1961. évi 20. törvényerejű rendelet

a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról[1]

Alaprendelkezések

1. § E törvényerejű rendelettel szabályozott kölcsönös nyugdíjbiztosítás kötelező erővel minden kisiparosra kiterjed.

2. § (1) A kisiparos a törvényerejű rendelet alapján öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjra, hátramaradott hozzátartozói pedig özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra, illetőleg szülői nyugdíjra jogosultak.

(2) Különös méltánylást érdemlő kivételes esetben nyugellátás állapítható meg annak a kisiparosnak, illetőleg hátramaradt hozzátartozójának, aki az (1) bekezdésben megjelölt valamely szolgáltatásra jogosultságot nem szerzett.

Öregségi nyugdíj

3. § (1) Öregségi nyugdíjra a kisiparos akkor jogosult, ha

a) az öregségi korhatárt elérte és

b) legalább tíz évi biztosítási ideje van és

c) az ipar gyakorlására vonatkozó joga megszűnt.

(2) Az öregségi korhatár férfiaknál a betöltött hatvanadik, nőknél a betöltött ötvenötödik életév.

Rokkantsági nyugdíj

4. § (1) Rokkantsági nyugdíjra megrokkanása esetén a kisiparos akkor jogosult, ha

a) munkaképességét legalább kétharmad részben tartósan elvesztette és

b) az életkorának megfelelően szükséges biztosítási időt megszerezte és

c) az ipar gyakorlására vonatkozó joga megszűnt.

(2) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges biztosítási idő

22 éves életkor betöltéséig 2 év,

22-25 éves életkorig 4 év,

25-30 éves életkorig 6 év,

30-35 éves életkorig 8 év,

35 éves életkor betöltésétől 10 év,

Özvegyi nyugdíj

5. § (1) Özvegyi nyugdíjra jogosult annak a kisiparosnak a felesége, aki haláláig a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges biztosítási időt megszerezte, vagy halálakor öregségi nyugdíjra jogosult volt, Az özvegyi nyugdíj a férj halálát követő egy éven át az özvegy életkorára tekintet nélkül jár (ideiglenes özvegyi nyugdíj). Életkorára tekintet nélkül megilleti az ideiglenes özvegyi nyugdíj a meghalt nyugdíjas feleségét is.

(2) Az özvegyi nyugdíj egy éven túl is megilleti a feleséget, ha férjének halálakor ötvenötödik életévét betöltötte (állandó özvegyi nyugdíj).

(3) Életkorára tekintet nélkül állandó özvegyi nyugdíj jár a feleségnek, ha

a) férjének halálakor egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében legalább kétharmad részben munkaképtelen (rokkant), vagy

b) férjének halálakor legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

(4) Állandó özvegyi nyugdíj jár a feleségnek abban az esetben is, ha férjé halálától számított tizenöt éven belül

a) megrokkan, vagy

b) az ötvenötödik életévét betölti.

(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem lehet figyelembe venni azt az árvaellátásra jogosult gyermeket, aki tizennyolcadik életévét betöltötte és iskolai tanulmányok folytatása címén részesül árvaellátásban.

6. § Az az özvegy, akinek férje a házasság megkötésekor hatvanadili életévét már betöltötte, ideiglenes vagy állandó özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (együttélésből) gyermek származott vagy a házastársak a házasság megkötése után legalább öt évig együtt éltek.

7. § (1) Annak a nőnek, akinek házasságát felbontották és annak a feleségnek, aki férjétől egy évnél hosszabb ideje külön él, az ideiglenes özvegyi nyugdíj az egyéb feltételek mellett is csak abban az esetben jár, ha férjének halálakor tartásdíjban részesült vagy tartásdíjra bírói ítélet (bírói egyezség) alapján jogosult volt. Az özvegyi nyugdíj összege a tartásdíj összegénél több nem lehet.

(2) Annak a nőnek, akinek házasságát felbontották és annak a feleségnek, aki férjétől egy évnél hosszabb ideje külön él, az állandó özvegyi nyugdíj az egyéb feltételek mellett is csak abban az esetbén jár, ha férjének halálakor

a) tartásdíjban részesült, illetőleg bírói ítélet (bírói egyezség) alapján tartásdíjra jogosult volt, vagy

b) az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételei a különéléstől számított tizenöt éven belül következnek be és a feleség tartásra való érdemtelenségét a bíróság nem állapította meg.

8. § (1) Özvegyi nyugdíjra jogosult a feleséggel egyenlő feltételek mellett az a nő (élettárs) is, aki a meghalt férfival annak halálát közvetlenül megelőzően legalább egy éven át együtt élt, ha az együttélésből gyermek származott és a férfi az apaságot elismerte, vagy azt a bíróság jogerősen megállapította. Özvegyi nyugdíjra jogosult az az élettárs is, aki a meghalt férfival annak haláláig legalább tíz éven át együtt élt.

(2)[2] Meghalt élettársa jogán özvegyi nyugdíjra nem jogosult az a nő, akinek korábban özvegyi nyugdíjat állapítottak meg és ezt az özvegyi nyugdíjra jogosultsághoz az (1) bekezdés szerint szükséges együttélési időtartam, vagy ennek egy része alatt felvette.

9. § Az a feleség, akinek a férje eltűnt és az eltűnést a bíróság jogerősen megállapította, ugyanúgy jogosult az özvegyi nyugdíjra, mintha férje meghalt volna. Ezt a rendelkezést az árvaellátásra és a szülői nyugdíjra jogosultság elbírálása során is megfelelően alkalmazni kell.

Az özvegyi nyugdíj megszűnése

10. § (1) Mind az ideiglenes, mind az állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy újból házasságot köt.

(2) A rokkantság címén megállapított állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy rokkantsága megszűnt.

(3) Két, árvaellátásra jogosult gyermek címén megállapított állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha már egy gyermek sem jogosult az árvaellátásra. Ebből a szempontból nem lehet árvaellátásra jogosultnak tekinteni azt a tizennyolcadik életévét betöltött gyermeket, aki iskolai tanulmányok folytatása címén részesül árvaellátásban.

Az özvegyi nyugdíj feléledése

11. § (1) Feléled az özvegyi nyugdíjra a jogosultsága annak az özvegynek, akinek az özvegyi nyugdíja nem újabb házasságkötés folytán szűnt meg, ha az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül

a) megrokkan, vagy

b) az ötvenötödik életévét betölti.

(2)[3] Házasságkötés miatt megszüntetett állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság e házasság megszűnése esetén feléled, ha

a) az igénylő a házasság megkötésekor végkielégítést nem vett fel és

b) az igénylőt - a házasság létrejötte nélkül - az állandó özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

A férj özvegyi nyugdíja

12. § (1) A feleség özvegyen maradt munkaképtelen férjének is jár özvegyi nyugdíj, ha

a) felesége a halálát megelőzően legalább egy éven át saját háztartásában, túlnyomóan saját keresetéből tartotta el, vagy a bíróság a férj részére tartásdíjat állapított meg, és

b) a feleség öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas volt, vagy haláláig a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges biztosítási időt megszerezte, illetőleg halálakor öregségi nyugdíjra jogosult volt, és

c)[4]

(2) A férj özvegyi nyugdíja megszűnik, ha

a) munkaképtelensége megszűnik, vagy

b) újabb házasságot köt, vagy

c)[5]

Végkielégítés

13. § Annak, akinek állandó özvegyi nyugdíja házasságkötés folytán szűnt meg, egy évi özvegyi nyugdíjával azonos összegű végkielégítés jár.

Árvaellátás

14. § (1) Árvaellátás jár a meghalt nyugdíjas, valamint a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges biztosítási idő, illetőleg az öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzése után meghalt kisiparos gyermekének, mostoha gyermekének és örökbefogadott gyermekének. Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha a kisiparos, vagy a nyugdíjas saját háztartásában tartotta el, feltéve, hogy a nevelt gyermeknek, testvérnek, illetőleg unokának tartásra köteles és képes hozzátartozója nincsen.

(2) Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig, iskolai tanulmányok folytatása esetében a közép- vagy középfokú tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb tizenkilencedik életévének betöltéséig jár. Ha az árva tizenhatodik életévének betöltése, illetőleg a közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok befejezése, de legfeljebb tizenkilencedik életévének betöltése előtt testi vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan megrokkan és eltartásra szorul, ennek az állapotnak a tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül jár.

15. § (1) Ha az árvának több jogcímen lenne igénye ellátásra, a nagyobb összegű árvaellátásra jogosult.

(2) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha

a) az árva özvegyen maradt szülője házasságot köt, vagy

b) az árvát örökbe fogadják, vagy

c) a meghalt szülő iparát özvegyi jogon a túlélő házastárs, illetve az árva jogán a gyám folytatja.

(3) Megszűnik a nevelt gyermek, testvér és unoka árvaellátásra jogosultsága, ha tartásra köteles hozzátartozója tartásra képessé válik.

(4) A tizenhatodik életévét betöltött árvának folyósított árvaellátást meg kell szüntetni, ha az árva házasságot köt.

Szülői nyugdíj

16. § (1)[6] Szülői nyugdíj jár a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges biztosítási idő, illetőleg az öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzése után meghalt kisiparos, továbbá a meghalt nyugdíjas szülőjenek, valamint nagyszülőjének, ha

a) őt a kisiparos vagy nyugdíjas halálát megelőzően egy éven át egészen vagy túlnyomó részben eltartotta és

b) tartásra köteles és képes hozzátartozója nincsen.

(2) A szülői nyugdíj a szülő, illetőleg a nagyszülő rokkantságának tartamára jár.

Biztosítási idő

17. § (1) Biztosítási időnek számít az az időtartam, amelyre a kisiparos e törvényerejű rendelet alapján nyugdíjjárulékot fizetett (a továbbiakban: kisipari biztosításban szerzett idő). A kivételeket a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

(2) Biztosítási időnek számít a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet szerinti szolgálati idő (a továbbiakban: szolgálati idő).

18. § Ha a kisiparos biztosítási idejében egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás van, a megszakítást megelőző biztosítási időt csak a Minisztertanács rendeletében megállapított feltételek mellett lehet figyelembe venni.

A nyugellátások összege

19. § A kisiparosokat a nyugellátás és a nyugdíjjárulék összegének szempontjából három nyugdíjosztályba kell sorolni.

20. § (1) A nyugellátás összege a biztosítási idő tartamától és a kisiparos nyugdíjosztályától függ.

(2)[7] A Minisztertanács a törvényerejű rendelet alapján járó nyugellátások legkisebb összegét rendelettel megállapíthatja.

Az özvegyi nyugdíj összege

21. § (1) A kisiparos özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjnak az 50%-a, amely a kisiparost halálakor megillette, vagy megillette volna.

(2) Ha az özvegyi nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük meg kell osztani.

Az árvaellátás összege

22. § (1) Az árvaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj 50 %-a. A szülőtlen árvát az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás illeti meg.

(2) Ha az árvaellátásra jogosult mostohagyermek után a vérszerinti szülő tartásdíjat fizet, azt az árvaellátásba be kell számítani.

A szülői nyugdíj összege

23. § A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíj összegével. Ha több szülő, illetőleg nagyszülő jogosult nyugdíjra, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg.

A hozzátartozókat megillető nyugellátások együttes összege

24. §[8] (1) Az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj együttes összege nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj két és félszeres összegét.

(2) Ha a hozzátartozók nyugellátásnak együttes összege az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladná, a nyugellátásokat - az özvegyi nyugdíj kivételével - arányosan csökkenteni kell. Ha azonban az árvaellátás ennek következtében a Minisztertanács által meghatározott legkisebb összeget nem érné el, az árvák részére ezt az összeget kell megállapítani.

Jogosultságot kizáró és korlátozó okok

25. § A jogosultat csak egy nyugellátás illeti meg; aki több nyugellátásra jogosult, ezek közül választhat. A Minisztertanács rendelettel ettől eltérően is rendelkezhet.

26. § Nem jogosult rokkantsági nyugdíjra az,

aki rokkantságát szándékosan maga okozta. Nem jogosult nyugellátásra az a hozzátartozó, aki a kisiparos vagy nyugdíjas halálát szándékosan okozta.

