56/1967. (XII. 19.) Korm. rendelet

az árszabályozásról

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi belföldön forgalombahozott árura (termékre, terményre, nyersanyagra, stb.) és a szolgáltatásokra.

(2) Külön rendelkezések szabályozzák a képzőművészeti és iparművészeti egyedi alkotások árát.

(3) A haditechnikai termékek, hadifelszerelési cikkek és haditechnikai szolgáltatások árszabályozására, valamint árhatósági hatáskörére külön szabályok az irányadók.

2. § (1) Árhatóságok: az Országos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) és a helyi árhatóságok.

(2) Az árhatóságok hatáskörét a Kormány által adott irányelvek alapján az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke állapítja meg.

(3) A Kormány egyes árszabályozási kérdések eldöntését saját hatáskörében tartja fenn, illetve bármely árhatósági hatáskört közvetlen döntése alá vonhat.

Árformák

3. § (1) Az árhatóság az áruk árát és szolgáltatások díját (a továbbiakban: árak) a következő árformákba sorolhatja be:

a) rögzített (fix) hatósági árak [határozott ár: Ptk. 366. § (1) bek.];

b) legmagasabb (maximált) hatósági árak, vagy c) hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított árak.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontok alapján be nem sorolt áruk ára a szabad árformába tartozik.

(3) Az (1) bekezdés c) pont szerint kialakításra kerülő árak körében a hatósági megkötés formáit az árhatóság határozza meg.

4. § (1) Ha az árhatóság az árat akár tételesen, akár árkiszámítási előírásokkal:

a) kifejezetten rögzített hatósági árként állapította meg, attól eltérni csak a 7. § szerint szabad;

b) legmagasabb hatósági árként állapította meg, attól felfelé eltérni csak a 7. § szerint szabad, míg lefelé szabadon el lehet térni.

(2) A hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított árak körében a felek - a hatósági előírások megtartása mellett - maguk alakítják ki az árat.

(3) A szabad árformába tartozó árakat a felek szabadon alakítják ki.

Hatósági ár

5. § (1) Hatósági ár

a) a rögzített hatósági ár és a legmagasabb ha) tósági ár [4. § (1) bek.], valamint

b) a hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított árformába tartozó az az ár, vagy árhatár, amelyet a felek az árhatóság rendelkezése folytán betartani kötelesek (pl. kötelező árvetés szerinti ár stb.).

(2) A hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított árak közül az (1) bekezdés b) pontjában nem említett - a hatósági előírások (megkötések) keretei között érvényesített - árak és a szabad árformába tartozó árak, nem hatósági árak.

(3) Nem minősül hatósági árnak az az ár, amelyet a hatóság tájékoztató jelleggel irányárként tesz közzé, az eltérés lehetőségének korlátozása nélkül.

6. § Ha a szerződéskötési kötelezettség körében -kötelező hatósági ár hiányában - a felek az árban nem tudnak megállapodni, a hatósági előírások (megkötések) keretei között érvényesített és a szabad árak [5. § (2) bek.] esetében - legmagasabb árként - a vállalat előző évi átlagos nyereségét biztosító árat kell alkalmazni.

7. § (1) Rögzített hatósági ár esetében felár, illetve engedmény - amennyiben a feltételek a hatósági ármegállapításban általános érvénnyel nincsenek szabályozva - csak az árhatóság eseti engedélyével alkalmazható, ha a szerződés feltételei az ármegállapítás alapjául szolgáló feltételektől eltérnek. Ugyanezen feltételekkel alkalmazható legmagasabb ár esetén felár.

(2) Nem érintik az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések a minőségi hiba miatt kötelezően nyújtandó árengedményt [16. § (4) bek.].

8. § Ha a szerződéses teljesítési hely eltér, a hatósági ármegállapítás alapjául szolgáló teljesítési helytől, az ár az árszabályozó rendelkezésekben figyelembe vett teljesítési helyre vonatkozóan érvényes.

Árváltoztatás bejelentése

9. § (1) Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke meghatározott körben előírhatja, hogy a nem hatósági árak tervezett megváltoztatását meghatározott idővel előre be kell jelenteni.

(2) A bejelentést az illetékes árhatósághoz kell megtenni. Ha az illetékes árhatóság az árváltoztatáshoz hozzájárul, vagy arra a bejelentés beérkezésétől számított 20 napon belül nem válaszol, a megváltoztatott ár alkalmazható.

(3) Ha az árváltoztatás nem kívánt hatásai 20 napon belül nem háríthatók el, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az árváltoztatás végrehajtását legfeljebb további 3 hónapra felfüggesztheti.

(4) Amennyiben az árváltoztatás nem kívánt hatásainak elhárításához szükséges intézkedések megtétele a Kormány hatáskörébe tartozik, a felfüggesztés időtartamán belül az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke intézkedés végett a Kormányhoz köteles fordulni.

(5) Az illetékes árhatóság engedélye, vagy válaszadás elmulasztása alapján alkalmazott megváltozott ár nem minősül hatósági árnak.

Új termék, új választék árképzése

10. § A rendelet alkalmazása szempontjából új termék, új választék (a következőkben: új termék) az a termék, amelynek sem hatóságilag megállapított, sem hatósági rendelkezés figyelembevételével, vagy szabadon kialakított és érvényesített ára nincs.

11. § (1) A rögzített (fix) hatósági árak érvényesülési körében előállított új termék rögzített (fix) termelői és fogyasztói árának megállapítását az ármegállapításra illetékes árhatóságtól kérni kell.

(2) A legmagasabb (maximált) hatósági árak érvényesülési körében előállított új termékek legmagasabb (maximált) árában a felek megegyeznek és a megegyezést jóváhagyás végett, az ármegállapításra jogosult árhatósághoz kötelesek terjeszteni, kivéve, ha az árhatóság másként rendelkezik. Megegyezés hiányában a vitát döntés végett az ármegállapításra jogosult árhatósághoz kell terjeszteni.

(3) Ha az illetékes árhatóság a jóváhagyás végett előterjesztett megegyezésre a hozzáérkezéstől számított 8 napon belül nem válaszol, az előterjesztett árat legmagasabb (maximált) árként elfogadottnak kell tekinteni.

(4) Amennyiben az előállított új termék termelői ára a szabad árformába, a fogyasztói ára pedig a legmagasabb (maximált) árformába sorol be - ha az árhatóság másként nem rendelkezik - a legmagasabb (maximált) fogyasztói ár megállapítását a fogyasztói ármegállapításra jogosult árhatóságtól kérni kell.

(5) A hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított árak érvényesülési körében előállított új termék árát a felek - az érvényes hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével - maguk alakítják ki.

(6) Az új termék árformába sorolásával kapcsolatos vita esetén az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke dönt.

Árszabályozó rendelkezések

12. § (1) Az árszabályozó rendelkezések (pl. hatósági árak megállapítása, megváltoztatása, a hatósági ármegállapítás alapjául szolgáló feltételek meghatározása, stb.) kiadása történhet

a) rendelettel, utasítással, vagy

b) a gazdaságilag érdekeltekhez, illetve a szakmai érdekképviselethez intézett leirattal.

(2) Rendeletben kell kibocsátani az árszabályozó rendelkezést, ha annak megtartása közvetlenül az érdekelt állampolgárok, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetek kötelessége.

(3) Utasításban kell kibocsátani az árszabályozó rendelkezést, ha a rendelkezés végrehajtása biztosítható annak révén, hogy legalább az egyik fél (eladó, szolgáltató, vásárló, szolgáltatást igénybevevő) vállalat, kisipari termelő-, vagy fogyasztási és értékesítő szövetkezet (szövetkezeti szervezet), vagy érdekképviseleti szervhez tartozó kisiparos, vagy kiskereskedő.

(4) Lakosságot érintő árszabályozó, rendelkezést leirati úton kiadni nem lehet.

(5) Az árszabályozó rendelkezéseket "Á H" jelzéssel kell ellátni.

13. § (1) Amennyiben az árszabályozó rendelkezések rendeleti úton kerülnek kibocsátásra, az árjegyzékeket (tarifákat) nem kell a Magyar Közlönyben közzétenni, azonban a rendeletben utalni kell arra, hogy az árjegyzékek (tarifák) az Országos Anyag- és Árhivatal hivatalos lapjában (Árszabályozás és Termékforgalmazás), vagy más alkalmas módon (minisztériumok, szövetkezetek, kisiparosok, kiskereskedők szervezeteinek hivatalos lapában hirdetményben stb.) kerülnek közzétételre.

(2) Az árszabályozó rendeleteket és utasításokat az "Árszabályozás és Termékforgalmazás" c. hivatalos lapban közzé kell tenni.

(3) Az árszabályozó leiratokat tájékoztatásul teljes, vagy kivonatos szövegben az "Árszabályozás és Termékforgalmazás" c. hivatalos lapban közzé lehet tenni.

14. § Az illetékes árhatóság az általa megállapított (megváltoztatott) hatósági árakat (áralkalmazási feltételeket) hatósági árjegyzékbe foglalhatja. Az árjegyzékek kiadása a 12. § (1) bekezdésben meghatározott módon történhet.

15. § (1) Az árszabályozó rendelkezésekben intézkedni kell afelől, hogy azok milyen időponttól érvényesek, illetve a folyamatban levő ügyekre miként hatnak ki.

(2) Amennyiben az illetékes árhatóság másként nem rendelkezik, az árszabályozó rendelkezések hatálybalépése után a korábban kötött szerződéseket már az új hatósági áron (hatósági előírások szerint) kell teljesíteni.

(3) Amennyiben a termék nem tartozik szerződéskötési kötelezettség alá és a felek a szerződést az új hatósági áron nem kötötték volna meg, a szerződéstől bármelyik fél elállhat.

(4) A fogyasztói árakra vonatkozó rendelkezés valamint termelői árakra vonatkozó árváltoztatás visszaható hatályú nem lehet.

Az ár és a minőség

16. § (1) Az áraknak mindig valamely meghatározott minőségre kell vonatkozniuk:

a) hatósági ár megállapítása alkalmával utalni kell a minőség valamely egyértelmű meghatározására (szabvány, műszaki feltétel, katalógus jel, minta stb.), vagy az ár megállapításával együtt kell rögzíteni, hogy az milyen minőségű árura vonatkozik;

b) nem hatósági áraknál a minőségben a felek állapodnak meg, kivéve, ha a minőséget kötelező rendelkezés (kötelező szabvány) szabályozza. Ilyen esetben az árat a kötelező minőségre vonatkozóan kell kialakítani. A felek szerződésükben hivatkozhatnak a minőség ismérveit tartalmazó leírásra (kötelező szabvány, műszaki feltétel, minta, ajánlati leírás stb.) is.

(2) A minőség meghatározásában (szabvány, stb.) engedett tűrési határokon belül az ár azonos.

(3) Olyan termék esetében, amelynek minőségi osztályozását szabvány, vagy egyéb osztályozó előírás tartalmazza, a hatósági ár mindig az első osztályú árúra vonatkozik, kivéve, ha az ármegállapítás másként rendelkezik.

(4) Ha a termék nem felel meg az első osztályú termékre vonatkozó minőségi követelménynek az árból a fogyasztónak legalább az árhatóság által előírt minimális engedményt kell nyújtani.

Árak feltüntetése

17. § (1) A fogyasztói árakat jól látható módon

a) a fogyasztói forgalomba kerülő termékeken (csomagolásukon), vagy

b) a fogyasztói árakat tartalmazó árjegyzékeknek, vagy egyéb ármegjelölésnek az elárusító helyiségben történő kifüggesztésével és

c) a kirakatokban elhelyezett árun alkalmas módon fel kell tüntetni.

(2) A rögzített (fix) és legmagasabb (maximált) hatósági fogyasztói árat a termékeken maradandó módon fel kell tüntetni.

(3) Az osztályba sorolt árukon a minőségi osztályt fel kell tüntetni.

(4) Ahol az érvényesíthető árak a helyiség (pl. üzlet, műhely, stb.) osztálybasoroláshoz igazodnak (pl. szálloda-, vendéglátóipar, stb.) az árak feltüntetése mellett (ártáblán, árlapon) a helyiség osztálybasorolását is fel kell tüntetni.

Piackorlátozó, vagy jogtalan előnyök biztosítására irányuló megállapodás tilalma

18. § (1) Tilos a termékek árában, vagy árával kapcsolatos minden olyan megállapodás, amely a verseny kialakulásának megakadályozására, monopolhelyzet létrejöttére, illetve jogtalan piaci, úgyszintén anyagi előnyök biztosítására irányul., vagy azt eredményezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás semmis. Vita esetén a megállapodás semmisségének megállapítására bármely érdekelt által előterjesztett kereset elbírálása, a Központi Gazdasági Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.

Árellenőrzés

19. § (1) Árellenőrzés céljára bármely árformába tartozó termék tekintetében árvetés készítése, vagy egyéb bizonylatok vezetése kötelező, kivéve, ha az árhatóság másként rendelkezik.

(2) Az illetékes árhatóság árellenőrzési hatáskörében

a) bármely államigazgatási szervet, állami intézetet, vagy intézményt megkereshet, továbbá bármely vállalatot, szövetkezetet, vállalkozót, vagy személyt, valamint azok egyesülését, érdekképviseletét, vagy szervezetét felhívhat az áralakulás szempontjából lényeges, vagy az árszabályozáshoz szükséges adatok bejelentésére, iratok, minták és egyéb bizonylatok bemutatására, valamint az árellenőrzés eredményességéhez szükséges minden felvilágosítás megadására;

b) kiküldöttei vagy más szakértők útján a vizsgált szerv, (személy) teljes működését, vagy tevékenységét az üzleti könyvekbe és egyéb iratokba való betekintés útján - a múltra vonatkozólag is - megvizsgálhatja, szükség esetén a vizsgált szerv felelős vezetőjét, tulajdonosát, illetőleg alkalmazottait, vagy más személyeket is meghallgathat:

c) elrendelheti az árellenőrzéshez szükséges iratok meghatározott ideig való megőrzését.

Szankciók

20. § (1) Az árszabályozó rendelkezések megsértése, illetve a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes tevékenység útján, a társadalmi érdeket megsértve kialakított, vagy érvényesített árak esetén - amennyiben a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennforognak - gazdasági bírság kiszabásának van helye.

(2) A gazdasági bírság kiszabására illetékes szerv a birság kiszabása mellett felhívhatja az érdekelt felhasználókat (vállalat., stb.) kárigényük érvényesítésére.

21. § (1) Az illetékes árhatóság határozatában elrendelheti, hogy a kisiparos, vagy kiskereskedő forgalmiadóként fizesse be azt az összeget, amelyhez az árellenőrző vizsgálat megállapítása szerint olymódon jutott, hogy

a) az árszabályozó rendelkezéseket megsértette, vagy

b) a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes tevékenységével a társadalmi- érdeket megsértve alakítja ki, vagy érvényesíti az árait és ezáltal jelentős anyagi előnyre tesz szert.

(2) Az illetékes árhatóság jogerős határozata alapján a forgalmiadót a pénzügyi szakigazgatási szerv írja elő és szedi be.

(3) Az illetékes árhatóság által kibocsátott államigazgatási határozatot - mind a kivetés jogalapja, mind összegszerűsége tekintetében - bíróság előtt keresettel meg lehet támadni. [1957. évi IV. tv. 55. § (1) bek., 1957. évi 58. tvr. 5. §]. Az államigazgatási határozat nem jelent ármegállapítást.

(4) A bíróság a keresettel megtámadott államigazgatási határozatot megváltoztathatja,

22. § (1) Az árszabályozó rendelkezések megsértésével a hatósági árnál magasabb valamint a nem hatósági árak körében a méltányos hasznot meghaladó nyereséget magában foglaló ár érvényesítése az árdrágítás bűntettét (Btk. 238. §) valósítja meg.

(2) A Btk. 252. § 1. pontjában meghatározott hatósági áron e rendelet 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett rögzített (fix) hatósági ár és legmagasabb (maximált) hatósági ár (hatóságilag megállapított ár), valamint e rendelet 5. § (1) bekezdésének b) pontjában említett az az ár, vagy árhatár értendő, amelyet a felek az árhatóság rendelkezése folytán betartani kötelesek (hatósági rendelkezés folytán alkalmazandó ár).

23. § A gazdasági bírság és a forgalmiadó kivetés, valamint a büntetőjogi felelősségrevonás nem érinti a felelős személy fegyelmi, kártérítési, vagy egyéb vagyonjogi felelősségét.

Záró rendelkezések

24. § (1) Bíróságok és más hatóságok (pl. Gazdasági Döntőbizottság stb.) részére árszabályozással összefüggő kérdésekben szakvéleményt a termelő (szolgáltató kisiparos), vagy felvásárlási árak tekintetében illetékes árhatóság, a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek fogyasztói áraival kapcsolatban pedig a fogyasztói ár megállapítására illetékes árhatóság ad.

(2) A helyi árhatóságok adnak szakvéleményt a hatáskörükbe tartozó árszabályozással összefüggő kérdésekben.

25. § (1) Ez a rendelet 1968. január 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik a 10/1957. (II. 24.) Korm. rendelet, a 8/1958. (I. 23.) Korm. rendelet, a 39/1962. (X. 22.) Korm. rendelettel módosított 71/1958. (XII. 31.) Korm. rendelet, a 72/1958. (XII. 31.) Korm. rendelet az 5/1960. (II. 11.) Korm. rendelet, a 13/1963. (V. 19.) Korm. rendelet, a 7/1958. (I. 23.) Korm. rendelettel módosított 27/1957. (V. 18.) Korm. rendelet, a 30/1957. (V. 29.) Korm. rendelet, az 5/1959. (I. 11.) Korm. rendelet, a 10/1966. (II. 14.) Korm. rendelet 20. § (2) és (3) bekezdése és a 21. §-a, a 2077/1955. (III. 12.) MT számú határozat, valamint a 2017/ 1965. (VI. 15.) Korm. számú határozat.

(2) Az illetékes árhatóságok kötelesek valamennyi, az 1968. január 1-én hatályba lépő, vagy hatályában fennmaradó hatósági árat, kötelező árkiszámítási előírást és az egyéb árszabályozó rendelkezést - e rendelet 12-15. §-ában foglaltak szerint - közzétenni. Az ilyen módon közzé nem tett, vagy hatályában fenn nem tartott valamennyi korábbi hatósági ár, árkiszámítási előírás és egyéb árszabályozó rendelkezés 1968. január 1-ével hatálytalan.

(3) A rendelet hatálybalépésekor még nem teljesített olyan szerződéseknél, ahol az árak nem lesznek hatósági árak, a felek megegyezéssel a szerződésben kikötött ártól eltérhetnek.

(4) A rendelet hatálybalépése előtt megkötésre kerülő szerződésekben már az új árakat lehet alkalmazni, ha a teljesítésre a rendelet hatálybalépése után kerül sor.

(5) A jelen rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat az Országos Anyag- és Ár-hivatal elnöke állapítja meg.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke