1969. évi 13. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Tunéziai Köztársaság között a légiszállítások tárgyában Budapesten, 1968. évi június hó 17. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről

(A megerősítésről szóló jegyzékváltás az 1969. évi február hó 19. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Tunéziai Köztársaság között a légiszállítások tárgyában Budapesten, 1968. évi június hó 17. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

EGYEZMÉNY

A LÉGISZÁLLÍTÁSOK TÁRGYÁBAN A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A TUNÉZIAI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Tunéziai Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy Magyarország és Tunézia közötti légiszállítások fejlesztését előmozdítsák, és hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljanak e téren a nemzetközi együttműködéshez, az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

Az Egyezmény és Függelékei alkalmazása szempontjából:

1. a "terület" szó jelenti az adott állam felségjoga alá tartozó egész szárazföldet, az odatartozó parti vizeket és a felettük elterülő légteret;

2. a "légügyi hatóságok" kifejezés jelenti a Magyar Népköztársaság esetében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot, és a Tunéziai Köztársaság esetében a Közmunka és Lakásügyi Államtitkárságot, vagy mindkét esetben minden olyan személyt vagy szervet, amely felhatalmazást kapna az említett szervek által jelenleg gyakorolt teendők ellátására;

3. a "megállapodásszerű járatok" kifejezés jelenti a jelen Egyezmény I. Függelékében meghatározott légijáratokat;

4. a "kijelölt vállalat" kifejezés olyan légiközlekedési vállalatot jelent, melyet a Szerződő Felek egyike a másik Szerződő Fél légügyi hatóságainak kijelöl az Egyezmény 8. cikke rendelkezéseinek megfelelően a megállapodásszerű járatok üzemeltetésére.

2. cikk

1. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az egyik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalatok nemzetközi forgalomban használt légijárművei, valamint az ezen légijárművek fedélzetén levő üzemanyagok, kenőanyagok, pótalkatrészek, szerszámok, normális felszerelések és élelmiszerek a másik Szerződő Fél területére való érkezésük és az onnan való távozásuk alkalmával teljes mértékben mentesek minden vám- és egyéb illeték és adó alól.

2. Az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél által kijelölt vállalat nemzetközi forgalomban résztvevő légijárművei által történő felhasználásra felvett minden üzemanyag, kenőanyag és fedélzeti élelem teljes egészében mentes a vám-és egyéb illetékek és adók alól.

3. Ugyancsak mentesek a vám- és egyéb illetékek és adók alól, a nyújtott szolgáltatásokért járó reprezentatív díjak kivételével az egyik Szerződő Fél területére a másik Szerződő Fél által kijelölt vállalat vagy vállalatok által behozott és annak a nemzetközi forgalomban résztvevő légijárművei karbantartására vagy javítására felhasznált pótalkatrészek, szerszámok és normális felszerelések.

4. A fenti 1., 2. és 3. bekezdések értelmében kedvezményes elbánást élvező cikkek csak a helyi illetékes hatóságok engedélyével adhatók át, adhatók bérbe vagy kölcsönbe. Abban az esetben, ha ezek a cikkek nem kerültek sem felhasználásra, sem elfogyasztásra, újból kivihetők vám- és egyéb illetékektől és adóktól mentesen.

5. Minden, a fenti 1., 2. és 3. bekezdések értelmében vám- és egyéb illeték- és adómentességet élvező cikk a tulajdonos légitársaság rendelkezésére fog állni megfelelő vámellenőrzés mellett

3. cikk

1. Az egyik Szerződő Fél által a kialakított nemzetközi normáknak megfelelően kiállított vagy érvényesített és le nem járt légialkalmassági bizonyítványokat, valamint szakszolgálati és egyéb igazolványokat az Egyezmény I. Függelékében meghatározott légijáratok üzemeltetése végett a másik Szerződő Fél érvényesnek ismeri el.

2. A Szerződő Felek fenntartják azonban a jogot, hogy ne ismerjék el érvényesnek a saját állampolgáraik részére a másik Szerződő Fél által kiadott szakszolgálati igazolványokat vagy engedélyeket.

4. cikk

1. Minden egyes Szerződő Félnek a nemzetközi forgalomban alkalmazott légijárműveknek a területére való érkezésére és a területéről való távozására, valamint az említett légijárművek a területének határain belül tartózkodása alatt végzett repülésére vonatkozó jogszabályai és előírásai alkalmazandók a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat vagy vállalatok légijárműveire.

2. A légijárművek utasai és személyzete, valamint a repülőgéppel szállítandó áru feladói kötelesek személyesen vagy a nevükben és javukra eljáró harmadik személy útján betartani mindegyik Szerződő Fél területén a légiutasok, személyzet vagy áru belépésére, ott-tartózkodására és távozására vonatkozó jogszabályokat, rendeleteket és előírásokat, valamint a vámvizsgálatra, egészségügyi ellenőrzésre és útlevélvizsgálatra vonatkozó jogszabályokat és előírásokat.

5. cikk

Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Fél vállalatának azt a jogot, hogy megállapodásszerű járatok üzemeltetéséből adódó bevételének egyenlegét központjához átutalja a hatályos és a két Szerződő Fél közötti pénzügyi kapcsolatokat szabályozó fizetési megállapodásnak megfelelően.

6. cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Fél bármely kijelölt légiközlekedési vállalatának:

a) a területe leszállás nélküli átrepülésének jogát;

b) a területén való nemkereskedelmi célú leszállás jogát;

c) a területén való kereskedelmi leszállás jogát utasok és posta és áru a Szerződő Felek légikikötőin, nemzetközi forgalomban történő felvételének és leadásának céljából az Egyezmény 10. cikkében foglalt feltételeknek megfelelően.

2. A fenti 1. bekezdés alkalmazása céljából mindegyik Szerződő Fél köteles megjelölni azokat a légiútvonalakat, melyeket területén a másik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatainak légijárművei követhetnek, valamint azokat a légikikötőket, melyeket használhatnak.

7. cikk

A Magyar Népköztársaság Kormánya megadja a Tunéziai Köztársaság Kormányának azt a jogot, hogy egy, vagy több általa kijelölt légiközlekedési vállalat üzemeltethesse az Egyezmény I. Függelékében meghatározott megállapodásszerű járatokat.

A Tunéziai Köztársaság Kormánya megadja a Magyar Népköztársaság Kormányának azt a jogot, hogy egy, vagy több általa kijelölt légiközlekedési vállalat üzemeltethesse az Egyezmény I. Függelékében meghatározott megállapodásszerű járatokat.

8. cikk

A megállapodásszerű járatok azonnal vagy későbbi időpontban üzemeltethetők, azon Szerződő Fél óhajától függően, amelynek a jogokat nyújtották, amennyiben:

1. az a Szerződő Fél, amelynek a jogokat nyújtották, már kijelölt egy vagy több légiközlekedési vállalatot az Egyezmény I. Függelékében meghatározott útvonalon vagy útvonalakon való üzemeltetésre;

2. az a Szerződő Fél, amely a jogokat nyújtja, már megadta az érdekelt vállalatnak vagy vállalatoknak a megkívánt üzemeltetési engedélyt, melyet a lehető legrövidebb időn belül az Egyezmény 10. cikke rendelkezéseinek fenntartásával kell megadni

9. cikk

Mindegyik Szerződő Fél megadja ezenfelül a másik Szerződő Fél által kijelölt vállalatnak (vagy vállalatoknak) azt a jogot, hogy az I. Függelékben szereplő útvonalakon kereskedelmi céllal nem-menetrendszerű járatokat üzemeltessen.

Az előző bekezdésben foglalt rendelkezések értelmében lebonyolítandó forgalom összességét egyenlően kell elosztani, egyrészt az egyik Szerződő Fél által kijelölt vállalat (vagy vállalatok), másrészt a másik Szerződő Fél által kijelölt vállalat (vagy vállalatok) között.

a) Az elosztást egyfelől az egyik Szerződő Fél által kijelölt vállalat (vagy vállalatok), másfelől a másik Szerződő Fél által kijelölt vállalat (vagy vállalatok) közötti közvetlen megegyezéssel kell végezni.

b) A fentemlített vállalatok közötti megegyezés hiányában a Szerződő Felek légügyi hatóságai törekedni fognak a nem-menetrendszerű forgalom elosztására vonatkozó megállapodásra.

c) Rendelkezés hiányában a vitát a 19. cikkben kilátásba helyezett eljárásnak kell alávetni.

10. cikk

Mindegyik Szerződő Fél fenntartja magának a jogot, hogy a másik Szerződő Fél által kijelölt vállalattól megtagadja az Egyezmény 8. cikkében megjelölt üzemeltetési engedélyt, vagy ezt az engedélyt visszavonja, ha megalapozott okokból úgy véli, hogy nem rendelkezik kellő bizonyítékkal a tekintetben, hogy e vállalat tulajdonának túlnyomó része és tényleges ellenőrzése a másik Szerződő Fél, vagy ez utóbbi állampolgárainak kezében van, vagy ha ez a vállalat nem tartja be a 4. cikkben említett jogszabályokat és rendelkezéseket, vagy nem tesz eleget azon kötelezettségeinek, melyek az Egyezményből és Függelékeiből reá hárulnak.

11. cikk

A Magyar Kormány által kijelölt vállalat vagy vállalatok a Tunéziai Köztársaság területén jogot élvez(nek) utasok, posta és árunak az Egyezmény I. Függelékében felsorolt magyar útvonalakon és légikikötőkben való felvételére és leadására.

A Tunéziai Kormány által kijelölt vállalat vagy vállalatok a Magyar Népköztársaság területén jogot élvez(nek) utasoknak, postai küldeményeknek és árunak az Egyezmény I. Függelékében felsorolt tunéziai útvonalakon és légikikötőkben való felvételére és leadására.

Mindazonáltal:

a) A Magyarország és harmadik országokban levő és a fentebb említett útvonaltáblázatokon feltüntetett pontok közötti kereskedelmi jogok a Magyar Népköztársaság Kormánya által kijelölt vállalatot vagy vállalatokat illetik meg, kivéve az olyan pontokat, melyeket a magyar vállalat vagy vállalatok nem szolgál (nak) ki.

b) A Tunézia és harmadik országokban levő, az Egyezmény I. Függelékében szereplő útvonaltáblázatokon feltüntetett pontok közötti kereskedelmi jogok a Tunéziai Köztársaság Kormánya által kijelölt vállalatot vagy vállalatokat illetik meg, kivéve az olyan pontokat, melyeket a tunéziai vállalat vagy vállalatok nem szolgál(nak) ki.

12. cikk

A Szerződő Felek által kijelölt vállalat vagy vállalatok egyenlő jogokat élvez(nek) a megállapodásszerű járatok üzemeltetésére.

A közös útvonalszakaszokon figyelembe kell venniük kölcsönös érdekeiket, hogy indokolatlanul ne károsítsák egymás járatait.

13. cikk

Az Egyezmény I. Függelékében feltüntetett mindenegyes útvonalon a megállapodásszerű járatok elsődleges célja az útvonal normális és ésszerűen előrelátható szükségleteinek megfelelő kapacitás ésszerűnek ítélt kihasználási mutató figyelembevételével történő felkínálása.

Az egyik Szerződő Fél által kijelölt vállalat vagy vállalatok az ezen cikk első bekezdésében megjelölt összkapacitás keretein belül eleget teher(nek) a meghatározott útvonalakon fekvő harmadik államok területei és a másik Szerződő Fél területe közötti forgalmi igényeknek, a helyi és regionális járatok figyelembevételével.

14. cikk

Az egyes megjelölt útvonalakon alkalmazandó díjtételeket ésszerű szinten kell megállapítani, figyelembe véve az összes lényeges tényezőt, beleértve az üzemeltetési költségeket, az ésszerű hasznot, az egyes járatok jellegzetességeit, valamint azokat a díjtételeket, melyeket más, ugyanezen útvonal egészét vagy részét kiszolgáló légitársaságok szednek. A díjtételeket a következő rendelkezéseknek megfelelően kell megállapítani.

1. A díjtételeket lehetőség szerint a kijelölt vállalatok közötti megegyezéssel kell megállapítani, adott esetben az ugyanezen útvonal egészét vagy részét kiszolgáló más légitársaságokkal való konzultálás után. Az így megállapított díjtételeket jóváhagyás végett a Szerződő Felek légügyi hatóságai elé kell terjeszteni. Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél légügyi hatóságai nem hagyják jóvá e díjtételeket, azt írásban közlik a másik Szerződő Fél légügyi hatóságaival a benyújtástól számított 15 napos vagy egy más megállapítandó határidőn belül.

2. Ha a kijelölt vállalatok nem tudnak megállapodásra jutni, vagy ha a Szerződő Felek egyikének légügyi hatóságai nem hagynák jóvá azokat, mindkét Szerződő Fél légügyi hatóságainak törekedniük kell rendezés elérésére a megállapítandó díjtételeket illetően.

3. Végső esetben a vitás kérdést az Egyezmény 19. cikkének rendelkezéseinek megfelelően kell rendezni.

4. A más alkalmazott díjtételek mindaddig érvényben maradnak, amíg az Egyezmény ezen cikkében vagy 19. cikkében megjelölt eljárásnak megfelelően az új díjtételeket megállapítják.

15. cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél tartozik minden segítséget megadni a másik Szerződő Fél az I. Függelékben meghatározott útvonalakat kiszolgáló légijárműveinek abban az esetben, ha ezek területén veszélybe kerülnek és ezt ugyanolyan körülmények között kell megtennie, mind saját légijárművei esetében.

Ez a kötelezettság vonatkozik a Szerződő Felek területén esetleg elvesztett légijárművek felkutatására is.

2. Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél légijárművét a másik Szerződő Fél területén baleset éri, bármelyek legyenek is ennek következményei, az az állam, melynek területén a baleset történt, vizsgálatot tartozik indítani a baleset okainak és körülményeinek meghatározására.

Az az állam, melynek területén a baleset történt, tartozik megtenni az összes szükséges intézkedéseket a baleset nyomai megőrzésének biztosítására, valamint a légijármű és a fedélzetén levő minden tárgy megőrzésére és segítséget tartozik nyújtani az utasoknak és a személyzet tagjainak.

Azon ország képviselői, ahol a balesetet szenvedett légijárművet lajstromozták, engedélyt kapnak arra, hogy megfigyelői minőségben részt vegyenek a baleset technikai kivizsgálásában, de nem a jogi kivizsgálásban, amelyre azon állam igazságügyi szerveinek döntése alapján kerülhet sor, melynek területén a baleset történt.

Bármelyik Szerződő Fél kérésére a légijárművet gyártó cég képviselőit is meg lehet hívni a kivizsgálásban megfigyelői minőségben való közreműködésre.

Az az állam, melynek területén a baleset történt, tartozik közölni a balesetet szenvedett légijármű lajstromozási államával a vizsgálat eredményét.

16. cikk

A kijelölt légiközlekedési vállalatok képviseleteket tarthatnak fenn a másik Szerződő Fél területén, az Egyezmény I. Függelékében megjelölt légi járatok üzemeltetéséhez szükséges technikai és kereskedelmi személyzettel.

E személyzet létszámát a Szerződő Felek légügyi hatóságai közötti megállapodással kell meghatározni.

A képviseletek tagjainak azonban az egyik vagy a másik Szerződő Fél állampolgárainak kell lenniök.

17. cikk

Bármelyik Szerződő Fél bármely időpontban diplomáciai úton értesítheti a másik Szerződő Felet az Egyezmény felmondására irányuló kívánságairól.

A jelen Egyezmény a másik Szerződő Fél által történt felmondásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 12 hónap után ér véget, hacsak az ezen határidő lejárta előtt közös megállapodással a felmondás nem kerül visszavonásra.

18. cikk

A Szerződő Felek légügyi hatóságai a szoros együttműködés szellemében rendszeresen tanácskozni fognak annak érdekében, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását és végrehajtását biztosítsák.

Ezen túlmenően, bármelyik Szerződő Fél bármikor kérheti a másik Szerződő Féltől tanácskozás megtartását annak érdekében, hogy az Egyezményben vagy Függelékeiben végrehajtsanak minden tapasztalatból kívánatosnak tűnő módosítást. E tanácskozásoknak a kérés keltétől számított 60 napon belül kell megkezdődniük. Az Egyezmény és Függelékei mindennemű, a légiügyi hatóságok által jóváhagyott módosítása diplomáciai úton történt jegyzékváltásban való megerősítése után válik hatályossá.

19. cikk

Az Egyezmény és Függelékei értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó bármely vitás kérdést a Szerződő Felek légiügyi hatóságai közötti közvetlen megállapodással kell rendezni. Az így létrejött megoldást diplomáciai úton kell jóváhagyni.

Abban az esetben, ha a légügyi hatóságok nem tudnak megállapodni, a vitás kérdést diplomáciai tárgyalások útján kell rendezni; e tárgyalások ideje alatt az Egyezmény rendelkezéseit változtatás nélkül kell alkalmazni,

Mindazonáltal, a Szerződő Felek közös megállapodással rendezhetik a vitás kérdést úgy is, hogy döntőbíróság elé, vagy bármely más általuk kijelölt személy vagy szerv elé terjesztik azt. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a hozott döntéshez tartják magukat.

20. cikk

Az Egyezmény rendelkezései annak aláírása napjától ideiglenesen alkalmazhatók és véglegesen hatálybalépnek, amint a két Szerződő Fél kölcsönösen értesíti egymást az Egyezmény ratifikálására vonatkozó eljárások teljesítéséről.

Készült Budapesten, két példányban, 1968. június hó 17. napján.

A Tunéziai Köztársaság Kormánya nevében:

Mahmoud Maamouri s. k.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében:

Hűvös Sándor s. k.

3. § Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1969. évi február hó 19. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.[1]

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára