18/1969. (IV. 30.) Korm. rendelet
a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 48/1961. (XII. 30.) számú kormányrendelet módosításáról és kiegészítéséről
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1961. évi 20. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Kny.) kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. §
A 48/1961. (XII. 30.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: Rkny.) 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Kérelemre a II., illetve a III. nyugdíjosztályba kell sorolni azt a férfi kisiparost, aki az ötvenötödik életévének betöltése, illetve azt a nő kisiparost, aki az ötvenedik életévének betöltése előtt vált a biztosításra kötelezetté."
2. §
Az Rkny. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
"22/A. § Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjnak a 19., 20., 21., illetve 22. § szerint 1969. január 1-étől járó összege havi 500 forintnál kevesebb nem lehet."
3. §
Az Rkny. "Az özvegyi nyugdíj összege" címszót követően a következő 23/A. §-sal egészül ki:
"23/A. § Az özvegyi nyugdíjnak 1969. január 1-étől járó összege havi 250 forintnál kevesebb nem lehet."
4. §
Az Rkny. "Az árvaellátás összege" címszót követően a következő 24/A. §-sal egészül ki:
"24/A. § Az 1969. január 1-étől járó árvaellátás összege havi 125 forintnál, a szülőtlen árva részére járó árvaellátás összege pedig havi 250 forintnál kevesebb nem lehet."
5. §
Az Rkny. 37. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"37. § (1) A nyugdíjjárulék- és egyéb bevételeket, a megállapított nyug- és egyéb ellátásokkal kapcsolatos kiadásokat elkülönítetten kell kezelni. Az elkülönített számadás terhére kell elszámolni a járulékok beszedésével, a nyugdíjak és egyéb ellátások megállapításával és folyósításával felmerülő ügyviteli költségeket, valamint a nyugdíjak után számítandó betegségi biztosítási járulékot.
(2) A bevételekről és a kiadásokról a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága az állami költségvetésre vonatkozó általános szabályok szerint évente költségvetést és beszámolót készít, amelyet tájékoztatásul a KIOSZ-nak is megküld.
(3) A kisiparosok nyug- és egyéb ellátásánál mutatkozó bevételi többletet (hiányt) minden gazdálkodási év végén meg kell állapítani és az előző évekről áthozott eredménnyel együtt a mindenkori vagyont nyilván kell tartani."
6. §
Az Rkny. 39. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"39. § (1) A Kny. alapján járó minden nyugellátást igénybejelentő-lapon előterjesztett kérelem alapján kell elbírálni. Az igényt a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának - az igénylő lakóhelye szerint illetékes - megyei igazgatóságánál, illetve a megyei igazgatóságának kirendeltségénél kell előterjeszteni. A nyugdíjas elhalálozása esetén a hozzátartozói igényt a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál -kell előterjeszteni.
(2) Az igény bejelentésével egyidejűleg az igényjogosultságnak és a nyugellátás mértékének megállapításához szükséges adatokat és igazolásokat is elő kell terjeszteni. Ha az igénylő ezeket az igénybejelentés alkalmával nem terjesztette elő, az igényt elbíráló szerv a hiányzó adatok pótlására és az igazolások bemutatására - legalább harminc napos határidő kitűzése mellett - az igénylőt felhívja. Az igényt elbíráló szerv az igénylőt személyes megjelenésre is kötelezheti és egyidejűleg a felhívás eredménytelenségének a (3) bekezdésben szabályozott következményeiről is tájékoztatja.
(3) Ha az igénylő a (2) bekezdésben említett felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget, a megállapító eljárást fel kell függeszteni. Ha az igénylő mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, az eljárást csak új igénybejelentés alapján lehet megindítani.
(4) Az eljárás felfüggesztése helyett a rendelkezésre álló adatok alapján kell a nyugellátást megállapítani, ha az igénylő a rendelkezésre álló adatok és igazolások alapján nyugellátásra jogosult."
7. §
Az Rkny. 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"42. § (1) Az igénylő a megállapító szerv felhívására köteles orvosi felülvizsgálaton megjelenni vagy kórházi megfigyelésnek magát alávetni. Az orvosi vizsgálatról, illetve a kórházi megfigyelésről az érdekeltet legalább nyolc nappal előbb értesíteni kell. Ha az igénylő az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban nem jelenik meg, a felhívást a jogkövetkezményekre figyelmeztetéssel meg kell ismételni. Ha az igénylő az ismételt felhívásnak sem tesz eleget és mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, a megállapító eljárást fel kell függeszteni. Ilyen esetben a jelentkezés napját újabb igénybejelentésnek kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a nyugellátásban részesülőkkel kapcsolatban is. Ha a nyugellátásban részesülő az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban az ismételt felhívásra sem jelenik meg és mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, a nyugellátást a legközelebbi esedékesség időpontjától meg kell szüntetni. A jelentkezés napját ilyen esetben is újabb igénybejelentésnek kell tekinteni.
(3) Az (1), illetve a (2) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az igénylő (nyugdíjas) a felhívásnak eleget tett ugyan, de magatartásával a felülvizsgálat elvégzését, illetőleg a kórházi megfigyelést megakadályozta."
8. §
Az Rkny. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A módosító határozatban a nyugdíjasnak járó különbözet kifizetéséről, illetve a jogalap nélkül kifizetett nyugellátásnak az 57., illetve a 63. és 63/A. § szerinti megtérítéséről intézkedni kell."
9. §
Az Rkny. 48. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"43. § (1) A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága ügyviteli szerveinek (a társadalombiztosítási igazgatóságoknak és ezek kirendeltségeinek, valamint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak) a nyugellátási igény tárgyában első fokon hozott határozata ellen a határozat kézbesítését követő naptól számított tizenöt napon belül az igénylő lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz (albizottsághoz) felszólalásnak van helye. A felszólalást az igénylő lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), vagy annál az ügyviteli szervnél kell benyújtani, amelyik az első fokú határozatot hozta.
(2) Az (1) bekezdésben említett bizottság (albizottság) a felszólalási kérelemmel kapcsolatban a benyújtástól számított harminc napon belül, rokkantság alapján járó nyugellátás esetében pedig hatvan napon belül köteles határozatot hozni."
10. §
Az Rkny. 53. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"53. § (1) A munkaviszonyban álló öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig korlátozás nélkül folyósítani kell, amíg munkabére - a naptári év folyamán - a 6000 forintot nem haladja meg. Ha a nyugdíj folyósítását keresőfoglalkozás miatt vagy egyéb okból szüneteltetni kell, a G000 forint keretösszeg annyiszor 500 forinttal csökken, ahány naptári hónapra a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett.
(2) Az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell arra a naptári hónapra, amelyben a munkaviszonyban álló öregségi nyugdíjas munkabére a naptári év folyamán az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeget meghaladja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyre munkabér illeti meg.
(3) A rokkantsági nyugdíj egyharmadát kell folyósítani arra a naptári hónapra, amelyben a munkaviszonyban álló rokkantsági nyugdíjas munkabére a naptári év folyamán az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeget meghaladja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyre munkabér illeti meg.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a nyugdíjazás évére azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a keretösszeg annyiszor 500 forinttal kisebb, ahány naptári hónap a nyugdíjazás naptári évében a nyugdíj megállapításáig eltelt."
11. §
Az Rkny. 63. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"63. § (1) Ha a nyugdíjas jogalap nélkül vett fel nyugellátást, azt visszafizetni köteles. A viszszafizetésre a nyugdíjast határozattal kell kötelezni. Ha a nyugellátás jogalap nélküli felvétele a nyugdíjas terhére
a) nem róható fel, a határozat keltétől visszafelé számított legfeljebb három hónap alatt felvett,
b) felróható, a határozat keltétől visszafelé számított legfeljebb öt év alatt felvett
nyugellátás visszafizetésére lehet a nyugdíjast kötelezni. A b) pont alá tartozó esetben a nyugdíjas a visszafizetendő nyugellátással azonos öszszegű térítés fizetésére is kötelezhető. A visszafizetésre, illetve a térítésre kötelezés nem érinti fi nyugdíjas esetleges büntetőjogi felelősségét.
(2) A nyugdíjas az (1) bekezdésben említett határozat ellen a kézbesítést követő naptól számított tizenöt napon belül felszólalással élhet a 48. § (1) bekezdésében említett bizottsághoz (albizottsághoz). A határidőn belül beadott felszólalásnak a térítés összege erejéig halasztó hatálya van. Ha a bizottság (albizottság) megállapítja, hogy a nyugdíjas részére az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerint jogalap nélküli kifizetés történt, az ennek megfelelő összeg visszafizetése alól a nyugdíjast nem mentesítheti.
(3) A jogalap nélkül felvett nyugellátás összegének visszafizetése tárgyában a (2) bekezdésben említett bizottság (albizottság) végérvényesen dönt. Ezt meghaladó térítés esetén a határozat kézbesítését követő naptól számított harminc napon belül a nyugdíjas keresettel fordulhat a bizottság (albizottság) székhelye szerint illetékes járásbírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
(4) A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának vezetője az (1) bekezdés alapján visszafizetendő nyugellátás és a térítés összegét méltányos esetben mérsékelheti, illetve elengedheti."
12. §
Az Rkny. a következő 63/A §-sal egészül ki:
"63/A. § (1) A nyugellátásból le kell vonni azt az összeget, amelynek visszafizetésére, illetve megfizetésére a nyugellátásban részesülőt jogalap nélküli felvétel miatt a 63. § alapján kötelezték. A levonás a folyósított nyugellátás 50 százalékáig terjedhet.
(2) A jogalap nélkül kifizetett nyugellátást a nyugdíjas halála esetén a hozzátartozót megillető nyugellátásból levonni nem lehet."
13. §
Az Rkny. 64. §-a helyében a következő rendelkezések lépnek:
"64. § Ha a nyugellátás jogtalan felvételét a munkáltató vagy az adatközlésre kötelezett más szerv mulasztása vagy a valóságnak meg nem felelő adat közlése idézte elő, a folyósító szerv az adatszolgáltatásra kötelezettet a jogalap nélkül kifizetett összeg megtérítésére határozattal kötelezi. A fizetésre kötelezett a határozat ellen, annak kézbesítését követő naptól számított tizenöt napon belül, felszólalással élhet a 48. § (1) bekezdésében említett bizottsághoz (albizottsághoz). A bizottság (albizottság) határozata ellen, annak kézbesítését követő naptól számított harminc napon belül, a fizetésre kötelezett keresettel fordulhat a bizottság (albizottság) székhelye szerint illetékes járásbírósághoz, Budapesten, a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A határidőn belül beadott keresetnek halasztó hatálya van."
14. §
Az Rkny. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"72. § (1) Adók módjára kell behajtani
a) a Kny. 32. §-ában előírt járulékfizetési kötelezettség elmulasztásából keletkezett hátralékot,
b) az árvaellátás és a szülőtlen árvának járó ellátás közötti különbözetet [25. § (2) bekezdés],
c) a jogalap nélkül felvett nyugellátásnak, valamint a nyugdíjas által fizetendő térítésnek levonás útján be nem hajtható részét (63/A. §),
d) a 64. § szerint megállapított megtérítést,
e) a 65. § alkalmazásával kirótt rendbírságot,
f) a 67-68. § alapján megállapított megtérítést."
15. §
Az Rkny. 75. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"75. § (1) Az a munkáltató, aki öregségi vagy rokkantsági nyugdíjast, illetve kivételes nyugellátásban részesülő személyt munkaviszony keretében foglalkoztat vagy egyébként díjazás ellenében munka végzésével bíz meg, köteles az erre a célra rendszeresített nyilvántartólapot (nyugdíjas-nyilvántartólapot) naptári évenként kiállítani és erről a nyugellátást folyósító szervet értesíteni. Nyugdíjas-nyilvántartólap nélkül öregségi és rokkantsági nyugdíjast, illetve kivételes nyugellátásban részesülő személyt foglalkoztatni nem lehet.
(2) Ha a nyugdíjasról a naptári éven belül egynél több nyugdíjas-nyilvántartólapot állítottak ki, a nyugellátás folyósítását a második nyugdíjas-nyilvántartólap kiállításáról szóló értesítésnek a nyugellátást folyósító szervhez beérkezését követő legközelebbi esedékesség időpontjától szüneteltetni és erről a nyugdíjast értesíteni kell. A nyugellátást a nyugdíjas kérelmére abban az esetben lehet újból - legkorábban azonban a kérelem benyújtását megelőző harmadik hónap első napjától - folyósítani, ha igazolja, hogy folyósítást kizáró ok nem áll fenn.
(3) A nyugellátásban részesülő személy köteles a nyugellátást folyósító szervhez bejelenteni minden olyan tényt, vagy adatot - kivéve a nyugdíjas-nyilvántartólapon feljegyzett adatokat -amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti."
16. §
Az Rkny. 76. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"76. § A 74. és a 75. §-ban előírt adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség részletes szabályait, valamint a nyugdíjas-nyilvántartólap kiállítására, vezetésére és a nyugellátást folyósító szervhez megküldésére vonatkozó részletes szabályokat a SZOT a munkaügyi miniszterrel és a KIOSZ elnökével egyetértésben állapítja meg. A SZOT - a munkaügyi miniszterrel és a KIOSZ elnökével egyetértésben - meghatározott időpontra vonatkozólag általános bejelentési kötelezettséget, is előírhat."
17. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1969. január 1-étől alkalmazni kell; az Rkny. 21. §-a (3) bekezdése utolsó sorának "és havi 3500 forintnál több" szövegrésze, 22. §-ának (2) bekezdése, 58., 59., 60. és 66. §-a 1969. január 1-étől, 77. §-a 1969. május 1-étől hatályát veszti.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke