26/1968. (VI. 30.) Korm. rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 30/1966. (XII. 24.) számú kormányrendelet módosításáról és kiegészítéséről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Tsznyt) kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

1. §

A 30/1966. (XII. 24.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: Tsznyr) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tsznyr 1. § A Tsznyt rendelkezései szerint nyugdíjbiztosításra kötelezett mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezeti tag (a továbbiakban: termelőszövetkezeti tag) nyugdíjbiztosítása a belépési nyilatkozatnak a vezetőséghez történt benyújtása napját magában foglaló hónap első napjával kezdődik és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a termelőszövetkezeti tagság megszűnik."

2. §

A Tsznyr 58. §-a a következő (3) bekezdéssel, egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően a balesetet követő három év, illetőleg a halálesetet követő két év eltelte után benyújtott igénybejelentés alapján is meg lehet a baleseti nyugellátást állapítani, ha kizárólag egykorú okiratok (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy termelőszövetkezeti nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült iratok, orvosi leletek, boncolási jegyzőkönyv) alapján kétségen kívül megállapítható, hogy üzemi baleset történt, továbbá, hogy a termelőszövetkezeti tagnak e balesetből eredő sérülése és munkaképességcsökkenése (halála) között a munkaképességcsökkenést véleményező orvosi bizottság véleménye szerint okozati összefüggés áll fenn."

3. §

A Tsznyr 64. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Tsznyr 64. § A Tsznyt alapján járó nyugellátások közül - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -

a) az öregségi, a rokkantsági nyugdíjat, valamint a baleseti járadékot a jogosultság beállása napjától, legkorábban az igénybejelentés napját három hónappal megelőző naptári naptól,

b) az özvegyi és a szülői nyugdíjat, az árvaellátást és a házastársi pótlékot a jogosultság beállása hónapjának első napjától, legkorábban az igénybejelentés napját megelőző harmadik hónap első napjától,

c) az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékot a jogosultság beállása hónapjának első napjától, legkorábban az igénybejelentés hónapjának első napjától

kell megállapítani. A kivételeket a SZOT a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben szabályzattal állapítja meg."

4. §

A Tsznyr 68. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Tsznyr 68. § (1) A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága ügyviteli szerveinek (a társadalom-biztosítási igazgatóságoknak és ezek kirendeltségeinek, valamint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak) a nyugellátási igény tárgyában elsőfokon hozott határozata ellen a határozat kézbesítését követő naptól számított tizenöt napon belül az igénylő lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz (albizottsághoz) felszólalásnak van helye. A felszólalást az igénylő lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), vagy annál az ügyviteli szervnél kell benyújtani, amelyik az elsőfokú határozatot hozta.

(2) Az (1) bekezdésben említett bizottság (albizottság) a felszólalási kérelemmel kapcsolatban a benyújtástól számított harminc napon belül, munkaképességcsökkenés alapján járó nyugellátás esetében pedig hatvan napon belül köteles határozatot hozni."

5. §

A Tsznyr 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tsznyr 69. § (1) A társadalombiztosítási bizottság (albizottság) másodfokon hozott határozata ellen az igénylő a határozat kézbesítését követő naptól számított hatvan napon belül a jogosultság kérdésében keresettel fordulhat a bizottság (albizottság) székhelye szerint illetékes járásbírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz."

6. §

A Tsznyr 74. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Tsznyr 74. § (1) Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékot folyósítani kell arra a naptári hónapra, amelyben sem a járadékosnak, sem a vele együtt élő házastársának nyugellátása, keresete vagy egyéb jövedelme [Tsznyr 17. §-ának b) pontja] a havi 260 forintot nem haladja meg. Méltánylást érdemlő esetben a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának vezetője a járadék folyósítását engedélyezheti arra a naptári hónapra is, amely alatt a járadékosnak vagy házastársának munkabére havi 260 forintnál több, de a havi 500 forintot nem haladja meg.

(2) Az özvegyi járadékot folyósítani kell arra a naptári hónapra, amelyben az özvegy nyugellátása, keresete vagy egyéb jövedelme [Tsznyr 19. §-ának c) pontja] a havi 260 forintot nem haladja meg."

7. §

A Tsznyr 85. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Tsznyr 85. § (1) Ha a nyugdíjas (járadékos) jogalap nélkül vett fel nyugellátást, azt visszafizetni köteles. A visszafizetésre a nyugdíjast (járadékost) határozattal kell kötelezni. Ha a nyugellátás jogalap nélküli felvétele a nyugdíjas (járadékos) terhére

a) nem róható fel, a határozat keltétől visszafelé számított legfeljebb három hónap alatt felvett,

b) felróható, a határozat keltétől visszafelé számított legfeljebb öt év alatt felvett

nyugellátás visszafizetésére lehet a nyugdíjast (járadékost) kötelezni. A b) pont alá tartozó esetben a nyugdíjas (járadékos) a visszafizetendő nyugellátással azonos összegű térítés fizetésére is kötelezhető. A visszafizetésre, illetőleg a térítésre kötelezés nem érinti a nyugdíjas (járadékos) esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2) A nyugdíjas (járadékos) az (1) bekezdésben említett határozat ellen a kézbesítést követő naptól számított tizenöt napon belül felszólalással élhet a Tsznyr 68. §-ában megjelölt bizottsághoz (albizottsághoz). A határidőn belül beadott felszólalásnak a térítés összege erejéig halasztó hatálya van. Ha a bizottság (albizottság) azt állapítja meg, hogy a nyugdíjas (járadékos) részére az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint jogalap nélküli kifizetés történt, az ennek megfelelő összeg visszafizetése alól a nyugdíjast (járadékost) nem mentesítheti.

(3) A jogalap nélkül felvett nyugellátás összegének visszafizetése tárgyában a társadalombiztosítási bizottság (albizottság) végérvényesen dönt. Az ezt meghaladó térítés esetén a határozat kézbesítését követő naptól számított harminc napon belül a nyugdíjas (járadékos) keresettel fordulhat a bizottság (albizottság) székhelye szerint illetékes járásbírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.

(4) A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának vezetője az (1) bekezdés alapján visszafizetendő nyugellátás és a térítés összegét méltányos esetben mérsékelheti, illetőleg elengedheti."

8. §

A Tsznyr 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tsznyr 86. § Ha a nyugellátás jogalap nélküli felvételét a termelőszövetkezet vagy adatközlésre kötelezett más szerv mulasztása vagy a valóságnak meg nem felelő adat közlése idézte elő, a folyósító szerv az adatszolgáltatásra kötelezettet a jogalap nélkül kifizetett összeg megtérítésére határozattal kötelezi. A fizetésre kötelezett a határozat ellen, annak kézbesítését követő naptól számított tizenöt napon belül, felszólalással élhet a Tsznyr 68. §-ában megjelölt bizottsághoz (albizottsághoz). A bizottság (albizottság) határozata ellen, annak kézbesítését követő naptól számított harminc napon belül, a fizetésre kötelezett keresettel fordulhat a bizottság (albizottság) székhelye szerint illetékes járásbírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A határidőn belül beadott keresetnek halasztó hatálya van."

9. §

Ez a rendelet 1968. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a Tsznyr 100. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke