4/1968. (III. 6.) ÉVM-PM-ÁH együttes rendelet

az állami telkek használati és igénybevételi díjáról

Az állami telkek használati és igénybevételi díját - az 56/1967. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőképpen szabályozzuk:

Fogalommeghatározás

1. §

E rendelet alkalmazása szempontjából állami telek: - a közterületek, az erdők és a mezőgazdasági művelés alatt álló földek kivételével - a városok és községek belterületén, valamint a külterületi települések beépítésre szánt területén levő, állami tulajdonban álló minden földrészlet.

A telekhasználati díj

2. §

(1) Az állami telkeket kezelő állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek, továbbá az azokat nem bérleti jogviszony alapján használó szövetkezeti szervek (a továbbiakban együtt: kezelő szervek) - arra tekintet nélkül, hogy a telek mikor és milyen jogcímen került a kezelésükbe (használatukba), s az már beépült-e vagy sem - 1968. január hó 1. napjától kezdődően évenkénti telekhasználati díjat kötelesek fizetni.

(2) Ha az állami telek 1968. január 1. napja után került a kezelő szerv kezelésébe (használatába), a telekhasználati díjat a telek birtokbaadását követő év január hó 1. napjától kezdődően kell fizetnie.

3. §

(1) Mentesek a telekhasználati díj fizetésének kötelezettsége alól

a) az állami költségvetési szervek (államhatalmi és államigazgatási szervek, ezek intézetei, továbbá jóléti, egészségügyi, szociális, művelődésügyi, testnevelési és sport intézményei),

b) az a) pont alá nem tartozó kezelő szervek jóléti, egészségügyi, szociális, művelődésügyi, testnevelési és sport intézményei,

c) a lakóépületek és a túlnyomórészt lakás céljára szolgáló vegyes rendeltetésű épületek,

d) a műemlékvédelem alatt álló építmények,

e) a kommunális (a közfürdő, kertészeti, köztisztasági, kéményseprő, temetkezési, díjbeszedő, ingatlanközvetítő) szolgáltatást végző vállalatok és költségvetési üzemek,

f) a közművállalatok (a közcélú villamos-, gáz-, távfűtő-, víz- és csatornázási művek) és ezek nyomvonal jellegű létesítményei,

g) a közhasználatú közlekedési (vasúti, hajózási, gépjármű-, légiköziekedési) vállalatok, a Magyar Posta és ezek nyomvonal jellegű létesítményei elhelyezésére szolgáló - a rendeltetésszerű működéshez szükséges, nem termelő üzemi célú -állami telkek.

(2) Az (1) bekezdésben említett mentesség kiterjed

a) a tanácsi házkezelési szervek kezelésében álló állami telkekre akkor is, ha ezek termelő üzemi célra szolgálnak;

b) a bányászati kitermelő tevékenység céljára rendeltetésszerűen használt állami telkekre is.

4. §

(1) A telekhasználati díj évenként fizetendő mértéke - a település jellegétől és az állami telek területi hovatartozásától függően - a következő:

(2) A telekhasználati díj megállapítása szempontjából az egyes területi csoportok a következők:

a) Lakóterület:

A) sűrű és magas beépítési (a fővárosban az I-III. építési övezetbe sorolt) terület,

B) egyéb lakóterületek.

b) Ipari területek:

C) központi fekvésű, különösen nagyértékű - sűrű és magas beépítési lakóterülettel határos - ipari területek,

D) közepes fekvésű, illetőleg értékű ipari területek,

E) külső fekvésű, termelő tevékenységre felhasznált ipari területek,

F) külső fekvésű ipari területeknek nem termelő (raktározási, telephely stb.) rendeltetésre felhasznált részei.

(3) Ha az állami telek

a) városközpontban, műemlékvédelem alatt álló területen, illetőleg gyógy- és üdülő-, közintézmény- vagy közcélú zöldterületen van, városban és járási székhely községben az A), egyéb községben pedig a B) lakóterületi csoportra,

b) bánya-, közlekedési, védő-, illetőleg különleges rendeltetésű területen van, a C)-F) ipari területi csoportra

vonatkozó megfelelő díjtételt kell alkalmazni.

(4) Az állami telek nagyságát az állami földnyilvántartás területi adatai, ezek hiányában pedig a bevallás [10. § (1) bekezdése] szerinti adatok alapján kell megállapítani.

(5) Ha az állami földnyilvántartás a területi adatokat négyzetméterben tartja nyilván, a telekhasználati díj összegének megállapításához az állami telek négyzetméterben kifejezett összterületének és az egy négyszögölre eső díjtétel szorzatát 3,6-del kell osztani.

5. §

(1) Ha a 4. § rendelkezéseinek megfelelően kiszámított telekhasználati díj összege meghaladná a kezelő szerv évi nyitóleltára szerinti összes állóeszközértéknek 1968-ban a 0,2%-át, 1969-ben pedig a 0,4%-át, ezekben az években csak az e mértéknek megfelelő összeget kell fizetni; a kezelő szerv a telekhasználati díj ezt meghaladó részének megfizetése alól 1969. december hó 31. napjáig mentesül.

(2) Az (1) bekezdésben említett többletösszeg fizetése alól 1970. január hó 1. napjától mentesítést - kivételesen indokolt, egyedileg elbírált esetekben - csak a pénzügyminiszter adhat.

6. §

(1) Ha a kezelő szerv az állami telket rendeltetésétől eltérő célra használja, a telekhasználati díj az egyébként fizetendő díjnál 50-100%-kal magasabb összegben állapítható meg.

(2) Az állami telek rendeltetéstől eltérő célra történő használatának kell tekinteni:

a) a város-(község-)rendezési terv területfelhasználási előírásaival ellentétes használatot;

b) a kitelepítésre kijelölt (a fővárosban a III. kategóriába sorolt) üzemeknek a kitelepítésre megadott határidőn túli visszamaradását;

c) a környezetre káros hatású üzemeltetés megszüntetésére vonatkozó hatósági intézkedés végre nem hajtását.

(3) Az 1968. január hó 1. napját megelőző telepítés következtében fennálló, a (2) bekezdés a) pontjában említett rendeltetéstől eltérő használat esetében a magasabb összegű telekhasználati díj csak 2-3 évi türelmi idő elteltével és fokozatosan kerülhet alkalmazásra.

Az igénybevételi díj

7. §

(1) Ha valamely állami, illetőleg szövetkezeti szerv 1968. január hó 1. napját követően a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szervétől igénylés alapján állami telket kap, ez után egyszeri igénybevételi díjat is köteles fizetni; e kötelezettséget és a fizetendő igénybevételi díj összegét a kezelésbe (használatba) adást elrendelő határozatban kell előírni, illetőleg megállapítani. A határozatot az igénybevételi díj kivetése és behajtása céljából közölni kell az illetékes adóhatósággal (9. §) is.

(2) Az igénybevételi díj az állami telek területi hovatartozásának megfelelő telekhasználati díj húszszorosa; megfizetése a kezelésbe (használatba) adást elrendelő határozatban előírt időpontban, legkésőbb azonban a telek birtokbaadásakor válik esedékessé.

(3) A 3. §-ban szabályozott mentesség az igénybevételi díjra nem vonatkozik.

Pénzügyi rendelkezések

8. §

(1) A telekhasználati és az igénybevételi díj megfizetése az állammal szemben fennálló pénzügyi kötelezettség.

(2) A telekhasználati díjat az állami telket kezelő szerv eredménye terhére, az eszközlekötési járulékhoz hasonló módon köteles elszámolni.

(3) Az igénybevételi díj az állami telket igénylő állami, szövetkezeti szerv fejlesztési alapját, illetőleg azt a forrást terheli, amely a beruházás költségének fedezésére szolgál. Az igénybevételi díj a beruházás értékét nem növeli és aktiválásra nem kerülhet.

9. §

A telekhasználati díj mértékének megállapítása, továbbá a telekhasználati és az igénybevételi díj kivetése és behajtása ügyében az állami telek fekvése szerint illetékes első fokú adóhatóság [a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek felügyelete alatt álló állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek esetében a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának területi igazgatósága, egyéb esetekben pedig a megyei (fővárosi) vállalati és szövetkezeti adóhivatal, illetőleg a megyei jogú városi illetékkiszabási vállalati és forgalmi adóhivatal] jár el.

10. §

(1) A telekhasználati díj fizetésére kötelezett kezelő szerv - az építésügyi hatóság által az adóbevallási íven igazolt adatok (13. §) figyelembevételével - minden év április hó 30. (1968-ban június hó 30.) napjáig köteles az illetékes adóhatósághoz bevallást tenni.

(2) Az adóhatóság a bevallás alapján kivetés útján megállapítja a fizetendő telekhasználati díj összegét és ezt határozattal közli a kezelő szervvel.

(3) A telekhasználati díjat

a) a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) felügyelete alatt álló állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságához,

b) a tanács felügyelete alatt álló állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek, továbbá a szövetkezeti szervek a megyei (fővárosi) vállalati és szövetkezeti adóhivatalhoz (megyei jogú városi illetékkiszabási vállalati és forgalmi adóhivatalhoz)

kötelesek a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül befizetni.

(4) Az igénybevételi díjat

a) a nem tanácsi egyedi nagyberuházások esetében a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságához,

b) egyéb esetekben pedig a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács fejlesztési alapjának elosztási betét számlájára

kell befizetni.

11. §

A megyei (fővárosi) vállalati és szövetkezeti adóhivatalhoz (megyei jogú városi illetékkiszabási vállalati és forgalmi adóhivatalhoz) befizetett telekhasználati díj és az igénybevételi díj a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács fejlesztési alapjának bevétele; ennek az alsóbbfokú tanácsok közötti elosztásáról és rendeltetésének meghatározásáról a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács gondoskodik.

12. §

A telekhasználati díj megállapítása, továbbá a telekhasználati és az igénybevételi díj kezelése, ellenőrzése és a velük kapcsolatos szabálytalanságok tekintetében a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, valamint a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. §

Az állami telek fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve (építésügyi hatóság) a telekhasználati és az igénybevételi díj megállapításával kapcsolatos eljárásokban szakhatóságként működik közre; ennek során

a) területfelhasználási szempontból szakvéleményt nyilvánít a telekhasználati díj fizetésének kötelezettsége alóli mentességgel (3. §) kapcsolatos vitás ügyekben;

b) állást foglal abban a kérdésben, hogy az állami telek mely területi csoportba [4. § (1)-(3) bekezdése] tartozik, továbbá rendeltetéstől eltérő célra történő felhasználás [6. § (2) bekezdése] alatt áll-e;

c) kezdeményezi az állami telek rendeltetéstől eltérő használata esetén a telekhasználati díjnak magasabb összegben [6. § (1) bekezdése] történő megállapítását, s azzal kapcsolatban javaslatot tesz a türelmi idő [6. § (3) bekezdése] tartamára.

14. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1968. január hó 1. napjától - a folyamatban levő ügyekben is - alkalmazni kell.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Vályi Péter s. k.,

pénzügyminiszter