1967. évi 26. törvényerejű rendelet

az Egyetemes Postaegyesület 1964. évi július hó 10. napján Bécsben aláírt Alapokmányának kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele a Svájci Szövetségi Kormánynál 1967. évi május 2-án megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyetemes Postaegyesület 1964. évi július hó 10. napján Bécsben aláírt Alapokmányát és annak Zárójegyzőkönyvét, valamint az Alapokmány Általános Szabályzatát és ennek Zárójegyzőkönyvét e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Alapokmány, Szabályzat és Zárójegyzőkönyvek hiteles magyar fordítása a következő:

"AZ EGYETEMES POSTAEGYESÜLET ALAPOKMÁNYA

Bevezető rész

A postaszolgálat eredményes működése révén a népek közötti kapcsolatok fejlesztése, valamint kulturális, társadalmi és gazdasági téren a nemzetközi együttműködés nemes törekvései megvalósításának elősegítése céljából

a Szerződő Országok kormányainak teljhatalmú megbízottai a megerősítés fenntartásával elfogadták ezt az Alapokmányt.

I. Cím

SZERVEZETI RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Az Egyesület kiterjedése és célja

1. Azok az országok, amelyek ezt az Alapokmányt elfogadják, a levélpostai küldemények kölcsönös kicserélése céljából Egyetemes Postaegyesület elnevezéssel egységes postaterületet alkotnak. Az átszállítás szabadsága az Egyesület egész területén biztosítva van.

2. Az Egyesület célja a postaszolgálat megszervezésének és tökéletesítésének biztosítása, s ezen a téren a nemzetközi együttműködés fejlesztése.

3. Az Egyesület a lehetőségekhez képest részt vesz a tagországok által kért postai szakmai segélynyújtásban.

2. cikk

Az Egyesület tagjai

Az Egyesület tagországai:

a) azok az országok, amelyek ezen Alapokmány érvénybelépésének napján tagsággal rendelkeznek;

b) a 11. cikk alapján - taggá vált országok.

3. cikk

Az Egyesület hatásköre

Az Egyesület hatásköre kiterjed:

a) a tagországok területeire;

b) az Egyesület tagországai által az Egyesülethez nem tartozó területeken berendezett postahivatalokra;

c) azokra a területekre, amelyek nem tagjai az Egyesületnek, de ebben bentfoglaltatnak, mert postai szempontból tagországhoz tartoznak.

4. cikk

Kivételes összeköttetések

Azok az igazgatások, amelyek az Egyesülethez nem tartozó területeken látnak el postaszolgálatot, kötelesek a többi igazgatás részére közvetítőkül szolgálni. Az Egyezménynek és Szabályzatának rendelkezéseit ezekre a kivételes összeköttetésekre is alkalmazni kell.

5. cikk

Az Egyesület székhelye

Az Egyesületnek és állandó szerveinek székhelye Bern.

6. cikk

Az Egyesület hivatalos nyelve

Az Egyesület hivatalos nyelve a francia nyelv.

7. cikk

Pénznem

Az Egyesület Okirataiban pénzegységül vett frankon a 100 centime-ra osztott 10/31 gramm súlyú 0,900 finomságú aranyfrankot kell érteni.

8. cikk

Szűkebbkörű egyesületek. Külön megállapodások

1. Az Egyesület tagországai, illetőleg postaigazgatásai, ha ezeknek az országoknak törvényhozása megengedi, Szűkebbkörű egyesületeket létesíthetnek és a nemzetközi postaszolgálatra vonatkozó külön megállapodásokat köthetnek azzal a feltétellel, hogy azokba nem vesznek fel a közönségre nézve kedvezőtlenebb rendelkezéseket, mint amelyeket azok az okiratok tartalmaznak, amelyeket az érdekelt országok elfogadtak.

2. A Szűkebbkörű egyesületek megfigyelőket küldhetnek az Egyesület kongresszusaira, értekezleteire és összejöveteleire, a Végrehajtó Tanácsba, valamint a Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottságba.

3. Az Egyesület a Szűkebbkörű egyesületek kongresszusaira, értekezleteire és összejöveteleire megfigyelőket küldhet.

9. cikk

Kapcsolat az Egyesült Nemzetekkel

Az Egyesület és az Egyesült Nemzetek Szervezete közötti kapcsolatokat megegyezések szabályozzák, amelyeknek szövegét ehhez az Alapokmányhoz csatolják.

10. cikk

Kapcsolatok nemzetközi szervezetekkel

Az Egyesület a nemzetközi postai területen a szoros együttműködés biztosítása céljából a hasonló érdekeltségű és tevékenységű nemzetközi szervezetekkel együttműködhet.

II. Fejezet

Az Egyesülethez csatlakozás vagy felvétel

Az Egyesületből való kiválás

11. cikk

Az Egyesülethez csatlakozás vagy felvétel. Eljárás

1. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének bármely tagja csatlakozhat az Egyesülethez.

2. Minden szuverén ország, amely nem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, kérheti az Egyetemes Postaegyesületbe tagként való felvételét.

3. Az Egyesülethez való csatlakozásnak, vagy felvételi kérelemnek az Egyesület Alapokmányához és kötelező Okirataihoz való kifejezett csatlakozási nyilatkozatot kell tartalmaznia. A nyilatkozatot diplomáciai úton a Svájci Szövetség kormányához kell intézni, amely azt a tagországoknak megküldi.

4. Azt az országot, amely nem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, felvett tagnak kell tekinteni, ha kérelmét az Egyesület tagországainak legalább kétharmada jóváhagyja. A tagországok közül azokat, amelyek négy hónapon belül nem válaszolnak, úgy kell tekinteni, mintha a szavazástól tartózkodtak volna.

5. A csatlakozásról vagy a tagként való felvételről a Svájci Szövetség kormánya értesíti a tagországok kormányát. A tagság az értesítés keltétől számít.

12. cikk

Az Egyesületből való kiválás. Eljárás

1. Minden tagországnak joga van az Egyesületből kiválni oly módon, hogy az Alapokmány felmondásáról a Svájci Szövetség kormányát és ennek útján a tagországok kormányát diplomáciai úton értesíti.

2. Az Egyesületből való kiválás attól a naptól számított egy év múlva lép érvénybe, amelyen az 1. §-ában említett felmondás a Svájci Szövetség kormányához beérkezik.

III. Fejezet

Az Egyesület Szervezete

13. cikk

Az Egyesület szervei

1. Az Egyesület szervei a Kongresszus, az Igazgatási értekezletek, a Végrehajtó Tanács, a Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság, a különleges bizottságok és a Nemzetközi Iroda.

2. Az Egyesület állandó szervei a Végrehajtó Tanács, a Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság és a Nemzetközi Iroda.

14. cikk

Kongresszusok

1. Az Egyesület legfőbb szerve a kongresszus.

2. A kongresszus a tagországok képviselőiből tevődik össze.

15. cikk

Rendkívüli kongresszusok

Rendkívüli kongresszus összehívható, ha az Egyesület tagországainak legalább kétharmada kéri, vagy ahhoz hozzájárul.

16. cikk

Igazgatási értekezletek

Igazgatási jellegű kérdések megvizsgálására értekezleteket lehet összehívni, ha a tagországok postaigazgatásainak legalább kétharmada kéri, vagy ahhoz hozzájárul.

17. cikk

Végrehajtó Tanács

1. Két kongresszus között a Végrehajtó Tanács (CE) biztosítja az Egyesület működésének folytonosságát az Egyesület okiratai rendelkezéseinek megfelelően.

2. A Végrehajtó Tanács tagjai az Egyesület nevében és érdekében fejtik ki tevékenységüket.

18. cikk

Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság

A Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság (CCEP) feladata a postaszolgálatot érdeklő műszaki, forgalmi és gazdasági kérdések tanulmányozása és ezekről véleménynyilvánítás.

19. cikk

Különleges bizottságok

A kongresszus vagy az igazgatási értekezlet megbízhat különleges bizottságokat egy vagy több meghatározott kérdés tanulmányozásával.

20. cikk

Nemzetközi Iroda

A postaigazgatások részére összekötő, felvilágosító és tanácsadó szervként az Egyesület székhelyén, vezérigazgató irányításával és a Svájci Szövetség kormányának főfelügyelete alatt, az Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Irodája elnevezéssel központi hivatal működik.

IV. Fejezet

Az Egyesület pénzügyei

21. cikk

Az Egyesület kiadásai A tagországok hozzájárulásai

1. Mindegyik kongresszus megállapítja azt a legnagyobb összeget, amelyet az Egyesület rendes kiadásai évenként elérhetnek.

2. Az 1. §-ban megállapított rendes kiadások legnagyobb összege túlléphető, ha a körülmények úgy követelik, az Általános Szabályzat erre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével.

3. Az Egyesület rendkívüli kiadásai azok, amelyekkel valamely kongresszus, igazgatási értekezlet vagy különleges bizottsági összejövetel, valamint a Nemzetközi Irodára bízott rendkívüli munkálatok járnak.

4. A rendes kiadásokat, beleértve esetleg a 2. §-ban említett kiadásokat, valamint az Egyesület rendkívüli kiadásait, a tagországok közösen viselik; ezeket e célból a kongresszus bizonyos számú hozzájárulási osztályok szerint osztja fel.

5. A 11. cikk alapján az Egyesülethez való csatlakozás vagy felvétel esetében a Svájci Szövetség kormánya az érdekelt országok kormányával egyetértésben megállapítja azt a hozzájárulási osztályt, amelybe az illető országot a kiadások megosztása tekintetében sorozni kell.

II. Cím

AZ EGYESÜLET OKIRATAI

I. Fejezet

Általános rendelkezések

22. cikk

Az Egyesület okiratai

1. Az Alapokmány az Egyesület alapokirata. Ez az Egyesület szervezeti szabályait tartalmazza.

2. Az Általános Szabályzat azokat a rendelkezéseket foglalja magában, amelyek az Alapokmány alkalmazását és az Egyesület működését biztosítják. Ez minden tagországra nézve kötelező.

3. Az Egyetemes Postaegyezmény és Végrehajtási Szabályzata a nemzetközi postaszolgálatra vonatkozó közös szabályokat és a levélpostára vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában. Ezek az okiratok minden tagországra kötelezőek.

4. Az Egyesület Megállapodásai és ezek Végrehajtási Szabályzatai szabályozzák a levélpostai szolgálat kivételével a többi szolgálatokat azok között a tagországok között, amelyek elfogadták. Ezek csak ezekre az országokra kötelezőek.

5. A Végrehajtási Szabályzatokat, amelyek az Egyezmény és Megállapodások végrehajtására szükséges intézkedéseket tartalmazzák, az érdekelt tagországok postaigazgatásai határozzák meg.

6. Az Egyesületnek a 3., 4. és 5. §-ban említett Okirataihoz csatolt esetleges Zárójegyzőkönyvek ezekre az Okiratokra vonatkozó fenntartásokat tartalmazzák.

23. cikk

Az Egyesület okiratainak alkalmazása azokra a területekre, amelyeknek nemzetközi kapcsolatait valamelyik tagország biztosítja

1. Minden ország bármikor kijelentheti, hogy az Egyesület okiratainak részéről történő elfogadása kiterjed valamennyi olyan területre, amelyeknek nemzetközi kapcsolatait biztosítja, vagy ezek közül csak egyesekre.

2. Az 1. §-ban előírt nyilatkozatot:

a) a kongresszust összehívó ország kormányához kell intézni, ha azt a szóbanforgó okiratnak, vagy az okiratoknak aláírásakor tették;

b) minden egyéb esetben a Svájci Szövetség kormányához.

3. Minden tagország a Svájci Szövetség kormányának bármikor bejelentést küldhet, amelyben lemond az Egyesület okiratainak alkalmazásáról azokra a területekre, amelyeknek nevében az 1. § szerint nyilatkozatot tett. Ez a bejelentés egy évvel a Svájci Szövetség kormányához való érkezés napja után lép hatályba.

4. Az 1. és 3. §-ban említett nyilatkozatokat és bejelentéseket annak az országnak a kormánya küldi meg a tagországoknak, amely ezeket kapta.

5. Az 1-4. §-t nem alkalmazzák azokra a területekre, amelyek egyesületi tagsággal rendelkeznek ugyan, de egy tagország látja el a nemzetközi kapcsolataikat.

24. cikk

Belföldi törvényhozás

Az Egyesület okiratainak rendelkezései nem érintik az egyes tagországok törvényalkotási jogát mindazokban a kérdésekben, amelyekre nézve ezek az okiratok kifejezetten nem intézkednek.

II. Fejezet

Az Egyesület okiratainak elfogadása és felmondása

25. cikk

Az Egyesület okiratainak aláírása, megerősítése és egyéb jóváhagyási módjai

1. Az Egyesület okiratait a meghatalmazottak a kongresszus befejezésekor írják alá.

2. Az Alapokmányt az aláíró országoknak mielőbb meg kell erősíteniök.

3. Az Alapokmányon kívül az Egyesület többi okiratainak jóváhagyása minden aláíró ország törvényes rendelkezései szerint történik.

4. Ha egy ország nem erősíti meg az Alapokmányt, vagy nem hagyja jóvá az általa aláírt többi okiratot, az Alapokmány és a többi okirat változatlanul érvényes azokra az országokra nézve, amelyek azokat megerősítették, illetőleg jóváhagyták.

26. cikk

Az Egyesület okiratai megerősítésének és egyéb jóváhagyási módjainak közlése

Az Alapokmányt megerősítő és esetleg az Egyesület többi okiratait jóváhagyó iratokat a legrövidebb időn belül el kell juttatni a Svájci Szövetség kormányához, amely azokat a tagországok kormányainak megküldi.

27. cikk

A Megállapodásokhoz való csatlakozás

1. A tagországok bármikor csatlakozhatnak a 22. cikk 4. §-ában említett egy vagy több Megállapodáshoz.

2. A tagországoknak a Megállapodásokhoz való csatlakozását a 11. cikk 3. §-a szerint kell bejelenteni.

28. cikk

Megállapodás felmondása

Mindegyik tagországnak joga van egy vagy több Megállapodásban való részvételét megszüntetni a 12. cikkben megállapított feltételekkel.

III. Fejezet

Az Egyesület okiratainak módosítása

29. cikk

Javaslatok benyújtása

1. Minden tagország postaigazgatásának joga van akár a Kongresszusra, akár két kongresszus között, az országa által elfogadott egyesületi okiratokra vonatkozólag javaslatokat előterjeszteni.

2. Mindazonáltal az Alapokmányra és Általános Szabályzatára vonatkozó javaslatokat csak a kongresszus elé lehet terjeszteni.

30. cikk

Az Alapokmány módosítása

1. A Kongresszus elé terjesztett és erre az Alapokmányra vonatkozó javaslatokat ahhoz, hogy elfogadhatók legyenek, az Egyesület tagországai legalább kétharmadának kell jóváhagynia.

2. A Kongresszus által elfogadott módosításokat pótjegyzőkönyvbe foglalják és hacsak ez a Kongresszus ellenkezőleg nem határoz, ugyanakkor léptetik életbe, mint amikor ugyanezen Kongresszus által megújított okiratokat. A tagországoknak azokat mielőbb meg kell erősíteniök, és a megerősítési iratokat a 26. cikkben előírt szabály szerint kell kezelni.

31. cikk

Az Egyezmény, az Általános Szabályzat és a Megállapodások módosítása

1. Az Egyezmény, az Általános Szabályzat és a Megállapodások megszabják azokat a feltételeket, amelyek szerint az ezek módosítására vonatkozó javaslatok jóváhagyása történik.

2. Az 1. §-ban említett okiratok egyidejűleg lépnek hatályba és azonos ideig maradnak érvényben. A Kongresszus által ez Okiratok hatálybalépésére megszabott napon az előző Kongresszus megfelelő Okiratai hatályukat vesztik.

IV. Fejezet

Véleményeltérések rendezése

32. cikk

Választott bíróságok

Ha a tagországok két vagy több postaigazgatása között az Egyesület okiratainak értelmezése, vagy az egyik postaigazgatásnak ez okiratok alkalmazásából eredő felelőssége tekintetében véleményeltérés merül fel, a vitás kérdést választott-bírósági ítélet dönti el.

III. Cím

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

33. cikk

Az Alapokmány életbeléptetése és érvényességi időtartama

Ez az Alapokmány 1966. január 1-én lép életbe és meghatározatlan ideig marad érvényben.

Ennek hiteléül a Szerződő országok kormányainak meghatalmazottai ezt az Alapokmányt egy példányban aláírták. E példányt az Egyesület székhelye kormányának irattárában helyezik el.

A Kongresszust rendező ország kormánya erről mindegyik Félnek egy másolatot küld.

Kelt Bécsben, 1964. július hó 10-én.

(Aláírások)

AZ EGYETEMES POSTAEGYESÜLET ALAPOKMÁNYÁNAK ZÁRÓJEGYZŐKÖNYVE

Alulírott meghatalmazottak az Egyetemes Postaegyesület mai napon kötött Alapokmányának aláírásakor a következőkben egyeztek meg:

I. cikk

Csatlakozás az Alapokmányhoz

Az Egyesület tagországai, amelyek nem írták alá az Alapokmányt, bármikor csatlakozhatnak ahhoz. A csatlakozási nyilatkozatot diplomáciai úton az Egyesület székhelyén levő ország kormányához, ez utóbbinak pedig az Egyesületi tagországok kormányaihoz kell küldeni.

Ennek hiteléül alulírott meghatalmazottak felvették e jegyzőkönyvet, amely ugyanolyan erejű és érvényű, mintha rendelkezései magában az Alapokmány szövegébe lennének besorolva és ezt aláírták egy példányban, amelyet az Egyesület székhelyén levő ország kormányának irattárában helyeznek el. A Kongresszust rendező ország kormánya erről mindegyik Félnek másolatot küld.

Kelt Bécsben, 1964. július hó 10-én.

(Aláírások)

AZ EGYETEMES POSTAEGYESÜLET ÁLTALÁNOS SZABÁLYZATA

Alulírottak, az Egyesület tagországai kormányainak meghatalmazottai, az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya 22. cikk 2. §-a alapján, az említett Alapokmány alkalmazásának és az Egyesület működésének biztosítására, közös megegyezéssel, az alábbi rendelkezéseket állapították meg:

I. Fejezet

Az Egyesület szerveinek működése

101. cikk

Kongresszusok, rendkívüli kongresszusok, igazgatási értekezletek és különleges bizottságok szervezése és összehívása

1. A tagországok kiküldöttei a megelőző kongresszus okiratainak hatálybalépésétől számítva legkésőbb 5 év múlva kongresszusra gyűlnek egybe.

2. Mindegyik tagország a kormánya által, a szükséges felhatalmazással ellátott egy vagy több meghatalmazottal képviselteti magát a kongresszuson. Szükség esetében ezzel más tagország küldöttségét is meg lehet bízni. Egy küldöttség azonban a saját országán kívül legfeljebb még egy tagországot képviselhet.

3. A tanácskozásokon minden tagországnak egy szavazata van.

4. Elvileg minden kongresszus kijelöli azt az országot, ahol a következő kongresszusnak össze kell ülnie. Ha ez a kijelölés nem alkalmas, vagy nem hajtható végre, a Végrehajtó Tanács kötelessége, hogy - a szóbanforgó országgal történt megállapodás után - kijelölje azt az országot, ahol a kongresszus összeül.

5. A Nemzetközi Irodával való megállapodás után a meghívó ország állapítja meg a Kongresszus végleges időpontját és pontos helyét. Elvileg egy évvel ez időpont előtt, a meghívó kormány meghívást küld minden tagország kormányának. Ezt a meghívást akár közvetlenül, akár egy másik kormány, vagy a Nemzetközi Iroda vezérigazgatója közvetítésével lehet küldeni. A meghívó kormánynak egyúttal feladata, hogy a kongresszuson hozott határozatokat valamennyi tagország kormányának tudomására hozza.

6. Amikor meghívó kormány részvétele nélkül kell a kongresszust összehívni, a Nemzetközi Iroda, a Végrehajtó Tanáccsal egyetértésben és a Svájci Szövetség Kormányával történt megállapodás után, teszi meg a szükséges intézkedéseket, hogy a kongresszust az Egyesület székhelyének országában hívják össze és rendezzék meg. Ebben az esetben, a Nemzetközi Iroda tölti be a meghívó kormány szerepét.

7. Rendkívüli kongresszus összejövetelének helyét a Nemzetközi Irodával történt megállapodás után azok a tagországok állapítják meg, amelyek a kongresszus összehívását kezdeményezték.

8. A 2-6. §-ban foglalt szabályokat megfelelően a rendkívüli kongresszusokra is alkalmazni kell.

9. Igazgatási értekezlet összejövetelének helyét a Nemzetközi Irodával történt megállapodás után azok a postai igazgatások állapítják meg, amelyek az értekezlet összehívását kezdeményezték. A meghívókat annak az országnak a postai igazgatása küldi szét, ahol az értekezlet összeül.

10. A különleges bizottságokat a Nemzetközi Iroda hívja össze, adott esetben annak a tagországnak postaigazgatásával történt megállapodás után, ahol a külön bizottságoknak össze kell ülniök.

102. cikk

A Végrehajtó Tanács összetétele, működése és összejövetelei

1. A Végrehajtó Tanács huszonhét tagból áll, akik két egymást követő kongresszus közötti időben működnek.

2. A Végrehajtó Tanács tagjait arányos földrajzi megoszlás figyelembe vételével a kongresszus jelöli ki. A tagoknak legalább a felét minden kongresszus alkalmával meg kell újítani. Egy tagország sem választható három egymást követő kongresszuson.

3. A Végrehajtó Tanács tagjainak képviselőit országuk postaigazgatása jelöli ki. Ennek a képviselőnek a postaigazgatás szakképzett tisztviselőjének kell lennie.

4. A Végrehajtó Tanács tagságával járó tevékenységéért díjazás nem jár. A Tanács működési költségeit az Egyesület viseli.

5. A Végrehajtó Tanács feladatköre a következő:

a) a nemzetközi postaszolgálat tökéletesítése érdekében a legszorosabb összeköttetés fenntartása az Egyesület tagországainak postaigazgatásaival;

b) a postai szakmai segélynyújtás fejlesztésének előmozdítása a nemzetközi szakmai együttműködés keretében;

c) a nemzetközi postaszolgálatot érdeklő igazgatási, törvénykezési és jogi kérdések tanulmányozása és e tanulmányok eredményének közlése a postaigazgatásokkal;

d) a 101. cikk 4. §-ában meghatározott esetben annak az országnak a kijelölése, ahol a következő kongresszus összeül;

e) a Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság Igazgatási Tanácsának megbízása egyes kérdések tanulmányozásával a 104. cikk 3. §-ának megfelelően;

f) a Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság Igazgatási Tanácsa által készített évi jelentés, és adott esetben, az általa előterjesztett javaslatok megvizsgálása;

g) az Egyesült Nemzetekkel, e szervezet tanácsaival és megbízottaival, úgyszintén a szakosított intézményekkel és egyéb nemzetközi szervezetekkel a szükséges érintkezés felvétele a tagországok postaigazgatásainak jóváhagyása céljára előterjesztendő jelentések tanulmányozása és elkészítése végett. Adott esetben egyesületi képviselők kiküldése, hogy az Egyesület nevében részt vegyen ezeknek a nemzetközi szervezeteknek ülésein. Kellő időben kijelöli azokat a kormányközi nemzetközi szervezeteket, amelyeket fel kell kérni, hogy a kongresszuson képviseltessék magukat és megbízza a Nemzetközi Iroda vezérigazgatóját, hogy a szükséges meghívásokat küldje el;

h) szükség esetében azoknak a javaslatoknak a kidolgozása, amelyeket az Alapokmány 31. cikk 1. §-a és az Általános Szabályzat 120. cikke értelmében jóváhagyás végett tagországok postaigazgatásai elé, illetőleg a kongresszus elé kell terjeszteni, ha e javaslatok olyan tanulmányokra vonatkoznak, amelyeket a kongresszus bízott a Végrehajtó Tanácsra, vagy magának a Végrehajtó Tanácsnak e cikkben meghatározott tevékenységéből erednek;

i) valamely tagország postaigazgatásának felkérésére minden olyan javaslat megvizsgálása, amelyet ez az igazgatás a 119. cikk értelmében a Nemzetközi Irodához továbbít, e javaslatra megjegyzések készítése és a Nemzetközi Iroda megbízása azzal, hogy ezeket a javaslathoz csatolja, mielőtt a tagországok postaigazgatásai elé jóváhagyásra előterjeszti;

j) az Általános Szabályzat keretében:

1° a Nemzetközi Iroda működése ellenőrzésének biztosítása és adott esetben a Svájci Szövetség Kormányának javaslata alapján vezérigazgatójának kinevezése;

2° a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójának javaslatára az osztályon kívüli és 1., 2. és 3. fizetési osztályba sorozott alkalmazottak kinevezésének jóváhagyása, miután megvizsgálta a tagországok postaigazgatásai által ajánlott pályázók szakképesítésére vonatkozó okiratokat és figyelembe vette az arányos kontinentális földrajzi és nyelvi megoszlást, valamint minden egyéb idevonatkozó meggondolást, betartván az Iroda belső előléptetési rendjét;

3° az Egyesület működéséről a Nemzetközi Iroda által készített évi jelentés jóváhagyása és adott esetben az erre vonatkozó megjegyzések előterjesztése;

4° ha a körülmények megkívánják, ajánlja a felügyeleti hatóságnak, járuljon hozzá a rendes kiadások felső határának túllépéséhez.

6. A vezérigazgató kinevezésénél és az osztályba nem sorozott alkalmazottak kinevezésének jóváhagyásánál, a Végrehajtó Tanács figyelembe veszi azt, hogy azoknak a személyeknek, akik ezeket az állásokat betöltik, elvileg az Egyesület különböző tagországai állampolgárainak kell lenniök.

7. Az első ülésen, amelyet a legutóbbi kongresszus elnöke hív össze, a Végrehajtó Tanács tagjai közül egy elnököt és négy alelnököt választ és megállapítja ügyrendjét. A Végrehajtó Tanács főtitkári teendőit a Nemzetközi Iroda vezérigazgatója látja el, aki szavazati jog nélkül vesz részt a tárgyalásokon.

8. A Végrehajtó Tanács, elnökének meghívására, elvileg évente egyszer, az Egyesület székhelyén ül össze. A Nemzetközi Iroda előkészíti a Végrehajtó Tanács tárgyalási anyagát és minden egyes ülés valamennyi okiratát megküldi a Végrehajtó Tanács tagországai postaigazgatásainak, a szűkebbkörű egyesületeknek, valamint a tagországok postaigazgatásainak, amelyek azokat kérik.

9. A Végrehajtó Tanács tagjai egy-egy képviselőjének joga van egy légi, tengeri, vagy szárazföldi elsőosztályú menettérti jegy árának megtérítésére.

10. Amennyiben annak az országnak a postaigazgatása, ahol a Végrehajtó Tanács ülésezik, nem tagja a Végrehajtó Tanácsnak, az ország postaigazgatását meghívják, hogy mint megfigyelő az üléseken vegyen részt.

11. A Végrehajtó Tanács üléseire szavazati jog nélkül való részvételére meghívhatja bármely nemzetközi szervezet képviselőjét, vagy bármely más szaktekintélyt is, akinek a munkálatokba való bekapcsolódását kívánja. Ugyanilyen feltételek mellet meghívhatja a tagországok egy vagy több olyan postaigazgatásának képviselőit is, amely a napirendjén levő kérdésekben érdekelt.

103. cikk

Jelentés a Végrehajtó Tanács működéséről

1. A Végrehajtó Tanács minden ülésszakának befejezésekor tájékoztatás céljából a postaigazgatásoknak elemző beszámolót küld.

2. A Végrehajtó Tanács egész működéséről jelentést tesz a kongresszusnak és azt a postaigazgatásoknak legalább két hónappal a kongresszus megnyitása előtt megküldi.

104. cikk

A Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság szervezete és összejövetelei

1. Az Egyesület tagországai jogszerint tagjai a Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottságnak.

2. A kongresszus huszonhat tagból álló Ügyvezető Tanácsot választ, amelynek feladata két kongreszus között a Bizottság munkálatait irányítani, előmozdítani és összeegyeztetni.

3. A Bizottság munkaprogramját a kongresszus vizsgálja meg és fogadja el. Két kongresszus között a Végrehajtó Tanács is utalhat az Ügyvezető Tanács elé tanulmányozandó kérdéseket. Azok a tagországok, amelyek két kongreszus között valamely külön kérdés tanulmányozását kívánják, kívánságukat az Ügyvezető Tanács elnökéhez intézik.

4. A Bizottság a kongresszusokra megállapított időkben és helyeken ül össze. Ott a 6. §-ban megállapított kérdések tárgyalása céljából, mint a kongresszus egyik bizottsága működik.

5. Két kongresszus között a Bizottságot, az Ügyvezető Tanács elnökének szorgalmazására, a Végrehajtó Tanács elnökével és a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójával történt megállapodás után, a bizottsági tagok legalább kétharmadának kérésére, vagy hozzájárulásával lehet összehívni.

6. A kongresszus alatt a Bizottság feladata a következő:

a) az Ügyvezető Tanács által a két kongresszus között végzett munka megvizsgálása; b) az Ügyvezető Tanács által a kongresszus részére készített összefoglaló jelentés megvizsgálása és jóváhagyása, esetleg megjegyzéseinek hozzáfűzésével;

c) az Ügyvezető Tanácsnak a jövőben elvégzendő munkákra vonatkozó javaslatainak megvizsgálása és a kongresszus elé terjesztendő programtervezet összeállítása;

d) a tagországok névjegyzékének a kongresszus elé való terjesztése, amelyek kérték, hogy a megválasztandó új Ügyvezető Tanács tagjai legyenek;

e) minden más olyan kérdés tanulmányozása, amellyel a kongresszus megbízza.

7. A Bizottság működésével járó költségek az Egyesületet terhelik.

8. A Bizottság és szerveinek tagjai a végzett munkáért semmiféle jutalmazásban nem részesülnek. A Bizottságban és szerveiben részt vevő igazgatások képviselőinek utazási és tartózkodási költségei ezeket az igazgatásokat terhelik.

105. cikk

A Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság Ügyvezető Tanácsa

1. Az Ügyvezető Tanács megbízatása két kongresszus közötti időre terjed.

2. Az Ügyvezető Tanács tagjainak képviselőjét országuk postaigazgatása jelöli ki. Ennek a képviselőnek a postaigazgatás szakképzett tisztviselőjének kell lennie.

3. A Tanács elvben minden évben összeül; az ülés helyét és idejét az elnök, a Végrehajtó Tanács elnökével és a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójával egyetértésben állapítja meg.

4. Első összejövetele alkalmával, amelyet a kongresszus elnöke hív össze és nyit meg, az Ügyvezető Tanács saját tagjai közül elnököt és három alelnököt választ.

5. Az Ügyvezető Tanács elnöke és három alelnöke képezik a Tanács Irányító Bizottságát. Az Irányító Bizottság készíti elő és irányítja az Ügyvezető Tanács üléseit és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az Ügyvezető Tanács megbízza.

6. Az Ügyvezető Tanács maga állapítja meg ügyrendjét.

7. Az Ügyvezető Tanács munkálatai három szakosztály között, azaz:

a) a műszaki szakosztály,

b) a forgalmi szakosztály,

c) a gazdasági szakosztály között oszlanak meg, amelyeknek feladata

1° hogy megszervezzék azoknak a legfontosabb műszaki, forgalmi és gazdasági kérdéseknek a tanulmányozását, amelyek az összes egyesületi tagország postaigazgatását érdeklik és ezekről tájékoztatást és véleményt dolgozzanak ki;

2° hogy a szükséges intézkedéseket megtegyék abból a célból, hogy tanulmányozzák és közzétegyék azokat a tapasztalatokat és haladást, amelyeket egyes országok a postaszolgálatban műszaki, forgalmi és gazdálkodási téren elértek;

3° hogy tanulmányozzák az új és fejlődő országokban a postaszolgálat jelenlegi helyzetét és szükségleteit és megfelelő ajánlásokat dolgozzanak ki ez országok postaszolgálata megjavításának útjáról és módjáról;

4° hogy a Végrehajtó Tanáccsal egyetértésben megfelelő intézkedéseket tegyenek az Egyesület minden tagországával, különösen pedig az új és fejlődő országokkal való szakmai együttműködés terén.

8. Az Ügyvezető Tanács mindegyik alelnöke egy-egy szakosztálynak az elnöke.

9. A szakosztályok munkacsoportokat alkatnak, amelyek meghatározott kérdések tanulmányozására kapnak megbízást. Az Ügyvezető Tanács tagjai ténylegesen részt vesznek a vállalt tanulmányozásokban. Azok a tagországok, amelyek nem tagjai az Ügyvezető Tanácsnak saját kívánságukra részt vehetnek a munkacsoportok munkájában.

10. Minden ülése alkalmával az Ügyvezető Tanács:

a) véleménycserét folytat az elvégzett, vagy a folyamatban levő munkákról és adott esetben ezekre vonatkozólag ajánlásokat tesz;

b) megállapítja a következő ülésig elvégzendő munkák programját és a szakosztályok munkáját összeegyezteti;

c) megvizsgálja mindazokat a kérdéseket, amelyeket a Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság valamely tagja, vagy a Végrehajtó Tanács terjeszt elő.

11. Szükség esetében, az Ügyvezető Tanács javaslatokat is készít, ha ezek valamely kiadott véleményéből, vagy végzett tanulmányából közvetlenül következnek. Ezeket a javaslatokat

a) a Végrehajtó Tanács elé terjeszti, ha ennek hatáskörébe tartozó kérdésekről van szó;

b) más esetekben pedig a kongresszus elé, ha ehhez a Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság jóváhagyását megszerezte.

12. Az Ügyvezető Tanács és szervei üléseiken szavazati jog nélkül való részvételre meghívhatják

a) bármely nemzetközi szervezet képviselőjét, vagy bármely más szaktekintélyt, akinek a munkálatokba való bekapcsolódását kívánják;

b) olyan tagországok postaigazgatásainak képviselőit, amelyek az Ügyvezető Tanácsnak nem tagjai.

13. Az Ügyvezető Tanács és szerveinek titkársági teendőit a Nemzetközi Iroda látja el. Ez utóbbi az Irányítási Bizottság utasításainak megfelelően előkészíti az Ügyvezető Tanács munkálatait és megküldi az ülések összes okiratait az Ügyvezető Tanács tagpostaigazgatásainak, azoknak a postaigazgatásoknak, amelyek az Ügyvezető Tanácsnak nem tagjai, de a munkacsoportokban részt vesznek, a szűkebbkörű egyesületeknek, valamint a tagországok postaigazgatásainak, amelyek azt kérik.

106. cikk

Jelentés

a Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság ügyvezető Tanácsa tevékenységéről

Az Ügyvezető Tanács

a) minden ülés befejezése után tájékoztatás végett elemző beszámolót küld a tagországok postaigazgatásainak és szűkebbkörű egyesületeknek,

b) a Végrehajtó Tanács részére tevékenységéről évi jelentést készít,

c) a kongresszus részére egész tevékenységéről jelentést készít és ezt a kongresszus megnyitása előtt legalább két hónappal eljuttatja a tagországok postaigazgatásainak.

107. cikk

A kongresszusok, az igazgatási értekezletek és a különleges bizottságok ügyrendje

Minden kongresszus, igazgatási értekezlet és különleges bizottság maga állapítja meg ügyrendjét, Ennek az ügyrendnek az elfogadásáig a szervnek az előző ülése által megállapított ügyrendi szabályokat kell alkalmazni, amennyiben azok a tárgyalásokra vonatkoznak.

108. cikk

Az okiratok közzétételénél, a tárgyalásoknál és szolgálati levelezésnél használt nyelvek

1. Valamely tagország, vagy a tagországok egy csoportja kérelmére az Egyesület okiratait a Nemzetközi Iroda, vagy pedig annak közreműködésével valamely területi központ bármely nyelven kiadja.

2. A Nemzetközi Iroda útján összeállított okiratokat a kért nyelveken egyidőben adják ki.

3. A Nemzetközi Iroda által vagy közreműködésével bármely nyelven kiadott okiratok kiadási költségeit, beleértve esetleg a fordítások költségeit is, az a tagország vagy - tagországcsoport viseli, amely az okiratokat ezen a nyelven kívánta megkapni.

4. Egy tagország-csoport által viselendő költségeket ezek között az Egyesület általános költségeihez való hozzájárulásuk arányában osztják szét.

5. A Nemzetközi Iroda valamely tagország részéről a választott nyelv megváltoztatása iránt előterjesztett kérelemnek két évet meg nem haladó határidőn belül eleget tesz.

6. Az Egyesület szerveinek tárgyalásain a francia, angol, spanyol és orosz nyelveket lehet használni elektronikus berendezéssel vagy anélkül működő tolmácsolási rendszer útján, amelynek kiválasztása a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójával és az érdekelt tagországokkal való megbeszélés után az összejövetel szervezőinek megítélésére van bízva.

7. A 6. §-ban megjelölt tárgyalásoknál és összejöveteleknél egyéb nyelvek is használhatók.

8. Azok a küldöttségek, amelyek egyéb nyelveket használnak, biztosítják azoknak a 6. §-ban említett nyelvek egyikéra történő egyidejű tolmácsolását, akár e §-ban említett rendszer útján - ha a szükséges műszaki változtatásokat el lehet végezni -, akár pedig külön tolmácsok útján.

9. A tolmács-szolgálat költségeit az Egyesület általános költségeihez való hozzájárulásuk arányában azok között a tagországok között osztják szét, amelyek ugyanazt a nyelvet használják. A műszaki berendezés felszerelésével és fenntartásával járó költségeket azonban az Egyesület viseli.

10. A postaigazgatások megállapodhatnak abban, hogy kölcsönös kapcsolatukban a szolgálati levelezésre milyen nyelvet használnak. Ilyen megállapodás hiányában a francia nyelvet kell használni.

II. Fejezet

Nemzetközi Iroda

109. cikk

A tagországok névjegyzéke

A Nemzetközi Iroda összeállítja az Egyesület tagországainak névjegyzékét és változásait közli, feltüntetve mindegyiknél a hozzájárulási osztályt. Ugyancsak összeállítja és megfelelően módosítja a Megállapodásoknak és az azokban résztvevő tagországoknak a jegyzékét.

110. cikk

A Nemzetközi Iroda vezérigazgatójának tevékenysége és hatásköre

1. A Nemzetközi Iroda vezérigazgatójának tevékenységéhez és hatásköréhez tartozik mindaz, amit az Egyesület okiratai kifejezetten hatáskörébe utalnak, valamint mindaz, ami a Nemzetközi Iroda számára megszabott feladatokból következik.

2. A vezérigazgató vezeti a Nemzetközi Irodát.

3. A vezérigazgató, vagy képviselője jelen van a kongresszusok, igazgatási értekezletek és különleges bizottságok ülésein és szavazati jog nélkül részt vesz a tárgyalásokon.

111. cikk

A kongresszusok, igazgatási értekezletek és különleges bizottságok munkájának előkészítése

A Nemzetközi Iroda előkészíti a kongresszusok, igazgatási értekezletek és különleges bizottságok munkáját. Gondoskodik a szükséges okiratok kinyomatásáról és szétosztásáról.

112. cikk

Felvilágosítások. Vélemények. Kérelmek az okiratok magyarázására és megváltoztatására vonatkozóan. Körkérdések. Közreműködés a számadások kiegyenlítésénél

1. A Nemzetközi Iroda mindenkor köteles a Végrehajtó Tanács a Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság és az igazgatások rendelkezésére állni, hogy a postaszolgálatra vonatkozó kérdésekben nekik minden szükséges felvilágosítást megadhasson.

2. Feladata nevezetesen a nemzetközi postaszolgálatot érintő, mindennemű felvilágosítások összegyűjtése, rendezése, közzététele és szétosztása; az érdekelt felek kívánságára vitás kérdésekben való véleményadás; az Egyesület okiratainak magyarázására és és módosítására vonatkozó kérelmeknek intézése és általában mindazok a szövegezési és magyarázó tanulmányok és munkálatok, amelyeket az említett okiratok rája bíznak, vagy amelyek iránt az Egyesület érdekében megkeresik.

3. Intézi továbbá azokat a körkérdéseket, amelyeket az igazgatások feltesznek, hogy egy meghatározott kérdésről a többi igazgatás véleményét megtudják. A körkérdés eredményének nincs szavazati jellege és kötelező ereje.

4. Megkeresi a szükséges intézkedések megtétele céljából a Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság Ügyvezető Tanácsának elnökét olyan kérdésekben, amelyek e szerv hatáskörébe tartoznak.

5. Mint kiegyenlítő hivatal közreműködik a nemzetközi postai szolgálatra vonatkozó bármilyen számadás rendezésében mindazok között a postaigazgatások között, amelyek erre felkérik.

113. cikk

Szakmai együttműködés

A Nemzetközi Iroda meg van bízva azzal, hogy a nemzetközi szakmai együttműködés keretében a postai szakmai segélynyújtást minden alakban fejlessze.

114. cikk

A Nemzetközi Iroda által szolgáltatott űrlapok

A Nemzetközi Iroda feladata, hogy postai igazolójegyeket, nemzetközi válaszdíjszelvényeket, utazási postabonokat, és a bonfüzetek borítólapjait előállíttassa és igénylés esetében a postaigazgatásokat azokkal önköltségi áron ellássa.

115. cikk

A szűkebbkörű egyesületek és különmegállapodások okiratai

1. A szűkebbkörű egyesületek okiratait és azokat a különmegállapodásokat, amelyeket az Alapokmány 7. cikke alapján kötöttek, a szűkebbkörű egyesület irodája, vagy ennek hiányában az egyik szerződő fél tartozik a Nemzetközi Irodának két példányban megküldeni.

2. A Nemzetközi Iroda figyelemmel kíséri, hogy a szűkebbkörű egyesületek okiratai és a különmegállapodások nem tartalmaznak-e a közönségre nézve kedvezőtlenebb feltételeket, mint az Egyesület okiratai és a postaigazgatásokat a fentemlített Egyesületek és Megállapodások létezéséről értesíti. A Nemzetközi Iroda e rendelkezéssel kapcsolatban tapasztalt minden szabálytalanságot a Végrehajtó Tanács tudomására hozza.

116. cikk

Az Egyesület folyóirata

A Nemzetközi Iroda a rendelkezésére bocsátott iratanyag felhasználásával folyóiratot szerkeszt német, angol, arab, kínai, spanyol, francia és orosz nyelven.

117. cikk

Évi jelentés az Egyesület működéséről

A Nemzetközi Iroda az Egyesület működéséről évi jelentést készít, amelyet megküld a postaigazgatásoknak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Ezt a jelentést a Végrehajtó Tanácsnak jóvá kell hagynia.

III. Fejezet

Az Egyesület okiratait módosító javaslatok előterjesztésénél és megvizsgálásánál követendő eljárás

118. cikk

A Kongresszus elé terjesztendő javaslatoknál követendő eljárás

1. A tagországok postaigazgatásai javaslatainak a Kongresszus elé való terjesztését az alábbi eljárás szabályozza:

a) azok a javaslatok, amelyek a Nemzetközi Irodához legalább 6 hónappal a Kongresszus megnyitásának napja előtt érkeznek, javaslat-füzeteknek nevezett külön füzetekben kerülnek kiadásra;

b) szövegezésre vonatkozó javaslatot a Kongresszus időpontját megelőző 6 hónapi időszak alatt egyáltalán nem lehet előterjeszteni;

c) azok az alapvető változásokat tartalmazó javaslatok, amelyek a Kongresszus időpontját megelőző hat és négy hónap közötti időszakban érkeznek a Nemzetközi Irodához, csak akkor kerülnek a javaslat-füzetekben kiadásra, ha legalább két igazgatás támogatja;

d) azok az alapvető változásokat tartalmazó javaslatok, amelyek a Kongresszus időpontját megelőző négy hónap alatt érkeznek a Nemzetközi Irodához, csak akkor kerülnek kiadásra, ha legalább nyolc igazgatás támogatja;

e) a támogató nyilatkozatoknak ugyanazon határidő alatt kell a Nemzetközi Irodához érkezniök, mint a javaslatok, amelyekre vonatkoznak.

2. A szövegezésre vonatkozó javaslatokat a fejrészben "Proposition d'ordre rédactionnel" (Szövegezési javaslat) megjegyzéssel látják el azok az igazgatások, amelyek előterjesztik. A Nemzetközi Iroda ezeket a sorszámozás után következő R betűjelzéssel teszi közzé. Azokat a javaslatokat, amelyeket nem láttak el ilyen megjegyzéssel, de amelyek a Nemzetközi Iroda véleménye szerint csak a szövegezést érintik, megfelelő utalással kerülnek közzétételre. Az Iroda ezekről a javaslatokról a Kongresszus részére jegyzéket állít össze.

3. Az 1. és 2. §-ban előírt eljárást nem alkalmazzák a már benyújtott javaslatokra vonatkozó módosításokra.

119. cikk

Két Kongresszus között előterjesztendő javaslatoknál követendő eljárás

1. Minden olyan, az Egyezményre vagy a Megállapodásokra vonatkozó javaslat tárgyalásához, amelyet valamely postaigazgatás két Kongresszus között terjeszt elő, legalább két másik igazgatás támogatása szükséges. Ha a Nemzetközi Iroda nem kapja meg a javaslattal egyidejűleg a szükséges támogató nyilatkozatokat, a javaslatot nem tárgyalják.

2. E javaslatokat a többi postaigazgatáshoz a Nemzetközi Iroda útján küldik.

120. cikk

A javaslatok megvizsgálása két Kongresszus között

1. Minden javaslat a következő eljárási mód szerint kerül tárgyalásra:

A tagországok postaigazgatásainak kéthavi határidejük van a Nemzetközi Iroda körözvénye útján ismertetett javaslatok megvizsgálására és esetleges észrevételeiknek az Irodával való közlésére. Módosító javaslatokat nem lehet tenni. A válaszokat a Nemzetközi Iroda összegyűjti és azzal a felhívással közli az igazgatásokkal, hogy mellette vagy ellene nyilatkozzanak. Azokat az igazgatásokat, amelyek kéthavi határidő alatt nem küldik be szavazatukat, olyanoknak tekintik, mint amelyek a szavazástól tartózkodnak. A fenti határidőket a Nemzetközi Iroda körözvényeinek keltétől kell számítani.

2. Ha a javaslat valamely Megállapodásra, Szabályzatára vagy Zárójegyzőkönyveikre vonatko zik, az 1. §-ban említett eljárásokban csak azoknak a tagországoknak postaigazgatásai vehetnek részt, amelyek az illető Megállapodást aláírták.

121. cikk

Két Kongresszus között elfogadott határozatok hivatalos közlése

1. Az Egyezmény, a Megállapodások és ezek Zárójegyzőkönyveinek módosításai diplomáciai nyilatkozattal válnak érvényessé, amelyet a Svájci Szövetség kormánya van hivatva megszerkeszteni és a Nemzetközi Iroda kérelmére a tagországok kormányának megküldeni.

2. A Szabályzatok és Záró jegyzőkönyveik módosításainak megállapítása és az igazgatásokkal való közlése a Nemzetközi Iroda útján történik. Ugyanez áll az Egyezmény 69. cikk 2. §-a c) bekezdésének 2. pontjában és a Megállapodások megfelelő rendelkezéseiben említett magyarázatokra is.

122. cikk

A határozatok életbeléptetése két Kongresszus között

Az elfogadott módosítás legkorábban a hivatalos közléstől számított 3 hónap múlva lép életbe.

IV. Fejezet

Pénzügyek

123. cikk

Az Egyesület kiadásainak megállapítása és kiegyenlítése

1. Az Egyesület rendes kiadásai évenként nem haladhatják meg a 3 710 000 aranyfrankot.

2. A Végrehajtó Tanács ajánlására, a Felügyeleti Hatóság az 1. §-ban megállapított legnagyobb összeg túllépését engedélyezheti, ha a körülmények ezt megkívánják.

3. A rendes kiadások 1. §-ban megállapított legnagyobb összegének túllépése a Kongresszust követő első évben egyáltalán nem engedélyezhető. A második évtől kezdve, a felső összeg határt évenként legfeljebb 5%-kal lehet túllépni.

4. Azok az országok, amelyeket az Egyesület tagjaként felvesznek, valamint azok, amelyek az Egyesületből kiválnak, tartoznak arra a teljes évre esedékes hozzájárulásukat kiegyenlíteni, amelynek folyamán a felvételük vagy kilépésük érvénybe lépett.

5. A Svájci Szövetség kormánya adja a szükséges előlegeket és ellenőrzi a Nemzetközi Iroda pénzügyi számadásainak vezetését, valamint könyvvitelét a Kongresszus által megállapított hitelkereten belül.

6. A Svájci Szövetség kormánya által az 5. § értelmében előlegezett összegeket a tartozó igazgatások a lehető legrövidebb határidő alatt, de legkésőbb a számadás elküldési évének december 31-éje előtt megtéríteni kötelesek. E határidő elteltével a tartozások a nevezett kormány javára az említett határidő lejártának napjától számított évi 5 százalékkal kamatoznak.

124. cikk

Hozzájárulási osztályok

Az Alapokmány 21. cikk 4. §-a alapján a tagországok hét osztályba vannak sorozva és az Egyesület kiadásaihoz a következő arányban járulnak hozzá:

1. osztály 25 egységgel 5. osztály 5 egységgel

2. osztály 20 egységgel 6. osztály 3 egységgel

3. osztály 15 egységgel 7. osztály 1 egységgel.

4. osztály 10 egységgel

125. cikk

A Nemzetközi Iroda kiadványai árának megtérítése

A Nemzetközi Iroda által az igazgatásoknak térítés ellenében szállított kiadványokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az Iroda által elküldött számla keltét követő hónap elsejétől számított hat hónapon belül kell megfizetni. E határidő elteltével ezek az összegek az ezeket előlegező Svájci Szövetség kormányának javára az említett határidő lejártának napjától számított évi 5 százalékkal kamatoznak.

V. Fejezet

Választott bíróság

126. cikk

Választott bírósági eljárás

1. Választott bíróság útján eldöntendő véleményeltérés esetében az érdekelt postaigazgatások mindegyike olyan tagország postaigazgatását választja, amely a vitás kérdésben nincs közvetlenül érdekelve. Ha az ügyben több igazgatás közösen érdekelt, e rendelkezés alkalmazásánál csak egyetlen igazgatásnak számítanak.

2. Abban az esetben, ha a szóbanforgó igazgatások egyike a hathavi határidő alatt a bíróválasztásra vonatkozó javaslatnak nem tesz eleget, a Nemzetközi Iroda, ha erre felkérik, maga szólítja fel a mulasztó igazgatást a választott bíró kijelölésére, vagy a bírót maga hivatalból jelöli ki.

3. Az érdekelt felek megegyezhetnek abban, hogy csak egyetlen választott bírót jelölnek ki, amely a Nemzetközi Iroda is lehet.

4. A választott bírák szótöbbséggel hoznak határozatot.

5. A szavazatok egyenlősége esetében a választott bírák a vita eldöntésére a vitás ügyben szintén nem érdekelt másik postaigazgatást választanak. Ha a választásban nem tudnak megegyezni, ezt az igazgatást a Nemzetközi Iroda jelöli ki olyan igazgatások közül, amelyeket a választott bírák nem javasoltak.

6. Valamely Megállapodásra vonatkozó véleménykülönbség esetében a választott bírákat csak azok közül az igazgatások közül lehet kijelölni, amelyek az illető Megállapodást aláírták.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

127. cikk

Az Általános Szabályzatra vonatkozó javaslatok jóváhagyási feltételei

Ahhoz, hogy végrehajthatók legyenek az Általános Szabályzatra vonatkozólag a Kongresszus elé terjesztett javaslatokat a Kongresszuson képviselt tagországok többségének jóvá kell hagynia. A szavazás alkalmával az egyesületi tagországok kétharmadának jelen kell lennie.

128. cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetével való Megegyezésekre vonatkozó javaslatok

A 127. cikkben említett jóváhagyási feltételeket kell alkalmazni az Egyetemes Postaegyesület és az Egyesült Nemzetek Szervezete között kötött Megegyezéseket módosító javaslatokra is, amennyiben csak e Megegyezések maguk nem határozzák meg a bennük foglalt rendelkezések módosításának feltételeit.

129. cikk

Az Általános Szabályzat életbeléptetése és érvényességi időtartama

Ez az Általános Szabályzat 1966. január 1-én lép életbe és a következő Kongresszus okiratainak életbelépéséig marad érvényben.

Ennek hiteléül a tagországok kormányainak meghatalmazottai az Általános Szabályzatot egy példányban aláírták. E példányt az Egyesület székhelye Kormányának irattárában helyezik el Erről a Kongresszust rendező ország kormánya mindegyik Félnek egy másolatot küld.

Kelt Bécsben, 1964. július hó 10-én.

(Aláírások)

AZ EGYETEMES POSTAEGYESÜLET ÁLTALÁNOS SZABÁLYZATÁNAK ZÁRÓJEGYZŐKÖNYVE

Alulírott meghatalmazottak az Egyetemes Postaegyesület mai napon kötött Általános Szabályzatának aláírásakor a következőkben egyeztek meg:

I. cikk

A Végrehajtó Tanács és a Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság Ügyvezető Tanácsa

Az Általános Szabályzatnak a Végrehajtó Tanács és a Postai Tanulmányozó Tanácsadó Bizottság Ügyvezető Tanácsa szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezései e Szabályzat végrehajtása előtt alkalmazandók.

II. cikk

Az okiratok kiadásánál használt nyelvek

1. Az Alapokmány 33. cikke és az Általános Szabályzat 129. cikke rendelkezéseitől eltérően, az Általános Szabályzat 108. cikkében előírt új állandó nyelvhasználati rendszer hatálybalépését a Végrehajtó Tanács határozza meg, figyelembevéve az új rendszer megszervezésével felmerülő gyakorlati követelményeket.

2. Időközben a Nemzetközi Irodának ideiglenes intézkedések segítségével teljesíteni kellene az Egyesület okiratainak bármely nyelven történő szolgáltatására irányuló kérelmeket, például úgy, hogy magán fordító irodákat vesz igénybe, vagy szerződést köt olyan másik szakosított intézménynyel, amely többnyelvű rendszert használ.

3. Ha szükségesnek tartja, a Végrehajtó Tanács e célból intézkedéseket tehet.

III. cikk

Az Egyesület kiadásai

A 129. cikktől eltérően, az Egyesület részére a 123. cikk 1. §-ában megállapított rendes évi kiadások legnagyobb összege már 1964. január 1-től alkalmazható.

Ennek hiteléül az alulírott meghatalmazottak felvették e jegyzőkönyvet, amely ugyanolyan erejű és érvényű, mintha rendelkezései magában az Általános Szabályzat szövegébe lennének felvéve és ezt aláírták egy példányban, amelyet az Egyesület székhelyén levő ország kormányának irattárában helyeznek el. A Kongresszust rendező ország kormánya erről mindegyik Félnek másolatot küld.

Kelt Bécsben, 1964. július hó 10-én.

(Aláírások)"

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1966. évi január 1. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a postaügyért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára