1/1968. (I. 11.) OMFB rendelet

a szocialista szervezetek között kutatási-fejlesztési tevékenységre létrejövő szerződések általános feltételeinek közzétételéről

A vállalatok vállalkozási szerződéseiről szóló 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 42. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

E rendelet mellékleteként közzéteszem a szocialista szervezetek között kutatási-fejlesztési tevékenységre létrejövő szerződések általános feltételeit.

2. §

(1) Az Általános feltételek hatálya kiterjed - tudományágra tekintet nélkül - a belföldi szocialista szervezetek - között létrejövő mindazokra a szerződésekre, amelyek alap- és alkalmazott kutatási, illetőleg fejlesztési tevékenység végzésére, ilyen tevékenység eredményének bevezetésére (megvalósítására), továbbá kutatási-fejlesztési társulásra irányulnak.

(2) Az Általános feltételek alkalmazása szempontjából kutató-fejlesztő szervezetnek kell tekinteni minden olyan szocialista szervezetet (vállalatot, intézetet, intézményt, egyetemet vagy más kutatóhelyet), amely akár rendszeresen, akár esetenként kutató-fejlesztő tevékenységet végez.

(3) A kutató-fejlesztő szervezet által kötött, nem kutatásra-fejlesztésre irányuló szerződésekre a külön jogszabályok rendelkezései irányadók.

3. §

(1) Az Általános feltételek hatálya alá tartozó szerződésekre - a szerződő felek ellenkező megállapodása hiányában - e feltételek nyernek alkalmazást.

(2) A szerződő felek az Általános feltételektől a szerződésben eltérhetnek, és az egyes szerződésfajtákat vegyesen is alkalmazhatják.

(3) A kutatási-fejlesztési szerződésekkel kapcsolatos azokban a kérdésekben, amelyeket sem a felek szerződése, sem az Általános feltételek nem rendeznek - a szerződés tartalmától függően -, a vállalatok vállalkozási szerződéseire vonatkozó jogszabályok, a Polgári Törvénykönyvnek a tervszerződésekről, a megbízásról, illetőleg a polgári jogi társaságról szóló rendelkezései, továbbá a szerződések általános szabályai az irányadók.

4. §

Ez a rendelet 1968. január 1. napján lép hatályba. A hatálybalépést megelőzően létrejött szerződésekre az Általános feltételek csak a felek kifejezett megállapodása alapján alkalmazhatók.

Kiss Árpád s. k.,

az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke

Melléklet az 1/1968. (I. 11.) OMFB rendelethez

A szocialista szervezetek között kutatási-fejlesztési tevékenységre létrejövő szerződések

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Ezeknek az Általános feltételeknek az a céljuk, hogy a kutatási-fejlesztési tevékenység végzésére irányuló szerződések legfontosabb jellegzetes feltételeinek rendszerbe foglalásával elősegítse az ilyen szerződések létrehozását.

Az Általános feltételek hatálya

1. Az Általános feltételek hatálya kiterjed - tudományágra tekintet nélkül - a belföldi szocialista szervezetek között létrejövő mindazokra a szerződésekre, amelyek alap- és alkalmazott kutatási, illetőleg fejlesztési tevékenység végzésére, ilyen tevékenység eredményének bevezetésére (megvalósítására), továbbá kutatási-fejlesztési társulásra irányulnak.

2. Az Általános feltételek alkalmazása szempontjából kutató-fejlesztő szervezetnek kell tekinteni minden olyan szocialista szervezetet (vállalatot, intézetet, intézményt, egyetemet vagy más kutatóhelyet), amely akár rendszeresen, akár esetenként kutató-fejlesztő tevékenységet végez.

3. Az Általános feltételek hatálya alá tartozó szerződésekre - a szerződő felek ellenkező megállapodása hiányában - e feltételek nyernek alkalmazást.

4. A kutatási-fejlesztési szerződésekkel kapcsolatos azokban a kérdésekben, amelyeket sem a felek szerződése, sem az Általános feltételek nem rendeznek - a szerződés tartalmától függően -, a vállalatok vállalkozási szerződéseire vonatkozó Jogszabályok, a Polgári Törvénykönyvnek a tervszerződésekről, a megbízásról, illetőleg a polgári jogi társaságról szóló rendelkezései, továbbá a szerződések általános szabályai az irányadók.

A szerződések megkötése

5. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó, írásbeli alakban történő kifejezésével jön létre.

6. Aki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ahhoz - ha nyilatkozatában más határidőt nem jelöl meg - az ajánlatnak a másik félhez érkezésétől számított kilencven napig kötve marad.

7. A szerződést megelőző tárgyalások során és azokkal kapcsolatban végzett előzetes számítások, kísérletek stb. a szerződés létrejöttének megállapítására alapul nem szolgálhatnak. Az ilyen előzetes tevékenység végzéséért - kifejezett megállapodás hiányában - költségtérítés és díjazás nem jár.

8. A szerződéskötésre irányuló tárgyalások során bármelyik fél a tudomására jutott és jogi oltalomban részesíthető megoldás vagy módszer felhasználására, illetőleg harmadik személy tudomására hozására - erre vonatkozó megállapodás hiányában - nem jogosult. Az egyéb adatokat a felek szabadon felhasználhatják, kivéve ha az érdekelt fél ezt megtiltja.

9. Az előzetes megállapodásokat, előszerződéseket a szerződésbe kell foglalni vagy a szerződésben utalni kell arra, hogy azok közül a felek melyeket kívánnak érvényben tartani.

Jogviták eldöntése

10. Az Általános feltételek hatálya alá tartozó szerződésekben a felek a szerződésekkel kapcsolatos bármilyen vita eldöntésére kiköthetik választottbíróság eljárását.

I. FEJEZET

A kutatási-fejlesztési szerződés

A szerződés létrejötte

11. A szerződés a feleknek a lényeges feltételekben való megállapodásával jön létre. Lényeges feltételek: a kutatás-fejlesztés tárgyának, a teljesítési határidőnek, az ellenszolgáltatásnak, valamint a szerződéssel kapcsolatos, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások létrehozására és felhasználására vonatkozó feltételek meghatározása. A felek ezeken kívül más feltételeket is lényegesnek minősíthetnek (pl. a kezdési határidő megállapítását).

12. A kutatás-fejlesztés tárgyának meghatározása során a felek a szerződésben megállapítják -a tevékenység jellegének és szintjének megfelelően - azokat az eredményeket vagy célkitűzéseket (elsősorban alapkutatásoknál), amelyeknek elérésére irányuló tevékenységet végez a kutató-fejlesztő szervezet, illetőleg azokat az eredményeket, amelyeknek elérését kifejezetten vállalja.

A szerződés tárgyának meghatározása során a felek utalhatnak az ismert és kiindulásul szolgáló adatokra, így különösen az előző kutatások eredményeire, továbbá az elérni kívánt eredmény műszaki, gazdasági stb. jellemzőire. Ez utóbbiakkal kapcsolatban meg kell jelölni az eredmény felhasználásából adódó követelményeket, továbbá azokat a jogi oltalomban részesülő megoldásokat, amelyeket a kutató-fejlesztő szervezetnek tevékenysége során fel kell használnia. A megrendelő kikötheti, hogy ilyen megoldásokat egyáltalán nem, vagy csak meghatározott korlátok között használhat fel a kutató-fejlesztő szervezet.

Amennyiben a szerződés tárgya megkívánja, az a szerződés mellékleteként, részletes tervtanulmányban is megfogalmazható. Ha a szerződéskötést előtanulmány kidolgozása előzte meg, a szerződés tárgyának meghatározásánál elegendő arra utalni.

13. A kutatási-fejlesztési szerződés határozatlan időre is köthető. A határozott időre kötött szerződést a felek a lejárat előtt közös megállapodással meghosszabbíthatják.

A felek jogai és kötelezettségei

14. A felek a szerződésben meghatározhatják a kutatási eredmény szolgáltatásának módját (tanulmány, dokumentáció, műszaki leírás, minta, prototípus, üzemi kísérlet stb.), továbbá azt, hogy mennyiben van szükség ezenkívül a lefolytatott kísérletek, számítások, áltálában a részeredmények ismertetésére, közlésére is.

15. A szerződés megkötése és teljesítése során a felek kötelesek megfelelően együttműködni. Ennek keretében minden olyan tényről, körülményről, amely a teljesítés szempontjából jelentős, egymást haladéktalanul kötelesek tájékoztatni. Különösen vonatkozik az olyan körülményekre, amelyek a teljesítést vagy annak időpontját veszélyeztetik, az eredményt bármilyen irányban befolyásolják, a szerződés szerinti díj túllépéséhez vezetnek (30. pont), vagy érdekmúlást eredményeznek.

16. A szerződés teljesítéséhez szükséges együttműködés módozatait és ütemezését a felek a szerződésben részletesen szabályozzák. A szerződésben a szükséghez képest megjelölik azokat a személyeket (név, beosztás, tudományos fokozat, képesítés, kutatási szakterület szerint), akik a kutatófejlesztő tevékenységben részt vesznek vagy azt irányítják, továbbá azokat, akik jogosultak a felek képviseletében eljárni, és nyilatkozatokat tenni.

17. Az együttműködés során tett intézkedéseket, nyilatkozatokat a felek írásban rögzítik. Megállapodhatnak napló vezetésében is.

18. A felek a szükséghez képest rendelkeznek az együttműködési kötelezettség teljesítésével összefüggő költségek viselésének, illetőleg előlegezésének kérdéseiről. Eltérő megállapodás hiányában mindegyik fél viseli saját képviselőjének, alkalmazottjának ilyen jellegű költségeit.

19. Közreműködő (alvállalkozó) igénybevételére a kutató-fejlesztő szervezet az alábbiak szerint jogosult:

a) ha meghatározott eredmény szolgáltatását vállalta, a megrendelő hozzájárulása nélkül;

b) ha csak az eredmény elérésére irányuló tevékenység kifejtését vállalta, a megrendelő előzetes hozzájárulásával, feltéve, hogy az igénybe vett közreműködő tevékenysége is a szerződésben megjelölt kutatási-fejlesztési tevékenység.

20. A megrendelő köteles a kutató-fejlesztő szervezettől a szerződésben megjelölt szolgáltatást átvenni, és részére a szerződésben kikötött díjat megfizetni.

21. A felek a szerződésben a megrendelő részéről nyújtandó közbenső szolgáltatásokat is meghatározzák, így az adatszolgáltatást, egyes részeredmények üzemi kipróbálását, annak ütemezését és módját, műszer, anyag vagy alkatrész rendelkezésre bocsátásának feltételeit, ideértve a kutatási-fejlesztési feladat teljesítéséhez szükséges állóeszközöknek a megrendelő részéről való átadását, illetőleg beszerzési költségei átutalásának időpontját.

Intézkedések a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogokról

22. A kutatási-fejlesztési szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások felhasználásáról a szerződésben részletesen kell rendelkezni. Ennek hiányában:

a) ha a megrendelő a kutató-fejlesztő szervezetnek a szellemi alkotásért megfelelő ellenértéket szolgáltat, és a jogi oltalom megszerzésére saját nevében vállalkozik, a kutató-fejlesztő szervezet a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti, és annak át nem adhatja; ilyen esetben a szellemi alkotás felett a megrendelő szabadon rendelkezik;

b) ha a megrendelő a szellemi alkotás feletti rendelkezés jogát nem köti ki, és azért ellenszolgáltatást sem nyújt, azt csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti, és annak át nem adhatja; ilyen esetben a szellemi alkotás felett a kutató-fejlesztő szervezet szabadon rendelkezik.

23. A szerződés alapján szolgáltatott tanulmány, zárójelentés stb. átadása - a kutatási-fejlesztési tevékenység jellegétől függően (különösen a társadalomtudományok területén végzett ilyen tevékenység esetén) - a szerzői jog átruházását nem foglalja magában. E vonatkozásban a szerzői jog szabályai az irányadók.

24. A kutató-fejlesztő szervezet a szolgáltatás teljesítésekor köteles megjelölni az azzal kapcsolatban felhasznált, jogi oltalomban részesülő szellemi alkotásokat, ideértve a jogi oltalom címzettjét, valamint területi és időbeli hatályát is.

A szerződés teljesítése

25. Ha a szolgáltatás természetéből vagy rendeltetéséből más nem következik, a teljesítés helye a megrendelő székhelye (telepe).

26. A felek a szerződésben meghatározzák az átadás-átvétel módját, különösen a szolgáltatás szerződésszerű minőségének ellenőrzését. Ennek során rendelkeznek arról, hogy az ellenőrzés milyen módon és eszközökkel történik, továbbá hogy ezeket melyik fél köteles rendelkezésre bocsátani.

A felek a szolgáltatás szerződésszerűségének eldöntését megjelölt szakértőre vagy szakértő testületre (intézet, egyetem stb.) is bízhatják. Az ezzel kapcsolatos költségeket a megrendelő viseli.

27. A kutató-fejlesztő szervezet a szolgáltatást a szerződésben meghatározott határidő előtt is teljesítheti. Az előteljesítésről azonban köteles a megrendelőt megfelelő időben (pl. 15 nappal korábban) értesíteni.

Díjazás

28. A kutatási-fejlesztési tevékenységért járó díj mértékét és megállapításának módját a felek a szerződésben állapítják meg.

29. A díjban úgy is meg lehet állapodni, hogy az az elérni kívánt gazdasági eredményhez igazodjék. A díj vagy annak egy része az eredmény hányadában, akár egy összegben, akár részletekben, akár időszakosan visszatérő szolgáltatásokban is meghatározható.

A díjazás mértéke függővé tehető a teljesítési határidőtől és az esetleges előteljesítés (27. pont) időpontjától függően növekvő összegben is meghatározható. A díjazás mértéke függővé tehető továbbá a paraméterekkel kifejezett eredménytől is.

30. A megállapodás szerinti díjban figyelembevehető a szerződés tárgyát alkotó kutatási-fejlesztési tevékenység területén a kutató-fejlesztő szervezet által a szerződéskötést megelőzően elért eredmény vagy eszközölt - nem beruházás jellegű -ráfordítás, illetve ezek megfelelő hányada, a kutatási-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek (munkabér és járulékai, anyag- és egyéb költségek), továbbá azok a pénzügyi kötelezettségek is, amelyeket a kutatófejlesztő szervezet a szerződés teljesítése érdekében vállalt (pl. kapacitáslekötés költségei).

31. Ha a megállapodás szerint a díj kiszámítása kalkulációval történik, a felek a szerződésben meghatározzák a kalkuláció módját (pl. előkalkuláció, utókalkuláció, számítási irányelvek, kutatónap, mérnöknap stb.) és a díj előrelátható összegét. A ténylegesen fizetendő díj a megjelölt összeget legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.

A kutató-fejlesztő szervezet - együttműködési kötelezettsége (15-18. pont) keretében - haladéktalanul köteles a megrendelőt arról is tájékoztatni, hogy a túllépés előreláthatólag milyen mértékű lesz.

32. A megrendelő a díjat a kutató-fejlesztő szervezet teljesítése után, számla benyújtása alapján köteles megfizetni. Ha a szerződés szerint a részteljesítés megengedett, a megrendelő a részteljesítéssel arányos díjat fizet.

33. A kutató-fejlesztő szervezet a megrendelőtől a pénzügyi fedezet előzetes biztosítását kérheti, ha a díjnak időben való megfizetése veszélyeztetve van, különösen azáltal, hogy

a) a megrendelőnek pénzügyi fedezethiány miatt a kutató-fejlesztő szervezettel szemben kiegyenlítetlen tartozása van, vagy

b) egy éven belül előfordult, hogy a megrendelő esedékes tartozását pénzügyi fedezet hiánya miatt kellő időben nem tudta kiegyenlíteni.

A fedezet biztosításáig a kutató-fejlesztő szervezet a szolgáltatást visszatarthatja. A fedezet biztosítására adott megfelelő határidő eredménytelen eltelte után a kutató-fejlesztő szervezet a szerződéstől elállhat.

Szerződésszegés, szankciók

34. A felek nem kötelesek kötbér fizetésében megállapodni.

35. A szerződésszegéssel okozott kárt a kutatófejlesztő szervezet az alábbiak szerint köteles megtéríteni:

a) ha meghatározott kutatási-fejlesztési eredmény szolgáltatását vállalta, kártérítési kötelezettsége a szerződésben kikötött díj összegéig terjedhet;

b) ha csak az eredmény elérésére irányuló tevékenység végzésére köteles, a kárnak csupán a szerződésben kikötött díjösszeg felét meg nem haladó részét kell megtérítenie.

36. A kutató-fejlesztő szervezet kártérítési kötelezettsége az elmaradt haszon megtérítésére nem terjed ki.

37. A 35-36. pontban megállapított korlátozások nem vonatkoznak arra az esetre, ha a kutatófejlesztő szervezet szándékos vagy súlyosan gondatlan szerződésszegő magatartással, illetőleg bűncselekménnyel okozott kárt.

A szerződés módosítása és megszűnése

38. A felek a szerződést közös megállapodással bármikor módosíthatják, megszűntethetik vagy felbonthatják.

39. A felek a szerződést felmondhatják; a felmondásban közlik annak indokát. A felmondási idő hat hónap. Ez alatt a felek közösen rendezik a szerződés megszűnéséből adódó kérdéseket.

40. A szerződés megszűnése esetén a kutatófejlesztő szervezet jogosult a szerződésben kikötött díjra, illetőleg annak arányos részére, kivéve ha a megszűnés oka a kutató-fejlesztő szervezetnek felróható.

41. A kutató-fejlesztő szervezet a szerződés megszűnése esetén az addig végzett tevékenysége eredményét (részeredményt) a megrendelő rendelkezésére bocsátja. Ennek során a felek a 22-24. pontok megfelelő alkalmazásával rendezik a szellemi alkotásokkal kapcsolatos kérdéseket.

42. Ha a megrendelő a 41. pontban említett részeredményre nem tart igényt, s azt a kutatófejlesztő szervezet harmadik személynek átadja, az ebből származó bevételből a megrendelőnek visszatéríti a 40. pont alapján kapott összeget.

Kiegészítő megállapodások

43. A kutató-fejlesztő szervezet kötelezettséget vállalhat arra, hogy a szolgáltatott megoldás gyakorlati felhasználásának megkönnyítése érdekében a megrendelő szakembereinek rendszeres tájékoztatásáról, a szükséghez képest betanításáról, oktatásáról gondoskodik.

44. Ha a kutatási-fejlesztési eredmény gyakorlati felhasználására a megrendelő harmadik személyekkel szerződéses kapcsolatokat létesít, a kutató-fejlesztő szervezet vállalhatja az utóbbi szerződések gazdaságos teljesítése érdekében a harmadik szerződő félnél az oktatói, szakértői és ellenőrző tevékenység ellátását.

45. Ha a kutatási-fejlesztési eredmény gyakorlati felhasználására a megrendelő a kutató-fejlesztő szervezettel köt szerződést (pl. a kifejlesztett prototípus gyártására, piackutatásra, vevőszolgálat ellátására stb.), az ilyen megállapodások a kutatási-fejlesztési szerződésbe is foglalhatók.

II. FEJEZET

Kutatási-fejlesztési eredmények bevezetésére és megvalósítására irányuló szerződések

46. A 47-51. pontban foglalt feltételek a kis-és nagyüzemi kísérleti tevékenységre, prototípus vagy mintakészülék előállítására, nullszéria legyártására és minden olyan tevékenységre létrejött szerződésekre vonatkoznak, amelyek kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati megvalósításának előkészítésére irányulnak.

E szerződésekre az I. fejezetben foglalt feltételek - az alábbi eltérésekkel és kiegészítésekkel - megfelelően irányadók.

47. Az e fejezet hatálya alá tartozó szerződésekben a kutató-fejlesztő szervezet meghatározott műszaki-gazdasági eredmény elérését vállalja. Ezekben a szerződésekben a felek meghatározzák a szerződési értéket is.

48. A szolgáltatás átadása-átvétele - ha a körülményekből más nem következik - a megrendelő üzemében, üzemi kipróbálás útján történik.

49. Amennyiben a kutató-fejlesztő szervezet a szerződésben vállalt eredményt nem tudja teljesíteni, díjat vagy költségei megtérítését nem követelheti.

50. A szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére vonatkozó korlátozás (36. pont) ezekre a szerződésekre nem nyer alkalmazást.

51. A szerződés megszűnése esetében a kutatás-fejlesztő szervezet díjra vagy annak arányos részére csak akkor jogosult, ha a szerződést a megrendelő mondta fel.

III. FEJEZET

Kutatási-fejlesztési társulásra irányuló szerződések

52. Szocialista szervezetek megállapodhatnak, hogy a kutatás-fejlesztés területén meghatározoott tevékenység végzése, ilyen tevékenység eredményének elérése vagy bevezetése (megvalósítása) érdekében együttműködnek, és az elért gazdasági eredményből közösen részesednek.

Nem vonatkozik ez a fejezet arra az esetre, amikor a kutató-fejlesztő szervezet több megrendelővel szemben ugyanabban a szerződésben vállal kutatási-fejlesztési kötelezettséget.

53. Társulásra irányuló szerződés köthető akár valamely feladat megoldására, akár meghatározott kutatási-fejlesztési területen tartós (határozott vagy határozatlan idejű) együttműködésre.

54. A társulási szerződés lényeges tartalma: a közös tevékenység tárgyának, az eredményben való részesedés és a teherviselés arányának a meghatározása, továbbá a közös tevékenységet irányító esetleges szervezet működési szabályainak megállapítása.

55. A szerződésben a felek megjelölik a megoldandó feladatot és az egyes szerződő felekre háruló feladatokat. Szabályozzák az együttműködés részleteit, a közlés, a tájékoztatás, az ellenőrzés módszereit, a teljesítési (végső és rész-) határidőket.

Ha a felek olyan bizottságot hoznak létre, amely a szerződéses feladatok összehangolására hivatott (kutatási-fejlesztési együttműködési bizottság), a szerződésben kijelölik ennek tagjait, megállapítják szervezeti-működési szabályait.

56. A szerződésben a felek meghatározzák azokat az eszközöket, ráfordításokat, továbbá azokat a már elért kutatási-fejlesztési eredményeket és létrehozott szellemi alkotásokat, amelyeket a felek a közös feladat végrehajtása érdekében egymásnak szolgáltatnak.

57. Tartós együttműködés esetében a szerződő felek meghatározzák a tevékenységre vonatkozó tájékoztató jelentések összeállításának időpontját és módját.

58. A szerződő felek szabályozzák a szerződés alapján rendelkezésre bocsátott, illetőleg a közös tevékenység során keletkezett, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások felhasználásának és nyilvánosságra hozatalának feltételeit. Az ilyen alkotásokkal összefüggő jogok a feleket közösen illetik meg.

59. A szerződés megszűnése esetében rendelkezni kell a közös tevékenység során elért eredményekről, különösen a jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásokkal való rendelkezés feltételeiről.

60. A társulási szerződésekre egyébként a 15-18., illetőleg a 38-42. pontokban foglalt feltételek megfelelően alkalmazást nyernek.