24/1967. (XII. 15.) PM rendelet

a vállalatok nyilvántartásáról és képviseleti könyvéről

Az állami vállalatról szóló 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) és 13. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:

I. FEJEZET

A vállalatok nyilvántartásba vétele

1. § A vállalatok egységes nyilvántartása céljából vállalati törzskönyvet kell vezetni.

2. § (1) A vállalatot az alapító határozat alapján be kell jegyezni a vállalati törzskönyvbe: a bejegyzés a megalakulás feltétele [11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 5. §].

(2) A bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették [Ptk. 29. § (3) bek.].

(3) A vállalati törzskönyv vezetője a törzskönyvbe váló bejegyzés előtt köteles ellenőrizni, hogy a bejelentés megfelel-e a hatályban levő jogszabályoknak.

(4) Ha a bejelentés valamely jogszabály rendelkezésének nem felel meg, a vállalati törzskönyv vezetője erről a bejelentőt értesíti. A bejegyzést csak a hiba kijavítása, illetve a hiányosság pótlása után szabad teljesíteni.

(5) A vállalat keletkezésére, más vállalattal való összevonására, megszűnésére, valamint a vállalatra vonatkozó egyéb változás bekövetkezésére nézve abban az esetben is a vállalati törzskönyvbe való bejegyzés az irányadó, ha a vállalatot a cégjegyzékbe is bejegyezték. Ha azonban a jogszabály a keletkezés, illetve a változás hatályosságát a cégjegyzéshez köti, a hatályossághoz a törzskönyvbe való bejegyzés mellett a cégjegyzékbe való bejegyzés is szükséges.

Nyilvántartási kötelezettség alá eső gazdálkodó szervek

3. § (1) A gazdálkodó szervek közül nyilvántartási kötelezettség alá esnek:

a) az állami vállalatok (tekintet nélkül elnevezésükre és szervezeti formájukra: vállalat, részvénytársaság, intézet, gyár, művek, kiadó stb.);

b) a közös vállalatok [11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 38. §];

c) a vállalati formában működő, gazdasági tevékenység összefogására alapított szervek (tröszt, központ);

d) a belföldi székhelyű vegyes (részben külföldi) érdekeltségű gazdálkodó szervek (vállalatok, cégek);

e) a külföldi székhelyű vegyes vagy tisztán magyar érdekeltségű gazdálkodó szervek (vállalatok, cégek);

f) a szövetkezeti vállalatok;

g) a társadalmi szervek vállalatai.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt gazdálkodó szervek (továbbiakban: vállalat) nyilvántartási kötelezettség alá esnek tekintet nélkül arra, hogy azokat miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője vagy tanács végrehajtó bizottsága vagy egyéb szerv (továbbiakban: alapító, szerv) alapította.

(3) Nyilvántartási kötelezettség alá eső vállalat nyilvántartásba vétele előtt működését nem kezdheti meg.

(4) A Magyar Nemzeti Bank a vállalat részére csak akkor nyithat bankszámlát, ha az illetékes nyilvántartó szerv a vállalat nyilvántartásba vér teléről - a törzslap egy példányának megküldésével - értesíti, továbbá ha a vállalat számjelét a Központi Statisztikai Hivatal közli. *A bankszámla vezetése szempontjától a Magyar Beruházási Bankhoz tartozó vállalatok törzskönyvi adatairól a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatja a Magyar Beruházási Bankot, amely a vállalat részére bankszámlát csak a tájékoztatás alapján nyithat.

(5) Külföldön működő - külföldi jogszabályok szerint létesített - magyar állami tulajdoni érdekeltségű vállalatok (cégek) tekintetében a törzskönyvi bejegyzés a vállalat megalakulásának, illetve működése megkezdésének nem feltétele.

Nyilvántartó szervek

4. § (1) Miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője, valamint társadalmi szerv által alapított vállalat, továbbá a közös vállalat nyilvántartását a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága Vállalat Nyilvántartási Csoportja vezeti.

(2) Tanács végrehajtó bizottsága által alapított vállalat nyilvántartását az illetékes megyei (Fővárosi) Vállalati és Szövetkezeti Adóhivatal, illetőleg megyei jogú városi Illetékkiszabási Vállalati és Forgalmiadó Hivatal vezeti.

(3) A Szövetkezetek Országos Szövetsége (továbbiakban: SZÖVOSZ) és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (továbbiakban: OKISZ) felügyelete alá tartozó szövetkezeti vállalatok nyilvántartását a SZÖVOSZ, illetve az OKISZ vezeti.

Bejelentési kötelezettség

5. § (1) A vállalati törzskönyvbe való bejegyzés (4. §) bejelentés alapján történik. A bejelentés annak a szervnek a feladata, mely az alapításra, átszervezésre, megszüntetésre, illetőleg a bejegyzésre kötelezett változásra vonatkozó határozatot hozta.

(2) Ha a vállalat alapítását minisztertanácsi határozat rendeli el, a bejelentési kötelezettség a határozatban kijelölt minisztériumot vagy tanácsi végrehajtó bizottságot terheli.

(3) A nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat, valamint a bejegyzett adatokban beállott változásokat vállalatonként külön-külön megkeresésben kell bejelenteni és azok bejegyzését kérni.

(4) Miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője által alapított vállalat törzskönyvének vezetéséhez szükséges adatokat a szerv vezetője a jogi osztály vagy az általa kijelölt más egység útján közli a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságával. A vállalat nyilvántartásba vételéről kiállított és a vállalat felügyeleti szervének megküldött törzslap másodpéldányát a bejelentést eszközlő jogi osztály, illetve egység vezeti.

(5) Közös vállalatra vonatkozó bejelentés és a törzslap másodpéldányának kezelése tekintetében az ágazati minisztérium, illetve országos hatáskörű szerv a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(6) Tanács végrehajtó bizottsága által alapított vállalatnak bejelentési kötelezettség alá eső adatait a vállalatot alapító tanács végrehajtó bizottságának a vállalat tárgya szerint illetékes osztálya, ilyen hiányában a végrehajtó bizottság titkársága közli az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának felügyelete alatt működő nyilvántartó szervvel.

(7) Ha a bejelentési kötelezettség alá eső változást a vállalat igazgatója rendelte el [11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 8. § (3) bek.], a változást a vállalat igazgatója (vezetője) a vonatkozó intézkedése hiteles kiadmányának megküldése mellett - nyilvántartásba vétel végett - köteles bejelenteni az illetékes nyilvántartó szervnek.

(8) A bejelentés megtételére illetékes szerv [(4)-(7) bekezdés] a nyilvántartáshoz szükséges adatokat a vonatkozó határozat meghozatalától számított 8 napon belül köteles bejelenteni az illetékes nyilvántartó szervhez (4. §).

A vállalat alapításának bejelentése

6. § (1) A vállalat alapítását az alapító határozat hiteles kiadmányának megküldésével kell az illetékes nyilvántartó szervnek bejelenteni.

(2) Az alapító határozatba a 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 4. §-a értelmében fel kell venni:

a) a vállalat nevét, székhelyét, tevékenységi körét,

b) az alapító szervet,

c) annak a vállalatnak vagy szervnek a nevét, amelyből a vállalat alakult.

(3) Ha az alapító határozatból nem tűnik ki, a bejegyzés iránti megkeresésben fel kell tüntetni

a) annak a szervnek a megnevezését, határozatának a számát és keltét, amely az alapítást elhatározta, továbbá amelynek hozzájárulásával az alapítás történt;

b) a vállalat esetleges idegen nyelvű elnevezésének az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által hitelesített szövegét;

c) a vállalat telephelyét (utca, tér, házszám, vagy helyrajzi szám);

d) a vállalat fióktelepeit, üzemegységeit, valamint a külföldön működő szerveit;

e) azoknak a vállalatoknak és szerveknek a nevét, amelyeknek az alapított vállalat a jogutóda;

f) a vállalat kategóriáját [123/1963. (22) MüM és 114/1967. (15) MüM utasítás];

g) a vállalat induló vagyonát, külkereskedelmi vállalatnál a rábízott vagyonalapot;

h) kereskedelmi társaság (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság) esetén az igazgatósági tagok, illetőleg ügyvezetők nevét és címét;

i) annak a szervnek a nevét (tröszt, központ), amelynek keretében működik a vállalat;

j) tröszt, központ bejelentésénél ezek keretében működő vállalatok elnevezését és azok székhelyét;

k) a vállalat működési területét;

l) a vállalat elnevezésének rövidítésére használt címszót;

m) a vállalatot érintő minden olyan körülményt, amelynek törzskönyvbe való bejegyzését külön jogszabály előírja.

(4) A vállalat tevékenységi körét a részletesség mellőzésével átfogóan helyes meghatározni. Fel kell tüntetni azokat a döntő tevékenységeket, amelyek meghatározzák a szakmai ághoz tartozását. Vegyes profilú vállalat esetében a tevékenységi kör meghatározásából - az adott helyzetnek megfelelően - ki kell tűnni a termelő, ezen belül az ipari, a mezőgazdasági, a belkereskedelmi (ezen belül a termelőeszköz kereskedelmi), a külkereskedelmi (közvetlen export-import jog), továbbá szolgáltató tevékenységnek.

(5) A vállalat alapítását működése megkezdésének tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal kell bejelenteni a nyilvántartó szervnek.

(6) A vállalat politikai vonatkozású elnevezését engedélyező kormányhatározatot másolatban a bejelentéshez kell csatolni.

7. § Vállalatok összevonása esetén az illetékes nyilvántartó szerv az összevonással alapított vállalatot csak abban az esetben jegyezheti be a törzskönyvbe, ha az illetékes felügyeleti szerv az összevonás folytán megszűnt vállalatokra nézve a megszüntetés bejegyzését is kéri.

Bejelentési kötelezettség alá eső változások

8. § (1) A vállalatot érintő változások közül az illetékes nyilvántartó szervnek be kell jelenteni:

a) a törzskönyvbe bejegyzett adatokban történi változást;

b) a vállalat új telepeinek, üzemegységeinek létesítését, megváltoztatását és megszüntetését [6. § (3) bek. d) pont];

c) a vállalat működésének tröszt (központ) keretei közé kerülését vagy onnan való kiválását.

(2) Az alapító határozatban foglaltak megváltoztatására vonatkozó bejelentéshez csatolni kell az alapítási határozatot módosító határozat hiteles kiadmányát.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt változások bejelentésére az 5. §-ban foglaltak az irányadók az alábbi bekezdésekben foglalt rendelkezések figyelembevétele mellett. A változások bejelentése alkalmával hivatkozni kell a vállalat elnevezésére és törzsalapjának számára (10. §) is.

(4) Ha a vállalatot más miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) felügyelete - közös vállalat esetében ágazati miniszter - alá rendelik, a korábban illetékes felügyeleti - ágazati - szerv köteles a vállalat nála levő törzslapját és a hozzá tartozó iratokat az illetékessé vált szerv részére haladéktalanul megküldeni. Az illetékessé vált szerv a törzslap átvétele után a felügyeleti, illetve ágazati illetékességet és esetleg beállott egyéb változásokat a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága Vállalat Nyilvántartási Csoportjával haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított 8 napon belül közli.

(5) Ha a vállalat tanács végrehajtó bizottsága felügyelete alól miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) felügyelete alá kerül, a változást az illetékessé vált felügyeleti szervnek kell az 5. §-ban foglaltak szerint a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságával közölni.

(6) Ha miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a vállalat feletti felügyeleti jogát a tanács végrehajtó bizottságának adja át, akkor az erre vonatkozó bejelentést a határozat meghozatalától számított 8 napon belül kell a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságához megtenni.

(7) Ha a tanács végrehajtó bizottsága a vállalat felügyeletét más tanács végrehajtó bizottságának adja át, a felügyeletet átadó az 5. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el. A nyilvántartó szerv a vállalat törzslapját a hozzátartozó iratokkal együtt megküldi az illetékessé vált nyilvántartó szervnek, a vállalatokról vezetett mutatóba pedig az átadást bejegyzi.

A vállalat megszűnésének bejegyzése

9. § (1) A vállalat megszüntetését a megszüntető határozat hiteles másolati példányának megküldésével kell az illetékes nyilvántartó szervnek bejelenteni. Átszervezéssel történő megszüntetés esetén egy példányban, felszámolás esetén kettő példányban kell a vonatkozó határozatot megküldeni.

(2) A megszüntető határozat alapján a bejelentésben fel kell tüntetni a megszűnő vállalat nevét, székhelyét, megszűnésének napját, meg kell határozni a megszüntető eljárás lebonyolításának módját (átszervezés, felszámolás), továbbá átszervezés esetén a jogutódot, felszámolás esetén pedig azt a szervet, amellyel szemben a munkaviszonyból eredő, illetve baleseti kártérítés címén járó követelések érvényesíthetők.

(3) A nyilvántartó szerv a felszámolás útján megszüntetendő vállalatot a felszámolás befejezéséig (a felszámolási zárómérleg jóváhagyásáig) "felszámolás alatt" jelzéssel tartja nyilván.

(4) A felszámolási eljárás befejezéséről a vonatkozó határozat, a zárómérleg és a zárójelentés egy hiteles kiadmányának csatolása mellett, a nyilvántartó szervet értesíteni kell.

A nyilvántartás (törzskönyv) vezetése

10. § (1) A vállalati törzskönyv törzslapokból áll Minden egyes vállalatról külön-külön törzslapot kell kiállítani.

(2) A bejelentési kötelezettség alá eső adatokat (6-9. §-ok) a vállalat részére kiállított törzslap megfelelő, illetve jegyzet rovatába kell bejegyezni.

(3) A bejelentési kötelezettség alá eső adatokon felül a törzslap megfelelő rovatába be kell jegyezni:

a) a törzslap számát (a bejegyzés sorrendjében);

b) a törzslapot kiállító szerv nevét;

c) a törzslap kiállításának időpontját;

d) a vállalat statisztikai számjelét;

e) a nyilvántartó szervet;

f) a törzslapra bejegyzett adatok helyességéért felelős személy sajátkezű aláírását és a törzslapot kiállító szerv pecsétjét.

(4) A tanács végrehajtó bizottsága felügyelete alatt álló vállalat törzslapjának számát a kiállítás sorrendjében sorszámmal, valamint a sorszám előtt a megye (Budapest, megyei jogú város) nevét első két betűjével kell megjelölni.

(5) Ha a törzslap valamelyik rovata a bejegyzések miatt betelt vagy a bejegyzéshez magyarázó szöveget kell írni, akkor a bejegyzést a törzslap jegyzet rovatában kell megfelelő utaló jelzés alkalmazásával folytatni. Amennyiben a törzslap betelt, úgy a bejegyzést II., stb. számú törzslapon kell folytatni.

(6) A törzslap jegyzet rovatába kell bejegyezni:

a) a vállalat esetleges idegennyelvű elnevezését;

b) a vállalat átszervezésére vagy felszámolására vonatkozó adatokat;

c) azoknak a szerveknek és vállalatoknak a nevét, törzslapjának a számát, amelyekből a vállalat alakult, továbbá azoknak a nevét, törzslapjának a számát, amelyeknek jogutódául kijelölték;

d) annak a szervnek a nevét és határozatának számát, amely a vállalat alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez hozzájárult;

e) a vállalat induló vagyonát;

f) külkereskedelmi tevékenységet ellátó vállalatnál a vagyonalap összegét;

g) kereskedelmi társaságok igazgatósági tagjainak, ügyvezetőinek nevét és lakcímét;

h) a vállalat politikai vonatkozású névhasználatára vonatkozó határozat keltét és számát;

i) a vállalat elnevezésének rövidítésére használt címszót, ha azt a vállalat neve nem tartalmazza;

j) mindazt, amit külön jogszabály bejegyezni rendel.

(7) A nyilvántartó szerv a vállalatot értesíti a nyilvántartásba vételről, valami t elnevezése és székhelye megváltoztatásának, továbbá az 5. § (7) bekezdésben foglaltak bejegyzéséről.

A nyilvántartásra szolgáló törzslapok kezelése

11. § (1) A nyilvántartó szerv a vállalat nyilvántartásba vétele alkalmával kiállított törzslap egy-egy példányát a vállalat alapító szervének - közös vállalatot illetően ágazati minisztériumának - a Magvar Nemzeti Banknak és a Központi Statisztikai Hivatalnak a kiállítástól számított 8 napon belül megküldi.

(2) A SZÖVOSZ és az OKISZ az általa bejegyzett szövetkezeti vállalat törzslapjának egy-egy példányát a kiállítástól számított 8 napon belül megküldi a Magyar Nemzeti Banknak, a Központi Statisztikai Hivatalnak és a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának.

(3) A Magyar Nemzeti Bankot, a Központi Statisztikai Hivatalt és a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságát - a képviseleti könyv hitelesítésének kivételével - a törzslapra történt minden további bejegyzésről a "változást elrendelő lap" elnevezésű nyomtatványon értesíteni kell. A Központi Statisztikai Hivatalnak az értesítést két példámban kell megküldeni. Az értesítés alapján az említett szervek a változást a vállalat náluk vezetett törzslapjára bejegyzik. A törzslapra - a vállalat számjelének kivételével - csak az illetékes nyilvántartó szerv értesítése alapján szabad bejegyzést teljesíteni. A vállalat számjelét és annak megváltoztatását a Központi Statisztikai Hivatal értesítése alapján kell a törzslapra bejegyezni.

(4) A vállalat számjelét a Központi Statisztikai Hivatal a hozzá megküldött törzslap átvétele után megállapítja és 8 napon belül közli a vállalat felügyeleti szervével, a Magyar Nemzeti Bankkal, az illetékes nyilvántartó szervvel, az ágazati minisztériummal és a vállalattal.

(5) Ha a miniszter (Országos hatáskörű szerv vezetője) a vállalat felügyeletét tanács végrehajtó bizottságának adja át, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága a nála vezetet törzslapról másolatot készít, amelyet központi törzslapként tovább vezet. Az eredeti törzslapot - a hozzátartozó okmányokkal együtt - az illetékessé vált nyilvántartó szervnek megküldi.

(6) A nyilvántartó szervek a megszűnt vállalatok náluk vezetett törzslapjait a működő vállalatok törzslapjaitól elkülönítve kezelten őrzik.

(7) A nyilvántartó szerv a vállalatokról névmutató könyvet vezet.

12. § (1) Tanács végrehajtó bizottságának felügyelete alatt működő vállalatok nyilvántartó szerve [4. § (2) bek.] az általa kiállított törzslap egy példányát a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon felül köteles a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának is megküldeni és a törzslapon történt minden további bejegyzésről a "változást elrendelő lap" elnevezésű nyomtatványon értesíteni.

(2) A tanács végrehajtó bizottsága által alapított vállalat törzslapjának a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága részére megküldött példányát - az ott vezetett törzslapokkal együtt, de azoktól elkülönítetten - kell kezelni. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának az így kiegészített nyilvántartása szolgál központi nyilvántartásul.

(3) Ha a vállalat felügyeletét a tanács végrehajtó bizottsága alól miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) alá utalják, az addig illetékes megyei (Fővárosi) Vállalati és Szövetkezeti Adóhivatal, illetőleg megyei jogú városi Illetékkiszabási, Vállalati és Forgalmiadó Hivatal a vállalat nála vezetett törzslapját a hozzátartozó okmányokkal együtt - a változásnak a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának értesítése alapján történt bejegyzése után - megküldi a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának.

Tájékoztatás adása a nyilvántartási adatokról

13. § (1) A nyilvántartó szerv a felügyeleti szerveknek és a vállalatoknak, minden állami szervnek, intézetnek és intézménynek, továbbá országos hatáskörű társadalmi szervnek megkeresésre az ügykörüket, illetve tevékenységi körüket érintő nyilvántartási adatokról tájékoztatást ad.

(2) A nyilvántartás adatairól az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más csak abban az esetben kaphat tájékoztatást, ha a nyilvánttartási adatok ismeretéhez fűződő fontos érdekét elfogadható módon igazolja.

Egyesülések nyilvántartása

14. § A 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet VIII. fejezetében foglaltak szerint létrehozott egyesülést (irodát, alkalmi egyesülést stb.) a vállalatok nyilvántartására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával vezetett külön nyilvántartásba kell felvenni. A nyilvántartást a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága vezeti. A nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatok bejelentéséről az egyesülés főtevékenységi köre szerint illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv) gondoskodik. Az egyesülés megalakulásának bejelentéséhez csatolni kell a vonatkozó pénzügyminiszteri hozzájárulás és a társasági szerződés hiteles kiadmányának másolatát.

II. FEJEZET

A vállalatok képviseletére jogosultak nyilvántartása

15. § (1) A vállalat vezetőjét és azokat az alkalmazottakat, akiket a vállalat vezetője aláírási joggal felruházott, képviseleti könyvben kell nyilvántartani.

(2) A vállalatok alkalmazottainak aláírási joggal való felruházását írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell az alkalmazott családi és utónevét, beosztását, pontos lakóhelyét, valamint a felhatalmazás kezdetének időpontját és a felhatalmazásnak esetleges korlátozásait.

(3) Az aláírási jog megvonását vagy egyéb módon történő megszűnését ugyancsak írásba kell foglalni és abban a megvonás, illetve megszűnés időpontját is fel kell tüntetni.

(4) Képviseleti könyvként az erre a célra rendszeresített könyvet kell használni. A képviseleti könyvet használatbavétel előtt az illetékes nyilvántartó szervvel hitelesíttetni kell (4. §). A képviseleti könyv hitelesítésének idejét a törzslapon fel kell jegyezni. A képviseleti könyvet a vállalat vezetője által erre kijelölt alkalmazott vezeti.

(5) Ha a vállalat elnevezése megváltozik, a képviseleti könyvet nem kell kicserélni. Az új elnevezést a törzskönyvbe történt bejegyzésről kapott értesítés alapján a már használatban levő képviseleti könyv címlapjára fel kell jegyezni; a feljegyzést az igazgató aláírásával hitelesíti.

(6) Ha a képviseleti könyv betelt, a nyilvántartó szerv a betelt képviseleti könyvet záradékolja és új képviseleti könyvet hitelesít. A képviseleti könyv a vállalat őrizetében marad. Ha a vállalat megszűnik, a jogutód vállalat annak képviseleti könyvét a nyilvántartó szervnek küldi meg a törzskönyvi okmányokhoz való csatolás végett.

A képviseleti könyv vezetése

16. § (1) A vállalat képviseletére, illetve aláírási joggal felruházott alkalmazottjára vonatkozóan a képviseleti könyvbe be kell jegyezni:

a) a bejegyzés időpontját;

b) a kinevezési, illetőleg felhatalmazási okirat keltét és számát;

c) az aláírási jog kezdetének időpontját;

d) az aláírásra jogosult családi és utónevét, munkakörét és lakóhelyét;

e) az aláírási jog korlátozását;

f) az aláírásra jogosult sajátkezű aláírását,

g) az aláírási jog megszűnésére vonatkozó okirat keltét és számát, valamint megszűnésének időpontját.

(2) A képviseleti könyvbe az (1) bekezdésben felsorolt adatokat csak okmányok alapján szabad bejegyezni.

(3) Az aláírási jog korlátozásával kapcsolatban a képviseleti könyv megfelelő rovatában meg kell jelölni, hogy az aláírási jog mire, illetve azt, hogy mire nem terjed ki.

(4) Az aláírási joggal felruházott alkalmazott a vállalat vezetője előtt köteles aláírását bejegyezni a képviseleti könyvbe és aláírását a bejegyzett formában köteles használni.

(5) A képviseleti könyvbe bejegyzett adatok valódiságát, a vállalat vezetőjét illetően a felügyeletet gyakorló szerv, az aláírásra jogosult alkalmazottakra vonatkozóan pedig a vállalat vezetője, akadályoztatása esetén ennek helyettese igazolja.

(6) A képviseleti könyv adatairól kért tájékoztatásra vonatkozóan a 13. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Az aláírásra jogosultság közlése a pénzintézettel

17. § (1) A vállalat vezetőjének kinevezésére és a kinevezés visszavonására vonatkozó okirat másodpéldányát az illetékes pénzintézetnek meg kell küldeni. A kinevezési okirat másodpéldányához csatolni kell a kinevezet vezetőnek - a kinevező szerv által hitelesített - sajátkezű aláírását is. A kinevezett vezető hitelesített sajátkezű aláírását a pénzintézetnek abban az esetben is meg kell küldeni, ha a vállalat vezetőjének aláírása bármely más gazdálkodó szervnél betöltött állásánál fogva a pénzintézet előtt ismeretes.

(2) Több vállalat vezetőinek kinevezését, illetőleg a kinevezés visszavonását vállalatonként és személyenként külön-külön okiratba kell foglalni.

(3) A vállalat alkalmazottainak a vállalat vezetője által adott aláírási felhatalmazásáról a pénzintézetet - az általa rendelkezésre bocsátott nyilvántartó lapon - a vállalatnak azonnal értesíteni kell.

(4) A pénzintézettel haladéktalanul közölni kell az aláírási felhatalmazás visszavonását, illetőleg megszűnését.

III. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

18. § (1) A nyilvántartási kötelezettség alá eső vállalatok felügyeleti szervei kötelesek e rendelet alapján bejelentési kötelezettségük alá eső adatokat vállalatonként felülvizsgálni és a törzslapokra még be nem jegyzett adatokat, illetőleg változásokat -a már nem működő, de a nyilvántartásból még nem törölt vállalatokra vonatkozó adatokat is - az illetékes nyilvántartó szervnek e rendelet megjelenését követő 30 napon belül bejelenteni.

(2) A vállalatok nyilvántartásához használt "törzslap" és a "változást elrendelő lap" nyomtatványt a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága bocsátja a nyilvántartó szervek rendelkezésére.

19. § A vállalati törzskönyv, valamint a hozzátartozó okmányok és a képviseleti könyv nem selejtezhető.

20. § Ez a rendelet 1968. január hó 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a 3450-3/1952. PM és a 3451-31/1952. PM utasítás hatályát veszti.

Sulyok Béla s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese