15/1962. (V. 6.) Korm. rendelet

a döntőbizottságokról és a döntőbizottsági eljárásról

A döntőbizottság feladata

1. § (1) A döntőbizottság feladata az állami, a szövetkezeti és a társadalmi szervezetek között keletkezett polgári jogi vonatkozású viták, úgyszintén a szállítási alapfeltételek tekintetében keletkezett viták eldöntése, ezáltal, valamint a hiányosságok feltárása útján a szocialista törvényesség, a terv-, a szerződési és a pénzügyi fegyelem, az együttműködés és az önálló gazdaságos elszámolás megerősítése, a társadalmi tulajdon védelme és az egyéni felelősség érvényesülésének fokozása,

(2) A döntőbizottság a vitás ügyeket a jogszabályok - ideértve a szállítási alapfeltételeket -- jóváhagyott tervek és a Magyar Népköztársaság politikájának általános elvei alapján dönti el.

A döntőbizottsági szervezet

2. § (1) Döntőbizottság működik a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, valamint egyes minisztériumok és országos hatáskörű szervek, továbbá a Budapest fővárosi, a megyei és egyes megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága mellett.

(2) Azokban az ügyekben, amelyek egyébként a megyei jogú városi döntőbizottságok hatáskörébe és illetékessége alá tartoznának, ezek megszervezéséig a megyei döntőbizottságok járnak el.

(3) A Kormány mellett szervezett döntőbizottság elnevezése: Központi Döntőbizottság. A Központi Döntőbizottság különleges szerve az Építőipari Számlafelülvizsgáló Döntőbizottság. A többi döntőbizottság elnevezése annak a hatóságnak az elnevezéséhez igazodik, amely mellett a döntőbizottság működik (például Könnyűipari Döntőbizottság, Pest Megyei Döntőbizottság).

3. § (1) A döntőbizottság azon szerv vezetőjének közvetlen felügyelete alá tartozik, amely mellett működik.

(2) A Központi Döntőbizottság elnökét és helyetteseit a Kormány, többi tagját pedig az elnök nevezi ki. A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek mellett létesített döntőbizottságok (a továbbiakban: ágazati döntőbizottságok) vezetőit és más tagjait a szerv vezetője, a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi döntőbizottságok (a továbbiakban: helyi döntőbizottságok) vezetőit a tanács végrehajtó bizottsága, többi tagját pedig a döntőbizottság vezetője nevezi ki.

(3) A helyi döntőbizottságok vezetőinek kinevezéséhez, áthelyezéséhez, munkaviszonyuk megszüntetéséhez és ellenük fegyelmi eljárás indításához a Központi Döntőbizottság elnökének kezdeményezése vagy hozzájárulása szükséges.

A döntőbizottsági eljárásra tartozó ügyek

4. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, döntőbizottsági útra tartoznak:

a) a tervszerződések megkötése, módosítása, felbontása vagy megszüntetése tárgyában keletkezett vitás ügyek (szerződési ügyek);

b) az állam, az állami vállalatok, az egyéb állami gazdálkodó szervek, az állam tulajdonában

álló kereskedelmi társaságok és az állami költségvetési szervek, valamint a szövetkezetek, a szövetkezetek szövetségei és központjai, a szövetkezeti vállalatok, továbbá a társadalmi szervezetek - a továbbiakban mindezek: szervezetek - között keletkezett szerződésszegési és egyéb polgári jogi vonatkozású vitás vagyoni ügyek.

A döntőbizottsági eljárás alól kivett ügyek

5. § (1) A 4. §-ban felsorolt ügyek közül - az alábbi (2) bekezdésben foglalt kivételekkel -nem tartoznak döntőbizottsági eljárásra

a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek (társulások), a halászati termelőszövetkezetek és a hegyközségek ügyei;

b) azok a társadalombiztosítási ügyek, amelyek társadalombiztosítási járulék vagy megtérítési igény megfizetésére irányulnak;

c) a posta és a rádió szolgáltatásaiért, továbbá a közüzemeknek (villamos-, víz-, gázművek stb) nem közvetlenül a termelés céljára biztosított szolgáltatásaiért járó díjak iránt indított ügyek;

d) ingatlan bérletével vagy kezelésével kapcsolatos ügyek;

e) ugyanazon középfokú irányító szerv alá tartozó vállalatok és szövetkezetek között felmerült ügyek;

f) a szerződésen kívül okozott kár megtérítésére irányuló ügyek;

g) eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a bankszerű műveletekből keletkezett azok az ügyek, amelyekben az egyik fél állami bank;

h) a nemzetközi vasúti és légi árufuvarozási szerződésből eredő ügyek.

(2) Az (1) bekezdés kizáró rendelkezése nem terjed ki az a)-f) pontokban felsorolt ügyek közül azokra, amelyekben az egyik fél a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium vagy e minisztériumok felügyelete alá rendelt szervezet vagy a Munkásőrség, továbbá azokra az ügyekre, amelyek egyébként honvédelmi vonatkozásúak.

(3) Ha a (2) bekezdés esete nem áll fenn, az ugyanazon középfokú irányító szerv alá tartozó vállalatok és szövetkezetek között felmerült ügyekben - gazdasági igazgatási jogkörében -a középfokú irányító szerv vezetője dönt. A döntőbizottsági eljárás alól kivett ügyekben -amennyiben jogszabály nem utalja azokat más eljárásra - a bíróságok járnak el.

(4) A vasúti fuvarozási szerződésből keletkezett, kétszáz forint értékhatárt el nem érő ügyekben végérvényesen a vasút határoz,

A Központi Döntőbizottság hatásköre

6. § (1) A Központi Döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak:

a) a szállítási alapfeltételek megállapításával, módosításával és hatályon kívül helyezésével kapcsolatos viták;

b) a különböző felügyeleti szervek (56. §) alá rendelt felek között felmerült azok a külkereskedelmi vonatkozású ügyek, amelyekben az egyik fél külkereskedelmi szervezet, kivéve a Közlekedés- és Postaügyi Döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe utalt fuvarköltség-ügyeket [8. § (2) bek.];

c) azok az ügyek, amelyekben az egyik fél a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium vagy e minisztériumok felügyelete alá rendelt szervezet vagy a Munkásőrség, továbbá a honvédelmi vonatkozású ügyek.

(2) A Központi Döntőbizottság hatáskörébe tartoznak továbbá a különböző felügyeleti szervek alá rendelt felek között felmerült azok az ügyek, amelyekben az eljárás tárgyának értéke (15. §)

a) szerződési vagy kötbérügy esetében az egymillió forintot;

b) egyéb ügy esetében pedig a háromszázezer forintot meghaladja,

feltéve, hogy az eljárás nem tartozik valamelyik más döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe [8. § (2) és 9. § (1) bek.]

7. § A Központi Döntőbizottság, a Budapest Fővárosi Döntőbizottság, valamint a Pest Megyei Döntőbizottság elé tartozó építőipari elszámolási ügyekben a Központi Döntőbizottság különleges szerve, az Építőipari Számlafelülvizsgáló Döntőbizottság jár el.

Az ágazati döntőbizottságok hatásköre

8. § (1) Az ágazati döntőbizottságok [3. § (2) bek.] hatáskörébe tartoznak az ugyanazon minisztérium vagy országos hatáskörű szerv felügyelete (56. §) alá rendelt felek között felmerült ügyek.

(2) A vasúti fuvarozási szerződésből keletkezett fuvarköltség-ügyek [208/1951. (XII. 9.) MT rendelet melléklete 34. cikkének 2. §-a] a Közlekedés- és Postaügyi Döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a kocsiálláspénz tekintetében keletkezett, valamint a 6. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a Központi Döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre.

A helyi döntőbizottságok hatásköre és illetékessége

9. § (1) A helyi döntőbizottságok [3. § (2) bek.] kizárólagos hatáskörébe tartoznak - tekintet nélkül az eljárás tárgyának értékére - a főváros, a megye, illetőleg a megyei jogú város területén működő tanács (tanácsok) felügyelete alá rendelt felek között felmerült ügyek. Ez a rendelkezés nem érinti az Építőipari Számlafelülvizsgáló Döntőbizottság hatáskörét (7. §), valamint a Központi Döntőbizottságnak az ügyek összefüggésén alapuló hatáskörét (12. § a) pontja).

(2) A helyi döntőbizottság hatáskörébe tartoznak ezenfelül a különböző felügyeleti szervek (56. §) alá rendelt felek között felmerült azok az ügyek, amelyekben az eljárás tárgyának értéke (15 §)

a) szerződési vagy kötbérügy esetében az egymillió forintot;

b) egyéb ügy esetében pedig a háromszázezer forintot nem haladja meg,

feltéve, hogy az eljárás nem tartozik valamelyik más döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe [6. § (1) és 8. § (2) bek.]

10. § (1) A helyi döntőbizottságok közül az eljárásra az a döntőbizottság illetékes, amelynek területén az alperes, illetőleg szerződési ügy esetében a szolgáltatóként (szállítóként, kivitelezőként, stb) megjelölt fél székhelye van. Ha az alperes vagy a szolgáltatóként megjelölt fél a megye területén működő valamelyik tanács felügyelete alá tartozik és székhelye a főváros vagy valamely megyei jogú város területén van, a rendelkezés alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha a székhelye a megye területén volna.

(2) A vasúti fuvarozási ügyek a Budapest Fővárosi Döntőbizottság kizárólagos illetékessége alá tartoznak.

(3) A minőségre vonatkozó vita esetében az eljárást annál a döntőbizottságnál is meg lehet indítani, amelynek területén a kifogásolt termék van.

A hatáskörrel és illetékességgel kapcsolatos egyéb szabályok

11. § A miniszter, illetőleg az országos hatáskörű szerv vezetője a felügyelete alá rendelt ágazati döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyek közül átadhatja

a) az Építőipari Számlafelülvizsgáló Döntőbizottságnak az olyan építőipari elszámolási ügyeket, amelyekben az alperes székhelye Budapest főváros, vagy Pest megye területén van, feltéve, hogy az eljárás tárgyának értéke a háromszázezer forintot nem haladja meg;

b) - a Budapest fővárosi és a Pest megyei döntőbizottság kivételével - az illetékes helyi döntőbizottságnak az olyan ügyeket, amelyek az ugyanazon megye vagy megyei jogú város területén székhellyel rendelkező felek között merültek fel, feltéve, hogy, az eljárás tárgyának értéke szerződési vagy kötbérügy esetében az egymillió forintot, egyéb ügy esetében pedig a háromszázezer forintot nem haladja meg. Ha az egyik fél székhelye a megye területén, a másiké pedig ugyanazon megyében levő megyei jogú város területén van, úgy kell tekinteni, mintha a székhelyük ugyanazon a helyen volna, az illetékességet pedig a 10. § (1), illetőleg (3) bekezdése szerint kell megállapítani.

12. § Ha az ügyek egymással összefüggnek:

a) a Központi Döntőbizottság az eljárás keretében a különböző felügyeleti szervek alá rendelt felek között felmerült üggyel együtt az ugyanazon felügyeleti szerv alá rendelt felek között felmerült - az ágazati vagy a helyi döntőbizottság hatáskörébe tartozó - ügyet is eldöntheti;

b) a helyi döntőbizottságok hatáskörébe tartozó ügyben több alperes ellen az eljárást bármelyik alperes szerint illetékes helyi döntőbizottság előtt meg lehet indítani, továbbá a helyi döntőbizottság az előtte folyó eljárás keretében az illetékessége alá tartozó üggyel együtt a más helyi döntőbizottság illetékessége alá tartozó ügyet is eldöntheti; a Budapest Fővárosi Döntőbizottság kizárólagos illetékessége alá tartozó vasúti fuvarozási ügyet azonban más helyi döntőbizottság illetékessége alá és a fővállalkozót az alvállalkozó szerint illetékes döntőbizottság illetékessége alá vonni nem lehet;

c) a döntőbizottság az előtte folyó eljárás keretében olyan ügyben is határozhat, amely az 5. § (3) bekezdése értelmében egyébként a középfokú irányító szerv vezetőjének az elbírálása alá tartoznék;

d) a döntőbizottság az előtte folyó eljárás keretében olyan pénzügyi elszámolási vitában is határozhat, amely egyébként a jogszabály értelmében más államigazgatási szerv hatáskörébe tartoznék.

13. § Ha a hatáskör az eljárás tárgyának értékétől függ:

a) a kereset értékhatár alá történő leszállítása esetében a Központi Döntőbizottság az eldöntésre nem alkalmas ügyet elbírálás végett átteheti az illetékes helyi döntőbizottsághoz;

b) a kereset értékhatár fölé történő felemelése esetében a helyi döntőbizottság az ügyet - függetlenül attól, hogy az eldöntésre alkalmas-e -köteles áttenni a Központi Döntőbizottsághoz;

c) a Központi Döntőbizottság az eljárás lefolytatása végett a helyi döntőbizottság hatásköréből átveheti az olyan ügyeket vagy ügycsoportokat, amelyek bizalmas természetűek, vagy amelyeknek átvétele egyéb szempontból indokolt; ilyen intézkedést bármelyik fél is kezdeményezhet a Központi Döntőbizottság elnökénél;

d) a Központi Döntőbizottság a hatáskörébe tartozó [6. § (2) bek.], de ténybeli és jogi megítélésénél fogva egyszerű ügyet indokolt esetben eldöntés végett az illetékes helyi döntőbizottságnak átadhatja.

14. § Az egyes döntőbizottságok között felmerült hatásköri és illetékességi vitában a Központi Döntőbizottság elnöke dönt.

Az eljárás tárgyának értéke

15. § (1) Az eljárás tárgyának értéke a keresettel érvényesített követelés összege (értéke), illetőleg szerződési ügyekben a vitás szolgáltatás értéke, kötbérügyekben pedig a kötbéralap. Határozott összegű (fix) kötbér esetében - eltérő rendelkezés hiányában - az eljárás tárgyának értéke a kötbérösszeg tízszeres összege, határozott összegű (fix) napi kötbér esetében pedig a napi kötbérösszeg százszoros összege, kivéve, ha a követelt kötbérösszeg az előbbiek szerint kiszámított eljárási értéket meghaladja. Az utóbbi esetben az eljárás tárgya értékének a követelt kötbérösszeget kell tekinteni. Ha a határozott (fix) kötbért nem napok, hanem órák szerint állapították meg, ezt a kötbért napi kötbérre kell átszámítani és az eljárás tárgyának értékét annak alapján kell megállapítani.

(2) Megállapítás, továbbá valamely ideiglenes intézkedés megtétele vagy előzetes bizonyítás felvétele iránt indított ügyben [21. § (2) és (3) bek.] az eljárás tárgyának értéke annak a követelésnek vagy más jognak az értéke, amellyel kapcsolatban a keresetet, illetőleg kérelmet előterjesztették.

(3) Az eljárás tárgyának értékét felenként és szerződésenként külön-külön kell figyelembe venni.

(4) A 44. § alkalmazásában felülvizsgálati érték annak a szolgáltatásnak, követelésnek vagy más jognak, illetőleg a szolgáltatás, követelés vagy más jog azon részének az összege (értéke), amelyre nézve a fél a határozat felülvizsgálását kéri.

A keresetindítást megelőző eljárás

16. § (1) A keresetlevél benyújtása előtt meg kell kísérelni a felmerült vitának döntőbizottsági eljárás nélkül történő elintézését. Evégből a fél köteles a vitás kérdésben elfoglalt álláspontját a vele szemben álló féllel írásban részletesen közölni, az pedig köteles arra a kézhezvételtől számított tizenöt nap alatt a teljes tényállásra kiterjedő részletes írásbeli választ adni. Ez a levélváltás mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet vesznek fel.

(2) Ha a vitás kérdés rendezése döntőbizottsági eljáráson kívül nem sikerül és a követelés érvényesítése a jogszabály szerint kötelező, a keresetlevelet a válaszlevél kézhezvételétől vagy a válaszadásra megszabott határidő eredménytelen elteltétől, illetőleg a közös jegyzőkönyv felvételétől számított tizenöt nap alatt kell benyújtani. Indokolt esetben, ha ettől a vita döntőbizottsági eljárás nélkül történő elintézése alaposan remélhető, a kereset benyújtása előtt a levélváltást meg lehet ismételni.

(3) A szállítási szerződésekről szóló 50/1955. (VIII. 19.) MT rendelet hatálya alá tartozó kötbér-, kártérítési és kamatigények érvényesítése tekintetében az említett rendelet 33. §-ában foglalt rendelkezések irányadók.

(4) A beszedési megbízással érvényesített követelések tekintetében az (1) és (2) bekezdésben szabályozott eljárás lefolytatására nincs szükség.

Az eljárás megindítása; eljárás hivatalból

17. § (1) A döntőbizottság az eljárást keresetlevél alapján vagy hivatalból indítja meg.

(2) Hivatalból akkor kell az eljárást megindítani, ha

a) valamelyik fél a jogszabály szerint kötelező keresetindítást indokolatlanul elmulasztotta vagy

b) valamely szerződés a népgazdaság érdekeivel ellentétben áll.

A keresetlevél előterjesztése és kellékei

18. § A keresetlevelet a döntőbizottsághoz eggyel több példányban kell beadni, mint amennyi az alperesek száma, szerződési ügyekben pedig anynyi további példányt kell benyújtani, ahány felügyeleti szervet érint az ügy.

19. § A keresetlevélnek tartalmaznia kell:

a) a döntőbizottság megnevezését;

b) a felek megjelölését, pontos címét, telefonszámát, a pénzkövetelés kiegyenlítésére rendelt pénzügyi forrás (bankszámla, beruházási, felújítási, stb. számla), valamint az azt kezelő bank megnevezését, a pénzügyi forrásra utaló közelebbi megjelölést (beruházási jelzőszámot, szerződésbejelentési folyószámot, felújítási számlaszámot, stb.) és a felperes saját ügyszámát, továbbá az alperes ismert ügyszámát is, valamint a felperes felelős ügyintézőjének és eljárásra jogosult képviselőjének megnevezését;

c) a felek felügyeleti szervének megjelölését;

d) az eljárás tárgyát és értékét;

e) a vitás kérdés világos és rövid ismertetését, a vita alapjául szolgáló tényállás előadását és a bizonyítékok megjelölését, különös tekintettel az előzetes tárgyalásokból már ismert alperesi védekezésre, illetőleg annak előadását, hogy az alperes a vele közölt igényre nem nyilatkozott; az előzetes levélváltás, illetőleg az előzetes tárgyalások során felvett véleményeltérési jegyzőkönyv pontos adatait, valamint az esetleges előzetes elszámolás eredményét, továbbá az üggyel kapcsolatos esetleges korábbi döntőbizottsági vagy más hatósági határozat ügyszámát és tartalmának lényegét;

f) kötbérügyekben a kötbéralap összegét, a felperes által kívánt, valamint az alperes által vállalt szállítási póthatáridőt;

g) a kereseti kérelmet, vagyis annak határozott megjelölését, hogy a felperes mire kéri az alperest kötelezni.

20. § (1) A keresetlevélnek a döntőbizottság és a felek felügyeleti szervei részére szolgáló példányaihoz csatolni kell a felek között vitás, valamint az ügy elbírálásához egyébként szükséges tényekre vonatkozó összes okirati bizonyítékokat eredetiben vagy másolatban. Így csatolni kell különösen

a) szerződési ügyben a szerződéstervezetet (a megrendelést) és a véleményeltérési nyilatkozatot, illetőleg a szerződést;

b) kötbérügyben a szerződést - amennyiben az ügy elbírálásához szükséges, ennek mellékleteit és függelékeit is -, továbbá az esetleges műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet, minőségi kötbér iránt indított ügyben ezenfelül a szállított termék minőséghibájáról felvett jegyzőkönyvet, a szállító által esetleg adott műbizonylatot (minőségbizonyítványt) és előzetes szakértői vizsgálat esetében a szakértői véleményt is;

c) a jogszabály szerint beszedési megbízással érvényesítendő követelés tekintetében indított ügyben a Magyar Nemzeti Bankban szervezett Inkasszó Felszólalási Bizottságnak -, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Beruházási Bank vagy az Országos Takarékpénztár általa felhatalmazott szervének - a beszedési megbízás elintézéséről kiadott értesítését.

(2) A keresetlevélnek az alperes (alperesek) részére szolgáló példányához (példányaihoz) is csatolni kell az (1) bekezdésben említett valamennyi olyan okirati bizonyíték másolatát, amely az alperesnek (alpereseknek) még nem áll rendelkezésére,

21. § (1) A keresetlevélben csak ugyanabból a jogviszonyból származó igényeket lehet érvényesíteni, kivéve, ha a különböző jogviszonyból származó igények egymással összefüggnek, vagy ha az ilyen igények együttes érvényesítéséhez a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező döntőbizottság előzetesen hozzájárult.

(2) Megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak abban az esetben van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak megóvása végett az alperessel szemben szükséges és a felperes teljesítést nem, vagy még nem követelhet.

(3) A kérelem valamely ideiglenes intézkedés megtételére [28. § (3) bek.], úgyszintén - ha a bizonyítás a csak később érvényesíthető igény tekintetében meginduló eljárásban már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna - előzetes bizonyítás felvételére is irányulhat.

Képviselet

22. § (1) A döntőbizottsági eljárásban a feleket csak olyan személyek képviselhetik, akiket erre a jogszabály feljogosít (vállalati igazgató, jogtanácsos, stb.), vagy akiknek az ügy ellátására szóló és egyezség kötésére is feljogosító írásbeli meghatalmazásuk van. A felek olyan dolgozói, akik nem jogtanácsosi, önálló jogi előadói vagy jogi előadói munkakörben működnek, döntőbizottsági képviseletre vonatkozó általános meghatalmazás alapján is eljárhatnak.

(2) A felek eljárásra jogosított képviselői a döntőbizottság engedélyével az ügy irataiba betekinthetnek és azokból jegyzeteket is készíthetnek.

A hatáskör, az illetékesség és az elévülés vizsgálata

23. § (1) Ha az ügy nem tartozik a döntőbizottság hatáskörébe vagy az illetékessége alá és az iratokból meg lehet állapítani az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező döntőbizottságot vagy más hatóságot, a keresetlevelet végzéssel ahhoz kell áttenni, különben pedig vissza kell utasítani. A végzést valamennyi félnek kézbesíteni kell.

(2) A keresetlevélnek az előző bekezdés alapján történt visszautasítása esetében a keresetlevél beadásának polgári jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a visszautasító végzés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező döntőbizottsághoz vagy más hatósághoz beadja.

(3) Az alperes a hatáskör, illetőleg az illetékesség hiányára alapított kifogását legkésőbb az érdemi védekezésének előterjesztésekor köteles előadni; a döntőbizottság azonban a hatáskör hiányát az eljárás bármelyik szakaszában hivatalból figyelembe veszi, az illetékesség hiányát pedig az alperes érdemi védekezésének előterjesztéséig hivatalból figyelembe veheti.

(4) Az alperes hatásköri és illetékességi kifogása felett a döntőbizottság haladéktalanul dönteni köteles, az alaptalan kifogás elutasításának indokolását azonban a határozatba is foglalhatja,

24. § A döntőbizottság a pénzkövetelés elévülését az eljárás bármelyik szakaszában hivatalból figyelembe veszi.

A keresetlevél hiányainak pótlása

25. § (1) A hiányosan vagy az előzetes eljárás (16. §) lefolytatása nélkül benyújtott keresetlevelet a döntőbizottság a hiányok megjelölése mellett pótlás végett rövid határidő kitűzésével - az újabb mulasztáshoz fűződő jogkövetkezményekre utalással - a felperesnek visszaadhatja.

(2) Ha a felperes a keresetlevelet a kitűzött határidő alatt a hiányok pótlásával újból előterjeszti, úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is helyesen adta volna be.

(3) Ha a felperes a neki hiánypótlás végett visszaadott keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem terjeszti újból elő vagy azt újból hiányosan adja be, és emiatt a kereset nem bírálható el, a döntőbizottság a keresetlevelet végzéssel visszautasítja. Kötelező keresetindítás esetében a keresetlevél visszautasításának ebből az okból nincs helye, hanem a döntőbizottságnak - a szükséges intézkedések megtételével (52. §) - az eljárást folytatnia kell.

Az eljárás irányítása

26. § A döntőbizottság az ügy helyes és gyors eldöntésének biztosítása végett hivatalból gondoskodik arról, hogy a felek az eljárás során jogaikat helyesen gyakorolják és kötelességeiknek eleget tegyenek.

Eljárás tárgyalás kitűzése nélkül

27. § (1) A ténybeli és jogi megítélés szempontjából egyszerűbb ügyet a döntőbizottság tárgyalás kitűzése nélkül, az alperes írásbeli meghallgatása alapján is eldöntheti. Ilyen esetben a keresetlevelet a jogkövetkezményekre utalással azzal a felhívással kell az alperesnek megküldeni, hogy az ügyre vonatkozó előkészítő iratát - ha a döntőbizottság a szükséghez képest más határidőt nem állapít meg - szerződési ügyben öt, egyéb ügyben pedig tizenöt nap alatt terjessze elő.

(2) Az alperes köteles a kereseti kérelemre vonatkozó nyilatkozatát és esetleges érdemi védekezését az előkészítőiratban előterjeszteni. Az előkészítőirathoz köteles a felperes előadásával ellentétes tényállításaira vonatkozó okirati bizonyítékait csatolni, az egyéb bizonyítékait pedig megjelölni, további személyek perbevonására, illetőleg perbehívására (32. §) vonatkozó kérelmét, úgyszintén esetleges viszontkeresetét előterjeszteni és általában az ügyet a maga részéről úgy előkészíteni, hogy az ennek alapján eldönthető legyen.

(3) A mellékletekkel ellátott előkészítőiratot a döntőbizottsághoz egy példányban, szerződési ügyekben pedig annyi további példányban kell benyújtani, amennyi az ügy által érintett felügyeleti szervek száma. További személyek perbevonására vagy perbehívására vonatkozó kérelem előterjesztése esetében a keresetlevélből és az előkészítőiratból annyi további példányt kell a döntőbizottsághoz benyújtani, ahány személy perbevonását, illetőleg perbehívását kéri az alperes.

(4) Az alperes köteles a mellékletekkel ellátott előkészítőirat egy-egy példányát közvetlenül megküldeni a felperesnek és a keresetlevélben megjelölt alperesi pertársaknak. Az ennek megtörténtét igazoló postai feladóvevényt vagy az átvételt igazoló elismervényt a döntőbizottsághoz benyújtott példányhoz kell csatolni vagy az elküldést más módon kell igazolni.

(5) Ha a döntőbizottság az ügyet az alperes előkészítőiratának előterjesztése után, illetőleg a kitűzött határidő eredménytelen eltelte esetében a rendelkezésre álló és az esetleg hivatalból még beszerzett adatok alapján elbírálhatónak tartja, határozatot hoz, ellenkező esetben az ügyet tárgyalásra tűzi ki.

A tárgyalás előkészítése és kitűzése

28. § (1) A döntőbizottság az ügyet - ha az tárgyalás tartása nélkül nem intézhető el - úgy köteles előkészíteni, hogy az lehetőleg egy tárgyaláson érdemben elbírálható legyen.

(2) A döntőbizottság a feleket és a szavatosokat - akár a tárgyalás kitűzése előtt, akár az eljárás bármelyik későbbi szakaszában - kiegészítő adatszolgáltatásra, elszámolás összeállítására, könyvelésük egyeztetésére, a vita tárgyának megszemlélésére, közös jegyzőkönyvek felvételére, az eljárás lefolytatásához szükséges okiratok bemutatására, illetőleg az iratokhoz csatolására vagy egyéb bizonyítékok beszerzésére, illetőleg megjelölésére utasíthatja. A felek és szavatosok bármelyikének dolgozóit felvilágosítás adás végett - tárgyaláson kívül is - maga elé idézheti, az egyes hatóságoktól és gazdasági szervezetektől okiratokat szerezhet be és tőlük egyes adatok közlését, illetőleg felvilágosításokat vagy véleményt kérhet, szakértői bizonyítást rendelhet el, harmadik személyt félként vagy szavatosként az eljárásba - a rendelet korlátain belül - hivatalból is bevonhat, helyszíni szemlét tarthat, a feleknél és a szavatosoknál az ügy anyagát és körülményeit ellenőrizheti és általában mindent megtehet, ami az ügy előkészítése és elbírálása érdekében szükséges.

(3) A döntőbizottság a népgazdaság érdekeinek vagy valamelyik fél jogainak megóvása végett szükségesnek mutatkozó, egyébként az érdemi jogkörébe tartozó intézkedést - különösen fenyegető kár esetében - a felek meghallgatása után végzéssel ideiglenes hatállyal is megtehet. A döntőbizottság az ilyen ideiglenes intézkedését bármikor megváltoztathatja, de annak hatálya legfeljebb az érdemi határozat meghozataláig tartható fenn. Ideiglenes intézkedés megtételének külön kérelemre [21. § (3) bek.] az eljárás rendes menetén kívül, a keresetlevél beadását megelőzően is helye van.

(4) A döntőbizottság a feleket, a szavatosokat, a tanúkat és a szakértőket a tárgyalásra megidézi. Az alperesnek és a szavatosnak szóló idézéshez csatolni kell a mellékletekkel ellátott keresetlevél és az esetleges előkészítőirat egy-egy példányát. Szerződési ügyekben a szükséghez képest - a keresetlevél és az esetleges előkészítőirat csatolásával - a tárgyalás helyéről és időpontjáról a felek felügyeleti szervét is értesíteni kell. Az idézés (értesítés) rövid úton is közölhető (távbeszélőn, küldönccel).

(5) A döntőbizottság bármely hatóság vagy szervezet képviselőjét - egyes szakkérdések megvilágítása végett - a tárgyalásra meghívhatja. A meghívottak a kívánt felvilágosításokat kötelesek megadni.

(6) Az alperes köteles a kereseti kérelemre vonatkozó nyilatkozatát és az esetleges érdemi védekezését előkészítőiratban - amennyiben ez még nem történt meg (27. §) - előterjeszteni. Az előkészítőirat tekintetében a 27. §-ban foglalt rendelkezések irányadók azzal az eltéréssel, hogy az előkészítőiratot a tárgyalási időköz (az idézés kézbesítése és a tárgyalás napja közötti idő) első felében kell előterjeszteni.

A tárgyalás

29. § (1) A tárgyalást általában a döntőbizottság hivatali helyiségében kell megtartani, szükség esetében azonban - különösen, ha helyszíni szemlére van szükség - azt más helyen is meg lehet tartani.

(2) A tárgyalás nem nyilvános; azon a megidézetteken felül csak a felek felügyeleti szerveinek képviselői, valamint azok lehetnek jelen, akiknek ezt a döntőbizottság megengedi. A felügyeleti szervek képviselőit a tárgyaláson felszólalási és tanácskozási jog illeti meg.

(3) A felek, a szavatosok, valamint a felügyeleti szerveik képviselői a döntőbizottságot a tényállás felderítésében és a népgazdaság érdekeinek megfelelő érdemi döntés meghozatalában támogatni kötelesek.

(4) A tárgyalás megtartását, illetőleg a határozathozatalt a felek távolléte nem gátolja.

(5) Ha a tárgyalást el kell napolni, az új határnapot lehetőleg nyomban ki kell tűzni és a szükséghez képest tüzetesen meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyeket a feleknek az eljárással kapcsolatban meg kell tenniük.

Keresetváltoztatás, elállás a keresettől

30. § A felperes a keresetét a határozat meghozataláig megváltoztathatja, vagy attól elállhat. Ha azonban a keresetváltoztatás vagy az elállás jogszabályba ütközik vagy a népgazdaság érdekeit sérti, a döntőbizottság a keresetváltoztatás vagy az elállás tudomásulvételét megtagadja és az eljárást hivatalból folytatja.

Viszontkereset

31. § (1) Az alperes a határozat meghozataláig a felperes ellen viszontkeresetet indíthat, ha az így érvényesíteni kívánt követelés a felperes kereseti követelésével azonos jogviszonyból ered, azzal összefügg, vagy a viszontkövetelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas.

(2) A viszontkeresetet lehetőleg a keresettel együttesen kell tárgyalni, ha azonban a viszontkereset elbírálása az eljárást hátráltatná és a kereset anélkül is elbírálható, a döntőbizottság a viszontkereset tárgyalását elkülönítheti.

(3) Ha a viszontkereset az eljáró döntőbizottság hatáskörét meghaladja és annak külön tárgyalása és eldöntése nem célszerű, az ügyet - a kereset és viszontkereset együttes tárgyalása és eldöntése végett - ahhoz a döntőbizottsághoz kell áttenni, amelynek hatáskörébe a viszontkereset tartozik; egyébként az eljáró döntőbizottság a hatáskörét meghaladó viszontkereset tárgyalását megtagadja.

Perbehívás

32. § (1) Az a fél, amelyik pervesztessége esetére harmadik személy ellen követelést kíván érvényesíteni vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt a határozat meghozataláig szavatosként perbehívhatja. Szavatosként történő perbehívásnak akkor is helye van, ha az eljáró döntőbizottság hatásköre a perbehívott harmadik személyre vagy a vele szemben felmerült vitás ügyre nem terjed ki.

(2) Ha a döntőbizottság a fél és a szavatos között keletkezett igényt is el kívánja dönteni, -feltéve, hogy erre hatásköre van és ennek a jelen rendeletben megállapított egyéb feltételei fennállanak - a szavatost az eljárásba félként kell bevonni.

Az ügyek egyesítése

33. § (1) A döntőbizottság együttes tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan ügyek egyesítését, amelyek ugyanazon felek között vannak folyamatban vagy amelyeknek tárgya egymással összefügg.

(2) Az ügyek egyesítésének - a 12. § keretein belül - különböző döntőbizottságok előtt folyamatban levő ügyek tekintetében is helye van. Az egyesítés elrendelése esetében a döntőbizottság köteles az eljárást az egyesítést elrendelő másik döntőbizottságnak átengedni. Ha az egyesítést mindkét döntőbizottság elrendelte, a továbbiakban az jár el, amelyik az egyesítés felől korábban határozott.

Bizonyítás

34. § (1) A bizonyítás tekintetében a döntőbizottságot a felek indítványai nem kötik.

(2) A döntőbizottság a bizonyítást rendszerint a tárgyaláson veszi fel, de evégből más döntőbizottságot, bíróságot vagy hatóságot is megkereshet és a szükséges tájékozódást távbeszélőn is beszerezheti.

(3) A felek és a szavatosok, illetőleg képviselőik és ügyintézőik kötelesek a tényállást a valóságnak megfelelően előadni, a hozzájuk intézett kérdésekre a valóságnak megfelelően válaszolni és a rendelkezésükre álló összes bizonyítékokat a döntőbizottság elé tárni még akkor is, ha ez a félre nézve kedvezőtlen döntést eredményezhet. A nyilatkozattétel vagy a bizonyítékok előterjesztésének megtagadása, avagy a valóságnak meg nem felelő nyilatkozattétel esetében a döntőbizottság a szükséges intézkedés megtételével (52. §) az ügyet a rendelkezésre álló adatok alapján eldöntheti.

(4) A tanút vagy szakértőt kihallgatásának megkezdése előtt figyelmeztetni kell a hamis tanúzás, illetőleg a hamis véleményadás következményeire.

(5) Ha a tanú vagy szakértő szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg vagy tanúzási, illetőleg véleményadási kötelességének nem tesz eleget, vele szemben a polgári peres eljárásban irányadó rendelkezések szerint lehet eljárni.

Egyezség

35. § (1) A döntőbizottságnak arra kell törekednie, hogy a felek között megfelelő egyezséget hozzon létre. Evégből a döntőbizottság az eljárás bármelyik szakaszában felhívhatja a feleket egyezség kötésére és az egyezségre határozott javaslatot is tehet.

(2) Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak és a népgazdaság érdekeinek, a döntőbizottság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja és az eljárást folytatja.

(3) A döntőbizottság által jóváhagyott egyezségnek ugyanolyan hatálya van, mint a döntőbizottság határozatának.

Az eljárás megszüntetése

36. § Ha az eljárás továbbfolytatása - a felperesnek a keresettől elállása folytán (30. §) vagy egyéb okból - szükségtelenné válik, a döntőbizottság az eljárást végzéssel megszünteti.

A jegyzőkönyv

37. § (1) A tárgyalásról és a tárgyaláson kívül történt meghallgatásról [29. § és 28. § (2) bek.] nyomban jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a döntőbizottság elnevezését, az ügy számát, az eljáró döntőbíró, a jegyzőkönyvvezető, valamint a felek, a szavatosok és a felügyeleti szerveik, úgyszintén a tárgyaláson jelenlevő képviselőik nevét, az eljárás tárgyát és értékét, továbbá a tárgyalás helyét és idejét.

(3) A jegyzőkönyv röviden tartalmazza a feleknek és a szavatosoknak az iratokból ki nem tűnő nyilatkozatait, a felmutatott, de az ügyirathoz nem csatolt okiratoknak az ügy eldöntése szempontjából lényeges adatait és tartalmát, valamint a tanúk és szakértők nevét, foglalkozását, lakáscímét és az igazmondási kötelességre való figyelmeztetés megtörténtét, továbbá a tanúk vallomását és a szakértők véleményét, az egyezséget, végül a határozathozatal szempontjából jelentős egyéb körülményeket.

(4) A jegyzőkönyvet a döntőbíró, a jegyzőkönyvvezető, a felek és a szavatosok (képviselőik), a tanúk, illetőleg a szakértők írják alá. A jegyzőkönyv hitelességéhez csak a döntőbíró aláírása szükséges.

Az eljárási költség és illeték

38. § (1) A döntőbizottsági eljárásban költség megállapításának helye nincs. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a szakértői költségekre, valamint az egyik fél eljárási fegyelmet sértő mulasztásával a másik félnek indokolatlanul okozott költségekre. A döntőbizottság ezenfelül az eset körülményei szerint az új bizonyítékra alapított felülvizsgálati kérelmet [44. § (1) bek b) pontja] előterjesztő felet is kötelezheti azoknak a költségeknek a megtérítésére, amelyeket az ügynek a felülvizsgálat során elrendelt újratárgyalása a másik félnek okozott.

(2) A döntőbizottsági eljárás illetékköteles, a döntőbizottság azonban a pénzügyminiszter által külön jogszabályban megállapított esetekben az illeték kiszabását egészen vagy részben mellőzheti.

(3) Az illeték mértékét és befizetésének módját a pénzügyminiszter állapítja meg.

A határozathozatal

39. § (1) A határozathozatalnál a döntőbizottságot a felek kérelmei nem kötik.

(2) A döntőbizottság az ügyet érdemben határozattal dönti el, ha pedig az ügy csak részben alkalmas az érdemi döntésre, közbenső határozatot, illetőleg részhatározatot hoz. A határozatra vonatkozó rendelkezéseket a közbenső és részhatározatokra is megfelelően alkalmazni kell. Minden más esetben a döntőbizottság végzéssel határoz.

(3) A döntőbíró az általa hozott határozatért személyében felelős.

A határozat

40. § (1) A határozat rendelkező részében - az esetleg már korábban meghozott részhatározatban elbírált kereseti kérelmek kivételével - az eljárásban érvényesített valamennyi kereseti (viszontkereseti) kérelemről, a kamatfizetésről, az esetleges költségviselésről, továbbá az illetékfizetésről is dönteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell az üggyel kapcsolatos azokat a rendelkezéseket is, amelyek a felek megfelelő további működésének biztosítása végett a népgazdaság érdekében szükségesek.

(2) A határozatban megállapított, nem pénz fizetésére szóló kötelezettség teljesítésére határidőt kell szabni. Ha a marasztalás pénz fizetésére szól, - feltéve, hogy a határozat másképpen nem rendelkezik - a megállapított kötelezettséget haladéktalanul teljesíteni kell.

(3) A határozatot indokolni kell; az indokolásnak tartalmaznia kell a kereseti (viszontkereseti) kérelem és a védekezés lényegét, a döntőbizottság által megállapított tényállást a bizonyítékok megjelölésével, a felek működésében feltárt hiányosságokat, végül a rendelkező részben foglalt döntés jogi és gazdasági indokait.

(4) A döntőbizottság a határozatát nem változtathatja meg. Ez a rendelkezés nem terjed ki a határozat kijavítására és kiegészítésére (43. §), valamint a pénzbírság (52. §), továbbá a tanúkkal, illetőleg a szakértőkkel szemben alkalmazott kényszerítő intézkedések [34. § (5) bek.] egészen vagy részben történő hatályon kívül helyezésére.

A végzés

41. § Amennyiben ez a rendelet eltérően nem rendelkezik, a döntőbizottság határozatára vonatkozó rendelkezések a végzésekre is megfelelően irányadók azzal, hogy az eljárást irányító végzést nem kell indokolni és a döntőbizottság az ilyen végzést indokolt esetben megváltoztathatja.

A határozat írásbafoglalása, kihirdetése, - kézbesítése és jogereje

42. § (1) A döntőbizottságnak a tárgyalás tartásával hozott határozatát kihirdetés előtt írásba kell foglalnia, különösen bonyolult vagy fontos ügyekben azonban a kihirdetett határozat indokolásának írásbafoglalása legfeljebb nyolc napra elhalasztható.

(2) Ha a döntőbizottság a tárgyaláson nem határoz, a tárgyalás, illetőleg a bizonyítási eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül határozatát meg kell hoznia.

(3) A határozat hiteles kiadmányát a feleknek és a szavatosoknak vagy képviselőiknek kézbesíteni kell.

(4) A határozat a kézbesítéssel jogerőre emelkedik.

A határozat kijavítása és kiegészítése

43. § (1) Névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetében a döntőbizottság a határozatot akár kérelemre, akár hivatalból végzéssel kijavítja.

(2) Ha a határozat valamely kereseti kérelem vagy annak valamely része felől nem rendelkezett, a döntőbizottság a határozatot akár kérelemre, akár hivatalból újabb határozattal kiegészíti.

A határozat felülvizsgálása

44. § (1) A határozat kézbesítésétől számított huszonegy nap alatt bármelyik fél vagy szavatos kérheti annak felülvizsgálását, ha

a) a határozat jogszabályba ütközik, vagy a népgazdaság érdekeit sérti, avagy

b) az ügy érdemére vonatkozó olyan döntő bizonyíték jutott tudomására, amelyet az eljárás során önhibáján kívül nem érvényesített.

(2) Nincs helye felülvizsgálati kérelem előterjesztésének,

a) ha a felülvizsgálati érték [15. § (4) bek.] az ötezer forintot nem éri el, továbbá

b) a felülvizsgálati eljárás során a Központi Döntőbizottság elnöke, valamint az ágazati döntőbizottság vezetője által hozott bármilyen határozat, továbbá a helyi döntőbizottság vezetője által hozott elutasító határozat ellen;

c) a határozat hivatalból történő megsemmisítésére jogosultak által a 49. § alapján hozott határozat ellen.

(3) A végzések tekintetében az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy - értékre tekintet nélkül -csak a keresetlevél visszautasítását, más hatósághoz áttételét vagy az eljárás megszüntetését elrendelő, továbbá az egyezséget jóváhagyó vagy azt megtagadó végzés ellen van felülvizsgálat kérésének helye.

(4) A tanú, a szakértő, a fél képviselője, illetőleg dolgozója a határozat (végzés) őt érintő rendelkezésének [34. § (5) bek., 52. § stb.] felülvizsgálását a határozat (végzés) részére történt kézbesítésétől számított huszonegy nap alatt kérheti.

45. § (1) A felülvizsgálati beadványt az eljárt döntőbizottságnál annyi példányban kell előterjeszteni, ahány fél és szavatos az ügyben szerepel.

(2) A felülvizsgálati beadványnak tartalmaznia kell:

a) az eljárt döntőbizottság megnevezését és a megtámadott határozat számát;

b) a felek megjelölését, pontos címét és a felülvizsgálatot kérő fél (szavatos) eljárásra jogosult képviselőjének megnevezését;

c) az eljárás tárgyát és a felülvizsgálati értéket;

d) a vitás kérdés rövid és világos ismertetését;

e) határozott felülvizsgálati kérelmet annak megjelölésével, hogy a fél (szavatos) mennyiben és milyen okból kéri a határozat felülvizsgálását

46. § (1) A felülvizsgálati beadvány benyújtására megszabott határidő vétlen elmulasztása esetében igazolásnak van helye. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc nap alatt kell a döntőbizottsághoz benyújtani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek (szavatosnak) vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével kezdődik. A határozat meghozatalától számított három hónap elteltével igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek valószínűvé teszik, hogy a fél (szavatos) a határidőt vétlenül mulasztotta el. Egyidejűleg elő kell terjeszteni az elmulasztott felülvizsgálati beadványt is.

47. § A döntőbizottság vezetője (elnöke) a felülvizsgálati kérelmet szükség esetében megküldi a másik félnek, illetőleg a többi félnek és a szavatosoknak azzal, hogy arra a megszabott határidőn belül észrevételeket tehetnek. Az észrevételek egy-egy példányát meg kell küldeni közvetlenül a többi félnek (szavatosnak) is, s az ennek megtörténtét igazoló postai feladóvevényt vagy az átvételt igazoló elismervényt a döntőbizottsághoz benyújtott példányhoz kell csatolni, vagy az elküldést más módon kell igazolni.

48. § (1) A felülvizsgálati és az igazolási kérelem tárgyában a döntőbizottság vezetője (elnöke), a Központi Döntőbizottság által elintézés végett a helyi döntőbizottságnak átadott ügyekben [13. § d) pontja], úgyszintén az Építőipari Számlafelülvizsgáló Döntőbizottság által hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati és igazolási kérelem tárgyában a Központi Döntőbizottság elnöke határoz.

(2) A helyi döntőbizottság vezetője - a kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyek kivételével - a felülvizsgálati kérelmet elutasító vagy visszautasító határozatot mindaddig, amíg a Központi Döntőbizottság elnöke eltérően nem rendelkezik, csak az ő előzetes hozzájárulásával hozhat.

(3) A döntőbizottság vezetője az elkésett, vagy meg nem engedett felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, illetőleg az alaptalan felülvizsgálati kérelmet elutasítja, egyébként pedig a határozatot egészen, vagy részben megsemmisíti és helyette új határozatot hoz, vagy elrendeli a megadott irányelvek szerint az ügy újratárgyalását.

(4) Ha az ügyben (egyesített ügyekben) több felperes vagy alperes szerepel és az ügy velük szemben csak egységesen bírálható el, a döntőbizottság vezetője a csak az egyik fél (szavatos) által - a határozat őt érintő része ellen - előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján a határozat meg nem támadott, de a megtámadott résszel összefüggő rendelkezéseit is a felülvizsgálat körébe vonhatja és ezek tekintetében is az előző bekezdés szerint járhat el.

A határozat megsemmisítése hivatalból

49. § (1) Annak a minisztériumnak, vagy országos hatáskörű szervnek a vezetője, amely mellett a döntőbizottság működik, a döntőbizottság határozatát, ha az jogszabályt vagy népgazdasági érdeket sért, a határozat kézbesítésétől számított három hónap alatt hivatalból megsemmisítheti és elrendelheti az ügy újratárgyalását.

(2) A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága a mellette működő döntőbizottságnak olyan ügyben hozott határozatát, amely annak kizárólagos hatáskörébe tartozik [9. § (1) bek.], az előbbi bekezdésben foglalt feltétel megléte esetében az ott meghatározott időben ugyancsak megsemmisítheti és elrendelheti az ügy újratárgyalását.

(3) A Központi Döntőbizottság és az Építőipari Számlafelülvizsgáló Döntőbizottság bármilyen ügyben hozott határozatát, továbbá a helyi döntőbizottság nem kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyben [9. § (2) bek.] hozott határozatát - az (1) bekezdésben foglaltak szerint - az arra jogosult javaslatára vagy hivatalból a Központi Döntőbizottság elnöke is megsemmisítheti és helyette új határozatot hozhat, vagy elrendelheti a megadott irányelvek szerint az ügy újratárgyalását. Ugyanez a jog illeti meg az ágazati döntőbizottságok határozatai tekintetében az illető döntőbizottság vezetőjét.

(4) A határozat megsemmisítése iránt javaslatot kizárólag a fél (szavatos) felügyeleti szervének vezetője tehet. A javaslatot

a) ha az ügyben felülvizsgálati kérelem előterjesztésének helye volt, csak a felülvizsgálati eljárás lefolytatása után, a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott határozatnak,

b) ha pedig az ügyben felülvizsgálati kérelem előterjesztésének nem volt helye, az ügyben hozott határozatnak a fél (szavatos) részére történt kézbesítésétől számított két hónapon belül kell megtenni.

(5) Az ügyészi óvás tekintetében e §-ban megállapított határidők nem irányadók.

A határozat végrehajtása

50. § (1) Ha a végrehajtandó határozat pénzfizetésre irányul és mind a jogosított, mind a kötelezett fél a beszedési megbízási rendszerbe tartozik, a jogosított fél köteles követelését a teljesítési határidő lejártától számított három nap alatt a határozat hiteles kiadmányának csatolásával azonnali beszedési megbízással érvényesíteni. Ha a határozat teljesítési határidőt nem tartalmaz, a követelést a határozatnak a jogosított fél részére történt kézbesítése napjától számított három nap alatt kell érvényesíteni.

(2) Ha a határozatban megállapított pénzkövetelést az (1) bekezdés szerint nem lehet érvényesíteni, mert nem mind a két fél tartozik a beszedési megbízási rendszerbe, vagy mert a határozat nem pénzfizetésre irányul, a határozat végrehajtására a bírósági végrehajtás szabályai irányadók.

(3) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap, hogy a határozat azonnali beszedési megbízás útján történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.

A végrehajtás felfüggesztése

51. § (1) Az 50. § (1) bekezdése esetében a határozat megsemmisítésére jogosult személy vagy szerv a felülvizsgálati kérelem vagy megsemmisítési javaslat alapján, illetőleg a határozat megsemmisítése iránt hivatalból indított eljárás során a végrehajtást indokolt esetben a jogorvoslati eljárás befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti.

(2) Az 50. § (2) bekezdése esetében a végrehajtás felfüggesztése végett a végrehajtási lapot kiállító bírósághoz kell fordulni.

Pénzbírság

52. § A döntőbizottság az eljárásban érdekelt felek (szavatosok) képviselőire és dolgozóira a jelen rendeletbe ütköző, az eljárási fegyelmet sértő vagy az ügyintézést késleltető bármilyen magatartásuk miatt háromszáz forintig terjedhető pénzbírságot szabhat ki és súlyosabb esetekben velük szemben fegyelmi eljárás megindítását is javasolhatja.

A döntőbizottság értesítési kötelessége

53. § (1) Ha a döntőbizottság az eljárás során valamely szervezet részéről a terv-, szerződési vagy pénzügyi fegyelem lényeges megsértését észleli, továbbá, ha annak tevékenységében egyéb lényeges hibát vagy hiányosságot tapasztal, erről esetleg javaslat megtételével - a cselekmény vagy mulasztás súlyához képest - a szervezet vezetőjét vagy a szervezet közvetlen felügyeleti szervét értesíti. Ha az ügy jelentősége vagy a szükséges intézkedés természete ezt megkívánja, a döntőbizottság más szervhez is fordulhat. Az értesítésben az intézkedés megtételéről tájékoztatást kell kérni.

(2) Ha a döntőbizottság a választ nem tartja kielégítőnek vagy választ egyáltalán nem kap, a javasolt intézkedés megtételét szorgalmaznia kell. Evégett szükség esetében felsőbb szervhez is fordulhat.

A megkeresett szervek válaszolási kötelessége

54. § A hatóságok és más szervek kötelesek a döntőbizottság hozzájuk intézett megkeresésére haladéktalanul, de legkésőbben harminc nap alatt érdemben válaszolni; ebben a döntőbizottságot a tett intézkedésről tájékoztatni kell. Ha a megkeresett szerv ezt elmulasztja, a döntőbizottság vezetője köteles erről az ellenőrzésre hivatott szerv vezetőjét értesíteni.

A döntőbizottságok elvi irányítása és ellenőrzése

55. § (1) A döntőbizottságok elvi irányítását - az egységes joggyakorlat biztosítása végett - a Központi Döntőbizottság látja el.

(2) A Központi Döntőbizottság elvi határozatokat hoz; ezek közzétételéről a Központi Döntőbizottság elnöke gondoskodik. A közzétett elvi határozatok valamennyi döntőbizottságra kötelezőek.

(3) A Központi Döntőbizottság a hozzá megküldött határozatok, továbbá helyszíni tapasztalatok alapján a döntőbizottságok működését állandóan figyelemmel kíséri.

(4) A helyi döntőbizottságok felett a Központi Döntőbizottság szakfelügyeletet gyakorol; evégből működésüket ellenőrzi, ügyintézésükre kötelező irányelveket állapít meg és részükre utasításokat adhat.

(5) Az ágazati és a helyi döntőbizottságok határozataik egy-egy példányát kötelesek havonként a Központi Döntőbizottságnak megküldeni.

Vegyes rendelkezések

56. § E rendelet alkalmazásában felügyeleti szerven a minisztériumokat és az országos hatáskörű szerveket, a tanácsok alá rendelt szervezetek tekintetében pedig a fővárosi, a megyei, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságát kell érteni. A csak meghatározott szempontból szakfelügyeletet gyakorló szervet nem lehet felügyeleti szervnek tekinteni.

57. § A szerződések megkötését, teljesítését, nyilvántartását, a szerződésszegésből származó jogok érvényesítését és a döntőbizottsági határozatok végrehajtását a döntőbizottságok a 4. § b) pontjában megjelölt szervezeteknél megvizsgálhatják.

Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések

58. § (1) Ez a rendelet 1962. július 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével a döntőbizottságokról és a döntőbizottsági eljárásról szóló 51/1955. (VIII. 19.) MT rendelet és az ezt módosító 3/1961. (I. 22.) Korm. rendelet hatályát veszti. Ugyancsak hatályát veszti az egyes pénzügyi viták elintézésének rendjéről szóló 4/1961. (I. 22.) Korm. rendelet 2. §-a; ez azonban nem érinti a 6/1961. (III. 21.) PM rendelet 3-5. §-ának hatályát.

(3) E rendelet hatálybalépése előtt indított ügyekben, illetőleg az azelőtt előterjesztett felülvizsgálati kérelmek és megsemmisítési javaslatok tekintetében az 51/1955. (VIII. 19.) MT rendeletnek a hatáskörre, továbbá a határozatok felülvizsgálására és hivatalból történő megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke