15/1967. (XI. 18) MüM rendelet
a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről
A művelődésügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az Mt. V. 60. §-ának végrehajtásaként a következőket rendelem:
Kedvező munkabeosztás
1. § (1) Az alsó, közép vagy felsőfokú oktatási intézmény esti vagy levelező tagozatán tanulmányokat folytató dolgozó nem foglalkoztatható olyan munkaidőbeosztásban, illetőleg nem kötelezhető olyan mértékű éjszakai és túlmunkára, amely őt a kötelező foglalkozásokra és vizsgákra történő felkészülésében, illetőleg az azokon való aktív részvételében akadályozza.
(2) Az (1) bekezdésben említett dolgozó csak beleegyezésével kötelezhető más helységben végzendő munkára a tanítási napokon és az esedékes vizsgát megelőző egy havi időtartam alatt, a tanulmányokat befejező vizsgaidőszak (érettségi, államvizsga) esetén pedig az azt megelőző három hónap alatt.
Tanulmányi munkaidőkedvezmények
A) Általános műveltséget adó oktatási intézményekben tanulók kedvezményei
2. § (1) Az általános iskola és a gimnázium esti, valamint az általános iskola levelező tagozatán tanulókat három, a gimnázium levelező tagozatán tanulókat hat munkanap tanulmányi szabadság illeti meg minden tanévben.
(2) A tanulmányi szabadság tartamára a dolgozót átlagkeresete illeti meg.
B) Szakképzettséget biztosító oktatási intézményekben tanulók kedvezményei
3. § (1) Az esti tagozaton tanulókat tanulmányi szabadság, ezen felül a felsőfokú oktatási intézmény hallgatóit munkaidőkedvezmény illeti meg.
(2) A felsőfokú oktatási intézmény esti tagozatán tanuló számára olyan munkaidőbeosztást kell biztosítani, amely az előadások látogatását lehetővé teszi. Ha ez nem biztosítható, engedélyezni kell, hogy a munkát a napi munkaidő befejezése előtt olyan időpontban abbahagyhassa, hogy az előadások kezdetére beérkezhessen. E címen azonban a munkaidőkedvezmény tanítási naponként két óránál több nem lehet. Ha az oktatási intézmény az előadásokat hetenként összevonja, ehelyett hetenként, műszaki, mezőgazdasági és természettudományi szakképzést biztosító egyetem, főiskola esetén legfeljebb nyolc, felsőfokú technikum és egyéb szakképzés esetén pedig legfeljebb hat óra munkaidőkedvezmény jár.
(3) A tanulmányi szabadság mértéke tanévenként:
a) szakközépiskolában és középfokú technikumban hat munkanap,
b) felsőfokú oktatási intézményben, három évet meg nem haladó tanidejű képzés esetén tizenöt munkanap,
c) felsőfokú oktatási intézményben, négyéves és ezt meghaladó tanidejű képzés esetén huszonegy munkanap.
4. § (1) A levelező tagozaton tanulókat tanulmányi szabadság, ezen felül a felsőfokú oktatási intézmény hallgatóit szabadnap illeti meg.
(2) A felsőfokú oktatási intézmény levelező tagozatán tanulók számára az oktatási intézmény által előírt kötelező foglalkozáson való részvételre szabadnap jár. Ennek mértéke nem haladhatja meg tanévenként
a) műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és idegennyelvű szakképzést biztosító felsőfokú oktatási intézményben a harminc,
b) egyéb felsőfokú oktatási intézmény esetén, három évet meg nem haladó tanidejű képzésnél a tizenöt, ezt meghaladó tanidejű képzésnél a tizennyolc munkanapot.
(3) A tanulmányi szabadság mértéke tanévenként
a) szakközépiskolában és középfokú technikumban tizenöt munkanap,
b) felsőfokú oktatási intézményben, három évet meg nem haladó tanidejű képzés esetén huszonegy munkanap,
c) felsőfokú oktatási intézményben, négyéves és ezt meghaladó tanidejű képzés esetén huszonhét munkanap.
5. § (1) Mind az esti, mind a levelező tagozaton tanulókat a vizsgáiion való részvétel érdekében olyan mértékű szabadidő illeti meg, hogy a vizsga időpontjára az oktatási intézményhez beérkezhessenek és a vizsgán részt vehessenek.
(2) A felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén mind az esti, mind a levelező tagozaton tanulókat a szakdolgozat vagy diplomaterv elkészítéséhez, valamint az államvizsgára való felkészüléshez megilleti a tanulmányok folyamán összesen
- felsőfokú oktatási intézményben három évet meg nem haladó tanidejű képzés esetén tizenöt munkanap,
- felsőfokú oktatási intézményben a négyéves és ezt meghaladó tanidejű társadalomtudományi szakképzés esetén huszonegy munkanap, a műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és idegennyelvű szakképzés esetén harminchárom munkanap külön tanulmányi szabadság.
6. § Nem jár a 3. § (2), a 4. § (2) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdésében említett kedvezmény akkor, ha a kötelező foglalkozás vagy vizsga a dolgozó heti pihenőnapjára, illetőleg szabadnapjára esik.
7. § (1) A 3-5. §-ban foglalt tanulmányi kedvezmények teljes tartamára a dolgozót átlagkeresete illeti meg, ha
a) a munkakörére jogszabály vagy kollektív szerződés által előírt szakképzettségét szerzi meg, vagy
b) a nappali tagozatos képzés befejezéseként előírt esti vagy levelező tagozatos képzésben vesz részt (pl. a tanulmányai utolsó évében oktató-nevelő munkát végző pedagógus) vagy
c) a vállalattal tanulmányi szerződést kötött (Mt. V. 15. §).
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül is megilleti a dolgozót esti tagozaton tanulás esetén ugyanolyan mértékű kedvezmény, mintha a gimnázium esti tagozatán, illetőleg levelező tagozat esetén mintha a gimnázium levelező tagozatán tanulna (2. §). Az ezt meghaladó időre a munkaidő kedvezmény, illetőleg tanulmányi szabadság nem fizetett szabadidőként jár.
(3) A vállalat rendkívüli méltánylást igénylő esetben egyéni elbírálás alapján az (1) bekezdésben előírt térítést részben vagy egészben akkor is megadhatja a dolgozónak, ha az ott megjelölt feltételeknek nem felel meg.
C) A műszaki egyetemek és mezőgazdasági jellegű felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak munkagyakorlata
8. § (1) A műszaki egyetemek levelező tagozatos hallgatóit háromhónapos, a mezőgazdasági jellegű felsőfokú oktatási intézmények levelező tagozatos hallgatóit pedig öthónapos munkagyakorlatra kötelezheti az oktatási intézmény. Ebből egy hónapra a műszaki egyetem levelező tagozatos hallgatóját az oktatási intézmény a vállalathoz oszthatja be.
(2) A munkagyakorlat időtartamára a vállalat köteles a dolgozót a munkavégzés alól felmenteni. A vállalatnál töltött munkagyakorlat tartamára a vállalat, a máshol töltött munkagyakorlat tartamára pedig az oktatási intézmény köteles a dolgozó átlagkeresetét fizetni.
A tanulmányi munkaidőkedvezményekre vonatkozó általános szabályok
9. § (1) A tanulmányi szabadság a dolgozónak az őt megillető rendes (alap- és pót-) szabadságon felül jár. Nem adható ki utólag a tanulmányi szabadságnak az a része, amelyet a dolgozó a tanévre vonatkozó vizsgái sikeres letételéhez nem vett igénybe.
(2) Ha a dolgozó a tanév vizsgáit előzetes engedély alapján egy tanévnél rövidebb idő alatt teszi le, a rövidített tanulmányi időre is a teljes tanévre járó tanulmányi szabadság illeti meg.
(3) A tanulmányi szabadság tanévismétlés esetén nem jár. Ha azonban a dolgozó az előző tanévre járó teljes tanulmányi szabadságot nem vette igénybe - kérésére - a fennmaradó részt ki kell adni. Ha a dolgozó huzamosabb betegség, katonai szolgálat vagy más hasonló fontos ok miatt ismétel tanévet, a vállalat az ismételt tanévre is biztosíthat tanulmányi szabadságot.
(4) Ha a dolgozót egy évnél rövidebb, határozott időre alkalmazták, nem adható ki részére több tanulmányi szabadság, mint amennyi a vállalatnál munkaviszonyban töltött idejével arányos.
10. § (1) Ha a dolgozó munkaviszonya a tanévre előírt összes vizsga sikeres letétele előtt szűnik meg, akkor a ki nem adott tanulmányi szabadságot a dolgozó "munkavállalói igazolási lap"-jára fel kell jegyezni. Ugyanitt kell feltüntetni, hogy a dolgozó e címen hány munkanapra kapta meg átlagkeresetét.
(2) Munkahelyváltoztatás esetén a dolgozót a korábbi vállalatnál ki nem adott tanulmányi szabadság új munkahelyén illeti meg.
Költségtérítések
11. § (1) A 7. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő dolgozót szakközépiskola, középfokú technikum és felsőfokú oktatási intézmény levelező tagozatán történő továbbtanulás esetén évente legfeljebb tíz alkalommal megilleti a kötelező foglalkozásokra és a vizsgákra történő utazáshoz szükséges költség akkor, ha a munkahely az oktatási intézmény székhelyétől ötven kilométernél távolabb fekszik és a dolgozó átlagkeresete a havi egyezerhatszáz forintot nem éri el. Ha a dolgozó átlagkeresete havi egyezerhatszáz és kettőezerkettőszáz forint között van, fenti feltételek mellett az utazási költség felére jogosult. Ez utóbbi esetben nem jár az utazási költség megtérítése akkor, ha a dolgozó féláru vasúti utazási kedvezményre jogosult.
(2) A Tanárképző Főiskola levelező tagozatán továbbtanuló alsótagozati pedagógus részére a kötelező foglalkozásokon való részvétellel és a vizsgákkal kapcsolatban felmerülő utazási költséget meg kell téríteni.
(3) A Tanárképző Főiskola levelező tagozatán kiegészítő szakképzésben részt vevő felső tagozati pedagógusnak, a pedagógusképző intézmény utolsó éves - a pedagógusszükséglet kielégítése céljából alkalmazott - és tanulmányait levelező úton folytató pedagógusnak, továbbá az óvónőképző intézet levelező tagozatán tanulmányokat folytató pedagógusnak a (2) bekezdésben megjelölt költségen felül a kötelező foglalkozásokon és vizsgákon való részvétellel felmerülő szállásköltséget is meg kell téríteni és lehetővé kell tenni számára, hogy a főiskolai hallgatók részére biztosított étkezést díjtalanul igénybe vegye.
12. § A vállalat a továbbtanuló dolgozó költségeihez tanulmányi segély útján is hozzájárulhat.
Vegyes rendelkezések
13. § (1) Az 1-12. § szabályai szerint illetik meg a tanulmányi kedvezmények azokat a felsőfokú iskolai végzettségű továbbtanuló dolgozókat, akik valamely - három évet meg nem haladó tanidejű - iskolarendszerű továbbképzésben (pl. mérnök-közgazdász képzés, szakmérnökképzés) vesznek részt. Ugyanígy illetik meg a tanulmányi kedvezmények a felsőfokú munkavédelmi tanfolyam hallgatóit.
(2) A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemein és azok szakosított tagozatain továbbtanulókat a négyéves és azt meghaladó tanidejű, társadalomtudományi képzést adó, felsőfokú oktatási intézményekre megállapított mértékben ugyanúgy illetik meg a tanulmányi kedvezmények, mint azokat, akik a munkakörükre előírt szakképzettséget szerzik meg.
(3) Ha a vállalat a dolgozó számára előírja valamely - e rendeletben nem említett - iskola vagy tanfolyam elvégzését, köteles az emiatt munkából távol töltött idejére átlagkeresetét fizetni: A miniszter ilyen esetekre a kedvezmények mértékét szabályozhatja.
14. § (1) Ez a rendelet az 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a felsőfokú technikumok és a felsőfokú szakiskolák esti, valamint levelező tagozatain továbbtanuló dolgozók tanulmányi kedvezményeiről szóló 11/1962. (XI. 7.) MüM rendelet.
(2) Az 1967-68. tanévben már továbbtanuló dolgozót az adott iskolatípus befejezéséig - a 7. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is -megilleti a 3-5. §-ban foglalt tanulmányi kedvezmények teljes tartamára átlagkeresete, illetőleg a 11. §-ban foglaltak szerint költségtérítés.
(3) Az állami bizonyítványt adó üzemgazdasági továbbképző tanfolyam hallgatóit az 1967-63. tanévre az 1968. január hó 1. napja előtt érvényes szabályok szerint illetik meg a tanulmányi kedvezmények.
Veres József s. k.,
munkaügyi miniszter