9/1967. (III. 12.) Korm. rendelet
az építőipari kivitelezési jogosultság szabályozásáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az építőipari kivitelezési jogosultság szabályait az alábbiak szerint határozza meg.
1. § Az építőipari szervezetek (állami, tanácsi és szövetkezeti építőipari vállalatok és az építőipari szövetkezetek), valamint az építőipari részlegek (az állami szervek, a társadalmi szervezetek és a szövetkezetek szervezetében működő építőipari részlegek, illetőleg több szövetkezet közös vállalkozása), továbbá az építőipari kisiparosok az építőipari tevékenységet a tevékenységi körre és a szakképzettségre vonatkozó előírások keretei között gyakorolhatják.
(1) Az építőipari munkák vállalkozási formában történő kivitelezése az e munkákat fő tevékenységként végző országos vagy területi illetékességgel működő építőipari szervezetek, valamint az építőipari kisiparosok feladata.
(2) Az építőipari részlegek kivitelezési jogosultsága a saját szervezetük építési igényei közül azoknak az építési feladatoknak az elvégzésére terjed ki, amelyek kivitelezésére szakmai felkészültségük alapján képesek. Az építőipari részleg építőipari munkát megrendelő részére akkor végezhet, ha - indokolt kérelmére - erre vonatkozó (vállalkozási) jogosultságát az építőipari részleggel rendelkező szervezet tevékenységi körébe melléktevékenységként felvették.
(3) A Magyar Államvasutak, a közúti és a helyiérdekű (elővárosi) vasúti vállalatok, a Magyar Posta, továbbá a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó villamosenergia-, gáz- és kőolajipari vállalatok, a közúti igazgatóságok, a vízügyi igazgatóságok, valamint a közművek (elektromos-, gáz-, víz-, csatornázási művek és távfűtési szervezetek) építőipari részlegei a szervezetük fő tevékenységével összefüggő építőipari munkákat megrendelés alapján vállalkozásban is végezhetik.
(4) A mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és erdőgazdaságok) építőipari részlegei, illetőleg építőipari közös vállalkozásai a nagyüzem(-ek) saját építési igényeinek kielégítésén túlmenően illetékességi területükön egymás részére, továbbá a földművesszövetkezeti szervek, a tanácsok és a lakosság részére is végezhetnek építőipari munkát, feltéve, hogy az a mezőgazdasági nagyüzem fő tevékenységének ellátását nem akadályozza. A mezőgazdasági nagyüzemek építőipari részlegeinek (közös vállalkozásainak) erre irányuló melléktevékenységét a tevékenységi kör megállapítása során az alapítást elrendelő határozatban, illetőleg a működési engedélyben fel kell tüntetni.
3. § A tevékenységi kör megállapítása (módosítása) során érvényesíteni kell a tárgyi és technológiai szakosítás, valamint különleges felkészültséget igénylő építőipari munkák végzéséhez szükséges műszaki felkészültség követelményeit.
4. § (1) Az építésügyi miniszter az illetékes miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben adja ki
a) az építési munkahely vezetőjének (a munkahely vezetésével megbízott személynek) szakképzettségére és gyakorlati idejére, valamint feladataira és jogállására vonatkozó szabályokat, továbbá
b) ebben a rendeletben foglaltak végrehajtásának részletes szabályait.
(2) Az építőipari kivitelezési jogosultságra vonatkozó előírások végrehajtásának és megtartásának ellenőrzéséről az építésügyi miniszter és az illetékes miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) gondoskodnak.
5. § Ez a rendelet 1967. év szeptember hó 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a beruházások és a felújítások rendjéről szóló 45/1961. (XII. 9.) Korm. rendelet 29. §-ának (3) és (6) bekezdése, valamint C. jelű melléklete hatályát veszti.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese