1968. évi 24. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában Helsinkiben, 1967. évi november hó 10. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről

(A kormányjóváhagyásról szóló jegyzékváltás az 1968. évi május hó 4. napján megtörtént)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában Helsinkiben, 1967. évi november hó 10. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

"EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya attól a szándéktól vezetve, hogy a két ország között, valamint azok területén át gépjárművel végzett személy- és árufuvarozást elősegítse, a következőkben állapodott meg:

I. Személyfuvarozás

1. cikk

Minden a két ország között vagy azok területén át fuvardíj, vagy ellenszolgáltatás ellenében végzett személyfuvarozás - az 5. cikkben felsoroltak kivételével - engedélyezési kötelezettség alá esik.

2. cikk

1. A Szerződő Felek illetékes hatóságai a két ország közötti, vagy azok területén áthaladó menetrendszerű vonalakat közös megegyezéssel engedélyezik.

2. Az engedélyt mindegyik Szerződő Fél illetékes hatósága a saját területén fekvő útvonalrészre adja ki.

3. A Szerződő Felek illetékes hatóságai közös megegyezéssel határozzák meg az engedélyezés módozatait, nevezetesen az engedély érvényességének időtartamát, a járatok sűrűségét, a menetrendet, az útvonalat, valamint az alkalmazandó díjszabásokat.

3. cikk

1. Az engedély iránti kérelmet a járművet nyilvántartó ország illetékes hatóságához kell intézni, amely azt - ha azzal szemben ellenvetés nem merül fel - átadja a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának.

2. A kérelemhez csatolni kell a szükséges adatokat (menetrend-tervezet, díjszabás-tervezet, útvonal-tervezet, az üzemeltetés időtartama az év folyamán belül és a forgalom megkezdésének tervbe vett időpontja) tartalmazó okmányokat. A Szerződő Felek illetékes hatóságai ezenkívül még egyéb - általuk szükségesnek vélt - adatok közlését is kérhetik.

4. cikk

A nem menetrendszerű, de engedélyezési kötelezettség alá eső személyfuvarozásokra irányuló kérelmeket közvetlenül a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához kell benyújtani.

5. cikk

Az esetenkénti turista fuvarozások nem esnek engedélyezési kötelezettség alá. Ilyen esetenkénti fuvarozásnak minősül, ha ugyanazokat a személyeket ugyanazzal a járművel fuvarozzák:

a) olyan körutazás keretében, amely a járművet nyilvántartó országban kezdődik és amelyet ott. szándékoznak befejezni, vagy

b) olyan utazás keretében, amely a járművet nyilvántartó ország területén kezdődik és a másik Szerződő Fél területén fejeződik be, azzal a feltétellel, hogy a jármű - kivéve, ha más engedély birtokában van - üresen tér vissza a nyilvántartó országba.

II. Árufuvarozás

6. cikk

Minden a két ország között, vagy azok területén át fuvardíj, vagy ellenszolgáltatás ellenében végzett árufuvarozás - a 7. cikkben felsoroltak kivételével - engedélyezési kötelezettség alá esik.

7. cikk

Nem szükséges engedély a következő fuvarozásokhoz:

a) átköltözködési ingóságok fuvarozása,

b) hullafuvarozás,

c) vásári és kiállítási áruk, valamint felszerelések fuvarozása,

d) versenylovak, versenyjárművek és sport rendezvények céljait szolgáló egyéb sportfelszerelési cikkek fuvarozása,

e) színházi díszletek és kellékek fuvarozása,

f) hangszerek, valamint rádió-, televízió- és filmfelvételek céljára szolgáló felszerelések fuvarozása.

8. cikk

1. Minden útra és minden járműre (járműszerelvényre) külön engedélyt kell kiadni.

2. Ez az engedély feljogosítja a fuvarozót, hogy a fuvarozás befejezése után a másik Szerződő Fél területén visszfuvart vehessen fel.

3. Az engedélyt csak az a fuvarozó használhatja, akinek a részére azt kiadták és az nem ruházható át.

9. cikk

1. A fuvarozási engedélyt a gépjárművet nyilvántartó Szerződő Fél illetékes hatósága adja ki a másik Szerződő Fél illetékes hatósága nevében, annak a kontingensnek a keretén belül, amelyre a két Szerződő Fél illetékes hatóságai évenként megállapodnak.

2. A Szerződő Felek illetékes hatóságai a jelen Egyezmény alapján végzett fuvarozások céljára megfelelő mennyiségű fuvarozási engedélyűrlapot adnak át egymásnak.

3. Az engedély mintáját a Szerződő Felek illetékes hatóságai közösen állapítják meg.

10. cikk

A jelen Egyezmény alapján végzett árufuvarozásoknál fuvarlevelet kell használni. A fuvarlevélnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a fuvarlevél kiállításának helye és időpontja,

b) a feladó neve és címe,

c) a fuvarozó neve, címe és tevékenységének jellege,

d) az árufeladás helye és időpontja, valamint a rendeltetési hely,

e) a címzett neve és címe,

f) az áru szokásos megnevezése és a csomagolás módja,

g) az árudarabok száma és azok különleges megjelölése,

h) az áru bruttó súlya,

i) a vámeljárással kapcsolatos utasítások és egyéb alakiságok,

j) a feladó aláírása,

k) az átvevő aláírása.

III. Egyéb rendelkezések

11. cikk

1. Az a fuvarozó, akinek székhelye az egyik Szerződő Fél területén van, a másik Szerződő Fél területén levő két pont között sem személy-, sem árufuvarozást nem végezhet.

2. Az egyik országban engedéllyel rendelkező fuvarozó a másik ország és harmadik ország közölt árufuvarozást nem végezhet.

12. cikk

Az I. és II. fejezetekben említett megfelelő engedélyeket és fuvarleveleket a másik Szerződő Fél területén végzett fuvarozás során mindig a járművön kell tartani, s azokat az ellenőrzésre jogosult közegek felszólítására fel kell mutatni.

13. cikk

A személyek vagy áruk fuvarozására használt járműveknek a fuvarozás elvégzésére alkalmasnak kell lenniük és azokat a nyilvántartó ország előírásainak megfelelő, jó műszaki állapotban kell tartani.

14. cikk

A jelen Egyezmény hatálya alá eső, a másik Szerződő Fél területén végzett személy- és árufuvarozások, valamint az e fuvarozásokat végrehajtó járművek viszonosság alapján mentesek az engedélyezést terhelő adók és díjak, továbbá a magára a fuvarozási műveletre külön megállapított adók alól.

15. cikk

A jelen Egyezmény rendelkezésein alapuló tartozások kiegyenlítése a két ország között érvényben levő pénzügyi megállapodás szerint történik.

16. cikk

A Szerződő Felek fuvarozói kötelesek annak az államnak a közlekedési szabályait és egyéb jogszabályait megtartani, amelynek területén a jármű közlekedik.

17. cikk

1. Jelen Egyezmény rendelkezéseinek megsértése esetén a gépjárművet nyilvántartó ország illetékes hatóságai, annak az országnak a kérésére, amelynek területén az egyezménysértést elkövették - az előbb említett országban hatályos jogszabályok sérelme nélkül - a következő intézkedések valamelyikét teszik:

a) az egyezménysértést elkövető fuvarozó figyelmeztetése;

b) figyelmeztetés annak közlése mellett, hogy bármilyen további egyezménysértés esetén a fuvarozási engedélyt - az alanti c) pont szerint - felfüggesztik, vagy visszavonják;

c) a jelen Egyezménynek megfelelően kiadott fuvarozási engedély felfüggesztése, vagy visszavonása.

2. A tett intézkedésről a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát tájékoztatják.

18. cikk

1. A Szerződő Felek illetékes hatóságai a jelen Egyezmény végrehajtásával összefüggő kérdésekben állandó, közvetlen kapcsolatot tartanak fenn egymással.

2. Mindegyik Szerződő Fél közli a másik Szerződő Féllel a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtására jogosult illetékes hatóságokat.

19. cikk

1. Ez az Egyezmény az azt a napot követő 30. napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek kormányai értesítették egymást, hogy a megkívánt alkotmányjogi követelményeknek eleget tettek.

2. Az Egyezmény a hatálybalépésétől számított egy évig marad érvényben és azután érvénye évről évre hallgatólagosan meghosszabbodik, ha csak azt valamelyik Szerződő Fél legalább három hónappal az év vége előtt fel nem mondja.

Készült Helsinkiben 1967. évi november hó 10. napján angol nyelven két példányban: mindkét példány egyaránt hiteles,

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében:

Kuzsel Dezső s. k.,

A Finn Köztársaság Kormánya nevében:

Paul Gustafsson s. k."

3. §[1] Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1968. évi június hó 4. napjától kezdődően kell alkalmazni; végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára