11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet

az állami vállalatról

I. Az állami vállalat alapítása

1. § (1) Az állami vállalat (Ptk. 31. §) feladata, hogy gazdaságos tevékenységével hozzájáruljon a társadalom szükségleteinek kielégítéséhez.

(2) Állami vállalatot miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője és - az erre vonatkozó külön jogszabályok szerint - a tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban együtt: alapító szerv) alapíthat.

(3) Ha a vállalat alapítását minisztertanácsi határozat rendeli el, az alapítói jogok és kötelezettségek a határozatban kijelölt minisztert vagy tanácsi végrehajtó bizottságot illetik.

(4) A vállalat felett a felügyeletet az alapító szerv gyakorolja.

2. § (1) Ha az alapító szerv nem azonos az ágazati miniszterrel, köteles előzetesen az ágazati miniszter véleményét beszerezni.

(2) Az alapító szerv köteles a vállalatot - költségvetése keretében biztosított, illetve egyébként rendelkezésére álló eszközökből - ellátni a működéséhez szükséges vagyonnal. (Induló vagyon.)

(3) A vállalat alapításához szükséges a pénzügyminiszter előzetes egyetértése

3. § (1) A vállalat tevékenységi körét az alapító szervnek úgy kell megállapítani, hogy lehetővé tegye termelőerőinek leggazdaságosabb igénybevételét. A vállalat jogosult a tevékenységi körének gazdaságos ellátásához szükséges kiegészítő tevékenységre is.

(2) A vállalat tevékenységi körét az alapító szerv a 2. §-ban előírt eljárás megfelelő alkalmazásával módosíthatja.

(3) Külkereskedelmi tevékenységhez a külkereskedelmi miniszter, közforgalmú fuvarozó tevékenységhez a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélye szükséges. A Minisztertanács egyéb tevékenységi körök gyakorlását is engedélyhez kötheti.

(4) A hatósági engedélyhez kötött tevékenységeket külön jogszabályok határozzák meg.

4. § (1) Az alapító határozatban meg kell jelölni

a) a vállalat nevét, székhelyét, tevékenységi körét és

b) az alapító szervet

(2) Ha a vállalat más állami vállalatból vagy szervből alakult, az alapító határozatban ennek nevét is fel kell tüntetni.

5. § (1) A vállalatot az alapító határozat alapján be kell jegyezni a vállalati törzskönyvbe; a bejegyzés a megalakulás feltétele. A vállalati törzskönyvi nyilvántartás szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(2) A vállalat adatait - kérelmére - be kell jegyezni a cégjegyzékbe is. A cégjegyzék vezetésére vonatkozó szabályokat az igazságügyminiszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben -rendelettel állapítja meg.

6. § A miniszter állami vállalatot kereskedelmi társaság formájában is alapíthat.

7. § Az állami vállalatok egymással és egyéb szocialista gazdálkodó szervezetekkel is, továbbá ez utóbbiak egymással tevékenységi körükkel kapcsolatos meghatározott közös gazdasági célok megvalósítására

a) a polgári jog szabályai szerint társulhatnak és ennek keretében egyesülést (34-37. §) létesíthetnek;

b) kereskedelmi társaság (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság) formájában közös vállalatot (38. §) alapíthatnak.

II. Az állami vállalat szervezete

8. § (1) Az állami vállalat élén igazgató áll (Ptk. 34. §)

(2) Az igazgató a vállalat ügyeiben a jogszabályok keretei között önállóan és egyéni felelősséggel dönt. Így főleg:

a) a vállalat tervének meghatározásában,

b) a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatói jogok gyakorlásában,

c) a műszaki fejlesztés kérdésében,

d) a hitelek igénybevétele tekintetében, előszerződések kötését illetően,

f) gyártmányok és a gyártmányválaszték meghatározásában,

g) saját eszközökből történő fejlesztés (beruházás) kérdéseiben,

h) a vállalat mérlegének megállapításában,

i) más gazdasági szervekkel való társulás kérdéseiben (közös vállalat, egyesülés stb.).

(3) Az igazgató alakítja ki a vállalat feladatainak ellátására legmegfelelőbb szervezetet. Megállapítja a vállalati ügyrendet (szervezeti és működési szabályzatot); ebben kell meghatározni az igazgatóhelyettesek (igazgatóhelyettes) hatáskörét is.

9. § (1) Az igazgató feladatainak ellátásában a dolgozók közösségére támaszkodik. A vállalati dolgozók közösségét a vállalaton belül a vállalati szakszervezeti szerv képviseli.

(2) Az igazgató köteles a vállalati szakszervezeti szerv érdekvédelmi és képviseleti jogát tiszteletben tartani, vele együttműködni. A szakszervezeti szervek jogait a vállalat vezetésében a Munka Törvénykönyve és egyéb jogszabályok határozzák meg.

(3) Az igazgató felelős - az erre vonatkozó jogszabályban előírtak szerint - a termelési tanácskozások megtartásáért.

10. § (1) A vállalat igazgatóját, valamint helyetteseit (helyettesét) az alapító szerv az illetékes szakszer-vezet véleményének meghallgatása után nevezi ki és menti fel.

(2) Az igazgatóhelyettesek kinevezése és felmentése előtt az alapító szervnek be kell szerezni az igazgató véleményét; a helyettesek személyére az igazgató is tehet javaslatot.

(3) Az igazgató és helyettesei (helyettese) működésének megítélésénél a szakszervezet véleményét ki kell kérni.

11. § Az igazgató munkaviszonyában a munkáltatói jogokat az alapító szerv gyakorolja; az igazgatóhelyettesek tekintetében az igazgató azokat a munkáltatói jogokat gyakorolja, amelyek nincsenek az alapító szerv részére fenntartva (pl. kinevezés, felmentés).

12. § (1) A kinevezésre jogosult miniszter engedélyezheti a vállalat jelentőségéhez mérten az igazgató és helyettesei számára a vezérigazgatói (vezérigazgató-helyettesi) cím használatát.

(2) A betöltött munkakör jelentősége szerint a miniszter a vezérigazgató (igazgató) javaslatára engedélyezheti a vállalat vezető munkakört betöltő dolgozói számára az igazgatói (igazgatóhelyettesi) cím használatát.

13. § (1) A vállalat képviseletére a Polgári Törvénykönyv és az egyéb jogszabályok irányadók.

(2) A képviseleti (aláírási) jogosultságot képviseleti könyvben kell nyilvántartani. Az erre vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(3) A képviseleti (aláírási) jogosultságot a vállalat kérelmére a cégjegyzékbe is be kell jegyezni.

III. Az állami vállalat vagyoni önállósága

14. § (1) Az állami vállalat kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel [Ptk. 31. § (3) bek.]; vagyonával a jogszabályoknak megfelelően rendelkezik.

(2) A vállalat eszközei - az átszervezés (20. és 22. §) esetét és a tröszt alá tartozó vállalatot (30. §) kivéve - a vállalat kezeléséből (pl. eszközátcsoportosítás útján) nem vonhatók el.

(3) A vállalat köteles gazdasági tevékenységéről könyveket vezetni, mérleget és eredménykimutatást készíteni.

15. § A vállalatnak nyereségéből elsősorban az állam iránti kötelezettségeit kell teljesítenie. Az adó befizetése után fennmaradó nyereség részben a vállalat vagyonát gyarapítja (fejlesztési alap, tartalékalap), részben a dolgozók keresetének és jövedelmének növelésére és kiegészítésére, illetve szociális, kulturális célokra használható fel (részesedési alap). Az állam iránti kötelezettség teljesítésének módját és mértékét, továbbá a vállalati alapok képzésének és felhasználásának szabályait külön jogszabály állapítja meg.

IV. Az állami vállalat gazdálkodásának felülvizsgálata

(Szanálási eljárás)

16. § A vállalat igazgatója köteles az alapító szervnek írásban jelenteni, ha a vállalat veszteségei folytán tartalékalapját elvesztette vagy vagyona az induló vagyon alá csökkent.

17. § (1) Ha a vállalat tartalékalapját elvesztette, illetve vagyona az induló vagyon alá csökkent, az alapító szerv elrendelheti a vállalat gazdálkodásának szanálás céljából való felülvizsgálatát (szanálási eljárás), feltéve, hogy a vállalat nyereséges működése más úton nem biztosítható.

(2) Az alapító szerv köteles a szanálási eljárást elrendelni, ha azt a pénzügyminiszter, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke vagy az illetékes bank javasolja.

(3) Az eljárás megindításáról értesíteni kell a pénzügyminisztert és az illetékes bankot.

(4) A szanálási eljárás elrendelése esetén az alapító szerv az igazgató hatáskörét korlátozhatja és egyes intézkedések megtételét a szanálási bizottság vezetőjének, illetőleg a szanálási bizottságnak előzetes hozzájárulásához kötheti. A korlátozás harmadik személyre nem hat ki.

18. § A szanálási eljárás célja, hogy a szanálási bizottság (19. §) a vállalat gazdaságos működését biztosító javaslatokat dolgozzon ki. Ha a gazdaságos működés nem érhető el, a bizottság a vállalat megszüntetésére tesz javaslatot.

19. § (1) A vállalat gazdálkodásának felülvizsgálatát 3-5 tagú szanálási bizottság végzi. Albizottságot a vállalattól független szakemberek közül az alapító szerv jelöli ki akként, hogy közöttük az alapító szerv megbízottja, mint a bizottság vezetője, továbbá az illetékes bank által kijelölt személy is részt vegyen.

(2) A szanálási bizottságba a pénzügyminiszter kívánságára az általa javasolt személyt is ki kell jelölni.

(3) A szanálási bizottság jogosult a vállalat teljes tevékenységét megvizsgálni; a vállalat minden dolgozója köteles a szükséges felvilágosításokat és adatokat megadni. A bizottság jogosult a vállalat terhére szakértői vizsgálatokat végeztetni.

(4) A szanálási bizottság köteles az illetékes szakszervezet véleményét is bekérni.

(5) A szanálási eljárás részletes szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

V. Az állami vállalat megszüntetése és átszervezése

20. § (1) Az alapító szerv a vállalatot megszüntetheti, ha

a) a vállalat tevékenységére a népgazdaságnak nincsen szüksége;

b) a vállalat gazdaságos működése nem biztosítható;

c) a tevékenység más vállalat keretében gazdaságosabban látható el.

(2) A vállalat megszüntetése történhet:

a) átszervezéssel (összevonás, beolvasztás, megosztás) vagy

b) felszámolással.

(3) A megszüntetéshez a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges. Ha az alapító szerv nem azonos az ágazati miniszterrel, az ágazati miniszter véleményét is ki kell kérni.

(4) Az átszervezésre vonatkozó határozatban ki kell jelölni a megszűnő vállalat jogutódját és meg kell határozni a megszűnés napját. A megszűnést a vállalati törzskönyvbe, illetve a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

21. § (1) Felszámolás esetén az alapító szerv felszámolót jelöl ki. Az igazgatót egyidejűleg fel kell menteni. Az igazgató felszámolóként nem nevezhető ki. A felszámoló a felszámolás alatt álló vállalat törvényes képviselője és az igazgató jogait gyakorolja.

(2) A felszámoló kötelessége, hogy a folyamatban levő ügyeket lebonyolítsa, a vállalat kezelésében levő vagyontárgyakat értékesítse és a vállalat vagyona erejéig a vállalat kötelezettségeit kielégítse. A fennmaradó tiszta vagyon felől az alapító szerv a pénzügyminiszterrel egyetértésben határoz. A felszámolást befejező határozatban az alapító szerv - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kijelöli azt a szervet, amely a felszámolás befejezésekor még ki nem elégített, munkaviszonyból eredő, illetve baleseti kártérítés címén járó követeléseket rendezi. A felszámolás részletes szabályait a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.

(3) Felszámolás esetén a vállalat akkor szűnik meg, amikor a vállalatot az alapító szervnek a felszámolás befejezéséről szóló határozata alapján a vállalati törzskönyvből törlik.

(4) Ha a vállalat a cégjegyzékbe is be volt jegyezve, a felszámolást a cégjegyzékbe be kell jegyezni; a felszámolás befejezésével a vállalatot a cégjegyzékből törölni kell.

22. § Az alapító szerv népgazdasági érdekből a vállalat megszűnése nélkül is kivételesen elrendelheti annak átszervezését a 2. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával. Ennek során a vállalat egyes részei (műhely, gyárrészleg, üzem stb.) más vállalatnak adhatók át. Az átszervezéssel érintett vállalatok vagyoni viszonyait egyidejűleg rendezni kell és induló vagyonukat újólag meg kell állapítani.

VI. Az állami vállalat felügyelete

23. § (1) Az alapító szerv felügyeleti hatáskörében:

a) átfogóan értékeli a vállalat tevékenységét;

b) ennek alapján elbírálja az igazgató és helyetteseinek munkáját, dönt díjazásuk és jutalmazásuk felől;

c) ellátja az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban megállapított feladatokat.

(2) A külkereskedelmi joggal felruházott vállalatok külkereskedelmi tevékenységének értékelésénél az alapító szerv a külkereskedelmi miniszterrel együttesen jár el.

(3) Az alapító szerv jogosult a vállalatnál ellenőrzést végezni.

(4) Az alapító szerv felügyeleti jogát állami vállalat alapítására jogosult más szervre - vele való egyetértésben - átruházhatja. A változást a vállalati törzskönyvbe be kell jegyezni.

24. § (1) Az alapító szerv a vállalatot meghatározott tevékenységre csak kivételesen utasíthatja, ha a népgazdaság érdeke (honvédelmi feladat megoldása, államközi kötelezettség teljesítése stb.) gazdasági eszközökkel nem, vagy nem kellő hatékonysággal biztosítható.

(2) Az utasítást ilyen esetben az alapító szerv vezetője (helyettese) adhatja ki.

(3) Az utasítást kiadó alapító szerv a népgazdasági lehetőségek figyelembevételével gondoskodik arról, hogy az utasítás végrehajtása a vállalat gazdaságos működése szempontjából hátrányt ne jelentsen.

25. § (1) Az alapító szerv jelentősebb vállalatoknál felügyelő bizottság szervezését rendelheti el.

(2) A felügyelő bizottság feladata, hogy az alapító szerv rendelkezése szerint a vállalat gazdasági tevékenységéről átfogó értékelést készítsen és javaslatokat tegyen az alapító szerv részére.

26. § (1) A felügyelő bizottság tagjainak számát az alapító szerv a vállalat nagyságától és jelentőségétől függően 5-9 főben állapíthatja meg. Vezetője az alapító szerv megbízottja; tagjait az alapító szerv bízza meg akként, hogy a bizottság többsége a vállalattól független személyekből álljon; a vállalat igazgatója, helyettesei, illetve ezek hozzátartozói a felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek.

(2) A felügyelő bizottság tagjainak legfeljebb 1/3 része lehet az alapító szervvel munkaviszonyban álló dolgozó. A felügyelő bizottság 1-2 tagját a szakszervezet javaslata alapján kell megbízni.

(3) A felügyelő bizottság tagjainak megbízása három-öt évre szól; az alapító szerv a bizottság egyes tagjait időközben is felmentheti, illetve új tagokat bízhat meg.

27. § (1) A vállalat minden dolgozója köteles a felügyelő bizottságnak a szükséges felvilágosítást és adatokat megadni. A felügyelő bizottság az iratokat megtekintheti és szakértőket vehet igénybe.

(2) A felügyelő bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli.

(3) A felügyelő bizottságot a vállalat ügyeiben intézkedési jog nem illeti meg.

(4) A felügyelő bizottságra vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg; egyebekben a felügyelő bizottság eljárásának rendjét maga határozza meg.

VII. A tröszt

28. § (1) Több vállalat gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítására, a gazdálkodás eredményesebb vitelére az alapító szerv trösztöt hozhat létre.

(2) A tröszt alapításánál megfelelően alkalmazni kell e rendelet 2. §-át.

(3) A tröszt élén az alapító szerv által kinevezett vezérigazgató áll.

(4) A trösztöt alapító határozatban fel kell sorolni a tröszt keretében működő vállalatokat.

29. § A tröszt és a keretében működő vállalatok jogi személyek.

30. § (1) A tröszt meghatározott gazdasági cél érdekében összefogja a keretében működő vállalatokat, gazdasági tevékenységük tekintetében rendelkezési joga van. E rendelkezési jogot az alapító határozat kivételesen korlátozhatja.

(2) A tröszt felelős az állami költségvetéssel szemben a keretében működő vállalatok kötelezettségeinek teljesítéséért is.

(3) A tröszt keretében működő vállalatoknak önálló számvitelük van és önállóan is készítenek mérleget.

31. § (1) Az alapító szerv a tröszt vezérigazgatójának tanácsadó testületeként a tröszt keretében működő vállalatok igazgatóiból igazgató tanácsot hozhat létre.

(2) Az alapító határozat az igazgató tanácsot meghatározott körben döntési joggal ruházhatja fel.

32. § A tröszt keretébe tartozó vállalatok igazgatóinak (igazgatóhelyetteseinek) kinevezése és felmentése előtt meg kell hallgatni a tröszt vezérigazgatójának és az illetékes szakszervezeti szervnek véleményét. Az alapító szerv az igazgatók és az igazgatóhelyettesek tekintetében a munkáltatói jog gyakorlását (kinevezés, felmentés stb.) a tröszt vezérigazgatójára átruházhatja.

33. § A trösztre egyebekben az állami vállalatokra vonatkozó szabályok irányadók.

VIII. Az egyesülés

34. § (1) Az állami vállalatok egymással és egyéb szocialista gazdálkodó szervezetekkel is, továbbá ez utóbbiak egymással közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló együttes tevékenységük összehangolására társasági szerződéssel egyesülést (irodát, alkalmi egyesülést stb.) hozhatnak létre.

(2) Az egyesülés létrehozásához szükséges az egyesülés fő tevékenysége szerint illetékes (ágazati) miniszter véleménye és a pénzügyminiszter hozzájárulása.

(3) Az egyesülés működése felett annak fő tevékenységi köre szerint illetékes miniszter felügyeletet gyakorol.

(4) Ha az egyesülés működéséhez szervezet létrehozása szükséges, ennek vezetőjét az egyesülésben részt vevő állami vállalatok és egyéb szocialista gazdálkodó szervek vezetői jelölik ki az illetékes miniszter jóváhagyásával.

35. § Egyesülés létrehozását meghatározott célra és határozott időre - legfeljebb 5 évi időtartamra -az illetékes miniszter is elrendelheti; ez esetben a miniszter kinevezi az egyesülés vezetőjét és az érdekelt vállalatokat és egyéb szocialista gazdálkodó szervezeteket társasági szerződés megkötésére utasítja.

36. § (1) Az egyesülés a benne résztvevők önállóságát nem érinti. Ennek megfelelően az érdekelt vállalatok és egyéb szocialista gazdálkodó szervek az állami költségvetéssel maguk számolnak el, saját alapokkal rendelkeznek, hitelt önállóan vehetnek igénybe stb.

(2) Az egyesülés tevékenységének eredményét évenként el kell számolni.

(3) Az egyesülés tevékenységi körét, szervezetét és a résztvevő szervek kapcsolatát a társasági szerződés szabályozza. Az egyesülés vezetője felelős a társasági szerződésben meghatározott tevékenység megvalósításáért, köteles végrehajtani az egyesülésben résztvevő szervek döntéseit.

(4) Az egyesülés működésével kapcsolatos költségeket a résztvevők viselik; tevékenységéért a résztvevők közvetlen és teljes felelősséggel tartoznak.

(5) Egy vállalat, illetve más szocialista gazdálkodó szervezet több egyesülésnek is tagja lehet.

37. § Ha az illetékes miniszter azt észleli, hogy az egyesülés a közérdekkel vagy a népgazdaság érdekeivel ellentétes működést fejt ki, jogosult az egyesülés munkájának ellenőrzésére megbízottat kijelölni, aki e tevékenység megszüntetése érdekében javaslatot dolgoz ki. Ha az egyesülés káros működése másképp nem orvosolható, a miniszter elrendeli az egyesülés megszüntetését.

IX. Közös vállalat

38. § (1) A kereskedelmi társaság formájában működő közös vállalat megalapításához szükséges a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulása és az ágazati miniszter véleménye.

(2) A közös vállalatot az ágazati miniszter megkeresésére be kell jegyezni a vállalati törzskönyvbe.

(3) A közös vállalatra megfelelően alkalmazni kell e rendelet 17-19. §-át azzal, hogy a szanálási eljárást a főtevékenység szerint illetékes miniszter rendeli el. A közös vállalat állam iránti kötelezettsége teljesítésének módját és mértékét, továbbá a vállalati alapok képzésének és felhasználásának szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.

X. Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet 1968. január 1-én lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti a 2/1963. (I. 29.), a 23/1964. (IX. 19.) számú kormányrendelet, a vállalati nyilvántartásra vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet hatálybalépésével pedig a 199/1950. (VIII. 6.) számú minisztertanácsi rendelet.

40. § (1) A vállalatok felett állami felügyeletet gyakorló összes szervek a Kormány által megszabott határidőig kötelesek:

a) a működő vállalatok alapító határozatát e rendeletnek megfelelően módosítani és a vállalati törzskönyvbe való bevezetésük iránt intézkedni,

b) rendelkezni a korábbi jogszabályok szerint működő trösztök átalakítása vagy megszüntetése iránt,

c) továbbá 1968. április 30-ig kötelesek megállapítani a már működő vállalatok 1968. január 1-i induló vagyonát [2. § (2) bek.].

(2) Az alapító szervek kötelesek a vállalatok tevékenységi köre meghatározásának a vállalati törzskönyvbe való bejegyzése iránt folyamatosan intézkedni.

(3) E rendelet hatálybalépése nem érinti a már működő vállalatok igazgatóinak (igazgatóhelyetteseinek) kinevezését. A rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett vezérigazgatói, vezérigazgatóhelyettesi és igazgatói címhasználat érintetlenül marad.

(4) A 2/1963. (I. 29.) számú kormányrendelet alapján létrehozott ipari nagyvállalatok, mint állami vállalatok folytatják működésüket.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke