32/1967. (IX. 23.) Korm. rendelet
a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok belföldi szerződéseiről
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) A külkereskedelmi vállalatok és a külkereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított más vállalatok (a továbbiakban együtt: külkereskedelmi vállalat), valamint a belföldi szocialista szervezetek [a továbbiakban: termelő (felhasználó) vállalat] - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - szabadon választják meg, hogy külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban milyen fajtájú szerződést kötnek egymással.
(2) A felek szállítási szerződést csak a külkereskedelmi miniszter által meghatározott körben köthetnek.
(3) A felek megállapodásának hiányában a döntőbizottság - jogszabály által megszabott hatáskörének keretei között - a szerződést bizományi formában hozza létre, Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a döntőbizottság a szállítót szerződéskötési kötelezettségére figyelemmel kötelezi szerződéskötésre.
(4) Szállítási szerződést hozhat létre a döntőbizottság, ha
a) a szállítót külön jogszabály rendelkezése szerint szerződéskötési kötelezettség terheli, vagy
b) a felek szállítási szerződés kötésében állapodtak meg, de annak feltételei vitásak,
feltéve mindkét esetben, hogy a szóban forgó termékre a külkereskedelmi miniszter rendelkezése szerint szállítási szerződést is lehet kötni.
2. § A szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg, ha jogszabály a rendelkezésétől való eltérést nem tiltja.
3. § A szerződés érvényességéhez írásbeli alak szükséges.
4. § (1) A szerződő felek a szerződésekből eredő jogviták eldöntésére a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett Választottbíróság hatáskörét is kiköthetik, ha a külkereskedelmi vállalat és a külföldi fél között felmerülhető jogvita elbírálása az említett Választottbíróság hatáskörébe tartozik, vagy ha az ilyen jogvita eldöntésének elősegítése céljából a felek megítélése szerint ez célszerű.
(2) A társasági szerződésből keletkező jogviták eldöntésére a szerződő felek a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett Választottbíróság, vagy esetileg megjelölt választottbíró (választottbíróság) hatáskörét is kiköthetik.
II. Fejezet
Társasági szerződés
5. § (1) Társasági szerződéssel a felek közös érdekeltségük megvalósítása céljából abban állapodnak meg, hogy egyrészt a termelés, esetleg a belkereskedelmi tevékenység, másrészt a külkereskedelmi értékesítés, beszerzés vagy ezek bármelyikének területén együttműködnek és az elért eredményben közösen részesednek.
(2) A szerződés a felek önállóságát nem érinti.
(3) Az e rendeletben szabályozott polgári jogi társaságra a 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet VIII. fejezetének rendelkezései nem alkalmazhatók.
6. § A társasági szerződésben meg kell határozni különösen:
a) a szerződő feleket;
b) a szerződésből a felekre háruló jogokat és kötelezettségeket;
c) a felek tevékenysége összehangolásának és a közös döntést igénylő ügyek eldöntésének módját;
d) a közös érdekeltség a termelés egészére vagy annak mely részére, illetve csak a külkereskedelmi tevékenységgel elért eredményre terjed ki;
e) a felek részesedési arányát a közös érdekeltség alá eső tevékenységből származó nyereségben vagy veszteségben;
f) mely bevételek és kiadások alkotják a közös elszámolás alapját, továbbá melyek illetik vagy terhelik az egyes feleket;
g) a jogszabályokban meghatározott keretek között a felek közötti elszámolás idejét és módját, ideértve az árképzési (költségelosztási) elveket, továbbá a könyvek vezetésére vonatkozó rendelkezéseket;
h) a szerződésből eredő viták eldöntésének módját;
i) a szerződés időtartamát vagy azt a meghatározott feladatot, amelynek érdekében a szerződést létrehozzák.
7. § A felek - ha a társasági szerződésben eltérően nem állapodtak meg - a jogszabályok keretei között eseti megegyezéssel határozzák meg:
a) a közös elszámolás alapját alkotó termékek termelési és forgalmazási előirányzatát;
b) a közös érdekeltség keretében beszerzendő importáruk beszerzésének feltételeit;
c) a közös érdekeltség keretébe tartozó termékek külföldi értékesítése feltételeit, ideértve a minimális árat, a külföldi vevő részére nyújtható esetleges hitel feltételeit, valamint az értékesítéssel kapcsolatos esetleges kárveszély vállalást is;
d) a belföldi értékesítés mértékét és feltételeit, ha a közös érdekeltség az egész termelési tevékenységre kiterjed;
e) az együttes ráfordítással megvalósítandó beruházásokat, megvalósításuk módját, valamint a beruházással kapcsolatos esetleges egyéb kérdéseket;
f) az új termékek kikísérletezésével és ezek gyártásának bevezetésével kapcsolatos, valamint egyéb, a közös eredményt terhelő költségeket;
g) a külföldi féllel köthető egyezség feltételeit;
h) a szervezettel, termeléssel, beszerzéssel és értékesítéssel kapcsolatos mindazokat az intézkedéseket, amelyekhez a felek bármelyike közös egyetértést tart szükségesnek.
8. § Az együttműködés keretén belül - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a termelő (felhasználó) vállalat feladata különösen:
a) a világpiacon általában értékesíthető, illetve a külkereskedelmi szerződésben meghatározott fajtájú és minőségű árunak kellő határidőben történő előállítása és a fuvarozónak vagy a szállítmányozónak történő átadása;
b) a közös érdekeltség keretében beszerzendő importáruk mennyiségének és minőségének a gazdaságosság és a devizatakarékosság szempontjainak figyelembevételével történő meghatározása;
c) a külkereskedelmi szerződés létrehozásához szükséges műszaki adatoknak és felvilágosításoknak a külkereskedelmi vállalattal kellő időben való közlése, a propagandatevékenységhez, a képviselőhálózat tájékoztatásához, valamint a külkereskedelmi szerződés megkötéséhez szükséges minták, rajzok és egyéb dokumentációk rendelkezésre bocsátása, szükség esetén a műszaki szempontoknak a külkereskedelmi szerződés létrehozása és teljesítése során a külkereskedelmi vállalattal közösen történő képviselete;
d) exporttermékekkel kapcsolatban érkező műszaki vagy minőségi jellegű kifogások helyességének megállapítása, azok kiküszöbölése, a terméknek - szükség esetén a helyszínre küldött szakemberekkel való - megjavíttatása vagy kicserélése útján, az esetleges jogvitás ügyekben a műszaki szempontok képviselete;
e) importáruk mennyiségi hiánya és minőségi hibája esetén a kifogásnak a külkereskedelmi vállalattal oly időben történő közlése, hogy a kifogás a külföldi eladóval kellő időben közölhető legyen.
9. § Az együttműködés keretén belül - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a külkereskedelmi vállalat feladata különösen:
a) a piackutatás, ennek alapján a külföldi piac igényeinek és lehetőségeinek, az átlagosan elérhető világpiaci árszintnek a termelő (felhasználó) vállalattal való közlése és a termelési és forgalmazási program megállapítása során a termelő (felhasználó) vállalattal együttesen történő érvényesítése;
b) a propagandatevékenység; a külföldi ügynöki hálózat kiépítése;
c) a külkereskedelmi szerződéseknek saját nevében történő megkötése - a termelési és forgalmazási előirányzattal összhangban - és a szerződés teljesítése során mindazon tevékenység végzése, amelyek nem tartoznak a termelő (felhasználó) vállalat hatáskörébe és amelyek szükségesek ahhoz, hogy a külföldi fél a külkereskedelmi szerződést teljesíthesse és hogy az ennek tárgyát képező áru rendeltetési helyére eljusson;
d) a külkereskedelmi ügylettel kapcsolatos fizetésekre vonatkozó teendők intézése, a szükséges bank- és biztosítási ügyletek megkötése;
e) a külföldi vállalattal szemben jelentkező igények érvényesítése, illetve a külföldi fél által emelt igények elleni védekezés;
f) a szükséges külkereskedelmi engedély iránti intézkedések megtétele.
10. § (1) A felek eltérő megállapodásának hiányában a közös elszámolás alapját a közös érdekeltségbe bevont termékekkel, illetve tevékenységgel kapcsolatos mindennemű közvetlen és közvetett kiadás és bevétel képezi. A közvetett kiadások fejében a vállalat összrezsijének olyan százalékát kell számításba venni, ahány százalékot a közös érdekeltségbe bevont termékek (tevékenység) a vállalat össztermeléséből (összes felhasználásából, össztevékenységéből) képviselnek.
(2) Az elszámolás alapját a vállalat nyereségét terhelő adó és egyéb kötelezettség levonása nélkül kell megállapítani. Ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) Az elszámolás alapjának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat a kiadásokat és költségeket, valamint az ezekre eső közvetett költségeket, amelyek bármelyik fél felróható magatartására vezethetők vissza. Az ilyen kiadásokat és költségeket az a fél köteles megtéríteni, amelyiknek cselekménye vagy mulasztása következtében azok felmerültek. Ezzel ellentétes kikötés semmis.
11. § (1) Ha a külföldi fél a szerződésből eredő valamely fizetési kötelezettségének bírói ítélet, egyezség vagy elismerés ellenére nem tesz eleget, a külkereskedelmi vállalat az ilyen összeg megfizetéséért közvetlenül felel. Ugyanez a kötelezettség terheli a termelő (felhasználó) vállalatot, ha a külföldi felet közvetlenül vagy - a külkereskedelmi vállalat figyelemfelhívása ellenére - közvetve ő választotta.
(2) Ha a külföldi fél kiválasztása közös megegyezéssel történt, vagy a külföldi fél fizetésének elmaradását elháríthatatlan ok idézte elő, ennek kockázatát a felek az eredményben való részesedésük arányában közösen viselik.
12. § (1) A társasági szerződés megszűnik:
a) felmondással,
b) az időtartam lejártával, vagy a feladat teljesítésével (6. § i) pont).
(2) Eltérő megállapodás hiányában a szerződést a naptári év végére, legalább 6 hónappal korábban közölt írásbeli felmondással lehet megszüntetni.
(3) A szerződés megszűnte nem érinti a megszűnés előtt kötött ügyletek érvényességét.
III. Fejezet
Bizományi szerződés
A bizományi szerződés megkötése
13. § (1) A bizományi szerződéssel a belföldi megbízó (a továbbiakban: megbízó) a külkereskedelmi vállalatot (a továbbiakban: bizományos) megbízza azzal, hogy díjazás ellenében, saját nevében, a megbízásban foglalt feltételekkel, a megbízó javára külkereskedelmi szerződést kössön, a bizományos pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízás alapján a külkereskedelmi szakvállalattól elvárható gondossággal eljár a külkereskedelmi szerződés megkötése érdekében.
(2) A külkereskedelmi vállalat bizományi szerződést csak szocialista szervezettel köthet.
(3) A felek hosszabb időre szólóan, előre meg nem határozott ügyletekre bizományi keretszerződést köthetnek.
(4) A szerződéskötést bármelyik fél kezdeményezheti.
14. § (1) A bizományos a megbízó kívánságára köteles bizományi szerződést kötni.
(2) A bizományos a szerződés megkötését csak akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés sértené a külkereskedelmi politika központi irányítása körében kiadott rendelkezéseket. A megtagadás indokoltsága felett keletkezett vita eldöntése a döntőbizottság hatáskörébe tartozik.
(3) A döntőbizottság a bizományi szerződést létrehozhatja:
a) a megbízó kérelmére bármely termék vonatkozásában;
b) a bizományos kérelmére, ha a megbízót szerződéskötési kötelezettség terheli, ideértve azt az esetet is, ha a szerződés megkötésére a 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 24. §-a alapján az alapító szerv utasította;
c) a felek kérelme nélkül szerződéskötési kötelezettség alá eső termékekre, ha ezt a népgazdaság érdeke indokolja.
15. § (1) A szerződés létrejön, ha
a) a felek a megbízást szerződésbe foglalják, vagy
b) a bizományos a megbízást elfogadja, vagy
c) a megbízó a bizományos szerződéskötésre vonatkozó ajánlatát elfogadja.
(2) A szerződés abban az időpontban jön létre, amikor a felek a szerződést aláírják, vagy amikor az előbbi bekezdés b) vagy c) pontjában írt válasznyilatkozat a másik félhez megérkezik.
16. § (1) A bizományos a megbízásra 15 nap alatt köteles elfogadó nyilatkozatot tenni vagy egyébként válaszolni. Ugyanilyen határidőn belül köteles a megbízó a bizományos ajánlatára nyilatkozni; A bizományos ajánlatának minősül az is, ha a bizományos a megbízó felhívására tesz ajánlatot.
(2) Az előző bekezdésben megjelölt határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a megbízás vagy az ajánlat a címzetthez érkezett.
(3) Ha a bizományos a megbízásra határidőben nem ad választ, a szerződés a megbízás szerinti tartalommal létrejön. A bizományos ajánlatára adandó válasz elmulasztásának szerződést keletkeztető hatálya nincs.
(4) A megbízó szerződési nyilatkozatát csak a külkereskedelmi szerződés létrejötte előtt, illetve addig vonhatja vissza, amíg a bizományos a külföldi szerződő félhez kötelező nyilatkozatot nem intézett. A nyilatkozat visszavonása esetén a megbízó köteles a bizományos költségeit megtéríteni.
17. § (1) Ha a felek kellő időben küldött szerződési nyilatkozatai eltérnek, kötelesek az álláspontok egyeztetését megkísérelni.
(2) Ha az egyeztetés eredménytelen marad, a megbízó - a 14. § (3) bekezdése b) pontjában írt esetekben pedig a bizományos is - jogosult a vitát a másik fél egyidejű értesítésével a döntőbizottság elé terjeszteni.
13. § (1) A bizományi szerződés lényeges tartalmához tartozik:
a) a külkereskedelmi szerződés tárgyának meghatározása,
b) a bizományi díj meghatározása.
(2) A felek a külkereskedelmi szerződés feltételeit a bizományi szerződésben meghatározhatják. Egyetértés hiányában a külkereskedelmi szerződés feltételeit a megbízó egyoldalúan határozza meg. A megbízó által egyoldalúan megállapított szerződési feltételeknek a külkereskedelmi szerződés létrehozása során történő érvényesítését a bizományos csak a 14. § (2) bekezdése alapján tagadhatja meg. A megtagadás indokoltsága felett keletkezett vita eldöntése a döntőbizottság hatáskörébe tartozik.
19. § (1) Ha a felek a bizományi szerződésben a külkereskedelmi szerződés tárgyának minőségét nem határozták meg, a bizományos legalább az eladó országában szokásos jó átlagminőséget, ha pedig a szállítási határidőt nem jelölték meg, szállítási határidőként a teljesítés előkészítéséhez szükséges időt követő azonnali időpontot köteles a külkereskedelmi szerződésben meghatározni, feltéve mindkét esetben, ha a körülményekből ésszerűen más nem következik.
(2) Ha a felek nem állapodnak meg abban az árban, amelyen alul a bizományos nem adhat el, illetve amelyen felül nem vásárolhat (limitár), vagy azt a megbízó egyoldalúan nem határozta meg, a bizományosnak az államközi megállapodásban meghatározott áron, ennek hiányában pedig a piacon elérhető igazolt versenyáron kell eladnia, illetve vásárolnia.
(3) A megbízó kívánságára a külkereskedelmi vállalat tájékoztató jelleggel közölni köteles a külkereskedelmi szerződés létrehozatalával és teljesítésével kapcsolatos, a bizományi díjban nem foglalt előrelátható kiadásokat.
20. § A keretszerződésben meg kell határozni a bizományi díjat, valamint azt, hogy a megbízó a kötendő külkereskedelmi szerződések tárgyát mikor és milyen részletességgel köteles közölni.
A felek jogai és kötelezettségei
21. § (1) A bizományos a külkereskedelmi szerződés megkötése és teljesítése érdekében köteles a szocialista szakvállalattól elvárható minden intézkedést megtenni, ennek során a megbízásban foglalt feltételeknek, a megbízó érdekeinek, a nemzetközi kereskedelmi szokásoknak, az államközi szerződéseknek és a mindenkori kereskedelem-és devizapolitikai irányelveknek megfelelően eljárni.
(2) A bizományos a külkereskedelmi szerződés tartalmáról és különösen az annak alapján a megbízót terhelő kötelezettségekről a megbízót a külkereskedelmi szerződés megkötése után azonnal, de legkésőbb oly időben köteles értesíteni, hogy a megbízó a kötelezettségeket teljesíteni tudja.
(3) A bizományos haladéktalanul köteles értesíteni a megbízót minden olyan körülményről, amely a külkereskedelmi szerződés megkötését vagy teljesítését gátolja.
22. § (1) Ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételekkel köti meg a külkereskedelmi szerződést, mint amilyeneket a bizományi szerződésben megállapítottak, a bizományost - a felek ellenkező megállapodása hiányában - az előny 10%-a illeti meg a bizományi díjon felül.
(2) Ha a bizományos a külkereskedelmi szerződést csak a kikötöttnél kedvezőtlenebb feltételekkel tudja megkötni, az eltéréshez - a 29. § (1) bekezdésében írt kivételekkel - a megbízó hozzájárulását kell beszereznie.
(3) Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől a megbízó hozzájárulása nélkül lényegesen eltér és emiatt a megbízónál érdekmúlás következik be, a megbízó a külkereskedelmi szerződést visszautasíthatja. A visszautasításról köteles a bizományost az ok megjelölésével haladéktalanul értesíteni.
(4) A bizományos eladási bizománynál vevőként, vételi bizománynál pedig eladóként saját személyében csak akkor jogosult fellépni, ha ezt a bizományi szerződés megengedi. A bizományi szerződésben ezt csak akkor lehet kikötni, ha a szóban forgó termékre jogszabály szállítási szerződés megkötését engedi.
23. § (1) A bizományos feladatkörébe tartozó minden intézkedést köteles megtenni annak érdekében, hogy a megbízót fenyegető károkat elhárítsa, illetőleg a bekövetkezett károkat enyhítse.
(2) A bizományos köteles a bizományi szerződés alapján harmadik személyekkel kötött szerződések megszegéséből eredő jogok és igények fenntartásához, valamint érvényesítéséhez, továbbá harmadik személyek részéről támasztott igények elhárítása végett szükséges intézkedéseket - ideértve a pervitelt is - megtenni. Ugyanez a kötelezettség terheli a bizományost harmadik személynek szerződésen kívüli károkozása esetében is.
24. § (1) A bizományost tevékenységéért díj illeti meg.
(2) A bizományi díj összegében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a felek szabadon állapodnak meg.
(3) Ha a bizományos a külkereskedelmi szerződést nem tudja létrehozni, csak az ügyre fordított indokolt kiadásainak megtérítésére tarthat igényt.
(4) A bizományi díj importbizomány esetén a külföldi fél teljesítésének arányában, exportbizo-mány esetén pedig olyan arányban jár, amilyen arányban az ellenértéket a megbízó megkapja.
25. § (1) A bizományi díjon felül, illetve annak esedékességétől függetlenül, a megbízó megtéríteni köteles a bizományos általános rezsijében nem foglalt, de a bizományosnál felmerülő és a közösen megállapított más kiadásokat, amelyek az ügylet létrehozásával (ügynöki jutalék), vagy teljesítésével (fuvarozási és szállítmányozási díj, biztosítási díj, minőségi ellenőrzés díja, stb.) merültek fel.
(2) A bizományost a 29. § (2) bekezdésében szabályozott felelősség jogcímén megillető díj mértékét és felszámításának módját a külkereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter együttesen határozzák meg.
26. § (1) Ha a külkereskedelmi szerződés a megbízónak felróható okból nem megy teljesedésbe, a bizományi díj a bizományost megilleti.
(2) Ha a külkereskedelmi szerződés a bizományosnak felróható okból nem teljesül, sem díjra, sem - költségeinek megtérítésére nem tarthat igényt. Ha pedig a teljesítés a külföldi szerződő félnek felróható okból marad el, a bizományos a megbízótól csak költségei megtérítését követelheti, díját pedig akkor, ha a szerződésszegésből eredő kár megtérül.
(3) Ha a külkereskedelmi szerződés nemteljesítése egyik félnek sem róható fel, a bizományos a megbízótól a megbízás teljesítése érdekében felmerült indokolt költségeinek megtérítését követelheti.
27. § (1) A bizományos a megbízóval elszámolni köteles.
(2) A bizományos a bizományi szerződés alapján neki járó összegeket a megbízó javára hozzá érkező összegekből visszatarthatja.
(3) A befolyó összegekről a bizományos 15 napon belül a megbízónak elszámolást köteles adni és ugyanezen időn belül köteles a megbízót megillető összeg átutalása iránt intézkedni.
28. § (1) A megbízó a bizományos által a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges összegeket a bizományos felszólítására oly időben köteles a bizományosnak átutalni, hogy a bizományos az összeget saját fizetési kötelezettségének beállta előtt legalább 15 nappal megkapja. A bizományos a felszólítást oly időben köteles az esedékesség megjelölésével megküldeni, hogy a megbízónak az átutalásra legalább 8 nap álljon rendelkezésére.
(2) A bizományos által már teljesített kiadásoknak megfelelő összeget a megbízó a terhelőlevél hozzá érkezésétől számított 15 napon belül köteles átutalni.
(3) Ha a megbízó fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a bizományosnak napi félezrelék késedelmi kamatot köteles fizetni. Ugyanez a kötelezettség terheli a bizományost, ha a hozzá befolyt és a megbízót illető összegek átutalásával esik késedelembe.
(4) A felek a jogszabályok korlátai között megállapodhatnak abban, hogy a külkereskedelmi szerződés alapján térítendő összegeket a külkereskedelmi szerződésben foglalt időpontoktól eltérő időpontban számolják el.
29. § (1) Ha a bizományos anélkül hozza létre a bizományi szerződésben megállapított feltételeknél kedvezőtlenebb feltételekkel a külkereskedelmi szerződést, hogy ahhoz a megbízó hozzájárulását megszerezte volna, köteles az árkülönbözetet, valamint az eltérés miatt a megbízónál felmerült költségeket megtéríteni, kivéve
a) ha bizonyítja, hogy a külkereskedelmi szerződést a megállapított feltételekkel megkötni nem lehetett, a szerződés megkötésével a megbízót kártól óvta meg és a megbízót idejében értesíteni nem tudta, vagy
b) ha igazolja, hogy az eltérés időközben létrejött államközi egyezmény rendelkezésén alapszik, vagy azt időközben kiadott hatósági utasítás, vagy kereskedelem- vagy devizapolitikai irányelvek megtartása tette indokolttá és a megbízót idejében értesíteni nem tudta.
(2) A bizományos - a 25. § (2) bekezdésében írt módon megállapított díj ellenében - a megbízóval szemben készfizető kezesként felel a külföldi felet elismerés, egyezség vagy bírói ítélet alapján terhelő fizetési kötelezettségeknek a teljesítéséért. Amennyiben a bizományos bármilyen jogcímen magasabb összeget vesz kézhez, ezt a megbízónak átadni köteles.
(3) Nem terheli ez a felelősség a bizományost, ha a külföldi felet közvetlenül, vagy - a külkereskedelmi vállalat figyelemfelhívása ellenére -közvetve a megbízó jelölte ki, vagy ha a megbízó hozzájárult a külkereskedelmi vállalat által előre közölt kockázat vállalásához, kivéve mégis, ha a bizományos ezekben az esetekben a (2) bekezdés szerinti felelősséget kifejezetten elvállalta.
30. § (1) Az igényérvényesítés és a külföldi fél által érvényesített igény elleni védekezés a bizományos feladata. Ezt a megbízó javára és számlájára végzi.
(2) A bizományos köteles a 23. § (2) bekezdésében írt igényérvényesítés vagy védekezés során a külföldi fél közléseit a megbízóhoz továbbítani, a kötendő egyezséggel, a jogorvoslat benyújtásával és a megbízó szakterületéhez tartozó szakkérdésekkel kapcsolatban pedig a megbízó álláspontját kikérni. Köteles kikérni továbbá a bizományos a megbízó nyilatkozatát a külfödi szerződő fél kifogásainak és igényeinek elismerése vonatkozásában is. Amennyiben a bizományos a megbízótól szakértő közreműködését igényli, a megbízó köteles a szakértőt a bizományos rendelkezésére bocsátani.
(3) A megbízó a bizományos felhívására, valamint közléseire köteles részletes álláspontját - a külföldi féllel szemben folytatandó, illetve folytatott eljárás által megkívánt idő alatt, de legkésőbb 30 napon belül - közölni. Amennyiben a megbízó érdemi álláspontját e határidő alatt nem közli, nem kifogásolhatja a bizományos olyan intézkedését, amelynél a megbízó álláspontját - közlés hiányában - nem lehetett figyelembe venni.
31. § (1) Az igényt rendező megállapodásban vagy bírói ítéletben foglalt mindennemű, a bizományos által fizetendő összegeket, ideértve a kamatot és az eljárási költségeket is, továbbá a bizományosnak az eljárással kapcsolatban felmerült minden igazolt költségét a megbízó a bizományosnak megtéríteni köteles.
(2) Ha a pervesztés vagy többletköltség felmerülése a bizományos eljárásjogi mulasztása folytán, vagy azért következett be, mert a bizományos nem képviselte a megbízó által közölt álláspontot, vagy ha a bizományos a megbízó által megállapított egyezségi összegtől a megbízó hátrányára eltér, a megbízó jogosult a bizományos által okozott kárának megtérítését követelni.
A szerződés módosítása és megszüntetése
32. § Megszűnik a bizományi szerződés a) a bizományi szerződés teljesítésével; b) ha a bizományos a megállapított feltételekkel a külkereskedelmi szerződést nem tudja megkötni és a megbízó a bizományos által az ügy jellegének megfelelően megállapított határidőn belül nem közöl újabb feltételeket;
c) a külkereskedelmi szerződés megkötésére kikötött idő eredménytelen elteltével;
d) a felek közös megállapodásával:
e) döntőbizottsági határozat által történő megszüntetéssel;
f) a megbízó által közölt azonnali hatályú felmondással.
33. § (1) A felek a szerződést közös megegyezéssel módosíthatják, vagy megszüntethetik, kivéve, ha a szerződést a döntőbizottság a felek kérelme nélkül hozta létre.
(2) A döntőbizottság a szerződést a 14. § (3) bekezdésében írt keretek között és feltételek esetén módosíthatja vagy megszüntetheti.
(3) A megbízó a bizományi szerződést csak a külkereskedelmi szerződés megkötése előtt, illetőleg csak addig az időpontig szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással, amíg a bizományos a külföldi félhez kötelező nyilatkozatot nem intézett. Ilyen esetben köteles a bizományos költségeit megtéríteni.
IV. Fejezet
Ügynöki megbízás
34. § (1) Ügynöki megbízást csak külkereskedelmi joggal felruházott szervezet adhat, illetve fogadhat el.
(2) Az ügynök feladata az üzletkötő felek összehozása.
(3) Az ügynöki jutalékot a felek állapítják meg.
(4) Az ügynök külön díjazás ellenében elvállalhatja a külkereskedelmi szerződés teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátását.
V. Fejezet
Záró rendelkezések
35. § (1) Azokban a kérdésekben, amelyeket e rendelet nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ez a rendelet 1968. január hó 1-én lép hatályba; rendelkezéseit azokra a szerződésekre kell alkalmazni, amelyek teljesítése az 1968. évi január hó 1. napja után esedékes.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke