44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet

a vállalatok vállalkozási szerződéseiről

I. Általános rendelkezések

1. § Az állami vállalatok, trösztök, egyesülések, közös vállalatok, szövetkezetek, szövetkezetek szervezetei, szövetkezeti vállalatok, társadalmi szervezetek, ezek vállalatai, költségvetési szervek, valamint a vízgazdálkodási társulatok (továbbiakban: vállalatok) között létrejövő vállalkozási szerződésekre e rendelet szabályait kell alkalmazni.

2. § A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó köteles létesítményt, illetőleg egyedi gyártású terméket előállítani, vagy valamely dolgot feldolgozni, átalakítani, megjavítani, vagy munkával elérhető más eredményt szolgáltatni; - a megrendelő kötelet a szolgáltatást átvenni és a díjat megfizetni.

II. Szerződéskötés

1. A szerződés megkötésének általános szabályai

3. § A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály, illetőleg alapfeltételek rendeznek [Ptk. 207. § (1)-(2) bek.].

4. § (1) Aki vállalkozási szerződés kötésére ajánlatot tesz (megrendelést, szerződéstervezetet küld), ajánlatához - ha nyilatkozatában más határidőt nem jelöl meg - a nyilatkozat hatályossá válásától [Ptk. 214. § (1) bek.] számított harminc napig kötve marad. A megrendelő azonban nyilatkozatát a szerződés létrejöttéig - a vállalkozónál felmerült költségek megtérítése mellett - bármikor visszavonhatja.

(2) A megrendelő - a szükséges tájékoztató adatok közlése mellett - a vállalkozót ajánlattételre (szerződéstervezet küldésére) felszólíthatja.

(3) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó - díj ellenében - részletesen kidolgozott műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot küld a megrendelőnek. Ebben az esetben a kötöttség időtartama hatvan nap. A megrendelő az ajánlatot - ellenkező kikötés hiányában - szabadon felhasználhatja.

5. § Ha a felek a szerződés feltételei tekintetében megállapodni nem tudnak, a vita eldöntése végett közös megegyezéssel döntőbizottsághoz, illetve a szerződésből eredő vita eldöntésére egyébként hatáskörrel rendelkező más szervhez fordulhatnak.

2. Szerződéskötési kötelezettség

6. § (1) Ha a vállalkozót szerződéskötési vagy ajánlattételi kötelezettség terheli - ideértve azt az esetet is, ha a szerződés megkötésére a 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 24. §-a alapján utasítást kapott - harminc napon belül köteles a megrendelő felszólítása [4. § (1) bekezdése] alapján ajánlatot tenni (szerződéstervezetet küldeni) vagy a megküldött szerződéstervezetet aláírni.

(2) Ha a vállalkozót szerződéskötési kötelezettség terheli, az ajánlattétel (szerződéstervezet küldésének), illetve a szerződéstervezet aláírásának határidejét és az ajánlati kötöttség időtartamát a felek vagy az alapfeltételek e rendelettől eltérően is meghatározhatják, alapfeltétel a határidőt, illetve az időtartamot kötelezően előírhatja.

(3) A vállalkozó, ha szerződéskötési kötelezettség terheli, a szerződés megkötését csak akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy az sértené a népgazdaság érdekét.

(4) Ha a vállalkozót szerződéskötési kötelezettség terheli, a döntőbizottság, illetve a szerződésből eredő vita eldöntésére egyébként hatáskörrel rendelkező más szerv a felek megállapodásának hiányában a szerződést a megrendelő kívánságára létrehozhatja.

III. A szerződés tartalma

7. § A szerződés lényeges tartalma: a szolgáltatásnak, a vállalkozói díjnak és a teljesítés idejének meghatározása.

8. § A felek a szolgáltatást a műszaki tervekre és a költségvetésre utalással is meghatározhatják.

9. § A vállalkozói díjban - az árszabályozó rendelkezések keretei között - a felek állapodnak meg; a díj mértékét a felek a szolgáltatás eredményétől is függővé tehetik.

IV. Együttműködés - jogok és kötelezettségek

10. § (1) A vállalkozási szerződés megkötése és teljesítése során a feleknek kölcsönösen együttműködve kell eljárniuk. Kötelesek haladéktalanul értesíteni egymást minden olyan körülményről, amely a szerződésnek megfelelő teljesítést veszélyezteti vagy gátolja.

(2) Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, valamennyi vállalkozó köteles - az adott helyzetben általában elvárható módon -a többivel együttműködni. Az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározása végett a megrendelő és a vállalkozók szerződést köthetnek; a többoldalú szerződés megkötését a megrendelő vagy bármelyik vállalkozó kezdeményezheti. Aki együttműködési kötelezettségét megszegi, köteles az ebből eredő kárt vállalkozó társának abban az esetben is megtéríteni, ha szerződéses jogviszony hiányában magatartása szerződésszegésnek nem tekinthető.

11. § (1) Ha a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelő - eltérő megállapodás hiányában - köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.

(2) A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő e kötelezettségét nem teljesíti. Ha a megrendelő e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a vállalkozó - eltérő megállapodás hiányában - elállhat a szerződéstől és a jogosult késedelmére irányadó szabályok szerint kötbért és kártérítést követelhet: A döntőbizottság a szerződést népgazdasági érdekből hatályában fenntarthatja (34. §).

12. § (1) A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. A megrendelő utasítása nem terjedhet ki a munka megszervezésére, s nem teheti a teljesítést terhesebbé.

(2) A felek és az alapfeltételek az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérhetnek.

13. § (1) Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot, vagy pedig célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős.

(2) A vállalkozó elláthat a szerződéstől, ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat alkalmas anyagot. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. Nem folytathatja azonban a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértéséhez, vagy az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetéséhez vezetne.

14. § (1) A megrendelő a munkás és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti.

(2) Alapfeltétel ellenőrzési kötelezettséget állapíthat meg és kötelezően előírhatja azt, hogy az ellenőrzésnek mire kell kiterjednie. A vállalkozót a szerződésszegés következményei alól nem mentesíti azonban az a körülmény, hogy a megrendelő ellenőrzési kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tett eleget.

V. Teljesítés

15. § Ha a szolgáltatás természetéből vagy rendelteléséből más nem következik, a teljesítés helye a megrendelő székhelye (telepe).

16. § A vállalkozó - a megrendelő beleegyezése nélkül - a szerződésben meghatározott teljesítési időpont, illetve a teljesítési határidő kezdete előtt nem teljesíthet.

17. § Ha a szolgáltatás természetéből más nem következik, a szolgáltatás oszthatatlan.

13. § A vállalkozó jogosult alvállalkozó igénybevételére.

19. § Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a megrendelő a díjat a vállalkozási szerződés teljesítésekor, számla benyújtása alapján köteles megfizetni. Ha a megrendelő részteljesítést elfogad, a díj arányos részét köteles megfizetni.

20. § (1) A vállalkozó a megrendelőtől a pénzügyi fedezet előzetes biztosítását kérheti, ha a díj időben való kifizetése veszélyeztetve van különösen azáltal, hogy

a) a megrendelőnek pénzügyi fedezethiány miatt a vállalkozóval szemben kiegyenlítetlen tartozása van, vagy

b) egy éven belül előfordult, hogy a megrendelő esedékes tartozását pénzügyi fedezet hiánya miatt kellő időben nem tudta kiegyenlíteni.

(2) A vállalkozó a szolgáltatást mindaddig visszatarthatja, amíg a megrendelő a fedezetet nem biztosítja. A fedezet biztosítására adott megfelelő határidő eredménytelen eltelte után a vállalkozó a szerződéstől elállhat.

VI. Szerződésszegés

21. § (1) Aki a vállalkozási szerződést megszegi, köteles kötbért és kártérítést fizetni, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(2) A szerződésszegő magatartásának megítélése során a vállalatok általában fennálló lehetőségeiből és a velük szemben támasztható követelményekből kell kiindulni.

(3) A felelősség alól nem mentesít az a körülmény, hogy a szerződésszegést a vállalat felügyeleti szervének intézkedése vagy mulasztása okozta.

(4) Aki szolgáltatáshoz mást (alvállalkozót, közreműködőt) vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős.

(5) Alapfeltétel a vállalkozó felelősségét korlátozhatja.

1. Késedelem

22. § Aki késedelembe esik, szerződésszegése egyéb következményeinek (21. § és Ptk. 298-304. §-ai) viselése mellett köteles a teljesítésre haladéktalanul megfelelő póthatáridőt vállalni. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a közölt póthatáridő nem megfelelő, a másik fél a vita eldöntésére hatáskörrel rendelkező szervtől póthatáridő megállapítását kérheti.

2. Hibás teljesítés

23. § (1) Ha a szolgáltatásban az átadáskor nincsenek meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságok, a megrendelő kijavítást vagy díjleszállítást követelhet.

(2) Ha a vállalkozó a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a megrendelő a hibát a vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

(3) A vállalkozó a kijavítás vagy díj leszállítás helyett a munkát újból elvégezheti, kivéve, ha ez olyan időpontban fejeződnék be, amikor a megrendelőnek a teljesítés már nem áll érdekében.

(4) Alapfeltétel az (1)-(3) bekezdésekben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.

(5) Ha a megrendelő a hibás szolgáltatást átveszi - eltérő megállapodás hiányában -, a díj arányos részét visszatarthatja.

(6) A megrendelő - eltérő megállapodás hiányában - a választott szavatossági jogról másik szavatossági jog érvényesítésére áttérhet.

24. § Ha a szolgáltatás az átadáskor a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, és megfelelően vagy kellő időre, illetve gazdaságosan ki sem javítható (alkalmatlan szolgáltatás), a megrendelő a munka újból való elvégzését követelheti. Ha ez a megrendelőnek nem áll érdekében, a megrendelő a szerződéstől elállhat. A munka újból való elvégzésének kötelezettségét alapfeltétel korlátozhatja.

25. § (1) A megrendelő a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles a vállalkozóval kifogását közölni. A közlés késedelméből eredő kárért felelős.

(2) Eltérő megállapodás hiányában a hibás teljesítésből eredő szavatossági jogok (23-24. §) elévülési ideje az átvételtől számított hat hónap, illetve alkalmatlanság esetében három év. Alapfeltétel eltérően rendelkezhet, az elévülési időt kötelezően is előírhatja.

(3) Hibás teljesítés esetén a megrendelő kárának megtérítését abban az esetben is követelheti, ha az elévülési idő eltelte után a kár olyan minőségi hiba miatt következett be, amelyre vonatkozó kifogását a megrendelő a vállalkozóval az elévülési időn belül közölte.

(4) Az alvállalkozó hibás teljesítése alapján a vállalkozó mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a vállalkozó a megrendelővel szemben a (2), illetve (3) bekezdés alapján helytállni tartozik.

26. § Ha a munka végzése során a körülmények arra engednek következtetést, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat [Ptk. 393. § (2) bek.].

3. Jótállás

27. § A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozót jótállás terheli (Ptk. 248. §).

4. A teljesítés lehetetlenülése

28. § (1) Ellenkező megállapodás hiányában a vállalkozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult mű újbóli előállítására, a megrendelő pedig annak átvételére nem köteles [Ptk. 396. § (2) bek.].

(2) Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és

a) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg;

b) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;

c) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyhez a felszabadult idő felhasználásával másutt jutott vagy nagyobb nehézség nélkül juthatott volna.

(3) Alapfeltétel eltérően rendelkezhet.

29. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott mű tekintetében a kárveszély a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályok szerint oszlik meg a megrendelő és a vállalkozó között [Ptk. 396. § (1) bek.].

(2) Eltérő megállapodás hiányában a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagokban és eszközökben esett kár viselésére az általános szabályokat kell alkalmazni [Ptk. 396. § (3) bek.].

5. Kötbér

30. § (1) A kötbér a kikötött ellenszolgáltatás után jár.

(2) A törvényes kötbér mértéke a következő:

a) késedelem esetén napi egynegyed ezrelék (1/4%o), két hónapot meghaladó késedelem esetén napi fél ezrelék (1/2%0), legfeljebb azonban nyolc százalék (8%);

b) a szerződésszerű teljesítéshez szükséges, jogszabályban vagy a szerződésben megállapított adatszolgáltatás, illetve közbenső intézkedés késedelme vagy elmaradása esetén napi egynyolcad ezrelék (1/8%o), legfeljebb azonban négy százalék (4%o);

c) hibás teljesítésnél, ha a megrendelő kijavítást vagy a munka újból való elvégzését igényli, a késedelemre megállapított mérték - egyéb esetben öt százalék (5%);

d) nem teljesítés, lehetetlenülés (meghiúsulás) esetében nyolc százalék (8%).

(3) Mentesül a vállalkozó a hibás teljesítés miatt fizetendő kötbér alól, ha a kifogás kézhezvételétől számított 15 napon belül, illetve a teljesítési határidő előtt a javítást, illetve az új szolgáltatást teljesíti.

(4) A felek a törvényesnél magasabb kötbért is kiköthetnek, valamint egyéb szerződésszegés esetére is kiköthetnek kötbért. Alapfeltétel a kötbér alapja és mértéke tekintetében eltérően rendelkezhet.

31. § (1) A kötbér esedékessé válik:

a) késedelem esetén: amikor a késedelem megszűnik, vagy a póthatáridő lejár, vagy a kötbér eléri a legmagasabb mértékét;

b) hibás teljesítés esetén: a kifogás közlésével [25. § (2) bekezdés];

c) a szerződésszegés egyéb eseteiben: amikor a fél a másik fél szerződésszegéséről tudomást szerez.

(2) Késedelem esetén a megrendelő - amennyiben ehhez érdeke fűződik - még az esedékesség előtt kötbérkövetelésének megállapítását kérheti.

(3) Ha a fél póthatáridőben nem teljesít, kötbérfizetési kötelezettsége a póthatáridő elteltével újrakezdődik.

6. Igényérvényesítési kötelezettség

32. § (1) Ha a megrendelő a díjat részben vagy egészben költségvetési juttatásból fizeti ki, a szerződésszegésen alapuló jogok érvényesítése kötelező.

(2) Nem köteles a fél jogának érvényesítésére:

a) ha a rendelkezésre álló adatok alapján meggyőződést szerzett arról, hogy a szerződésszegés olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a másik fél nem felelős, vagy

b) ha a szerződéssel elérni kívánt cél a szerződésszegés ellenére megvalósult vagy előreláthatólag megfelelően megvalósul, vagy a szerződésszegés a felek együttműködése szempontjából jelentéktelen,

c) ha valamelyik szerződő fél mezőgazdasági termelőszövetkezet, szövetkezeti társulás vagy egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet.

VII. A szerződés módosítása és megszűnése

33. § A felek a szerződést megállapodással bármikor módosíthatják, megszüntethetik vagy felbonthatják.

34. § Ha a vállalkozó a szerződés megkötésére köteles volt, a döntőbizottság, illetve a vita eldöntésére hatáskörrel rendelkező más szerv a létrejött szerződést a népgazdaság érdekében módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja.

35. § (1) A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni (Ptk 392. §).

(2) Ha a megrendelő a szerződéstől azért állt e, mert a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelőnek már nem áll érdekében, a megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kötbért és kártérítést követelhet.

VIII. Záró rendelkezések

36. § (1) Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a rendelet nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyv XXXV. fejezetét, valamint általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A csekély értékű vállalkozási szerződésekre - eltérő megállapodás hiányában - a Polgári Törvénykönyv XXXIV. fejezetének szabályai az irányadóak. Alapfeltétel értékhatárt állapíthat meg.

37. § A megrendelő a vállalkozó szolgáltatása révén tudomására jutott új elgondolást vagy megoldást - a vállalkozó hozzájárulása nélkül - mással nem közölhet.

38. § A vállalkozási szerződéssel kapcsolatban a teljesítést megelőzően felmerülő viták eldöntése végett - a kötelező szerződéskötésre vonatkozó 6. § (4) bekezdésének és 34. §-nak az esetét kivéve a felek választott bírósághoz fordulhatnak.

39. § (1) A kötelező szerződéskötésre, az együttműködési kötelezettségre, a szerződésszegésre vonatkozó, valamint a 34-35. §-ban és a 38. §-ban foglalt szabályoktól eltérésnek csak annyiban van helye, amennyiben az egyes rendelkezések ezt kifejezetten megengedik.

(2) Export céljára kötött szerződésnél - amennyiben ez a külkereskedelmi szerződésre irányadó jog rendelkezései folytán indokolt - a felek a rendelettől az (1) bekezdésre tekintet nélkül eltérhetnek.

40. § Az alapfeltételektől a felek eltérhetnek, kivéve

a) azokat a szabályokat, amelyek e rendelet kötelező rendelkezéseinek (39. §) részleteit határozzák meg,

b) azokat a szabályokat, amelyeket alapfeltétel e rendelet alapján kötelezően meghatároz.

41. § (1) Az alapfeltételeket a vállalkozás tárgya szerint illetékes miniszter az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben állapítja meg és teszi közzé.

(2) A vitás kérdésekben be kell szerezni a Központi Gazdasági Döntőbizottság elnökének indokolt állásfoglalását.

42. § (1) Ha a szerződés tárgya kutatás vagy műszaki fejlesztési feladat megoldása (gyártmány- vagy gyártásfejlesztés, kísérleti létesítmény):

a) eltérő megállapodás hiányában a szerződés megszegése esetére kötbérfizetési kötelezettség nem áll fenn,

b) a felek a szerződésszegés esetére járó igényeket a rendelettől eltérően határozhatják meg. Nem zárható ki a felelősség a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás miatt.

(2) Az előző bekezdésben említett szerződésekkei kapcsolatos bármilyen vita eldöntése végett a felek választott bírósághoz fordulhatnak.

(3) Felhatalmazást kap az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, hogy az érdekelt miniszterek bevonásával a vállalatok között kutatási tevékenységre létrejövő - vállalkozási és egyéb típusú - szerződésekre alapfeltételt (szerződésmintát) állapítson meg és közzétegyen. Ettől az alapfeltételtől a felek eltérhetnek.

43. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban vállalkozási szerződést kötnek és e megkötendő szerződés teljesítésének biztosítása céljából a vállalkozó meghatározott időszakra kapacitásának egy részét a megrendelő számára fenntartja (kapacitásfoglalási szerződés).

(2) A fenntartott kapacitás erejéig a feleket a szerződésben megszabott időhatárok között kölcsönös szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) A szerződésszegéssel érintett érték három százalékát (3%-át) köteles megfizetni az a fél, akinek hibájából vagy érdekkörében felmerült ok miatt a vállalkozási szerződés megkötése meghiúsult; a felek eltérő mértékben is megállapodhatnak. A szerződésszegő féltől a másik fél az ezt meghaladó kárának megtérítését is követelheti.

(4) Ha a felek a kapacitásfoglalási szerződés alapján kötendő vállalkozási szerződés feltételei tekintetében megállapodni nem tudnak, a döntőbizottság a felek kérelmére a szerződés vitás feltételeit meghatározhatja és a szerződést létrehozhatja.

44. § Ez a rendelet 1968. január 1. napján lép hatályba; hatálybalépése a már megkötött szerződéseket nem érinti.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese