37/1968. (X. 13.) MÉM rendelet

az üzemi állatorvosok működésének szabályozásáról

A mező- és erdőgazdasági üzemek állatállományának fokozottabb állategészségügyi ellátása érdekében az állategészségügyi szolgálat egyes kérdéseinek újabb rendezéséről szóló 43/1967. (X. 22.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A mező- és erdőgazdasági üzemekben (állami gazdaság, egyéb állami vállalat és intézmény, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet stb.) az állatorvosi feladatokat ellátó üzemi állatorvosok működésének szabályait az e rendelet mellékleteként kiadott szabályzat tartalmazza.

2. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Melléklet a 37/1968. (X. 13.) MÉM rendelethez

Üzemi állatorvosok működési szabályzata

1. A mező- és erdőgazdasági üzemek (állami gazdaság, erdőgazdaság, állami vállalat, állami intézmény, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti társulás és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet; a továbbiakban: üzem) vezetői felelősek az állategészségügyi jogszabályokban foglalt előírások megtartásáért, állataik egészségének megóvásáért [21/1953. (V. 15.) MT rendelet 1. §]. Az üzem állatállománya egészségügyi ellátására és az egyéb állatorvosi feladatok elvégzésére üzemi állatorvost foglalkoztathat [43/1967. (X. 22.) Korm. rendelet 3. §].

2. Az üzem köteles a foglalkoztatás megkezdésének idejét, az állatorvos diplomájának keltét és számát, valamint azt, hogy az üzemi állatorvos részére magángyakorlati ténykedés folytatásához hozzájárul-e, az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi állomásnak (a továbbiakban: állategészségügyi állomás) írásban bejelenteni, ahol az állatorvost nyilvántartásba veszik. Ugyancsak be kell jelenteni az üzemi állatorvos foglalkoztatásának megszűnését is.

3. Az üzemi állatorvos betegségmegelőző, járványvédelmi és állategészségügy-rendészeti tevékenységét az állategészségügyi jogszabályok írják elő, a gyógykezelés módját pedig maga határozza meg.

4. Az üzemi állatorvos működése felett a hatósági szakfelügyeletet az állategészségügyi állomás a járási főállatorvos útján gyakorolja.

5. Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség fellépése, ennek veszélye vagy különösen nagy gazdasági kárt okozó betegség esetén az üzemi állatorvos köteles az állategészségügyi állomásnak azonnal jelentést tenni és annak szakmai utasításai szerint eljárni.

6. Az üzemi állatorvos köteles az üzem és a magángyakorlat keretében ellátott terület állategészségügyi helyzetéről a jogszabályok által előírt jelentéseket elkészíteni és a járási főállatorvosnak határidőre megküldeni.

7. Az üzemi állatorvos munkarendjét az üzem határozza meg.

8. Az üzemi állatorvos szakmai továbbképzését az állategészségügyi állomás útján a megye területén dolgozó állami állatorvosok szakmai továbbképzésévél azonosan kell megoldani. Az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek az üzemet terhelik.

9. Az üzemi állatorvos feladata, hogy állategészségügyi szempontból biztosítsa az üzem állatállománya gazdaságos termelésének fenntartását és állandó fokozását. Feladatait részletesen az üzem vezetője határozza meg.

10. Az állategészségügyi állomás által nyilvántartásba vett üzemi állatorvos magángyakorlatot az üzem vezetőjének hozzájárulásával folytathat az alábbiak szerint:

a) Az állategészségügyi állomás igazgatója határozza meg az üzemi állatorvos magángyakorlati működési területét (a továbbiakban: működési terület). A működési terület meghatározása során elsősorban az üzem dolgozóinak háztáji és az e területen levő egyéni állattartók állatállományát kell figyelembe venni. Az üzemi állatállomány és a működési terület együttes állatlétszáma a 3000 számosállatot általában ne haladja meg.

b) Az üzemi állatorvos a magángyakorlatban a 8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelet 2. számú mellékletében feltüntetett díjakat számíthatja fel. A magángyakorlatból származó bevétel - bármely módon történik annak beszedése - az üzemi állatorvost illeti meg [43/1967. (X. 22.) Korm. rendelet].

Az üzemi állatorvosnak a magángyakorlatból származó jövedelme után jövedelemadót kell fizetnie [8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelet 7. §-ának (7) bek.].

c) A magángyakorlatot folytató üzemi állatorvos a szükséges műszerekről maga köteles gondoskodni.

11. a) Az üzemi állatorvos a kötelezően előírt védőoltásokat (pl. száj- és körömfájás, sertéspestis, sertésorbáné, lépfene, sercegő üszök, baromfipestis elleni vakcinázás, májmételykór, baromfikolera elleni megelőző, illetve gyógyító beavatkozás stb.) és egyéb járványvédelmi feladatokat az üzemben munkaköri kötelességként látja el.

b) Az a) pontban megjelölt feladatokat működési területén, amennyiben azok díjazás alá esnek, díjazás ellenében, egyébként pedig díjazás nélkül köteles elvégezni. Felmerült fuvarköltségét az utóbbi esetben a járási főállatorvos által igazolt elszámolás ellenében az állategészségügyi állomás megtéríti.

12. Az üzemi állatorvos külön díjazás nélkül az alábbi feladatokat is köteles elvégezni:

a) fertőző betegségek megelőzésével és elfojtásával kapcsolatban egyes hatósági intézkedések előkészítése és végrehajtása az üzemben és a működési területén;

b) az üzemi állomány gümőkórmentesítésének előkészítésével kapcsolatban a tuberkulin-vizsgá-latok elvégzése;

c) az üzemben és a működési területén levő állomány brucellózistól való mentesítésének előkészítésével kapcsolatos vérvételek és immuno-diagnosztikai vizsgálatok elvégzése;

d) a lovak malleinezése az üzemben és a működési területen;

e) az állati hullák ártalmatlanná tételének megszervezése és folyamatos ellenőrzése az üzemben és a működési területen;

f) az üzem legelőinek, kútjainak és úsztatóinak ellenőrzése;

g) a legeltetés megkezdése előtt az üzemben és a működési területén levő állatállomány egészségi állapotának ellenőrzése, különös tekintettel a parazitás fertőzöttségre, s az elrendelt gyógykezelések elvégzése;

h) az üzem területén az időszakos vagy a külön elrendelt fertőtlenítés végrehajtása;

i) az üzemi konyha vagy az üzem dolgozói részére levágott állatok húsvizsgálata. Ez esetben az üzem húsvizsgálati díjat nem fizet.

13. Az állategészségügyi állomás a fentieken túlmenően, az üzem vezetősége kérésére, illetve egyetértésével, az üzemi állatorvost az alábbi állategészségügyi igazgatási feladatok ellátásával is megbízhatja:

a) Ha a községben nincs hatósági állatorvos, az üzemi állatorvost meg lehet bízni a községi húsvizsgálat és az üzem által üzemen kívüli értékesítésre termelt hús és húskészítmények vizsgálatának ellátásával. A húsvizsgálattal megbízott üzemi állatorvos az 1/1964. (I. 18.) FM-ÉlmM-EüM együttes rendelet szerint köteles eljárni. Ilyen esetben az érvényben levő húsvizsgálati díjat fel kell számítani, s a 8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell elszámolni és az állategészségügyi állomásnak befizetni.

b) Az állategészségügyi állomás az üzemi állatorvost megbízhatja a belföldi (vasúton és gépkocsin történő) állatszállításoknál az állatorvos-szakértői feladatok elvégzésével. Az ezzel kapcsolatos díjakat ugyancsak a fentiek szerint kell felszámítani, elszámolni és az állategészségügyi állomás részére befizetni.

14. Az állategészségügyi állomás az üzemi állatorvost a 13. pont a) és b) alpontjában meghatározott - díjfelszámítás mellett végzett - munkák után visszatérítésben részesíti. A visszatérítés a befizetett összeg 48%-a.

15. Az üzemi állatorvos a 11-13. pontokban felsorolt állategészségügyi igazgatási feladatokat a járási főállatorvos irányítása és szakfelügyelete alatt végzi

16. Az üzemi állatorvos jogosult az üzemben és a számára kijelölt működési területen az állatbiztosítással kapcsolatos kárjelentők kiállítására.

17. Ha az üzemi állatorvosnak olyan feladatot kell végeznie, amelyhez az oltóanyagot az állam ingyenesen adja, az ingyenes oltóanyagot az állategészségügyi állomás által előírt elszámolási kötelezettség mellett a járási főállatorvos bocsátja az üzemi állatorvos rendelkezésére. Az állam által ingyenesen adott diagnosztikumokat az üzemi állatorvos közvetlenül megrendelheti és felhasználhatja a 8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelet 1. számú melléklete szerint.

18. Nagyobb állatjárvány esetén, különösen indokolt esetben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium utasítására az állategészségügyi állomás igazgatója az állami állatorvosra irányadó feltételek mellett (napidíj, fuvarköltség, szállásdíj) üzemi állatorvost is kirendelhet a járványelfojtási munkák végzésére. Az ezzel járó költségeket az állategészségügyi állomás viseli. Kirendelés esetén, ha az üzemnek csak egy állatorvosa van, az üzem ellátásáról az állategészségügyi állomás díjmentesen gondoskodik. Amennyiben az üzemi állatorvos a főállattenyésztői feladatokat is ellátja, kirendelése kizárólag az üzem vezetőjének egyetértésével történhet.

19. Az üzemi állatorvos és az üzem vezetősége között felmerült állategészségügyi tárgyú véleménykülönbség esetén szakvélemény adására az állategészségügyi állomás igazgatója, illetve ügykörükbe tartozó kérdésekben az országos állategészségügyi szervek és intézmények jogosultak.

20. a) Az üzemi állatorvos az üzem állatállományának állategészségügyi ellátása terén az erre vonatkozó szabályok szerint fegyelmi, anyagi, szabálysértési és büntetőjogi felelősséggel tartozik.

b) Az üzemi állatorvos magángyakorlati ténykedése során köteles az állategészségügyi állomásnak a magángyakorlatra vonatkozó előírásait megtartani. Ezen a téren elkövetett súlyos mulasztás vagy a megállapítottnál magasabb térítés felszámítása, illetve elfogadása esetén az állategészségügyi állomás igazgatója a 8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelet 7. §-ának (5) bekezdésében előírtak szerint az üzemi állatorvost a magángyakorlat folytatásától eltilthatja. A döntésről az üzem vezetőségét is értesíteni kell. A döntés ellen a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjéhez fellebbezéssel lehet élni.

c) Az üzemi állatorvos felelős a reábízott igazgatási feladatok ellátása terén elkövetett mulasztásokért.

Az állategészségügyi állomás igazgatója a cselekmény súlyától és jellegétől függően a 13. pontban foglalt megbízásokat meghatározott időre vagy végleges jelleggel visszavonhatja, illetve az erre vonatkozó jogszabályok szerint szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítását kezdeményezheti. Erről az üzem vezetőségét értesíteni kell.