23/1968. (VI. 30.) Korm. rendelet

a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet módosításáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány - a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján - a 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet egyes rendelkezéseit (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítja.

1. §

A R. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A biztosítás szolgáltatásaira, mint családtag nem jogosult az, akinek keresete, jövedelme vagy nyugellátása a havi 500 forintot meghaladja. Ha a családtag mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, nem kell figyelembe venni azt a jövedelmét, amely a termelőszövetkezetben végzett közös munkája alapján járó részesedésből (munkadíj, kiegészítő részesedés stb.), vagy a háztáji gazdaságból származik."

2. §

A R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azonos gyógyászati segédeszköz egy éven belül újból nem adható, egy éven túl is csak abban az esetben adható, ha annak kiadása ismét szükségessé válik. A gyógyászati segédeszköz javítását -a szavatosság körébe nem tartozó esetekben - a kiadástól számított három hónap elteltével lehet igényelni."

3. §

A R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"18. § (1) Egyedülállónak kell tekinteni azt a dolgozót:

a) aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él;

b) akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít;

c) akinek házastársa:

- letartóztatásban van;

- szabadságvesztés büntetését tölti;

- felsőoktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója;

- testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt előreláthatólag legalább 6 hónapon át teljesen munkaképtelen;

- nyugellátásban részesül;

- bíróság által elrendelt kényszergyógykezelésben részesül,

és keresete (jövedelme) vagy nyugellátása a havi 500 forintot nem haladja meg;

d) aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, azonban

- a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban;

- az életközösség megszüntetése miatt bírói ítélet (bírói egyezség) alapján házastársa részére vagy a házastársánál levő gyermekük után tartásdíjat fizet, vagy házastársától saját részére vagy a nála levő gyermekük után tartásdíjban részesül.

(2) Nem lehet egyedülállónak tekinteni azt a dolgozót, akinek élettársa van, mindaddig, amíg az együttélés fennáll. Az (1) bekezdés rendelkezéseit az élettársra is megfelelően alkalmazni kell."

4. §

A R. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és e § az alábbi (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:

"(2) A táppénz összegének megállapításánál alapul szolgáló munkabér nem lehet több

a) napi 320 forintnál;

b) a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti munkáltatóval munkaviszonyban álló dolgozó esetében napi 240 forintnál;

c) a jutalékos szervezőknél napi 200 forintnál.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett korlátozás alól a SZOT - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - kivételt tehet.

(4) A bedolgozóknál figyelembe vehető legmagasabb napi munkabért a SZOT a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg."

5. §

A R. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés alapján igényelt kórházi ápolás tartama kilencven napnál több nem lehet."

6. §

A R. 43. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A mezőgazdasági biztosított napi táppénzének összege 30 forint.

(2) A 39. § (2) bekezdésében említett munkáltatóknál legalább két éven át egyhelyben dolgozó mezőgazdasági biztosított napi táppénzének összege 35 forint."

7. §

A R. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A háztartási alkalmazott táppénzének napi összege 30 forint, terhességi-gyermekágyi segélyének napi összege pedig 48 forint. Ha a háztartási alkalmazott keresőképtelensége alatt munkáltatójánál lakik és attól a teljes természetbeni ellátást továbbra is megkapja, erre az időre a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély fele összege jár."

8. §

A R. 63/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés alapján betegellátásra jogosult tagnak és családtagjának ugyanazok a betegségi biztosítási szolgáltatások járnak, ugyanolyan feltételekkel és mértékben, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozó tagoknak és ezek családtagjainak."

9. §

A R. 87. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A háztartási alkalmazottak után személyenként és havonta 150 forint társadalombiztosítási járulékot kell a munkáltatónak fizetnie. A járulék összege a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulékon kívül a háztartási alkalmazottat terhelő 15 forint nyugdíjjárulékot is magában foglalja. Nem teljes naptári hónap esetén a járulék napi összege 5 forint."

10. §

A R. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egységes társadalombiztosítási járulék összege a 39. § hatálya alá tartozó biztosított után napi 9 forint, heti 57 forint, havi 240 forint."

11. §

A R. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"106. § A T. 28. §-ában meghatározott vitás ügyekben eljáró szervek hatáskörét, valamint a jogorvoslati eljárás szabályait a SZOT állapítja meg."

12. §

Ez a rendelet, a 6. és a 10. §-ok kivételével, 1968. július hó 1. napján lép hatályba. A 6. és a 10. §-okban foglalt rendelkezéseket 1969. január hó 1. napjától kell alkalmazni.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke