12/1967. (XI. 24.) PM rendelet
a termelési adóról
A nyereségadózás és a vállalati érdekeltségi alapok képzésének rendszeréről szóló 42/1967. (X. 22.) Korm. rendelet 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben - a következőket rendelem.
1. § Az állami vállalatok és trösztök, az egyéb állami gazdálkodó szervek, a társadalmi szervezetek vállalatai, a kisipari és háziipari szövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint a szövetkezeti vállalatok (a továbbiakban, együtt: vállalatok) az árbevételükben realizálódó külön jövedelmük meghatározott részét termelési adó (a kereskedelemben kereskedelmi adó, a mezőgazdaságban mezőgazdasági adó stb., a továbbiakban együtt: termelési adó) címén kötelesek befizetni.
2. § A termelési adó alkalmazása szempontjából külön jövedelemnek kell tekinteni:
a) az eltérő természeti feltételekből (pl geológiai adottságokból) származó járadék jellegű jövedelmeket;
b) az árak képzésénél a hazai ráfordításoktól eltérő számítási alap alkalmazása következtében keletkező - az ágazat belföldi jövedelmezőségi színvonalát számottevően meghaladó mértékű -magas vállalati nyereséget;
c) az árakban központi elvonási céllal számításba vett jövedelmeket;
d) kivételes esetekben egyes vállalatoknál az ágazati (illetve a termékcsoportra jellemző) átlagos termelési, értékesítési és egyéb feltételeknél lényegesen kedvezőbb feltételekből származó - az ágazat, illetve termékcsoport jövedelmezőségi színvonalán felüli - azon nyereségrészt, amely a nyereségadózás rendszerében célszerűen nem vonható el.
3. § A termelési adót a vállalatok eredményük terhére kötelesek elszámolni.
4. § (1) A termelési adó mértékét általában százalékos kulccsal, kivételesen adótételekben kell meghatározni.
(2) A százalékos kulccsal megállapított mértékű termelési adó alapja:
a) a vállalati teljes (esetleg csak meghatározott értékesítési irányban elért) árbevétel, vagy
b) meghatározott termékek (termékcsoportok) árbevétele, vagy
c) meghatározott termékek (termékcsoportok) egyes költségtényezői, vagy
d) a nyereségadózás számítási alapjául figyelembe vett lekötött eszközérték.
(3) A termelési adó mértékének meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a vállalatok a kedvező termelési, értékesítési és egyéb feltételek minél teljesebb kihasználásában és a külön jövedelmük elérésében továbbra is érdekeltek legyenek.
5. § (1) A termelési adót (az adózás körét, az adó alapját és mértékét) a pénzügyminiszter - az érdekelt miniszterekkel, export tekintetében a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben - állapítja meg, azt közli a fizetésre kötelezett vállalatokkal és az illetékes adóhatósággal.
(2) A termelési adó fizetési kötelezettséget általában több évre - első ízben az 1968-1970. évekre - változatlanul kell fenntartani.
(3) Az 1968. január 1-vel életbelépő termelési adó kötelezettség - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - csak abban az esetben változtatható meg, ha a termelési, értékesítési és egyéb feltételek alapvetően megváltoznak. A módosítás nem lehet visszamenőleges hatályú.
(4) . Az 1968. január 1-től érvényes termelési adó tételeken (adókulcsokon) túlmenően új termelési adó kötelezettség megállapítását, vagy az adó emelését legalább 6 hónappal előre kell közölni az érdekelt vállalatokkal.
6. § A termelési adóval kapcsolatos eljárásnál, kezelésnél, ellenőrzésnél és a szabálytalanságoknál a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. § Ez a rendelet 1968. január 1. napján lép hatályba.
Vályi Péter s. k.,
pénzügyminiszter