27. § Nem lehet öregségi nyugdíjat megállapítani annak, aki rokkantsági nyugdíjban részesül,

28. § Nem lehet rokkantsági nyugdíjat megállapítani annak a férfi kisiparosnak, aki a hatvanadik, illetőleg annak a nőnek, aki az ötvenötödik életévét betöltötte.

29. §[9] (1) Csökkenteni lehet az olyan személy nyugdíját, akit a bíróság az 1962. évi január hó 1. napja után jogerősen az állam vagy a béke és az emberiség elleni szándékos bűntett miatt három évi, vagy egyéb szándékos bűntett miatt öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetésre ítélt. Csökkentésnek nincs helye, ha az igénylő az ítélet jogerőre emelkedése után szerzett biztosítási idő alapján kér nyugellátást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az öregségi és a rokkantsági nyugdíjat legfeljebb havi ötszáz forintra, az özvegyi és szülői nyugdíjat pedig legfeljebb havi háromszázötven forintra lehet csökkenteni,

(3) A csökkentés felől a munkaügyi miniszter - a Kisiparosok Országos Szervezete meghallgatásával - a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben határoz.

30. §[10]

31. § (1) A külföldre távozott személyek nyugellátására vonatkozó szabályokat a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik külföldi lakóhelyük szerinti állammal kötött társadalombiztosítási egyezmény alapján jogosultak nyugellátásra. Ezekre az egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A nyugellátások fedezete

32. § (1) E törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó kisiparos nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A kivételeket a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

(2) A nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség elmulasztása esetén az 1958. évi 9. törvényerejű rendelet 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint kell, illetőleg (2) bekezdésének c) pontja szerint lehet eljárni.

33. §[11] A nyugdíjjárulék- és egyéb bevételeket, valamint a törvényerejű rendelet alapján járó nyugdíjakkal és az egyéb kisipari ellátásokkal kapcsolatos kiadásokat elkülönítetten alapszerűen kell kezelni.

A nyugellátások megállapítása

34. § E törvényerejű rendelet alapján járó nyugellátásokat igénybejelentésre kell megállapítani.

35. § Nem lehet nyugellátást megállapítani a kisiparosnak vagy hozzátartozójának, ha a kisiparos a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításért fizetendő járulékkal hat hónapnál hosszabb hátralékban van.

A nyugellátások folyósítása

36. § E törvényerejű rendelet alapján járó nyugellátásokat havonta kell folyósítani.

37. § (1) Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj folyósítása szünetel arra az időre, amíg a nyugdíjas munkaviszonyban áll vagy kereső foglalkozást folytat. A kivételeket a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

(2)[12] Az özvegyi és a szülői nyugdíjat, valamint az árvaellátást munkaviszony vagy keresőfoglalkozás tartama alatt is korlátozás nélkül folyósítani kell.

(3)[13]

(4)[14]

38. § (1) Az árvaellátás folyósítása szünetel arra az időre, amíg

a) az árva ingyenes állami ellátásban részesül, vagy

b)[15]

(2)[16] A nevelt gyermek, a testvér és az unoka árvaellátásának folyósítását szüneteltetni kell, ha tartásra köteles, de korábban tartásra képtelen hozzátartozója tartásra képessé válik.

39. §[17] (1) Szüneteltetni kell a nyugellátás folyósítását arra az időre, amíg a jogosult szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van. A kivételeket a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

(2) A javító-nevelő munka időtartamára járó nyugellátás folyósításának szabályait a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

40. § E törvényerejű rendeleten alapuló igények érvényesítésével kapcsolatos eljárás illeték- és költségmentes.

41. § (1) A Minisztertanács felhatalmazást kap arra, hogy e törvényerejű rendelet végrehajtására vonatkozó részletes és átmeneti rendelkezéseket rendelettel megállapítsa.

(2) Felhatalmazást kap a Minisztertanács arra, hogy e törvényerejű rendeletben, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló rendelkezésekben lefektetett irányelvek figyelembevételével rendelettel szabályozza azoknak a kisiparosoknak a nyugellátását, akik a 17. §-ban meghatározott biztosítási idejükön felül mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagságuk alapján nyugdíjévet szereztek.

42. § E törvényerejű rendelet az 1962. évi január hó 1. napján lép hatályba.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára,