyvet és az eljárás során felhasznált okiratokat az építtető köteles megőrizni.

(6) Ha az átadás-átvételi eljárás során az építtető a munka átvételét megtagadja, a jegyzőkönyvben azoknak a hiányoknak, illetőleg hibáknak a megnevezését és költségvetési értékét kell feltüntetni, amelyek miatt az építtető az átvételt megtagadja.

R. 30. §

(1) Ha a hiba az átadás-átvételi eljárás során felismerhető (nyílt hiba), az építtető szavatossági igényeit - jogvesztés terhe mellett - az átadásátvételi eljárás során felvett jegyzőkönyvben köteles érvényesíteni.

(2) Ha a kivitelező a jegyzőkönyvben feltüntetett határidőben a hibát nem javítja ki, az építtetőnek szavatossági igényeit megfelelő időn belül, de legkésőbb az említett határidő elteltétől számított 6 hónap alatt kell döntőbizottsági úton érvényesítenie.

(3) Az építtető a rejtett hibák miatt szavatossági igényét az átadás-átvételi eljárás befejezésének napjától számított egy évig érvényesítheti. Ha a hiba egy éven belül felismerhető nem volt és a hiba miatt az építmény, vagy építményrész a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, a szavatossági igényeket három éven belül lehet érvényesíteni.

Vhr. 126. § Az átadás-átvétellel kapcsolatos viták

(1) Ha az átadás-átvételi eljárás során felmerült vitákat a kivitelező a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének napjától számított 45 nap alatt nem terjeszti a döntőbizottsághoz, az építtető álláspontját kell elfogadottnak tekinteni.

(2) A számlakövetelésen vagy a számlakifogáson alapuló igény érvényesítésére a Vhr. 199. §-ának (9) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

Vhr. 127. § Részteljesítés, Előzetes átadás

(1) Ha önállóan rendeltetésszerűen használható létesítmény kerül - részteljesítésként - átadásra, az átadás-átvételi eljárás rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a felek a szerződésben a létesítmény valamely részének előzetes átadás-átvételében állapodtak meg, annak előzetes átadását az építési naplóban bejegyzés útján kell rögzíteni. Az előzetesen átadott létesítményrészt is az egész létesítményre vonatkozó átadás-átvételi eljárás során kell átadni, illetőleg átvenni.

Vhr. 128. § A felek felelőssége

(1) A kivitelező felelős az építtetővel szemben, különösen

a) a kivitelezési tervdokumentáció hibáinak észrevételezéséért;

b) a terveknek és a költségvetésnek megfelelő, határidőben és előírt minőségben történő teljesítésért;

c) a hibáknak, illetőleg a hiányoknak a megállapított határidőre történő kijavításáért, illetőleg pótlásáért;

d) az alvállalkozói munkák összehangolásáért.

(2) Az építtető felelős a kivitelezővel szemben, különösen

a) a munkaterületnek a szerződésben meghatározott időpontban a kivitelező rendelkezésére bocsátásáért;

b) a kivitelezési tervdokumentáció teljességéért és megvalósíthatóságáért, valamint a kivitelező által észrevételezett hibáinak kijavításáért;

c) a pótmunka, illetőleg a megtakarításból vagy tartalékkeretből nem fedezhető többletmunkavégzés előfeltételeinek biztosításáért;

d) az építőipari munka folyamatos ellenőrzéséért;

e) az építőipari munka pénzügyi fedezetének biztosításáért és az ellenérték folyósításáért;

f) az építőipari munka határidőben történő átvételéért, ideértve a pótolt, illetőleg kijavított munkák átvételét is.

Vhr. 129. § A kivitelező késedelme

(1) A kivitelező késedelembe esik, ha

a) a szerződést a vállalt határidőre nem teljesíti;

b) az építtető a munkát a hibák kijavítására, illetőleg a hiányok pótlására irányuló kötelezettség megállapításával veszi át;

c) a kivitelező a megállapított határidőben a hibákat nem javítja ki, illetőleg a hiányokat nem pótolja.

(2) A kivitelező nem esik késedelembe, amíg az építtető késedelemben van.

(3) A szerződést a késedelmes kivitelező is köteles teljesíteni; ha késedelmét ki nem menti, kötbérrel és kártérítéssel tartozik.

(4) Ha a kivitelező késedelmét kimenteni nem tudja, a kötbér kiszabását mellőzni nem lehet. A késedelmes kivitelező felelős minden további kárért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kár a késedelem hiányában is bekövetkezett volna.

Vhr. 130. § Az építtető késedelme

(1) Az építtető késedelembe esik, ha átvételi kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.

(2) Ha az építtető átvételi késedelembe esik és magát kimenteni nem tudja, kötbérrel és kártérítéssel tartozik; a kimentésre tekintet nélkül viseli továbbá az építőipari munkában beállott kárt, kivéve, ha azért a kivitelező a felelős.

(3) Az átvételi késedelem ideje alatt a kivitelező az építőipari munkát köteles őrizni és annak állagát fenntartani, de követelheti az ezekkel kapcsolatos költségeinek megtérítését.

Vhr. 131. § Késedelmes közbenső intézkedés

Ha a kötelezett elmulasztja azokat a jogszabály, vagy a szerződés által feladatává tett intézkedéseket, illetőleg nyilatkozatokat, amelyek a másik fél teljesítéséhez szükségesek, a kivitelező szerződésszegésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Vhr. 132. § Fizetési késedelem

(1) A felek fizetési késedelmük esetében annak idejére a tartozás összege után számított napi fél ezrelék késedelmi kamatot kötelesek fizetni.

(2) A fizetési késedelem alól kimentésnek helye nincs.

Vhr. 133. § Hiányok pótlása és hibák kijavítása

(1) A kivitelező hiánypótlási, illetőleg kijavítási kötelezettségének az átadás-átvételi jegyzőkönyvben feltüntetett határidőre, vita esetében pedig a döntőbizottság által megállapított határidőre köteles eleget tenni.

(2) A kivitelező a hiánypótlás, illetőleg a kijavítás megtörténtéről az építtetőt 24 óra alatt köteles értesíteni.

(3) Az építtető a pótolt, illetőleg a kijavított munkát az értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül köteles átvenni, az átvételt írásbeli nyilatkozattal elismerni.

(4) Az építtető a hiányok pótlását, illetőleg a hibák kijavítását a kivitelező költségére elvégezheti (elvégeztetheti), ha a kivitelező azokat határidőre nem pótolta, illetőleg nem javította ki.

Vhr. 134. § Árleszállítás

Az építtetőt a szerződés hibás teljesítése esetében - a kötbéren és kártérítésen kívül - árleszállítás illeti meg, ha

a) az átvett hibás munka kijavítása nem lehetséges, vagy nem gazdaságos, de a kijavítás elmaradása a rendeltetésszerű használhatóságot, szilárdságot, vagy tartósságot nem csökkenti;

b) az építőipari munka a hibák kijavítása után is csökkent értékű marad.

Vhr. 135. § Rejtett hibák kijavítása

Az építtető a kivitelezőt a rejtett hibáról annak felismerésétől számított 5 napon belül köteles értesíteni. A kivitelező köteles további 5 napon belül a hibáról a helyszínen az építtetővel együttesen jegyzőkönyvet felvenni és a hiba kijavítására kötbérterhes határidőt megjelölni. Egyebekben a Vhr. 133. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Vhr. 136. § A szerződésszegésből eredő igények kötelező érvényesítése

(1) Az építési szerződés megszegéséből eredő igényeket a felek kötelesek érvényesíteni. Az igény érvényesítésétől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a szerződésszegés olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a másik fél nem felel, vagy ha a szerződésszegés a felek tervteljesítése és együttműködése, valamint a népgazdaság szempontjából jelentéktelen.

(2) A jogszabályban vagy jogszabály alapján szerződésszegés esetére megállapított igények akkor is fennállnak, ha a felek ezek kikötését mellőzték, kizárásuk vagy korlátozásuk pedig semmis.

(3) A szerződésnek meg nem felelő teljesítés elfogadása nem jelent lemondást a szerződésszegésből folyó jogok gyakorlásáról.

Vhr. 137. § Részteljesítésre vonatkozó szerződésszegés

Részteljesítésre vonatkozó szerződésszegés esetében a szerződésszegés következményei csak erre a részre következnek be.

Vhr. 138. § A szerződés teljesítésének lehetetlenné válása

(1) Ha az építési szerződés teljesítése elháríthatatlan ok miatt lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.

(2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért az építtető felelős, a kivitelező szabadul kötelezettsége alól és követelheti a kötbér megfizetését és kárának megtérítését.

(3) Ha a szerződés olyan okból vált teljesíthetetlenné, amelyért a kivitelező felelős, az építtető a teljesítés elmaradása miatt kötbért és kártérítést követelhet.

(4) Ha a szerződés teljesítése olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a kárveszélyviselés tekintetében a Ptk. 395. és 396. §-át kell alkalmazni.

(5) Az építőipari munkának a teljesítés lehetetlenné válása időpontjáig elkészült része - az ellenszolgáltatás arányos része ellenében - az építtetőt illeti.

Vhr. 139. § Kötbér

(1) Kötbért kell kikötni a késedelem, a hibás teljesítés, vagy a nemteljesítés (meghiúsulás) esetére, valamint a szerződésszerű teljesítéshez szükséges, jogszabályban vagy szerződésben megállapított adatszolgáltatás, illetőleg közbenső intézkedés késedelmes megtétele vagy elmulasztása esetére.

(2) A kötbér mértéke a következő:

a) átadás-átvételi késedelem esetében a szerződés költségvetési összegének (részhatáridő esetében az át nem adott vagy át nem vett építőipari munkarész költségvetési értékének) alapulvételével számított napi fél ezrelék, legfeljebb azonban 5% (késedelmi kötbér);

b) hibás teljesítés esetében a hibás munka (munkarész) költségvetési összegének 5%-a (minőségi kötbér), a hiba kijavítása esetében 2,5%-a (hibás átadási kötbér);

c) nem teljesítés esetében a nem teljesített munkák költségvetési értékének 10%-a (meghiúsulási kötbér);

d) a hibák kijavítására, illetőleg a hiányok pótlására megállapított határidő elmulasztása esetében értékhatár feletti beruházásoknál napi 1000 forint, egyéb építőipari munkáknál napi 500 forint, legfeljebb azonban a szerződés költségvetési összegének 10%-a;

e) jogszabályban vagy a szerződésben megállapított adatszolgáltatás, illetőleg közbenső intézkedés késedelmes megtétele vagy elmulasztása esetében - ideértve azt is, ha az építtető a tervdokumentációt a kivitelezés folyamán módosítja - az akadályozott munkák költségvetési összegének alapulvételével számított napi fél ezrelék, legfeljebb azonban 5%.

(3) Ha a kivitelező határidő elmulasztása miatt korábban késedelmi kötbért fizetett, de az átadási véghatáridőt betartotta, az építtető köteles a kötbért a kivitelezőnek visszafizetni.

(4) Kötbér kikötésével lehet biztosítani a szerződésből folyó, az előző bekezdésekben nem említett más kötelezettségek teljesítését is.

Vhr. 140. § A kötbér esedékessége

(1) A kötbér esedékessé válik:

a) késedelem esetében a teljesítésre, illetőleg a hibák kijavítására vagy a hiányok pótlására, továbbá az adatszolgáltatásra vagy közbenső intézkedésre megállapított határnap vagy határidő lejártával;

b) hibás teljesítés esetében az átadás-átvételi eljárás befejezésével, illetőleg a Vhr. 135. §-ában említett jegyzőkönyv felvételével, vagy ha ennek felvételét elmulasztották vagy késedelmesen teljesítették, az elmulasztott határidő lejártával;

c) nem teljesítés esetében, amikor erről a jogosult tudomást szerez.

(2) A kötbérkövetelés az esedékességtől számított 6 hónap elteltével elévül. Folyamatos késedelem esetében azonban az elismert kötbér elévülése csak az érvényesíthető legmagasabb mérték elérését követő 15 nap elteltével következik be.

(3) Kötbérköveteléssel szemben beszámításnak helye nincs. E rendelkezés az elismert vagy megítélt kötbér elszámolására nem vonatkozik. A szerződésből származó kötbérbevételeket, illetőleg kifizetéseket külön számlán kell tételenként nyilvántartani.

Vhr. 141. § A kötbérfizetési kötelezettség egyéb szabályai.

(1) Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól a fél, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegésben szándékosság vagy gondatlanság nem terheli.

(2) Ha a fél előreláthatólag nem tud szerződésszerűen teljesíteni, köteles a másik felet az akadály felmerülése után, annak megjelölésével legkésőbb nyolc napon belül értesíteni. Ha az akadály késedelmet okoz, a késedelem valószínű időtartamát is meg kell jelölni.

(3) Az akadályértesítés elmulasztása esetén, ha a fél szerződésszegését egyébként ki is menti, a kötbér 10%-át meg kell fizetni.

Vhr. 142. § Kártérítés

(1) A fél a szerződésszegésével okozott kárt köteles megtéríteni.

(2) Mentesül a kártérítési kötelezettség alól a fél, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést elháríthatatlan ok vagy a károsult okozta.

(3) A kötbért a kártérítés összegébe be kell számítani.

Vhr. 143. § A kötbér, a kártérítés és a kamat érvényesítése

(1) A kötbér-, a kár-, illetőleg a kamatigényről a fizetésre kötelezett felet az igény jogalapjának közlésével az esedékességtől számított 15 nap alatt írásban kell értesíteni.

(2) A kötelezett az értesítés kézhezvételétől számított 15 nap alatt köteles az igénybejelentésre írásban válaszolni és késedelem esetében egyidejűleg póthatáridőt felajánlani.

(3) A jogosult a kötelezett által elismert igényt az elismerés kézhezvételétől számított 15 nap alatt köteles azonnali beszedési megbízás útján érvényesíteni. Ha a felek valamelyike a beszedési megbízási rendszerbe bekapcsolva nincs, a kötelezett az elismert igény alapján 15 nap alatt köteles fizetni. Ha az elismerésig a teljesítés nem történt meg, a kötbért csak a teljesítéstől számított 15 nap alatt kell érvényesíteni, illetőleg megfizetni, kivéve ha az különben elévülne.

(4) Ha a kötelezett az igényt nem ismeri el, vagy a bejelentésre nem válaszol, a jogosult a válaszadásra megszabott határidő lejártától számított 15 nap alatt köteles a döntőbizottsághoz fordulni. Ha a kötelezett a késedelmi kötbér iránti igényt elismerte, de póthatáridőt nem ajánlott fel vagy a felajánlott póthatáridő nem megfelelő, a határidő vitákra megállapított rendelkezéseket [R. 31. § (1) bek.] kell alkalmazni.

(5) Ha a kötelezett a szerződésben megjelölt határidőben nem teljesít, a kötbért az eredeti határidőtől a póthatáridőig - korábbi teljesítés esetén ennek napjáig - terjedő időszakra köteles megfizetni. Ha a kötelezett a póthatáridőben sem teljesít, kötbérfizetési kötelezettsége a póthatáridő elteltével újra kezdődik.

(6) Ha az építtető a hibák kijavítására, illetve a hiányok pótlására megállapított határidő elmulasztásán alapuló kötbérigényével annak esedékessé válásától számított 45 nap elteltével fordul a döntőbizottsághoz, az építtető javára az érvényesítés napjáig legfeljebb 45 napra járó kötbér ítélhető meg.

Vhr. 144. § Az alvállalkozásra vonatkozó általános rendelkezés

Az alvállalkozási szerződések megkötésére, módosítására, felbontására és teljesítésére, a szerződési viták eldöntésére, a felek szerződésszegésére az építési szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket - a Vhr. 145-150. §-ában foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

Vhr. 145. § Az alvállalkozási szerződés megkötése

(1) Az alvállalkozási szerződés az alvállalkozót irányító hatóság által megállapított esetekben csak kijelölés alapján köthető meg.

(2) A generálkivitelező a kivitelezési tervdokumentációból az alvállalkozói munkákra vonatkozó terveket és költségvetéseket, valamint három példányban az alvállalkozási szerződés tervezetét köteles az alvállalkozónak megküldeni.

(3) Az alvállalkozó a szerződés-tervezet két példányát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a generálkivitelezőnek - a tervekre és a költségvetésekre vonatkozó véleményével együtt - aláírva visszaküldeni.

(4) Ha az alvállalkozó a szerződést véleményeltéréssel küldi vissza, a vitás kérdés rendezését a generálkivitelező köteles megkísérelni és ennek eredménytelensége esetén - a véleményeltérés kézhezvételétől számított 15 napon belül - a vitás ügyet az alvállalkozót irányító hatóságnak, árvitákat az árhatóságnak megküldeni.

(5) Ha az alvállalkozó a munkát elvállalni nem tudja, a szerződés-tervezetet a tervekkel és költségvetésekkel együtt - azok kézhezvételétől számított 8 napon belül - a Vhr. 108. §-ának (4) bekezdésében foglalt bírság terhe mellett köteles a generálkivitelezőnek visszaküldeni. Az alvállalkozó a szerződéskötést nem tagadhatja meg, ha a munkára kijelölték.

Vhr. 146. § Az alvállalkozói egységárak

Ha a generálkivitelező által elfogadott egységárak alacsonyabbak az alvállalkozó által az árhatósági rendelkezéseknek megfelelően felszámítható egységáraknál, az egységárkülönbözetet a generálkivitelező köteles - egyszámlája terhére - viselni.

Vhr. 147. § A generálkivitelező és az alvállalkozó együttműködése

(1) Az alvállalkozói munkák helyes megszervezése érdekében a generálkivitelező és az alvállalkozó köteles a szerződés külön feltételeként - legkésőbb az építőipari munka megkezdéséig - a munka részletes ütemezésében megállapodni.

(2) Az ütemezés megtartását akadályozó körülményről a másik felet haladéktalanul értesíteni kell.

(3) A generálkivitelező köteles az alvállalkozók munkáját összehangolni, az alvállalkozók intézkedéseit ellenőrizni. A generálkivitelező - az alvállalkozási szerződés keretei között - az alvállalkozók részére a munkák megfelelő és határidőben történő végrehajtása céljából kötelező előírásokat adhat.

(4) Az alvállalkozói munkák közvetlen műszaki ellenőrzését a generálkivitelező látja el. A gépi berendezések szerelésének ellenőrzése tekintetében az építtető és a generálkivitelező a szerződésben eltérően is megállapodhat.

Vhr. 148. § Átvételi és őrzési kötelezettség

(1) A generálkivitelező - ellenkező szerződési megállapodás hiányában - köteles az alvállalkozó részére annak felvonulásáig érkezett szállítmányokat (anyagot, gépet stb.) mennyiségileg átvenni és raktározni. Ha a szállítmánynak mennyiségi hiánya van, az átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt 24 órán belül az alvállalkozó részére meg kell küldeni. A szállítmányok minőségi átvétele az alvállalkozó feladata. A szállítmányokat az alvállalkozó részére jegyzőkönyvileg kell átadni.

(2) Az alvállalkozó a generálkivitelező részére az előző bekezdésben megjelölt tevékenységével kapcsolatban felmerült szükséges kiadásokat köteles megtéríteni.

(3) A generálkivitelező köteles megfelelő anyagraktárról és anyagtároló helyről gondoskodni, valamint a szociális normák szerint szállás-, öltöző- és mosdóhelyiséget, továbbá irodahelyiséget bocsátani az alvállalkozó rendelkezésére. Ha a generálkivitelező ezeket a szolgáltatásokat a szerződésben előírt határidőben vagy módon nem teljesíti, az alvállalkozó jogosult a szükségletek kielégítéséről a generálkivitelező terhére gondoskodni.

(4) Ellenkező megállapodás hiányában a munkahely és az elvégzett munkák őrzése a generálkivitelező feladata.

Vhr. 149. § Az alvállalkozási szerződés teljesítése

(1) Az alvállalkozó köteles az alvállalkozói munkák befejezéséről a generálkivitelezőt 24 órán belül értesíteni.

(2) A generálkivitelező az alvállalkozói munkákat a közte és az építtető között lefolytatott átadás-átvételi eljárás során veszi át. A generálkivitelező azonban köteles az átadás-átvételi eljárás előtt az alvállalkozói munkát jegyzőkönyvileg abban az esetben átvenni, ha az az átadás-átvételi eljárás megkezdése előtt legalább 15 nappal befejeződik.

(3) A jegyzőkönyvben az alvállalkozói munkák állagát és a hiányokat fel kell tüntetni. Az alvállalkozó a jegyzőkönyvileg átadott munkáért annak átadás-átvételéig felelős, a munkák állagának megóvásáért azonban a generálkivitelező felelős.

(4) A jegyzőkönyvi átvétellel kapcsolatosan felmerült vitákat az alvállalkozó jogvesztés terhe mellett a jegyzőkönyv felvételétől számított 15 nap alatt köteles az illetékes hatósághoz (döntőbizottsághoz) terjeszteni.

(5) Határidőben teljesít az alvállalkozó, ha az alvállalkozói munkákat a szerződésben meghatározott időpontig

a) az átadás-átvételi eljárás során minőségi hiba és mennyiségi hiány nélkül átadja, illetve

b) előzetes jegyzőkönyvi átadás esetén jegyzőkönyvileg átadta, feltéve, hogy az átadás-átvételi eljárás során az alvállalkozó munkájával kapcsolatban minőségi kifogás nem merül fel.

(6) Az alvállalkozó köteles közreműködni abban az eljárásban, amelynek során a generálkivitelező az alvállalkozói munkát az építtető részére átadja. Az alvállalkozó az alvállalkozási szerződés teljesítésével kapcsolatosan az átadás-átvételi eljárás során felmerült vitákat - a Vhr. 199. § (9) bekezdésében foglalt viták kivételével - az eljárás befejezésének napjától számított 15 napon belül - jogvesztés terhe mellett - a döntőbizottsághoz terjesztheti.

(7) A generálkivitelező az alvállalkozóval szemben szavatossági igényeit az átadás-átvételi eljárás befejezésének napjától kezdődően érvényesítheti.

Vhr. 150. § Felelősség az alvállalkozási szerződés alapján

(1) Az alvállalkozó felelős a generálkivitelezővel szemben, különösen

a) a kivitelezési tervdokumentáció hibáinak észrevételezéséért;

b) az alvállalkozói munkák ütemezésére vonatkozó megállapodás megtartásáért;

c) a terveknek és a költségvetéseknek megfelelő, határidőben és előírt minőségben történő teljesítésért;

d) a hibáknak és a hiányoknak a megállapított határidőre történő kijavításáért, illetőleg pótlásáért.

(2) A generálkivitelező felelős az alvállalkozóval szemben, különösen

a) a munkaterületnek határidőben az alvállalkozó rendelkezésére bocsátásáért;

b) az alvállalkozói munkák megfelelő végzéséhez szükséges összhang biztosításáért;

c) az alvállalkozói munkák ütemezésére vonatkozó megállapodás megtartásáért;

d) az alvállalkozói munkák mennyiségi átvételéért;

e) az alvállalkozói munkák ellenértékének folyósításáért;

f) jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítéséért.

XVII. FEJEZET

RÖGZÍTETT ÁRON VÉGZETT ÉPÍTŐIPARI MUNKÁK

Vhr. 151. § A rögzített árak kötelező alkalmazása

(1) Ha a kivitelezési tervdokumentációt az illetékes állami tervező szerv készítette és ha a kivitelező állami vállalat, az építőipari munkákra a szerződést rögzített áron kell megkötni és a munkák ellenértékét a rögzített áron kell elszámolni a következő esetekben:

a) a típusterv alapján megvalósításra kerülő valamennyi építkezésnél;

b) a lakásszövetkezeti és öröklakás építkezéseknél;

c) a kivitelezőt irányító hatóság által kijelölt építkezéseknél;

d) egyéb építkezésnél is, ha a szerződő felek ebben megállapodnak.

(2) A típusterv alapján kivitelezésre kerülő építkezéseket rögzített áron kell elszámolni akkor is. ha a szerződés alapján több építmény kerül megvalósításra és ezek közül egyes építményeket egyedi terv alapján kiviteleznek. A típusterv alapján kivitelezésre kerülő építmény rögzített árát a szerződésben külön meg kell határozni.

(3) A rögzített áron végzett építőipari munkáknál a kivitelezési tervdokumentáció készítésére, az építési szerződésre és az elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Vhr. 152. § A költségvetés készítése

(1) A költségvetést szint feletti és szint alatti (ideértve a föld- és alapozási, valamint az egyéb szint alatti munkákat) bontásban kell elkészíteni.

(2) A hatósági alapárat tartalmazó típustervek költségvetésének az elvégzendő munkákat - minden munkanemre kiterjedően - az alábbi bontásban kell tartalmaznia:

a) szint alatti, a talajviszonyoktól függő munkák (a földmunkák és alapozási munkák),

b) szint alatti, a talajviszonyoktól nem függő munkák (ideértve a szint alatti, az a) pontban nem említett szerkezeteket, szerkezeti elemeket, berendezéseket, felszereléseket, amelyek a pincefödém és az azzal kapcsolatos vasbetonszerkezetek felső síkja alatti épületrészben előfordulnak) és

c) szint feletti munkák (a pincefödém felső síkja feletti épületrész munkái).

(3) A költségvetésben a szint alatti munkák értéke után 5%. az egyéb munkák értéke után pedig 3% tartalékösszeget kell előirányozni.

Vhr. 153. § A kivitelezési tervdokumentáció előzetes észrevételezése

(1) Ha az építkezés egyedi terv alapján kerül kivitelezésre, az építtető a kivitelezési tervdokumentációt köteles jóváhagyása előtt a kivitelezőnek és a Banknak - a rögzített áras kivitelezésre való utalással - legalább 60 napos határidővel észrevételezésre kiadni.

(2) A kivitelező, illetve a Bank köteles észrevételeit 3 példányban az építtetőnek megküldeni. Az észrevételeknek tartalmazniok kell az azok elbírálásához szükséges adatokat, így különösen:

a) a kifogásolt költségvetési tételt;

b) a helyesbített kiírási szöveget, mennyiséget, illetve egységárat;

c) egységár változása esetében a kért egységárak helyességének alátámasztására szolgáló árelemzést;

d) a költségvetésben nem szereplő, de a tervek szerint elvégzendő munkatételek felsorolását;

e) műszakilag nem megfelelő megoldás esetében a javasolt megoldást;

f) a felvonulási költségekre és egyéb felárakra vonatkozó kifogást.

(3) A kivitelezőnek észrevételeiben nyilatkoznia kell a tervdokumentációban szereplő mennyiségek helyességéről is. A nem kifogásolt mennyiségeket, a Vhr. 156. §-a szerint tételesen elszámolható munkarészek kivételével, elfogadottnak kell tekinteni.

(4) A jóváhagyó szerv - a tervező bevonásával - köteles az észrevételeket elbírálni és a tervdokumentációt az elfogadott észrevételek keresztülvezetésével jóváhagyni.

Vhr. 154. § A szerződéskötést megelőző eljárás

(1) Az építtető köteles

- egyedi terv alapján kivitelezendő építkezésnél az előzetes észrevételezés alapján jóváhagyott kivitelezési tervdokumentációt,

- típusterv - ideértve a hatósági alapárat tartalmazó típustervet is - alapján kivitelezendő építkezésnél a helyszínre alkalmazott (adaptált) jóváhagyott kivitelezési tervdokumentációt

a kivitelező és a Bank részére megküldeni és a kivitelezőt a szerződéstervezet megküldésére felszólítani.

(2) A kivitelező és a Bank részére a szerződéskötést megelőzően

- egyedi terv esetén a Vhr. 153. §-a szerint jóváhagyott teljes kivitelezési tervdokumentáció

- típusterv esetén a helyszínre alkalmazott (adaptált) jóváhagyott teljes kivitelezési tervdokumentáció

észrevételezésére 45 napot,

- hatósági alapárat tartalmazó típusterv alkalmazása esetén a helyszínre alkalmazott (adaptált) jóváhagyott teljes tervdokumentáció észrevételezésére pedig 30 napot kell biztosítani.

(3) A kivitelező köteles az észrevételei alapján elkészített szerződéstervezetet a kivitelezési tervdokumentáció kézhezvételétől számított 45 nap alatt - a hatósági alapárat tartalmazó típusterv alapján kivitelezendő építkezésnél 30 nap alatt - az építtető részére 3 példányban megküldeni.

(4) A kivitelező és a Bank a szerződéstervezet megküldésére előírt határidőn belül észrevételt tehet:

a) egyedi terv alapján kivitelezendő építkezésnél a kivitelezési tervdokumentáció azon részére, amelynél korábbi észrevételeit nem fogadták el, vagy amelyre vonatkozóan a jóváhagyó szerv módosítást eszközölt, illetve

b) a Vhr. 153. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével

- típusterv alapján kivitelezendő építkezésnél a kivitelezési tervdokumentáció egészére,

- a hatósági alapárat tartalmazó típusterv esetében csak a költségvetés helyszínre alkalmazására (adaptálására) és a szint alatti munkák kiírásának helyességére.

Vhr. 155. § A szerződés megkötése

(1) Az építtető köteles a szerződéstervezet, kézhezvételétől számított 15 napon belül a tervező és a Bank bevonásával a tervdokumentációval kapcsolatos észrevételeket elbírálni, a szerződéstervezetet aláírni és a szerződés egy példányát a kivitelezőnek megküldeni.

(2) E fejezet hatálya alá tartozó építőipari munkáknál az építési szerződést rögzített áron kell megkötni, tehát a teljesítés ellenértékét - a Vhr. 156. §-ában foglalt kivételtől eltekintve - a vállalati összegben kell megállapítani (elszámolni) tekintet nélkül a ténylegesen elvégzett munka mennyiségére és értékére.

(3) A szerződésben tájékoztató jelleggel fel kell tüntetni az egyes naptári években kivitelezendő munkák értékét is. Ha a szerződő felek között az egyes ütemek (részhatáridők) vitásak, a R. 31. §-a szerint kell eljárni.

(4) Rögzített áras szerződés esetében az alvállalkozási szerződést is rögzített áron kell megkötni. Az alvállalkozó a szerződéstervezetet a tervek és a költségvetés kézhezvételétől számított 30 nap alatt - a hatósági alapárat tartalmazó típusterv alapján kivitelezendő építkezésnél 15 nap alatt - köteles a generálkivitelezőnek megküldeni és egyidejűleg észrevételeit a Vhr. 154. §-ának (4) bekezdése szerint megtenni.

(5) E fejezet hatálya alá tartozó építkezéseknél az egyszerűsített szerződéskötésre vonatkozó rendelkezések (Vhr. 112. §) nem alkalmazhatók.

(6) A szerződő felek az e fejezetben megszabott határidőket - a Bank előzetes hozzájárulásával - írásban foglalt előzetes megállapodás alapján megrövidíthetik.

(7) Ha a Vhr. 153. § (1), illetőleg a Vhr. 154. §-ának (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása akár az építtető, akár a kivitelező tervének teljesítését veszélyeztetné, a szerződő felek - a Bank bevonásával - a szerződést az általános szabályok szerint megköthetik és a kivitelezés ennek alapján megkezdhető. A szerződést annak létrejöttétől számított 60, egyedi terv esetén 90 napon belül rögzített áras szerződésre kell kicserélni.

Vhr. 156. § Elszámolás

(1) A szint feletti munkákat - valamint a hatósági alapárat tartalmazó típusterv esetében a talajviszonyoktól nem függő szint alatti munkákat is - rögzített áron kell elszámolni. A szint alatti munkáknál olyan gondos talaj feltárást kell végezni, hogy rögzített áron történhessék az elszámolás. Ismeretlen (fel nem tárható) talajviszonyok esetében a szint alatti munkáknál az egyedi kiírás és a tételes elszámolás rendszerét kell alkalmazni.

(2) A rögzített árat a kivitelező a (3) és (5) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve nem növelheti, azon felül csupán az építtető által elrendelt pótmunkák költségeit számolhatja el. A pótmunkákra külön rögzített áras szerződést kell kötni. A többletmunkák költségei a kivitelezőt terhelik.

(3) A kivitelező a vállalati összeget meghaladó igényt csak akkor érvényesíthet, ha

a) az egyedi gyártású terméknek árhatósági rendelkezés alapján megállapított ára eltér a költségvetés szerinti ártól;

b) a költségtényezőkben hatósági rendelkezések folytán áremelkedés áll be és annak az építtetőre történő áthárítását általános rendelkezés lehetővé teszi;

c) a kivitelezés folyamán a kiírt anyag minőségében elkerülhetetlen változás következik be és ezt a kivitelezőt irányító hatóság igazolja.

(4) Ha a költségtényezőkben hatósági rendelkezés folytán csökkenés következik be és az ármódosítást az árhatóság általános rendelkezéssel lehetővé teszi - a költségvetés egyidejű módosításával - a vállalati összeget csökkenteni kell.

(5) Ismeretlen (fel nem tárható) talajviszonyok esetében a szint alatti munkákat tételesen kell elszámolni. A többletmunkák fedezete az 5% tartalékkeret. Ennek fel nem használt része a szint alatti munkák elszámolása után az építtetőt illeti. Az 5%-ot meghaladó többletmunkákat a többletmunkák elszámolására vonatkozó rendelkezések szerint kell elszámolni. A szint feletti munkákra előirányzott 3% tartalékösszeg a kivitelezőt tételes elszámolás nélkül megilleti.

(6) Ha a szint alatti munkák is rögzített áron kerülnek elszámolásra, az 5%-os és a 3%-os tartalékösszeg a kivitelezőt tételes elszámolás nélkül megilleti.

(7) Az építtető a vállalati összeg csökkentését igényelheti, ha az általa kezdeményezett eljárás költségcsökkentést eredményezett.

XVIII. FEJEZET

ÁTADÁSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Vhr. 157. § Változások átvezetése a terveken

(1) A kivitelező köteles a megvalósítás során a kiviteli tervtől eltérő változásokat - azok bekövetkezésekor - valamennyi terven, a tervkészítésre vonatkozó előírások szerint keresztülvezetni, a változás keltét feltüntetni és aláírásával ellátni.

(2) Ha a kivitelezés során a tervdokumentációtól eltérés nem történt, a kivitelező köteles ezt a terven igazolni.

(3) Ha a változások átvezetéséhez geodéziai szerv közreműködése szükséges, a kivitelező felhívására az építtető köteles a munkát geodéziai tervezésre jogosult szervvel elvégeztetni.

(4) Az építtető részére szolgáltatandó átadási tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges tervpéldányokat a kivitelező kérésére az építtető köteles a tervezőtől beszerezni és azt rendelkezésére bocsátani. Ha a kivitelező által keresztülvezetett módosítások után a terv nehezen tekinthető át, az építtető köteles a kivitelező által ekként szolgáltatott tervpéldány alapján az átadási tervdokumentációt a tervezőnél megrendelni.

Vhr. 158. § Az átadási tervdokumentáció szolgáltatása

(1) A kivitelező - generálkivitelezés esetében a generálkivitelező - köteles az átadási tervdokumentációt legkésőbb az átadás-átvételi eljárás megkezdésekor átadni az építtetőnek.

(2) Az építtető köteles a beruházás egészére vonatkozó átadási tervdokumentációt - ideértve a generálkivitelezés körén kívül eső kivitelezők, illetve szállítók által szolgáltatott helyesbített terveket is - egységes tervdokumentációvá rendezni. Ezzel a tervező is megbízható.

(3) Az építtető köteles az átadási tervdokumentációt az üzemeltető rendelkezésére bocsátani és az üzemeltető köteles azt megőrizni.

(4) Ha a kivitelező az átadási tervdokumentációt felszólítás ellenére sem szolgáltatja, az építtető jogosult azt a kivitelező költségére a tervezőnél megrendelni.

(5) Ha a kivitelezési tervdokumentációt a módosítására vonatkozó szabályok szerint a kivitelezés során módosították, az átadási tervdokumentációt a módosított kiviteli tervek felhasználásával kell elkészíteni.

Vhr. 159. § Az építési engedély alapjául szolgált tervek helyesbítése

Az építtető köteles az átadás-átvételi eljárás befejezését követő 30 napon belül a tervezőnél megrendelni az építési engedély alapjául szolgált tervek helyesbítését, illetőleg változás hiányában ezt a körülményt a terveken igazoltatni és ezeket az elsőfokú építésügyi hatóság rendelkezésére bocsátani.

XIX. FEJEZET

VITÁS ÜGYEK

R. 31. §

Viták

(1) Ha a felek a tervezési szerződés vagy az építési szerződés teljesítésének határidejében (részhatáridejében) megállapodni nem tudnak, a határidő megállapítását a szolgáltató fél szerint illetékes hatóságtól kell kérni. A beruházó (felújító) köteles irányító hatóságának a határidő megállapításával kapcsolatos állásfoglalását véleményeltérési nyilatkozatához csatolni.

(2) Az (1) bekezdésben említett szerződések megkötése során, valamint a teljesítést megelőzően a felek között felmerült műszaki jellegű vitákban:

a) a tervezést érintő kérdésekben a tervezési tevékenység szerint illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv),

b) kivitelezést érintő kérdésekben a kivitelezőt irányító hatóság - az építtetőt irányító hatóság és szükség szerint a tervezőt irányító hatóság meghallgatásával - dönt.

(3) Az építési vagy a tervezési szerződések megkötése során a felek között felmerült, az előző bekezdésekben nem említett vitákban a felek irányító hatóságai együttesen döntenek. Megegyezés hiányában a kivitelezőt irányító hatóság a vitás ügyet annak felterjesztésétől számított 15 napon belül köteles a döntőbizottsághoz áttenni.

(4) Az előző bekezdésekben nem említett vitás ügyekben a döntőbizottság, árviták tekintetében az illetékes árhatóság dönt.

XX. FEJEZET

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

R. 32. §

Szállítási szerződés beruházásra és felújításra

(1) A beruházások és felújítások megvalósítását szolgáló szállítási szerződést [50/1955. (VIII. 19.) MT sz. rendelet] a beruházás tervszerinti ütemével és befejezési határidejével összhangban, a teljes megvalósításra kell megkötni. A szerződésben a teljesítés határidejét a megkötés évét követő időpontra is meg lehet határozni.

(2) Beruházás megvalósítására a szállítási szerződés csak akkor köthető meg, ha a beruházást engedélyezték. A szerződéskötés egyéb feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

Vhr. 160. § A beruházásra és felújításra kötött szállítási szerződések különös szabályai

(1) Beruházás megvalósítására a szállítási szerződés a R. 32. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltétel esetén is csak akkor köthető meg, ha

a) gépipari termék beszerzése esetében

- az értékhatár feletti beruházás megvalósítása a jóváhagyott ötéves terv beruházások jegyzékében, vagy a megrendelés feladásának évében a jóváhagyott éves terv beruházások jegyzékében szerepel, ezek hiányában pedig akkor, ha a gazdálkodás alá vont belföldi, valamint az import gépipari termék megrendeléséhez az Országos Tervhivatal hozzájárulása rendelkezésre áll,

- az értékhatár alatti beruházás megvalósítására a megrendelés feladásának évében előirányzatot lebontottak; ennek hiányában pedig akkor, ha az irányító hatóság a későbbi évben (években) szállítandó, belföldi egyedi gyártású, valamint import gépipari termék megrendeléséhez hozzájárult,

- import gépipari termék megrendeléséhez - feltéve, hogy az éves gazdálkodási utasítás másként nem rendelkezik - az Országos Tervhivatal hozzájárulása is megvan,

b) az a) pont alá nem eső termékek megrendelése esetében a beruházást a jóváhagyott éves tervben előirányozták (értékhatár feletti beruházást a beruházások jegyzékébe felvették, értékhatár alatti beruházásra az előirányzatot lebontották).

(2) A gazdálkodás alá eső termékek szállítására a szerződéseket a belföldi elosztásra vonatkozó rendelkezések szerint kell megkötni és a termékjelet a szállítási szerződésben fel kell tüntetni.

(3) A beruházások és felújítások megvalósítása érdekében megkötött szállítási szerződés eseti szerződés, amelynek hatályát a tervév eltelte nem érinti.

(4) A szállítási szerződésben hivatkozni kell a hatósági árra, vagy az egyedi árvetésre.

(5) A beruházó, illetőleg a felújító állami vagy szövetkezeti kiskereskedelmi szervvel szállítási szerződést csak a kiskereskedelmi szervektől történő beszerzést korlátozó rendelkezések megtartásával köthet.

HATODIK RÉSZ

XXI. FEJEZET

PÉNZÜGYI FORRÁSOK

R. 33. §

A beruházások és felújítások pénzügyi forrásai

(1) A beruházásokat és felújításokat meghatározott rendeltetésű központi, illetve saját forrásokból kell megvalósítani.

(2) A beruházások központi forrása az állami költségvetés. A beruházó a költségvetési juttatást - jogszabályokban meghatározott feltételekkel - saját vagy a rendelkezésére bocsátott egyéb forrásokból kiegészítheti, továbbá saját pénzügyi forrásaiból is valósíthat meg beruházást.

(3) A felújítások alapvető forrása vállalatoknál a felújítási hányad, költségvetési szerveknél a költségvetés.

Vhr. 161. § A költségvetési juttatás kiegészítése

(1) A vállalat a beruházási tervben előirányzott feladat megvalósítása érdekében a költségvetési juttatást vállalatfejlesztési alapjából és jogszabályban meghatározott egyéb forrásból kiegészítheti.

(2) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács a beruházási tervében előirányzott feladat megvalósítása céljából a költségvetési juttatást a saját, vagy a beruházásban érdekelt alsóbb fokú tanácsok községfejlesztési alapjából kiegészítheti.

(3) A költségvetési juttatás kiegészítésére vagy a többletköltségek fedezetére a jogszabályok szerint beruházási és felújítási célra rendelkezésre álló - egyéb pénzügyi források csak akkor használhatók fel, ha ehhez az anyagi-műszaki fedezetet az irányító hatóság jóváhagyott terve, illetőleg a Bank a Vhr. 167. § (4) és (5) bekezdése alapján biztosítja.

Vhr. 162. § A népgazdasági tervben előirányzott beruházások pénzügyi fedezetének biztosítása

(1) A kizárólag költségvetési juttatásból megvalósítandó beruházások engedélyokmányai (engedélylapjai) alapján a Bank a beruházó részére a beruházás teljes előirányzatának megfelelő pénzügyi fedezetet biztosítja és azt értékhatár feletti beruházásoknál az éves terv beruházások jegyzékében, értékhatár alatti beruházásoknál az engedélyokmányban (engedélylapban) előírt éves ütemben és anyagi-műszaki összetételben bocsátja a beruházó rendelkezésére. A Bank az előirányzat biztosításáról mind a beruházót, mind az irányító hatóságot értesíti.

(2) A Bank az engedményokmányban (engedély lapban) jóváhagyott teljes előirányzatot 10%-kal meghaladó szerződésbejelentést (szerződésmódosítást) csak akkor veszi tudomásul, illetőleg szerződésbejelentési kötelezettség alá nem eső ilyen fizetést csak akkor teljesít, ha az illetékes hatóság a módosítást engedélyezte és erről a Bankot értesítette.

(3) Ha a beruházó a beruházás pénzügyi fedezetét részben vállalatfejlesztési, illetőleg községfejlesztési alapból, vagy jogszabályban meghatározott egyéb forrásból biztosítja, a költségvetési juttatás és a hozzájárulás összegét a beruházás engedélyokmányában (engedélylapjában) rögzíteni kell. A Bank a költségvetési juttatást az (1) bekezdés előírásai szerint bocsátja a beruházó rendelkezésére. Az ilyen beruházások többletköltségeit költségvetési juttatásból fedezni nem szabad.

(4) A beruházó a beruházás pénzügyi fedezetének vállalatfejlesztési alapból, községfejlesztési alapból, vagy jogszabályban meghatározott egyéb forrásból előirányzott teljes összegét a megkezdés előtt köteles a Bankhoz átutalni. A megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága és a Bank a községfejlesztési alap tekintetében ettől eltérően is megállapodhat. Az átutalt összeget visszavonni, vagy költségvetési juttatással helyettesíteni nem szabad.

(5) Ha vegyes pénzügyi forrásból megvalósított beruházás esetében az engedélyezett beruházási cél megvalósítása után megtakarítás mutatkozik, elsősorban a költségvetési juttatást kell felhasználtnak tekinteni. Ilyen esetben az átutalt összeg maradványát a beruházó rendelkezésére kell bocsátani.

Vhr. 163. § Kamatfizetési kötelezettség

(1) A Bank a népgazdasági tervben előirányzott beruházásokra a költségvetési juttatást kamatmentesen bocsátja a beruházó rendelkezésére.

(2) A Bank kamatot számít a tervévi üzembehelyezéssel tervezett, de a tervévben üzembe nem helyezett (áthúzódó) beruházás megvalósításához szükséges költségvetési juttatás után. A kamatot a tervévet követő év január 1. napjától mindaddig fel kel] számítani, amíg az üzembehelyezési eljárás alá eső beruházás üzembehelyezése meg nem történik, illetve az egyéb beruházásokról a pénzügyi elszámolás a Bankhoz be nem érkezik.

(3) A Bank az üzembehelyezési határidőt értékhatár feletti beruházásoknál a befejezést előíró éves beruházási terv, értékhatár alatti beruházásoknál az engedélyokmány (engedélylap) alapján vizsgálja.

(4) A kamat mértéke:

1 millió forintig évi 8%

(legalább 5.000 forint)

1- 5 millió forint között évi 2%

(legalább 5.000 forint)

5-20 millió forint között évi 1%

20-50 millió forint között évi 3/4%

50 millió forint felett évi 1/2%

(5) A Bank a felszámított kamatot a vállalat egyszámlájáról, költségvetésben gazdálkodó szerv esetén a "fedezetlen tételek függő számlá"-járól hívja le.

(6) A beruházó nem mentesül a kamatfizetési kötelezettség alól azon a címen sem, hogy az üzembehelyezés feltételeinek biztosítása az irányító hatóság intézkedése, vagy mulasztása következtében nem történt meg.

Vhr. 164. § A felújítások pénzügyi forrásai

(1) A vállalat felújításainak pénzügyi forrásai:

a) az értékcsökkenési leírás felújítási hányada (ideértve az irányító hatóság által más vállalatoktól átcsoportosított felújítási hányadot is),

b) a tervévet megelőző évi felújítási alap maradványa,

c) a vállalati felújítási célra engedélyezett költségvetési juttatás,

d) a községfejlesztési alap a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatoknál,

e) az értékesített állóeszközökből származó bevétel,

f) a kiselejtezett állóeszközök maradék értéke,

g) a felújítási munkák során visszanyert anyagok értéke,

h) a vállalatfejlesztési alap,

i) a jogszabályban megállapított egyéb eszköz (pl. a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatoknál a tanácsi érdekeltség).

(2) Az értékcsökkenési leírás felújítási hányadával a vállalat rendelkezik. A rendelkezési jogot az irányító hatóság kivételesen (új vállalat stb.) korlátozhatja. A korlátozás csak a vállalatok olyan körére terjedhet ki, amelyek tekintetében a tervévi felújítási hányad együttes összege az irányító hatóság felügyelete alatt álló összes vállalatok tervévi felújítási hányadainak 10%-át - tanácsi vállalatok esetében 20%-át - nem haladja meg. A korlátozás következtében az érintett vállalatoknál fel nem használható felújítási hányadrészeket az irányító hatóság elvonhatja és más vállalatok rendelkezésére bocsáthatja.

(3) Az irányító hatóságnak az átcsoportosításról az éves építési felújítási mutató lebontásával egyidejűleg intézkednie és erről a 23/a. - 23/b. számú mellékletnek megfelelő jegyzék két példányával a Bankot értesítenie kell. Az irányító hatóság az elvont összegből tartalékot képezhet. A végrehajtott átcsoportosítás azonban nem módosítható.

(4) A vállalati felújítási célra engedélyezett költségvetési juttatást vállalatonként az irányító hatóság állapítja meg és az később nem vonható vissza. Nem szabad költségvetési kiegészítést juttatni olyan vállalat részére, amelytől a felújítási hányad egy része elvonásra került.

(5) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács a felújítások pénzügyi forrásait saját, valamint a felújításban érdekelt alsó fokú tanácsok községfejlesztési alapjából kiegészítheti.

(6) A Bank a költségvetési kiegészítések előjegyzéséről és az átcsoportosítások végrehajtásáról az irányító hatóságot és a vállalatot értesíteni köteles.

(7) A felújítási pénzügyi forrásokat a vállalatnál alapszerűen kell kezelni; a tervévben elvégzett műszaki teljesítmények elszámolása után a maradványt a következő évre át kell vinni.

Vhr. 165. § A felújítási hányad megelőlegezése

(1) A Banktól előleg kérhető a következő évi felújítási hányad terhére, ha a felújító egyébként csak a következő évben elvégezhető felújítási munkát a tervévben kíván végrehajtani.

(2) A Bank a felújítási hányadot megelőlegezheti, ha a munkák elvégzésének előfeltételei biztosítva vannak, a tárgyévi felújítási hányad felhasználása szabályszerű és a megelőlegezés a következő évi felújítási munkák zavartalan elvégzését nem akadályozza.

(3) Építési felújítás esetében a kérelemhez csatolni kell a kivitelező felügyeleti hatóságának nyilatkozatát a szükséges kivitelezői kapacitás biztosításáról.

(4) Az előlegként folyósított összeg után a Bank évi 3% kamatot számít fel a felújító egyszámlája terhére.

Vhr. 166. § Az értékcsökkenési leírás befizetése

(1) A vállalatoknak be kell jelenteniök a Bankhoz

a) évenként január 15-ig a tervévre tervezett teljes értékcsökkenési leírás felújítási hányadának összegét,

b) negyedévenként az első hónap 15. napjáig az előző negyedév végén mutatkozó állóeszközállomány alapján számított negyedévi értékcsökkenési leírás összegét, beruházási és felújítási hányad bontásban.

(2) A vállalat köteles az állóeszközállomány alapján számított negyedévi értékcsökkenési leírás egy hónapra eső összegét (beruházási hányad, felújítási hányad bontásban) havonta, legkésőbb a tárgyhói napot követő hónap 5. napjáig átutalni a Bankhoz.

(3) Az értékcsökkenési leírás befizetését a Banknak ellenőriznie kell. A Bank késedelmes befizetés esetében a vállalatra napi 2 ezrelék bírságot róhat ki. Ha a befizetés az előírt határidőt követő 10. napig nem történik meg, a Bank az értékcsökkenési leírás esedékes összegét a vállalat egyszámlájáról lehívja.

(4) A Bank a IV. negyedévben az I-III. negyedévi befizetések és a IV. negyedévre vonatkozó bejelentés alapján helyesbíti az (1) bekezdés a) pontja szerint bejelentett tervszámot.

(5) A vállalat köteles az éves mérlegében elszámolt tényleges értékcsökkenési leírás és az ilyen címen a Bankhoz teljesített befizetések különbözetének pénzügyi rendezése érdekében a 24. számú melléklet szerint elszámolást készíteni és azt a tervévet követő év január 31-ig a Bankhoz benyújtani. Az elszámolás eredményeképpen mutatkozó pótbefizetési kötelezettségének a vállalat köteles az elszámolás beküldésével egyidejűleg eleget tenni. Az esetleg mutatkozó túlfizetés összegét a Bank a vállalat egyszámlájára visszautalja. A január 31.-e után beérkező elszámolásokban szereplő visszatérítési igényeket a Bank nem teljesíti.

(6) Az élőfa-állomány után értékcsökkenést befizetni nem kell. Az újraerdősítés (erdőfelújítás) a kitermelt fatömeg után befizetett tőár (erdőfenntartási alap) terhére történik.

Vhr. 167. § Egyéb pénzügyi forrásokból végzett beruházások és felújítások fedezetének biztosítása

(1) Az egyéb pénzügyi forrásokból (vállalatfejlesztési alap, exportfejlesztési alap stb.) megvalósuló önálló beruházások és felújítások teljes pénzügyi fedezetét a megvalósítás megkezdése előtt át kell utalni a Bankhoz. A Bank fizetéseket csak az átutalt összeg erejéig teljesít.

(2) Az átutalt pénzügyi fedezetet költségvetési juttatással helyettesíteni nem szabad.

(3) Az egyéb pénzügyi forrásokból végezhető építési beruházások és felújítások megvalósításához - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - építési mutatót kell biztosítani.

(4) A vállalatfejlesztési alapból, az exportfejlesztési alapból, községfejlesztési alapból, valamint a tanácsi érdekeltségből végezhető építési beruházások és felújítások megvalósításához az éves népgazdasági tervben együttesen jóváhagyott anyagi-műszaki fedezet felett az áthúzódás mértékének, illetve a képződő alapok nagyságának megállapításáig - legkésőbb azonban április 30-ig - a Bank rendelkezik; ebből elsősorban a folyamatban levő munkák anyagi-műszaki fedezetét kell biztosítani. A fennmaradó - az új munkák fedezetére felhasználható - fedezetet az Országos Tervhivatal osztja fel az irányító hatóságok között. Az említett határidőt követően új munkákhoz az építési mutató biztosítását a beruházónak (felújítónak) irányító hatóságától kell kérnie.

(5) A (4) bekezdésben fel nem sorolt egyéb pénzügyi forrásokból végezhető építési beruházások és felújítások megvalósításához szükséges anyagi-műszaki fedezet biztosítását a beruházónak (felújítónak) az egész tervévben a Banktól kell kérnie.

XXII. FEJEZET

PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS, BANKSZERVEZET

R. 34. §

Pénzügyi lebonyolítás

(1) A beruházás, illetve felújítás pénzügyi lebonyolításához szükséges eszközöket az erre a feladatra a pénzügyminiszter által kijelölt bankok kezelik és folyósítják.

(2) A beruházások, illetve felújítások tervezésére és megvalósítására vonatkozó szerződéseket - jogszabályban meghatározott esetekben - a Bankhoz be kell jelentem. Jogszabály egyéb okmányok benyújtását is kötelezővé teheti.

(3) A Bank csak elvégzett munka (teljesített szolgáltatás) ellenértékét folyósítja; az építőipari, valamint a technológiai szerelési munkák ellenértékének folyósítása a végzett teljesítményhez igazodóan, a pénzgazdálkodás rendjének megfelelően, folyamatosan történik

(4) A Bank folyósítást csak akkor teljesíthet, ha a beruházást engedélyezték, a szerződés bejelentése megtörtént és a jogszabályokban megállapított egyéb feltételeket teljesítették.

(5) A döntőbizottság a beruházót (felújítót) kötelezheti, hogy a rendelet rendelkezései ellenére költségvetési juttatásból felhasznált összeget, vagy annak egy részét a vállalat saját eszközeiből (eredményéből) térítse meg.

(6) Ha a kivitelező - az építtető előzetes hozzájárulásával - a tervdokumentációtól eltérő olyan megoldást alkalmaz, amely az építmény minőségének, tartósságának, rendeltetésszerű használatának megváltoztatása és az építészeti követelmények csökkenése nélkül megtakarítást jelent, az ebből származó eredmény a kivitelezőt illeti.

Vhr. 168. § Bankszervezet

(1) A beruházások és felújítások pénzügyi lebonyolítását és ellenőrzését a (2)-(5) bekezdés szerint illetékes pénzintézet látja el.

(2) Az állami vállalatok beruházásainak és felújításainak, a költségvetési és a társadalmi szervek beruházásainak, valamint az állami lakóház javítási munkáknak bankszerű lebonyolítását és ellenőrzését a Magyar Beruházási Bank végzi.

(3) A Magyar Nemzeti Bank végzi - a lakásszövetkezetek és takarékszövetkezetek kivételével - a szövetkezeti beruházások és felújítások bankszerű lebonyolítását és ellenőrzését, valamint a költségvetési szervek és a társadalmi szervezetek felújításainak bankszerű lebonyolítását. A költségvetési szervek és a társadalmi szervezetek felújításainak ellenőrzése költségvetésük végrehajtásának ellenőrzése keretében történik; a Magyar Nemzeti Banknak ezzel kapcsolatos ellenőrzési feladatait a pénzügyminiszter állapítja meg.

(4) Az Országos Takarékpénztár a községfejlesztési alap terhére végzett munkák, állami öröklakásépítkezések, szövetkezeti lakóházépítkezések bankszerű lebonyolítását és ellenőrzését, valamint a lakosság állami támogatással végrehajtott beruházásaival kapcsolatos bankfeladatokat látja el.

(5) A pénzügyminiszter a (2)-(4) bekezdésben foglaltak alól kivételt engedélyezhet.

Vhr. 169. § A beruházások pénzügyi lebonyolításának előfeltételei

(1) A beruházás pénzügyi lebonyolításának előfeltételei a következők:

a) a beruházás engedélyezése megtörtént és erről a Bankot értesítették, valamint

b) a jóváhagyott éves tervnek megfelelően az irányító hatóság az előirányzatot lebontotta és ennek alapján a Bank a beruházás előirányzatát megnyitotta, ezeken kívül

c) az egyéb vagy kiegészítő pénzügyi forrásokból megvalósuló beruházásoknál a pénzügyi fedezet biztosítása e rendelet előírásainak megfelelően megtörtént,

d) gépipari termékeknél a b) pontban meghatározott feltételek hiányában a megrendelés a Vhr. 160. § (1) bekezdés szerint történt,

e) a költségvetés (költségelőirányzat) alapján megvalósítható munkák esetében az előírt tervdokumentáció rendelkezésre áll és a költségvetésnek (költségelőirányzatnak) a Bankhoz történő beküldése megtörtént,

f) szerződésbejelentési kötelezettség alá eső munkáknál a szerződések beküldése, a saját vállalkozásban végzett munkáknál a munka bejelentése megtörtént és a Bank ezeket előjegyzésbe vette.

(2) A beruházás engedélyezése előtt elvégezhető munkák (a beruházási program előkészítését megelőző és a beruházási program kidolgozására irányuló munkák) pénzügyi lebonyolításának előfeltételei:

a) a pénzügyi fedezet biztosítása, valamint

b) szerződésbejelentési kötelezettség alá eső munkáknál a szerződések beküldése és ezeknek a Bank által történő előjegyzésbe vétele.

Vhr. 170. § A költségvetések beküldése a Bankhoz

(1) A beruházó köteles a kivitelezési tervdokumentáció részét képező költségvetést, ideértve az általános és részletes költségvetéseket is, legkésőbb a megvalósításra kötött szerződés bejelentésével egyidejűleg - saját vállalkozás esetében a megvalósítás megkezdése előtt - a Bankhoz beküldeni. Szakaszos beruházás esetében a vonatkozó szakasz költségvetését kell beküldeni.

(2) A Bank a beruházás költségvetését (pótköltségvetését) a pénzügyi lebonyolítás alapjául csak akkor fogadja el, ha az a biztosított pénzügyi fedezetet nem lépi túl.

(3) Részben társadalmi munka igénybevételével megvalósuló beruházás esetében a beruházónak a társadalmi munkával megvalósuló munkarészeket és azok értékét a költségvetés szerkezetének megfelelő jegyzékbe kell foglalnia. A beruházó a jegyzéket a költségvetéssel együtt köteles a Bankhoz beküldeni. A beruházás előirányzatának a társadalmi munkával csökkentett előirányzatra kell csak fedezetet nyújtania.

Vhr. 171. § Beruházási szerződésbejelentési kötelezettség

(1) A beruházónak a beruházás megvalósítására kötött 50.000 forint összeget meghaladó szerződést - ideértve a kapacitásszerződést is - annak létrejöttétől számított 5 napon belül a Bankhoz be kell jelentenie. A beruházó a szerződés módosítását, illetőleg felbontását köteles 5 napon belül a Bankhoz bejelenteni; a módosítást csak az esetben, ha az a teljesítési határidőre vagy a szerződés összegére vonatkozik.

(2) Nem kell beküldeni a Bankhoz azt a szerződést, amelyet a megkötéstől számított 8 napon belül teljesíteni kell.

(3) A beruházónak a beruházások megvalósítására építőipari kisiparossal kötött építési szerződést összegre való tekintet nélkül; kisiparossal vagy magánszeméllyel kötött, 20.000 forint összeget meghaladó egyéb szerződést - annak megkötésétől számított 5 napon belül - a Bankhoz be kell jelentenie. A Bank csak az előjegyzett szerződés alapján fogad el átutalási megbízást.

(4) A bejelentéshez csatolni kell a szerződést, ideértve a külön okiratokba foglalt feltételeket is. Ha a beruházó a költségvetést (költségelőirányzatot) a Banknak előzetesen még nem küldte be, azt is mellékelnie kell.

(5) A beruházónak a saját vállalkozásban végzendő, 50.000 forintot meghaladó beruházását a Bankhoz ugyancsak be kell jelentenie

(6) A bejelentéseket a 25. számú mellékletben megjelölt, megfelelő nyomtatványon kell megtenni, feltüntetve azt a beruházási egységet, amelyre a bejelentés vonatkozik.

Vhr. 172. § A szerződések előjegyzése

(1) A Bank a beküldött - szabályszerűen felszerelt - szerződéseket, valamint a saját vállalkozásban végzendő munkákra vonatkozó bejelentéseket, amennyiben a pénzügyi lebonyolítás előfeltételei fennállanak, előjegyzi és erről a szerződő feleket a szerződés beérkezésétől számított 10 napon belül értesíti. A Bank, ha a szerződést előjegyezte, a szerződésszerű teljesítés ellenértékét köteles folyósítani.

(2) Ha a szállító (kivitelező, stb.) a szerződés megkötésétől számított 20 napon belül a szerződés előjegyzéséről a Banktól értesítést nem kapott, jogosult a szerződés egy példányát (hitelesített másolatát) a Bankhoz előjegyzés végett beküldeni.

(3) A Bank a szerződéselőjegyzés esetleges akadályáról 10 napon belül köteles az érdekelteket értesíteni.

Vhr. 173. § Fizetés beszedési megbízással és átutalással

(1) Ha mindkét fél a beszedési megbízási rendszerbe tartozik, a beruházás (felújítás) megvalósításából a beruházóval (felújítóval) szemben keletkezett pénzkövetelések közül azokat, amelyek tervezési és építési, valamint technológiai szerelésre kötött szerződés teljesítéséből erednek, a Vhr. XXIII.-XXV. fejezetek, a szállítási és egyéb szerződések teljesítéséből eredőket pedig a XXVI. fejezet előírásai szerint kell beszedési megbízás benyújtásával érvényesíteni.

(2) Ha az egyik fél nem tartozik a beszedési megbízási rendszerbe, a beruházás (felújítás) megvalósításából keletkezett pénzkövetelést átutalási megbízás útján kell kiegyenlíteni.

Vhr. 174. § A beruházások költségeinek folyósítása

(1) A beruházó a tervévben csak az éves beruházási tervben meghatározott előirányzat és annak anyagi-műszaki mutatói, valamint az engedélyezett túlteljesítés (Vhr. 19. §) erejéig igényelhet a Banktól folyósítást.

(2) Ha a beruházás éves anyagi-műszaki mutatói, valamint az engedélyezett túlteljesítés a Bank által előjegyzett szerződés szabályszerű teljesítése ellenértékének ki-egyenlítésére nem nyújtanak fedezetet, a Bank az ellenértéket a beruházó részére biztosított teljes pénzügyi fedezet terhére kiegyenlíti. A Bank az éves anyagi-műszaki mutatót és az engedélyezett túlteljesítést meghaladó összeg után a beruházóra 10% bírságot róhat ki.

(3) A Bank szerződésbejelentési kötelezettség esetében - ideértve a saját vállalkozásban végzett munkák bejelentését is - az előjegyzett bejelentés alapján és annak előjegyzett összege erejéig teljesíthet fizetéseket.

(4) A Bank a szerződésbejelentési kötelezettség alá nem eső munkákkal, beszerzésekkel és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos beszedési (fizetési) megbízásokat a beruházás éves előirányzatának szerződéselőjegyzéssel le nem kötött és szerződés-bejelentési kötelezettség alá nem eső kifizetésekkel igénybe nem vett összege erejéig teljesít. Ha a beruházó a fedezetlen beszedési megbízásban érvényesített követelést érdemben nem kifogásolja, a Bank a szállítót (kivitelezőt, szolgáltatót) azzal értesíti, hogy követelését a Bank által adott értesítés csatolásával a beruházó egyszámlája (költségvetési szervnél: "fedezetlen tételek függő számla") terhére benyújtott azonnali beszedési megbízással érvényesítse. Az egyszámláról kiegyenlített követeléseket a vállalatnak tervévi eredménye terhére kell elszámolnia.

(5) A tervévi megvalósításra vonatkozó számlákat olyan időpontig kell benyújtani, hogy azok a tervévet követő év január 31-ig folyósításra kerüljenek. A szállító (kivitelező, stb.) késedelmes számlázása, illetve beszedési megbízás késedelmes benyújtása esetében a Bank az ellenértéket a benyújtás évének előirányzata terhére teljesíti és a számlajárandóság 1 ezrelékének megfelelő, de legalább 1000 forint bírságot ró ki a szállítóra (kivitelezőre, stb.). A folyósított összeggel a Bank a beruházás tárgyévi előirányzatát megemeli.

(6) A külkereskedelmi vállalat beruházás megvalósítására a külföldi szállítóval szerződést köthet a belföldi megrendelővel kötött szerződés előjegyzése előtt is, ha

a) a beruházót irányító hatóság a megrendelésen a beruházás engedélyezését igazolta és

b) a Vhr. 160. § (1) bekezdésének a) pontja szerint szükséges előfeltétel fennáll.

(7) Ha a beruházó szerződésbejelentési kötelezettségének a teljesítésig nem tesz eleget, a külkereskedelmi vállalatnak beszedési megbízásához a vonatkozó megrendelést vagy annak hitelesített másolatát is csatolnia kell.

Vhr. 175. § A vállalati felújítások pénzügyi lebonyolítása

(1) A vállalati felújítás megvalósítására kötött szerződést és annak módosítását, valamint a saját vállalkozásban végzendő felújítási munkát a felújítónak a Vhr. 171. § előírásai szerint kell a Bankhoz bejelentenie. Nem kell bejelenteni a gép és egyéb berendezés felújítására vonatkozó szerződést, továbbá ezek saját vállalkozásban történő felújítását,

(2) A Bank a bejelentett szerződést (saját vállalkozásban végzendő munkát), illetve annak módosítását előjegyzi, és erről a felújítót és a kivitelezőt (szállítót) értesíti. A Bank bejelentési kötelezettség alá eső munkánál (beszerzésnél, stb.) az előjegyzés alapján és a vállalati összeg erejéig teljesít fizetést.

(3) A Bank a beszedési (fizetési) megbízást az éves pénzügyi fedezet - építési munkák esetében az éves felújítási építési mutató - erejéig egyenlíti ki. Az éves pénzügyi fedezeten és a felújítási hányad megelőlegezésén felüli igényeket - az egyszámlát terhelő 10% bírság kirovása mellett - a felújító következő évi felújításainak pénzügyi fedezete terhére folyósítja. Az éves felújítási építési mutató túllépése esetében is 10% bírságot ró ki.

(4) A felújítási előirányzat terhére megvalósított beruházásról pénzügyi elszámolást és értékelést nem kell a Bankhoz beküldeni.

(5) A teljesített folyósítás után a Bank a tervév végén másfél ezrelék kezelési költséget számít fel a vállalat egyszámlája terhére.

Vhr. 176. § Költségvetési szervek felújításainak pénzügyi lebonyolítása

(1) A költségvetési szervek felújításainak megvalósítására kötött szerződéseket és költségvetéseket a Bankhoz bejelenteni nem kell.

(2) A kötségvetési szervek felújításaik költségeit megfelelő számlájukról egyenlítik ki.

Vhr. 177. § Egyéb pénzügyi forrásokból végzett beruházások és felújítások pénzügyi lebonyolítása

(1) Egyéb pénzügyi forrásokból (válla* latfejlesztési alap, stb.) megvalósuló beruházás és felújítás pénzügyi lebonyolítását a Bank akkor kezdheti meg, ha

a) a teljes pénzügyi fedezetet a Bankhoz átutalták,

b) programkészítési kötelezettség esetében a beruházási programot beküldték,

c) a tervévre szükséges építési mutató biztosítása megtörtént,

d) a bejelentési kötelezettség alá eső szerződést, illetve saját vállalkozásban végzendő munkát a Bankhoz bejelentették,

(2) A Bank a szerződéseket a pénzügyi fedezet erejéig jegyzi elő és fizetéseket annak erejéig teljesít. Az építési munkákra évenként teljesíthető fizetések összegét a tervévre megállapított építési mutató határozza meg.

(3) Egyéb forrásokból végzett beruházásra és felújításra folyósított összeg után a Bank a tervév végén másfél ezrelék kezelési költséget számít fel, az egyszámla (költségvetési szervnél: "Fedezetlen tételek függő számla") terhére.

XXIII. FEJEZET

ELSZÁMOLÁS TERVEZÉSI SZERZŐDÉS ALAPJÁN

Vhr. 178. § A tervezési munkák elszámolásának rendszere

(1) A tervező munkájának ellenértékét a munka befejezése után végszámlában köteles érvényesíteni. A tervező a tervév végéig be nem fejezett munkákról évvégi elszámolást is köteles benyújtani.

(2) Az állami tervező vállalatnak tevékenysége folyamatos pénzellátásához a Banktól ellátmányt kell igényelnie.

Vhr. 179. § A végszámla összeállítása

A tervezőnek végszámlájában az összes tervezői munkák értékét el kell számolnia, a generáltervezőnek azonban külön ki kell mutatnia a saját és az altervezői munkák díját, az altervezőnek pedig a saját és a másodaltervezői munkák díját. A generáltervezőt megillető járandóság megállapítása céljából a végszámla összegéből le kell vonni a korábbi évvégi elszámolások összegét, valamint az altervezők részére teljesített fizetéseket. Így kell eljárni az altervezői elszámolásnál is másodaltervező esetében.

Vhr. 180. § A végszámla benyújtása

(1) A tervező, az altervező és a másodaltervező végszámláját a teljesítéstől számított 20 napon belül beszedési megbízás útján közvetlenül a beruházó (felújító) szerződésben megjelölt számlája ellen köteles a beruházási (felújítási) számlát vezető bankfióknál benyújtani. Késedelmes benyújtás esetében a Bank napi 500 forintig terjedő bírságot róhat ki,

(2) A generáltervező beszedési megbízásához a végszámlát annak igazolásával köteles csatolni, hogy saját végszámláját és az altervezői végszámlákat a beruházónak (felújítónak) megküldötte.

(3) Az altervezőnek, a másodaltervezőnek beszedési megbízásához végszámláját annak igazolásával kell csatolnia, hogy a másodaltervező saját számlája 3 példányát az altervezőnek, az altervező pedig saját, valamint a másodaltervező számláját 2-2 példányban a generáltervezőnek megküldötte.

Vhr. 181. § Folyósítás a végszámla alapján

(1) A Bank a szabályszerű beszedési megbízást 10 napos kifogásolási határidővel köteles előjegyezni és erről a feleket értesíteni. A kifogásolási határidőt a Bank indokolt kérelemre egy ízben 10 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A beruházónak (felújítónak), illetőleg a tervezőnek kifogásait a határidőn belül kell a Bankkal közölnie.

(3) A Bank a beszedési megbízást teljes összegben teljesíti, ha határidőn belül kifogás nem érkezett, vagy azt nem fogadta el. Ha a Bank a kifogást elfogadja, a kifogásolt összeg erejéig a folyósítást megtagadja és erről a feleket értesíti. A beruházó (felújító), illetőleg a tervező elutasított igényét, vagy elkésett kifogásait döntőbizottságnál érvényesítheti.

(4) A Bank jogosult a folyósítástól számított hat hónapon belül a végszámlával kapcsolatos kifogását a döntőbizottságnál érvényesíteni.

(5) Ha a tervező a tervezési szerződés teljesítéséhez szükséges építőipari tevékenység elvégzésével kivitelező vállalatot bíz meg, a kivitelező az építőipari munkák elszámolására vonatkozó rendelkezések szerint köteles az elszámolást összeállítani és érvényesíteni, az ellenértéket a beruházó (felújító) számlájával szemben kell igényelnie és a műszaki ellenőr feladatainak ellátásáról a tervezőnek kell gondoskodnia,

Vhr. 182. § Évvégi elszámolás

(1) Ha a tervezői szolgáltatás teljesítése a tervév végéig nem történik meg, a tervezőnek az évvégi elszámolásban a teljesítés ellenértékét a tervévben végzett tervezői szolgáltatás százalékos készültségi foka és a szerződés összege alapján kell kiszámítania.

(2) A tervezőnek az évvégi elszámolásról beszedési megbízást kell a Bankhoz a tervévet követő év január 20. napjáig a beruházó (felújító) szerződésben megjelölt számlája ellen benyújtania. A generáltervező (altervező) az évvégi elszámolásában csak saját teljesítményét számolhatja el.

(3) A Bank a beszedési megbízást kifogásolási határidő nélkül azonnal teljesíti.

Vhr. 183. § Állami tervező vállalatok pénzellátása

(1) A kizárólag tervezői tevékenységet folytató tervezőnek teljes eszközszükségletére a Bank ellátmányt bocsát rendelkezésre. Ha a tervező egyéb tevékenységet is folytat, e tevékenységének eszközszükségletére hitelt igényelhet.

(2) A tervezőnek az ellátmányt a jóváhagyott negyedéves operatív termelési tervében előirányzott tervezői tevékenysége (termelési érték) alapján kell igényelnie. A Bank az ellátmányt havi ütemezésben folyósítja.

(3) A negyedévi ellátmány felhasználását a negyedévi mérlegbeszámolóban kimutatott termelési érték alapján kell ideiglenesen rendezni.

(4) Az ellátmány végleges elszámolása az évközben benyújtott tervezői végszámlák és az évvégi elszámolások alapján történik.

XXIV. FEJEZET

ELSZÁMOLÁS ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS ALAPJÁN

Vhr. 184. § Az építési munkák elszámolásának rendszere

(1) Az állami vállalat által teljesített építőipari munkát

a) negyedéves számlával és az építkezés befejezése után utolsó számlával, vagy

b) részszámlával és az építkezés befejezése után utolsó részszámlával kell elszámolni.

(2) Negyedéves számlával és az építkezés befejezése után utolsó számlával kell elszámolni - a (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - az 50.000 forint kivitelezési értéket meghaladó építőipari munkát.

(3) Negyedévenként részszámlával és az építkezés befejezése után utolsó részszámlával kell elszámolni a munkát, ha az építtető és a kivitelező rögzített áras szerződést kötött.

(4) Ha a szerződés összege 50.000 forintot nem haladja meg, a generálkivitelező az építtetővel csak a munka befejezése után számolhat el az utolsó számlára vonatkozó rendelkezések szerint.

(5) Az alvállalkozónak - a Vhr. 189. §-ának (2) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve - a generálkivitelezővel ugyanúgy kell elszámolnia, mint a generálkivitelezőnek az építtetővel. Az elszámolás módját az alvállalkozási szerződésben kell rögzíteni.

(6) A kivitelező a kifogás folytán nem folyósított, illetve visszahívott összegeket számlájában elismerésig, illetve döntésig nem szerepeltetheti.

(7) Ha a kivitelezés során a szerződés összege módosul, az építőipari munkát továbbra is változatlan rendszerben kell elszámolni.

Vhr. 185. § Az összevont teljesítményi előleg

(1) Az építtetővel történő elszámolástól függetlenül az építőipari forgóalappal ellátott kivitelezőnek valamennyi saját építőipari tevékenységével kapcsolatban - a munkákat akár generálkivitelezői, akár alvállalkozói minőségben végzi - minden hó 1-én és 16-án összevont teljesítményi előleget kell az egyszámlavezető bankfióktól igénybe vennie.

(2) Az összevont teljesítményi előleg összegét a tervezett - jövedelmezőséggel csökkentett - tárgyhavi termelési érték 50-50%-ában kell megállapítani. A Bank az összevont teljesítményi előleget a kivitelező vállalat által közölt adatok alapján a részére megnyitott "Összevont teljesítményi előleg elszámolási számla" terhére folyósítja.

(3) Építőipari forgóalappal nem rendelkező vállalat - amennyiben építőipari munka végzésére jogosult - havonként is elszámolhat a negyedéves elszámolásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

Vhr. 186. § Az összevont teljesítményi előleg hóvégi elszámolása

(1) A kivitelezőnek a teljesítményi előleg hóvégi elszámolásának összegét a vállalat építőipari tevékenységének egy főre eső tervezett havi termelési értéke és a tárgyhavi tényleges - építésvezetőségenként (munkahelyenként) részletezett - összes építőipari állományi munkáslétszám szorzata alapján kell megállapítania. A Bank a kivitelező kérésére engedélyezheti az előlegelszámolás összegének eltérő megállapítását.

(2) A kivitelezőnek a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a hóvégi előlegelszámolást a Bankhoz a 26. számú mellékletben közölt minta szerint 2 példányban benyújtania. A Bank az elszámolást a hónap 12. napjáig rendezi.

(3) Ha a Bank megállapítja, hogy a kivitelező hóvégi előlegelszámolását helytelenül állította össze, a jogtalanul igénybe vett összeget köteles visszahívni és a visszahívott összeg után - a rendezés napjától a visszahívás napjáig - napi fél ezrelék (legkevesebb 1000 forint) bírságot számíthat fel.

Vhr. 187. § Az összevont teljesítményi előleg rendezése a negyedév végén

(1) A Bank a tárgynegyedévben és a tárgynegyedévet követő hó első és utolsó napja között befolyó bevételeket a kivitelező előző negyedévi összevont teljesítményi előlegelszámolási számláján, a tárgynegyedévet követő hó után befolyó, az előző negyedéveket illető bevételeket pedig az egyszámláján írja jóvá.

(2) Ha a kivitelező tárgynegyedévi bevétele az összevont teljesítményi előleg elszámolási számlán fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, a Bank az el nem számolt előleget a tárgynegyedévet követő hó utolsó napján a kivitelező egyszámlájáról egyenlíti ki. Ha az egyszámlán a szükséges fedezet nem áll rendelkezésre, a Bank a különbözetet rangsorolja.

(3) Ha a kivitelező az előlegelszámolási számlán fennálló tartozását kiegyenlítette, a Bank a további bevételeket már a tárgynegyedévet követő hó utolsó napja előtt is az egyszámlán írja jóvá.

Vhr. 188. § A negyedéves számla

A negyedéves számlában a negyedéves átadási jegyzőkönyv, illetve jegyzék alapján kell a tárgynegyedévben elkészült munkák tételes elszámolását és szerződésenként a végzett munka pénzügyi elszámolását kimutatni.

Vhr. 189. § A negyedéves jegyzőkönyv kötelező felvétele

(1) Ha az építőipari munkák értéke a generálkivitelezési szerződés szerint az 1 millió forintot meghaladja, a kivitelezőnek és az építtetőnek naptári negyedévenként együttesen negyedéves jegyzőkönyvet kell felvennie.

(2) Ha az alvállalkozási szerződés szerint a kivitelezési munka értéke a 100.000 forintot nem haladja meg, az alvállalkozónak a tárgynegyedévben elvégzett munka ellenértékét a negyedéves jegyzékre vonatkozó előírások szerint kell megállapítania.

(3) A jegyzőkönyvet a szerződésben megállapított időpontban, a tárgynegyedév utolsó hónapjának 25. és az azt követő hónap 2. napja között kell felvenni.

Vhr. 190. § A negyedéves jegyzőkönyv elkészítése

(1) A negyedéves jegyzőkönyvet a 27. számú mellékletben foglalt minta szerint épületenként (építményenként) kell felvenni. A generálkivitelezői és az alvállalkozói munkáról külön-külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Ha az alvállalkozói munkánál jegyzőkönyv felvétele kötelező és a felvételnél az alvállalkozó nem jelenik meg, a munkát a generálkivitelezőnek kell az építtető részére átadnia. Ilyen esetben az alvállalkozónak a jegyzőkönyv felvételére megállapított időpontot megelőzően a generálkivitelező rendelkezésére kell bocsátania az általa készített jegyzőkönyv tervezetét. Ennek az építtető részéről történő aláírásáról, valamint az alvállalkozót illető példányok megküldéséről a generálkivitelezőnek kell gondoskodnia. Ha a generálkivitelező az alvállalkozót illető példányt az alvállalkozó negyedéves számlájának összeállításáig nem küldi vissza, az alvállalkozó jogosult negyedéves számláját az általa összeállított jegyzék alapján benyújtani.

(3) A jegyzőkönyvet a generálkivitelezői munkánál 2 példányban, alvállalkozói munkánál 3 példányban, másodalvállalkozói munkánál 4 példányban kell elkészíteni. Az építtetőt, a generálkivitelezőt, az alvállalkozót, a másod alvállalkozót a vonatkozó jegyzőkönyv egy-egy példánya illeti meg. A számla összeállításához szükséges további példányokat a kivitelező másolatban készítheti el,

(4) Ha az építtető távolmaradásával megakadályozza a jegyzőkönyv együttes felvételét, a kivitelezőnek az átadásra kerülő munkarészek felsorolását, mennyiségét és egységárát a költségvetés és az építési (felmérési) napló alapján egyoldalúan kell megállapítania.

(5) Ha a jegyzőkönyvet a megállapodás szerinti időpontban a kivitelező (alvállalkozó) hibájából nem lehet felvenni, a kivitelező negyedéves számláját csak az építtetővel (a műszaki ellenőrrel) később felvett jegyzőkönyv alapján nyújthatja be.

Vhr. 191. § A negyedéves jegyzőkönyvbe felvehető munkák

(1) A jegyzőkönyvben a tárgynegyedévben végzett munkák mennyiségét a költségvetési tételek sorrendjében és a költségvetés szerinti mértékegységben kell felvenni. A tárgynegyedévben végzett munkának a költségvetési tételekből az előző jegyzőkönyv felvételének időpontjától a jegyzőkönyv felvételének napjáig eltelt idő alatt megvalósult munkamennyiséget kell tekinteni. A jegyzőkönyvben felvett tételeknél fel kell tüntetni a tárgynegyedév kezdetéig elvégzett munkák mennyiségét is.

(2) A jegyzőkönyvbe csak olyan munkát, szerkezeti elemet szabad felvenni, amely a költségvetési kiírásnak megfelel, s amellyel kapcsolatban az Építőipari Költségszámítási Normák (ÉKN) köteteiben egyes szerkezeti elemekre és munkákra megállapított valamennyi műveletet elvégeztek, kivéve, ha a be nem fejezett munka külön kiírt költségvetési tételt jelent, vagy ha a befejezetlen szerkezeti elem a (3) bekezdés szerint elszámolható. Nem vehetők fel a jegyzőkönyvbe azok a külön kiírt költségvetési tételek sem, amelyek csak a helyszínre szállított anyagokra vonatkoznak.

(3) A negyedéves jegyzőkönyvbe a 28. számú mellékletben felsorolt befejezetlen szerkezeti elemeket a költségvetési egységár megállapított százalékos mértékében lehet felvenni, ha a mellékletben megjelölt műveletek elkészültek.

(4) A jegyzőkönyv mennyiségi adatait a kivitelezőnek és az építtetőnek az építési naplóból, vagy az annak mellékleteként vezetett okmányokból (felmérési napló stb.) kell megállapítaniok. Ezekben nem szereplő elvégzett mennyiségeket együttes felmérés alapján kell megállapítani.

(5) A többletmunkát a költségvetési munkákkal együtt, költségvetési kiírás hiányában pedig az építési napló bejegyzésére való hivatkozással, a költségvetési tételek után, többletmunka megjelöléssel kell felvenni. A többletmunkát a költségvetési összeggel szemben elért megtakarítás, illetve a tartalékkeret terhére kell elszámolni.

(6) A pótmunkát a módosított szerződés és a pótköltségvetés alapján a költségvetés szerinti munkákkal egyezően - azok után - pótmunka megjelöléssel kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(7) A jegyzőkönyvbe az akadályoztatási, illetve műemlékhelyreállítási pótlékot is fel kell venni.

(8) A jegyzőkönyvbe nem szabad felvenni a kivitelező által az építtetőnek nyújtott azokat a szolgáltatásokat, amelyek nem az építkezés, hanem az építtető rendes üzemvitelének keretébe tartoznak (pl. rakodás, szállítás, az építtető munkavállalói részére nyújtott étkezés stb.).

(9) Ha a műszaki ellenőr az eltakart munkák ellenőrzését - a Vhr. 120. §-a ellenére - elmulasztja és azt később kibontás útján kívánja ellenőrizni, az ebből származó többletköltséget az építtető egyszámlájáról (költségvetési stb. számlájáról) kell kiegyenlítenie. Ha a kibontáskor a kivitelezési tervdokumentációtól eltérő kivitelezést állapítanak meg, az eltérő kivitelezésből származó kijavítás költsége a kivitelezőt terheli.

(10) Ha a kivitelező az eltakarás időpontjáról az építtetőt nem értesítette, a kibontással és az újbóli elfedéssel kapcsolatos költségek a kivitelezőt terhelik.

Vhr. 192. § A negyedéves jegyzőkönyvbe felvett munkák értékének megállapítása

(1) A jegyzőkönyvvel átadásra kerülő munkát a költségvetés szerinti egységáron kell felvenni, kivéve, ha az egyedi gyártású terméknek az árhatósági rendelkezések alapján megállapított ára eltér a költségvetés szerinti ártól.

(2) Ha az egységár vitás, annak végleges megállapításáig a költségvetésben szereplő egységárat kell alkalmazni; a különbözetet a módosított egységár jóváhagyása utáni első jegyzőkönyvbe kell - a korábbi jegyzőkönyvre való utalással - felvenni.

(3) Ha az előírt anyag helyett más anyag felhasználása elkerülhetetlenül szükséges, a költségvetési egységárat az építtető és a kivitelező együttesen módosíthatja. A számlában "új ár" megjelöléssel a módosításra utalni kell.

(4) Ha a költségvetés a többletmunkára egységárat nem tartalmaz, a jegyzőkönyvben a kivitelező által kiszámított egységárat kell szerepeltetni. Ha az építtető ezzel nem ért egyet, az egységárvita eldöntését az építtetőnek kell kezdeményeznie. A vita eldöntéséig a kivitelezői egységáron kell elszámolni.

(5) A jegyzőkönyvbe az elvégzett munkát anyaggal növelt értékben kell felvenni akkor is, ha az anyagot vagy annak egy részét az építtető bocsátotta a kivitelező rendelkezésére. Ilyen esetben az anyagot az építtető külön számlája alapján a kivitelezőnek egyszámlájáról kell kifizetnie.

(6) A kibontott és ismét beépített anyag értékét a negyedéves számlában elszámolt munka összértékéből visszatérülő anyag címén - az árhatóság által megállapított mértékben - le kell vonni.

(7) A munka értékét akkor is az új anyagárnak megfelelően kell felvenni, ha azt használt anyag felhasználásával valósították meg. Az új és használt anyag értéke közötti különbözetet - az árhatóság által megállapított mértékben - a negyedéves számla összegéből, mint visszatérülő anyagot le kell vonni.

(8) Ha az építkezés részben társadalmi munkában valósul meg, a költségvetés alapján készített számla összegét a társadalmi munka értékével csökkenteni kell.

Vhr. 193. § Véleményeltérés a negyedéves jegyzőkönyv felvételénél

(1) A jegyzőkönyv felvételénél felmerülő véleményeltérés esetében az adatokat a műszaki ellenőr megállapítása szerint kell felvenni. Ha a műszaki ellenőr az építési naplóban a vitatott adatokat már elismerte, ennek megfelelően kell azokat a jegyzőkönyvbe felvenni. Ilyen esetben az építtető igényét a negyedéves számla folyósításától számított 45 napos elévülési határidőn belül döntőbizottságnál érvényesítheti.

(2) Ha a kivitelező az el nem ismert adatokat továbbra is vitatja, a negyedéves számla folyósításától számított 45 napos elévülési határidőn belül igényeit a döntőbizottságnál érvényesítheti.

Vhr. 194. § Megtakarítást jelentő eljárás eredményének elszámolása

(1) Ha a kivitelező a R. 34. §-ának (6) bekezdése szerint olyan eltérő megoldást alkalmaz, amely megtakarítást jelent, az ebből származó eredmény a kivitelezőt illeti. Az elvégzett munka továbbra is a költségvetés szerint számolható el. Ez esetben az esetleges újítási díj a kivitelezőt terheli.

(2) Nem illeti meg a kivitelezőt a megtakarítás eredménye, ha az nyilvánvaló tervezési hiba megszüntetéséből adódik, vagy ha a terveket a kivitelező készítette.

(3) A megtakarítást jelentő eljárás alkalmazásának előfeltétele az építtető előzetes - a tervező véleményének ismeretében adott - hozzájárulása.

(4) A kivitelező köteles az eltérő megoldás műszaki leírását - négy példányban - az építtető rendelkezésére bocsátani annak feltüntetésével, hogy az új eljárás az építkezés minőségének, rendeltetésszerű használatának megváltoztatásával nem jár, illetve az építészeti követelmények csökkentése nélkül megtakarítást jelent.

(5) Az építtető az eltérő megoldás elfogadásáról vagy visszautasításáról 8 napon belül köteles a kivitelezőt értesíteni. Ha a kivitelező e határidőben értesítést nem kap, vagy az építtető észrevételeivel nem ért egyet, az eltérő megoldás alkalmazása tekintetében irányító hatóságához fordulhat. A kivitelező irányító hatósága az építtető irányító hatóságával egyetértésben dönt. Ha egyetértés nincsen, a vitát 3 napon belül a döntőbizottsághoz kell áttenni.

(6) A megtakarítást jelentő eljáráshoz való hozzájárulást az építtetőnek - szükség esetén a tervezőnek - a műszaki leírásra kell rávezetnie és azt köteles 5 napon belül a Bankhoz beküldeni.

(7) A megtakarítást jelentő eljárással kapcsolatos munkafolyamatokat a jegyzőkönyvben olyan arányban kell a költségvetés szerint felvenni, amilyen arányban a munka megvalósult.

Vhr. 195. § A negyedéves jegyzék

(1) Ha az építőipari munka értéke a generálkivitelezési szerződés szerint az 1 millió forintot, alvállalkozási szerződés esetében a 100.000 forintot nem haladja meg, a tárgynegyedévben elvégzett munka értékét a kivitelezőnek negyedéves jegyzékben kell - a 27. számú mellékletben foglalt minta szerint - megállapítani.

(2) A negyedéves jegyzékben a munka értékét a negyedéves jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy az adatokat a kivitelező egyoldalúan rögzíti és a műszaki ellenőr észrevételeit a kifogásolási határidőn belül teheti meg.

Vhr. 196. § A negyedéves számla összeállítása

(1) A negyedéves számlát - a 29. számú mellékletben foglalt minta szerint - az értékadatokkal kiegészített negyedéves jegyzőkönyvek, illetve negyedéves jegyzékek alapján kell elkészíteni.

(2) Az elvégzett munkák nettó (a felvonulási költségek és felárak nélküli) termelési értékét úgy kell megállapítani, hogy a negyedéves jegyzőkönyv (jegyzék) szerint ki kell számítani a költségvetési tételek értékét és ehhez az akadályoztatási költséget és műemlékhelyreállítási pótlékot hozzá kell adni.

(3) A generálkivitelezőnek negyedéves számláját olymódon kell összeállítania, hogy az épületenként tartalmazza alvállalkozóinak számláit, valamint a döntőbizottság és az árhatóság által a tárgynegyedévben megítélt összegeket is.

(4) A negyedéves számlában a nettó termelési értékhez hozzá kell adni az elszámolható felvonulási költségeket, valamint az esetleges felárakat. Ezek együttesen a bruttó termelési értéket alkotják.

(5) A bruttó termelési értékből a kivitelező járandóságának megállapítása céljából le kell vonni a visszatérülő anyagok értékét és a korábbi részfizetéseket.

Vhr. 197. § A negyedéves számla benyújtása

(1) A negyedéves számlát a beszedési megbízás benyújtása előtt a Bank által rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával

- a generálkivitelező a műszaki ellenőrnek egy példányban,

- az alvállalkozó a generálkivitelezőnek három példányban,

- a másodalvállalkozó az alvállalkozónak négy példányban

mellékletekkel együtt köteles megküldeni. Mellékleteknek kell tekinteni a tárgynegyedévben elvégzett munkák és költségek épületenkénti, illetve építményenkénti negyedéves jegyzőkönyvét, illetve negyedéves jegyzékét, továbbá a generálkivitelező (alvállalkozó) által összeállított negyedéves számla esetében az alvállalkozói (másodalvállalkozói) negyedéves számlákat, valamint mellékleteit. A számla benyújtásához a jegyzőkönyv hitelesített másolati példánya is felhasználható.

(2) A negyedéves számlát - a beszedési megbízás mellékleteként - a generálkivitelezőnek a tárgynegyedévet követő hó 12. alvállalkozónak a hó 8., másodalvállalkozónak a hó 4. munkanapjáig kell benyújtania a Bankhoz.

(3) A beszedési megbízást a Bank által rendszeresített formanyomtatványon a generálkivitelező az építtető beruházási (felújítási) számlájával, az alvállalkozó (másodalvállalkozó) pedig a generálkivitelező (alvállalkozó) összevont teljesítményi előleg elszámolási számlájával szemben köteles benyújtani. Egyidejűleg postai feladóvevénnyel (postakönyvi kivonattal) vagy átvételi elismervénnyel igazolniok kell, hogy a számla megküldése az (1) bekezdés szerint megtörtént.

(4) A Bank az előírásoknak megfelelő beszedési megbízást köteles legkésőbb a benyújtást követő napon előjegyezni, vagy a hiányos beszedési megbízást a benyújtónak visszaküldeni.

(5) A Bank a beszedési megbízás előjegyzéséről a benyújtót - az előjegyzéstől számított 12 nap kifogásolási határidő megállapításával - értesíteni köteles. Egyidejűleg értesíteni kell azt is, akinek a számlája ellen a beszedési megbízást benyújtották.

Vhr. 198. § A negyedéves számla kifogásolása és teljesítése.

(1) A beszedési megbízással szemben a kifogást ellenszámlával kell érvényesíteni. Az ellenszámlában kell a kifogásokat indokolni és az eltéréseket összegszerűen kimunkálni, továbbá a negyedéves számla rendszerében a kifogások figyelembevételével összegszerű javaslatot tenni a folyósításra (visszahívásra).

(2) Az ellenszámlát a kifogásolási határidő lejáratának napján 10 óráig kell a Bank által rendszeresített formanyomtatványon három példányban benyújtani.

(3) Az ellenszámlában negyedéves jegyzőkönyv kötelező felvétele esetében a számlának csak számszerűségét lehet kifogásolni, még abban az esetben is, ha a jegyzőkönyv felvétele a Vhr. 190. §-ának (4) bekezdése szerint az építtető távollétében történt. Az építtető egyéb kifogásait a negyedéves számla folyósításától számított 45 napos elévülési határidőn belül a döntőbizottságnál érvényesítheti.

(4) Az ellenszámlában kifogásolható a negyedéves jegyzék alapján benyújtott számlába helytelenül felvett mennyiség és ár is.

(5) A Bank a beszedési megbízás alapján - a határidőn belül beérkezett ellenszámla figyelembevételével - legkésőbb a kifogásolási határidőt követő 2. munkanapon köteles folyósítani. A Banknak a kifogásolási határidő után beérkező ellenszámlákat is meg kell küldenie a kivitelezőnek, hogy az az előzetes egyeztető eljárás előtt már megismerje az építtető kifogásait.

(6) A Bank az ellenszámlát a folyósítással egyidejűleg köteles a kivitelezőnek megküldeni. Ha a kivitelező az ellenszámlában foglalt kifogásokkal nem ért egyet, igényét a folyósítástól számított 45 napos elévülési határidőn belül a döntőbizottságnál érvényesítheti.

(7) Az ellenszámla benyújtására előírt határidő elmulasztása esetében az igényeket a negyedéves számla folyósításától számított 45 napos elévülési határidőn belül lehet a döntőbizottságnál érvényesíteni.

(8) A generálkivitelező a vele szemben az alvállalkozói munkára vonatkozóan az építtető, vagy a Bank részéről érvényesített kifogást az alvállalkozóval szemben visszakövetelési megbízással (visszinkasszóval) érvényesítheti. A visszakövetelési megbízás benyújtásának határideje a folyósítástól, illetve visszahívástól számított 8 nap. A visszakövetelési megbízással szemben az értesítéstől számított 8 napon belül lehet kifogást tenni. Ha az érdekelt fél a visszakövetelési megbízás benyújtásának, illetve kifogásolásának határidejét nem tartja be, igényét ettől számított 45 napos elévülési határidő alatt döntőbizottságnál érvényesítheti. Ugyanezen jog illeti meg az alvállalkozót a másodalvállalkozóval szemben.

(9) Döntőbizottsági eljárás folyamatba tétele előtt az érdekelt félnek - szükség esetén a Bank bevonásával - egyeztető eljárást kell kezdeményeznie. Az egyeztetés napjáról az ellenérdekű felet 8 nappal előbb írásban kell értesíteni. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni és abban a megállapodást tételesen és összegszerűen rögzíteni kell. A keresetlevélhez az egyeztetésről felvett jegyzőkönyvet csatolni, vagy az ellenérdekű félnek az egyeztetésről való távolmaradása esetében az egyeztetés meghiúsulását igazolni kell. Az elismert összeg - jegyzőkönyv csatolásával - azonnali megbízás útján érvényesíthető.

Vhr. 199. § Az utolsó számla

(1) Ha a felek negyedéves számlával számolnak el, a munka befejezése után a kivitelezőnek utolsó számlát kell összeállítania.

(2) Az utolsó számlában az előző negyedéves jegyzőkönyv felvételétől, illetve a jegyzék összeállításától a munka befejezésének időpontjáig elkészült munkát tételesen és az egész munka ellenértékét, valamint a kivitelező végjárandóságát (visszatérítési kötelezettségét) kell kimutatni.

(3) Az utolsó számla elkészítéséhez az előző negyedéves jegyzőkönyvben, illetve jegyzékben még nem rögzített munkáról jegyzőkönyvet kell felvenni, illetve jegyzéket kell készíteni. A jegyzőkönyvet legkésőbb az átadás-átvételi eljárás során kell felvenni. Az utolsó számlát a negyedéves számlára vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni. A számla összegéből le kell vonni az építtető által az egész építőipari munkával kapcsolatban csökkent értékű munkák címén igényelt árleszállítást.

(4) Az utolsó számlát a negyedéves számlára vonatkozó rendelkezések szerint kell benyújtani, kifogásolni és teljesíteni e §-ban foglalt eltérésekkel.

(5) Az utolsó számlát az átadás-átvételi eljárás befejezésének napjától számítva a generálkivitelezőnek 25, az alvállalkozónak 15, a másodalvállalkozónak pedig 10 munkanapon belül kell benyújtania még abban az esetben is, ha járandósága nincs, vagy a számla tartozást mutat. Késedelmes benyújtás esetében a Bank a kivitelezőre napi 500 forint bírságot róhat ki.

(6) Ha az alvállalkozó (a másodalvállalkozó) az általa végzett munkát az átadásátvétel előtt 15 napnál korábban fejezi be és a generálkivitelező azt átvette, utolsó számlát az átadás-átvételi eljárás előtt is benyújthat. Egyébként az alvállalkozó (másodalvállalkozó) utolsó számlát legkésőbb az átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított 30 napos elévülési határidőn belül nyújthat be.

(7) A generálkivitelező az utolsó számlához csatolni köteles az átadás-átvételi eljárásról készült jegyzőkönyvet is.

(8) A Bank az utolsó számlával kapcsolatos beszedési megbízást 15 napos kifogásolási határidővel jegyzi elő.

(9) A vitás összeget a döntőbizottságnál az utolsó számla folyósításától számított 45 napos elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni.

(10) Az utolsó számlába fel nem vett követelést - kivéve a (11) bekezdésben foglaltakat, illetve a már vitássá tett tételeket, vagy észrevételezés alatt álló árakat - a kivitelező később döntőbizottságnál sem érvényesítheti.

(11) A generálkivitelező az utolsó számla benyújtása után - legkésőbb az átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított 45 napon belül - pótszámlát nyújthat be az elkésett alvállalkozói utolsó számlák érvényesítése érdekében.

(12) Ha a kivitelező a költségvetésben jóváhagyott (az érvényes árszabályozási rendelkezések szerint képzett) ártól eltérő ár felszámításával, nyilvánvaló számszaki hiba elkövetésével, kétszeres felszámítással, vagy el nem végzett munka elszámolásával jogalap nélkül gazdagodott, az építtető -az e fejezetben foglalt elévülési határidőktől függetlenül - visszakövetelési jogát a vonatkozó számla kifizetésétől számított egy éves elévülési határidőn belül érvényesítheti. El nem végzett munka esetében azonban nem illeti meg a visszakövetelési jog az építtetőt, ha csak a szerkezet, vagy a szerkezeti elemnek a számla alapját képező, jegyzőkönyvben vagy tételes jegyzékben megállapított, illetőleg elfogadott mennyiségét kifogásolja.

Vhr. 200. § A részszámla

(1) Részszámlában a kivitelezőnek a rögzített áron kötött szerződés alapján elvégzett munkákat munkanemenként a készültségi fok szerint kell megállapítania. Tételes felmérés alapján készült negyedéves jegyzékben csak az olyan szint alatti munkák számolhatók el, amelyeket ismeretlen, előre fel nem tárható talajviszonyok között végeztek.

(2) A generálkivitelező részszámlát a szerződés összegének 90%-áig nyújthat be.

(3) E rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a felek a szerződést a Vhr. 155. §-ának (7) bekezdése szerint az általános szabályoknak megfelelően kötötték meg.

Vhr. 201. § A részszámla benyújtása, kifogásolása és teljesítése

(1) A részszámlát a 30. számú mellékletben foglalt minta szerint kell összeállítani és a Bankhoz benyújtani. A részszámla benyújtására, kifogásolására és teljesítésére a negyedéves számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) A generálkivitelezőnek a számlát három példányban kell az építtető részére megküldenie; az alvállalkozói számlákat mellékelni nem kell.

(3) A részszámlára vonatkozó beszedési megbízással kapcsolatos kifogásokat a részszámla két példányára rávezetett észrevételek útján kell érvényesíteni.

(4) A kivitelező a készültségi fokra vonatkozó kifogás kézhezvételétől számított 5 napon belül a Banknál észrevételt tehet. Az ilyen vitát a Bank az észrevétel beérkezésétől számított 8 napon belül dönti el.

Vhr. 202. § Az utolsó részszámla

Az utolsó részszámla összeállítására a részszámlára, benyújtására, kifogásolására és teljesítésére az utolsó számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a számla összegéből le kell vonni a mennyiségi hiányok, valamint a javítást nem igénylő minőségi hibák értékét.

Vhr. 203. § Elszámolás részteljesítés és előzetes átadás-átvétel esetében

Részteljesítés, vagy előzetes átadás-átvétel esetében az elszámolásra a negyedéves számlára (részszámlára) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A részteljesítésre, vonatkozó számlához csatolni kell az átadás-átvételi eljárásról készült jegyzőkönyvet.

Vhr. 204. § A mennyiségi hiányok elszámolása

(1) A kivitelezőnek az átadás-átvételi eljáráson megállapított mennyiségi hiányok értékét az összes hiányok pótlását követő 10 napon belül kell érvényesítenie. Ha a mennyiségi hiányok pótlását az alvállalkozó és a generálkivitelező különböző időpontra végzi el, a generálkivitelező a saját és az alvállalkozó elszámolását az építtetővel szemben külön-külön érvényesítheti.

(2) Az alvállalkozó által pótolt mennyiségi hiányok értékét az alvállalkozónak a generálkivitelezővel, a generálkivitelezőnek pedig az építtetővel szemben kell érvényesítenie.

(3) A hiányok pótlására vonatkozó elszámolást az utolsó számla előírásai szerint kell érvényesíteni, kifogásolni az alábbi eltérésekkel:

- a számlához műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet csatolni nem kell;

- az elszámolásban a korábban elszámolt teljesítmények mennyiségét és értékét szerepeltetni nem kell;

- a rögzített áras szerződés alapján végzett építkezéseknél a kivitelező a hiánypótlás ellenértékét tételes elszámolás nélkül érvényesítheti.

Vhr. 205. § A felvonulási költségek elszámolása

(1) A kivitelezőnek a munkahelyre településsel kapcsolatosan létesített ideiglenes építmények, valamint a munkavállalók elhelyezési és szállítási költségeit százalékos kulcs alapján vagy tételesen kell elszámolnia.

(2) A százalékos kulcs alapján előirányzott felvonulási költség a kivitelezőt megilleti, illetve ennél többet nem igényelhet, függetlenül a felvonulás tényleges költségeitől.

(3) Tételes kiírás esetében a kivitelező által elfogadott felvonulási költségvetést rögzített áras költségvetésnek kell tekinteni.

(4) Ha a felek a szerződés összegének változása következtében a felvonulási költségkulcsot módosították, a módosítást követő negyedéves számlában (részszámlában) az elszámolást az (5) bekezdésnek megfelelően helyesbíteni kell.

(5) Ha az eredetileg előirányzott munka értékéhez viszonyítva 20%-nál kisebb értékű munka marad el, az eredeti felvonulási költség, ha pedig 20%-nál nagyobb értékű munka marad el, a ténylegesen megvalósított felvonulási munka költsége számolható el. Utóbbi esetben a nem helyi munkavállalók ellátási költségeit az eddig elvégzett munka értéke után, a nem helyi munkavállalókra megállapított százalékos kulccsal kell elszámolni, ha pedig a kivitelező munkásszállás megépítése helyett a munkavállalókat csoportosan szállította a helyszínre, vagy bérelt szálláson helyezte el, a csoportos szállítás költségét és a szállásbérleti díjat külön felszámíthatja. Az így elszámolt költségek nem haladhatják meg az eredeti költségvetésben szereplő felvonulási költséget.

(6) A kivitelező köteles legkésőbb az első negyedéves számla (részszámla) benyújtásáig az építtetővel és a Bankkal közölni, hogy milyen értékű ideiglenes felvonulási épületet kíván megépíteni és ennek figyelembevételével az egyéb felvonulási költségek milyen százalékkal kerülnek a kivitelezés folyamán elszámolásra. A közlésnek tartalmaznia kell a megépítendő épületek felsorolását, légköbméterét (négyzetméterét), légköbméter (négyzetméter) árát, a megépítendő ideiglenes épületek építésének és bontásának értékét külön-külön, valamint az egyéb felvonulási költségek elszámolásának alapját képező kulcs kiszámítását. A közléssel szemben bekövetkező módosítást az építtetőnek és a Banknak be kell jelenteni.

(7) Ha az építtető felvonulási szolgáltatást nyújt a kivitelező vállalat részére, az engedmény mértékét a Bankkal közölni és az elszámolásban érvényesíteni kell.

(8) Az alvállalkozó a felvonulási költségeket - a vonatkozó árhatósági rendelkezések figyelembevételével - a részére megállapított külön százalékos kulcs alapján teljesítményével arányosan számolja el.

Vhr. 206. § Ideiglenes felvonulási épületek hasznosítása

(1) A megépített ideiglenes felvonulási épülettel a kivitelező rendelkezik: azt megtarthatja más építkezés felvonulása céljára; az építtetőnek kívánságára átadhatja; más állami, vagy társadalmi szerv rendelkezésére bocsáthatja, feltéve, hogy az épület fennmaradására - az ingatlan kezelőjének hozzájárulása alapján - az építési hatóság engedélyt adott. Az ingatlan kezelője hozzájárulását csak akkor tagadhatja meg, ha az biztonsági szempontból, vagy működő üzem területén az üzemmenet zavartalan biztosítása szempontjából indokolt.

(2) Az építtető - vagy igényének hiányában más átvevő - köteles a kivitelezőnek a beépített anyagoknak az elhasználódás mértékével csökkentett értékét megtéríteni. Más átvevőnek történt átadás esetében - a kivitelezőnek megtérített beépített anyagértéken kívül - az építtető részére az ideiglenes felvonulási épület építésének az anyagérték nélküli összegét kell megtéríteni. Az átadásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben meg kell határozni az épületbe beépített anyagok mennyiségét és ezeknek az elhasználódással csökkentett értékét.

(3) Az építtető, vagy más átvevő, fizetési kötelezettségének a jegyzőkönyv felvételétől számított 8 napon belül köteles - beruházásra felhasználható forrása terhére - eleget tenni. Az építtető az anyagértéket felújítási előirányzata terhére is kiegyenlítheti, ha a felvonulás felújítás során vált szükségessé. Az építtető a részére megtérített összeget arra a forrásra tartozik visszafizetni, amelyből a beruházás (felújítás) történt.

Vhr. 207. § Szövetkezetek által végzett munkák elszámolása

(1) A szövetkezetnek az építőipari munkát folyamatosan havi számlában, befejezése után pedig végszámlában kell elszámolnia. Az 50.000 forintnál kisebb összegű szerződés esetében a szövetkezet csak végszámlát nyújthat be.

(2) A szövetkezetnek a 31. számú mellékletnek megfelelő havi számlába az elvégzett munka értékét munkanemenkénti készültségi fok alapján kell beállítania. Havi számla a szerződés összegének 90%-a erejéig nyújtható be.

(3) A havi számlát a szövetkezetnek a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig kell beszedési megbízással az építtető beruházási (felújítási) számláját vezető Bankhoz benyújtania annak igazolásával, hogy a számla 3 példányát az építtetőnek megküldte.

(4) A Bank a megbízást 5 napos kifogásolási határidővel jegyzi elő. Az építtető a kifogásait a helyesbített havi számla két példányán feltüntetve küldi meg a Banknak. A Bank a határidőn belül beérkezett kifogás figyelembevételével folyósít és a helyesbített havi számlát a szövetkezetnek megküldi.

(5) A szövetkezetnek a munkák befejezése után a 32. és 33. számú mellékleteknek megfelelő tételes számlából és számlaösszesítőből álló végszámlát kell benyújtania, amely a költségvetés rendszerében tartalmazza az elvégzett munka mennyiségét, egységárát, a szerződés szerinti munka ellenértékét és a szövetkezet végjárandóságát.

(6) A végszámlával kapcsolatos beszedési megbízást az átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított 25 napon belül kell a Bankhoz benyújtani, ehhez csatolni kell a végszámlát és az átadás-átvételi jegyzőkönyvet, valamint annak igazolását, hogy a szövetkezet a végszámla 3 példányát az építtetőnek megküldötte. Késedelmes benyújtás esetében a Bank a kivitelezőre napi 500 forint bírságot róhat ki. A Bank a megbízást 15 napos kifogásolási határidővel jegyzi elő. Az építtetőnek e határidőn belül kell kifogásait az ellenőrzött és záradékolt végszámla két példányán feltüntetve a Banknak megküldenie. A Bank a kifogások figyelembevételével folyósít és egyidejűleg a záradékolt számlát a szövetkezetnek megküldi.

(7) A végszámlával kapcsolatos viták eldöntése végett a végszámla folyósításától számított 1 éves elévülési határidőn belül lehet a döntőbizottsághoz fordulni.

(8) Az építtető a munkák elvégzéséhez szükséges anyagot a szövetkezet részére nem adhat el.

(9) A havi számlába és végszámlába az elvégzett munkát anyaggal növelt értékben kell felvenni akkor is, ha az anyagot vagy annak egy részét az építtető bocsátotta a szövetkezet rendelkezésére. A számla összegéből azonban le kell vonni az építtető által adott, beépítésre került anyag közületi áron számított, fuvarozási és rakodási költségekkel növelt költségvetési értékét. A végszámlában levont összegről az építtetőnek átutalási megbízást kell benyújtania, amelynek alapján a Bank az összeget egyszámlája javára megtéríti.

(10) Szövetkezet által végzett munkánál a felvonulási költségek, hiánypótlási munkák, helyszínen kibontott és ismételten beépített, valamint az egyéb használt anyagok elszámolása tekintetében az állami kivitelező vállalatokra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(11) Ha a szövetkezet a munka elvégzésében alvállalkozó közreműködését veszi igénybe, az összes munkát változatlanul az e § (1)-(10) bekezdése alapján kell elszámolnia azzal az eltéréssel, hogy az alvállalkozó a végszámlájával kapcsolatos beszedési megbízást legkésőbb az átadás-átvételi eljárás befejezésének napjától számított 15 napon belül köteles benyújtani a szövetkezet egyszámlája ellen.

XXV. FEJEZET

TECHNOLÓGIAI SZERELÉSI MUNKÁK ELSZÁMOLÁSA

Vhr. 208. § Elszámolási kötelezettség

A technológiai szerelési munkát végző vállalatok teljesítményeiket naptári hónaponként szerelési számlával kötelesek elszámolni.

Vhr. 209. § Technológiai szerelési számla benyújtása

(1) A szerelési számlát a szerelést végző vállalatok kötelesek a Bank beruházást (felújítást) bonyolító fiókjánál, az alvállalkozók és közreműködő vállalatok pedig a fővállalkozó egyszámláját vezető bankfióknál a beszedési megbízási rendszerben előírt formanyomtatványon benyújtani.

(2) A szerelési számlát a generálkivitelező a beruházónak egy példányban, az alvállalkozó a generálkivitelezőnek három példányban köteles a mellékletekkel együtt megküldeni, s ennek megtörténtét a beszedési megbízás benyújtásakor postai feladóvevénnyel, vagy átvételi elismervénnyel igazolni.

(3) A Bank az előírásoknak megfelelő beszedési megbízást legkésőbb a benyújtást követő napon előjegyzi, megállapítja a kifogásolás határidejét és erről a beruházót (felújítót) értesíti. Az előírásoknak meg nem felelő megbízást a Bank a benyújtónak visszaküldi.

(4) A szerelési számlákra vonatkozó beszedési megbízások kifogásolási határideje 12, az alvállalkozói számlákkal kapcsolatos megbízásoké pedig 6 munkanap.

Vhr. 210. § Elszámolás költségvetés alapján

(1) Ha a technológiai szerelési munkát egységáras költségvetés alapján kell elszámolni, a beszedési megbízást a szerelő vállalat a tárgyhónapot követő hó 12., az alvállalkozó pedig 6. munkanapjáig köteles benyújtani.

(2) Az elszámolást tételes felmérés szerint mindkét fél által aláírt jegyzőkönyv alapján költségvetési egységárakon kell eszközölni. A jegyzőkönyvet a generálkivitelezői munkákról két, alvállalkozói munkákról pedig három példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyv felvétele és annak a beruházó (felújító) részéről történő aláírása az elvégzett munkáknak a beruházó (felújító) részéről történő átvételét nem jelenti.

(3) Az elvégzett munkák mennyiségét a költségvetési tételek sorrendjében és a költségvetés szerinti mértékegységben kell felvenni és a költségvetés szerinti egységáron kell elszámolni, kivéve ha egyedi gyártású termékek kerülnek beszerelésre és ezeknek az árhatósági rendelkezések alapján megállapított ára eltér a költségvetés szerinti ártól.

(4) A jegyzőkönyvben csak befejezett költségvetési tételek szerepeltethetők. A beszerelés megtörténte előtt is felvehetők a jegyzőkönyvbe a munkahelyre leszállított vasszerkezetek.

(5) Ha a műszaki tervek szerint a megvalósításhoz szükséges és beszerelt anyagok mennyisége a költségvetésben kiírt anyagmennyiséget meghaladja (többletmunka), azt a vonatkozó költségvetési munkákkal együtt kell kimutatni. A szerelési díj összege ez esetben csak a beszerelt anyagok mennyiségi változásának arányában módosítható.

(6) Ha elkerülhetetlen körülmények következtében az előírt anyag helyett más anyag felhasználása szükséges, a költségvetési egységárat a beruházó (felújító) és a szerelő vállalat együttesen módosíthatja. A számlában "új ár" megjelöléssel a módosításra utalni kell. A költségvetésben kiírt anyag beszereléséért a költségvetés szerint felszámítható díj összege ilyen esetben sem módosítható.

(7) Ha a beruházó (felújító) a jegyzőkönyv együttes felvételét távolmaradásával megakadályozza, a szerelő vállalatnak a kivitelezett munkarészek mennyiségét és egységárát a költségvetés és a szerelési napló alapján egyoldalúan kell megállapítania.

(8) A generálkivitelező a beruházóval (felújítóval) egységáras költségvetés alapján köteles elszámolni abban az esetben is, ha alvállalkozójával más elszámolási rendszer használatában állapodott meg.

(9) Ha a tervező a technológiai szerelésnek minősülő villany-, víz-, gáz-, vagy gőzvezeték szerelési munkára az építőipari munkák költségvetési és árrendszerének megfelelő költségvetést készített és a felek annak alapján történő elszámolásban állapodtak meg, a követelések érvényesítésére, illetve a száma összeállítására a Vhr. XXIV. fejezet rendelkezései az irányadók.

Vhr. 211. § Elszámolás árhatósági egységáron

Árhatóságilag megállapított egységáron végzett munkákat a Vhr. 210. §-a szerint kell elszámolni, feltéve, hogy az árhatóság az egységár megállapítása alkalmával nem rendelkezett másként.

Vhr. 212. § Elszámolás átalányáron

(1) Átalányáron elszámolt munkák esetében a beszedési megbízást a Vhr. 210. §-ának (1) bekezdésében foglalt határidőig kell benyújtani. Csatolni kell hozzá a készültségi fok megállapításáról felvett, a felek által aláírt jegyzőkönyvet, továbbá a számlának a beruházó részére történt megküldéséről szóló igazolást.

(2) A munka befejezése előtt az átalányár 90%-áig szabad havi szerelési számlát benyújtani. Az átalányár teljes összegét a munka befejezése után 12 nappal benyújtandó számlában kell érvényesíteni.

Vhr. 213. § Elszámolás a ráfordítások alapján

(1) A ráfordítások alapján elszámolt technológiai szerelési munkákkal kapcsolatos követelést a szerelő vállalatnak a tárgyhónapot követő hó 25. napjáig, az alvállalkozónak pedig 15. napjáig kell beszedési megbízással érvényesítenie. A beszedési megbízáshoz csatolni kell:

a)

a 34. számú melléklet szerint összeállított szerelési számlát, amelyben a bérköltséget a munkanapló adatai, a beszerelt anyagok (műszerek, berendezések stb.) mennyiségét tételes felmérés, vagy számviteli adatok alapján kell felszámítani,

b) az alvállalkozói számlákat, továbbá

c) igazolást arról, hogy az a)-b) pontban meghatározott okmányokat a beruházó részére megküldötték.

(2) Túlórapótlék felszámítása esetében a beszedési megbízáshoz olyan nyilatkozatot is csatolni kell, amely a feleknek a túlmunkák elrendelésére vonatkozó megegyezését, továbbá annak rögzítését tartalmazza, hogy ebből kifolyólag a szerződésben megállapított befejezési határidőt előrehozzák, illetve annak ellenére betartják, hogy a beruházó (felújító) pótmunkák elvégzését rendelte el.

(3) Abban az esetben, ha a szerelő vállalat külön díjat számít fel mérnökeinek a munka színhelyére történő kiküldetése fejében, a szerelési számlához nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy a kiküldetés a beruházó (felújító) írásban közölt kívánságára történt.

(4) Az árhatósági rendelkezésekben meghatározott szolgáltatásokért a szerelő vállalat költségtérítést csak abban az esetben igényelhet, ha ezeket részére nem a beruházó (felújító) biztosítja.

(5) Ha az előző bekezdésben említett szolgáltatásokról a beruházó (felújító) gondoskodott, a kizárólag ezzel kapcsolatosan felmerült költségeit a Bank előzetes hozzájárulása alapján a beruházási (felújítási) előirányzat terhére havonként elszámolhatja. A hozzájárulás iránti kérelemben közölni kell:

- a beruházó által a szerelést végző vállalatnak nyújtott szolgáltatásokat,

- a szolgáltatás mennyisége, időtartama meghatározásának és az ellenérték kiszámításának módját.

Vhr. 214. § Kifogás

(1) Ha a szerelési számla összeállítása a beruházó (felújító) megállapítása szerint helytelenül történt, a felszámítás összegét - összeghatárra tekintet nélkül - kifogásolnia kell. A kifogásolási határidőn belül benyújtott jogos kifogás alapján a Bank a beszedési megbízás összegét módosíthatja és a módosított összeggel a beruházási (felújítási) számlát megterheli és erről értesítést küld. A Bank intézkedésével szemben a szerelést végző vállalat, illetve a beruházó (felújító) követelését a Pénzügyminisztérium illetékes szervénél érvényesítheti.

(2) A beruházó (felújító) a kifogásolási határidő után felmerült kifogásaival az elévülési határidőn belül a Pénzügyminisztérium illetékes szervéhez fordulhat.

XXVI. FEJEZET

FIZETÉS SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS ALAPJÁN

Vhr. 215. § Beszedési megbízás benyújtása

(1) A szállítási szerződés teljesítésén alapuló beszedési megbízást a szállítónak (szolgáltatónak) az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az előírt mellékletekkel kell benyújtania a beruházás (felújítás) pénzügyi lebonyolítását végző bankfióknál.

(2) A beszedési megbízáshoz az érvényesíteni kívánt követelés fennállásának, összegszerű helyességének és esedékességének igazolására csatolni kell

a) a szabályszerűen kiállított - a beszedési megbízáson feltüntetett összeggel megegyező végösszegű - eredeti számiát,

b) a teljesítést igazoló okmányt.

(3) A benyújtónak a számlát alá kell írnia, fel kell tüntetnie azon követelésének összegét, irányító hatóságának megnevezését; gépszállítás esetében ezen túlmenően az árjegyzék kötetszámát, a termékszámot, valamint azt, hogy a szállítás tárgya belföldi, vagy import eredetű-e. Külkereskedelmi vállalatnak az importgép előirányzat terhére benyújtott számlán fel kell tüntetnie a szállított termék devizaforint értékét és azt, hogy a behozatal milyen viszonylatból történt.

(4) Raktári (a megrendeléstől számított 8 napon belül teljesített) szállítás esetében a megbízáshoz mellékelni kell a megrendelő levelet, vagy annak másolatát.

(5) A teljesítést a következő okmányokkal lehet igazolni:

a) átvételi elismervénnyel, amelyen a beruházó (felújító) az átvételt a teljesítés napjának feltüntetése mellett legalább egy aláírással és az elnevezését tartalmazó bélyegzővel igazolta,

b) feladást igazoló okmánnyal (MÁV fuvarlevél, fuvarlevelet pótló MÁV igazolás, hajó fuvarlevél, szállítmányozó vállalat igazolása az áru átvételéről, - rendelkezési lap -, közraktári értesítés, postai feladóvevény, vagy postakönyvi kivonat),

c) a szállítónak a teljesítést igazoló készrejelentési nyilatkozatával, ha a beruházónak (felújítónak) nincs a szállító telepén meghatalmazott átvevője és jogszabály vagy a szállítási szerződés az ilyen teljesítésre lehetőséget ad; a nyilatkozatban -a vonatkozó jogszabályra vagy szerződésre való hivatkozáson kívül - utalni kell arra, hogy az áru elkészült és a beruházó (felújító) rendelkezésére áll; a nyilatkozatot a beszedési megbízást benyújtó szerv vezetőjének, vagy helyettesének kell aláírnia,

d) vámszervek által kiállított határjelentéssel, ha a benyújtó külkereskedelmi vállalat és a követelés importtermék szállításával kapcsolatos, feltéve, hogy az a), illetve b) pontokban felsorolt okmányok nem állnak rendelkezésre, a küldemény közvetlen címzettje nem a külkereskedelmi vállalat és a határállomáson újrafeladás nem történt,

e) az utólag felmerülő követelés pótbeszedési megbízással történő érvényesítésénél a tényállás írásbeli ismertetésével, amelyben hivatkozni kell a korábbi beszedési megbízás mellékletének sorszámára, összegére és jóváírásának napjára.

(6) A beszedési megbízást legkésőbb a benyújtó egyszámláját vezető Bank által megállapított határidő utolsó napján kell benyújtani.

Vhr. 216. § A beszedési megbízás teljesítése

(1) A beruházást (felújítást) bonyolító bankfiók a beérkezett megbízást a szabályszerű teljesítés lehetősége szempontjából ellenőrzi. Ha a beruházás (felújítás) pénzügyi lebonyolításának előfeltételei fennállanak, a Bank a beruházó (felújító) számláját a beszedési megbízás összegével megterheli és erről legkésőbb a következő munkanapon az okmányok megküldésével értesítést küld; a teljesítés előfeltételeinek hiányában a hozzá beérkezett okmányokat a teljesítést kizáró ok közlésével a benyújtónak visszaküldi.

(2) A beszedési megbízás előjegyzésbe vételekor a bankfiók megállapítja a kifogásolási határidőt. A kifogásolás határideje, ha a beruházó (felújító) és a bankfiók telephelye, valamint a szállítmány rendeltetési helye azonos, 4 munkanap, egyébként 6 munkanap.

(3) A beruházó (felújító) kifogásolási jogáról - a teljesítés megtörténtének igazolásával - cégszerűen aláírt nyilatkozatban lemondhat. Ilyen nyilatkozat alapján a bankfiók a megbízást kifogásolási határidő megállapítása nélkül teljesíti (azonnali inkasszó).

Vhr. 217. § A beszedési megbízással kapcsolatos kifogás

(1) Ha a beruházó (felújító) a beszedési megbízás teljesítésével részben vagy egészben nem ért egyet, összeghatárra tekintet nélkül kifogást kell tennie.

(2) A beruházónak (felújítónak) kifogását a kifogásolási határidőn belül kell benyújtania a beruházási (felújítási) számláját vezető bankfiókhoz. A kifogást a Bank által rendszeresített formanyomtatványon részletes indokolással kell benyújtani, hivatkozással a kifogásolt beszedési megbízás sorszámára, összegére és a terhelés napjára.

(3) A beruházónak (felújítónak) a kifogással együtt vissza kell küldenie mindazokat az okmányokat, amelyeket a kifogásolt tétellel kapcsolatban kézhez vett. Részleges kifogás esetén, ha az valamely számla végösszegének elutasítását tartalmazza, csak ezt a számlát és a hozzátartozó teljesítést igazoló okmányt kell visszaküldenie. Ha a kifogás a számla összegének csak egy részére vonatkozik, az ezzel kapcsolatos okmányokat nem kell visszaküldeni, kivéve, ha a kifogásolt tétel teljesítését külön okmány igazolja.

(4) Minőségi átvétel meg nem történte címén kifogásnak helye nincs. Ha szállítási alapfeltétel, vagy szerződés szerint a teljesítés helye a beruházó (felújító) telephelye, a beszedési megbízás kifogásolható arra való hivatkozással is, hogy az áru rendeltetési helyére nem érkezett meg, más esetben azonban feladást igazoló okmány alapján benyújtott megbízás teljesítése ellen ilyen jogcímen kifogást emelni nem lehet.

(5) Ha a megállapított határidőn belül kifogás nem érkezik, vagy azt a bankfiók nem fogadja el, a bankfiók a beszedési megbízást teljesíti. Ha a bankfiók a kifogást elutasította, a beruházó (felújító) követelését a döntőbizottságnál érvényesítheti.

(6) Ha a bankfiók a kifogást egészben, vagy részben elfogadja, a beszedési megbízást előjegyzéséből törli, illetve annak összegét csökkenti és csak a nem kifogásolt rész erejéig teljesíti. A bankfiók a beszedési megbízás törléséről, illetve részleges teljesítéséről a szállítót (szolgáltatót) azzal értesíti, hogy a kifogásban foglaltakkal szemben 8 munkanapon belül észrevétellel élhet.

(7) A beruházó (felújító) a Vhr. 216. § (2) bekezdésében megjelölt határidő után felmerült kifogásait - az összegre való tekintet nélkül - az elévülési határidőn belül köteles határidős beszedési megbízással (visszinkasszóval) a beruházási (felújítási) számláját vezető bankfióknál érvényesíteni. A visszinkasszó megbízáshoz indokolást kell csatolni, amelyben hivatkozni kell a beruházó (felújító) terhére teljesített beszedési megbízás (terhelési bizonylat) sorszámára, összegére és a terhelés napjára, ismertetni kell továbbá a tényállást és indokolni kell a visszinkasszó megbízás benyújtását. A megbízáshoz mellékelni kell még a (3) bekezdésben megjelölt okmányokat is. A bankfiók a beszedési megbízást 8 munkanapnak megfelelő észrevételezési határidővel előjegyzi. Ha a megbízáshoz a szállító (szolgáltató) egyetértő nyilatkozatát, vagy a döntőbizottság határozatát mellékelik, a Bank a megbízást azonnal teljesíti. Ha a szállító (szolgáltató) határidőn belül észrevételt nem tesz, a bankfiók a beszedési megbízásnak megfelelően a beruházó (felújító) számláját elismeri és a megbízás megfelelő példányának megküldésével intézkedik a szállító (szolgáltató) egyszámláját vezető Banknál a vonatkozó terhelés végrehajtása iránt.

Vhr. 218. § A beszedési megbízás teljesítésével kapcsolatos viták

(1) A szállítónak (szolgáltatónak) a kifogással kapcsolatos észrevételeit a Vhr. 217. §-ának (6) bekezdésében megjelölt okmányok csatolásával, (7) bekezdésében megállapított határidőn belül, két példányban kell a beruházási (felújítási) számlát vezető bankfiókhoz benyújtania. Ha a vitás összeg az 50 000 forintot meghaladja, az észrevétel megtétele előtt a véleményeltérést a beruházóval (felújítóval) egyeztetnie kell. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt az észrevételhez csatolnia kell.

(2) A bankfiók az észrevétel beérkeztéről és nyilvántartásba vételéről - az egyik példány megküldésével - a beruházót (felújítót) értesíti. Ez az észrevételre a bankfiók értesítésétől számított négy munkanapon belül - kifogásának kiegészítéseként - választ küldhet a bankfiókhoz. A válasz határidőn belüli beérkeztének elmaradása az észrevételben foglaltak elfogadását nem jelenti.

(3) A beszedési megbízás teljesítésével kapcsolatos vitát az Inkasszó Felszólamlási Bizottság vagy ennek felhatalmazása alapján a bankfiók a rendelkezésre álló okmányok, szükség esetében a felek meghallgatásával dönti el. A bankfiók a döntésről a feleket írásban értesíti, s azt hivatalból, kifogás, illetve észrevétel ellenére is végrehajtja. Az a fél, amelyik a döntéssel nem ért egyet, követelését a döntőbizottságnál érvényesítheti.

(4) Nyilvánvalóan alaptalan kifogás, észrevétel esetében a bankfiók a félre a vitás összeg 10%-áig terjedhető bírságot róhat ki.

Vhr. 219. § Átutalási megbízás

(1) A Magyar Nemzeti Bank beszedési megbízási rendszerébe be nem kapcsolt szállítók, szolgáltatók, továbbá a kisiparosok, magánszemélyek követelését a Bank által rendszeresített formanyomtatványon átutalási megbízással kell kiegyenlíteni. A megbízáshoz a számlát, átvételi elismervényt mellékelni kell.

(2) Beruházás (felújítás) megvalósításával kapcsolatos követelés alapján a Bank készpénzben kifizetést nem teljesíthet.

(3) A beruházónak (felújítónak) átutalási megbízással kell igényét érvényesítenie, ha

a) saját vállalkozásban végzendő, tevékenységi köréhez nem tartozó építési munkára ellátmányt igényel;

b) saját vállalkozásként végzett munkáinak ellenértékét beruházási (felújítási) számlája terhére számolja el;

c) jogszabály szerint átmenetileg egyszámláról fizethető beruházási (felújítási) költségek (pl. fuvardíj stb.) átvezetését kéri egyszámlája javára.

XXVII. FEJEZET

SAJÁT VÁLLALKOZÁSBAN VÉGZETT MUNKÁK

R. 35. §

Saját vállalkozás

A saját vállalkozásban végzett beruházási (felújítási) tevékenységre az általános rendelkezéseket kell alkalmazni az abból folyó értelemszerű eltéréssel, hogy a beruházó (felújító) a saját szervezetével végzett munkára szerződést nem köt.

Vhr. 220. § A saját vállalkozás általános szabályai

(1) A saját vállalkozásban végzett munkát a beruházó (felújító) állományába tartozó, vagy állományon kívüli béralapja terhére alkalmazott dolgozókkal és általában saját munkaeszközeivel végzi. A saját vállalkozásban végzett munkáknál is alkalmazni kell a szakképzettségre vonatkozó előírásokat.

(2) A beruházó (felújító) a saját vállalkozásban végzett munkának csak egyes részeit adhatja vállalatba.

Vhr. 221. § Saját vállalkozásban végzett építőipari munkák elszámolása

(1) A saját vállalkozásban végzett építőipari munkát 50 000 forint értékhatár alatt utókalkuláció alapján, ezt meghaladóan pedig az árhatósági rendelkezések szerint készített költségvetés alapján kell elszámolni azzal az eltéréssel, hogy a megtakarítást jelentő eljárás eredményének összegére igényt nem tarthat. Építőipari vállalatnak 50 000 forint alatti munkákat is költségvetés alapján kell elszámolnia.

(2) Az 50 000 forint összeghatárt meghaladó építőipari teljesítményeket naptári negyedévenként el kell számolni. Az a beruházó (felújító), amely tevékenységi köréhez nem tartozó építkezést végez, negyedévenként munkanemenkénti készültségi fok alapján összeállított részszámlával, az a beruházó (felújító) pedig, amelynek az építőipari munka tevékenységi köréhez tartozik, jegyzék alapján összeállított negyedéves számlával köteles elszámolni a Vhr. XXIV. fejezete rendelkezései szerint. A Bank az irányító hatóság javaslatára a negyedévestől eltérő elszámolást is engedélyezhet.

(3) Az építőipari munkákat befejezésük után a Vhr. XXIV. fejezete szerint utolsó számlával kell elszámolni, azzal az eltéréssel, hogy a negyedévenként készültségi fok alapján elszámolt munkáknál az utolsó számlát a munka egészére vonatkozó tételes jegyzék alapján kell összeállítani.

Vhr. 222. § Ellátmány

(1) Nem saját tevékenységi körhöz tartozó, 50 000 forintot meghaladó építőipari munkánál a beruházó (felújító) - legkorábban a munka megkezdése előtt egy hónappal - a kivitelezéshez szükséges anyagok beszerzésére, a negyedéves szükséglet erejéig a Banktól ellátmányt köteles igényelni. A beruházó (felújító) külön indokolással kérheti az ellátmány folyósítását

- a negyedéves szükségletet meghaladóan a teljes anyagszükséglet erejéig,

- a munkakezdés időpontját egy hónappal megelőzően is.

(2) A Bank a költségvetésben gazdálkodó szerveknek saját vállalkozásban végzett beruházásaira - tevékenységi körüktől é3 értékhatártól függetlenül - munkabérre és egyéb költségre is folyósít ellátmányt.

(3) A Bank az ellátmányt az igénylő vállalat egyszámlájára - költségvetésben gazdálkodó szervek esetében a "B" ellátmány-számlára - folyósítja.

(4) A negyedéves elszámolás alkalmával - tekintet nélkül az ellátmányigénylés időpontjára - az ellátmány felhasználásáról is el kell számolni. Ennek során kimutatást kell készíteni az ellátmány terhére beszerzett anyagokról; beépített és beépítésre nem került anyagok szerinti megoszlásban. A beépített anyagok értékét a számlában járandóságcsökkentő tételként kell szerepeltetni. A járandóságcsökkentő tétel összegét a Bank az ellátmányszámlán jóváírja.

(5) Az ellátmány-elszámolással egyidejűleg a következő negyedév anyagszükséglete erejéig újabb ellátmány igényelhető.

(6) Ha a beruházó (felújító) az ellátmány-elszámolást határidőre nem nyújtja be, a Bank az ellátmány összegét a beruházó (felújító) egyszámlájáról ("B" ellátmányszámlájáról, illetve - fedezet hiányában - a fedezetlen tételek függő számlájáról) visszahívja.

(7) A Bank az idő előtt igénybe vett ellátmány összege után napi fél ezrelék bírságot, indokolatlan mértékű ellátmány igénybevétele esetében 10 000 forintig terjedhető bírságot róhat ki.

Vhr. 223. § Egyéb, saját vállalkozásban végzett munkák

(1) Gépek, technológiai berendezések, műszerek és felszerelési tárgyak előállítását és javítását saját vállalkozásban végzettnek kell tekinteni akkor is, ha a beruházó (felújító) az összes alkatrészeket és tartozékokat készen szerzi be, az összeszerelést azonban dolgozóival végezteti.

(2) Ha a saját vállalkozásban előállított terméknek, illetve elvégzett szerelésnek, vagy javításnak hatóságilag megállapított ára van, illetőleg költségvetés készült, ezt az árat (a költségvetés összegét), ellenkező esetben az utóárvetés végösszegét kell elszámolni.

(3) A gépek, műszerek, berendezések és felszerelési tárgyak előállítása, illetve felújítása során felmerülő költségeket a beruházó (felújító) a munkák befejeztéig, a technológiai szerelési munkák során felmerülő költségeket pedig a havi szerelési számla benyújtásáig saját eszközeiből (forgóalap, üzemviteli hitel stb.) köteles fedezni.

Vhr. 224. § Saját vállalkozásban végzett munkák ellenőrzése

(1) A beruházónak (felújítónak) a saját vállalkozásban végzett munkák ellenőrzésével megfelelő szakképzettséggel rendelkező dolgozóját kell megbíznia, aki felelős a munka átadásáért, építőipari munkák esetében a műszaki ellenőri feladatok teljesítéséért.

(2) A saját vállalkozásban végzett munkát befejezéskor a beruházó (felújító) szerv vezetője, vagy általa megbízott személy jegyzőkönyv felvételével köteles átvenni. Saját vállalkozásban végzett munka ellenértékét a Bank kizárólag az átvételt igazoló jegyzőkönyv alapján egyenlíti ki. Építőipari munkák átadásához a Vhr. 123. §-ában megjelölt szerveket meg kell hívni.

(3) A saját vállalkozásban végzett munkáknál a Bank és a beruházó (felújító) között felmerülő elszámolási vitákban végérvényesen - a pénzügyi lebonyolító szervtől függően - a Pénzügyminisztérium Beruházási, illetve Takarékpénztári Főigazgatósága vagy a Magyar Nemzeti Bank dönt.

XXVIII. FEJEZET

VISSZAFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ENGEDÉLYEZETT BERUHÁZÁSOK

R. 36. §

Bankhitel

(1) A vállalat a műszaki fejlesztést, a termelési költségek csökkentését, valamint egyéb racionalizálási célokat szolgáló, általában nem építési beruházására, visszafizetési kötelezettséggel bankhitelt vehet igénybe.

(2) A hitelt a beruházással elért többleteredményből - ennek hiányában a vállalat gazdasági tevékenységéből származó eredményből - kell visszafizetni,

Vhr. 225. § A hitelezés általános feltételei

(1) A vállalatok által igényelt hitel összege általában az 500.000 forintot nem haladhatja meg; kivételesen indokolt esetben a Bank magasabb összegű hitelt is engedélyezhet, ennek felső határa 2 millió forint A Bank a hitelt a megvalósítástól számított legfeljebb 2 évi visszafizetési kötelezettséggel bocsátja rendelkezésre.

(2) A Bank a hitelek után évi 3% kamatot számít fel. A kamat minden naptári félév végén, illetőleg a hitel teljes visszafizetése időpontjában esedékes.

(3) A Bank hitelt az éves népgazdasági tervben e célra jóváhagyott előirányzat és annak anyagi-műszaki mutatói erejéig engedélyezhet.

(4) A Bank a hitel folyósításával kapcsolatos tevékenységéért az igénybevett teljes összeg után másfél ezrelék kezelési költséget számít fel a beruházó egyszámlája terhére.

Vhr. 226. § Hiteligénylés

(1) A beruházónak a visszafizetendő hitelt a 35. számú melléklet szerint elkészített hiteligényléssel kell kérnie. A gazdaságossági számításokban a beruházás várható eredményét, ennek alapján a várható megtérülési időtartamot kell kimunkálni. A hiteligénylésben javaslatot kell tenni a visszafizetés időtartamára.

(2) A 200.000 forint teljes előirányzatot meghaladó hiteligényléshez a vállalatnak az irányító hatóság előzetes hozzájárulását kell kérnie.

(3) A hitel engedélyezését és a visszafizetés feltételeit a Bank a vállalattal kötött kölcsönszerződésben rögzíti.

Vhr. 227. § A hitel felhasználása

(1) A beruházónak a beruházás megvalósítását a megállapodásban rögzített kezdési időpontot követő 30 napon belül meg kell kezdenie. Ennek elmulasztása esetében a Bank a hitelösszeg után számított 1/2% rendelkezésre tartási díj felszámításával a hitelt azonnali hatállyal felmondhatja.

(2) A Bank az engedélyezett hitelösszeg erejéig teljesít folyósítást. A beruházó előzetes kérelme alapján a Bank indokolt többletköltségek folyósítását - a hitelösszeg egyidejű módosításával - engedélyezheti. Többletköltség felmerülése esetében a Bank a hitelmódosítást magasabb kamatláb alkalmazásától teheti függővé.

(3) A hitelnek a megállapodásban rögzített feltételektől eltérő módon, vagy más célra történt felhasználása esetén a Bank a hitelt azonnali hatállyal felmondhatja és a folyósított összeget kamataival, valamint a kezelési költség felszámításával a beruházó egyszámlájáról visszahívhatja.

Vhr. 228. § A hitel törlesztése

(1) A beruházónak a hitel törlesztését a megállapodásban rögzített időpontban kell megkezdenie és az előírt törlesztő részletek betartásával a meghatározott időpontig be kell fejeznie. Az esedékes törlesztés elmulasztása esetében a Bank jogosult követelését a beruházó egyszámlájáról lehívni.

(2) A beruházó indokolt esetben a törlesztési terv módosítását kérheti a Banktól. A beruházó mulasztásából bekövetkezett késedelem esetében a Bank a törlesztési terv módosítását magasabb kamatláb alkalmazásától teheti függővé.

XXIX. FEJEZET

KÜLÖNBÖZŐ BESZERZÉSEK, TEVÉKENYSÉGEK FEDEZETE ÉS LEBONYOLÍTÁSA

R. 37. §

Különböző beszerzések, tevékenységek fedezete és lebonyolítása

(1) Az irányító hatóságok a népgazdasági tervben központilag megtervezett elosztási terv alapján rendelkeznek a felügyeletük alá tartozó beruházók gépkocsival történő ellátásáról.

(2) A beruházási előirányzat terhére elszámolható igazgatási költséget az irányító hatóság javaslatára évenként a Pénzügyminisztérium állapítja meg.

(3) A beruházás (felújítás) megvalósítása érdekében szükséges átszervezés költségének fedezetét a beruházás (felújítás) céljára rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból lehet biztosítani.

Vhr. 229. § Gépkocsi beszerzések fedezete

(1) Az importból származó és a belföldi gyártású tehergépkocsik, autóbuszok, valamint a személyautóközlekedési vállalatok személygépkocsi beszerzéseinek ellenértékével a Bank - az e célra biztosított külön keret terhére - a beszedési megbízáshoz csatolt gépkocsi kiutalás alapján növeli a beruházó és az irányító hatóság éves előirányzatát.

(2) A személygépkocsik ellenértékét - az előző bekezdésben említett kivételtől eltekintve -

a) a működő vállalatoknak felújítási előirányzat, vagy vállalatfejlesztési alapjuk terhére kell kiegyenlíteniök;

b) a költségvetési szerveknek, ha a beszerzéssel gépkocsiállományuk emelkedik, beruházási előirányzat, egyéb esetekben felújítási előirányzat terhére kell kiegyenlíteniök.

Vhr. 230. § Beruházási igazgatási költségek

(1) A beruházónak a beruházás előkészítésével, megvalósításával, s ellenőrzésével kapcsolatos beruházói tevékenységének személyi és dologi kiadásait (igazgatási költségek), a beruházási előirányzat terhére elszámolni nem szabad. E költségekről rendes gazdálkodása keretében köteles gondoskodni.

(2) A beruházási előirányzat terhére kell az igazgatási költségeket elszámolni, ha

a) a beruházás lebonyolításával beruházási vállalatot bíznak meg,

b) az irányító hatóság új beruházás lebonyolításával már működő más vállalatot bíz meg,

c) a beruházó új vállalat, amelynek a beruházás megvalósítása után az üzemeltetés lesz a feladata.

(3) Az irányító hatóság beruházói tevékenységéért igazgatási költséget a beruházási előirányzat terhére nem számíthat fel.

Vhr. 231. § Beruházási igazgatási költségek megállapítása

A beruházási igazgatási költség megállapításánál figyelembe kell venni a beruházási költségelőirányzatokat, a beruházások jellegét és a beruházói feladatok sajátosságait is.

Vhr. 232. § Beruházási igazgatási költségek elszámolása

(1) A megállapított igazgatási költségekre a Bank negyedéves igénylés alapján ellátmányt folyósít és annak rendeltetésszerű felhasználását ellenőrzi.

(2) A folyósított ellátmány felhasználásáról évenként a Bank részére a következő év február 28. napjáig elszámolást kell készíteni. Ha az előirányzattal szemben megtakarítás jelentkezik, annak meghatározott hányadával a (3) és (4) bekezdés szerint az igazgatói alap növelhető. A beruházási igazgatási költségek felhasznált összegét az igazgatói alap növelésére fordított összeggel meg kell emelni és ennek alapján kell megállapítani az egyes beruházásokat terhelő költséget.

(3) A kizárólag beruházási lebonyolítási tevékenységet végző vállalat a megtakarítás 11%-át tarthatja vissza igazgatói alap növelésére. A megtakarítás után járó és a fejkvóta szerint képzett igazgatói alap együttes összege nem haladhatja meg a bérköltség - állományon kívüli bérekkel csökkentett - összegének 2%-át.

(4) Az egyéb feladatokat is ellátó beruházási vállalat a megtakarítás annyi százalékát fordíthatja az igazgatói alap növelésére, amennyi a vállalatot az egyéb tevékenységéhez fűződő anyagi érdekeltségi rendszernek megfelelően a terven felüli, illetve többletnyeresége után megilleti. Ha a vállalatot ilyen címen részesedés nem illeti meg, az igazgatási költségmegtakarítás után számított összeget sem veheti igénybe.

(5) A Bank a vállalatok által készített elszámolást felülvizsgálja, s indokolt esetben helyesbíti. Az elismert összegekkel a Bank az egyes beruházások előirányzatait megterheli.

(6) A befejezett és üzembehelyezett beruházásokra eső igazgatási költséget évenként olyan időpontig kell elszámolni, hogy az elismert összeg a beruházás pénzügyi elszámolásánál figyelembe vehető legyen.

Vhr. 233. § Vállalati átszervezési tevékenység fedezete

(1)

Az 5. számú mellékletben meghatározott átszervezéseket az alábbi pénzügyi forrásokból kell végrehajtani:

a) a R. 37. § (3) bekezdésében meghatározott esetben beruházások és felújítások céljaira felhasználható pénzügyi forrásokból,

b) vállalati saját eszközökből,

c) költségvetési juttatásból.

(2) Átszervezési költség fedezetére a vállalati saját eszközök a gazdaságosság követelményeinek betartásával összeghatárra tekintet nélkül felhasználhatók, költségként való elszámolás mellett. A hosszabb idő alatt megtérülő átszervezési költség fedezetének biztosítására a vállalat a Banktól - legfeljebb hároméves lejáratú - hitelt igényelhet. A hitelt a Bank által - a költségek várható megtérülése arányában - megállapított részletekben kell törleszteni és költségként elszámolni.

(3) Kormányhatározatban elrendelt átszervezés három éven belül meg nem térülő költségeinek fedezetét az átszervezést elrendelő határozatban előírt mértékben kell költségvetési juttatásból biztosítani.

Vhr. 234. § Kisebb beszerzések, kisebb építkezések pénzügyi fedezete

(1) A költségvetési szerveknek költségvetésükben kell a pénzügyi fedezetet biztosítaniok a következő állóeszköz beszerzésekre, illetőleg beruházási és felújítási jellegű építési munkákra:

a) szakmai berendezés és felszerelés, egyéb állóeszköz (pl. irodabútor, normál írógép), ha a darabonkénti új, illetőleg használt érték 8000 forintnál nem több;

b) a könyvállomány elhelyezésére szolgáló könyvtári állványzat (ha nem tekinthető az ingatlan tartozékának) értékre tekintet nélkül;

c) 20. 000 forintot meg nem haladó összegű beruházási, illetőleg felújítási jellegű építési munka.

(2) A vállalatok a vállalatfejlesztési alap terhére közvetlenül az egyszámlájukról fizethetik a következő beruházásokat:

a) berendezési, felszerelési tárgyak, ha ezek összege darabonként 8000 forintnál nem több, vagy összegre tekintet nélkül, ha a beszerzés tárgya normál (nem reprezentatív) irodabútor;

b) darabonként 50.000 forint beszerzési értéket meg nem haladó használt állóeszközök;

c) 20. 000 forintot meg nem haladó építkezések.

(3) Működő vállalat irodagép beszerzésének ellenértékét - összeghatárra tekintet nélkül - felújítási előirányzata, vállalatfejlesztési alapja, vagy visszafizetendő bankhitel terhére köteles kiegyenlíteni.

XXX. FEJEZET

BANKELLENŐRZÉS

R. 38. §

Bankellenőrzés

A Bank a beruházások és felújítások előkészítését, pénzügyi lebonyolítását és megvalósítását a bankellenőrzésre vonatkozó jogszabályok szerint ellenőrzi, a beruházások és felújítások rendjét szabályozó jogszabályokban foglalt, kiegészítő rendelkezések figyelembevételével.

Vhr. 235. § A bankellenőrzés végrehajtása

(1) A bankellenőrzés általános szabályait a 6/1961. (III. 7.) Korm. számú rendelet tartalmazza. A Bank az ellenőrzés során észlelt hiányosságok esetében az érdekelt szervekkel szemben a bankellenőrzésre vonatkozó jogszabályban meghatározott pénzügyi hátrányokat - a beruházások és felújítások rendjéről szóló jogszabályokban foglalt kiegészítésekkel - alkalmazhatja.

(2) A Bank az ellenőrzést folyamatosan, vagy esetenként a rendelkezésre álló adatok és okiratok alapján, vagy a helyszínen végzi.

(3) Ha a beruházás megvalósítása során a jóváhagyott programtól, illetőleg kiviteli tervdokumentációtól anélkül térnek el, hogy az ehhez szükséges pénzügyi lebonyolítás előfeltételeit biztosítanák, a Bank a beruházót, illetőleg irányító hatóságát az előírt rendelkezések végrehajtására határidő megjelölésével felhívja. Ennek eredménytelensége esetében a Bank a beruházóra a beruházási előirányzat 10%-áig terjedő bírságot róhat ki.

(4) Ha az ellenőrzés során a Bank azt észleli, hogy beruházás megvalósítására szolgáló költségvetési juttatást rendeltetésellenesen használtak fel, annak a vállalat eredménye terhére történő megtérítése iránt a 6/1961. (III. 7.) Korm. számú rendelet szerint intézkedik.

Vhr. 236. § Bírság

(1) A Bank a Vhr. 169. § (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek megszegése esetében a beruházóra a beruházási előirányzat 10%-áig terjedhető bírságot szabhat ki.

(2) A Bank a felújítóra a Vhr. 175. §-ában foglalt rendelkezések megszegése esetében a szerződés, illetőleg a költségvetés összegének 10%-áig terjedhető bírságot szabhat ki.

(3) A Bank a tervezőre - a szerződésbe jelentési kötelezettség alá eső munkáknál - a szerződés összegének 10%-áig terjedhető bírságot róhat ki, ha a tervező anélkül végez tervezési munkát, hogy a szerződés előjegyzéséről értesítést kapott volna.

(4) A Bank az építőipari munka kivitelezőjére a szerződés összegének 10%-áig terjedhető bírságot róhat ki, ha a kivitelező a munkát

- a beruházás engedélyezése előtt,

- a munkára történt kijelölés hiányában,

- az előírt tervdokumentáció rendelkezésre állása nélkül, vagy

- a pénzügyi fedezet igazolásának hiányában

kezdi meg.

(5) A Bank a szállítóra, vállalkozóra a szerződés összegének 10%-áig terjedhető bírságot róhat ki, ha szerződésbejelentési kötelezettség alá eső munkáknál a beruházás, illetőleg a felújítás megvalósítását anélkül kezdi meg, hogy a szerződés előjegyzésbe vételéről értesítést kapott volna.

(6) A Bank a külkereskedelmi vállalatra a szerződés összegének 10%-áig terjedhető bírságot róhat ki abban az esetben, ha a külkereskedelmi vállalat a Vhr. 174. § (6) bekezdésben előírt előfeltételek hiányában köt szerződést.

Vhr. 237. § Költségvetések, árak és műszaki megoldások ellenőrzése

(1) A Bank ellenőrzi, hogy a költségvetések, illetőleg a költségelőirányzatok az árhatósági rendelkezéseknek megfelelnek-e.

(2) A Bank jogosult a kivitelezési tervdokumentációban alkalmazott műszaki megoldás korszerűségére, gazdaságosságára észrevételeket tenni.

Vhr. 238. § Az építőipari és technológiai szerelési munkák számlaellenőrzése

(1) A Bank az építőipari és technológiai szerelési munkák elszámolásaival kapcsolatban különösen azt ellenőrzi, hogy

a) a kivitelező csak a ténylegesen el* végzett munkákat és az előírások szerint felszámítható költségeket számolta-e el,

b) a beruházó és a felújító kifogásolta-e a jogtalanul felszámított költségeket,

c) a beruházó (felújító) kifogásai nem alaptalanok-e,

d) az elszámolás az előírt pénzügyi forrás terhére történik-e.

(2) A Bank a kifogásolási határidőn belül előzetes, e határidő után pedig utólagos számlaellenőrzést végez.

Vhr. 239. § Előzetes számlaellenőrzés

(1) A Bank az előzetes számlaellenőrzés során megállapításait a kivitelezővel szemben ugyanolyan eljárással (ellenszámla, stb.) érvényesíti, mint a beruházó (felújító).

(2) Az előzetes számlaellenőrzés során az azonnali beszedési megbízásokat és átutalási megbízásokat a Banknak úgy kell felülvizsgálnia, hogy azok a beérkezést követő 6. napon teljesíthetők legyenek.

(3) A kivitelező jogosult az ellenszámla kézhezvételétől számított 15 napon belül - alvállalkozót is érintő elszámolás esetében 20 napon belül - indokolt és összegszerű észrevételt tenni.

(4) A Bank köteles a határidőn belül beérkezett észrevételt elbírálni, döntéséről a kivitelezőt - a beérkezéstől számított 8 napon belül - értesíteni és az elismert járandóság kifizetéséről egyidejűleg gondoskodni.

(5) A kivitelező jogosult az elkésett, vagy a Bank által el nem fogadott igényeit 45 napos elévülési határidőn belül a döntőbizottságnál érvényesíteni. A kivitelező az eljárás folyamatbatétele előtt köteles a Vhr. 198. §-ának (9) bekezdése szerinti egyeztetést kezdeményezni és az erről felvett jegyzőkönyvet a keresetlevélhez csatolni.

Vhr. 240. § Utólagos számlaellenőrzés

(1) A Bank az utólagos számlaellenőrzés során tett megállapításairól a kivitelezőt két példányban és a beruházót (felújítót) egy példányban megküldött ellenszámlával köteles értesíteni. A kivitelező jogosult az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül - alvállalkozót is érintő elszámolás esetében 20 napon belül - indokolt és összegszerű észrevételt tenni.

(2) A Bank az elismert, vagy nem észrevételezett összegeket a kivitelező egyszámlájáról visszahívja. A kivitelező elkésett észrevételével - annak visszaküldésétől számított 45 napos elévülési határidőn belül - döntőbizottsághoz fordulhat.

(3) A Bank a kivitelező észrevételeit elbírálja és erről a kivitelezőt és a beruházót (felújítót) értesíti. Ha a Bank megállapításait részben vagy egészben fenntartja, a Vhr. 198. §-ának (9) bekezdésében előírt egyeztetési eljárást kell kezdeményeznie. Ennek eredményéhez képest kifogásainak érvényesítése végett az észrevételek kézhezvételétől számított 45 napos elévülési határidőn belül a döntőbizottsághoz fordulhat. A keresetlevélhez az egyeztetésről felvett jegyzőkönyvet csatolni kell.

Vhr. 241. § Helyszíni számlaellenőrzés

(1) A Bank a számlaellenőrzéssel kapcsolatban helyszíni ellenőrzést is tarthat. Ennek időpontjáról köteles a kivitelezőt és a beruházó (felújító) műszaki ellenőrét értesíteni.

(2) A helyszíni ellenőrzés során tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell felvenni. A műszaki ellenőr és a kivitelező köteles a jegyzőkönyvet - esetleges eltérő álláspontjuk feltüntetésével - aláírni. Észrevétel nélkül aláírt jegyzőkönyvet elfogadottnak kell tekinteni.

(3) A Bank bármely fél távolmaradása esetében a jegyzőkönyvet felveszi és azt a távolmaradott fél részére megküldi. Erre a kézhezvételtől számított 15 - alvállalkozót is érintő megállapítás esetében 20 - napon belül lehet észrevételt tenni. A továbbiakban az előzetes, illetőleg az utólagos számlaellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Vhr. 242. § A bankellenőrzés érvényesítése

(1) A Bank a kivitelezők elszámolásaival kapcsolatos kifogásait a munkák teljes befejezését követő elszámolással kapcsolatos beszedési megbízás kiegyenlítésének napjától számított 6 hónapon belül teheti meg, A Banknak a műszaki teljesítést követő év március 15-e előtt megindított eljárással kapcsolatos keresetlevele egy példányát a kivitelezőt irányító hatóság részére is meg kell küldenie azzal, hogy az irányító hatóság a kifogásolt felszámítást az alaprentabilítás teljesítésének, illetve túlteljesítésének megállapításánál vegye figyelembe.

(2) A Bank a tervévet követő év március 15-e előtt kezdeményezett ügyekben az illetéktelenül felvett összeget a döntőbizottsági határozat alapján a kivitelező számlájáról visszahívja; a később megindított eljárások alapján pedig visszahívást nem eszközöl, hanem értesíti a felügyeleti hatóságot, hogy a jogtalan felszámítás összegét a kivitelező anyagi érdekeltsége szempontjából (prémium, nyereségrészesedés) vegye számításba.

(3) A Bank által kezdeményezett számlavita esetében a generálkivitelezőre, illetőleg az alvállalkozóra a jogalap nélkül felvett összeg után a kifizetés napjától számított napi félezrelék bírság róható ki.

(4) Kizárólag a Bank kifogásai alapján visszahívott összeget nem a beruházási (felújítási) előirányzat javára kell elszámolni, hanem ezzel a népgazdasági tartalékot kell növelni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az értékesítésre kerülő épületek megvalósításával kapcsolatban visszahívott összegekre.

(5) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a saját vállalkozásban, a szövetkezetek és a magánszemélyek (kisiparosok) által kivitelezett munkák elszámolásaira.

HETEDIK RÉSZ

XXXI. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK ÜZEMBEHELYEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

R. 39. §

Üzembehelyezési eljárás

(1) A jogszabályban meghatározott beruházásokat csak üzembehelyezési eljárás alapján szabad használatba venni. Az üzembehelyezést az irányító hatóság engedélyezi. Az eljárást az összes érdekelt szerv bevonásával kell lefolytatni.

(2) Az üzembehelyezési eljárással azt kell megállapítani, hogy a beruházást a jóváhagyott tervek szerint valósították-e meg és tervszerűen, rendeltetésszerűen, valamint a hatósági előírásoknak megfelelően üzemeltethető-e (használható-e), továbbá mennyiben alkalmas az engedélyokmányban meghatározott feladatok ellátására. Ha a beruházási program előírja, a beruházás egyes önállóan üzemeltethető (használható) egységeit külön-külön is üzembe lehet helyezni.

Vhr. 243. § Az üzembehelyezési eljárás lefolytatásának kötelezettsége

(1) A beruházásokat

a) önálló üzembehelyezési eljárással,

b) az átadás-átvételi eljárással egyidejűleg megtartott üzembehelyezési eljárással vagy

c) üzembehelyezési eljárás nélkül kell üzembehelyezni.

(2) Ha az üzemeltető az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt beruházást e fejezetben előírt engedély nélkül üzemelteti (használja), ennek időtartamára a Bank az el nem számolt összeg alapulvételével napi fél ezrelékig terjedő bírságot róhat ki az üzemeltetőre.

(3) Üzembehelyezési eljárást kell lefolytatni azokra a beruházásokra, amelyek megvalósításához kivitelezési tervdokumentáció készítése kötelező. Az egyéb beruházásokat külön üzembehelyezési eljárás nélkül kell üzembehelyezni.

(4) A saját vállalkozásban végzett beruházást is e fejezet szabályai szerint kell üzembehelyezni.

(5) A pénzügyminiszter az értékesítésre kerülő lakóépületek tekintetében e fejezetben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.

Vhr. 244. § Az üzembehelyezési eljárás szakaszai

(1) Az üzembehelyezési eljárás szakaszai:

a) az üzembehelyezés előkészítése;

b) - termelő létesítményeknél - a próbaüzemeltetés;

c) az üzembehelyezési szemle;

d) az üzembehelyezés engedélyezése.

(2) Részleges üzembehelyezés esetében [R. 39. § (2) bek.] a legutolsó egység üzembehelyezése alkalmával az egész beruházás összefüggéseinek feltárása és rögzítése céljából felül kell vizsgálni és egybe kell foglalni a korábbi üzembehelyezések megállapításait is.

Vhr. 245. § Az üzembehelyezés előkészítése

(1) Az üzembehelyezés előkészítése a beruházó feladata. Ha a beruházó nem azonos az üzemeltetővel, a beruházó köteles az üzemeltetőt az előkészítésbe bevonni, az üzemeltető pedig köteles közreműködni.

(2) Az üzembehelyezés előkészítése során

a) össze kell gyűjteni azokat a hivatalos okmányokat, amelyek a beruházás megvalósítására vonatkoznak (engedélyokmány, engedélylap, program, tervezési feladat, az időközi módosításokat magában foglaló kivitelezési tervdokumentáció, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, próbaüzemeltetési jegyzőkönyv, számlák, stb.);

b) be kell szerezni - lehetőleg az átadás-átvételi eljárás kapcsán - azokat a hatósági engedélyeket (munkavédelmi, közegészségügyi vizsgálat, használatbavételi, tűzrendészeti, kazánbiztosi engedély, stb.), az illetékes szakfelügyeleti szervek jóváhagyását (hírközlési, szennyvíztisztítási, stb. beruházásoknál), továbbá azokat az ellenőrző vizsgálati megállapításokat, amelyek a beruházás rendeltetésszerű üzemeltetéséhez (használatához) szükségesek;

c) a generáltervező köteles írásban állást foglalni afelől, hogy a beruházás megvalósítása a terveknek megfelelően történt-e;

d) ki kell tűzni az üzembehelyezési szemle időpontját és arra az érdekelt szerveket meg kell hívni.

(3) Az üzembehelyezési szemlét az átadás-átvételi eljárás, illetve a próbaüzemeltetés befejezését követő 60 napon belüli időpontra kell kitűzni.

(4) Az üzembehelyezési szemlére meg kell hívni

- az üzembehelyezés engedélyezésére illetékes szervet,

- a generáltervezőt,

- a generálkivitelezőt,

- a Bankot, továbbá

- azokat a szerveket, amelyek meghívását az üzembehelyezés engedélyezésére illetékes szerv elrendeli.

(5) A beruházó köteles az előírt okmányokat legkésőbb az üzembehelyezési szemle tervezett időpontját megelőző 15. napig az üzembehelyezés engedélyezésére illetékes szerv rendelkezésére bocsátani.

Vhr. 246. § Próbaüzemeltetés

(1) A próbaüzemeltetés a már átadott, illetőleg átvett beruházás összes gépeinek, berendezéseinek és az ezek használatát biztosító építményeknek együttesen és meghatározott időtartamig történő üzemszerű működtetése, amelynek eredményeként megállapítható, hogy a rendszeres és folyamatos üzemeltetés biztosított-e, a beruházás alkalmas-e az engedélyokmányban (programban, engedélylapban, tervezési feladatban, kivitelezési tervdokumentációban) meghatározott feladatok ellátására. A próbaüzemeltetés a beruházó, illetőleg az üzemeltető feladata.

(2) A próbaüzemeltetést nem helyettesíti a komplex kipróbálás, amellyel az átadás-átvételi eljárást megelőzően, vagy annak során azt állapítják meg, hogy a kivitelezők, szállítók teljesítették-e a szerződési feltételeket, az egyes létesítmények és berendezések megfelelnek-e a vállalt és előírt műszaki jellemzőknek. A komplex kipróbálás a kivitelező, illetőleg szállító feladata.

(3) A beruházónak a generáltervezővel együtt a próbaüzemeltetéshez - a beruházási program előírásai szerint - próbaüzemeltetési tervet kell készítenie. A próbaüzemeltetést a jogszabályok, szabványok és szakmai előírások figyelembevételével kell lebonyolítani.

(4) A próbaüzemeltetési tervnek tartalmaznia kell:

a) a próbaüzemeltetés tervezett kezdési és befejezési időpontját;

b) azoknak a létesítményeknek, gépeknek, berendezéseknek megjelölését, amelyekre a próbaüzemeltetés kiterjed;

c) az elvégzendő vizsgálatok és mérések módját, leírását, sorrendjét, gyakoriságát, valamint a vizsgálatokat, illetve méréseket végző szervek megjelölését;

d) a megvizsgálandó fontosabb műszaki, gazdasági mutatókat.

(5) A próbaüzemeltetéshez a beruházó (üzemeltető) köteles az üzembehelyezés engedélyezésére illetékes szervet meghívni a próbaüzemeltetési terv egyidejű megküldésével. A próbaüzemeltetést az üzembe* helyezés engedélyezésére illetékes szerv és a generáltervező közreműködése nélkül lefolytatni nem szabad.

(6) A beruházó (üzemeltető) köteles a (4) bekezdés c) pontja szerint meghatározott vizsgálatok, illetőleg ellenőrzések időpontjára az érdekelt kivitelezőt, szállítót, továbbá azokat a szerveket meghívni, amelyek állásfoglalása a beruházás tervszerű és rendeltetésszerű üzembehelyezésének elbírálásához szükséges.

(7) A próbaüzemeltetés időtartama legfeljebb 30 nap. Indokolt esetben az irányitó hatóság engedélyezhet ezt meghaladó meghatározott időtartamú próbaüzemeltetést is.

(8) A próbaüzemeltetés ideje alatt naplót kell vezetni. A naplóban rögzíteni kell a próbaüzemeltetés főbb eseményeit, a mérések eredményeit, az üzemzavarokat és általában mindazokat az adatokat, amelyek az üzembehelyezés engedélyezéséhez szükségesek.

(9) A próbaüzemeltetés eredményét, valamint a résztvevő szervek megállapításait jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Vhr. 247. § Az üzembehelyezési szemle

(1) Az üzembehelyezési szemle során az üzembehelyezés engedélyezésére illetékes szerv köteles a beruházó által rendelkezésre bocsátott okmányokban foglaltakat ellenőrizni.

(2) A szemléről a 36. számú mellékletnek megfelelő minta szerint üzembehelyezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe az adatokat bizonylat alapján kell felvenni.

(3) Az üzembehelyezési jegyzőkönyvet az üzembehelyezési szemle befejezését követő 8 napon belül kell elkészíteni és az üzembehelyezés engedélyezésére illetékes szervnek megküldeni.

Vhr. 248. § Az üzembehelyezés engedélyezése

(1) Az üzembehelyezést az üzemeltető felett felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), tanácsi beruházásnál a megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg az általuk ezzel megbízott szerv (személy) határozattal engedélyezi. Új üzemek, létesítmények, berendezések és gépek üzembehelyezése csak a szakszervezet hozzájárulásával történhet.

(2) Az üzembehelyezés - a (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - akkor engedélyezhető, ha a beruházás az engedélyokmányban (engedélylapban) és a programban meghatározott feladatok ellátására alkalmas, a jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelel.

(3) Ha a beruházás a hatósági előírásoknak megfelel, de a jóváhagyott gazdasági-műszaki mutatóknak nem felel meg, a beruházás üzembehelyezésének engedélyezésére illetékes szerv

a) az üzembehelyezést engedélyezi és határozatában rögzíti az elvégzendő feladatokat (munkákat), az azok megvalósításáért felelős szerveket (személyeket) és a határidőket, vagy

b) az üzembehelyezést nem engedélyezi és határozatában a beruházót (üzemeltetőt) - az elvégzendő feladatok (munkák), a felelős szervek (személyek) és határidők rögzítésével - új üzembehelyezési eljárás lefolytatására kötelezi.

(4) Az engedélyező szerv határozatát az üzembehelyezési jegyzőkönyv beérkezését követő 15 napon belül köteles a beruházónak megküldeni.

(5) A beruházó köteles az üzembehelyezési határozat egy másolatát - értékhatár feletti beruházásnál 3 másolatot - a Banknak, egy-egy másolatot pedig a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának és a generáltervezőnek a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül megküldeni. Valamennyi másolathoz csatolni kell az üzembehelyezési jegyzőkönyv egy-egy másolatát. Késedelmes beküldés esetében a Bank napi 1.000 forintig terjedő bírságot róhat ki.

Vhr. 249. § Költségek elszámolása

Próbaüzemeltetés, valamint részleges üzembehelyezés esetében a teljes üzembehelyezés megtörténtéig az üzembehelyezett rész fenntartási, stb. költségeiről az üzemeltetőnek gazdálkodása keretében kell gondoskodnia. E költségeket beruházási előirányzat terhére elszámolni nem szabad.

Vhr. 250. § Az átadás-átvételi eljárással egyidejű üzembehelyezési eljárás

(1) Az átadás-átvételi eljárással egyidejűleg kell elvégezni az üzembehelyezési eljárást a nyomvonalas jellegű, továbbá a kizárólag építési jellegű beruházásoknál. Az üzembehelyezés engedélyezésére illetékes szerv egyéb beruházásokra is elrendelheti az egyidejű üzembehelyezési eljárást, ha valamennyi gép, berendezés az átadás-átvétel időpontjában rendeltetésszerűen, működésre (használatra) alkalmas módon a helyén áll.

(2) Az üzembehelyezés előkészítését a Vhr. 245. §-a szerint kell elvégezni azzal az eltéréssel, hogy a szemlét az átadás-átvételi eljárás kezdési időpontjára kell kitűzni és az előírt okmányokat legkésőbb a szemle megkezdésekor kell az üzembehelyezés engedélyezésére illetékes szerv rendelkezésére bocsátani. Az üzembehelyezési eljárásra egyébként a Vhr. 245-249. §-át kell alkalmazni.

(3) A beruházó köteles gondoskodni az átadás-átvételi eljárás és az üzembehelyezési eljárás keretében elvégzendő feladatok egyeztetéséről, a párhuzamos vizsgálatok kiküszöböléséről.

(4) Ha az üzembehelyezési eljárás az átadás-átvételi eljárás végéig nem fejeződött be, az átadás-átvételi eljárást be kell fejezni, az üzembehelyezési eljárást pedig tovább kell folytatni.

R. 40. §

Elszámolás és értékelés

(1) A beruházó köteles az üzembehelyezett beruházásokról elszámolást készíteni. Az elszámolást a Bank vizsgálja felül.

(2) Beruházási program alapján megvalósult, teljesen üzembehelyezett beruházás tekintetében a beruházó köteles a beruházás engedélyezésekor kitűzött célok megvalósításáról értékelést készíteni. Az értékelést az irányító hatóság - értékhatár feletti beruházás esetében ezen felül a Bank is - felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményéről - elsősorban az értékhatár feletti beruházásokra vonatkozóan - a pénzügyminiszter a Kormánynak időszakonként jelentést tesz.

Vhr. 251. § Az üzembehelyezett beruházások elszámolása

(1) A beruházó köteles az üzembehelyezett beruházásról (R. 39. §) - a kizárólag saját forrásból megvalósított beruházást kivéve - a Bank által rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával elszámolást készíteni. A felülvizsgált és elfogadott pénzügyi elszámolás alapján a Bank a beruházót a beruházási felvét-számláján nyilvántartott tartozása alól mentesíti. A beruházónak könyvviteli nyilvántartását a Banktól kapott mentesítésnek megfelelően - szükség esetén - helyesbíteni kell.

(2) Az elszámolásban igazolni kell a beruházásnak az állóeszközök állományába történt felvételét is, továbbá ki kell mutatni a nem aktivált kiadások összegét. Ha a beruházó és üzemeltető nem azonos, az igazolást az üzemeltető állítja ki,

(3) Az elszámolást a részleges, illetve teljes üzembehelyezésre vonatkozó határozat keltét követő 45 napon belül, az üzembehelyezési eljárás nélkül üzembehelyezett beruházásokról a beszerzés (szállítás) naptári negyedévének utolsó napját követő 20 napon belül, a negyedik negyedévben megvalósított beruházásokra pedig a tárgyévet követő év február 15-ig kell elkészíteni és egy-egy példányban a beruházót irányító hatóság, valamint az illetékes Bank részére megküldeni.

(4) Az elszámolást akkor is be kell nyújtani, ha a beruházás előirányzata teljes egészében nem került felhasználásra, illetőleg egyes tételei vitásak.

(5) A Bank az elszámolás késedelmes benyújtása esetében a benyújtóra az elszámolás összege után napi fél ezrelékig terjedhető bírságot róhat ki.

Vhr. 252. § Ráfordítások figyelembevétele az aktiválásnál

(1) Az állóeszközöket bruttó értékük szerint kell aktiválni. Az állóeszközök bruttó értéke: a Bank által elismert összes költségeknek, a nem aktiválható ráfordításokkal csökkentett része.

(2) A nem aktiválható ráfordítások körébe tartoznak a beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerülő, de a beruházási célkitűzés megvalósítását nem, vagy csak közvetve szolgáló és az állóeszközállomány értékét nem növelő tevékenységek költségei. Ilyenek:

- nem engedélyezett, vagy megvalósításra nem kerülő beruházás tervezési munkáinak költsége;

- a tervező által szolgáltatandó kötelező példányszámon felüli további tervpéldányok elkészítésének költsége;

- a közterületfoglalási díj és parkosítási költség;

- a beruházási igazgatási költség;

- a beruházási előirányzatból elszámolt káderképzési költség;

- a kisajátítás címén kifizetett kártalanítási és eljárási költség, ide értve a zöldkár térítési költséget;

- a beruházás megvalósítása érdekében lebontandó építmények bontási költsége, ide értve a szanálási költséget is;

- a beruházás megvalósítása érdekében végrehajtott átszervezések költsége;

- a beruházások komplex kipróbálásával kapcsolatos költség (üzemanyag, technikai nyersanyag, üzemi segédanyag stb.).

- befejezésre nem került létesítményekre teljesített kiadás;

- meglevő létesítmények (út, vasút, híd, távvezeték stb.) áthelyezésével, közmű létesítése alkalmával felbontott útburkolat helyreállításával kapcsolatban felmerülő költség;

- kizárólag a Bank által kezdeményezett visszahívás folytán a népgazdasági tartalék javára elvont összeg;

- a beruházási előirányzatból kifizetett jutalom és újítási díj;

- az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal által együttesen nem aktiválhatónak nyilvánított költség.

(3) A társadalmi munka értékét is aktiválni kell, ha az nem esik a (2) bekezdés hatálya alá.

Vhr. 253. § Üzembehelyezett beruházások elemzése

(1) A beruházónak azokról a beruházásokról, amelyeknél beruházási program készítése kötelező, a teljes üzembehelyezés engedélyezését követő 45 napon belül a 37. számú melléklet szerint költség- és időelemzést kell készítenie és azt irányító hatóságának, a Banknak, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának és a generáltervezőnek megküldenie. Az értékhatár feletti beruházásról készített elemzést a Bank részére 3 példányban kell megküldeni.

(2) Az üzemeltetőnek azokról a termelő jellegű beruházásokról, amelyeknek gazdasági eredménye közvetlenül mérhető, - a Bank felhívására - a 38. számú melléklet szerint gazdasági-műszaki elemzést is kell készítenie. A gazdasági-műszaki elemzést az üzembehelyezést követő naptári évre vonatkozólag kell a jóváhagyott mérlegbeszámoló adatai alapján elkészíteni és azt május 31-ig az irányító hatóságnak, a Banknak, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának és a generáltervezőnek megküldenie. Az értékhatár feletti beruházásról készített elemzést a Bank részére 3 példányban kell megküldeni.

(3) A gazdasági-műszaki elemzéshez szükséges deviza adatok megállapításához a külkereskedelmi vállalatok közreműködését kell igénybe venni.

(4) E paragrafusban előírt elemzés késedelmes beküldése esetében a Bank napi 1000 forintig terjedő bírságot róhat ki.

NYOLCADIK RÉSZ

XXXII. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁSOK

R. 41. §

Nyilvántartási kötelezettség

Az irányító hatóság a népgazdasági tervben jóváhagyott beruházási és felújítási előirányzatokról, azok lebontásáról és felhasználásáról, a beruházó (felújító) a beruházások (felújítások) előirányzatáról, az ezek megvalósítására kötött szerződésekről és azok teljesítéséről nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni a befejezetlen beruházásokat.

Vhr. 254. § A nyilvántartások kötelező tartalma

(1) A nyilvántartásoknak tartalmazniok kell a beruházások (felújítások) megvalósításához, az állóeszközgazdálkodáshoz szükséges kapacitás-, gazdaságossági-mutatókat és egyéb adatokat.

(2) A nyilvántartásokba adatokat csak bizonylat alapján szabad feljegyezni.

(3) A beruházót irányító hatóság az értékhatár feletti, a beruházó valamennyi beruházás engedélyezéséről, megkezdéséről, folyamatos megvalósításáról, annak ellenőrzéséről, továbbá az üzembehelyezéssel kapcsolatos valamennyi intézkedésről köteles határidő-nyilvántartást vezetni.

Vhr. 255. § Beszámolás és a nyilvántartások ellenőrzése

(1) A nyilvántartás vezetésére kötelezetteknek a folyamatban levő (befejezetlen) beruházásokról és felújításokról, valamint az állóeszközök állományában bekövetkezett változásokról a mérleg- és statisztikai adatszolgáltatást szabályozó rendelkezések szerint kell beszámolniok.

(2) A befejezetlen beruházások és felújítások tényleges és nyilvántartott állományát a beruházók félévenként - szükség esetén a kivitelező bevonásával - leltározással, vagy rovancsolással ellenőrizni és egyeztetni kötelesek.

(3) Az állóeszközök tényleges és nyilvántartott állományát az üzemeltető (kezelő) évenként rovancsolni és négyévenként leltározással ellenőrizni és egyeztetni köteles,

Vhr. 256. § Terv- és szerződésnyilvántartás

(1) A beruházások és felújítások tervelőirányzatai, illetve az azok megvalósítására megkötött szerződések nyilvántartásának ki kell terjednie:

a) a távlati, valamint az éves beruházási terv jóváhagyott előirányzataira - összesen és beruházásonként,

b) az éves felújítási terv előirányzatára - beleértve az azt kiegészítő egyéb forrásokat is - összesen és felújítónként, részletezve,

az előírt mutatók szerinti bontásban.

(2) A nyilvántartás bizonylatai a távlati és éves terv előirányzatait meghatározó okmányok és értesítések, az egyes beruházások engedélyokmányai (engedélylapjai) és azok módosításai, az irányító hatóságok éves tervlebontásai, a Banknak az előirányzatok előjegyzéséről (módosításáról) szóló értesítései, továbbá a költségvetések, a szerződések, valamint a Bank egyéb előjegyzési értesítései.

(3) A bizonylatokat a terv- és szerződésnyilvántartás rendszerével összhangban kell a statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokhoz, illetve ellenőrzésekhez megőrizni.

Vhr. 257. § Befejezetlen beruházások és felújítások nyilvántartása

(1) Befejezetlen beruházás az a beruházás:

a) amelyre pénzügyi folyósítás történt és megvalósítása folyamatban van (folyamatban levő beruházás);

b) amelyre pénzügyi folyósítás történt és amelynek szüneteltetését a R. 46. §-a szerint elrendelték (szüneteltetett beruházás);

c) amelyre pénzügyi folyósítás történt és amelyet a R. 46. §-a szerint leállítottak (leállított beruházás);

d) amely önállóan üzemképes, megvalósítása befejeződött, de a kapcsolódó beruházások elmaradása, vagy más ok miatt nem üzemeltethető (befejezett, de üzembe nem helyezett beruházás).

(2) Nem mutatható ki a befejezetlen beruházások között a részleges üzembehelyezési eljárás alapján üzembehelyezett beruházás. A befejezetlen beruházások között elkülönítve kell feltüntetni a statisztikában a szabályszerű üzembehelyezési eljárás nélkül használatba vett beruházást.

(3) A beruházónak befejezetlen beruházásait az (1) bekezdésnek megfelelő tagolásban, beruházási egységenként kell nyilvántartania. A befejezetlen felújítások nyilvántartásában a felújítónak felújításonként kell kimutatnia a folyamatban levő felújítási munkákat.

(4) Az előző bekezdésben meghatározott nyilvántartások egyúttal a beruházó (felújító) folyamatban levő beruházásai és felújításai állományát kimutató főkönyvi számláinak részletező (analitikus) nyilvántartásai is.

(5) A befejezetlen beruházás (felújítás) bizonylata a költségvetés, a számla, a bankbizonylat, valamint azok a feljegyzések, jegyzőkönyvek, amelyek a beruházás (felújítás) megvalósulási adatait hitelt érdemlően igazolják.

(6) A befejezetlen beruházások (felújítások) bizonylatait a nyilvántartásokkal összhangban kell megőrizni az üzembehelyezést követő elszámolás és elemzés céljaira.

Vhr. 253. § Aktiválás és állóeszköznyilvántartás

(1) A beruházónak (üzemeltetőnek) a használatba vett beruházást - az értékesített lakóépületek kivételével - az üzembehelyezés napjától állóeszközként kell nyilvántartania (aktiválás).

(2) Üzembehelyezés napjának kell tekinteni

- az üzembehelyezési eljárás alá tartozó beruházásoknál az üzembehelyezési engedélyben meghatározott napot,

- az üzembehelyezési eljárás alá nem tartozó beszerzés jellegű beruházások közüli

a) azoknál, amelyek a beszerzés (szállítás) időpontjában üzembehelyezésre (használatbavételre) alkalmasak - ide értve a tartalékgépeket és berendezéseket is - a beszerzés (szállítás) napját;

b) azoknál, amelyek üzembehelyezéséhez (használatbavételéhez) szerelési, gépalapozási stb. munkák szükségesek, e munkák befejezésének napját;

- egyéb esetekben a tényleges használatbavétel napját, ide értve más beruházás céljára beszerzett gép, berendezés stb. ideiglenes használatbavételét is.

(3) Üzembehelyezési eljárás alá tartozó beruházások szabályszerű üzembehelyezési eljárás nélkül történő használatbavétele esetében a könyvviteli aktiválást a tényleges használatbavétel napjával kell végrehajtani.

(4) A beruházó (üzemeltető) az üzembehelyezés napját követő naptári negyedév első napjától kezdve az állóeszköz értékét alapul véve - a jogszabályban meghatározott mértékű - értékcsökkenési leírást köteles elszámolni és befizetni.

(5) Az állóeszközállományt és annak évközi változásait a nyilvántartásra kötelezetteknek az alábbi csoportosításban kell kimutatniok:

ingatlanok;

gépek, berendezések és felszerelések;

járművek;

használaton kívüli állóeszközök;

beruházás idegen állóeszközökön;

termelésen (üzemkörön) kívüli állóeszközök;

jóléti állóeszközök.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás egyúttal a beruházó (üzemeltető) állóeszköz állományát kimutató főkönyvi számlák részletező (analitikus) nyilvántartása is.

(7) Az állóeszközök nyilvántartásának bizonylatai a befejezett beruházás pénzügyi elszámolása, valamint minden olyan okmány, amely az állóeszközállományban mennyiségi vagy értékváltozást igazol (be-vételezési jegy, elszámolt értékcsökkenés bizonylata, hiányjegyzőkönyv, selejtezési jegyzőkönyv, felújítási költségaktiválás bizonylata, átadási és értékesítési okmányok, bankértesítések stb.).

(8) A bizonylatokat a nyilvántartás csoportosításának megfelelően és időrendben kell megőrizni.

KILENCEDIK RÉSZ

XXXIII. FEJEZET

FOKOZATOS TERVSZOLGÁLTATÁS ALAPJÁN MEGVALÓSÍTANDÓ BERUHÁZÁSOK ELTÉRŐ SZABÁLYAI

R. 42. §

Fokozatos tervszolgáltatás

Bonyolult műszaki megoldású, értékhatár feletti beruházás tekintetében a beruházót irányító hatóság vezetője és az Országos Tervhivatal elnöke - a tervező és a kivitelező irányító hatóságával egyetértésben - engedélyezhet meghatározott ütemű tervszolgáltatás alapján történő megvalósítást (fokozatos tervszolgáltatás).

Vhr. 259. § A fokozatos tervszolgáltatás engedélyezése

(1) A fokozatos tervszolgáltatás engedélyezésére a beruházási programban kell indokolt és számításokkal alátámasztott javaslatot tenni; az engedélyt a beruházás engedélyokmányába kell foglalni.

(2) A programban külön fel kell tüntetni a tervezőnek a fokozatos tervszolgáltatásra vonatkozó álláspontját.

(3) Az engedélyben meg kell határozni a tervszolgáltatás fokozatait (Vhr. 260. §), valamint azt a határidőt, amikorra az előírt tervdokumentációt a kivitelező rendelkezésére kell bocsátani.

Vhr. 260. § A tervszolgáltatás fokozatai

(1) A tervszolgáltatás fokozatai a következők:

a) a beruházás előkészítő munkáinak tervei és költségvetései, amelyek alapján a kivitelező elvégezheti a felvonulási, a tereprendezési és - lehetőség szerint - a mélyépítési munkákat,

b) egyes építmények tervdokumentációja,

c) ha a beruházás, vagy a megvalósítási szakasz egy építmény, ennek megvalósításához szükséges egyes munkák tervei és költségvetései.

(2) Az előző bekezdésben említett fokozatok együttes és külön-külön való alkalmazása is engedélyezhető.

Vhr. 261. § A tervszolgáltatási fokozatokhoz szükséges tervek és költségvetések

(1) A tervszolgáltatás valamennyi fokozatánál rendelkezésre kell állnia a) a kapacitásszerződésnek,

b) az általános organizációs tervnek,

c) a beruházás összefoglaló ütemtervének,

d) a kivitelezésre kerülő munkákra vonatkozó építési engedélynek.

(2) A Vhr. 260. § (1) bekezdés c) pontja esetében

a) a fokozatos tervszolgáltatás az alábbi főbb ütemezésben történhet:

- az alapozás, az épületszerkezetek kiviteli tervei (ún. pallértervek és zsaluzási tervek) és költségvetései,

- a szak- és szerelőipari, valamint technológiai szerelési munkák tervei és költségvetései,

- az ún. padlótervek, a gépfelállítás és az azzal összefüggő technológiai berendezések szerelésének tervei és költségvetései,

b) rendelkezésre kell állnia a jóváhagyott technológiai tervnek, valamint a következő ütemekben megvalósítandó munkák felsorolásának és adatainak, amelyek alapján a kivitelező e munkákhoz szükséges saját és alvállalkozói kapacitását biztosítani tudja.

(3) Ha a felek között vitás, hogy az egyes fokozatokban szolgáltatott tervek a kivitelezés megkezdésére vagy folytatására elegendőek-e, a vitát a műszaki vitákra irányadó szabályok szerint kell eldönteni.

Vhr. 262. § A felek együttműködése

(1) A kapacitásszerződés előkészítő tárgyalásáról felvett jegyzőkönyvben [Vhr. 77. § (3) bek.] meg kell határozni, hogy a generálkivitelezőnek hogyan kell a kivitelezési tervdokumentáció készítésében közreműködnie. Az erre vonatkozó megállapodást a generáltervező köteles az altervezőkkel szemben érvényesíteni.

(2) A generálkivitelezőt a tervbírálatokra meg kell hívni és biztosítani kell, hogy észrevételeit a tervezés során megtehesse.

(3) Fokozatos tervszolgáltatás esetében a kivitelezés zavartalanságának biztosítása érdekében - a kivitelező igényeinek figyelembevételével - a művezetés kötelező tartalmát meghaladó művezetési szerződést kell kötni.

(4) A tervező felelős azért, hogy a fokozatos tervszolgáltatás ne eredményezze a végrehajtott munkák módosítását,

Vhr. 263. § A szerződéskötés és megvalósítás szabályai

(1) Az előkészítő munkákra [Vhr. 260. § (1) bek. a) pont], valamint egyes építményekre [Vhr. 260. § (1) bek. b) pont] azok kiviteli tervei és költségvetései alapján külön-külön építési szerződést kell kötni.

(2) A Vhr. 260. (1) bekezdés c) pontja esetében a szerződést az építési szerződésékre vonatkozó rendelkezések alapján kell megkötni az alábbi eltérésekkel:

a) a szerződést a beruházási program költségelőirányzatának vonatkozó része alapján kell az egész építmény megvalósítására megkötni,

b) a folyamatos kivitelezés érdekében a szerződésben meg kell határozni az egyes ütemek tervszolgáltatási határidejét, továbbá az első ütem befejezési időpontját is,

c) a harmadik ütemben szolgáltatandó tervek és költségvetések alapján a szerződést módosítani kell.

(3) A Vhr. 260. § (1) bekezdésének c) pontja esetében a fokozatosan szolgáltatott tervekre és költségvetésekre a kivitelező fokozatonként köteles észrevételeit megtenni. A harmadik ütemben szolgáltatandó kiviteli tervek és költségvetések észrevételezése során teheti meg a kivitelező az egész építményre kiterjedő észrevételeit is azzal a korlátozással, hogy a megvalósult munkákra vonatkozóan kifogást nem tehet.

XXXIV. FEJEZET

A BERUHÁZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK

R. 43. §

Beruházással összefüggő képzőművészeti alkotások

(1) A beruházással összefüggő képzőművészeti alkotások ellenértékére felhasználható beruházási előirányzat összegét az Országos Tervhivatal elnöke központilag biztosítja.

(2) A képzőművészeti alkotás elkészítésével megbízandó képzőművészt - esetleg pályázat útján - a Képzőművészeti Alap jelöli ki.

Vhr. 264. § Építménnyel összefüggő képzőművészeti alkotás tervezése

(1) Építménnyel összefüggő képzőműveszeti alkotásnak az építménnyel közvetlenül összefüggő - annak szerves részét képező -, illetve egyes építménycsoportok együttes díszítésére szolgáló képzőművészeti alkotásokat (szobrok, domborművek, freskók stb.) kell tekinteni, akár új beruházás, akár meglevő építmény díszítésére szolgálnak.

(2) A beruházási program jóváhagyásakor állást kell foglalni, hogy a beruházás jelentősége, elhelyezése, vagy más szempont indokolja-e, hogy képzőművészeti alkotással díszítsék. A kivitelezési tervdokumentációt készítő tervező is tehet javaslatot a beruházás képzőművészeti alkotással történő díszítésére.

(3) A beruházónak képzőművészeti alkotás megvalósítására irányuló igényét a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjánál kell bejelentenie. Az Alap a beruházó igénybejelentését felülvizsgálja, dönt a képzőművészeti alkotás megvalósításának indokoltságáról és - a kivitelezési tervdokumentációt készítő tervező intézet javaslatára - szükség esetén képzőművészeti szakértőt jelöl ki az építésztervezőkkel való együttműködésre.

(4) A kivitelezési tervdokumentációban a a képzőművészeti alkotásoltat és azoknak költségeit, ide értve a kőfaragó, öntő stb. munkák, valamint a zsűri eljárás költségét is, továbbá a kivitelezéssel kapcsolatos szakipari munkákat és ezek költségeit elkülönítve kell megtervezni. A képzőművészeti alkotások elkülönítetten előirányzott költségei nem terhelik a beruházót irányító hatóság éves beruházási előirányzatát. A fedezet rendelkezésre bocsátását a beruházónak a Banktól kell kérnie.

Vhr. 265. § Építménnyel összefüggő képzőművészeti alkotás pénzügyi fedezete

(1) Az építménnyel összefüggő képzőművészeti alkotások megvalósításának céljait szolgáló pénzügyi fedezet a népgazdasági beruházási terv "egyéb" rovatán központilag kerül előirányzásra.

(2) Az építménnyel összefüggő képzőművészeti alkotások megvalósítására előirányozható évenkénti összeg nem haladhatja meg az állami beruházások éves építési előirányzata 1.4 ezrelékét. Az évenként felhasználható összeget a Magyar Beruházási Bank állapítja meg, az Alap javaslatának figyelembevételével.

Vhr. 266. § Építménnyel össze nem függő képzőművészeti alkotás tervezése

Az építménnyel össze nem függő képzőművészeti alkotások megvalósításával kapcsolatos költségek pénzügyi fedezetét az állami vállalatok saját eszközeik (igazgatói, vállalatfejlesztési alap stb.), a költségvetésben gazdálkodó szervek költségvetésük keretében kötelesek biztosítani. Az állóeszközként nyilvántartott képzőművészeti alkotások helyreállításával (restaurálásával) kapcsolatos költségeket karbantartásként kell előirányozni.

Vhr. 267. § Képzőművészeti alkotás megvalósítása

(1) Ha az Alap a képzőművészeti alkotások megvalósítására irányuló igénybejelentést elfogadta, a beruházónak a képzőművész kijelölését az Alaptól kell kérnie. Az Alap - esetleg pályázat tartásával - kijelöli azt a képzőművészt, akit a megbízás elvállalására alkalmasnak tart és meghatározza a képzőművész tiszteletdíjának alsó és felső határát. Az Alap a képzőművészt megillető tiszteletdíj összege tekintetében a képzőművészeti alkotás elkészülte után határoz.

(2) A beruházónak a képzőművészeti alkotás megvalósítására közvetlenül a kijelölt művésszel kell szerződést kötnie a tiszteletdíjnak az Alap által megállapított felső határán. A képzőművészeti alkotás megvalósításával összefüggő szakipari munkák elvégzésére is köthet a beruházó a kijelölt művésszel szerződést, amennyiben ehhez az Alap hozzájárult. Ezekre a szerződésekre nem alkalmazhatók az állami szerveknek magánszeméllyel kötendő szerződéseire vonatkozó korlátozások. A szerződéseket összeghatárra tekintet nélkül - a képzőművészeti alkotás vonatkozásában az Alapot megillető 3%-kal megemelt összegben - a Bankhoz be kell jelenteni.

(3) A művész a képzőművészeti alkotást a szerződésben megállapított határidőre és munkaütemben köteles elkészíteni. Tartozik továbbá a szakipari munkát a beruházó műszaki ellenőrével együtt ellenőrizni.

(4) A pályázatok elbírálása, a képzőművészeti alkotás művészeti kivitelezésének ellenőrzése az Alap által kijelölt szakértő, illetve szakértőkből álló szerv (zsűri) és a beruházó együttes feladata. A zsűri (képzőművészeti szakértő) állástfoglal a pályázat elbírálása, a képzőművészeti alkotás kivitelezésének előrehaladása, valamint az elkészült képzőművészeti alkotás átvétele vagy átdolgozása tekintetében. A megállapításokról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) Ha a beruházó nem ért egyet a zsűri (képzőművész-szakértő) megállapításaival, erről az Alapot köteles értesíteni. Ha a véleményeltérés nem rendezhető, az Alap kezdeményezése alapján a művelődésügyi miniszter dönt.

Vhr. 268. § Pénzügyi lebonyolítás

(1) A beruházás tervezésének munkájában résztvevő képzőművész-szakértőt megillető díjakat és költségtérítést a generáltervező köteles egyszámlájáról kiegyenlíteni.

(2) A meghívásos pályázaton résztvevő művészek részvételi díja két egyenlő részletben esedékes;

a) az első részlet a meghívás írásbeli elfogadásakor,

b) a második a beérkezett pályamunkák elbírálása alapján.

(3) A pályázati díjak kifizetése egy összegben történik, a zsűri határozatának megfelelően.

(4) A képzőművészeti alkotás létesítésével megbízott művész díjának kifizetése három egyenlő részletben esedékes;

a) egyharmada a szerződés létrejöttekor,

b) egyharmada a szerződésben megállapított készültségi fok elérése - szobrászmunkáknál általában az agyagminta, freskófestésnél a kartonok elkészítése - után,

c) egyharmada - figyelemmel a d) pontban foglalt levonásra - a szerződésben vállalt munkáknak a beruházó által történt átvétele után,

d) szakipari munkák végzése esetében a tiszteletdíj 10%-át, legfeljebb 3000 forintot az utolsó részfizetés összegéből le kell vonni. A visszatartott összeg a kivitelezői munkák átvétele után válik esedékessé.

(5) A tiszteletdíjakat és járulékaikat az Alap beszedési megbízási rendszerben érvényesíti egyszámlája javára, a művész részére. A díjakat terhelő adók és egyéb levonások rendezéséről az Alap gondoskodik.

(6) A Bank központilag tartja nyilván azokat az összegeket, amelyeket a beruházó képzőművészeti alkotások megvalósítása céljaira igénybe vesz. A kifizetések összegét a beruházás megvalósulása után, illetve - több évig tartó munkáknál - az egyes tervévek végén át kell vezetni a beruházás előirányzata terhére.

XXXV. FEJEZET

BERUHÁZÁSSAL KAPCSOLATOS ÚJÍTÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSA

R. 44. §

Beruházással kapcsolatos újítás

Ha valamely újítás népgazdasági eredménye a beruházás költségeit csökkenti, a Bank az újítási díjat a beruházási előirányzat terhére folyósítja.

Vhr. 269. § Újítás és találmány beruházással (felújítással) kapcsolatban

A beruházások és felújítások megvalósításánál alkalmazott újításokra és találmányokra is az újításokról és találmányokról szóló jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Az újítási (feltalálói) díjnak beruházási előirányzat terhére történő folyósítása a R. 44. §-a alapján az e fejezetben foglalt rendelkezések szerint történhet.

Vhr. 270. § Beruházással kapcsolatos újítás díjának fedezete

(1) A beruházó beruházási előirányzat terhére újítási díj fizetési kötelezettséget csak a Bank előzetes hozzájárulásával vállalhat. A beruházó ezért köteles az újítás megvalósítására vonatkozó szerződés megkötése előtt a Bankhoz beküldeni:

- az elfogadásra vonatkozó határozatot;

- az újítási javaslatot;

- a tervező vállalatnak a tervmódosításra vonatkozó véleményét;

- a szerződő feleken kívül a szerződés érvényességéhez szükséges szerv jóváhagyását;

- a megvalósítási szerződés tervezetét.

(2) A Bank köteles 10 napon belül a beruházási előirányzat terhére történő fizetési kötelezettség vállalása tekintetében állást foglalni és a beruházót az okmányok megtartásával, illetve elutasítás esetében azok visszaküldésével értesíteni. A Bank és a beruházó között felmerülő vitákban a Pénzügyminisztérium Beruházási Főigazgatósága, illetőleg Takarékpénztári Főigazgatósága dönt.

Vhr. 271. § Újítási díj folyósítása

(1) Az újítás megvalósítására megkötött szerződést a beruházónak - a megkötéstől számított 5 napon belül - a Bankhoz be kell jelentenie. A Bank köteles a szerződés nyilvántartásba vételéről a beruházót 5 napon belül értesíteni.

(2) Az újítási díj kiegyenlítése céljából az újítás megvalósítását az átadás-átvételi vagy üzembehelyezési eljárás lefolytatása után a beruházónak igazolnia kell. Ha az újítás népgazdasági eredménye ezt megelőzően a beruházási előirányzat javára már jelentkezett, az igazolás korábban is kiállítható.

(3) Az újítás megvalósításában közreműködők díjának folyósítását együtt kell kérni az újítási díj folyósításával.

(4) A Bank az újítási, illetve közreműködői díjat a beruházási előirányzatnál elért megtakarítás terhére köteles kiegyenlíteni. Ha a beruházási előirányzat az újítás alapján már csökkentett mértékben nyert megállapítást és ezt az irányító hatóság igazolja, az újítási díjat a Bank előirányzaton felül is köteles kiegyenlíteni.

XXXVI. FEJEZET

VÁLLALATI KULTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

R. 45. §

Vállalati kulturális (sportcélú) beruházások

Működő vállalatok kulturális és sportcélú létesítményeit csak a vállalati saját pénzügyi források terhére szabad megvalósítani,

Vhr. 272. § Vállalati kulturális beruházások és felújítások fedezete

(1) Vállalati kulturális és sportcélú létesítmények megvalósítása csak abban az esetben fedezhető a beruházási előirányzat terhére, ha azok valamely új beruházás járulékos beruházásaként kerülnek engedélyezésre.

(2) Vállalati kulturális és sportcélú létesítmény felszerelésének kiegészítése és bővítése a vállalati saját pénzügyi alapok terhére - az ezek felhasználására vonatkozó külön előírások szerint - irányozható elő.

(3) Kedvezményes üdültetés céljára szolgáló üdülőt, vagy hétvégi pihenőt létesíteni, illetőleg bővítés útján az e célra szolgáló épületek férőhelyszámát növelni - aa erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint - az igazgatói alapból, nyereségrészesedésből, dolgozók hozzájárulásából szabad; az irányító hatóság ilyen célra beruházási előirányzat felhasználását csak az Országos Tervhivatallal, a Pénzügyminisztériummal és a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben engedélyezheti.

(4) Vállalati kulturális és sportcélú létesítmények felújítása - ide értve a vállalati üdülő felújítását is - az igazgatói alap jóléti részéből, továbbá a többletnyereségből évenként származó vállalatfejlesztési alapnak egynegyed részéből fedezhető.

(5) E beruházások és felújítások pénzügyi lebonyolításánál a Vhr. 167. és 177. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

XXXVII. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK LEÁLLÍTÁSA ÉS SZÜNETELTETÉSE

R. 46. §

Beruházás leállítása és szüneteltetése

(1) Megkezdett beruházás leállítását, illetve szüneteltetését az a szerv rendelheti el, amely a beruházást engedélyezte; értékhatár feletti beruházás leállítása, illetve szüneteltetése tárgyában az irányító hatóság előterjesztésére a Kormány dönt.

(2) Ezek a rendelkezések nem érintik a hatóságoknak külön jogszabályban megállapított hatáskörét.

(3) A beruházó köteles a leállított, illetve szünetelő beruházás állagának megóvásáról gondoskodni.

Vhr. 273. § Leállítás

(1) A beruházást a R. 46. §-ának alkalmazása szempontjából megkezdettnek kell tekinteni, ha azt az éves tervbe felvették és a megvalósításra - ide nem értve a tervezést és a kapacitásfoglalást - szerződést kötöttek.

(2) Ha a beruházási célkitűzés népgazdasági érdekből tárgytalanná válik, a beruházás alapokmányában szereplő összes munkák megvalósítását abba kell hagyni, s a beruházást le kell állítani.

(3) A leállított beruházás fel nem használt éves előirányzata a népgazdasági terv tartalékát növeli; az értékhatár feletti beruházást a beruházások jegyzékéből is törölni kell.

Vhr. 274. § Szüneteltetés

Az értékhatár feletti beruházás megvalósítása szüneteltethető, ha népgazdasági érdek a megvalósítás egy évet meghaladó elhalasztását indokolja.

Vhr. 275. § A leállítás és a szüneteltetés végrehajtása

(1) A leállításra, illetőleg szüneteltetésre vonatkozó határozatban

a) meg kell állapítani a még elvégzendő kivitelezési és állagmegóvási munkákat,

b) rendelkezni kell a szerződések felbontása, megszüntetése, illetőleg az importból származó és az egyedi gyártású termékek szállítására vonatkozó szerződések esetleges érvényben tartása vagy módosítása kérdésében.

(2) A beruházás leállítására vonatkozó határozatban intézkedni kell az érvényben tartott szerződések alapján folyamatosan beérkező, valamint a leállítás időpontjáig beérkezett üzembe nem helyezett gépek, berendezések, valamint a leállítást megelőzően megvalósult, üzembe nem helyezett építmények hasznosításáról.

(3) A beruházás szüneteltetésére vonatkozó határozatban

- meg kell állapítani a folyamatos állagmegóvással és őrzéssel kapcsolatos beruházói teendőket, ezek költségeit és béralapigényét,

- meg kell határozni az újrakezdés időpontját.

(4) Az irányító hatóság a leállításra, illetve szüneteltetésre vonatkozó határozatot mindazoknak a szerveknek köteles megküldeni, amelyek a beruházás engedélyezéséről értesítést kaptak.

Vhr. 276. § Szerződések módosítása, felbontása

A beruházónak a leállítási, illetve szüneteltetési határozatban foglaltakkal összhangban módosítania kell, illetőleg fel kell bontania, meg kell szüntetnie a beruházás megvalósítására kötött szerződéseit. Az építési szerződések módosítása során a beruházónak meg kell rendelnie az erre vonatkozó tervek és költségvetés alapján az állagmegóvási munkák elvégzését. A terveket és költségvetést a beruházó megbízása alapján a kivitelező is elkészítheti.

Vhr. 277. § A leállításig (szüneteltetésig) végzett munkák és az állagmegóvás elszámolása

(1) A leállított (szüneteltetett) beruházás építési munkáinak átadás-átvételére és elszámolására az építőipari munkákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A leállított (szüneteltetett) beruházás technológiai szerelési munkáinak elszámolására az e munkákra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a beszerelt gépek, szerkezetek és anyagok mennyiségét akkor is tételes felmérés alapján kell megállapítani, ha a szerződést ráfordításos alapon, vagy átalányáron kötötték,

b) a szerelési díjak és egyéb járulékos költségek értékét az átalányáron vállalt munkák esetében a készültségi foknak megfelelően kell megállapítani,

c) a szerelési számlát a munkák befejezését követő hónap 20. napjáig kell a Bankhoz benyújtani.

(3) A leállított (szüneteltetett) beruházás céljára megrendelt egyedi gyártású gépet (műszert, berendezést) előállító vállalat a felmerült ráfordítások összegét (ide nem értve a munkába nem vett anyagok költségeit) részkeresettel érvényesítheti. A részkeresetet a szerződés megszüntetésétől számított 45 napon belül kell benyújtani a beruházást bonyolító bankfióknál.

(4) Az egyedi gyártású terméket előállító vállalatok közreműködői részkereseteiket megrendelőjük egyszámlája ellen a szerződés megszüntetésétől számított 30 napon belül kötelesek benyújtani. A közreműködői részkeresetekben is csak a befejezetlen termelés értéke számolható el, a munkába nem vett anyagokkal kapcsolatos ráfordítások ellenértéke azonban nem.

(5) A (3) bekezdés alapján benyújtott részkeresetben a saját teljesítménytől elkülönítve tételesen ki kell mutatni a közreműködők részére a (4) bekezdés alapján kifizetett összegeket és csatolni kell az ezekre vonatkozó közreműködői részkereseteket. A Bank a beszedési megbízás alapján az ellenértéket a benyújtó részére akként folyósítja, hogy a benyújtó teljesítményének ellenértékét a részére nyitott elszámolási előlegszámla terhére, a közreműködői teljesítmények ellenértékét pedig az utóbbiak részére nyitott elszámolási előleg* számlák terhére egyenlíti ki. Az elszámolási előlegszámlák megnyitásáról a Bank az érdekelt vállalatok részére külön-külön értesítést ad.

(6) Szövetkezettel kötött szerződés megszüntetése esetén a felek együttesen kötelesek megállapítani az elvégzett teljesítmény (félkésztermék) értékét. A félkészterméket a szövetkezet köteles a megrendelő részére átadni és a részkereset összegét - a szerződés jellegének megfelelően - a (3) illetve a (4) bekezdésben foglaltak szerint érvényesíteni.

(7) Típus- és sorozatgyártású gépek, műszerek és berendezések szállítására irányúló szerződések felbontása esetében a megrendelő terhére költség nem számítható fel, az elkészült termék és befejezetlen termelés ellenértékére a gyártó vállalat az egyszámlavezető Banktól rövidlejáratú hitelt igényelhet.

Vhr. 278. § A beruházás leállítása (szüneteltetése) folytán keletkezett készletek

(1) A leállított (szüneteltetett) beruházással kapcsolatos építési és technológiai szerelési munkák átadás-átvétele, illetve együttes felmérése alkalmával fel kell mérni a munkahelyre szállított, beépítésre nem került anyagkészletet is, meghatározni azokat az anyagokat, előregyártott elemeket, szerkezeteket stb., amelyek különleges jellegüknél fogva máshol fel nem használhatók, vagy gazdaságosan nem szállíthatók el. Nem szabad a beépítetlen anyagok között szerepeltetni azokat a vasszerkezeteket, amelyek ellenértékét a kivitelező az érvényben levő rendelkezések szerint negyedéves számlájába beállítani jogosult.

(2) A máshol gazdaságosan fel nem használható, illetve gazdaságosan el nem szállítható anyagkészletet az alvállalkozó jogosult a generálkivitelezőnek, ez pedig a beruházónak átadni, a beruházó köteles ezeket átvenni. Az anyagkészlet minősítésének kérdésében keletkezett vitákat a kivitelező felett felügyeletet gyakorló minisztérium dönti el. A készletek minősítésében keletkezet vita eldöntéséig a beruházó az anyagok átvételére nem kötelezhető.

(3) Az anyagok értékét a költségvetési anyagáron, ennek hiányában pedig beszerzési áron kell megállapítani 3% anyagkezelési költséggel növelt összegben. Az átadott anyagokról a kivitelezőnek külön számlát kell összeállítania és abban a beruházó által átvett anyagok, szerkezetek, berendezések, felszerelések mennyiségét, egységárát és értékét tételesen fel kell tüntetnie. Az ellenértéket a Bank a beruházó nevén nyitott elszámolási előlegszámla terhére folyósítja.

(4) A helyszínre szállított, a beruházó részére át nem adható készletek elszállításáról a kivitelező köteles gondoskodni. Ezzel kapcsolatban - az elszámolható elvonulási költségen felül - felszámíthatja

a) az anyag továbbszállításával kapcsolatos szállítási, rakodási költséget és anyagveszteséget,

b) 3% anyagkezelési költséget, továbbá

c) építőipari munkák esetében ezen felül

- a depóniaár és a termelői anyagár közötti különbözetet abban az esetben, ha a kivitelező az anyagot saját központi raktárába, vagy más vállalat központi raktárába szállítja,

- más munkahelyre történő átirányítás esetében ugyanezeket a költségeket csökkentve azzal az összeggel, amit az új munkahelyre készített költségvetés az anyagok helyszínre szállítása címén előirányoz.

Vhr. 279. § Elszámolási előleg

(1) A Bankot az elszámolási előleg folyósítása esetében megilletik a hitelrendszert szabályozó rendelkezésekben biztosított jogok.

(2) A vállalatok elszámolási előlegből fedezett készleteiket raktáraikban és nyilvántartásaikban elkülönítetten kötelesek kezelni és megőrizni és a mérlegbeszámolóban külön kimutatni.

(3) Szüneteltetett beruházások esetében a visszafizetési határidőt az újrakezdés tervezett időpontjában kell megállapítani. Ha az újrakezdés határideje módosul, az elszámolási előleg visszafizetési határidejét is módosítani kell.

(4) Szüneteltetett beruházás újrakezdése esetében a Bank az elszámolási előleget a készlettároló vállalatoktól előzetes értesítés alapján visszahívja. A beruházás újrakezdésével megbízott kivitelező (szerelő) a munkahelyen tároló készleteket köteles a beruházótól átvenni. Az átvett készletek ellenértékét a Vhr. 278. § (3) bekezdése szerint kell megállapítani azzal, hogy abból az anyag értékcsökkenés összegét le kell vonni. A beruházónak az elszámolási előlegszámlán fennálló tartozásnak a készlet természetes elhasználódása értékével csökkentett összegét kell a Bankhoz visszafizetnie.

(5) A Bank - előzetes értesítés mellett - az egyedi gyártású gépek, műszerek és technológiai berendezések szállítására vonatkozó szerződések felbontása kapcsán folyósított elszámolási előlegeket a beruházás újrakezdési időpontja előtt is visszahívhatja a gyártó vállalat felett felügyeletet gyakorló hatóság egyetértésével akkor, ha a gyártmány alacsony készültségi foka, az újrakezdés távoli határideje, vagy más körülmény a további eszközlekötést nem indokolja.

(6) A leállított beruházásokkal összefüggően folyósított elszámolási előlegek visszafizetési határidejét a kifizetéstől számított három hónapban kell megállapítani. Ez a határidő indokolt esetben egy ízben, legfeljebb további három hónapra meghosszabbítható. A határidő lejártával a Bank dönt abban, hogy az elszámolási előleget visszahívja-e, vagy a visszafizetési határidőt kamatfizetési kötelezettséggel meghosszabbítja.

(7) A vállalatok a vissszafizetési határidő lejárta előtt kötelesek gondoskodni az elszámolási előleggel fedezett készletek értékesítéséről, vagy másirányú felhasználásáról.

(8) Elszámolási előleggel fedezett készletek saját üzemben történő felhasználása, vagy értékesítése esetében az elszámolási előleg összegét azonnal vissza kell fizetni a Bankhoz. Értékesítés esetében az áru elszállításával kapcsolatos igazolt költségek levonhatók. A gyártó vállalathoz értékesítés (selejtezés) eredményeként befolyt összeg és a részére folyósított elszámolási előleg összege közötti különbözetet a visszafizetés alkalmával le kell vonni.

Vhr. 280. § Állagmegóvás és őrzés

(1) A beruházónak a beruházás szüneteltetését elrendelő határozat előírásai szerint kell a befejezetlen beruházás és a részére átadott készletek őrzéséről és a folyamatos állagmegóvásról gondoskodnia.

(2) A folyamatos állagmegóvás és őrzés költségeire az Országos Tervhivatal az irányító hatóság részére külön előirányzatot biztosít. Ezt az előirányzatot a beruházót irányító hatóságnak az éves terv lebontása során kell a beruházók rendelkezésére bocsátania külön "állagmegóvási" számlán.

(3) A folyamatos állagmegóvás és őrzés költségeire biztosított előirányzat keretében a Bank a beruházó, illetve a kivitelező vállalat által elkészített számlák alapján teljesít kifizetéseket.

XXXVIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

R. 47. §

Hatálybalépés

(1) E rendelet hatálybaléptetéséről és egységes végrehajtásáról - ide értve a szükséges átmeneti rendelkezéseket - az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter együttesen gondoskodik. A szerződésekre, valamint a számlavitákra vonatkozó rendelkezések kiadásához a Központi Döntőbizottság elnökének, a beruházásokra és felújításokra vonatkozó fogalmak alkalmazására, továbbá az üzembehelyezésre vonatkozó rendelkezésekhez pedig a Központi Statisztikai Hivatal elnökének egyetértése szükséges.

(2) A technológiai szerelési munkákra vonatkozó szerződés részletes feltételeit a kohó- és gépipari miniszter a nehézipari miniszterrel és a Központi Döntőbizottság elnökével egyetértésben szabályozza.

(3) A kisipari szövetkezetek és a földművesszövetkezetek beruházási és felújítási tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket - a szövetkezeti sajátosságokra figyelemmel - az Országol Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, az építésügyi miniszter és a könnyűipari miniszter, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökével és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok) vonatkozásában a földművelésügyi miniszterrel együtt szabályozzák.

(4) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a beruházások és felújítások rendjére vonatkozó minden korábbi jogszabály.

(5) Az 50/1955. (VIII. 19.) MT számú rendelet 35. § (3) bekezdésében foglaltakat az építési és tervezési szerződések tekintetében alkalmazni nem lehet.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke.

Vhr. 281. § A R. hatálybalépésének napja

A R., valamint e rendelet az 1962. év január hó 1. napján lép hatályba és rendelkezéseit a Vhr. 283-286. §-ban foglalt eltérésekkel a már folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Vhr. 282. § Végrehajtási rendelkezések

(1) E rendelet végrehajtása során szükséges intézkedések megtételéről az irányító hatóság gondoskodik.

(2) Az emeletráépítésre és tetőtérbeépítésre, valamint a lakóházjavításra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

(3) Az irányító hatóság általános érvényű végrehajtási rendelkezéseit - kiadás előtt - az Országos Tervhivatallal, a Pénzügyminisztériummal és az Építésügyi Minisztériummal egyeztetni kell.

(4) A nem beruházási és felújítási tevékenységgel kapcsolatos tervezési, építőipari és technológiai szerelési munkák elszámolására is e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A folyamatban levő beruházásokra már folyósított összegek anyagi-műszaki összetételében bekövetkezett változásokra vonatkozó bejelentési kötelezettséget a Magyar Beruházási Bank állapítja meg.

Vhr. 283. § A népgazdasági tervezésre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Az a beruházás, amelyet a népgazdasági terv (beruházások jegyzéke, műszaki tervezési munkák terve) mint értékhatár feletti beruházást már felsorolt, továbbra is az értékhatár feletti beruházásokra vonatkozó szabályok alá esik akkor is, ha a R. szerint értékhatár alatti lenne.

(2) Az irányító hatóságnak a Vhr. 14. § (3) bekezdésében előírt tervlebontást 1962. évre vonatkozóan - az anyagi-műszaki összetétel új tartalmi előírásainak megfelelően - a terv jóváhagyásától számított 25 (tanácsoknak 30) napon belül kell végrehajtaniok.

(3) Az irányító hatóság köteles a (2) bekezdés szerint végrehajtott tervlebontásról, az állóeszközfejlesztési terv előirányzatainak és egyes számítási anyagainak új rendszerben történt rögzítéséről 1962. április 30-ig az Országos Tervhivatalt és a Bankot tájékoztatni. A tájékoztatás módját az Országos Tervhivatal állapítja meg,

Vhr. 284. § A gazdasági-műszaki tervezésre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Már jóváhagyott program esetén a beruházás előkészítését és műszaki tervezését korábbi jogszabályok szerint kell folytatni; az irányító hatóság a tervezés szerint illetékes miniszterrel egyetértésben 1962. március 31-ig elrendelheti, hogy a rendelet szerint új programot kell kidolgozni.

(2) A korábbi jogszabályok szerint előkészített és 1962. január 1-ig egyeztetés végett már szétküldött programok jóváhagyása és a beruházás további műszaki tervezése a korábbi jogszabályok szerint történik; egyéb esetben a R. hatálybalépéséig még jóvá nem hagyott programokat az új szabályoknak megfelelően át kell dolgozni, E rendelkezésektől az irányító hatóság az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben eltérést engedhet.

(3) A beruházások helyének kijelölésére és a területfelhasználások engedélyezésére a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni, ha 1961. december 31-ig a helyszíni szemlét lefolytatták, vagy a beruházó előterjesztette a területfelhasználási hozzájárulás megadása iránti kérelmét.

(4) A R. hatálybalépésekor engedélyezés alatt álló, vagy már engedélyezett, illetve folyamatban levő beruházás tekintetében a beruházó köteles 1962. április 30-ig az anyagi-műszaki összetételre vonatkozó előírásoknak megfelelő változásokat kimunkálni és e változásokat a programhoz, illetve az engedélyokmányhoz csatolni. A változásokat - az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium által megállapított módon - a beruházást engedélyező hatósággal, az illetékes bankfiókkal, továbbá - ha a beruházás műszaki tervezése vagy megvalósítása már megindult - a tervezővel, illetve kivitelezővel is közölni kell. Az érdekelt szervek kötelesek a közölt változásokat az általuk kezelt okmányokon és nyilvántartásokon feltüntetni.

(5) A korábbi szabályok szerint előkészített értékhatár feletti beruházások közül azokra kell a 13. számú melléklet szerinti törzslapot kiállítani és azt 7 példányban a Banknak megküldeni, amelyeket 1962. január 1. után engedélyeznek.

Vhr. 285. § A szerződésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Kapacitás-szerződést csak azokra a beruházásokra kell kötni,

a) amelyeket e rendelet szabályai szerint kidolgozott program alapján engedélyeztek, vagy

b) amelyek tekintetében a korábbi jogszabályok szerint tervezési feladat készült és megvalósítására építési szerződést még nem kötöttek. Ez esetben a kapacitás-szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

(2) Az éves építési szerződésről az egy építési szerződésre történő áttérés során a hátralevő összes munkákra e rendelet szerint szerződést kell kötni. Szakaszos beruházás esetében az egész beruházásra vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket (tervdokumentációk szolgáltatási határideje, stb.) is a R. hatálybalépése után kötendő első szerződésben kell a kapacitás-szerződésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával meghatározni. A keretszerződés az építési szerződés megkötésével hatályát veszti.

(3) A folyamatban levő munkákra a kötelező művezetésre vonatkozó rendelkezéseket (Vhr. 99. §) csak abban az esetben kell alkalmazni, ha azt a beruházót irányító hatóság - a tervezőt és a kivitelezőt irányító hatósággal együtt - elrendeli.

Vhr. 286. § A pénzügyi lebonyolításra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Az építőipari munka elszámolásával kapcsolatos - a korábban önállóan nem érvényesíthető - 5.000 forintot meg nem haladó, vitássá tett igényeket az 1961. évi IV. negyedévi számla folyósításától számított 45 napos jogvesztő határidőn belül lehet a döntőbizottságnál érvényesíteni.

(2) Az 1959. január 1. előtt épült felvonulási épület lebontása esetén a kivitelező a visszatérülő anyag új árszinten számított értékét köteles elszámolni.

(3) Azokat a folyamatban levő építési munkákat, amelyek kivitelezése érvényes engedély alapján tervdokumentáció nélkül, vagy részleges tervdokumentációval történik, változatlanul a 6/1954. (Tg. É. IV. 23.) OÉH-ÉM számú együttes utasítás és a 13/1954. (Tg. É. X. 11.) számú M. B. B. Közlemény rendelkezései szerint kell elszámolni.

(4) A saját vállalkozás lebonyolítása céljára igényelt, s a R. hatálybalépésének napjáig fel nem használt ellátmány összegét - ide értve azt az összeget is, amit a beruházó a termék előállításához szükséges olyan anyagokra igényelt, amelyek felhasználásra még nem kerültek - a részkereset benyújtásával egyidejűleg, legkésőbb azonban 1962. január 31-ig vissza kell utalni a Bankhoz.

Vhr. 287. § Megvalósítási időtartam-előírásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) A megvalósítási időtartam-előírások (7. számú melléklet) betartása a folyamatban levő (kivitelezés alatt álló) beruházások tekintetében - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - nem kötelező.

(2) Ha a folyamatban levő beruházás több megvalósítási szakaszból áll, az időtartam-előírásokat alkalmazni kell azoknál a szakaszoknál, amelyek kivitelezése 1962. január 1. napján még nem kezdődött meg.

Dr. Ajtai Miklós s. k.,

az Országos Tervhivatal elnöke

Nyers Rezső s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Traut mann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter

* A 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet az 1/1961 (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelet összedolgozott egységes szövegben vastagbetűs szedéssel közöljük.

1. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT- PM-ÉM számú együttes rendelethez

A) melléklet a 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelethez

(A R. 4. §-ához.)

BERUHÁZÁSI ÉRTÉKHATÁROK

2. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 2. § (2) bekezdés c) pontjához.]

BERUHÁZÁSI CÉLCSOPORTOK

Nehézipari Minisztérium

villamosenergiaipari ágazat

a) hőerőművek,

b) vízierőművek,

c) 100 kV feletti távvezetékek,

d) 1. 00 kV feletti alállomások,

e) gerinchálózat és alállomás,

f) elosztóhálózat bővítés,

fa) ebből: lakosság közvetlen energiaellátását célzó kisfeszültségű hálózatbővítés,

g) faluvillamosítás,

h) hálózatrekonstrukció,

i) üzemi beruházások (erőművi, hálózati),

j) egyéb villamosenergiaipari beruházások,

vegyipari ágazat

a) fúrások, kőolaj- és földgáztermelő gépi berendezések,

b) tankállomások és földgázszeparátor állomások,

c) másodlagos termelés beruházásai a kőolaj- és földgázmezőkön,

d) csővezetéképítés a kőolaj- és földgázüzemeken belül,

e) új kőolaj- és földgázmezők, valamint mezőrészek beruházásai,

f) lakás, szociális és kulturális beruházások,

g) kapacitástartó egyéb kőolajipari beruházások.

Építésügyi Minisztérium

a) kőbányászati beruházások,

b) kavicsbányászati beruházások.

Élelmezésügyi Minisztérium

a) tejgyűjtőhálózat fejlesztése,

b) ipari raktár,

c) terményraktár,

d) konzervipari gyümölcs- és zöldségfeldolgozó gépsor,

e) boripari ászok- és cementhordók, alumíniumtartály beruházások.

Belkereskedelmi Minisztérium

a) raktárberuházások,

b) gépesítés,

c) pénztárgépek beszerzése,

d) műszerek beszerzése,

e) berendezések beszerzése,

f) irodagépesítés,

g) munkavédelmi beruházások.

Földművelésügyi Minisztérium és Állami Gazdaságok Főigazgatósága

a) növénytermesztés,

b) állattenyésztés,

c) kertészet,

d) gépesítés,

e) szakoktatás,

f) út-, vasútépítés,

g) lakás, szociális és kulturális beruházás,

h) talajjavítás, talajvédelem,

i) egyéb mezőgazdasági beruházások.

Országos Erdészeti Főigazgatóság

a) faipar fejlesztése,

b) erdőgazdaság fejlesztése,

c) erdőtelepítés és fásítás,

d) lakás, szociális és kulturális beruházások.

Országos Vízügyi Főigazgatóság

a) árvízvédelem,

b) belvízrendezés,

c) folyamszabályozás,

d) vízfolyás-rendezés,

e) mezőgazdasági vízhasznosítás,

f) egyéb vízgazdálkodási beruházás,

g) lakás, szociális és kulturális beruházások.

Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium

a) vasúti járművek,

b) vízi járművek,

c) vasúti forgalmi szolgálat fejlesztése,

d) vasúti vontatás és járműjavítási szolgálat fejlesztése,

e) vasúti pályafentartási szolgálat fejlesztése,

f) gépkocsi forgalmi és karbantartó-telepek, főnökségek létesítése és fejlesztése,

g) gépkocsi szervízhálózat fejlesztése,

h) gépkocsi javító, és alkatrészgyártó hálózat fejlesztése,

i) autóalkatrész kereskedelmi hálózat fejlesztése,

j) rakodásgépesítés fejlesztése,

k) távbeszélő-szolgálat fejlesztése,

l) rádió- és televízió szolgálat fejlesztése,

m) pósta-szolgálat fejlesztése.

Művelődésügyi Minisztérium

a) gyermekotthonok és gyógypedagógiai intézetek,

b) felsőfokú oktatás,

c) országos könyvtárak,

d) múzeumok, levéltárak,

e) filmszakma,

f) egyéb kulturális intézmények beruházásai.

Egészségügyi Minisztérium

a) kórházi ágyfejlesztés,

b) gép- és műszerbeszerzések.

3. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 3. § (1) bek. b) pontjához.]

LAKÁS-, EGÉSZSÉGÜGYI-, KULTURÁLIS-, SZOCIÁLIS- ÉS EGYÉB KOMMUNÁLIS BERUHÁZÁSOK

Lakásberuházások körébe tartozik az új lakások építésén kívül a rá-, vagy hozzáépítés (pl. emeletráépítés, padlástérbeépítés), valamint a lakóterület növelését eredményező átalakítás (iroda-, üzlet-, egyéb helyiségek lakássá történő átalakítása) és helyreállítás (romlakás újjáépítése).

Egészségügyi beruházások körébe tartoznak az üzemegészségügyi beruházások kivételével az alábbiak:

a) kórházak, klinikák, szanatóriumok, betegotthonok (szociális otthonok kivételével),

b) szülőotthonok,

c) rendelőintézetek,

d) körzeti orvosi rendelők,

e) sportorvosi rendelők,

f) iskolaorvosi rendelők,

g) gondozó intézetek,

h) egészségházak (anya- és csecsemővédő intézetek),

i) mentőállomások,

j) területi elsősegélynyújtó helyek,

k) véradó és konzerváló állomások,

l) közegészségügyi, járványügyi állomások,

m) fertőtlenítő intézetek,

n) gyógyszertárak,

o) területi és üzemi bölcsődék,

p) csecsemőotthonok,

r) egészségügyi gyermekotthonok.

Kulturális beruházások körébe tartoznak:

a) üzemi és területi napközi otthonok,

b) óvodák,

c) általános iskolák, egyéb alsófokú oktatási intézmények.

d) gyermekvédő otthonok,

e) középiskolák, egyéb középfokú oktatási intézmények,

f) technikumok,

g) gyógypedagógiai intézetek,

h) felsőoktatási intézmények (egyetemek, főiskolák),

i) ipari tanulóotthonok, iskolák, tanműhelyek,

j) diákotthonok (szállók),

k) múzeumok, kiállítási helyiségek,

l) üzemi és területi kultúrotthonok,

m) önálló kultúrházak, kultúrtermek,

n) levéltárak; országos, üzemi és területi könyvtárak,

o) keskeny és normálfilmes mozik,

p) színházak,

r) filmgyártás, filmforgalmazás,

s) rádió és televízió,

t) lap- és könyvkiadó intézmények,

u) üzemi és területi sportlétesítmények.

Szociális beruházások körébe tartoznak:

a) szociális otthonok (vakok, siketnémák, hadirokkantak otthonai is),

b) üzemi vagy szakszervezeti üdülők, c) munkásszállók,

d) üzemi konyhák,

e) üzemi étkezdék,

f) üzemi öltözők és egyéb üzemi szociális létesítmények (pl. üzemi orvosi rendelő).

Egyéb kommunális beruházások körébe tartoznak:

a) középületek, irodaházak, államigazgatási, igazságügyi, stb. létesítmények,

b) közvilágítás (faluvillamosítás, lakosság részére villamoshálózat bővítés, közvilágítási hálózat, közvilágítási lámpahely, stb.),

c) városi gázművesítés (gázvezeték hálózat, gáztároló, stb.)

d) közműves, közúti ivóvízellátás (vízművek, víztároló tartályok, vízvezetékhálózat, vízmű létesítése és bővítése, stb.),

e) szennyvíz és csapadékvíz csatornázás (házi szennyvíztisztítótelep, szennyvízcsatornahálózat, stb.),

f) távhőellátás (közműves jellegű távfűtés és melegvízszolgáltatás, stb.),

g) helyi vízkárelhárítás céljait szolgáló létesítmények,

h) belterületi út-, utca-, járdaépítés,

i) parkok, gyermekjátszóterek,

j) tisztasági, gyógy- és strandfürdők (közfürdők, stb.),

k) köztisztasági berendezések,

l) temetkezési helyiségek,

m) vegytisztító, takarító, féregirtó üzem,

n) egyéb szolgáltató ágak beruházásai (kéményseprés, ingatlankezelés, stb.).

4. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 3. § (2) bekezdéséhez.]

ANYAGI-MŰSZAKI ÖSSZETÉTEL

(Rovati bontás)

A beruházásokat és azok anyagi-műszaki szükségleteit "építés", "belföldi gép", "importgép" és "egyéb" rovatok szerinti összetételben kell tervezni. A rovatok tartalmára vonatkozólag az alábbi előírások irányadók:

1. "Építés" rovat

(1) "Építés" rovaton kell tervezni - függetlenül attól, hogy a kivitelező szerv melyik irányító hatóság felügyelete alá tartozik - az új építmény létesítésére, a meglevő pótlására (lebontására és újjáépítésére), bővítésére, illetőleg terjedelmének (kapacitásának) növelésére, valamint rendeltetését megváltoztató átalakítására irányuló minden közvetlen tevékenységet.

(2) Építmény minden végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított - ingatlan jellegű - olyan termék, amely csak a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná) és a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, azonban ezáltal eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Az építmény fogalmába tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, központi fűtési-, szellőző- és légüdítő berendezések, továbbá a felvonó és ezek normál tartozékai is, amelyek az építmény szerkezeteibe beépítve az építmény használhatóságát és ellátását biztosítják akkor is, ha emellett részben technológiai célokat is szolgálnak.

(3) Az építmények tételes felsorolását az - OT elnöke és a K. S. H. elnöke által együttesen kiadott - ÉPÍTMÉNYJEGYZÉK tartalmazza. Az Építményjegyzékben az azonos rendeltetésű építmények építményfőcsoportokba és azokon belül az azonos mennyiségi egységekkel jellemezhető építmények építménycsoportokba, illetőleg alcsoportokba vannak sorolva.

(4) Nem szabad külön, másik ("gép", vagy "egyéb") rovaton tervezni az építés fogalmába tartozó építmények megvalósításához szükséges:

- anyagokat (pl. vasöntvények, nyers-, ötvözetlen és ötvözött acél kész- és félkész termékek);

- szerkezeteket (pl. rácsok, korlátok, vízszerkezetek, acél-, vas- és fémszerkezetek, vas- és fémvázak);

- gépeket (pl. központi fűtési kazán, radiátor, felvonó);

- berendezéseket (pl. tűzhelyek, kályhák, mosdók, fürdőkádak, az építményekbe elmozdíthatatlanul beépített bútorok), még akkor sem, ha azok gépipari termékek, vagy beépítésük gyártóművi szerelési kapacitást is igényel.

(5) A gépek, gépi berendezések és műszerek alapozási munkáit az "építés" rovaton kell tervezni.

(6) "Gép", illetőleg "egyéb" rovaton kell tervezni a már megvalósult és üzembehelyezett építményekbe később beépítésre kerülő gépet és egyéb berendezést, ha az túlnyomórészt technológiai célokat szolgál.

2. "Belföldi gép" rovat

(1) "Belföldi gép" rovaton kell tervezni a belföldön gyártott gép, technológiai berendezés, műszer és ezek normál tartozékainak beszerzését, a szállítási költségeiket (ha a termék ára azt nem tartalmazza), valamint a technológiai szerelési munkák költségeit. (Kivéve a 3. pont (1) bekezdés szerinti külföldi szerelők által végzett szerelések devizában fizetendő költségeit).*

(2) Technológiai szerelési munka - az építmény fogalmába nem tartozó - az építmény állagától függetlenül fel-, vagy leszerelhető, elmozdítható és üzemeltetési, illetőleg termelési cél megvalósítását szolgáló gép, technológiai berendezés, műszer szerelése, valamint szigetelése.

3. "Importgép" rovat

(1) "Importgép" rovaton kell tervezni a külföldön gyártott gép, technológiai berendezés, műszer és ezek normál tartozékai beszerzését, a devizában fizetendő szállítási költségeket, ha a termék ára azt nem tartalmazza, valamint a külföldi szerelők által belföldön végzett technológiai szerelési munkák devizában fizetendő költségeit.

(2) A külföldön gyártott gépet akkor is az "importgép" rovaton kell tervezni, ha a gépet belföldi értékesítő (készletező) vállalat hozza forgalomba.

(3) Az "importgép" rovatot folyóforintban kell tervezni. Az "importgép" rovaton meg kell tervezni azoknak az importgépeknek, technológiai berendezéseknek és import műszereknek a folyóforint értékét is, amelyek beszerzéséhez az irányító hatóság külön devizakeretet nem kap, mert a devizaszükséglet biztosítása központi devizakeret terhére történik. A Hollerith-gépek, valamint a központi gépkocsikeret terhére beszerzendő gépkocsik folyóforintját nem kell tervezni.

4. "Egyéb" rovat

"Egyéb" rovaton kell tervezni a tervezési költségeket; az "építés" és "gép" rovatokon meg nem tervezhető állóeszköz beszerzéseket (berendezési és felszerelési tárgyakat); a képzőművészeti alkotásokat (kivéve az építménybe beépítetteket, valamint az építőipari munkákhoz tartozókat, pl. szobor alapozást); az erdőállomány növelését; szőlő-, gyümölcs-, komló- és spárgatelepítést; a digózás költségeit, a homoktalajok mélyművelésű javítását; a beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerülő egyéb költségeket, így a közterületfoglalási díjakat, a beruházási igazgatási költségeket, a beruházási előirányzatból elszámolható káderképzési költségeket, a kisajátítás címén kifizetendő kártalanítási és eljárási költségeket, ideértve a kármegállapítási eljárás keretében megállapított zöldkárok térítési költségeit, a szanálási költségeket (kivéve az építés fogalmába tartozó építmény bontási költségeit), az átszervezési költségeket, a komplex kipróbálással kapcsolatos költségeket, a beruházási előirányzatból kifizethető jutalmakat és újítási díjakat.

*A gépek, gépi berendezések tételes felsorolását az Országos Árhivatal által 1959. január 1-én kiadott Egységes Cikklista és folyamatos pótlásai; a gazdálkodás alá vont gépek, gépipari és finommechanikai termékek gazdálkodási rendjét a 14/1961. (Tg. É. 13.) OT-KGM-KKM sz. együttes utasítás; a műszernek minősülő termékek tételes felsorolását az "Útmutató az állóeszköz és fogyóeszköz jellegű műszerek tervezéséhez" című (a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1960. évi kiadásában megjelent) tervezési segédlet tartalmazza.

5. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

(A Vhr. 7. §-ához.)

NÉPGAZDASÁGI BERUHÁZÁSNAK NEM TEKINTHETŐ BESZERZÉSEK ÉS MUNKÁLATOK

(1) Népgazdasági beruházásnak nem tekinthető beszerzések közé tartoznak:

A) Fogyóeszközök beszerzése. Fogyóeszköznek minősül:

a) beszerzési összegre való tekintet nélkül mindaz a berendezési, felszerelési tárgy, amelynek elhasználódási ideje - rendeltetésszerű használat mellett - legfeljebb 1 év, továbbá mindaz a berendezési, felszerelési tárgy, amely rendeltetésszerű használat mellett 1 éven túl használódik el, ha az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben ezeket fogyóeszközzé minősíti;

b) elhasználódási idejére való tekintet nélkül mindaz a berendezési, felszerelési tárgy, amelynek beszerzési összege nem haladja meg az 1000 forintot, kivéve a tartós használatra szolgáló berendezési és felszerelési tárgyat (bútor, kályha, csillár, szőnyeg, kép stb.) és minden egyéb olyan tárgyat, amelyet a pénzügyminiszter állóeszköznek minősít;

c) a göngyöleg, kivéve az ismételten felhasználható hordókat, kábeldobokat és gázpalackokat.

B) Könyv jóváírással átvett állóeszköz és annak szállítási, le- és felszerelési, javítási stb. költsége nem számolható el beruházási költségként, kivéve, ha az átadott állóeszközre meghatározott beruházás megvalósításával kapcsolatban van szükség.

C) Tenyész- és igásállatok beszerzése az állami gazdaságoknál, állami tan-, kísérleti- és célgazdaságoknál, valamint erdőgazdaságoknál nem minősül beruházásnak.

(2) Népgazdasági beruházásnak nem tekinthető tevékenységek körébe tartoznak:

A) A profilozás vagy átszervezés következtében állóeszközöknek, valamint forgóeszközöknek átcsoportosítása. A profilozás, illetőleg az átszervezés körébe tartoznak különösen:

a) más vállalattól termelésre átvett gyártmányok előállításához szükséges, továbbá egyéb okból végrehajtott átszervezéssel kapcsolatos gépek és berendezések átvételével felmerülő gépszállítási, fel- és leszerelési, valamint üzembeindítási munkálatok;

b) a belső üzemrendezés következtében szükséges helyi gépmozgatások munkálatai;

c) az átvett - használt - üzemépületeknek az üzembeindítás érdekében történő egyszeri átrendezése, illetőleg a szokásos mértéket meghaladó üzemtakarítás;

d) az egyes energiafogyasztók szekunder hálózatainak tűzrendészeti, munkavédelmi vagy üzembiztonsági okokból történő, kapacitásbővítés nélküli átszerelése;

e) az a)-d) pontok alatt felsorolt profilozásokkal és átszervezésekkel összefüggő és nem beruházás, vagy felújítás jellegű építési munkák.

B) Az ágazati vagy népgazdaságfejlesztési célokat szolgáló kísérlet, távlati kutatás (geofizikai kutatás, próbafúrás, az olajbányászatnál a meddő kutatófúrás stb.).

C) Bányahatáron belül, továbbá a bányakapacitás fenntartása érdekében végzett bányászati mélyfúrás.

D) Bányahatáron belül, továbbá a bányakapacitás fenntartása érdekében meddőben vagy haszonanyagban végzett vágatkihajtás.

E) A próbaüzemeltetés, e költségek fedezetéről az üzemeltető rendes gazdálkodása keretében köteles gondoskodni.

F) A régészeti kutatási és ásatási munka még akkor sem, ha meghatározott beruházás megvalósításával kapcsolatban válik szükségessé.

G) A prototípus készítése, kivéve a Vhr. 4. § (5) bekezdése esetében.

H) Az erdősítés, amelyen a már meglevő erdőterületen végzett erdőművelési munkát (vágásfelújítást) kell érteni.

I) A rizstelep és öntözőtelep ki- és visszakapcsolása.

J) Az ideiglenes vándor facsemetekert létesítése,

(3) Nem tekinthetők népgazdasági beruházásnak a beruházás megvalósítása során beruházási előirányzatból fedezhető, de az állóeszközállomány értékét nem növelő tevékenységek költségei [Vhr. 252. § (2) bekezdés].

6. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) O. T.-PM-ÉM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 8. § (3) bekezdéséhez.]

FELÚJÍTÁSI FOGALMAK

I. Építési felújítás

(1) Építési felújítás az épület (építmény) állagának helyreállítását szolgáló tevékenység, amelynek során sem az eredeti hely (elhelyezés), sem az eredeti alapterület, sem az eredeti rendeltetési cél nem változik meg. Felújítás során elvégezhetők azok az átalakítási munkák is, amelyek az épület (építmény) funkciójának, illetve technológiájának, belső elrendezésének kedvezőbb kialakítását eredményezik, vagy más tekintetben jelentenek olyan változást, amely az épület (építmény) használhatóságát fokozza, (pl. födém teherbírásának növelése, balesetveszély megszüntetése) feltéve, hogy ez nem jár az eredeti hely és alapterület változásával. A szerkezeti elemek megváltoztatása a munka felújítási jellegét nem zárja ki. Az egy épületen (építményen) végzett munkákat, ha ezek költségeinek együttes összege 10 000 forint alatt van, karbantartásnak kell tekinteni.

(2) Épület (építmény) teljes felújításán azt a javítási munkát kell érteni, amely az egész épületre (építményre) kiterjed. Az épület (építmény) teljes felújításával egy időben el kell végezni az épület (építmény) rendeltetésszerű működéséhez szükséges azokat a javítási munkálatokat, amelyek egyébként karbantartásnak minősülnének.

(3) Az épület részleges felújításának minősül az a munka, amely az épület főrészei közül legalább kettőre teljes egészében, vagy a főrészek legalább felére egy időben, bármilyen mértékben kiterjed. Az épület főrészei: falazat, nyílászáró-szerkezet, padló, födém, fedélszék, héjazat, központi fűtőberendezés, vízvezeték, bejárati út, kút és udvar. A központi fűtő-berendezés, vagy a felvonó teljes felújítását önmagában is részleges felújításnak kell tekinteni.

(4) Útfelújítás az út teljes hosszban történő, illetve az útszakasz összefüggő, legalább 500 fm felületére kiterjedő helyreállítása, koptatórétegének teljes cseréje, ha az út eredeti teherbírása, illetőleg szerkezete jelentős mértékben nem változik meg.

(5) Vasúti pálya felújítása a felépítmény kavicságyának, összefüggő külső pályájának 500 fm-nél hosszabb - ennél rövidebb teljes pályahossz esetén az egész - felépítményszakaszára kiterjedő teljes cseréje, vagy szakaszos fenntartása. Fenntartás alatt az ágyazat rostálását és pótlását, a talpfák, sínek és kapcsolószerek részleges cseréjét és javítását 500 fm felett, illetve teljes pályahosszban kell érteni. Belső (gyárudvari, illetve üzemi) pálya felújítása a váltó és keresztezéscsere, felépítménycsere legalább 100 fm hosszban, valamint talpfa, ágyazat, sín és kapcsolószer részleges vagy teljes cseréje.

(6) Vízcsőhálózat felújítása a meglevő hálózat egyes - 50 fm-nél hosszabb - szakaszainak cseréje ugyanazon, vagy közel ugyanazon nyomvonalon vezetve. Ugyancsak felújítás a megengedett nyomásviszonyok elérése érdekében a csőátmérők legfeljebb 2 szabványmérettel való bővítése, továbbá a kicserélt vezetékszakaszban beépített tolózárak, tűzcsapok, közkifolyók egyidejű kibontása, kijavítása, a lényeges alkatrészek cseréjével együtt.

(7) Kutak felújítása:

a) aknakutaknál a nyugalmi vízszint alatt a kút szűrőfelületének tisztítása, fenéktisztítás, oldalrészek megnyitása búvármunkával és egyidejűleg a külső részek (földkúpok, kőburkolatok), falfelületek javítása, tolózárak, vasszerkezetek javítása és cseréje;

b) csáposkutaknál a csápok (vízszintes szűrőcsövek) és a szívócsövek cseréje, a csápok tisztítása kompresszorral, a tolózárak cseréje búvármunkával, a gépi födém mélyebb szintre való helyezése, az építmény teljes karbantartásával;

c) a csőkutak mélyítése, a szűrőcsövek pótlása a szifoncsatorna bontásával, a kutak sorozat tisztítása kompresszorral és a kutak rendeltetésszerű működéséhez szükséges karbantartási munkák elvégzése;

d) mélyfúrású kutaknál: aknamélyítés, a béléscsöveknek esetleg a csőátmérő növelésével való cseréje, a gépi födém mélyebb szintre történő helyezése, a kútfurat bélésezése, a kutak és aknáik tisztítása, a kutak rendeltetéséhez szükséges javításokkal.

(8) Szennyvízcsatorna felújítása a közcsatornahálózat egyes - 40 fm-nél hosszabb - szakaszainak részleges vagy teljes cseréje, ugyanazon vagy közel ugyanazon nyomvonalon vezetve, továbbá a járható, mászható, valamint gyűjtőcsatornák - legalább egy aknaköz hosszban történő - belső átépítése, javítása, az ezzel kapcsolatos vízzárás biztosítása, padkajavítás, fenékburkolat és alapbeton kicserélése, boltozat átépítése stb.

(9) Egyéb csőhálózat felújítása az egynemű energiahordozót szállító csőhálózat legalább 50 fm-re terjedő, illetve teljes cseréje - legfeljebb 2 szabványmérettel történő bővítés esetén - a hozzá tartozó szerelvények szükség szerinti cseréje, illetve javítása, a szigetelés cseréje, illetve javítása, a szakasz festése.

(10) Távíró- és távbeszélő hálózat felújítása a természetes elhasználódás következtében időszakosan szükséges és egész távíró-, távbeszélő, helyi vagy helyközi vonalakra, illetve vonalszakaszokra kiterjedő általános - előzetes terv és részletes költségvetés alapján tervezett - nagyjavítási munkák; egész vonalcsoportokra, vonalra, illetve vonalszakaszra kiterjedő huzaloszlop és támpont cserék még akkor is, ha a csere nem olyan anyagokkal történik, mint amilyenek beépítve voltak, hanem a felújítást korszerűbb, fejlettebb műszaki megoldással hajtják végre.

II. Gép (jármű, berendezés) felújítás

(1) Gép (jármű, berendezés) teljes felújítása az általános javítás (generáljavítás, nagyjavítás), amelynek eredményeképpen a gép (jármű, berendezés) pontossága, teljesítőképessége és üzembiztonsága az eredeti állapotot megközelíti, azt eléri, vagy a felújítás eredményeként meghaladja.

(2) Részleges felújítás a lényeges alkatrészek cseréjével járó közepes javítás abban az esetben, ha eredménye ugyanaz, mint az általános javításé és ez bizonylattal igazolást nyer.

(3) Szerszám- és munkagépek felújítása:

a) általános javítás szerszámgépeknél a gép teljes, egyéb gépeknél a gép szükséges mértékéig történő szétszerelése, valamennyi hibás alkatrész kijavítása, illetve kicserélése, a csúszófelületek szükség szerinti hántolása, a gép összeszerelése. Összeszereléskor csak új alkatrészek és tartozékok építhetők be, vagy olyanok, amelyeket a legnagyobb gondossággal és szakszerűséggel felújítottak;

b) közepes javítás szerszámgépeknél a teljes, a többi gépnél a szükséges mértékig történő szétszerelés, valamennyi hibás alkatrész kijavítása, illetve kicserélése, a csúszófelületek részleges hántolása, a gép összeszerelése, de a rövidebb üzemeltetési időnek megfelelően az általános javításnál végzett munkáknál kisebb terjedelemben.

(4) Daruk, ipari felvonók, transzportőrök, konveyorok, görgősorok felújítása:

a) általános javítás a daruhídon, illetőleg vasszerkezeten elhelyezett gépegységek vagy egyéb szerkezeti elemek teljes szétszerelése, a kopott vagy hibás alkatrészek javítása, illetve cseréje, a berendezés összeszerelése és rendeltetésszerű működésének ellenőrzése. Ezzel egyidejűleg a vasszerkezetet és a berendezéssel összefüggő egyéb tartozékokat meg kell vizsgálni, festeni és az összes hiányosságokat kijavítani. Magánjáró darunál (bagger) a gép teljes szétszerelése, a kopott, vagy törött részek javítása, illetőleg cseréje, az alváz és felső kocsi vasszerkezetének egyengetése, a hajtóművek és motor szétszerelése és kijavítása;

b) közepes javítás a daruhídon, illetőleg vasszerkezeteken elhelyezett gépegységek, vagy egyéb szerkezeti elemek szétszerelése, a kopott, vagy hibás alkatrészek javítása, illetőleg cseréje, a berendezés összeszerelése és rendeltetésszerű működésének ellenőrzése. A vasszerkezeteket csak feltűnőbb hibák esetén kell javítani, illetőleg felületvédelemmel ellátni. Magánjáró darunál (bagger) a motort ki kell emelni, szét kell szerelni, tisztítani és gyűrűzni, ugyanakkor kell a szelepek szabályozását, a hibás hajtások kiszerelését elvégezni, a hajtásokat kijavítani.

(5) Kazánfelújítás (hőszolgáltató, vagy erőművi) olyan általános javítási munka, amely a kazán legalább három főrészének egyidejű általános javítására terjed ki. Egy főrész általános javítása olyan terjedelmű munka, amely teljes tisztítással, illetve az alkatrészek legalább 50%-ának cseréjével, összeszerelésével, illetve felépítésével jár. Ha a kazán főrészei közül kettő hiányzik, felújítás az általános javítási munka, amely legalább két főrész egyidejű általános javítására terjed ki. A kazán főrészei:

tüzelőberendezés (szénszállító, vagy törőberendezések nélkül),

elgőzölögtető felületek (forrcsövek, kazándob, stb.), túlhevítő,

utófelületek (tápvíz- és légelőmelegítő),

kazánfalazat.

(6) Gépjárművek felújítása:

a) teljes felújítás az elhasznált vagy üzemképtelen gépjármű teljes egészére kiterjedő, egyfolytában végrehajtott olyan általános javítás, amely teljes szétszereléssel jár és minden alkatrészre kiterjedő szakszerű ellenőrzést is magában foglal. A teljes felújításnál összeszereléskor csak új alkatrészek és tartozékok építhetők be, vagy olyanok, amelyeket a legnagyobb gondossággal és szakszerűséggel felújítottak;

b) részleges felújítás a gépjármű legalább két fődarabjának nagyjavítása. A gépjármű fődarabjai:

motor tengelykapcsolóval és tartozékaival,

sebességváltómű (terepváltó, billenőszekrényes gépkocsinál szivattyúhajtás, folyadékszivattyú és teleszkópemelő),

mellső futómű,

hátsó futómű a differenciálművel,

kormányszerkezet,

kocsiszekrény az alvázkerettel és tartozékaival.

(7) Távíró és távbeszélő berendezések felújítása:

a) távíró és távbeszélő központok, munkahelyek, leltári fődarabok, valamint készülékeknek a természetes elhasználódás következtében időszakosan szükségessé váló javítási munkái, aminek következtében a gépi berendezés működése, üzembiztonsága az eredeti állapotot megközelíti, eléri, vagy korszerűsítés útján túlhaladja;

b) a központok és központi berendezések áthelyezése, vagy részleges áthelyezése nagyjavítási munkálatokkal egybekötve, ha ez a hírközlési szervezet egészét tekintve jelentősebb bővítéssel nem kapcsolatos;

c) az automata távíró- és távbeszélő központok leltári fődarabjainak, gépegységeinek, kereteinek áthelyezése, ha az áthelyezés egyben a fődarabok, gépegységek, keretek nagyjavítással egybekötött átalakítását, az áramkörök módosítását is magában foglalja;

d) az alközpontok, diszpécserberendezések, áramellátó berendezések, alközponti távbeszélő készülékek minden, a rendeltetés szerinti használat következtében időszakosan szükséges nagyjavítási munkálatai, melyek nem illeszthetők bele a karbantartó személyzet folyamatos állagmegóvó, valamint kisjavításokat magában foglaló munkájába és mint értékhelyreállító munkák válnak szükségessé oly módon, hogy ezzel a berendezés működése, üzembiztonsága az eredeti állapotot megközelíti, eléri vagy korszerűsítés útján meg is haladja;

e) átviteltechnikai berendezéseknek a természetes elhasználódás következtében a felújítási norma szerinti időközben, vagy indokolt esetben ettől eltérő időközönként, időszakosan szükségessé váló, a felújítások általános fogalmi meghatározásának megfelelő nagyjavítási munkái. Így az erősítő állomásoknak a természetes elhasználódás következtében norma szerint szükséges nagyjavításai, különleges üzemi viszonyok mellett az esedékes felújítási normán belül végrehajtott nagyjavítási munkái is. Ide tartozik az átviteltechnikai gépi berendezések helyszíni felújításán kívül a kábelezés teljes, vagy részleges cseréje, elavult, illetve elöregedett kábel és légvezetékes rendező, vasszerkezet, kábel létrarendszer, tápáramhálózat, riasztórendszer stb. korszerűsítése, vagy teljes cseréje, egyidejűleg a rendezők kötéseinek, a forrasztócsúcsoknak általános átvizsgálásával, a hibák elhárításával, a huzalok, a kábelek szükségszerinti átrendezésével.

(8) Berendezés (raktár-, üzlet-, moziberendezés, bútor stb.) felújítása az egy épületben (telephelyen) használt állóeszközök legalább 30%-ára (bruttó érték) kiterjedő általános javítás: az állóeszközök szükség szerinti szétszedése és átvizsgálása, a szükséges javítások elvégzése, a ki nem javítható részeknek újjal való pótlása, az állóeszközök modernizálása, a meglevő részek felhasználásával.

7. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 9. § (4) és a 73. § (5) bekezdéséhez.]

IDŐTARTAM-ELŐÍRÁSOK

I. A szabályozás hatálya

1. E mellékletben foglalt előírások alkalmazása - a 3. pontban foglalt kivételektől eltekintve -kötelező minden, a 2. pontban felsorolt, - építéssel összefüggő, állami (tanácsi) vagy túlnyomórészt állami pénzügyi forrásból megvalósuló beruházásnál, feltéve, hogy a munkákat kivitelező szerv:

- állami (tanácsi) építőipari vállalat,

- tanácsi vegyesipari javító vállalat,

- építőipari munkák elvégzésével megbízott egyéb állami vállalat,

- építőipari szövetkezet.

2. Az időtartam szabályozása az alábbi építménycsoportokba tartozó építmények építőipari munkáira vonatkozik:

Víziépítmények

Ipari épületek

Mezőgazdasági épületek

Közlekedési épületek

Kereskedelmi és tárolási épületek

Igazgatási épületek

Művelődési épületek

Jóléti (szociális) épületek

Lakóépületek

Vezetékek

3. E szabályokat nem kell alkalmazni a kísérleti, illetve prototípus építkezésekre, a saját vállalkozásban lebonyolítandó építési beruházásokra, valamint az üzemeltetés alatt álló építmények bővítésére.

II. Beruházások építési időtartamának mértéke

1. Az alábbi A) táblázatban meghatározott építési időtartamokat - kivitelezőt irányító hatóságonként mért - átlagoknak kell tekinteni.

A) táblázat

Az építési időtartam azonban építkezésenként - az építésügyi miniszter által meghatározott építkezések kivételével - nem haladhatja meg a 12 hónapot.

2. Az alábbi B) táblázatban meghatározott értékhatárok közé eső építési előirányzatnál egységesen a megjelölt hónapszámot kell maximális építési időtartamnak tekinteni.

B) táblázat

120 millió Ft építési összeg felett a beruházás építési időtartamát a beruházási programot jóváhagyó hatóság és a kivitelezőt irányító hatóság együttesen határozza meg.

3. Az építési időtartam szempontjából kezdési időpontnak a felvonulás tényleges kezdési napját, befejezési időpontnak pedig azt a napot kell tekinteni, amely napon az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a kivitelező és a beruházó aláírja.

III. A megvalósítási időtartamok alkalmazása

1. Az építési időtartamokat alkalmazni kell az I. fejezetben meghatározott építéssel összefüggő beruházások

- beruházási programjainak,

- kivitelezési tervdokumentációinak készítésénél, valamint

- az építési szerződésekben a kezdési és befejezési határidők megállapításánál,

- a beruházások előirányzata ütemének tervezésénél,

- a kivitelezésnél.

2. Az építési időtartamot a beruházás teljes építési előirányzata alapján kell megállapítani.

3. Ha a beruházó, a több szakaszban megvalósítandó beruházásnál az előirt tervdokumentációi megvalósítási szakaszonként bocsátja a kivitelező rendelkezésére:

a) háromnál nem több megvalósítási szakasz esetében az építési időtartam legfeljebb 20%-kal haladhatja meg a II. fejezet 2. pontja szerint megállapított időtartamot,

b) háromnál több megvalósítási szakasz esetében a beruházás építési időtartamát a beruházási programot jóváhagyó hatóság és a kivitelezőt irányító hatóság együttesen határozza meg.

4. Az építési időtartamok betartása a beruházóra, a tervezőre és a kivitelezőre egyaránt kötelező.

5. Több szakaszban megvalósítandó beruházás tervezésénél arra kell törekedni, hogy az egyes szakaszok átfedése a megvalósítás folyamatosságát a legnagyobb mértékben biztosítsa.

6. Az építési időtartamok alkalmazását a beruházót, a tervezőt és a kivitelezőt irányító hatóságok kötelesek ellenőrizni, valamint az időtartamok betartását, illetve csökkentését a vállalati prémiumrendszer megállapításánál figyelembe venni.

8. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

9. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

10. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

11. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 23. § (1), 26. § (3), 32. § (2) bekezdéséhez.]

BERUHÁZÁSI PROGRAMOK TARTALMA

Beruházási program készítésénél a következőkben meghatározott tartalmi előírások alkalmazása kötelező.

A kötelező tartalmi előíráson túlmenően a programban ismertetni kell minden olyan egyéb tényezőt, amely a beruházás tervezése, kivitelezése és a létesítmény üzemeltetése szempontjából, az elbírálásnál jelentőséggel bír.

Programtartalmi előírások csoportosítása:

A) Általános ipari beruházás.

B) Élelmiszeripari beruházás.

C) Közlekedési és hírközlési beruházás.

D) Mezőgazdasági termelő beruházás.

E) Lakásberuházás, egészségügyi-, kulturális-, szociális- és igazgatási-épület beruházások.

F) Közmű beruházások.

G) Raktárberuházás.

Beruházási program készítésénél - függetlenül a beruházó alaptevékenységétől, felügyeleti hovatartozásától - a beruházás gazdasági jellegének megfelelő tartalmi előírásokat kell alkalmazni.

A beruházási program legfontosabb adatait "Beruházási törzslap" (a továbbiakban: Törzslap) nyomtatványon (1. sz. minta), az előírásban meghatározott egyéb adatokat, az adatok részletezését, elemzését és indokolását - az előírások beosztásának megfelelően - szövegesen kell elkészíteni,

A)

Általános ipari beruházás programjának tartalma

I. A beruházás célja: általános ismertetés, a gazdasági cél, a szükségesség és a telepítés indokolása

1. A beruházás alapadatai: az adatokat a Törzslap I. sz. táblázatán kell ismertetni.

2. A beruházás gazdasági célja: a termékek, a termelés (termelésnövelés), üzembővítésnél önköltségcsökkentés stb. részletes ismertetése:

a) A gyártmányok ismertetése: felsorolása, mennyisége, összetétele, minőségi követelményei (műszaki paraméterei, szabványok megjelölése).

b) A termelés növelésének célja: a belföldi szükséglet kielégítése, exportnövelés, importcsökkentés, egyéb. Mely célkitűzésből indultak ki. Az évi termelésből mennyi az előreláthatólag exportra kerülő mennyiség. Az export az össztermelés százalékában, demokratikus és tőkés országokra bontva.

c) Önköltségcsökkentés, illetve egyéb célok esetén az évi megtakarítás (Ft), illetve az egyéb várható eredmény részletezése.

3. A beruházás szükségessége: a soronkövetkező 5 évre a tervezett (vagy az egyébként ismeretes) belföldi szükséglet és az export-import várható alakulásának együttes mennyiségével szemben, a meglevő, a megvalósítás alatt álló és a beruházás eredményeként üzembelépő kapacitások összhangja.*

A kapacitást a jelenlegi, illetve a tervezett műszakszám és kapacitáskihasználási százalékkal kell figyelembe venni és szövegesen értékelni. A számszerű adatokat a 2. sz. minta sémája szerint, külön mellékletként kell csatolni.

4. A programban választott megoldás (új létesítmény, bővítés, rekonstrukció, korszerűsítés) indokolása. A számbavehető egyéb lehetőségek, variánsok elvetésének oka.

A beruházás későbbi bővítési, fejlesztési igényének és lehetőségének ismertetése.

5. Telepítési javaslat indokolása. A választott ipartelepítés indokolása. Budapesti telepítés esetén legkedvezőbb adottságú vidéki telepítés variánsának beruházási és üzemeltetési költségkihatásai is közlendők.

Helykijelölés indokolása a helykijelölési dokumentáció alapján és az előzetes területfelhasználási hozzájárulás csatolása.

A terület tulajdonjogi adatainak, a kisajátítás és szanálás várható költségeinek ismertetése.

6. Kapcsolódó beruházások és szükségletek.

a) A kapcsolódó beruházások megnevezése és költsége, az illetékes beruházók (irányító hatóságok) megnevezése (a Törzslapra is rávezetendő) és álláspontjaik ismertetése.

b) Az üzemeltetéshez szükséges nagyobb mennyiségű anyagok és energiahordozók biztosításának kihatása a szállító vállalatok termelésére. Az érdekelt vállalatok megnevezése és irányító hatóságaik álláspontja. A Külkereskedelmi Minisztérium álláspontja a fontosabb importanyagok beszerzésével kapcsolatban.

7. Ha tervezési feladat szükséges, körének, részletességének meghatározása és indokolása.

8. Esetleges egyéb szempontok.

II. A beruházás részletes ismertetése és anyagi-műszaki megalapozásának indokolása

1. A beruházás műszaki ismertetése.

a) A beruházás leírása.

b) Több évig tartó értékhatár feletti beruházás esetén a beruházás esetleges megvalósítási szakaszainak és az üzembehelyezés ütemeinek meghatározása, indokolása.

c) A teljes beruházás általános elrendezési terve 1:1000 léptékben a tervezett, a meglevő és elbontandó létesítmények, a közművek, utak és a közlekedés nyomvonalának feltüntetésével.

A településszerkezetbe való illeszkedés elbírálására alkalmas tájékoztató helyszínrajz 1:5000 -1:10 000-ig terjedő léptékben. (Az esetleges szakaszok bejelölendők.)

d) A létesítménynek generáltervező által véleményezett vázlattervei 1:500 léptékben, melyek a legfontosabb összefüggésekben tartalmazzák aa alapvető építészeti, szerkezeti, mélyépítési, technológiai és gépelrendezési megoldásokra vonatkozó elképzeléseket. Ahol a tervezési megoldáshoz, illetve a költségek kívánt pontosságú meghatározásához az 1:500 lépték nem megfelelő, a tervező ettől eltérő léptéket alkalmazhat. A vázlatterv a továbbiakban a kivitelezési tervek alapját képezi,

da) Létesítményjegyzék a 3. sz. minta sémája szerint. Részletes műleírás, amely épületenként, építményenként (az azonosakat csoportosan) ismerteti azok rendeltetését, az épületek szerkezeti megoldását, a kivitelezés módszerét (gépesítés, helyi előregyártás stb.), a szintek számát, magasságát, a beépített légköbmétert, a különleges igényeket az épületek külső formáját, belső kiképzését, kivitelezését illetően, ezek indokait és költségkihatásait; az épületek kapcsolódását, épületgépészeti, és berendezési (fűtés, elektromosság, víz, csatorna, gáz stb.), valamint egyéb (klíma, porelszívás stb.) igényeit. A típusépületeknél csak a típusszám feltüntetése szükséges.

db) Az út- és közműlétesítmények jegyzéke a 3. sz. minta sémája szerint. Műleírás, amely egyedenként (az azonosakat csoportosan) ismerteti azok rendeltetését, a legfontosabb méret- és kivitelezési adatokat és lehetővé teszi költségnormatívák (ezek hiánya esetén tanulmányterv) alapján a szükséges pontosságú költségbecslés elkészítését. Meghatározza a tereprendezési és parkosítási szükségletet, az utak hosszát, szélességét és burkolatnemét, az iparvágány hosszát, nyomtávát, sínméretét, a vízellátás módját, a vízmennyiséget és minőséget, a csatornázás és a szennyvíztisztítás módját és mértékét, a sav- és különleges szennyezések kihatásait, a csatornázott terület és befogadó (recipiens) leírását, az elektromos hálózat feszültségviszonyait, az elektromos fogyasztás színvonalát, a hőellátás módját, a fűtőközeg nemét és hőmérsékleti viszonyait, a gázszolgáltatás módját, nemét és nyomásviszonyait.

Az országos és helyi út-, vasút- és közműlétesítményekhez történő csatlakozás módjának, az azokat terhelő szükséglet kielégítésének ismertetését. A vonatkozó hatósági nyilatkozatok csatolandók.

dc) Géplista. A jelentős egyedi gyártású, valamint a legfontosabb bel- és külföldi gépek (kazánok, technológiai berendezések) ismertetése, felsorolása, szerkezeti anyaga, kapacitása, korszerűsége.

Gépek (gépcsoportok), berendezések kapacitásának (átbocsátóképességének) összhangja üzemeltetési egységenként.

Ajánlatok, prospektusok alapján ismertetendők a gépek - helyigény szempontjából - lényeges méretei. A gépek beszerzési forrása, értéke, importcikkeknél Ft-ban és világpiaci áron: rubelben, vagy dollárban.

e) A tervezett technológia. Munka- és üzemszervezési kérdések, műszakszám, munkaidő adatok ismertetése.

A nyersanyag, félkészáru, illetve készáru szállítás, rakodás, tárolás, belső anyagmozgatás megoldása. Az áru gyártási folyamatának (természeti és munkafolyamatának) leírása. Gépelrendezés, vonalba állítás vázlata.

Automatizálás, elektronika, kemizálás alkalmazása, műszerezettség állapota.

Meg kell határozni, mely folyamatok kerülnek egy-egy épületbe, meg kell adni azok kapcsolatát, a szabadban elhelyezhető folyamatszakaszok lehetőségét és kapcsolódását.

A technológia területigényének és korszerűségének számításokkal, szakirodalmi adatokkal, prospektusokkal, illetve technológiai folyamatábrákkal alátámasztott bizonyítása. Nemzetközi színvonalhoz való hasonlítás.

2. A beruházás tervezésének és kivitelezésének ütemterve.

a) A tervezés, kivitelezés és próbaüzemelés időadatai.

Az adatokat a Törzslap II. sz. táblázatán, az indokolást a szöveges részben kell közölni.

b) A tervszolgáltatás fokozatai. Bonyolult műszaki megoldású, fontosabb értékhatár feletti beruházás tervszolgáltatása, fokozatainak meghatározása és indokolása.

c) Vonalas ütemterv, mely tartalmazza:

a beruházás tervezési feladatának, kivitelezési tervdokumentációjának, építésének, technológiai szerelésének, próbaüzemeltetésének naptári idő szerinti időtartamát (megvalósítási szakaszonként), továbbá a fontosabb gépek előrendelésének és szállításának, valamint a termelőkapacitás, rendeltetési egység üzembelépésének (illetve azok ütemeinek) időpontjait.

3. Kapacitás üzembelépésének adatai. Az adatokat a Törzslap III. sz. táblázatán, az indokolást a szöveges részben kell közölni.

4. A beruházás költségének forrásai. Az adatokat a Törzslap IV. sz. táblázatán, az indokolást a szöveges részben kell közölni.

5. A beruházás költsége, anyagi-műszaki összetétele éves ütemezésben. Az adatokat a Törzslap V. sz. táblázatán, az indokolást a szöveges részben kell közölni. Ki kell térni az "építés" és az "egyéb" rovatból szükséges importcikkek (import tervezés, vagy épület stb.) indokára, értékére.

6. Az üzemeltetéshez szükséges eszközök és feltételek:

a) munkaerőszükséglet, munkás, műszaki, egyéb megoszlásban, a legnagyobb műszaklétszám;

b) az üzemeltetéshez szükséges szén-, olaj-, villamosenergia és gázszükséglet évi átlagos mennyisége, értéke, beszerzési forrása, a villamosenergia csúcsértéke;

c) az üzemeltetéshez szükséges legfontosabb bel- és külföldi anyagok, félgyártmányok évi mennyisége, értéke forintban (importcikkeknél forintban és világpiaci áron: rubelben, vagy dollárban) és beszerzési forrásuk;

d) az üzem szállítási igényének részletezése, beszállítás, kiszállítás, vasúton, teherautón, hajón, tonna/évben;

e) a próbaüzemelés eszköz- és költségszükségletei,

7. Egyéb adatok, előírások. Amennyiben szükséges, a tervezői művezetés körének meghatározása, képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatos igények stb.

8. Ha a programot nem tervező készítette, csatolandó a szakaltervezők véleményének figyelembevételével a generáltervező nyilatkozata a műszaki adatok és az üzembehelyezési idő realitásáról.

III. A beruházás gazdaságosságának indokolása

A műszaki és gazdaságossági mutatószámokat (zárójelben meghatározott betűjelzéssel) a Törzslap VI. sz. táblázatán kell ismertetni. A mutatószámok részletes elemzését a szöveges részben kell megadni.

1. A beruházás műszaki-gazdasági színvonalának mutatói.

a) A termékegységre és 100 Ft évi belföldi termelési értékre (forgalmiadó nélkül) jutó beruházási költség, vagyis

A termékegységet a főbb típustermék db számában, tonnában vagy egyéb természetes mértékegységben kell megadni.

b) A termékegységre és 100 forint évi belföldi termelési értékre (forgalmiadó nélkül) jutó népgazdasági eszközlekötés mértéke (az eszközlekötés összegét a beruházás korrigált értékének, a forgóeszköz értékének és a kapcsolódó beruházások korrigált értékének összege képezi); vagyis

c) Egy munkásra jutó termékmennyiség és termelési érték; vagyis

Idényüzemben a kampány időtartama megjelölendő.

2. A beruházás nemzetközi értékben kifejezett gazdaságosságának mutatói.

3. Önköltségcsökkentést célzó beruházás gazdaságosságának mutatója. Önköltségcsökkentést célzó beruházásnál (ide tartozik a technikai színvonal emelése, modernizálása, a nehéz testi munka gépesítése, olyan út-, vasút-, hídépítés és egyéb olyan beruházás, amelynek kihatása elsősorban önköltségcsökkentésben nyilvánul meg) a következő képletet kell alkalmazni:

(Öe, Öu a termelés- évi költsége beruházás előtt, illetve után.)

4. A termelés éves költségének részmutatói:

a) Bérköltségek közteherrel és illetményadóval együtt (M).

b) Hazai nyersanyagok, félgyártmányok költsége, valamint a hazai és import anyagok belföldi szállítási költségei és hazai energiaköltségek (Ab),

c) Import nyersanyagok, félgyártmányok és energiaköltségek devizában felmerülő szállítási költségekkel együtt világpiaci áron Ft-ban (Aj). A mutatót a szöveges részben demokratikus és tőkés relációra kell bontani.

d) Értékcsökkenési leírás (L); az érvényben levő leírási kulcsok alapján számított költséghányad. A beruházási és felújítási hányad együttes összege.

Egyéb költségek; műszaki fejlesztési alap és a garanciális alap költségeit bér- és anyagköltségek szerint bontva a megfelelő hazai-, import anyag, vagy bérköltségek között kell szerepeltetni. A költségek összegét a megtérülésekkel csökkentve kell meghatározni.

Részben hazai termelésű, részben importból fedezett anyagok esetében az új kapacitás üzemeltetése miatt adódó többlet anyagszükségletet -hazai termelésnövekedés esetén hazai - egyéb esetben import anyagként kell beállítani.

e) A termelés összes belföldi költségei (Ö). A termelés összes belföldi költségeit az a, b, c, d. pontok együttes összege adja, olyan eltéréssel, amilyen eltérés az import anyagok (Ai) belföldi és világpiaci ára között van.

f) Nyereség, vagy veszteség (e).

g) Belföldi nettó (forgalmiadó nélküli) termelési érték (Tb) = az e) és f) pontok összege

h) Forgalmiadó, dotáció, vagy egyéb tervezett állami elvonás, vagy támogatás + (a).

i) A termelés világpiaci értéke forintban kifejezve (T).

5. Önköltség és ár.

a) a termékegység várható önköltsége,

b) a termékegység iparági átlagos önköltsége,

c) a termékegység legkedvezőbb önköltsége meglevő üzemeinkben. Egységre való vetítés akadálya esetén önköltség helyett költségszint közlendő,

d) a termékegységnek az üzembelépéskor várható világpiaci ára rubelben, vagy dollárban és forintban.

6. Eszközlekötés mutatószámai.

a) Alapberuházás költsége (B), amelyet bővítés, korszerűsítés, önköltségcsökkentés célú beruházások esetében a kiselejtezett és más célokra felszabaduló állóeszközök értékével kell csökkenteni.

Több éves beruházás esetén az alapberuházás pótlékolt költsége (Bkorrigált).

Alapberuházás költségeinek eszközlekötése miatt elmaradó nemzeti jövedelem (Bh).

b) Forgóeszköz állomány (F). Bővítést, korszerűsítést, önköltségcsökkentést célzó beruházások esetében az állomány növekedése, ill. csökkenése.

Forgóeszköz állomány eszközlekötése miatt elmaradó nemzeti jövedelem (Fh).

c) Kapcsolódó beruházás(ok) összköltsége (Bk).

Több éves kapcsolódó beruházás(ok) esetén a kapcsolódó beruházás pótlékolt költsége (Bk korrigált).

Kapcsolódó beruházás költségeinek eszközlekötése miatt elmaradó nemzeti jövedelem (Bkh).

d) Teljes beruházás eszközlekötése (E).

A teljes beruházás eszközlekötése miatt elmaradó nemzeti jövedelem (Eh).

7. Bázisszámok és viszonyítási alapok.

a) A beruházás mutatószámainak viszonyításához, illetve szöveges értékeléséhez a Törzslapon közölni kell a hazai leggazdaságosabban működő üzem, valamint az iparági átlagos (vagy együttes) mutatószámokat. (Meglevő üzemek esetében beruházási költségként az állóeszközök bruttó értéke veendő figyelembe.)

b) Üzembővítés, rekonstrukció, korszerűsítés és önköltségcsökkentő jellegű beruházások eseteiben közölni kell a beruházás előtti és a beruházás utáni (terv szerint várható) állapot mutatószámait.

c) Termelésbővítő beruházások esetében az egyes részmutatószámok összegét a beruházás előtti és utáni értékek különbsége adja meg.

d) A beruházási program készítésénél tényszámokból, érvényben levő normákból kell kiindulni. A dolog természeténél fogva szükség lehet közvetett, reprezentatív és egyéb közgazdasági módszer alkalmazására. Az elbírálás tárgyilagossága érdekében az adatok, illetve mutatószámok értékelésénél fel kell tüntetni azok számítási módszerét, pontosságát, a várható eltérések nagyságrendjét.

A III. rész mellékletei:

a) A gazdaságossági számítások munkalapjai, melyekből az alkalmazott árak és mennyiségek megállapíthatók.

b) A beruházó nyilatkozata a kapacitás, a beruházási és a termelési költségelőirányzat, valamint az üzembehelyezési határidő realitásáról és arról, hogy azok kitűzését a beruházók egyszeri jutalmazására elfogadhatónak tartja.

c) Az illetékes külkereskedelmi szerv állásfoglalása az alkalmazott devizaárak helyességéről.

Az egyes mutatószámok kiszámítására, a kötelezően alkalmazandó számítások módszerére a melléklet végén levő "Számítási módszerek" adnak tájékoztatást.

B)

Élelmiszeripari beruházás programjának tartalma

Az I. és II. rész azonos az A) program I. és II, részével.

III. A beruházás gazdaságosságának indokolása

A termelés bővítését szolgáló élelmiszeripari beruházások két csoportra oszlanak:

Első csoport:

Azok az iparágak tartoznak ide, amelyek export célokat is szolgáló, világpiaci áron értékesíthető terméket állítanak elő. (Elsősorban konzerv-, növényolaj-, hús-, bor- és baromfiipari beruházások.) Ebben a csoportban az A) program III. részében meghatározott mutatókat kell alkalmazni, a következőkkel kibővítve:

Az 1./a. pontnál a mutatószámot a bruttó termelési értékre (Tbb) vonatkoztatva (forgalmiadóval növelten) is ki kell számítani; vagyis

1. /d. pontként, a mutatószámokat bővítve, meg kell határozni a beruházási költségek visszatérülési ideiét a következők szerint:

Második csoport:

Azok az iparágak, amelyek csak belföldi forgalomba kerülő terméket állítanak elő.

Ebben a csoportban kidolgozandók az első csoportban meghatározott mutatók az A) program III. része 2. pontjában meghatározott mutatók kivételével.

C)

A közlekedési és hírközlési beruházások programjának tartalma

(Vasút, út, híd, járműjavító, légi, hajó, gépkocsi közlekedés, távbeszélő stb. beruházások.)

I. A beruházás célja: általános ismertetés, gazdasági cél, a szükségesség és telepítés indokolása

1. A beruházás alapadatai. Azonos az A) programban előírtakkal.

2. A beruházás gazdasági célja. Meghatározandó, hogy a beruházás

a) milyen gazdasági eredményt kíván elérni, (szolgáltatás növelése, színvonalának javítása, üzembiztonság növelése, műszaki, termelékenységi, önköltségi és egyéb célok meghatározása),

b) milyen szükségletet elégít ki (országos, helyi, sajátos stb.)

3. A beruházás szükségessége. A soronkövetkező 5 évre a tervezett (vagy az egyébként ismeretes) szükségletekkel szemben a meglevő és megvalósítás alatt álló, valamint a beruházás eredményeként üzembelépő kapacitások (rendeltetési egységek) összhangja. A kapacitás (rendeltetési egység) és annak kihasználási adatai mind a meglevő és megvalósítás alatt álló, mind pedig a beruházás megvalósítása alapján üzembelépő egységekre közlendők. Az A) program I. része 3. pontjában előírt 2. sz. minta sémája szerint itt a forgalom, a terhelés stb. mennyiségi mutatóit kell alkalmazni. A 4-8. pontok megegyeznek az A) program azonos pontjaival. Telepítés indokolása csak abban az esetben szükséges, ha a telepítésre más lehetőség is van.

II. A beruházás részletes ismertetése és anyagi-műszaki megalapozásának indokolása

Megegyezik az A) program II. részével az alábbi kiegészítésekkel:

1. A tájékoztató helyszínrajzokat 1:5000, 1:200 000-ig terjedő léptékben kell megadni. Bejelölendők a terepszintek, áthidalások stb.

2. A leírásnál meg kell határozni a nyomvonalas létesítmények méreteit és minőségét:

a) vasútnál az alépítmény hosszát, szélességét, minőségét, sínek nyomtávát, méretét, felső vezeték hosszát, áthidalások hosszát, szerkezetét, teherbírását, jelző és biztosító berendezéseket;

b) utaknál az út hosszát, szélességét, burkolatnemét, áthidalások hosszát, szerkezetét, teherbírását;

c) hírközlő, biztonsági műtárgyak (vezetékek) vezetési módját (felsővezeték, kábel);

d) korrózióvédelmi, biztonsági és egyéb követelmények miatti különleges kivitelezési előírásokat.

3. A technológiai folyamat [A) program II. rész 1./e. pont] leírása csak üzemi jellegű beruházásoknál szükséges.

III. A beruházás gazdaságosságának indokolása

Az A) program III. részének tartalmi előírásait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

1. A beruházás műszaki-gazdasági színvonalának mutatói

a) A tervezett beruházás kapacitáskihasználásának egységére jutó beruházási összeg; vagyis

b) Egy munkásra és egy alkalmazottra jutó népgazdasági eszközlekötés összege; vagyis

c) Azonos az A) program III. rész 1./c. pontjával,

d) Az üzemelés legfontosabb fajlagos, anyag- és energiafelhasználási mutatószámai, természetes mértékegységben és az egységre eső költségmutatók.

2. A beruházás gazdasági és gazdaságossági mutatószámai.

Ha a beruházás célja az üzembiztonság növelése, akkor ennek értékelése nem szükséges.

a) Üzemi szintű eredmények (eredménynövekedés) esetén a következő mutató meghatározása szükséges:

b) A népgazdaság egyéb területén is jelentkező eredmények (eredménynövekedés) esetében (figyelembeveendő a más szerveknél jelentkező eredmény, eredménytöbblet, ill. beruházás és eredménykiesés) a következő mutatót kell kiszámítani:

c) Központi szervizek gazdaságosságának mutatója:

3, 4, 5, 6, 7. pontok megegyeznek az A) program azonos pontjaival.

D)

Mezőgazdasági termelő beruházás programjának tartalma

Az I. és II. részben a létesítmény, illetve annak üzemeltetése jellegének megfelelően kell alkalmazni az A) program I. és II. részében előírtakat. Gépek, berendezések, technológia leírására csak az ilyenekkel rendelkező beruházások eseteiben van szükség.

III. A beruházás gazdaságossága

A gazdaságossági értékelés szempontjából a mezőgazdasági termelő beruházások 5 csoportot képeznek. Az egyes csoportok és az ezeknél alkalmazandó mutatószámok a következők:

Első csoport:

Ipari jellegű beruházások (keltetőüzem, hizlalda stb.), öntözőtelepek létesítése és rekonstrukciója, az OVF mezőgazdasági vízhasznosítási beruházásai és halastavak létesítése, üvegházi, melegágyi és zöldségtermesztési beruházások, szőlő-, gyümölcs-és komló-ültetvények létesítése és rekonstrukciójánál az A) program III. részében előírt mutatók alkalmazása szükséges.

Második csoport:

Üzemi és az OVF belvízrendezési beruházásai esetében az A) program III. részének 2./b, c, továbbá a 4, 5, és 7. pontjaiban meghatározott mutatók alkalmazása szükséges.

Harmadik csoport:

Talajjavítási és talajvédelmi beruházásoknál az A) program III. részének 2/b, 4., 5. és 7. pontjaiban meghatározott mutatók alkalmazása szükséges.

Negyedik csoport:

Takarmánysílók, takarmányelőkészítő épületek és berendezéseik, erdőgazdaság jövedelmezőségét növelő berendezések, dohánypajták, gyümölcstárolók, pincék, présházak, komlótermeléssel kapcsolatos épületek és beruházások (az erdészeti feltáró és gyűjtőútak kivételével). Az A) program III. részének 4, 5, 6, és 7. pontjaiban, továbbá a C) program III. részének 2/a. pontjában meghatározott mutatók alkalmazása szükséges.

Ötödik csoport:

Az Országos Tervhivatal által kijelölt jelentősebb erdőtelepítési és fásítási beruházások.

A telepítés megkezdésétől a vágásérettség évéig számba kell venni az összes bevételeket és kiadásokat, és azokat a kitermelés évére évi 20% kamat figyelembevételével kell átszámítani (diszkontálni).

A számítás módját a "Számítási módszerek" 2, pontja tartalmazza. A bevételek átszámítására is azt kell alkalmazni. Kiszámítandó mutató:

E)

Lakásberuházás, egészségügyi-, kulturális-, szociális- és igazgatási-épület beruházások

I. A beruházás célja: általános ismertetés, gazdasági cél, szükségesség és telepítés indokolása

Azonos az A) program I. részének 1., 4., 5. (első bekezdése kivételével), 6., 7. és 8. pontjaival. A 3. pontban a szükségességet az adott szükséglet, a meglévő létesítmények és a beruházás eredményeként belépő kapacitással kell szembeállítani.

II. A beruházás részletes ismertetése és anyagi-műszaki megalapozásának indokolása

Az A) program II. részét az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

Az 1. pontból a gépek, technológiai berendezések, technológiai folyamatok leírása csak abban az esetben szükséges, ha azok a beruházásban szerepelnek.

A műszaki leírás ismertetése az A) program II. részében meghatározott követelményeken túl a következőkkel bővül ki:

1. beépítési terv a létesítmények jelölésével és a típusszámok feltüntetésével,

2. a típusépítmények felsorolása a felszereltségük leírásával (ha a típusépületben közösségi létesítmény - üzlet, rendelő stb. - kerül elhelyezésre, illetőleg a változtatott típus és az egyedi tervezésű épületek esetében a típustól eltérő 1:500 léptékű alaprajz vázlata és műleírás szükséges).

Lakásberuházások programjában

a felsoroltakat érintő lakásfejlesztési mutatókat a 2./a) minta szerint kell kidolgozni.

Egészségügyi-, kulturális-, szociális- és igazgatási épület beruházások programjában

a fenti általános előírásokon kívül az épület minőségi fokozatának (kis-, közép-, vagy magasigényű épület) megjelölése is szükséges.

Az A) program II. részéből a 6. pontban foglalt adatok kivételével a 2-8. pontok is szükségesek.

III. A beruházás gazdaságossága és az épületek felszereltsége

A gazdaságosságra és az épületek felszereltségére vonatkozó mutatószámokat az alábbiakban meghatározott mutatókra, a Törzslap VI. számú táblázatán, az értékelést a szöveges részben kell megadni.

Lakásberuházások:

Egészségügyi, szociális, kulturális és igazgatási beruházások:

A rendeltetési egységre jellemző gazdasági és felszereltségi mutatók:

- egy férőhelyre, betegágyra, osztályteremre (stb.), jutó költség;

- egy férőhelyre, betegágyra, osztályteremre (stb.) jutó terület m2-ben;

- a beruházás jellegének megfelelő felszereltség színvonalát jellemző mutatószámok.

F)

Közműberuházások programjának tartalma

I. A beruházás célja: általános ismertetés, gazdasági cél, szükségesség és telepítés indokolása

1. A beruházás alapadatai. Azonos az A) programban előírtakkal.

2. A beruházás célja. Meghatározandó, hogy a beruházás

a) milyen gazdasági eredményt kíván elérni. (Szolgáltatás növelése, színvonalának javítása, közegészségügyi, szociális szükséglet, műszaki, termelékenységi, önköltségi és egyéb célok meghatározása),

b) milyen szükségletet elégít ki (országos, helyi, ipari stb.).

3. A beruházás szükségessége

Víz-, gáz-, hő- és villamosenergia ellátásnál. A szükségletnél a település (ipartelep) átnézeti, tájékoztató helyszínrajzából, továbbá az összes és a hektáronkénti lakossági létszámból és az ipari szükségletből kell kiindulni. Meg kell határozni a napi átlagos és a csúcsigény mennyiségét természetes mértékegységben az egyidejűség figyelembevételével (m3, kW, kal.) és a minőségi ismérveket. Az indokolásnál ki kell térni - az egy főre vetített ellátásnál és az ipari szükségletnél - a jelenlegi és a várható lakossági létszám és termelésfelfutás adataira is. Az alapvető szükségleten kívül ismertetni kell az üzembiztonsági, egészségügyi, szociális és kulturális indokok miatti többletszükségletet is.

Csatornánál, szennyvíztisztításnál. Ismertetni kell a lakossági, ipari szennyvíz és csapadékvíz mennyiségi és szennyezettségi adatokat, az elvezetési módot és a tároló befogadó-méret adatait.

A szolgáltatási szükségletekkel szemben meg kell határozni a meglevő közművek (magán- és köztulajdon szerint részletezve) kapacitását, átbocsátóképességét.

4-8. pontok megegyeznek az A) program azonos pontjaival. A telepítés indokolása csak abban az esetben szükséges, ha a telepítésre más lehetőség is van.

II. A beruházás részletes ismertetése és anyagi-műszaki megalapozásának indokolása

Megegyezik az A) program II. részével az alábbi kiegészítésekkel:

1. A tájékoztató helyszínrajzokat 1:5 000, 1: 200 000-ig terjedő léptékben kell megadni. Bejelölendők a terepszintek, áthidalások, műtárgyak.

2. Az általános helyszínrajzon ismertetni kell a tervezett létesítmények földrajzi, műszaki környezetbe való beilleszkedését, az általános elrendezési terv, az építmények, szállítási pályák, a föld feletti és föld alatti közmű-vezetékek jelkulcs szerinti ábrázolásával.

3. Csatornázásnál, szennyvíztisztításnál meg kell adni a település beépítettségének módját, a laksűrűséget tömbönként, a terület fedettségi levezetési viszonyait (burkolt és burkolatlan felületek területnagysága), a legmélyebb földrajzi helyszíni pontot, amelyről még elvezető szükséges.

4. Alépítménynél, cső- és vezetékhálózatnál meg kell határozni azok főbb méretadatait, átbocsátóképességét, minőségét, szerkezetét, teherbíróképességét és a biztonsági berendezéseket,

5. A technológiai folyamat [A) program II. rész 1. e) pontja] leírása csak az üzemi jellegű közmű beruházásoknál (víztisztítás, szennyvíztisztítás stb.) szükséges.

III. A beruházás gazdasági és műszaki színvonalának indokolása

A műszaki és gazdaságossági mutatószámokat (a zárójelben meghatározott betűjelzéssel) a Törzslap VI. sz. táblázatán, a mutatószámok értékelését a szöveges részben kell megadni.

Kidolgozandó mutatók:

1. Rendeltetési egységre eső beruházási költség.

2. Rendeltetési egységre eső üzemelési költség.

3. Az ellátási körzetben a szolgáltatás fajlagos színvonala, az országos színvonalhoz viszonyítva.

4. Az A) program III. rész 7. pontja.

G)

Raktár beruházási program tartalma

I. A beruházás célja: általános ismertetés, gazdasági cél, szükségesség és telepítés indokolása

1. A beruházás alapadatai. Az adatokat a Törzslap I. sz. táblázata kitöltésével kell ismertetni.

2. A beruházás célja. Meghatározandó, hogy a beruházás

a) milyen gazdasági eredményt kíván elérni. A tárolási, mennyiségi, minőségi, műszaki, termelékenységi, önköltségi és egyéb célok meghatározása,

b) milyen szükségletet elégít ki (üzemi, helyi, országos, belföldi, export stb.).

3. A beruházás szükségessége. Számba kell venni a soronkövetkező 5 évre vonatkoztatva a tárolási szükségletet; a meglevő, megvalósítás alatt álló és a beruházás eredményeként belépő raktárkapacitást. A szükséglet számbavétele mennyiségben (a szakmában használatos egységekben, áru-és anyagcsoportosításban, csomagolási mód szerint stb.) és értékben történik.

A szükségletet a gazdasági ágazat sajátosságának megfelelő módszer szerint kell meghatározni a következők szerint:

a) Iparnál. Készáruraktárnál a szükséges árukészlet; anyag- (alap-, segéd-, üzemanyag stb.) raktárnál a szükséges anyagkészletet (törzs-, folyó-, maximális készlet) kell kiszámítani a termelési, értékesítési, illetőleg a feldolgozási és szállítási adatok és feltételek, valamint a készletnormák és előírt tárolási kötelezettségek alapján.

Figyelembe kell venni az egyéb tárolási szükségletet és a tárolási szükséglet változásait.

b) Közlekedési, közszállítási és hírközlési üzemelésnél.

A szükséges alap-, segéd- és üzemanyag stb. felhasználási és szállítási adatai és feltételei, valamint a készletnormák és tárolási kötelezettségek alapján kell meghatározni a tárolási szükségletet.

Közlekedés, közszállítás és hírközlés szállítási, raktározási és megőrzési tevékenységénél.

Fel kell mérni a darabáru tárolás átbocsátási szükségletet, a tárolási szükséglet időszakos változását.

c) Mezőgazdaságnál. A gazdasági egység termésmennyiségéből kell kiindulni. Meg kell állapítani, hogy a termelésből milyen mennyiség kerül tárolási szükséglet nélkül értékesítésre, felhasználásra és egyéb más címen kiadásra; mennyi a saját termésű tárolandó termény és termék, a külső beszerzésből tárolandó mennyiség, továbbá mennyi azon üzem-, fő- és segédanyag, tartalékalkatrész stb. mennyisége, melynek tárolását biztosítani kell. Figyelembe kell venni az egyéb tárolási szükségletet és a tárolási szükséglet időszakos változásait.

d) Kereskedelemnél. A raktárból történő eladási forgalom főbb árucsoportonkénti bontásából kiindulva kell megállapítani az egyes cikkcsoportok szükséges készleteit. A forgalom lebonyolításához szükséges készletszintet, a tárolási szükséglet időszakos változását.

A szükséglettel szemben a meglevő raktár-kapacitás ismertetésénél foglalkozni kell a jelenleg használt, de esetleg felszámolásra, vagy egyébként megszüntetésre kerülő szükségtárolóhelyek kérdésével, a megszüntetés indokával. A szükséglet és a meglevő, valamint a beruházás eredményeként üzembelépő kapacitás számszerű összehasonlításánál értelemszerűen alkalmazni kell az A) program I. rész 3. pontjában előírt 2. számú minta sémáját.

4. A programban választott megoldás indokolása. Azonos az A) program I. rész 4. pontjával.

5. A telepítési javaslat indokolása. Az A) program I. rész 5. pontjában meghatározott kérdéseken kívül ki kell mutatni, hogy a tárolt áruk be-és kiszállítása, az üzemen belüli, illetőleg a külső átlagos szállítási távolság alakulása, az alkalmazható szállítóeszközök gazdaságossága mennyiben támasztják alá a telepítési javaslatot.

6. Kapcsolódó beruházások és szükségletek. Azonos az A) program I. rész 6. pontjával.

II. A beruházás részletes ismertetése és anyagi-, műszaki megalapozásának indokolása

Azonos az A) program II. részének előírásaival, kivéve a technológiára vonatkozó részt, melynek alkalmazásánál a raktározott áruk (anyagok stb.) szállításának, rakodásának, mozgatásának és árukezelésének technológiája értendő.

III. A beruházás gazdaságosságának indokolása

Az A) program III. részének tartalmi előírásait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

1. A beruházás műszaki-gazdasági színvonalának mutatószámai.

A 3-7. pontok azonosak az A) program III. rész 3-7. pontjainak előírásaival, ("termelés" helyett értelemszerűen "tárolás"-t kell érteni).

* A kapacitással kapcsolatos fogalmakat a 8 1936. (Tg. É. 8.) OT számú utasítás tartalmazza.

Számítási módszerek

1. Termékek (anyagok, gépek stb.) világpiaci árának kiszámítása Ft-ban

A termékek világpiaci árát szorozni kell a termékek mennyiségével. A világpiaci árakról és azok várható alakulásáról a Külkereskedelmi Minisztérium véleményét kell kikérni. A világpiaci ár alkalmazásánál meg kell jelölni annak hitelességét, pontosságát.

Általában az Európában kialakult ab szállító világpiaci árakat és a külföldi feladóállomástól a határállomásig felmerülő és devizában kifizetett szállítási költségeket kell figyelembe venni. Ha már hosszabb idő óta folyamatosan szállított termékekről van szó, akkor a tényleges magyar kötések eddigi szintjéből kell kiindulni.

A deviza árak Ft-ra való átszámításánál, a hivatalos átszámítási kulcsok alapján számított devizaforint összegeket az OT által időszakonként megállapított szorzószámmal korrigáltan kell számításba venni.

A világpiaci árat rubelben, vagy dollárban is meg kell adni. Az átszámítás levezetését is közölni kell.

2. Eszközlekötés és eszközlekötés miatt elmaradó nemzeti jövedelem értékének kiszámítása

Egy éves beruházás esetén eszközlekötés: a beruházásra lekötött eszközök (álló-, forgóeszköz és kapcsolódó beruházások eszközei) értéke.

Több évig tartó beruházás esetén a beruházás (kapcsolódó beruházás) összegét az eszközlekötés időtartamának figyelembevételével a következő példa szerint kell átszámítani:

A közölt táblázatban a "v" = az egyes évi ütemeken felül hátralevő kivitelezési évek száma.

Azoknál a több évig tartó beruházásoknál, ahol a beruházás megvalósítása alatt részleges üzembelyezések történnek, a Bkorrigált kiszámításánál ezt a körülményt figyelembe kell venni oly módon, hogy számítással vagy szerkesztéssel meg kell határozni a beruházott eszközök átlagos lekötési idejét és a beruházás teljes összegét az átlagos lekötési időnek és a 0,20 tényezőnek megfelelően kell korrigálni.

Az átszámítás eredményeként kapott összeg olyan 1 év alatt megvalósuló beruházás összegét jelenti, amelynél az eszközlekötés mértéke a javasolt beruházáséval egyenlő.

Eszközlekötés: B + F+ Bk = E, több éves beruházás esetén a képletben a B és a Bk korrigált,

Minden - beruházásra lekötött - 1 Ft összeg után évi 0,20 Ft nemzeti jövedelem elmaradással számolunk. Az elmaradt nemzeti jövedelem tehát a lekötött eszközök értékének 20%-a. Így: B 0,20 = Bh, F 0,20 = Fh (B + F + Bk) * 0,20 = Eh

Több éves beruházás esetén a képletekbe a B, illetve Bk helyett ugyancsak a korrigált összegeket (Bkorrigált, illetve Bk korrigált) kell írni.

3. Külföldi hitelből megvalósuló beruházások eszközlekötésének kiszámítása

Külföldi hitel igénybevételével megvalósuló beruházás költségének a - kamattal növelt - hitel-visszafizetést kell tekinteni,

Részlegesen külföldi hitelből megvalósuló beruházások hazai forrásból származó beruházási költsége a - kamattal növelt - hitel-visszafizetéssel együtt adja a beruházás költségét. Ha a külföldi kamatláb nem ismeretes, úgy az OT által esetenként meghatározott kamatlábat kell a számításnál alkalmazni.

Az üzembehelyezés előtti években visszafizetésre kerülő törlesztés összegét (és a hazai forrásból származó beruházási költséget) az üzembehelyezés évére a 2. pont szerint korrigálni kell. Az üzembehelyezés évében esedékes törlesztés összegét változatlan értékben kell elszámolni, míg az üzembehelyezés éve után esedékes törlesztő részek összegénél - az üzembehelyezés évére -fordított (évi 20%-kal csökkentő) korrekciót kell alkalmazni a következő példa szerint:

Példa: A beruházás összege 800 millió Ft, ütemezése: első év 400 millió Ft, második év 400millió Ft. A gyárberendezéseket 480 millió Ft-os összegben, évi 5%-os hitelből vásároljuk. A hitel felvétele 2 éven keresztül, évi 240-240 millió Ft-os részletekben történik. A törlesztés 5 éves, az első részletet az igénybevétel utáni első évben kell fizetni.

4. Kapcsolódó beruházások értékének kiszámítása

A kapcsolódó beruházások összegét egyedi értékeléssel kell kiszámítani. Ha az egyedi értékelés nem végezhető el, akkor a termelő kapcsolódó beruházások értékét a belföldi anyagi jellegű üzemeltetési költségek Ab + L összegének 2,5-szeres szorzata alapján kell meghatározni. Amennyiben a leírásban import eredetű állóeszközök leírása is szerepel, úgy a számításnál az import állóeszközök leírási költségét figyelmen kívül kell hagyni.

A 2,5-szeres szorzóval kiszámított kapcsolódó beruházások értéke több év alatt megvalósuló kapcsolódó beruházások esetében már a korrigált értéknek felel meg.

A kapcsolódó beruházások értéke részben egyedi és részben norma szerinti (2,5-szeres) módszerrel is kiszámítható, amennyiben a belföldi anyagi jellegű üzemelési költségek egy részére van meg a lehetőség a kapcsolódó beruházások értékének kiszámítására. Ilyen esetben az egyedileg kiszámítható kapcsolódó beruházások értékéhez hozzá kell adni az egyedileg nem értékelhető anyagi jellegű üzemelési költségek 2,5-szeres szorzata alapján kapott összeget.

Budapestre telepített beruházásoknál (új telephely esetén és üzembővítésnél is) a termelő jellegű kapcsolódó beruházásokon kívül a budapesti kommunális kapcsolódó beruházásokat is, az alábbi normatívák alapján számításba kell venni:

Lakás és közlekedési kapcsolódások: 130.000 Ft/dolgozó,

évi vízfogyasztás után: 19 Ft/m3,

évi gázfogyasztás utáni 4,60 Ft/m3,

villamosenergia csúcsteljesítmény után: 10.000 Ft/kW

évi fogyasztás után: 1.700 Ft/MWó.

1. minta a beruházási programok tartalmi előírásaihoz

TÖRZSLAP FELHASZNÁLÁSI RENDJE

Az értékhatár feletti és alatti beruházások programja (programmódosítása) legfontosabb adatait Törzslap nyomtatványon kell rögzíteni. A Törzslap címéből a felhasználásnak megfelelően a feletti vagy alatti címszó törlendő.

A Vhr. 31. § (1) bekezdése szerint megküldésre kerülő Törzslap az irányító hatóságnak - az egyeztetési eljárás után kialakult - álláspontja adatait kell tartalmazza. Korábbi álláspont megváltozása esetén a változásban érintett valamennyi adatot, mutató- és részmutatószámot, a változásnak megfelelően átdolgozva kell a Törzslapon feltüntetni.

Törzslap kiállítása során a rendeletileg előírt kötelező példányszámon felül figyelembe keli venni a beruházó, az irányító hatóság (esetleg külön közvetlen irányítószerv), a tervező és a kivitelező szerv megfelelő példányszám szükségletét.

A Vhr. 38. § szerint kezdeményezett programmódosítás eseteiben valamennyi programpéldányhoz 2-2 törzslapot kell készíteni, egyet a jóváhagyott érvényes adatok, egyet pedig a programmódosítás adatai alapján.

I. Törzslap nyomtatvány kitöltése

1. Program, programmódosítás és programmódosítási engedély valamelyikének készítése esetén a nyomtatvány-űrlap címéből a felesleges címszavak áthúzással törlendők. Program és programmódosítás készítése esetén törlendő az "engedélyokmányszám" sor is.

2. Az I. táblázat "Beruházás tárgya, jellege" sorában kell a beruházás tárgyát (milyen termék előállítása, szolgáltatás nyújtása, szükséglet ellátása) megnevezni, valamint a beruházás jellegét abból a szempontból feltüntetni, hogy: új beruházás, rekonstrukció, üzembővítés, korszerűsítés, vagy önköltségcsökkentés jellegű a beruházás. (Ha a beruházás jellege egy meghatározással nem fejezhető ki, úgy több meghatározás is felsorolható.)

3. Egy éves kivitelezési idejű, illetve megvalósítási szakaszokra nem bontott beruházások eseteiben a nyomtatvány II. táblázatának csak a "Teljes beruházás" oszlopa töltendő ki.

4. Egy éves kivitelezési idejű, illetve egyszeri teljes kapacitás üzembehelyezés eseteiben a III. táblázatot kitölteni nem szükséges.

5. A IV. táblázat kitöltése csak olyan esetben szükséges, amikor a beruházás megvalósításánál költségvetési juttatáson kívül egyéb pénzügyi forrás is igénybevételre kerül.

6. A IV. és V. táblázatok kitöltésénél, ha a kivitelezési idő:

- egy év, akkor csak egy évnek az oszlopát,

- 2-6 év, akkor az éveknek megfelelő oszlopokat és az összesítést,

- 6 évnél hosszabb, akkor az 5 éven felüli évek forrásait és költségeit összevontan egy összegben a 6. oszlopban, valamint az összesítést kell elkészíteni.

7. A IV. és V. táblázatok fejrovataiban az évszámok kitöltése csak tájékoztató jellegű.

8. A VI. táblázat fejrovataiban csak az "A) Általános ipari beruházás" mutatói vannak előnyomtatva. Egyéb kötelezően előírt, az irányító hatóságok által rendszeresített és további, csak tájékoztatás célját szolgáló mutatók részére az üres, vagy a felesleges fejrovatok oszlopait kell felhasználni - a megfelelő mutatószám jele feltüntetése, illetve helyesbítése mellett.

9. Programmódosítási engedély kiadásánál figyelembe kell venni a "beruházás engedélyezési és nyilvántartási lap felhasználási rendje" cím alatt közölteket is (13. számú melléklet).

2. számú minta az A) Általános ipari beruházási program 173. pontjához

2/a. számú minta az E) Lakásberuházás, egészségügyi-, kulturális-, szociális- és igazgatási- épületberuházási program II. a) pontjához

LAKÁSFEJLESZTÉS MŰSZAKI MUTATÓI

I. rész

LAKÁSFEJLESZTÉS MŰSZAKI MUTATÓI

II. rész

3. számú minta az A) Általános ipari beruházási program II/1. da) pontjához

12. számú melléklet az 11961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 28. § (3) bekezdéséhez.]

HELYKIJELÖLÉSI DOKUMENTÁCIÓ

a) A beruházás elhelyezése (város, község, utca, házszám),

b) A hely kiválasztásául szolgáló fontosabb adatok (előzetes területfelhasználási hozzájárulás, stb.).

c) A terület tulajdonjogi (kezelési) viszonyaira vonatkozó telekkönyvi stb. adatok.

d) A terület (építési hely) alkalmasságát és a létesítmény gazdaságos elhelyezését alátámasztó adatok (ide értve a talajmechanikai szakvéleményt is), illetve kutatások és bányászati létesítményekkel kapcsolatos kutatófúrások stb. Több változat esetén a javasolt legmegfelelőbb területkiválasztásnak indokolása.

e) 1:500, vagy 1:1000 léptékű elhelyezési vázlat, külső kapcsolatok a járulékos és kapcsolódó létesítmények feltüntetésével (forgalom, energia, vízgazdálkodás, közmű stb.). Helyszínrajz 1:5000-től 1:25 000-ig terjedő léptékben a terület méreteitől függően, illetve a hatóságnak a helyszínrajzokra vonatkozó külön előírásainak megfelelően. A vázlaton fel kell tüntetni az összes meglévő vagy tervezett létesítményeket.

f) A tervezett elhelyezés beilleszkedése az általános, vagy részletes város- (község-) rendezési tervbe, az ide vonatkozó városrendezési szakvélemény.

g) A különleges (honvédelmi, tűz-, közrendészeti és egyéb) biztonsági követelmények kielégítésének lehetősége.

h) Az esetleges szanálásra és a kisajátításokra vonatkozó műszaki adatok és költségek.

13. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 34. § (1) bekezdéséhez.]

BERUHÁZÁS ENGEDÉLYEZÉSI ÉS NYILVÁNTARTÁSI LAP FELHASZNÁLÁSI RENDJE

A beruházások engedélyezési okmányául az "Értékhatár feletti-alatti beruházás engedélyezési és nyilvántartási lapja" nyomtatvány szolgál. Az űrlap címéből a felhasználásnak megfelelően a feletti, vagy alatti címszó törlendő.

A már jóváhagyásra került beruházások módosításának engedélyezése a Törzslap nyomtatványon történik az "engedélyezési szám" sor kitöltése és "A beruházás módosítását a fenti mutatókkal - az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - jóváhagyom." záradék rávezetése alapján.

A Vhr. 34. § (1) bekezdése szerint megküldésre kerülő engedélyokmányon a "Csak tájékoztatás és ellenőrzés célját szolgáló mutatók" adatainak is az engedélyezett adatokkal és mutatókkal összhangban kell lenniök. A jóváhagyási eljárás során változást szenvedő adatoknak és mutatószámoknak megfelelően kell valamennyi adatot véglegesíteni.

Az engedélyokmány a beruházónál, az irányító szerveknél nyilvántartás céljait is szolgálja, ezért a nyilvántartások részére külön példányszámokat kell rendelkezésre bocsátani. (Az OT és az MBB nyilvántartási szükséglete a kötelező példányszámokkal biztosítva van.)

I. Engedélyokmány, programmódosítási engedély kitöltése

Az egyes táblázatok kitöltése - a Törzslap nyomtatvány kitöltési utasításánál közölteken kívül - a következők szerint történik:

1. Egy éves kivitelezési idejű, illetve egyidejű teljes kapacitás üzembehelyezése eseteiben a III. táblázatnak csak a "Teljes beruházás" sorát kell kitölteni.

2. A IV. és V. táblázatok kitöltésénél, ha a kivitelezési idő:

- egy év, akkor csak egy évnek az oszlopát,

- 2-3 év, akkor az éveknek megfelelő oszlopokat és az összesítést,

- 3 évnél hosszabb, úgy a 3 éven felüli évek forrásait és költségeit pótlapra kell felvezetni.

3. A IV. és V. táblázatok fejrovataiba az évszámokat végleges adatként feljegyezni csak az éves népgazdasági tervbe felvett beruházásoknál kell.

A többi beruházás esetében az évszámokat csak grafitceruzával kell beírni. Az évszámok végleges rögzítését a beruházásnak az éves népgazdasági tervbe történő felvétele alapján, az érintett szervek maguk végezhetik el.

4. A fokozatos tervszolgáltatásra vonatkozó rendelkezést a "megjegyzések" részére fenntartott helyen kell rögzíteni.

5. Értékhatár alatti beruházás engedélyezése esetén a jóváhagyási záradékból, "az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben" szöveg törlendő.

II. A nyilvántartás vezetése

1. A beruházónál, az irányító szerveknél és az Országos Tervhivatalnál az engedélyezési okmány egy-egy példánya a beruházások egyedi nyilvántartási lapjául is szolgál.

2. A nyilvántartási lapon a programmódosítást és a beruházás megvalósítási folyamata egyes aktusai teljesítését is keresztül kell vezetni.

3. A programmódosítás átvezetése a módosítási engedélynek az eredeti engedélyokmányhoz való csatolásával, a módosított adatoknak az eredeti okmányon való áthúzásával és az érvényes adatok átvezetésével történik.

Ha az eredeti engedélyokmányon az érvényes adatok átvezetésére megfelelő rovat nem áll rendelkezésre, úgy a módosított adatok áthúzásával egyidejűleg megjegyzésben kell hivatkozni arra, hogy az érvényes adatokat a csatolt programmódosítási engedély tartalmazza.

4. A nyilvántartólap V. táblája "Módosítások" és "Éves terv szerinti előirányzat" megnevezésű rovata az intézkedésekre való hivatkozás száma, vagy kelte bejegyzésére szolgál. Az utóbbi rovatnál az 1., 2. és 3. számú jelzés a fejrovat feletti számozásnak megfelelő évszám táblához történt adatbejegyzés hivatkozását azonosítja.

5. A beruházási tevékenység egyes folyamatainak (tervezési feladat, kivitelezési tervdokumentáció elkészítése stb.), az üzembehelyezés megvalósulásának, a beruházási költségelőirányzat leszerződése, műszaki és pénzügyi felhasználása tényszámainak bevezetését a beruházónál a rendszeresített bizonylatok, illetve nyilvántartások negyedéves zárlata - irányító szerveknél (csak a teljesítési adatokat) negyedéves jelentések - alapján kell végezni.

14. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 36. § (1) bekezdéséhez.]

15. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 39. § (3) bekezdéséhez.]

16. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 42. § (1) bekezdéséhez.]

ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS

17. számú melléklet az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 43. § (1) bekezdéséhez.]

KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ KÖTELEZŐ TARTALMA

1. számú tartalmi előírás

Ipari- és bányaüzem, hőerőmű, transzformátorállomás és nagyfeszültségű távvezeték kivitelezési tervdokumentációja

Ez a tartalmi előírás minden ipari és ipari jellegű beruházás kivitelezési tervdokumentációjára vonatkozik, beleértve az energetikai és bányászati beruházásokat is. A kivitelezési tervdokumentációt a beruházás jellege szerint kizárólag a szükséges munkarészek szolgáltatásával kell összeállítani.

1. Előzmények.

11. A beruházási program, ill. a beruházás engedélyezésére vonatkozó okirat másolata.

12. Hatósági engedélyezések és egyéb jóváhagyási határozatok másolatai.

2. Általános és összefoglaló adatok.

21. Létesítmények költségeinek összesítése.

22. Általános elrendezési terv - a beruházási programmal kapcsolatosan elkészült, és jóváhagyott terv - a szükségessé vált helyesbítések átvezetésével. (Kizárólag tájékoztatásként.)

23. Mutatószámok alapadatai, az adatokat alátámasztó számítások, mutatószámok. (Összefoglaló és létesítményenként)

24. Általános organizációs terv.

241. Organizációs adatfelvételi jegyzőkönyv.

242. Összefoglaló organizációs műszaki leírás.

Tartalmazza a létesítmények kivitelezése szempontjából jellemző adatokat, a beruházás ütemezését befolyásoló tényezőket, az organizációs szempontból jelentős helyszíni körülmények ismertetését, az építésszervezés megoldásának szempontjait és azok indokolását.

243. Összefoglaló organizációs elrendezési terv.

A 22. alatti általános elrendezési terv - szükség esetében annál nagyobb területet átfogó átnézeti terv - alapján készül és annak létesítményein kívül feltünteti a felvonulási létesítményeket, az anyagszállítás útvonalát, a kivitelezéshez igénybevett területek felhasználásának módját. Több kivitelezési szakasz esetében jelezni kell a további szakaszok felvonulási létesítményeire, anyagszállításának megoldására vonatkozó elgondolásokat is,

244. Megvalósítási ütemterv negyedéves bontásban.

245. Kivitelezés technológiája újszerű kivitelezési mód esetén, (létesítményenként, v. létesítménycsoportonként).

25. Részletes talajmechanikai szakvélemény a 19. számú tartalmi előírás szerint.

26. Műszaki leírás (összefoglaló és létesítményenként).

3. A létesítmények kivitelezési tervei és költségvetései.

31. Üzemi berendezések tervei.

311. Gépelrendezési terv. Minden szükséges vetületben, szög- és mérethelyesen ábrázolja az üzemi berendezéseket, azoknak egymáshoz, az építményi részekhez, valamint a vezetékhálózatokhoz való csatlakozását.

312. Az üzemi berendezések kimutatása a szerelés szempontjából jelentős adatok feltüntetésével.

313. Az egyedi gyártású, valamint a helyszínen összeszerelendő berendezések összeállítási rajzai és az összeállítandó elemek jegyzéke. Szerelés szempontjából előzetes tervezési munkát igénylő berendezések esetében a tervezőnek a szerelésre vonatkozó elgondolását, amelynek alapján a költségeket megállapította, a kivitelezés szervezéséhez ismertetni kell.

314. Mellékelni kell a berendezések kapcsolási vázlatát és üzemeltetési leírásait, amennyiben azok a kivitelezési tervek ellenőrzéséhez, a helyszíni szerelés végrehajtásához, vagy az üzemeltetéshez szükségesek.

32. Épületek.

321. Kivitelezési tervek a 12. számú tartalmi előírás szerint.

322. Költségvetések és tartozékai (vonatkozó előírások szerint).

33. Területelőkészítés és durva tereprendezés, irtási, bontási, vízlecsapolási és egyéb előkészítő munkák, földmunkák, támfalak, szivárgók és egyéb terepbiztosítási építmények.

331. Kivitelezési tervek.

332. Költségvetések.

34. Kertesítés és azzal kapcsolatos tereprendezés.

341. Kiviteli tervek a 14. számú tartalmi előírás szerint.

342. Költségvetések.

35. Kerítésépítés.

351. Kivitelezési tervek a 15. számú tartalmi előírás szerint.

352. Költségvetések.

36. Utak és vasutak kivitelezési tervei és költségvetései (vonatkozó tartalmi előírások figyelembevételével).

361. Egyéb szállítási pályák (drótkötélpályák, szalagpályák, függöpályák stb.) valamint az ezekhez tartozó műtárgyak (pl. tartóoszlopok) és kötött szállítóeszközök (pl. kötélpálya csillék) kivitelezési tervei és költségvetései.

37. Közművek kivitelezési tervei és költségvetései (a vonatkozó tartalmi előírások figyelembevételével).

38. Bányászati mélyszinti létesítményekre és munkákra szükséges tervezési anyag.

381. Aknák, tárók, vágatok, zsompok, szellőző és szivattyúkamrák, rakodóterek és egyéb mélyszinti létesítmények elrendezési terve, hossz- és keresztszelvényei a bányaművelés módjának meghatározásával.

382. A mélyszinti létesítmények építési munkáinak anyagkimutatása és költségvetése.

383. A bányaművelés gépi berendezéseinek kimutatása és költségvetése.

39. Egyéb létesítmények.

391. Az előzőkben fel nem sorolt, de szükséges építmények tervei és költségvetései.

392. Kivitelezés melléklétesítményeinek költségvetése.

393. Fel- és elvonulás költségvetése, ha nem költségkulcs alapján került meghatározásra.

394. Épülettel kapcsolatos bútor és egyéb berendezés.

3941. Kivitelezési tervek a 13. számú tartalmi előírás szerint.

3942. Költségvetések.

2. számú tartalmi előírás

Lakásépítés kivitelezési tervdokumentációja

1. Előzmények.

11. Beruházási program, ill. a beruházás engedélyezésére vonatkozó okirat másolata.

12. Hatósági engedélyezések és egyéb jóváhagyási határozatok másolatai.

2. Általános és összefoglaló adatok.

21. Létesítmények költségeinek összesítése.

22. Általános elrendezési terv a beruházási programmal kapcsolatosan elkészült és jóváhagyott terv a szükségessé vált helyesbítések átvezetésével. (Kizárólag tájékoztatásként.)

23. Mutatószámok alapadatai, az adatokat alátámasztó számítások és mutatószámok. (Összefoglaló és létesítményenként.)

24. Általános organizációs terv.

241. Organizációs adatfelvételi jegyzőkönyv.

242. Összefoglaló organizációs műszaki leírás.

243. Összefoglaló organizációs elrendezési terv.

244. Megvalósítási ütemterv negyedéves bontásban.

245. Kivitelezés technológiája, újszerű kivitelezésmód esetén (létesítményenként v. létesítmény csoportonként).

25. Részletes talajmechanikai szakvélemény a 19. számú tartalmi előírás szerint.

26. Műszaki leírás, (Összefoglaló és létesítményenként.)

3. A létesítmények kivitelezési tervei és költségvetései.

31. Épületek.

311. Kivitelezési tervek a 12. számú tartalmi előírás szerint.

312. Költségvetések és tartozékai (vonatkozó előírások szerint).

32. Területelőkészítés és durva tereprendezés, irtási, bontási, vízlecsapolási és egyéb előkészítő munkák, földmunkák, támfalak, szivárgók és egyéb terepbiztosítási építmények.

321. Kivitelezési tervek.

322. Költségvetések.

33. Kertesítés és ezzel kapcsolatos tereprendezés.

331. Kiviteli tervek a 14. számú tartalmi előírás szerint.

332. Költségvetések.

34. Kerítés építés.

341. Kivitelezési tervek a 15. számú tartalmi előírás szerint.

342. Költségvetések.

35. Utak a 4. számú tartalmi előírás figyelembevételével.

351. Utak és azzal kapcsolatos műtárgyak stb. kivitelezési tervei.

352. Utak és azzal kapcsolatos műtárgyak stb. költségvetése.

36. Közművek, a vonatkozó tartalmi előírások figyelembevételével.

361. Kivitelezési tervek.

362. Költségvetések.

37. Kivitelezés melléklétesítményeinek költségvetése.

38. Épülettel kapcsolatos bútor és egyéb berendezés.

381. Kivitelezési tervek a 13. számú tartalmi előírás szerint.

382. Költségvetések.

3. számú tartalmi előírás

Középületek kivitelezési tervdokumentációja

1. Előzmények.

11. Beruházási program, ill. beruházás engedélyezésére vonatkozó okirat másolata.

12. Hatósági engedélyezések és egyéb jóváhagyási határozatok másolatai.

2. Általános összefoglaló adatok.

21. Létesítmények költségeinek összesítése.

22. Általános elrendezési terv, a beruházási programmal kapcsolatban elkészült és jóváhagyott terv a szükségessé vált helyesbítések átvezetésével. (Kizárólag tájékoztatásként.)

23. Mutatószámok alapadatai az adatokat alátámasztó számítások, mutatószámok. (Összefoglaló és létesítményenként.)

24. Általános organizációs terv.

241. Organizációs adatfelvételi jegyzőkönyv.

242. Összefoglaló organizációs műszaki leírás.

243. Összefoglaló organizációs elrendezési terv.

244. Megvalósítási ütemterv negyedéves bontásban.

245. Kivitelezés technológiája újszerű kivitelezési mód esetén (létesítményenként, v. létesítmény csoportonként).

25. Részletes talajmechanikai szakvélemény a 19. számú tartalmi előírás szerint.

26. Műszaki leírás. (Összefoglaló és létesítményenként.)

3. A létesítmények kivitelezési tervei és költségvetései.

31. Épületek a 12. számú tartalmi előírás szerint.

311. Kivitelezési tervek.

312. Költségvetések és tartozékai.

32. Területelőkészítés és tereprendezés, irtási, vízlecsapolási és egyéb előkészítő munkák, földmunkák, támfalak, szivárgók és egyéb terepbiztosítási építmények.

321. Kivitelezési tervek.

322. Költségvetések.

33. Tereprendezés, kertesítés.

331. Kivitelezési tervek a 14. számú tartalmi előírás szerint.

332. Költségvetések.

34. Kerítésépítés.

341. Kivitelezési tervek a 15. számú tartalmi előírás szerint.

342. Költségvetések.

35. Utak a 4. sz. tartalmi előírás figyelembevételével.

351. Utak és a kapcsolatos műtárgyak stb. kivitelezési tervei.

352. Utak és a kapcsolatos műtárgyak stb. költségvetései.

36. Közművek a vonatkozó tartalmi előírások figyelembevételével.

361. Kivitelezési tervek.

362. Költségvetések.

37. Kivitelezés melléklétesítményeinek költségvetése.

38. Fel- és elvonulás költségvetése, ha nem költségkulcs alapján kerül meghatározásra.

39. Épülettel kapcsolatos bútor és egyéb berendezés.

391. Kivitelezési tervek a 13. számú tartalmi előírás szerint.

392. Költségvetések.

4. számú tartalmi előírás

Útépítés kivitelezési tervdokumentációja

1. Előzmények.

A beruházási program és az engedélyezési határozat másolata.

2. Általános és összefoglaló adatok.

21. Általános költségvetés.

22. Átnézeti helyszínrajz.

1:25.000, 1:50.000 vagy 1:75.000 méretarányú térképlapon; több kivitelezési szakasz esetében az összes szakaszok feltüntetésével.

3. A létesítmények kivitelezési tervei.

31. Út.

3101. Helyszínrajz.

1:1.000-1:2.880, belterületen 1: 500-1:1.000 méretarányban, az építendő út és közvetlen környezetének meglévő és tervezett állapotát tünteti fel.

A szelvényezett tengelyvonalon kívül tartalmaznia kell az irányviszonyok adatait, anyagárkok, depóniák, pályakeresztezések, útlejárók, párhuzamos utak helyét és kialakítását, patakszabályozásokat, víztelenítés, vízelvezetés megoldását a recipiensig, műtárgyakat, az elhelyezendő közúti jelzéseket. A bonyolultabb csomópontokat 1:200-1:500 méretarányú helyszínrajzon részletesen meg kell tervezni.

3102. Hossz-szelvény.

Általában 1:1.000/1:100 méretarányban kell készíteni. A terep és pályaszint magaságokon, valamint az emelkedési és irányviszonyokon kívül tartalmaznia kell a túlemelések kiképzését (burkolat belső és külső szélének hossz-szelvényét), a pályaszélesítések kiképzését, útárkok hossz-szelvényét, vízfolyások és a tervezett egyéb műszaki létesítmények jellemző adatait.

3103. Mintakeresztszelvény.

Az út jellegzetes keresztszelvényeiről 1:50 méretarányban kell elkészíteni.

3104. Keresztszelvények.

Általában torzítás nélkül 1:100 méretarányban kell készíteni olyan szélességben, hogy az úthoz közvetlenül csatlakozó párhuzamos utak, anyagárkok, parkolóhelyek stb., továbbá a terepcsatlakozás kiképzése is megállapítható legyen. Az úttal össze nem függő anyagárkokról is kell keresztszelvényeket készíteni.

3105. Tömegszámítás és tömegelosztás.

A földmunka tömegek részletes számítása a melléktömegekkel együtt, a szállítási távolságoknak, valamint az anyagárkok és depóniák helyének megadásával. A tömegeket összesítve, szállítási távolságok szerint is ki kell mutatni.

3106. Műszaki leírás.

A terveken fel nem tüntethető adatok, figyelembeveendő közművek, vezetékek és egyéb létesítmények ismertetése. A kivitelezésnél betartandó előírások. Építésszervezési adatok és előírások.

3107. Részletes talajmechanikai szakvélemény a 19. számú tartalmi előírás szerint. (Alárendelt utaknál a tervező elbírálása alapján mellőzhető.)

A talajmechanikai szakvéleménynek az anyagnyerőhelyek és a talajjavítás céljaira felhasználható helyi anyagok vizsgálatára is ki kell terjednie. Tartalmaznia kell a földmunka fejtési osztályokra vonatkozó javaslatot is.

3108. Alappontjegyzék.

A tervezésnél felhasznált meglévő és az újonnan meghatározott magassági alappontoknak, valamint a kitűzött vonal sarok- és iránypontjainak vázlatát és magasságát tartalmazza.

3109. Részletes méret- és mennyiségszámítás.

3110. Költségvetés és mellékletei.

3111. Kisajátítási tervek.

32. Műtárgyak.

Típusterv esetében a helyszínre alkalmazott típusterv.

Egyedi tervezés esetében:

321. Általános terv.

A kivitelezéshez elegendő nézetek és metszetek. Tartalmaznia kell az áthidalandó akadály, az altalaj, az érintett közművek és egyéb létesítmények adatait, a szigetelési megoldásokat, a műtárgy összes részeinek anyagaira vonatkozó adatokat; átépítés esetében a meglévő (megváltozó) állapotra vonatkozó adatokat.

322. Részlettervek.

A szükséges részletek 1:10-1:50 méretarányú tervei. A kivitelezéshez szükséges berendezések, ideiglenes létesítmények és a műszaki megoldások tervei. Partbiztosítások, víztelenítési megoldások, szádfalazás, cölöpözés, dúcolás, állvány, stb. tervei.

323. Műszaki leírás.

Mint 3106., továbbá a próbaterhelésre vonatkozó esetleges előírások.

324. Részletes talajmechanikai (19. számú tartalmi előírás) és szükség esetében alapozási szakvélemény.

325. Statikai számítások.

326. Kitűzési terv.

327. Részletes méret- és mennyiségszámítás, anyagkimutatás.

328. Költségvetés és mellékletei.

33. Egyéb létesítmények.

Az épületek kivitelezési terveit a 12. számú tartalmi előírás szerint kell elkészíteni. Típusterv esetében a helyszínre alkalmazott típusterv. Előbbiekbe nem tartozó létesítmények kivitelezési tervei és költségvetései a vonatkozó előírások szerint.

34. Felvonulás.

341. A helyszínre alkalmazott típustervek.

342. Egyedi tervezésű felvonulási építmények kivitelezési tervei.

343. Költségvetés.

35. Általános organizációs terv.

Csak az értékhatár feletti, továbbá a bonyolultabb építésszervezési intézkedéseket igénylő beruházások esetében kell készíteni.

351. Organizációs jegyzőkönyv.

352. Elrendezési terv.

Az átnézeti helyszínrajz másolatán fel kell tüntetni a főbb felvonulási létesítményeket, az anyagfogadó állomásokat, a helyi anyagnyerő helyeket, az anyagszállítás, forgalomterelés útvonalait, tároló, helyszíni előkészítő, keverő, előregyártó telepeket és a kivitelezéshez szükséges főbb meglevő létesítményeket.

353. Felvonulási területek elrendezési terve. A nagyobb felvonulási, helyszíni előkészítő, keverő, előregyártó stb. telepek, valamint a nagyobb műtárgyak építési területeinek vázlatos elrendezése, a létesítendő ideiglenes útak, közművek, stb. feltüntetésével.

354. Műszaki leírás.

A megvalósítás módjára vonatkozó, a beruházás több létesítményét érintő, a terveken nem ábrázolt építésszervezési utasítások. Az ütemezésnél, az építési sorrend meghatározásánál figyelembeveendő szempontok.

355. Szelvény ütemterv. (Csak ütemezési kötöttségek esetében kell készíteni.)

A főbb munkanemek megvalósítási idejének szelvényezés szerinti grafikus ábrázolása.

356. Egyesített ütemterv.

A főbb munkanemek mennyisége és költsége: az anyagszükséglet, gépszükséglet és a munkaerőszükséglet negyedévi bontásban.

Megjegyzés:

Az átnézeti helyszínrajzot, a helyszínrajzot, a hosszelvényt és a mintakeresztszelvényt lehetőleg az engedélyezési eljáráshoz készített tervek felhasználásával, a módosítások és kiegészítések keresztülvezetésével kell elkészíteni.

5. számú tartalmi előírás

Vasútépítés kivitelezési tervdokumentációja

1. Előzmények.

A beruházási program és az engedélyezési okmányok másolata.

2. Általános és összefoglaló adatok.

21. Általános költségvetés.

22. Átnézeti helyszínrajz.

1:25.000, 1:50.000 vagy 1:75.000 méretarányú térképlapon, több kivitelezési szakasz esetében az összes szakaszok feltüntetésével.

3. A létesítmények kivitelezési tervei.

31. Vasút.

3101. Helyszínrajz. 1:1000-1:2830, állomásoknál 1:1000, beépített területen szűkség esetén 1:500 méretarányban a vasút közvetlen környezetének meglévő és tervezett állapotát tünteti fel.

A szelvényezett tengelyvonalon kívül tartalmaznia kell az emelke-kedési és irányviszonyok adatait, az állomásokat és megállóhelyeket anyagárkok, depóniák, útátjárók, útszabályozások, párhuzamos utak helyét és kialakítását, patakszabályozásokat, víztelenítés és vízelvezetés megoldását a recipiensig, műtárgyakat, jelzőket stb. Az állomási helyszínrajzon az épületeket, állomási berendezéseket, kerítéseket, az esetleges ideiglenes létesítményeket stb. is fel kell tüntetni.

3102. Hossz-szelvény.

Általában 1:2000/1:200 méretarányban kell készíteni. A terep és pályaszintmagasságokon, valamint az emelkedési és irányviszonyokon felül tartalmaznia kell a lejttörések kiegyenlítő íveit és érintő hosszát, útátjárókat és ezek hosszszelvényeit, továbbá a jelzőket, az ágyazat vastagságát, a vízfolyások és a tervezett egyéb műszaki létesítmények jellemző adatait.

3103. Mintakeresztszelvény 1:50 méretarányban.

3104. Keresztszelvények.

Torzítás nélküli 1:100-1:200 méretarányban kell készíteni, olyan szélességben, hogy a közvetlen csatlakozó párhuzamos utak és anyagárkok stb., továbbá a terepcsatlakozás kiképzése is megállapítható legyen.

A vasúttal össze nem függő anyagárkokról is kell keresztszelvényeket készíteni.

3105. Tömegszámítás és tömegelosztás.

A földmunka tömegek részletes számítása a melléktömegekkel együtt, a szállítási távolságoknak, valamint az anyagárkok és depóniák helyének megadásával. A tömegeket összesítve, szállítási távolságok szerint is ki kell mutatni.

3106. Műszaki leírás.

A terveken nem ábrázolt adatok, figyelembeveendő közművek, vezetékek és egyéb létesítmények ismertetése.

A kivitelezésnél betartandó előírások.

Építésszervezési adatok és előírások.

3107. Részletes talajmechanikai szakvélemény a 19. számú tartalmi előírás szerint. (Alárendelt vasútépítéseknél a tervező elbírálása alapján mellőzhető.)

A talajmechanikai szakvéleménynek az anyagnyerőhelyek és a talajjavítás céljára felhasználható helyi anyagok vizsgálatára is ki kell terjednie. Tartalmaznia kell a földmunka fejtési osztályokra vonatkozó javaslatot is.

3108. Kitűzési terv.

3109. Alappont jegyzék.

A tervezésnél felhasznált meglevő és újonnan meghatározott magassági alappontoknak, valamint a kitűzött vonal sarok- és iránypontjainak vázlatát és magasságát tartalmazza.

3110. Felépítményi részlettervek a szabványtól eltérő esetekben.

3111. Részletes méret- és mennyiségszámítás, anyagkimutatás.

3112. Költségvetés és mellékletei.

3113. Kisajátítási tervek.

32. Műtárgyak.

Típusterv esetében a helyszínre alkalmazott típusterv.

Egyedi tervezés esetében:

321. Általános terv.

A kivitelezéshez elegendő nézetek és metszetek. Tartalmaznia kell az áthidalandó akadály, az altalaj, az érintett közművek és egyéb létesítmények adatait; a szigetelési megoldásokat, a műtárgy összes részeinek anyagaira vonatkozó adatokat; átépítés esetében a meglevő (megváltozó) állapotra vonatkozó adatokat.

322. Részlettervek.

A szükséges részletek 1:10 - 1:50 méretarányú tervei. A kivitelezéshez szükséges berendezések, ideiglenes létesítmények és a műszaki megoldások tervei. Partbiztosítások, víztelenítési megoldások, szádfalazás, cölöpözés, dúcolás, állvány stb. tervei.

323. Műszaki leírás.

Mint 3106., továbbá a próbaterhelésre vonatkozó esetleges előírások.

324. Részletes talajmechanikai és szükség esetében alapozási szakvélemény.

325. Statikai számítások.

326. Kitűzési terv.

327. Részletes méret- és mennyiségszámítás, anyagkimutatás.

328. Költségvetés és mellékletei.

33. Biztosító berendezések:

3301. Helyszínrajz a jelző kitűzés feltüntetésével.

3302. Menetterv, váltóelzárási terv.

3303. Műszaki leírás.

A berendezés általános ismertetése, működésének rövid leírása. Építésszervezési adatok és előírások.

3304. Kezelési utasítás.

3305. A tervezett berendezés és a hozzátartozó áramszolgáltatás készülékeinek elrendezési tervei.

3306. Külső és belső kábeltervek a kábel nyomvonalának feltüntetésével, szükség esetén kábelcsatornaterv.

3307. Csatorna és vezetékterv. (Mechanikai berendezés esetében.)

3308. Szigetelési terv.

3309. Kábelelosztók és kábel végelzárók elrendezési tervei.

3310. Szigetelés függőségi és kikapcsolási terve.

3311. Mágnes és áramellátási állvány, fej rajzok.

3312. Áramköri és kapcsolási tervek.

3313. Mechanikai függőségi terv. (Mechanikai berendezés esetében.)

3314. Költségvetés és mellékletei.

34. Távközlő berendezések.

341. Átnézeti helyszínrajz.

342. Berendezések elrendezési helyszínrajza.

343. Kapcsolási tervek. (Típustól eltérő berendezés esetében.)

344. Kábel nyomvonalterve, lehetőleg 1:2000 - 1:200 méretarányban.

345. Kábel kifejtési rajz.

346. Kábel terhelési terv.

347. Végelzárók elrendezési tervei.

348. Műszaki leírás.

A távközlő berendezés rendeltetése, belső és külső hálózatának ismertetése, a berendezés műszaki adatai, működésésének leírása. Csatlakozás az egyéb vasúti berendezésekhez. Építésszervezési adatok és. előírások.

349. Költségvetés és mellékletei.

35. Felső-vezeték (villamos-vontatás esetében).

351. Műszaki leírás.

352. Felsővezeték feszítési terve.

353. Költségvetés és mellékletei.

36. Energia-ellátási, vízellátási és vízelvezetési létesítmények. Ezek terveit a vonatkozó tartalmi előírások alkalmazásával kell elkészíteni.

37. Egyéb létesítmények.

Az épületek kivitelezési terveit a 12. számú tartalmi előírás szerint kell elkészíteni.

Típusterv esetében a helyszínre alkalmazott típusterv.

Előbbiekbe nem tartozó létesítményekre a kivitelezési tervek és költségvetések.

38. Felvonulás.

381. Helyszínre alkalmazott típustervek.

382. Egyedi tervezésű építmények kivitelezési terve.

383. Költségvetés.

39. Általános organizációs terv. (Csak az értékhatár feletti, továbbá a bonyolultabb építésszervezési intézkedéseket igénylő beruházások esetében kell készíteni.)

391. Organizációs jegyzőkönyv.

392. Elrendezési terv.