29/1968. (VII. 13.) Korm. rendelet

a szabványosításról

A szabványosítás célja, tárgyai

1. §

(1) A szabványosítás célja rendszeresen ismétlődő műszaki-gazdasági feladatokra az érdekeltekkel egyeztetett egységes megoldási módok meghatározása és ezek következetes alkalmazása. Az állami szabványokban olyan megoldási módokat kell meghatározni, amelyek egységes alkalmazása legeredményesebben szolgálja a népgazdaság érdekeit.

(2) A szabványosítással elő kell segíteni

- a műszaki fejlesztési feladatok és koncepciók megvalósítását,

- a termelés gazdaságosságát,

- a gazdasági kapcsolatok műszaki megalapozottságát és koordinációját,

- a minőség fejlesztését,

- a fogyasztók érdekeinek védelmét,

- az élet, az egészség és a vagyon védelmét,

- a nemzetközi munkamegosztás és együttműködés érdekében elfogadott nemzetközi egységesítési ajánlások és határozatok hazai érvényesítését.

(3) A szabványosítás tárgyai:

a) termékekre, létesítményekre vonatkozó műszaki (minőségi, csatlakozási, cserélhetőségi) követelmények, vizsgálati módszerek, minősítési feltételek, megnevezés, megjelölés, a kezelés és a megóvás (csomagolás, szállítás, tárolás) módja,

b) termékek választéka,

c) a munkavédelem, az élet-, egészség- és vagyonvédelem érdekében támasztott - termékekre, létesítményekre, munkálatokra vonatkozó - műszaki követelmények,

d) műszaki és gazdasági tevékenység körében használt kifejezések és fogalmak, ezek jelölése, jelképe, ábrázolás- és írásmódok, műszaki mérési és számítási módok,

e) dokumentációs és más rendszerező módszerek, ügyviteli eszközök.

Állami szabványok

2. §

(1) Állami szabványt a Magyar Szabványügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnöke, valamint a gazdasági és az államigazgatási ágazatokat vezető miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői (a továbbiakban: ágazati miniszter) bocsáthatnak ki.

(2) A Hivatal elnöke Magyar Népköztársasági Országos Szabványt (a továbbiakban országos szabvány), az ágazati miniszter ágazati szabványt bocsát ki.

(3) Azokat a megoldási módokat, amelyek az egész népgazdaság vagy több gazdasági ágazat szempontjából alapvető fontosságúak vagy jelentős fogyasztói érdekeket érintenek, országos szabványban kell meghatározni.

(4) Állami szabványt, ha miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője hatósági jogkörét érinti, vele egyetértésben kell kibocsátani.

(5) Ágazati szabvány nem tartalmazhat országos szabvánnyal ellenkező előírást.

(6) Az állami szabványt a kibocsátó hatóság I utasítással lépteti hatályba, módosítja és helyezi hatályon kívül. Az utasítást közzé kell tenni a Hivatal hivatalos lapjában.

Az állami szabványok hatálya

3. §

(1) Az állami szabványok hatálya az állami szervekre, valamint az állami, szövetkezeti és társadalmi gazdálkodó szervezetekre terjed ki.

(2) A kibocsátó hatóság az állami szabvány hatályát kiterjesztheti a magánkisiparra és a magánkereskedelemre is. Erről az érdekelt kisiparosokat és magánkereskedőket érdekképviseleti szervük útján értesíteni kell.

4. §

(1) Az állami szabvány a népgazdaságban általában mértékadó megoldási módot tartalmazza. A szerződéseket az állami szabvány hatálybalépése után a szabvány szerint kell teljesíteni, feltéve, hogy a szerződő felek eltérően nem állapodtak meg (diszpozitív hatály). Ez a rendelkezés a szabvány közzététele előtt kötött szerződésekre nem vonatkozik. Az állami szabványtól az érdekeltek - a kötelező hatályú szabványra vonatkozó rendelkezések, valamint a jelen szakasz (2) bekezdésének korlátai között - eltérhetnek.

(2) A szabványban szereplő megjelöléseket, rajz- és betűjeleket, megnevezéseket, minőségi osztályokat, valamint a szabványban meghatározott fogalmakat csak a szabványban meghatározott értelemben szabad használni, abban az esetben is, ha a szabvány alkalmazása egyébként nem kötelező.

5. §

(1) A kibocsátó hatóság közérdekből az állami szabvány vagy egyes előírásai alkalmazását kötelezővé teheti. A szabvány (szabványelőírás) kötelező hatályát, valamint a szabvány hatályára vonatkozó részletező rendelkezéseket a szabványban közölni kell.

(2) Termékre vonatkozó kötelező hatályú szabványt (szabványelőírást) hatálybalépésének napjától kezdve a termelésben és a termékforgalomban alkalmazni kell. A kötelező hatályú szabvány - eltérő rendelkezés hiányában - nem hat ki a közzététele előtt kötött szerződésekre és nem gátolja a hatálybalépésekor már meglevő készletek forgalmát.

(3) A létesítményre vonatkozó kötelező hatályú szabványt (szabványelőírást) - eltérő rendelkezés hiányában - a hatálybalépésének napjától kezdve kivitelezett létesítményekre alkalmazni kell, kivéve, ha a kivitelezésre vonatkozó szerződést a szabvány közzététele előtt megkötötték.

6. §

(1) A kibocsátó vagy az általa feljogosított hatóság az érdekeltek előzetes kérelmére, a közérdek szempontjainak figyelembevételével, engedélyt adhat a kötelező hatályú szabványtól (szabványelőírástól) való eltérésre. Ha a szabvány miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője hatósági jogkörét érinti, az eltérési engedélyt vele egyetértésben kell megadni. Az engedély megadása előtt meg kell hallgatni az egyéb érdekelt szervek és hatóságok véleményét is.

(2) Exportáruk tekintetében a szerződő felek a kötelező hatályú szabványtól (szabványelőírástól) megállapodással engedély nélkül is eltérhetnek. A kötelező hatályú szabványoknak importárukra való alkalmazásáról külön jogszabály, rendelkezik.

Szabványjel

7. §

Termék országos, illetőleg ágazati szabvánnyal való egyezésének tanúsítására szabványjelet lehet rendszeresíteni. Az országos és az ágazati szabványjelet a Hivatal elnöke rendszeresíti, az ágazati szabványjelet az ágazati miniszterekkel egyetértésben.

Műszaki Irányelvek

8. §

A Hivatal elnöke és az ágazati miniszterek jogosultak a műszaki tapasztalatok széles körű gyakorlati hasznosítása érdekében Műszaki Irányelveket kiadni. A Műszaki Irányelvek különösen számítási módokra, vizsgálati adatok értékelésére, műszaki eljárásokra, karbantartási, tárolási módszerekre vonatkozó gyakorlati útmutatást tartalmaznak, és a szerződő felek egymás közötti viszonyában megállapodás esetén irányadók.

A Magyar Szabványügyi Hivatal

9. §

(1) A szabványosítás országos hatáskörű központi irányító és felügyeleti szerve a Magyar Szabványügyi Hivatal.

(2) A Hivatal feladatai:

a) országos szabványok kibocsátása és korszerű színvonalon tartása,

b) a szabványosítás fejlesztése, az állami és a vállalati szabványosítás elvi és módszerbeli irányítása,

c) kapcsolatok fenntartása a nemzetközi szabványosítás és más államok szabványügyi szerveivel, részvétel nemzetközi szabványosítási munkában, az eredményeknek a hazai szabványosítási rendszerben való hasznosítása,

d) az ágazati miniszterekkel együtt gondoskodás az állami szabványok érvényesüléséről és a kötelező állami szabványok betartásának ellenőrzéséről,

e) az állami és a külföldi szabványok és a szabványosításra vonatkozó irodalom gyűjtése és dokumentációja,

f) gondoskodás az ágazatok és gazdasági szervezetek közreműködésével a szabványosítás oktatásáról és szabványosítási ismeretek terjesztéséről.

(3) A Hivatal felett a felügyeletet az Országos Miiszaki Fejlesztési Bizottság elnöke gyakorolja.

(4) A Hivatal dolgozóit a Hivatal elnöke nevezi ki, illetőleg alkalmazza.

Szabványügyi Tanács

10. §

(1) A Hivatal elnöke mellett a gazdasági ágazatok képviselőiből és szabványosítási szakemberekből Szabványügyi Tanácsot kell alakítani. A Tanács feladata, hogy előmozdítsa a Hivatalnak a gazdasági ágazatokkal való együttműködését, és állást foglaljon a szabványosítás súlyponti feladataira, irányára, alapvető kérdéseire nézve.

(2) A Szabványügyi Tanács elnöke a Hivatal elnöke, tagjait a Hivatal elnökének javaslatára - az ágazatok képviselőit az ágazati miniszterrel egyetértésben - az OMFB elnöke jelöli ki.

(3) A Szabványügyi Tanács működési szabályzatát az OMFB elnöke hagyja jóvá.

Az ágazatok szabványosítási tevékenysége

11. §

(1) Az ágazati miniszterek szabványosítási feladatkörébe tartozik:

a) közreműködés az országos és a nemzetközi szabványosításban,

b) ágazati szabványok kibocsátása, korszerű színvonalon tartása,

c) szakirányítás a vállalati szabványosítás és a Műszaki Feltételek területén.

(2) Az ágazatok szabványosítási feladatainak teljesítéséhez szükséges szervezeti intézkedésekről a miniszterek gondoskodnak.

A gazdálkodó szervezetek közreműködése az állami és a nemzetközi szabványosításban

12. §

A gazdálkodó szervezetek közreműködnek a feladataikat érintő állami és nemzetközi szabványosításban, különösen

a) a szabványigények feltárásával, állami szabványok alkotására és korszerűsítésére vonatkozó indítványok előterjesztésével,

b) az állami szabványok alkotásában, valamint a nemzetközi szabványosítás őket érintő feladatainak megoldásában való részvétellel.

Állami szabványok tervezése és kidolgozása

13. §

(1) Az állami szabványok alkotását (korszerűsítését) tervszerűen kell végezni. Az országos és az ágazati szabványosítást egymással összhangban, a műszaki fejlesztési előirányzatok, a gazdálkodó szervezetek szabványalkotási és korszerűsítési igényei, a fogyasztói szükségletek és a nemzetközi kooperáció figyelembevételével kell tervezni.

(2) Az országos és az ágazati szabványokat az érdekeltek (termelők, felhasználók, forgalombahozók), az illetékes hatóságok, valamint az érintett társadalmi szervezetek közreműködésével és a velük folytatott egyeztetés útján kell létrehozni.

(3) A szabványok alkotása során tudományos és gyakorlati szakemberekből álló szakbizottság közreműködése vehető igénybe.

(4) A szabványtervezet előkészítésére, illetőleg kidolgozására erre alkalmas szervnek (vállalat, intézmény), szakbizottságnak vagy személynek adható megbízás.

(5) Az érintett szervek kötelesek a szabvány alkotásához (módosításához) szükséges, birtokukban levő adatokat (műszaki leírásokat, termelési és vizsgálati adatokat, rajzokat, mintadarabokat) ellenszolgáltatás nélkül a szabvány kibocsátója rendelkezésére bocsátani.

14. §

(1) A szabványtervezetet közzé kell tenni. Erről a Hivatal hivatalos lapjában - felszólalási határidő közlése mellett - közleményt kell megjelentetni. A szabványtervezetet meg kell küldeni véleménynyilvánítás végett az illetékes hatóságoknak. A szabvány kibocsátója az érdekelteket a szabványtervezet megküldése mellett véleménynyilvánításra szólíthatja fel.

(2) Mellőzni lehet a szabványtervezet közzétételét, ha az a szabvány csekély jelentőségű módosítására vonatkozik, vagy ha a szabványtervezetre nézve az előzetes eljárás során az érdekelt szervek és az illetékes hatóságok egyetértettek.

(3) Ha a szabványtervezetre érdemi észrevételt tettek, erre nézve az érdekeltekkel és az illetékes hatóságokkal egyeztetést kell végrehajtani.

15. §

(1) A Hivatal elnöke a szabványosítás tervezésére, az állami szabványok létesítésére vonatkozó eljárásra, a szabványjel alkalmazására, valamint a szabványok alaki kellékeire és jelölésére részletes szabályokat állapíthat meg.

(2) Az állami szabványok alkotásánál közreműködő szakemberek (szakbizottságok) díjazására vonatkozó szabályokat a Hivatal elnöke a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

Ellenőrzés

16. §

(1) A Hivatal és az ágazati minisztériumok figyelemmel kísérik az országos és az ágazati szabványok érvényesülését.

(2) A kötelező hatályú országos és ágazati szabványok betartásának ellenőrzéséről a Hivatal elnöke az ágazati miniszterekkel együtt gondoskodik.

(3) A Hivatal, illetőleg az ágazati minisztérium felhívására a gazdálkodó szervezetek kötelesek az állami szabványok betartására, illetőleg érvényesülésére vonatkozó adatokat közölni.

(4) A Hivatal, illetőleg az ágazati minisztérium jogosult a kötelező hatályú országos és ágazati szabvány alkalmazását a helyszínen ellenőrizni. Az ellenőrzött szerv köteles az ellenőrzéshez szükséges felvilágosításokat megadni, rajzokba, iratokba betekintést engedni, a szabvány tárgyát képező terméket, valamint az ezek előállítására és vizsgálatára használt eszközöket, anyagokat bemutatni, a vizsgálat céljára a termékből a szükséges mennyiséget átadni.

(5) A hatóságok és a minőségellenőrző intézmények kötelesek - a saját hatáskörükbe tartozó intézkedések megtétele mellett - a Hivatalt, illetőleg az ágazati minisztériumot a kötelező hatályú állami szabványok alkalmazásával kapcsolatban észlelt mulasztásokról értesíteni.

A vállalati (házi) szabványosítás

17. §

(1) Vállalati (házi) szabványt vállalat, tröszt, egyesülés, intézet, intézmény, szövetkezet saját használatára bocsáthat ki. Az említett szervek vállalati (házi) szabványt közös használatra is kibocsáthatnak.

(2) Vállalati (házi) szabvány nem tartalmazhat kötelező hatályú állami szabvánnyal ellenkező előírást.

Műszaki Feltételek

18. §

(1) Vállalatok, trösztök, egyesülések, intézetek, intézmények, szövetkezetek - abból a célból, hogy gazdasági megállapodásaik szabatosan meghatározott műszaki követelményeken alapuljanak - egymás közötti megállapodással az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgykörben Műszaki Feltételeket létesíthetnek.

(2) Műszaki Feltételek nem tartalmazhatnak kötelező hatályú állami szabvánnyal ellenkező előírást.

(3) A Hivatal elnöke a Műszaki Feltételek alaki kellékeire, jelölésére, nyilvántartására szabályokat állapíthat meg.

Oktatás

19. §

(1) A felsőfokú oktatásban, valamint a közép- és alsószintű szakoktatásban, az egyes szaktárgyak keretében, a vonatkozó szabványosítás elveit, rendszerét is oktatni kell.

(2) Gondoskodni kell arról, hogy a szabványosítási feladatokkal megbízott dolgozók a szabványosítási ismereteket megszerezhessék. Képesítő jellegű tanfolyamokról a Hivatal az ágazatok és gazdálkodó szervezetek közreműködésével gondoskodik.

Szabványok nyilvántartása és dokumentálása

20. §

A Hivatal az állami és a külföldi szabványokat nyilvántartja és a szabványokkal kapcsolatban információs és dokumentációs szolgáltatásokat nyújt.

A szabványosítás pénzügyi fedezete

21. §

(1) Az országos szabványok létesítésének költségei a Hivatalt terhelik.

(2) Az ágazati szabványok létesítésének költségei az ágazati minisztériumot terhelik. Központosított műszaki fejlesztési alappal rendelkező minisztérium ebből az alapból, más minisztérium a rendelkezésére álló más forrásból fedezi az ágazati szabványok létesítésének költségeit.

(3) A Műszaki Irányelvek létesítésének költségei a kibocsátót terhelik.

(4) A vállalati szabványosítás és a Műszaki Feltételek létesítésének, valamint az állami és a nemzetközi szabványosításban való közreműködésnek költségeit a vállalat műszaki fejlesztési költségei között kell elszámolni.

Hatálybaléptető rendelkezés

22. §

A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével a szabványosításról szóló 44/1959. (XI. 19.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke