5/1968. (IV. 6.) ÉVM rendelet
az építési szerződés alapfeltételeinek közzétételéről
1. §
A közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben az építési szerződés alapfeltételeit (a továbbiakban: Alapfeltételek) a rendelet mellékleteként megállapítom és közzéteszem.
2. §
(1) Az Alapfeltételek hatálya az állami vállalatok, trösztök, egyesülések, közös vállalatok, szövetkezetek, szövetkezetek szervezetei (ideértve a mezőgazdasági szövetkezetek társulásait is), szövetkezeti vállalatok, társadalmi szervezetek, ezek vállalatai, költségvetési szervek, valamint a vízgazdálkodási társulatok között építési-szerelési munkára létrejövő építési vállalkozási szerződésekre terjed ki.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az Alapfeltételek rendelkezéseit kell alkalmazni a lakóház-javítási munkára létrejövő szerződésekre, valamint azokra a szerződésekre is, amelyek tárgya építési műszaki fejlesztési feladat megoldása (kísérleti építkezés stb.).
(3) Az Alapfeltételek hatálya a 10 000 Ft-ot meg nem haladó értékű építési-szerelési munkára kötött szerződésekre csak a felek megállapodása esetén terjed ki. Ilyen megállapodás nélkül e szerződésekre a Polgári Törvénykönyv XXXIV. fejezetének szabályai az irányadók [44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 36. § (2) bekezdése].
(4) A felek erre irányuló megállapodása esetében az Alapfeltételek rendelkezései a roncskiemelési munkára kötött szerződésekre is vonatkoznak.
3. §
Azokban a kérdésekben, amelyeket az Alapfeltételek nem szabályoznak, a vállalatok vállalkozási szerződéseiről szóló 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendeletet, valamint a Polgári Törvénykönyv XXXV. fejezetét és általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. §
(1) Ez a rendelet 1968. január hó 1. napján lép hatályba. Hatálybalépése az 1967. december hó 31. napjáig megkötött szerződéseket nem érinti; rendelkezéseit a hatálybalépése és kihirdetése között megkötött, de még nem teljesített szerződésekre is alkalmazni kell.
(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy az 1967. december hó 31. napja előtt kötött, de még nem teljesített szerződésekre e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Kifizetett pénzt visszakövetelni vagy határozat megváltoztatását kérni e rendelet alapján nem lehet.
(4) A 2/1963. (VI. 30.) ÉM rendelettel közzétett Építőipari Kivitelezési Szabályzat általános rendelkezései (Általános Feltételek) hatályukat vesztik.
Bondor József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
Melléklet az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM rendelethez
AZ ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS ALAPFELTÉTELEI
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) Az építési szerződés alapfeltételeinek (a továbbiakban: Alapfeltételek) alkalmazása szempontjából:
a) az építési szerződés olyan vállalkozási kötelem, amelynek alapján a vállalkozó (a kivitelező,' a generálkivitelező, az alvállalkozó) köteles építési-szerelési munkával elérhető eredményt szolgáltatni - a megrendelő (az építtető, alvállalkozás esetében pedig a generálkivitelező) köteles a szolgáltatást átvenni és a díjat megfizetni;
b) építési-szerelési munka: minden olyan tevékenység, amelynek közvetlen célja új épület, műtárgy és más építmény létrehozása, a meglevőnek lebontása, újjáépítése, bővítése, illetve terjedelmének (kapacitásának) növelése, átalakítása (korszerűsítése), áthelyezése, fenntartása, tatarozása és javítása.
(2) Ha az Alapfeltételek másként nem rendelkeznek, alvállalkozás esetében megrendelőn a generálkivitelezőt, vállalkozón pedig az alvállalkozót kell érteni.
II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
2. §
A szerződés megkötésének általános szabályai
(1) Az építési szerződés annak a felek által történt aláírásával, illetve az ajánlat (szerződéstervezet) elfogadásával, vagy a megrendelés igazolásával jön létre.
(2) A szerződés abban az időpontban jön létre, amikor a felek a szerződés-tervezetet aláírják, illetve amikor az előző bekezdésben megjelölt válasz-nyilatkozat a másik félhez érkezik.
(3) Szerződéskötési kötelezettség hiányában az alvállalkozó szerződési nyilatkozatához hatvan napig marad kötve.
(4) Ha a megrendelő ajánlattételi felszólításában közli, hogy több vállalkozótól kért ajánlatot és egyben megjelöli az ajánlatok elbírálásának időpontját is (ún. versenytárgyalás), a vállalkozó az ennek alapján adott ajánlathoz a megrendelő által közölt elbírálási időpontot követő harminc napig kötve marad.
3. §
Szerződéskötési kötelezettség
(1) Ha a vállalkozót szerződéskötési kötelezettség terheli, az építési szerződés az alábbi (2)-(6) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően jön létre.
(2) A szerződés megkötését a kivitelezési tervdokumentációnak (műszaki tervnek, műleírásnak, költségvetésnek stb.) jogszabályban előírt példányszámban való megküldésével és a szükséges egyéb adatok közlésével a megrendelő köteles kezdeményezni.
(3) A szerződési nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő a vállalkozó részére a kivitelezési tervdokumentáció kézhezvételétől számított 45 nap, az alvállalkozó részére pedig 21 nap. A megrendelő az ajánlatra, szerződés-tervezetre annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a generálkivitelező pedig az alvállalkozó ajánlatára, szerződés-tervezetére 75 napon belül válaszolhat hatályosan.
(4) Az egységárakra vagy építményárakra az előző bekezdésben meghatározott határidőkön belül köteles a vállalkozó észrevételt, illetve a megrendelő ellenészrevételt tenni. E határidők elmulasztása esetén a felek az egységárakat, építményárakat később nem kifogásolhatják. Az építési-szerelési munkák árkialakításának részletes szabályait az árszabályozó rendelkezések állapítják meg.
(5) Ha a felek fokozatos tervszolgáltatásban állapodnak meg (4. §), az egységárakra vagy építményárakra észrevétel, illetve ellenészrevétel - az előző bekezdésekben meghatározott határidőkben és jogkövetkezmények mellett - a fokozathoz tartozó összes terv és költségvetés szolgáltatása után tehető meg.
(6) Ha az időben elküldött szerződési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek kötelesek a vélemények egyeztetését megkísérelni. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a vállalkozó (alvállalkozás esetében a generálkivitelező) köteles a vitát a véleményeltérést tartalmazó nyilatkozat elküldésétől, illetve hozzáérkezésétől számított harminc nap alatt a döntőbizottság vagy a szerződésből eredő vita eldöntésére egyébként hatáskörrel rendelkező más szerv elé terjeszteni. Ha ezt elmulasztja, a szerződés a másik fél nyilatkozatában foglalt tartalommal jön létre.
III. A SZERZŐDÉS TARTALMA
4. §
Fokozatos tervszolgáltatás
(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kivitelezési tervdokumentáció tartalmában, valamint a fokozatos tervszolgáltatásban, ennek fokozataiban és határidőiben a felek állapodnak meg.
(2) Fokozatos tervszolgáltatás esetében a vállalkozói díjat az építési-szerelési munka egészére vonatkozó költségelőirányzat alapján kell - tájékoztató jelleggel - meghatározni.
5. §
Célszerűbb műszaki megoldás ellenértéke
A vállalkozó által a tervezői költségelőirányzat határán belül javasolt célszerűbb műszaki megoldással érintett szerkezet vagy munkarész ellenértékében a felek megállapodhatnak; és ennek során az ármaximáló rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatják.
6. §
A munkahely rendelkezésre bocsátása
(1) A felek a szerződésben megállapodhatnak, hogy
a) a megrendelő a munkahelyet több ütemben adja át,
b) a munkahely egyidőben több vállalkozó munkavégzésének helyeként szolgál,
c) a munkahely a megrendelőnek vagy harmadik személynek üzemeltetési vagy használati célját is szolgálja.
(2) Eltérő megállapodás hiányában a megrendelő - a (3) bekezdésben említett kivételtől eltekintve - a teljes munkahelyet köteles a vállalkozó kizárólagos rendelkezésére bocsátani.
(3) Ha a generálkivitelező és az alvállalkozó nem állapodtak meg a teljes munkahely egyszerre történő átadásában, a generálkivitelező a munkahelynek csak a szerződésben meghatározott, illetve a munka megkezdéséhez szükséges részt köteles átadni. Ha a szerződés a munkahely további részeinek átadására ütemezést nem tartalmaz és abban a munkahely átadásakor sem állapodtak meg, a munkahelyet folyamatosan kell rendelkezésre bocsátani.
7. §
Az átadási tervdokumentáció megerősítése kötbér kikötésével
Ha jogszabály az átadási tervdokumentáció szolgáltatásának késedelméhez súlyosabb jogkövetkezményt nem fűz, az átadási tervdokumentáció késedelmes vagy nem megfelelő szolgáltatása, illetve szolgáltatásának elmulasztása esetére a felek kötbért köthetnek ki. A felek a szerződésben megállapodhatnak abban is, hogy az átadási tervdokumentáció és az előírt minőségi bizonylatok a szerződésnek olyan kellékei, amelyek hiányában a megrendelő a felajánlott szolgáltatás átvételét megtagadhatja.
IV. EGYÜTTMŰKÖDÉS - JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
8. §
A munkahelyátadás általános szabályai
(1) A megrendelő a munkahelyet az építési-szerelési munka végzésére alkalmas állapotban köteles a vállalkozónak átadni.
(2) A munkahely az építési-szerelési munka végzésére akkor alkalmas, ha állapota a szerződés teljesítését nem gátolja.
(3) A munkahely alkalmas állapotban történő átadásához tartozik a kitűzött alappontok átadása (10. §), valamint a munka megkezdéséhez szükséges azoknak az engedélyeknek az átadása, amelyeket a megrendelőnek kell megszereznie.
(4) A megrendelő felelős azért, hogy a vállalkozó részére átadott munkahely tekintetében harmadik személy ne érvényesíthessen olyan jogos igényt, amely az építési-szerelési munka végzését akadályozza.
(5) Ha a munkahely munkavégzésre alkalmas állapotában változás áll be, a vállalkozó köteles azt a megrendelőnek bejelenteni. A bejelentés késedelme esetében az akadályoztatásból eredő jogok csak a bejelentés időpontjától kezdve érvényesíthetők.
9. §
A munkahely átadása
(1) A munkahelyet a szerződésben meghatározott időpontban és módon kell átadni.
(2) A munkahely átvételét meg lehet tagadni, ha
a) a munkahely állapota az építési-szerelési munka végzésére alkalmatlan, vagy
b) a munkahelyen a munkavégzésnek egyéb tartósnak mutatkozó akadálya van, kivéve, ha ennek elhárítása jogszabály vagy a szerződés alapján a vállalkozó feladata.
(3) A feleknek a munkahely átadásáról jegyzőkönyvet kell felvenniük vagy az átadás megtörténtét az építési naplóban kell rögzíteniük.
10. §
Alappontok kitűzése, őrzése
(1) A megrendelő a kitűzéshez és a felméréshez szükséges magassági és vízszintes alappontokat és azok jegyzékét legkésőbb a munkahely átadásakor köteles a vállalkozó részére átadni.
(2) Ha az építési-szerelési munka végzéséhez további alappontok, valamint telek határpontok helyszíni kitűzése szükséges, a kitűzésről a megrendelőnek megfelelő időn belül kell gondoskodnia.
(3) Az alappontok alapján a részletes kitűzéseket a vállalkozónak kell végrehajtania és az alappontok megőrzéséről gondoskodnia.
11. §
A munkahely elkerítése
A munkahely előírt elkerítéséről, elzárásáról, a munkahelyen az előírt figyelmeztető jelzések elhelyezéséről a vállalkozónak kell gondoskodnia.
12. §
Az együttműködés elvei
(1) A feleknek minden olyan intézkedést meg kell tenniük, amely a szerződés teljesítéséhez szükséges.
(2) A felek már a szerződés megkötése előtt is kötelesek együttműködni és kölcsönösen tájékoztatni egymást tapasztalataikról, valamint a szerződést érintő lényeges körülményekről.
13. §
Ellenőrzési és tájékoztatási kötelezettség
(1) A megrendelő a munka végzését bármikor megtekintheti; a szerződésben meghatározott időközben - legalább azonban 15 naponként - köteles ellenőrizni, hogy a kivitelezés a terveknek és a költségvetésnek megfelelően történt e. Észrevételeit köteles az építési naplóba bejegyezni.
(2) A felek kötelesek egymást naplóbejegyzéssel értesíteni azokról a tudomásukra jutott körülményekről, amelyek a szerződésen alapuló kölcsönös kötelezettségeknek kellő időpontban vagy a szerződés feltételei szerinti teljesítését veszélyeztetik.
(3) A megrendelő ellenőrzési kötelezettségének teljesítése az építési-szerelési munka végzését nem akadályozhatja. A vállalkozó köteles a megrendelő számára az ellenőrzést lehetővé tenni és az ahhoz szükséges adatokat és felvilágosítást megadni.
(4) Ezektől a rendelkezésektől a felek nem térhetnek el.
(5) A naplóvezetés és naplóbejegyzés szabályait külön jogszabály állapítja meg.
14. §
A felek képviselete
(1) A megrendelő köteles az építési-szerelési munka helyszíni műszaki ellenőrzésével képviselőt meghatalmazni. A műszaki ellenőrzés körébe tartozó teendők ellátásával több képviselő is megbízható.
(2) A vállalkozó helyszíni képviselője az építésvezető; ha meghatalmazásának körét nem terjesztik ki, arra a 3/1967. (IV. 28.) ÉM rendelet rendelkezései az irányadók.
(3) A felek képviselőik nevét és azok meghatalmazásának körét legkésőbb a munkahely átadásakor kötelesek egymással írásban közölni.
(4) Ezektől a rendelkezésektől a felek nem térhetnek el.
15. §
A megrendelő utasítása
(1) Szükség esetén a tervekre magyarázatot, illetve a kivitelezésre utasítást a vállalkozó is kérhet a megrendelőtől.
(2) A kivitelezés során szükségessé vált tervmódosításról a megrendelőnek a tőle elvárható időn belül kell gondoskodnia.
16. §
Eltakarásra kerülő munkarészek ellenőrzése
(1) Az eltakarásra kerülő, később kibontás nélkül nem vizsgálható munkarészeket elfedés előtt a megrendelő mennyiségileg és minőségileg ellenőrizheti.
(2) A vállalkozónak a szerződésben meghatározott, ennek hiányában pedig valamennyi eltakarásra kerülő munkarész elfedéséről oly módon kell a megrendelőt értesítenie, hogy arról az megfelelő időben tudomást szerezhessen.
(3) Elfedés előtt az építési (felmérési) naplóban rögzíteni kell a munkarész mennyiségi adatait és a megrendelőnek a minőséggel kapcsolatban tett észrevételeit, továbbá a vállalkozó ellenészrevételeit.
(4) Ha a megrendelő a vállalkozó értesítése ellenére nem jelenik meg, a vállalkozónak ezt a tényt, valamint az elfedett munkarész mennyiségi és minőségi adatait a naplóban rögzíteni kell.
(5) Ha a megrendelő - a szabályszerű értesítés ellenére - az eltakarásra kerülő munkarészt elfedés előtt nem ellenőrzi, annak későbbi ellenőrzését csak a vállalkozó ebből eredő (bontási stb.) költségének megtérítése mellett igényelheti.
17. §
Élet- és vagyonbiztonság megóvása
(1) A vállalkozó az építési-szerelési munkát úgy köteles megszervezni és végezni, hogy az az életet, testi épséget vagy egészséget, valamint a vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.
(2) Közvetlenül fenyegető veszély esetén a vállalkozó köteles annak elhárítása végett haladéktalanul intézkedni.
18. §
A munkavédelem biztosítása
(1) A vállalkozó részére átadott munkahelynek az átadás időpontjában munkavédelmi szempontból való megfelelő állapotát a megrendelőnek kell biztosítania. A munkahely átadása után a munkavédelem megszervezése, az óvórendszabályok és egészségügyi előírások betartása a vállalkozó kötelessége.
(2) Üzem közben végzett munka esetében a vállalkozó dolgozóinak - a nem építőipari üzemre vonatkozó - különleges óvórendszabályokra való kioktatása, az esetleges védőfelszerelések (védőöltözet stb.) rendelkezésre bocsátása a megrendelő feladata.
19. §
A tűzvédelmi előírások betartása
(1) A tűzrendészeti hatóság által a munkahelyre vonatkozóan hozott tűzrendészeti határozat végrehajtása a vállalkozó feladata.
(2) A vállalkozó kötelessége, hogy a munkahelyen a tűzvédelmi berendezések állapotának az előírásoknak megfelelő megóvásáról, ellenőrzéséről és karbantartásáról gondoskodjék.
(3) Üzem közben végzett munka esetén az üzem tűzvédelméről a megrendelőnek kell gondoskodnia.' Ez nem érinti a vállalkozónak a saját munkájával összefüggő tűzvédelmi előírások betartásáért fennálló felelősségét.
(4) Ha a munkahely kizárólag az alvállalkozó rendelkezésére áll, az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott vállalkozói kötelezettségek őt terhelik.
V. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
20. §
Többletmunka, pótmunka
(1) A többletmunka (a kivitelezési tervdokumentációban szereplő, de a költségvetésbe egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben felvett munka) elvégzését a vállalkozó - a szükséghez képest a szerződés módosításával - nem tagadhatja meg.
(2) A szerződésben kikötött vállalkozói díjat a többletmunka miatt módosítani kell, ha a többletmunka ellenértékére a költségvetéssel szemben elért, megtakarítás, illetőleg a tartalékkeret fedezetet nem nyújt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a munkákra, amelyeknél a felek átalányárban állapodtak meg, vagy a vállalkozó a többletmunkák ellenértékének érvényesítéséről lemondott [44/1967. (ÁT 1968. 1.) ÉVM-ÁH utasítás 25. §-ának (4) és (5) bekezdése].
(3) Pótmunka (a kivitelezési tervdokumentációban nem szereplő munka) elvégzésére a vállalkozó csak a szerződés módosítása vagy újabb szerződés alapján köteles.
VI. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE
21. §
A teljesítés alapelvei
Az építési-szerelési munkát a szerződés (a kivitelezési tervdokumentáció), a jogszabályok, az Építőipari Kivitelezési Szabályzat kivitelezési előírásai, az egyéb műszaki előírások, a szabványok, valamint a hatósági engedélyek feltételei szerint kell kivitelezni.
22. §
A szolgáltatás oszthatósága
(1) Ha a felek a szerződésben az építési-szerelési munka egyes részeinek átadás-átvételében megállapodnak, a szolgáltatást oszthatónak kell tekinteni.
(2) Ha a szolgáltatás osztható, a megrendelő részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve, ha a részteljesítést a szerződésben kizárta vagy az lényeges érdekét sérti (Ptk. 285. §).
23. §
Átadás-átvételi eljárás
(1) A vállalkozó az átadás-átvétel időpontjáról a megrendelőt legalább 15 nappal előbb köteles értesíteni; a kitűzött időpont azonban a szerződésben meghatározott teljesítési időpontot, illetve teljesítési határidő kezdetét csak a megrendelő beleegyezésével előzheti meg.
(2) A megrendelő a vállalkozó által kitűzött időpontban köteles az átadás-átvételi eljárás lefolytatása céljából a munkahelyen megjelenni és az eljárásra a jogszabályokban megjelölt szerveket meghívni. A generálkivitelezőnek kell meghívnia azokat az alvállalkozókat, amelyeknek az eljáráson való jelenléte szükséges.
(3) A meghívottak távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya.
(4) A feleknek az átadás-átvétel megkezdésekor a szerződésszerű teljesítés elbírálásához szükséges iratokat (átadási tervdokumentáció, építési napló és annak mellékletei, ellenőrző mérések és egyéb minőségvizsgálati eredmények stb.) egymás rendelkezésére kell bocsátaniuk.
(5) A megrendelőnek az átvétel során meg kell vizsgálnia, hogy a szolgáltatás a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak megfelel-e és erről a vállalkozóval, valamint a megjelent alvállalkozókkal jegyzőkönyvet kell felvennie. A távollevő alvállalkozók részére a jegyzőkönyvet vagy annak kivonatát a generálkivitelező köteles megküldeni.
(6) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a hibákat, a hibákra eső költségvetési összeget, a megrendelő által érvényesíteni kívánt szavatossági igények megjelölését, valamint a vállalkozó (alvállalkozó) előbbiekkel kapcsolatos nyilatkozatait.
(7) Ha a felajánlott szolgáltatást a megrendelő nem fogadja el, - a hibák megnevezésének és költségvetési értékének feltüntetésével - ennek okát kell megjelölni.
(8) A felek - az előző bekezdésekben foglaltaktól eltérő - egyszerűsített átadás-átvételben is megállapodhatnak.
24. §
Alvállalkozói munkák átadása
(1) Az alvállalkozó az alvállalkozói munkák átadásának időpontjáról a generálkivitelezőt legalább három nappal előbb köteles értesíteni; ez az időpont azonban a szerződésben meghatározott teljesítési időpontot, illetve teljesítési határidő kezdetét csak a generálkivitelező beleegyezésével előzheti meg.
(2) A felek megállapodhatnak abban is, hogy a generálkivitelező az alvállalkozói munkát a megrendelő részére történő generálkivitelezői teljesítéssel egyidőben veszi át.
25. §
Átadási tervdokumentáció
(1) A kivitelezési tervdokumentációból a vállalkozó olyan példányt köteles a megrendelőnek átadni, amelyen a terv és a kivitelezett állapot közötti eltéréseket feltüntette vagy igazolta, hogy a kivitelezés a terv szerint történt (átadási tervdokumentáció).
(2) Ha a vállalkozó az átadási tervdokumentációt a megrendelő felszólítása ellenére sem szolgáltatja, a megrendelő jogosult azt a vállalkozó költségére elkészíteni (elkészíttetni).
26. §
Átvételi kötelezettség jelentéktelen hibák esetén
Nem szolgálhatnak az átvétel megtagadásának okául a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, amelyek sem önmagukban, sem más hibákkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal járó munkák folytán a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák.
27. §
Előzetes átadás
(1) Ha a felek a szerződésben abban állapodtak meg, hogy a vállalkozó az építési-szerelési munka egyes részeit - nem részteljesítésként - az átadás-átvétel előtt a megrendelőnek átadja, a feleknek az előzetes átadáskori állapotot jegyzőkönyvben kell rögzíteniük.
(2) A jegyzőkönyvnek a vállalkozó által az előzetes átadásig elvégzett munkák megnevezését, mennyiségét és az esetleges hibákat kell tartalmaznia. A jegyzőkönyv az építési napló melléklete.
(3) Az előzetes átadással az átvett munkarésszel kapcsolatban a kárveszély a megrendelőre átszáll.
(4) Ha a felek megállapodása alapján a megrendelő az előzetesen átvett munkarészt az átadás-átvétel előtt a vállalkozónak visszaadja, az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) A szolgáltatás teljesítés előtti birtokbavétele esetében - előzetes átadásban való megállapodás hiányában - a kárveszély a megrendelőre átszáll.
VII. SZERZŐDÉSSZEGÉS
28. §
Késedelem
(1) A vállalkozó késedelembe esik, ha átadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás a szerződésben előírt határidőn belül vagy határnapon megkezdődött, feltéve, hogy a megrendelő a szolgáltatást átvette.
(2) A megrendelő késedelembe esik, ha átvételi kötelezettségét időben nem teljesíti; ideértve azt is, ha a vállalkozó a szolgáltatást megfelelő időben ajánlja fel és a megrendelő az átvételt időben nem kezdi meg vagy megkezdi ugyan, de azt nem végzi folyamatosan.
29. §
Kijavítás
(1) Ha a hibás szolgáltatás az átadáskor a rendeltetésszerű használatra alkalmas és a hiba aránytalanul nagy költség nélkül kijavítható, a megrendelő szavatossági igényként csak a munka kijavítását követelheti.
(2) A vállalkozó a kijavítás elvégzéséről a megrendelőt értesíti. A megrendelő az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles a kijavított munkát átvenni és az átvételt írásbeli nyilatkozattal elismerni.
(3) A szerződésszerűen kijavított munkával kapcsolatos átvételi kötelezettség megszegésének következményeire a 28. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
30. §
Díjleszállítás
(1) Ha a hibát egyáltalán nem, vagy csak aránytalanul nagy költséggel lehet kijavítani, feltéve, hogy a javítás elmaradása a szolgáltatást a rendeltetésszerű használatra nem teszi alkalmatlanná, a megrendelő - szavatossági jogként - csak díjleszállítást igényelhet.
(2) A megrendelőt a díj leszállítás akkor is megilleti, ha a munka a hiba kijavítása után is csökkent mértékű marad.
31. §
Elállás
(1) Ha a szolgáltatást hibája az átadáskor a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi, és a hiba megfelelően nem javítható ki, a megrendelő a szerződéstől elállhat.
(2) A vállalkozó ilyen esetben a munka újból való elvégzését felajánlhatja; a megrendelő azonban ezt a vállalkozóval szemben szavatossági jogként nem érvényesítheti.
32. §
A szavatossági jog elévülése
(1) A szavatossági jogok elévülési ideje az építési-szerelési munkáknál az átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított egy év, illetve alkalmatlanság esetén három év.
(2) A generálkivitelező az alvállalkozó ellen az előző bekezdésben megállapított határidő alatt, illetve ennek lejárta esetén attól a naptól számított 30 napon belül támaszthat szavatossági igényeket, amelyen tudomására jut, hogy a megrendelő igényét a döntőbizottság (a bíróság) előtt érvényesítette.
33. §
A kötbér alapja és mértéke
(1) A kötbér alapja:
a) átadási, illetve átvételi késedelem, vagy közbenső intézkedés, illetve adatszolgáltatás késedelme vagy elmaradása esetén a szolgáltatás (részteljesítés esetén a részszolgáltatás) ellenértéke,
b) hibás teljesítés esetében a szolgáltatás hibás részének, illetőleg a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használható részének értéke,
c) nem teljesítés, lehetetlenülés (meghiúsulás) esetében a szolgáltatás ellenértéke.
(2) Átadás, illetve átvételi késedelem esetén a kötbér mértéke:
- a késedelem első hónapjában napi egynyolcad ezrelék (1/4 ‰),
- második hónapjában napi egynegyed ezrelék (1/4 ‰),
- a késedelem harmadik hónapjától kezdve napi fél ezrelék (1/2‰) legfeljebb azonban összesen 8%.
(3) A felek a szerződésben kiköthetik, hogy az átadási késedelem első 30 napja kötbérmentes.