Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

45/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet

a döntőbizottságokról és a döntőbizottsági eljárásról szóló 15/1962. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról és kiegészítéséről

1. § A döntőbizottságokról és a döntőbizottsági eljárásról szóló 15/1962. (V. 6.) Korm. rendelettel (az alábbiakban: R.) szabályozott döntőbizottság elnevezése gazdasági döntőbizottságra változik.

2. § Az R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § A gazdasági döntőbizottság feladata az állami, a szövetkezeti és a társadalmi szervezetek között a gazdasági tevékenységük során létrejött szerződésekből keletkezett, valamint egyéb polgári jogi vonatkozású viták, úgyszintén a jogszabály rendelkezése szerint döntőbizottsági eljárásra tartozó más ügyek eldöntése."

3. § Az R. 2. és 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § A gazdasági döntőbizottsági szervezet a Központi Gazdasági Döntőbizottságból és a fővárosban, valamint a megyék székhelyén szervezett gazdasági döntőbizottságokból áll.

3. § A gazdasági döntőbizottságok felett a felügyeletet az igazságügyminiszter gyakorolja."

4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"4. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, gazdasági döntőbizottsági útra tartoznak:

a) a szerződéskötési kötelezettség körében, továbbá ha a felek közös megegyezéssel fordulnak döntés végett a gazdasági döntőbizottsághoz, a szerződéskötési kötelezettség körén kívül is a szerződés megkötése, módosítása, felbontása vagy megszüntetése tekintetében keletkezett vitás ügyek (szerződési ügyek);

b) az állam, az állami gazdálkodó szervezetek és az állami költségvetési szervek, valamint a szövetkezetek, a szövetkezetek szövetségei és központjai, a szövetkezeti vállalatok, vízgazdálkodási társulatok, továbbá a társadalmi szervezetek - a továbbiakban mindezek: szervezetek - között keletkezett szerződésszegési és egyéb polgári jogi vonatkozású vitás vagyoni ügyek.

(2) Gazdasági döntőbizottsági útra tartoznak továbbá a külön jogszabályban meghatározott egyéb ügyek."

5. § Az R-nek a 31/1964. (XII. 8.) Korm. rendelettel módosított 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5. § (1) A 4. §-ban felsorolt ügyek közül - ha jogszabály kivételt nem tesz - nem tartoznak gazdasági döntőbizottsági eljárásra

a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek (társulások), a halászati termelőszövetkezetek és a hegyközségek, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek társadalmi szervezetei, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti közös vállalkozások, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti vállalatok ügyei;

b) azok a társadalombiztosítási ügyek, amelyek társadalombiztosítási járulék vagy megtérítési igény megfizetésére irányulnak;

c) a posta és a rádió szolgáltatásaiért, továbbá a helyiség és terület bérletéért, valamint a közüzemek (villamos-, víz-, gázművek stb.) nem közvetlenül a termelés céljára biztosított szolgáltatásaiért járó díjak, illetve vasúti fuvarköltség iránt indított ügyek;

d) a szerződésen kívül okozott kár megtérítésére irányuló ügyek;

e) a nemzetközi árufuvarozási szerződésből eredő ügyek.

(2) Az (1) bekezdés kizáró rendelkezése nem terjed ki az a)-d) pontokban felsorolt ügyek közül azokra, amelyekben az egyik fél a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyminisztérium Büntetésvégrehajtási Országos Parancsnoksága, vagy ezek felügyelete alá rendelt szervezet, vagy a Munkásőrség, továbbá azokra az ügyekre, amelyek egyébként honvédelmi vonatkozásúak.

(3) A gazdasági döntőbizottsági eljárás alól kivett ügyekben - amennyiben jogszabály nem utalja azokat más eljárásra - a bíróságok járnak el."

6. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § (1) A Központi Gazdasági Döntőbizottság hatáskörébe tartoznak

a) azok a külkereskedelmi vonatkozású ügyek, amelyekben legalább az egyik fél külkereskedelmi tevékenységet folytató szervezet;

b) azok az ügyek, amelyekben az egyik fél a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyminisztérium Büntetésvégrehajtási Országos Parancsnoksága, vagy ezek felügyelete alá rendelt szervezet, vagy a Munkásőrség, továbbá azok az ügyek, amelyek egyébként honvédelmi vonatkozásúak;

c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb ügyek.

(2) A Központi Gazdasági Döntőbizottság hatáskörébe tartoznak továbbá azok az ügyek, amelyekben az eljárás tárgyának értéke (15. §)

a) szerződési ügy esetében az egymillió forintot,

b) egyéb ügyben pedig a százezer forintot meghaladja."

7. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § A megyei (fővárosi) gazdasági döntőbizottságok hatáskörébe tartoznak a gazdasági döntőbizottsági útra utalt ügyek közül azok, amelyek a 6. § értelmében nem tartoznak a Központi Gazdasági Döntőbizottság hatáskörébe."

8. § Az R. 10. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"10. § (1) A megyei (fővárosi) gazdasági döntőbizottságok hatáskörébe tartozó ügyekben az eljárásra annak a gazdasági döntőbizottságnak van általános illetékessége, amelynek területén az alperes székhelye van. Ha az alperes működési köre Pest megye területére terjed ki, székhelye azonban a fővárosban van, e rendelkezés alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye a megye területén volna.

(2) A Fővárosi Gazdasági Döntőbizottság kizárólagos illetékessége alá tartoznak

a) a bankszerű műveletekből keletkezett azok az ügyek, amelyekben az egyik fél állami bank;

b) a vasúti fuvarozási ügyek."

9. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"12. § Ha az ügyek egymással összefüggnek:

a) a Központi Gazdasági Döntőbizottság a hatáskörébe tartozó üggyel együtt a megyei (fővárosi) gazdasági döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyet is eldöntheti;

b) a megyei (fővárosi) gazdasági döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyben több alperes ellen az eljárást bármelyik alperes szerint illetékes megyei (fővárosi) gazdasági döntőbizottság előtt meg lehet indítani, továbbá a megyei (fővárosi) gazdasági döntőbizottság az előtte folyó eljárás keretében az illetékessége alá tartozó üggyel együtt más megyei (fővárosi) gazdasági döntőbizottság illetékessége alá tartozó ügyet is eldöntheti; a Fővárosi Gazdasági Döntőbizottság kizárólagos illetékessége alá tartozó ügyet azonban a megyei gazdasági döntőbizottság illetékessége alá és a fővállalkozót az alvállalkozó szerint illetékes gazdasági döntőbizottság illetékessége alá vonni nem lehet."

10. § Az R. 13. §-a után a következő 13/A. §-t kell beiktatni:

"13/A. § Azokban a szerződési ügyekben is, amelyeket a felek közös megegyezéssel terjesztenek a gazdasági döntőbizottság elbírálása alá (alávetés), e rendelet hatásköri szabályai irányadók; az illetékességi szabályoktól azonban a felek megállapodásukban eltérhetnek."

11. § Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) Az eljárás tárgyának értéke szerződési ügyekben a vitás szolgáltatás értéke, egyéb ügyekben pedig - ideértve a kötbérügyeket is -a keresettel érvényesített követelés összege (értéke)."

12. § Az R. 44-48. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Fellebbezés

44. § (1) Az elsőfokon eljáró gazdasági döntőbizottság határozata, valamint végzése ellen a felek bármelyike vagy a szavatos (beavatkozó) a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt fellebbezéssel élhet.

(2) Nincs helye fellebbezésnek,

a) ha a fellebbezési érték [ (3) bekezdés] a tízezer forintot nem éri el, továbbá

b) az eljárást irányító végzés ellen.

(3) A fellebbezési érték annak a szolgáltatásnak, követelésnek vagy más jognak, illetőleg a szolgáltatás, követelés vagy más jog azon részének az összege (értéke), amelyre nézve a jogosult fellebbezéssel élt.

(4) A tanú, a szakértő, a fél képviselője, illetőleg dolgozója a határozat (végzés) őt érintő rendelkezését [34. § (5) bek., 52. § stb.] értékre tekintet nélkül támadhatja meg fellebbezéssel.

45. § (1) A fellebbezést az eljárt gazdasági döntőbizottsághoz írásban kell benyújtani annyi példányban, ahány fél és szavatos (beavatkozó) az eljárásban részt vesz.

(2) A fellebbezésnek szabatosan meg kell jelölnie a megtámadott határozatot (végzést), továbbá hogy a fellebbező azt mennyiben és milyen okból támadja meg.

Igazolás

46. § (1) A fellebbezés benyújtására megszabott határidő vétlen elmulasztása esetén igazolásnak van helye. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc nap alatt kell a gazdasági döntőbizottsághoz benyújtani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a fellebbezésre jogosultnak tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével kezdődik. A határozat (végzés) kézbesítésétől számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek valószínűvé teszik, hogy a fellebbezésre jogosult a határidőt vétlenül mulasztotta el. Az igazolási kérelemmel együtt az elmulasztott fellebbezést is be kell nyújtani.

(3) Az igazolási kérelem felett a fellebbezési döntőbizottság határoz.

A fellebbezés elintézése

47. § (1) A fellebbezés felett a Központi Gazdasági Döntőbizottság, mint fellebbezési döntőbizottság határoz. A fellebbezést háromtagú tanács bírálja el.

(2) A fellebbezést tárgyalás kitűzése nélkül kell elintézni. A fellebbezési tanács vezetője azonban tárgyalás tartását rendelheti el, ha az fontos okból - pl. bizonyítás kiegészítése céljából - szükségesnek mutatkozik.

48. § (1) A fellebbezési döntőbizottság az elkésett, meg nem engedett, vagy alaptalan fellebbezést elutasítja, egyébként pedig a megtámadott határozatot egészen vagy részben hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz, vagy elrendeli a megadott irányelvek szerint az ügy újratárgyalását.

(2) Ha az ügyben (egyesített ügyekben) több felperes vagy alperes vesz részt és az ügy velük szemben csak egységesen bírálható el, a fellebbezési döntőbizottság csak az egyik fél vagy szavatos (beavatkozó) által - a határozat őt érintő része ellen - benyújtott fellebbezés alapján a határozat meg nem támadott, de a megtámadott résszel összefüggő rendelkezéseit is felülbírálhatja és az előbbi bekezdés szerint járhat el."

13. § Az R. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés sek lépnek:

"A határozat megsemmisítése

49. § (1) A Központi Gazdasági Döntőbizottság elnöke megsemmisítheti bármelyik gazdasági döntőbizottság jogerős határozatát (végzését) és az ügynek megadott irányelvek szerinti újratárgyalását rendelheti el, ha

a) a határozat (végzés), illetőleg az ezt megelőző eljárás jogszabályba ütközik, vagy a népgazdaság érdekeit jelentősen sérti, vagy pedig

b) az ügy érdemére vonatkozó olyan döntő bizonyíték áll rendelkezésre, amelyet a fél az eljárás során önhibáján kívül nem érvényesített.

(2) A határozat (végzés) fellebbezésére nyitva álló határidő lejártától számított hat hónap eltelte után hivatalból megsemmisítésnek helye nincs.

(3) Az ügyészi óvás tekintetében fennálló rendelkezéseket az ebben a §-ban foglaltak nem érintik."

14. § Az R. 50. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Jogerő

50. § (1) A gazdasági döntőbizottsági eljárásban hozott, fellebbezéssel megtámadható elsőfokú határozat és végzés jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá lesz, ha

a) a jogosultak fellebbezési jogukról lemondanak,

b) az ellen fellebbezést az arra nyitva álló határidőn belül a jogosult nem terjesztett elő.

(2) Az eljáró gazdasági döntőbizottságnak azt, hogy a határozat (végzés) jogerős és végrehajtható, ha ez már a közléssel bekövetkezik, magában a határozatban (végzésben), egyébként pedig külön végzéssel kell kimondania.

(3) A kellő időben benyújtott fellebbezésnek a határozat (végzés) jogerőre emelkedésére halasztó hatálya van. Az egyik jogosult fellebbezésének hatálya azonban a többi jogosultra nem terjed ki, kivéve ha az ügyben több felperes vagy alperes vesz részt és az ügy velük szemben csak egységesen bírálható el [48. § (2) bek.]. A határozat (végzés) egyik része ellen használt fellebbezés a meg nem támadott rész jogerőre emelkedését nem gátolja.

(4) Az eljáró gazdasági döntőbizottság a határozatot - egészen vagy részben - a fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja, ha azt a vitás ügy természete vagy egyéb fontos körülmény indokolja.

(5) A fellebbezési eljárásban hozott határozat (végzés) jogerős.

A határozat végrehajtása

50/A. § (1) Ha a végrehajtható határozat pénz fizetésére vonatkozik és a kötelezett a teljesítési határidő alatt fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a jogosított a határozat kiadványának csatolásával követelését azonnali beszedési megbízással érvényesítheti.

(2) Ha a megítélt követelést az előző bekezdés szerint érvényesíteni nem lehet, a határozat végrehajtására a bírósági végrehajtás szabályai irányadók."

15. § Az R. 51. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A végrehajtás felfüggesztése

51. § (1) Előzetes végrehajthatóság esetében a fellebbezési döntőbizottság, a határozat megsemmisítése iránt hivatalból indított eljárás során pedig a Központi Gazdasági Döntőbizottság elnöke a végrehajtást indokolt esetben a jogorvoslati eljárás befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti.

(2) Az 50/A. § (2) bekezdése esetében a végrehajtás felfüggesztése végett a végrehajtási lapot kiállító bírósághoz kell fordulni."

16. § (1) Ez a rendelet 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) Ennek a rendeletnek a rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a hatálybalépte előtt a korábbi jogszabály alapján előterjesztett felülvizsgálati kérelmet fellebbezésnek kell tekinteni és afelől a Központi Gazdasági Döntőbizottság, mint fellebbezési döntőbizottság határoz.

(3) E rendelet hatályba lépésével az R. 7., 8. és 11. §-a, 15. §-ának (4) bekezdése, 16. §-ának (2), (3) és (4) bekezdése, 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 38. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, 42. §-ának (4) bekezdése, az 55. §-ának (5) bekezdése, valamint az 57. §-a hatályát veszti.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese