7/1968. (II. 4.) PM rendelet
a társadalmi tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről, valamint a hiányzó és megsemmisült vagyontárgyak elszámolásáról szóló 3/1968. (I. 16.) Korm. rendelet végrehajtásáról
A 3/1968. (I. 16.) Korm. rendelet 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A rendelet hatálya
(1) A rendelet hatálya az állami vállalatok, az egyéb állami gazdálkodó szervezetek, a trösztök, a szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok, egyéb szövetkezeti szervezetek, a költségvetési szervek, a társadalmi szervek és ezek vállalatai (a továbbiakban: gazdálkodó szervek) felesleges állóeszközeinek és felesleges készleteinek (a továbbiakban: felesleges vagyontárgyak) hasznosítására és selejtezésére, valamint hiányzó és megsemmisült vagyontárgyaik elszámolására terjed ki.
(2) Az állami költségvetési szervek, az állami költségvetés rendszere szerint gazdálkodó társadalmi szervek és tömegszervezetek, valamint egyéb szervek felesleges vagyontárgyainak hasznosítására és selejtezésére e rendelet 3-9. és 13. §-aiban foglaltak vonatkoznak. Egyéb tekintetben a felsorolt szervek a hasznosítási és selejtezési eljárás során a költségvetési szervek gazdálkodási rendszerére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kötelesek eljárni.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetekre és ezek közös vállalkozásaira, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre és a termelőszövetkezetek társadalmi szervezeteire;
b) a fegyveres testületekre;
c) iratok selejtezésére;
d) az építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek, stb.) hasznosítására.
2. §
A hasznosítás és selejtezés hatásköri, eljárási szabályai
(1) A felesleges vagyontárgyak hasznosítása, illetve selejtezése - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - a gazdálkodó szerv vezetőjének (a továbbiakban: igazgató) hatáskörébe tartozik.
(2) A tröszt felügyelete alá tartozó vállalatok esetében - ha az alapító levél másként nem rendelkezik - a felesleges vagyontárgyak hasznosítása, illetve selejtezése a tröszt vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik.
(3) Az igazgató az e rendeletben foglaltak figyelembevételével szabályozza:
a) a felesleges vagyontárgyak folyamatos feltárásának rendjét;
b) a feleslegessé válás ismérveit, általános feltételeit;
c) a hasznosítási és selejtezési eljárás lefolytatásáért és ellenőrzéséért felelős személyek jogait és feladatait;
d) a hasznosítási és selejtezési eljárás lefolytatásának, nyilvántartásának módját;
e) a hasznosítással összefüggő értékelés módját (értékesítési, készletrevételi ár meghatározása stb.).
3. §
A hasznosítás módjai
(1) Térítés ellenében a felesleges vagyontárgyak az állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, trösztök, szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok, egyéb szövetkezeti szervezetek, költségvetési szervek, társadalmi szervek és ezek vállalatai, valamint magánszemélyek (4. §) részére értékesíthetők. A térítés mértékében, az átadás időpontjában és a fizetés módjában - a fizetés idejére vonatkozó általános pénzforgalmi előírásoknak megfelelően - a felek szabadon állapodhatnak meg.
(2) Állóeszközök állami szervek között térítés nélkül is átadhatók a következő esetekben:
- vállalatok között az illetékes szerv külön jogszabályon alapuló intézkedésére;
- költségvetési szervek egymás közötti, illetve a vállalatok és a költségvetési szervek közötti állóeszköz átadásnál.
4. §
A felesleges vagyontárgyak értékesítése magánszemély részére
(1) Magánszemélyek részére a hírközlési eszközök és a forgalmi rendszámmal rendelkező járművek nem értékesíthetők.
(2) Magánszemély részére történő értékesítésnek minősül az eladás, ha az nem az 1. § (1) bekezdésben felsorolt szervek részére történt. Jelen rendelet tekintetében magánszemélynek számít a gazdálkodó szerv állományában levő munkavállaló is.
(3) Magánszemélynek történő eladás előfeltétele, hogy a felesleges vagyontárgyat a gazdálkodó szerv az értékesítést megelőzően a vagyontárgy pontos megnevezésének, mennyiségének, átadási árának és használhatósági fokának közlésével eladás céljából felajánlja a tevékenységi kör szerinti értékesítő szervnek.
(4) Ha az értékesítő szerv a felajánlott vagyontárgyat át kívánja venni, az ár tekintetében nyilatkozni köteles. Ha az értékesítő szerv által közölt ár a felajánló vállalatnak nem felel meg, vagy az értékesítő szerv a felajánlott vagyontárgy, átvételéről írásban lemond, vagy a felajánló vállalat felhívására 30 napon belül nem válaszol, a felesleges vagyontárgy magánszemély részére közvetlenül is értékesíthető.
(5) Az igazgató köteles a magánszemélynek eladni kívánt felesleges vagyontárgyat - az eladási irányár, a termék mennyiségének és az értékesítés időpontjának megjelölésével - helyi vagy országos lapban meghirdetni és hirdetmény útján a gazdálkodó szerv dolgozóinak is tudomására hozni. A meghirdetést követő 15 nap után értékesíthető a felesleges vagyontárgy magánszemély részére. Azonos eladási feltételek esetén a gazdálkodó szerveket a magánszemélyekkel szemben előnyben kell részesíteni.
(6) Magánszemély részére történő értékesítés esetén az árat az igazgató, vagy erre a feladatra általa kijelölt vezetőállású dolgozó határozza meg. Ha az értékesítő szerv a (4) bekezdés szerint az átvételi ár tekintetében nyilatkozott, a felesleges vagyontárgy magánszemély részére csak azt meghaladó áron értékesíthető.
(7) Magánszemély részére történő értékesítés számlázási kötelezettség alá esik. A számlának az erre vonatkozó jogszabályokban foglalt kellékekkel kell rendelkezni.
(8) Magánszemély részére felesleges vagyontárgyat csak azonnali készpénzfizetés ellenében lehet értékesíteni.
(9) Az (1)-(6) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a gazdálkodó szerv nyíltárusítási kereskedelmi egységeiben értékesített felesleges vagyontárgyak eladására, ha azok a kereskedelmi egység értékesítési körébe tartoznak.
II. FEJEZET
EGYES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁRA ÉS SELEJTEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
5. §
Építmények
Az építmények hasznosítására és selejtezésére e rendeletnek csak a pénzügyi rendelkezéseit (III. Fejezet) kell alkalmazni. A hasznosítás és selejtezés tekintetében külön jogszabályok intézkednek.
6. §
Nemesfém alapanyagú vagyontárgyak
(1) A nemesfém alapanyagú vagyontárgyak hasznosítása és selejtezése tekintetében a nemesfémtermékek gazdálkodási rendjének szabályozásáról szóló pénzügyminiszteri rendelet szerint kell eljárni.
(2) A palládium, rhodium és iridium tartalmú eszközök selejtezése esetén a selejtezett eszköz ritkafém anyagát a Labor Műszeripari Művek részére vételre fel kell ajánlani.
7. §
Ipari gyémánttartalmú eszközök
Az ipari gyémánttartalmú eszközök selejtezése esetén a selejtezett eszközök anyagát - sértetlen állapotban - a Szerszám- és Kisgép Értékesítő Vállalat által megnevezett begyűjtő vállalatnak kell vételre felajánlani.
8. §
Irodagépek selejtezése
(1) A lyukkártyarendszerű adatfeldolgozó gépek és az elektronikus számítógépek selejtezéséhez a Központi Statisztikai Hivatal (Ügyvitelgépesítési Felügyelet) hozzájárulása szükséges.
(2) A használt sokszorosítógépek értékesítése és selejtezése esetén az 1/1966. (VII. 31.) KGM rendelet előírásai szerint kell eljárni.
9. §
Egyéb különleges rendelkezések
E rendelet rendelkezéseit
a) a műemléknek, műszaki emléknek minősített vagyontárgyak;
b) a hatósági engedély vagy kötelezvény alapján üzemben, készenlétben tartott berendezések;
c) a különleges célokra szolgáló, vagy különlegesnek (speciálisnak) minősített vagyontárgyak
vonatkozásában a megfelelő jogszabályokban meghatározott előírások, engedélyezési és egyéb eljárás figyelembevételével kell alkalmazni.
III. FEJEZET
A HASZNOSÍTÁS ÉS SELEJTEZÉS PÉNZÜGYI SZABÁLYAI
10. §
Az állóeszközök hasznosításának és selejtezésének pénzügyi szabályai
(1) A hiányzó, megsemmisült, értékesített, vagy selejtezett állóeszközök nettó értékét az eredmény terhére kell elszámolni.
(2) Ha a (6) és (7) bekezdésben meghatározott bevételek együttes összege az eredmény terhére elszámolt nettó értéket - a mezőgazdasági nagyüzemek esetében az (5) bekezdés szerint az eredmény terhére elszámolt állami támogatás és a nettó érték együttes összegét - eléri, vagy meghaladja, a bevétel a vállalatfejlesztési alapot illeti.
(3) Amennyiben a bevétel összege a (2) bekezdés szerint az eredmény terhére elszámolt összeget (összegeket) nem éri el, úgy a két összeg közötti különbözetet az állami költségvetés - illetve a tanács fejlesztési alapja, vagy szövetkezeti kölcsönös támogatási alap - és a vállalatfejlesztési alap között olyan arányban kell megosztani, mint azt a gazdálkodó szerv számára az értékcsökkenési leírás pénzügyi elszámolására vonatkozó jogszabályok előírják. A befizetést az állami költségvetés (tanácsi fejlesztési alap, vagy szövetkezeti kölcsönös támogatási alap) javára az elszámolást követő hónap 25-én kell teljesíteni.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti elszámolásoknál az állami gazdaságok állóeszközeinek nettó értékét a mezőgazdasági nagyüzemek jogszabályokban előírt állóeszköz bekerülési értéke alapulvételével kell kiszámítani.
(5) Az állami gazdaságok felesleges állóeszközeinek az 1.028/1967. (IX. 8.) Korm. számú határozat hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szerv részére történő értékesítésekor a beruházásra nyújtott állami támogatásnak - az eszköz elhasználódási fokának figyelembevételével számított - időarányos részét az átadó eredményének egyidejű terhelése mellett az állami költségvetésbe kell befizetni. Az állami gazdaságok felesleges állóeszközeinek más mezőgazdasági nagyüzem részére történő értékesítése alkalmával az állóeszköz nyilvántartott állami támogatását közölni kell, melyet az átvevő szerv ezen a címen vesz nyilvántartásba.
(6) Az állóeszköz értékesítésével összefüggő bevételeket a különféle bevételek között kell elszámolni.
(7) Az állóeszköz hasznosításával kapcsolatos vissznyereményeket a különféle bevételek között kell elszámolni. Etekintetben vissznyereménynek számít:
- a selejtezett állóeszközök hulladék értéke;
- a hiányzó állóeszközök miatt felelős személyek kártérítése;
- a selejtezett állóeszközökből kibontott alkotórészek, tartozékok, szerelvények értéke.
(8) A szállítás ágazatba tartozó gazdálkodó szervek nyomvonal jellegű állóeszközeinek hasznosításából származó vissznyeremények a gazdálkodó szerv vállalatfejlesztési alapját növelik.
(9) A selejtezett állóeszközökből kibontott alkotórészeket, tartozékokat, szerelvényeket és bontási anyagot a haszonanyagokra, illetve a hulladékokra érvényes forgalmi áron kell készletre venni és értékelni,
(10) A gazdálkodó szerv a selejtezett, vagy értékesített állóeszköz leszerelése, illetve értékesítése során felmerült kiadásait költségei között köteles elszámolni.
(11) A térítés ellenében beszerzett használt állóeszközt a gazdálkodó szerv a szállítási, szerelési és üzembehelyezési költségekkel növelt beszerzési áron köteles felvenni az állóeszközök állományába.
(12) A térítés ellenében beszerzett használt állóeszközök értékcsökkenési leírási kulcsát az átvétel alkalmával az átvevő gazdálkodó szerv szabadon állapíthatja meg, de a megállapított új kulcs nem lehet alacsonyabb a 30/1966. (Tg É 19.) OT-PM számú együttes utasításban az adott állóeszközre előírt kulcsnál.
(13) A térítés nélkül átadott használt állóeszközöknek az átadás időpontjában nyilvántartott bruttó értékét, nettó értékét, értékcsökkenését - állami gazdaságoknál más mezőgazdasági nagyüzem részére történő átadás esetén az átadott állóeszköz után nyilvántartott állami támogatás összegét is - az érvényes számviteli rendelkezéseknek megfelelően az átadó szerv köteles könyveiből kivezetni és az átadó írásbeli tájékoztatása alapján az átvevő szerv köteles az állóeszközt azonos értékben nyilvántartásba venni.
(14) Az állóeszköz selejtezéssel, illetve értékesítéssel összefüggő költségeket (ráfordításokat), valamint bevételeket időbelileg elhatárolva elszámolni nem lehet.
(15) Az állóeszközök biztosításával összefüggő eljárás (selejtezés, bevételek elszámolása stb.) pénzügyi szabályait a biztosítási jogszabályok tartalmazzák.
11. §
A készletek hasznosításának és selejtezésének pénzügyi szabályai
(1) A gazdálkodó szerv a készletek eladásából származó összegeket bevételként, a selejtezéssel, vagy készletleértékeléssel összefüggő veszteségeit a számviteli előírásokban megszabott módon veszteségként köteles elszámolni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a belkereskedelmi ágazatba tartozó gazdálkodó szerveknek azokra a készletleértékelési veszteségeire, melyeket külön jogszabályok alapján a kockázati alap terhére számolnak el.
(3) A felesleges készletek hasznosításával, leértékelésével és selejtezésével összefüggő bevételeket, költségeket és veszteségeket időbelileg elhatárolva elszámolni nem lehet.
(4) A készletek biztosításával összefüggő eljárás (selejtezés, bevételek elszámolása stb.) pénzügyi szabályait a biztosítási jogszabályok tartalmazzák.
12. §
Jóléti vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének pénzügyi szabályai
(1) A jóléti vagyontárgyak hasznosításával, vagy selejtezésével összefüggő veszteségeket a jóléti alapok terhére, a költségeket és bevételeket pedig a részesedési alap terhére, illetve javára kell elszámolni.
(2) A jóléti vagyontárgyakat a gazdálkodó szervnél működő illetékes társadalmi szerv egyetértésével lehet hasznosítani, illetve selejtezni.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13. §
(1) Ez a rendelet 1968. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 15/1963. (Tg É 13.) OT-PM, a 4/1965. (Tg É. 2.) OT-PM, a 13/1966. (Tg É 7.) OT-PM, a 25/1966. (Tg É. 16.) OT-PM és a 8/1967. (Tg É 9.) OT-PM együttes utasítások, valamint az ezekkel kapcsolatban kiadott valamennyi egyéb rendelkezés hatályát veszti.
(2) Ez a rendelet a használaton kívüli állóeszközök és tartalékalkatrészek hasznosításának egyes átmeneti kérdéseit szabályozó 17/1967. (Tg É. 16.) OT-PM és a 2006/1967. (I. 28.) Korm. számú határozat 4. pontjának végrehajtásáról szóló 15/1967. (NIM É 16.) NIM-OT-PM együttes utasítás hatályát nem érinti.
Dr. Kardos Géza s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes