1969. évi 19. törvényerejű rendelet

a Montreuxben, 1965. évi november hó 12. napján kelt Nemzetközi Távközlési Egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbehelyezése a Nemzetközi Távközlési Egyesület főtitkáránál az 1969. évi január hó 20. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Montreuxben, 1965. évi november hó 12. napján kelt Nemzetközi Távközlési Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

NEMZETKÖZI TÁVKÖZLÉSI EGYEZMÉNY

Bevezető rész

1 A szerződő kormányok meghatalmazottai - teljes mértékben elismerve minden országnak azt a felségjogát, hogy saját távközlési szolgálatát szabályozza - a népek közötti érintkezésnek és együttműködésnek jól működő távközléssel való megkönnyítése céljából közös megegyezéssel ezt az Egyezményt kötötték. I

2 Azok az országok és területcsoportok, amelyek ennek az Egyezménynek szerződő feleivé válnak, a Nemzetközi Távközlési Egyesületet alkotják.

I. FEJEZET

AZ EGYESÜLET ÖSSZETÉTELE, CÉLJA ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

1. Cikk

Az Egyesület összetétele

3 1. A Nemzetközi Távközlési Egyesület tagokból és társult tagokból áll.

4 2. Az Egyesület tagja:

a) az 1. sz. mellékletben felsorolt minden ország vagy területcsoport, az Egyezmény aláírása és megerősítése, vagy az Egyezményhez ez ország vagy területcsoport által vagy nevében történt csatlakozás után;

5 b) az 1. sz. mellékletben fel nem sorolt minden olyan ország, amely az Egyesült Nemzetek tagjává válik és a 19. cikk rendelkezéseinek megfelelően ehhez az Egyezményhez csatlakozik;

6 c) minden szuverén ország, amely nincs ugyan felsorolva az 1. sz. mellékletben és nem tagja az Egyesült Nemzeteknek, de az Egyezményhez a 19. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozik, ha az egyesületi tagságra irányuló felvételi kérelméhez az Egyesület tagjainak kétharmada hozzájárult.

7 3. Az Egyesület társult tagja:

a) minden olyan ország, amely a 4-6. bekezdések értelmében nem tagja ugyan az Egyesületnek, de amelynek az Egyesületbe társult tagként való felvételéhez az Egyesület tagjainak többsége hozzájárult és amely az Egyezményhez a 19. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozik;

8 b) minden olyan terület vagy területcsoport, amely a maga nemzetközi kapcsolataiért nem teljes mértékben viseli a felelősséget és amelynek nevében az Egyesület egyik tagja írja alá vagy erősítette meg az Egyezményt, vagy amely ahhoz a 19. vagy a 20. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozott, feltéve, hogy társult tagként való felvételére irányuló és a felelős egyesületi tag által előterjesztett kérelméhez az Egyesület tagjainak többsége hozzájárult;

9 c) minden olyan gyámság alatt álló terület, amelynek társult tagként való felvételre irányuló kérelmét az Egyesült Nemzetek előterjesztették és amelynek nevében az Egyesült Nemzetek az Egyezményhez a 21. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakoztak.

10 4. Ha valamely terület vagy területcsoport, amely egy egyesületi tagként szereplő területcsoport része, a 8. bekezdés rendelkezései alapján az Egyesület társult tagjává válik vagy vált, az ebben az Egyezményben előírt jogai és kötelezettségei nem haladják meg a társult tagok jogait vagy kötelezettségeit.

11 5. Ha a 6., 7. és 8. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával egy egyesületi tagként vagy társult tagként való felvételre irányuló kérelmet a meghatalmazottak két értekezlete közötti időben diplomáciai úton és az Egyesület székhelyéül szolgáló ország közve-títésével terjesztettek elő, a főtitkár az Egyesület tagjait véleménynyilvánításra kéri fel. Ka valamely tag a felhívástól számított négy hónap alatt nem válaszol, úgy tekintik, mint aki a véleménynyilvánítástól tartózkodik.

2. Cikk

A tagok és a társult tagok jogai és kötelezettségei

12 1. (1) Minden tag jogosult az Egyesület értekezletein részt venni és annak minden szervébe beválasztható.

13 (2) Mindegyik tagnak egy szavazatra van joga az Egyesület összes értekezletein, azoknak a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságoknak az összejövetelein, amelyekben részt vesz és ha tagja az Igazgatási Tanácsnak, a Tanács valamennyi ülésén.

14 (3) Ugyancsak egy szavazatra van joga minden tagnak az iratváltás útján lebonyolított véleménynyilvánítás során.

15 2. A társult tagoknak ugyanazok a jogaik és a kötelezettségeik, mint az Egyesület tagjainak. Nincs azonban szavazati joguk az Egyesület értekezletein vagy egyéb szerveiben, s nincs joguk ahhoz sem, hogy a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottságba tagokat jelöljenek. Nem választhatók be az Igazgatási Tanácsba.

3. Cikk

Az Egyesület székhelye

16 Az Egyesület székhelye Genf.

4. Cikk

Az Egyesület célja

17 1. Az Egyesület célja:

a) a nemzetközi együttműködés fenntartása és kiterjesztése valamennyi távközlési szolgálat fejlesztése és ésszerű felhasználása érdekében;

18 b) a műszaki berendezések fejlesztésének és leghatékonyabb kihasználásának előmozdítása, a távközlési szolgálatok teljesítményének növelése, alkalmazásuk kibővítése és használatuknak a közönség minél szélesebb rétegére való kiterjesztése érdekében;

19 c) a nemzetek e közös célok érdekében kifejtett tevékenységének összehangolása.

20 2. E célokat részletezve az Egyesület:

a) intézi a frekvenciatartomány frekvenciáinak szétosztását és nyilvántartja a frekvenciakijelöléseket oly módon, hogy a különböző országok rádióállomásai között a káros zavarásokat elkerüljék;

21 b) összehangolja a különböző országok rádióállomásai közötti káros zavarások kiküszöbölésére és a frekvenciatartomány felhasználásának megjavítására irányuló törekvéseket;

22 c) előmozdítja tagjai és társult tagjai között az együttműködést a jóminőségű szolgálattal, valamint a távközlés egészséges és független pénzügyi ügyvitelével összeegyeztethető, minél alacsonyabb díjtételek megállapítása érdekében;

23 d) elősegíti az új vagy a fejlődés útján levő országok távközlési hálózatainak és béren jelzéseinek létesítését, fejlesztését és tökéletesítését minden olyan eszközzel, amely rendelkezésére áll, különösen az Egyesült Nemzetek megfelelő segélynyújtási programjában való részvétele által;

24 e) elősegíti olyan intézkedések megtételét, amelyek a távközlési szolgálatok együttműködése útján az emberi élet biztonságát szolgálják;

25 f) tanulmányokat folytat, szabályokat állapít meg, határozatokat fogad el, ajánlásokat és óhajokat dolgoz ki, a távközlésre vonatkozólag adatokat gyűjt össze és ad ki valamennyi tag, és társult tag érdekében.

5. Cikk

Az Egyesület szervezeti felépítése

26 Az Egyesület szervezeti felépítése a következő:

1. a meghatalmazottak értekezlete, mint az Egyesület legfőbb szerve;

27 2. az igazgatási értekezletek;

28 3. az Igazgatási Tanács;

29 4. az alább megjelölt állandó szervek:

a) a Főtitkárság;

30 b) a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság (I. F. R. B.);

31 c) a Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottság (C. C. I. R.);

32 d) a Nemzetközi Távíró és Távbeszélő Tanácsadó Bizottság (C. C. I. T. T.).

6. Cikk

A meghatalmazottak értekezlete

33 1. A meghatalmazottak értekezlete, az Egyesület legfőbb szerve, a tagokat és társult tagokat képviselő küldöttségekből áll.

34 2. A meghatalmazottak értekezlete

a) meghatározza azokat az általános irányelveket, amelyeket az Egyesületnek az Egyezmény 4. cikkében kifejezett célok eléréséhez követnie kell;

35 b) megvizsgálja az Igazgatási Tanácsnak azt a jelentését, amely a meghatalmazottak legutolsó értekezlete óta végzett saját tevékenységére és az Egyesület által végzett tevékenységre vonatkozik;

36 c) a meghatalmazottak legközelebbi értekezletéig terjedő időre megállapítja az Egyesület költségvetésének alapjait, valamint rendes kiadásának legfelső határát;

37 d) megállapítja az Egyesület valamennyi tisztviselőjének alapilletményeit, az illetmények fokozatait, pótlék- és nyugdíjrendszerét;

38 e) véglegesen jóváhagyja az Egyesület számadásait;

39 f) megválasztja az Egyesületnek azokat a tagjait, amelyek az Igazgatási Tanácsot képezik;

40 g) megválasztja a Főtitkárt és a Főtitkárhelyettest, és megállapítja azt az időpontot, amelytől kezdve működésüket megkezdik;

41 h) ha szükségesnek tartja, felülvizsgálja az Egyezményt;

42 i) ha szükséges, megköti vagy felülvizsgálja az Egyesület és más nemzetközi szervezetek közötti megállapodásokat, megvizsgál minden olyan ideiglenes megállapodást, amelyet az Igazgatási Tanács az Egyesület nevében ezekkel a szervezetekkel kötött és azzal kapcsolatban a neki megfelelőnek tetsző módon jár el;

43 j) megtárgyalja az összes szükségesnek tartott távközlési kérdéseket.

44 3. A meghatalmazottak értekezlete rendszerint a meghatalmazottak előző értekezlete által megállapított helyen és időben ül össze:

45 4. (1) A meghatalmazottak legközelebbi értekezletének időpontját és helyét, vagy ezek egyikét, meg lehet változtatni:

46 a) az Egyesület tagjai és társult tagjai legalább egy negyedrészének a főtitkárhoz külön-külön intézett kérelmére;

47 b) vagy az Igazgatási Tanács javaslatára.

48 (2) Mindkét esetben az új időpontot és az új helyet, vagy csak ezek egyikét, az Egyesület tagjai többségének hozzájárulásával állapítják meg.

7. Cikk

Igazgatási értekezletek

49 1. Az Egyesület igazgatási értekezletei a következők:

a) az igazgatási világ-értekezletek;

50 b) az igazgatási körzeti értekezletek;

51 2. Az igazgatási értekezleteket rendszerint sajátos távközlési ág kérdéseinek megtárgyalása céljából hívják össze. Az értekezleteken csak a napirendjükön szereplő kérdések tárgyalhatók meg. Az értekezletek határozatainak minden esetben meg kell felelniök az Egyezmény rendelkezéseinek.

52 3. (1) Az igazgatási világ-értekezlet napirendjén szerepelhet

a) a 203. bekezdésben felsorolt igazgatási szabályzatok részleges felülvizsgálata;

53 b) kivételesen e szabályzatok közül egyiknek vagy többnek teljes felülvizsgálata;

54 c) minden egyéb, az értekezlet illetékessége alá tartozó s az egész világot érintő kérdés,

55 (2) Az igazgatási körzeti értekezlet napirendjén csak körzeti jellegű, sajátos távközlési kérdések szerepelhetnek, beleértve a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottságnak szánt, s a szóban forgó körzetet érintő tevékenységére vonatkozó irányelveket, feltéve, hogy ezek az irányelvek nem ellenkeznek más körzetek érdekeivel. Azonkívül, az ilyen értekezlet határozatainak minden esetben meg kell felelniök az igazgatási szabályzatok rendelkezéseinek.

56 4. (1) Az igazgatási értekezlet napirendjét az Igazgatási Tanács az Egyesület tagjai többségének egyetértésével állapítja meg, ha igazgatási világ-értekezletről van szó, illetve az érintett körzet tagjai többségének egyetértésével, ha körzeti igazgatási értekezletről van szó. A 76. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával.

57 (2) Adott esetben ez a napirend felölelhet minden olyan kérdést, amelynek felvételét, valamely meghatalmazotti értekezlet határozta el.

58 (3) A rádióközléssel foglalkozó igazgatási világ-értekezlet napirendjén szerepelhetnek az alábbiak is:

a) a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjainak megválasztása a 172-174. bekezdés alkalmazásával;

59 b) e bizottságnak tevékenységére vonatkozólag adandó irányelvek és tevékenységének vizsgálata.

60 5. (1) Igazgatási világ-értekezlet összehívható:

a) a meghatalmazottak értekezletének határozatával, amely megállapíthatja az összejövetel időpontját és helyét;

61 b) az előző igazgatási világ-értekezlet ajánlására;

62 c) az Egyesület tagjai és társult tagjai egy negyedrészének a főtitkárhoz külön-külön intézett kérésére;

63 d) az Igazgatási Tanács javaslatára.

64 (2) A 61., 62, 63. és esetleg a 60. bekezdésben említett esetekben az értekezlet időpontját és helyét az Egyesület tagjai többségének hozzájárulásával az Igazgatási Tanács állapítja meg a 76. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával.

65 6. (1) Körzeti igazgatási értekezlet összehívható:

a) a meghatalmazottak értekezletének határozatával;

66 b) az előző igazgatási világ-értekezlet vagy körzeti értekezlet ajánlására;

67 c) az érdekelt körzethez tartozó egyesületi tagok és társult tagok legalább egy negyedrészének a főtitkárhoz külön-külön intézett kérelmére;

68 d) az Igazgatási Tanács javaslatára.

69 (2) A 66., 67, 63. és esetleg a 65. bekezdésben említett esetekben az értekezlet időpontját és helyét az érdekelt körzethez tartozó egyesületi tagok többségének hozzájárulásával az Igazgatási Tanács állapítja meg a 76. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával.

70 7. (1) Az igazgatási értekezlet napirendje, időpontja és helye megváltoztatható:

a) az Egyesület tagjai és társult tagjai legalább egy negyedrészének kérelmére, ha igazgatási világ-értekezletről van szó, vagy az érdekelt körzethez tartozó egyesületi tagok és társult tagok egy negyedrészének kérelmére, ha körzeti igazgatási értekezletről van szó. A kérelmeket külön-külön intézik a főtitkárhoz, aki azokat az Igazgatási Tanácshoz terjeszti jóváhagyás végett;

71 b) az Igazgatási Tanács javaslatára.

72 (2) A 70. és 71. bekezdésben említett esetekben a javasolt módosításokat véglegesen csalt az Egyesület tagjai többségének hozzájárulásával fogadják el, ha igazgatási világ-értekezletről van szó, illetve az érdekelt körzethez tartozó egyesületi tagok többségének hozzájárulásával, ha körzeti igazgatási értekezletről van szó, a 76. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával.

73 8. (1) Az Igazgatási Tanács hasznosnak találhatja, hogy az igazgatási értekezlet fő ülésszakát egy előkészítő összejövetel előzze meg, amelynek az a feladata, hogy javaslatokat állítson össze az értekezlet munkájához szükséges technikai alapkövetelményekre vonatkozóan.

74 (2) Ennek az előkészítő összejövetelnek az összehívását és napirendjét az Egyesület tagjai többségének, ha igazgatási világ-értekezletről van szó, illetve az érdekelt körzethez tartozó egyesületi tagok többségével; ha körzeti igazgatási értekezletről van szó, jóvá kell hagynia a 76. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával.

75 (3) Ha az igazgatási értekezlet előkészítő összejövetele másképpen nem határoz, azt a szöveget, amelyet végül jóváhagyott, jelentés formájában foglalják össze, amelyet az összejövetel jóváhagy és elnöke aláír.

76 9. Az 56, 64, 69, 72. és 74. bekezdésekben említett tanácskozásokban az Egyesületnek azokat a tagjait, amelyek az Igazgatási Tanács által megállapított határidőn belül nem válaszoltak, úgy tekintik, mint akik nem vettek részt e tanácskozásokban és következesképpen nem veszik őket figyelembe a többség kiszámításánál. Ha a kapott válaszok száma nem haladja meg az Egyesület tagjai számának felét, új tanácskozást kezdenek.

8. Cikk

Az értekezletek és gyűlések eljárási szabályzata

77 Az értekezletek és gyűlések munkájuk megszervezésénél és tárgyalásaik vezetésénél az Egyezményhez csatolt Általános Szabályzatban foglalt eljárási szabályokat alkalmazzák. Minden értekezlet vagy gyűlés elfogadhat azonban olyan szabályokat, amelyeket az általános szabályzat 9. fejezete szabályainak kiegészítésére nélkülözhetetlennek tart, feltéve, hogy ezek a kiegészítő szabályok összeegyeztethetők az Egyezménnyel és az Általános Szabályzattal.

9. Cikk

Igazgatási Tanács

A) Szervezet és működés

78 1. (1) Az Igazgatási Tanács az Egyesületnek a meghatalmazottak értekezlete által választott huszonkilenc tagjából áll, figyelembe véve annak szükségességét, hogy a világ minden részének arányos képviselete legyen. Az Egyesületnek a Tanácsba beválasztott tagjai megbízatásuknak mindaddig eleget tesznek, amíg a meghatalmazottak értekezlete új Tanácsot nem választ. A tagok újból megválaszthatok.

79 (2) Ha a meghatalmazottak két értekezlete között az Igazgatási Tanácsban egy hely megürül, az jog szerint azt az egyesületi tagot illeti meg, amely az ugyanahhoz a körzethez tartozó tagok közül a legutolsó választáskor a legtöbb szavazatot kapta és amelynek jelölését nem vonták vissza.

80 (3) A Tanácsnál megürültnek tekintenek egy helyett:

a) ha a Tanács egy tagja a Tanácsnak két egymást követő évi ülésszakán nem képviseltette magát;

81 b) ha az Egyesület egy tagországa lemond tanácstagi működéséről.

82 2. Az Igazgatási Tanács mindegyik tagja egy olyan személyt jelöl a Tanácsba, aki -a lehetőséghez képest - távközlési igazgatásának tisztviselője vagy aki közvetlenül felelős ezen igazgatás előtt vagy annak nevében; e személynek távközlési szolgálatban szerzett tapasztalatok alapján megfelelő képzettségűnek kell lennie.

83 3. A Tanács minden tagjának egy szavazata van.

84 4. Az Igazgatási Tanács megállapítja saját eljárási szabályait.

85 5. Az Igazgatási Tanács évi ülésszaka kezdetén megválasztja saját elnökét és alelnökét. Ezek a következő évi ülésszak megnyitásáig hivatalukban maradnak és újból is megválaszthatók. Az elnököt távollétében az alelnök helyettesíti.

86 6. (1) Az Igazgatási Tanács évi ülésszakára az Egyesület székhelyén ül össze.

87 (2) Ennek az ülésszaknak a folyamán elhatározhatja, hogy kivételesen pótülésszakot tart.

88 (3) A rendes ülésszakok között az elnök a Tanácsot a tagok többségének kívánságára elvben az Egyesület székhelyére összehívhatja.

89 7. A főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnöke és alelnöke és a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatói teljes joggal vesznek részt az Igazgatási Tanács tárgyalásain, de nem szavazhatnak. Tarthat azonban a Tanács olyan üléseket is, amelyeken csak saját tagjai vesznek részt.

90 8. Az Egyesület főtitkára ellátja az Igazgatási Tanács titkári teendőit.

91 9. (1) Az Igazgatási Tanács a meghatalmazottak értekezletei közötti időszakban a meghatalmazottak értekezletének megbízottjaként jár el, az értekezlet által adott meghatalmazás keretei között.

92 (2) A Tanács csak akkor tevékenykedik, ha hivatalos ülésszaka van.

93 10. Az Igazgatási Tanács bármely tagországának képviselője megfigyelői minőségben jogosult résztvenni az Egyesület 30., 31. és 32. bekezdésében említett állandó szerveinek valamennyi ülésén.

94 11. Az Egyesület az Igazgatási Tanács egy-egy tagországát képviselő személynek csupán a Tanács ülésszakán kifejtett működésével kapcsolatban felmerült utazási és ellátási költségeit viseli.

B) Hatáskör

95 12. (1) Az Igazgatási Tanács feladata mindazoknak az intézkedéseknek a megtétele, amelyek a tagoknak és a társult tagoknak megkönnyítik az Egyezmény, a Szabályzatok, a meghatalmazottak értekezlete és adott esetben az Egyesület egyéb értekezletei és összejövetelei határozatainak végrehajtását.

06 (2) Biztosítja az Egyesület tevékenységének eredményes összehangolását.

97 13. Részletesebben, az Igazgatási Tanács

a) elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket a meghatalmazottak értekezlete rábízott;

98 b) meg van bízva azzal, hogy a meghatalmazottak értekezletei közé eső időszakban biztosítsa az együttműködést az ennek az Egyezménynek a 29. és 30. cikkében említett valamennyi nemzetközi szervezettel. Ennek érdekében az Egyesület nevében ideiglenes megállapodásokat köt a 30. cikkben említett nemzetközi szervezetekkel és az Egyesült Nemzetekkel az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Nemzetközi Távközlési Egyesület közötti Megállapodás alkalmazásával; ezeket az ideiglenes megállapodásokat az Egyezmény 42. bekezdésének rendelkezései értelmében a meghatalmazottak legközelebbi értekezlete elé kell terjeszteni;

99 c) megszabja a Főtitkárság és az Egyesület állandó szerveinél működő szaktitkárságok személyzetének tényleges létszámát és rangsorolását, figyelembe véve a meghatalmazottak értekezletei által megadott általános irányelveket;

100 d) megalkotja mindazokat a szabályzatokat, amelyeket az Egyesület igazgatási és pénzügyi tevékenységéhez szükségesnek tart, valamint azokat az adminisztratív szabályzatokat, amelyeknek az a céljuk, hogy figyelembe vegyék az Egyesült Nemzetek Szervezete és szakosított intézményei által követett gyakorlatot, amelyek közös illetmény- pótlék- és nyugdíjrendszert alkalmaznak;

101 e) ellenőrzi az Egyesület igazgatási tevékenységét;

102 f) minden lehetséges takarékosság megvalósításával felülvizsgálja és megszabja az Egyesület évi költségvetését;

103 g) megteszi a szükséges intézkedéseket az Egyesületnek a főtitkár által összeállított számadásainak évenkénti felülvizsgálására és a meghatalmazottak következő értekezletén való előterjesztésük céljából ezeket a számadásokat lezárja;

104 h) szükség esetén szabályozza:

1. a hivatásos és a felső kategóriájú munkakörök személyzete illetményeinek alapfokozatait - kivéve azoknak az állásoknak az illetményeit, amelyeket választás útján töltenek be - abból a célból, hogy azokat az Egyesült Nemzetek által a közös illetményrendszer hasonló álláskategóriáira megállapított illetmények alapfokozataihoz hozzáidomítsa;

105 2. az általános szolgálati munkakörökben foglalkoztatott személyzet illetményeinek alapfokozatait abból a célból, hogy azokat az Egyesült Nemzetek Szervezete és szakosított intézményei által az Egyesület székhelyén alkalmazott fizetésekhez hozzáidomítsa;

106 3. az Egyesült Nemzeteknek az Egyesület székhelyére érvényes határozatainak megfelelően, a hivatásos és a felső kategóriájú munkakörök pótlékait, beleértve azokat a munkaköröket is, amelyeket választás útján töltenek be;

107 4. azokat a pótlékokat, amelyeket az Egyesület egész személyzete élvez, összhangban az Egyesült Nemzetek által a közös illetményrendszerben alkalmazott minden módosítással;

108 5. az Egyesületnek és személyzetének hozzájárulását az Egyesült Nemzetek személyzete közös nyugdíjpénztárába e pénztár Vegyes Bizottsága határozatainak megfelelően;

109 6. az Egyesület személyzete Biztosítási pénztárának tagjai részére nyújtott drágasági pótlékokat, az Egyesült Nemzetek Szervezeténél követett gyakorlat szerint;

110 i) megteszi a szükséges intézkedéseket az Egyesület meghatalmazottai és igazgatási értekezletének a 6. és 7. cikknek megfelelően történő összehívására;

111 j) az Egyesület meghatalmazottainak értekezlete elé terjeszti azokat a javaslatokat, amelyeket alkalmasaknak tart;

112 k) összehangolja az Egyesület állandó szerveinek működését, megtesz minden intézkedést, amely alkalmas arra, hogy az e szervek által előterjesztett kérelmeknek és ajánlásoknak eleget lehessen tenni és felülvizsgálja ezek évi jelentéseit;

113 l) ha szükségesnek tartja, a főtitkárhelyettesi állás megüresedése esetében intézkedik ideiglenes főtitkárhelyettes kijelölése iránt;

114 m) a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatói állásainak megüresedése esetében intézkedik ideiglenes igazgatók kijelölése iránt;

115 n) elvégzi az ebben az Egyezményben meghatározott egyéb feladatokat és az Egyezmény, valamint a Szabályzatok keretében az Egyesület helyes igazgatása érdekében szükségesnek tartott teendőket;

116 o) az egyesületi tagok többségének hozzájárulása után megteszi a szükséges intézkedéseket abból a célból, hogy ideiglenesen megoldja az Egyezményben és mellékleteiben nem szabályozott azokat a kérdéseket, amelyek megoldásával a legközelebbi illetékes értekezletig nem lehet várni;

117 p) a meghatalmazottak értekezlete elé ter jeszti a saját, valamint az egyesület műkődéséről szóló jelentést;

118 a) az egyes ülésszakokat követően a legrövidebb időn belül megküldi az Egyesület tagjainak és társult tagjainak a saját munkájáról készült tömör beszámolókat, valamint az általa szükségesnek tartott iratokat;

119 r) előmozdítja a nemzetközi együttműködést abból a célból, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel, nevezetesen az Egyesületnek az Egyesült Nemzetek megfelelő segélynyújtási programjában való részvételével, technikai segélynyújtásban részesitse az új, vagy a fejlődés útján levő országokat, az Egyesület ama céljának megfelelően, hogy a távközlés fejlesztését minden lehetséges eszközzel elő kell mozdítani.

10. Cikk

Főtitkárság

120 1. (1) A Főtitkárságot egy főtitkár irányítja, akit munkájában egy főtitkárhelyettes támogat.

121 (2) A főtitkár és a főtitkárhelyettes a megválasztásukkor kijelölt időpontban kezdik meg hivatali működésüket. Rendes körülmények között addig az időpontig maradnak hivatalukban, amelyet a meghatalmazottak értekezlete a következő ülésszaka folyamán határoz meg; újból is megválaszthatók.

122 (3) A főtitkár az Igazgatási Tanács előtt felelős az Egyesület igazgatási és pénzügyi szolgálatának teljes egészéért. A főtitkárhelyettes a főtitkárnak felelős.

123 (4) Ha a főtitkári állás megüresedik, az ügyek vitelét ideiglenesen a főtitkárhelyettesre bízzák.

124 2. A főtitkár

a) összehangolja az Egyesület állandó szerveinek tevékenységét az Egyeztető Bizottság segítségével, amelyről a 11. cikk szól;

125 b) megszervezi a Főtitkárság munkáját és kinevezi annak személyzetét a meghatalmazottak értekezlete által megadott irányelveknek és az Igazgatási Tanács által megállapított szabályoknak megfelelően;

126 c) megteszi a szükséges igazgatási intézkedéseket az állandó szervek szaktitkárságainak összetételére vonatkozólag és e titkárságok személyzetét az egyes állandó szervek vezetőivel egyetértésben kinevezi; a személyzet tagjait a vezetők válogatják ki, de a kinevezésre, vagy az elbocsátásra vonatkozó végleges döntés joga a főtitkárt illeti meg;

127 d) az Igazgatási Tanács tudomására hozza az Egyesült Nemzetek és szakosított intézményei által hozott mindazt a határozatot, amely a közös szolgálati, pótlék- és nyugdíjrendszer feltételeit érinti;

128 e) ügyel arra, hogy az Igazgatási Tanács által jóváhagyott igazgatási és pénzügyi szabályzatokat alkalmazzák;

129 f) kizárólag igazgatási felügyeletet gyakorol a szaktitkárságok személyzete felett, amely az Egyesület állandó szervei vezetőinek közvetlen irányításával dolgozik;

130 g) biztosítja az Egyesület értekezletei előtt és után szükséges titkársági teendőket;

131 h) ellátja, szükség esetén az összehívó kormánnyal egyetértésben, az Egyesület összes értekezleteinek titkársági teendőit és - az érdekelt állandó szervek vezetőivel együttműködve - ellátja az Egyesület minden állandó szerve összejöveteleinek megtartásához szükséges szolgálatot; felkérésre és megállapodás alapján elláthatja a távközléssel összefüggő minden egyéb összejövetel titkársági teendőit is;

132 i) naprakész állapotban tartja az Egyesület állandó szervei vagy az igazgatások által szolgáltatott adatok alapján készített hivatalos névjegyzékeket, kivéve a frekvenciák kartotéknyilvántartását és a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság feladataival összefüggő egyéb nélkülözhetetlen nyilvántartásokat;

133 j) közzéteszi az Egyesület állandó szerveinek közléseit és fontosabb jelentéseit;

134 k) közzéteszi azokat a távközlésre vonatkozó nemzetközi és körzeti megállapodásokat, amelyeket az érdekelt felek vele közöltek és naprakész állapotban tartja az ezekre vonatkozó okiratokat;

135 l) közzéteszi a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság műszaki normáit, valamint a frekvenciák kijelölésére és felhasználására vonatkozó minden más iratanyagot úgy, ahogyan azt a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság feladatainak végrehajtásaként kidolgozta;

136 m) elkészíti, közzéteszi és naprakész állapotban tartja, esetleg az Egyesület egyéb állandó szerveinek közreműködésével:

137 1. az Egyesület összetételét és szervezetei felépítését feltüntető iratanyagot;

138 2. az Egyesületnek az Egyezményhez csatolt szabályzatokban előírt általános statisztikáit és hivatalos szolgálati segédkönyveit;

139 3. az összes többi okiratokat, amelyeknek elkészítését az értekezletek és az Igazgatási Tanács írják elő;

140 n) szétosztja a kiadott okiratokat;

141 o) megfelelő alakban összegyűjti és kiadja az egész világ távközlésére vonatkozó belföldi és nemzetközi adatokat;

142 p) az Egyesület többi állandó szervével együttműködve összegyűjti és kiadja azokat a műszaki vagy adminisztratív jellegű tájékoztató adatokat, amelyek az új vagy a fejlődés útján levő országok számára hasznosak lehetnek távközlési hálózataik feljavításánál. Felhívja ezeknek az országoknak a figyelmét azokra a lehetőségekre is, amelyeket az Egyesült Nemzetek irányítása alatt működő nemzetközi segélynyújtási program nyújt;

143 q) összegyűjti és kiadja mindazokat a tudnivalókat, amelyek a tagok és társult tagok segítségére lehetnek olyan műszaki berendezések üzembehelyezésénél, amelyek lehetővé teszik a távközlési szolgálat legnagyobb teljesítményét, különösen a rádiófrekvenciák legjobb felhasználási lehetőségét a zavarások csökkentése érdekében;

144 r) az összegyűjtött vagy rendelkezésére bocsátott, valamint az egyéb nemzetközi szervezetektől beszerzett adatok felhasználásával a távközlési szolgálatra vonatkozó általános tájékoztató és ismertető időszaki lapot ad ki;

145 s) évi költségvetési tervet készít el és terjeszt az Igazgatási Tanács elé, s azt a Tanács jóváhagyása után tájékoztatásul az összes tagoknak és társult tagoknak megküldi;

146 t) elkészíti és minden évben az Igazgatási Tanács elé terjeszti az Egyesület pénzügyeiről szóló jelentést, továbbá közvetlenül a meghatalmazottak értekezletei előtt összefoglaló számadást készít; e jelentéseket az Igazgatási Tanács felülvizsgálata és jóváhagyása után a tagokkal és a társult tagokkal közlik, majd megvizsgálás és végleges jóváhagyás végett a meghatalmazottak legközelebbi értekezlete elé terjesztik;

147 u) az Egyesület működéséről évi jelentést készít, amelyet az Igazgatási Tanács jóváhagyása után megküld minden tagnak és társult tagnak;

148 v) intézi az Egyesület összes egyéb titkársági teendőit;

149 w) az Egyesület törvényes képviselője minőségében jár el.

150 3. A főtitkárhelyettes a főtitkárt hivatali teendőinek ellátásában segíti és elvállalja azokat a különleges feladatokat, amelyeket a főtitkár rábíz. A főtitkár távollétében a főtitkárra bízott hatáskörben jár el.

151 4. A főtitkár vagy a főtitkárhelyettes tanácsadóként részt vehet a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűlésein és az Egyesület valamennyi értekezletén; a főtitkár vagy képviselője tanácsadóként részt vehet az Egyesület minden egyéb összejövetelén; az Igazgatási Tanács ülésein való részvételüket a 89. bekezdés rendelkezései szabályozzák.

11. Cikk

Koordinációs Bizottság

152 1. (1) A főtitkárt egy Egyeztető Bizottság támogatja munkájában, amely tanácsokkal látja el a több állandó szervet érintő igazgatási, pénzügyi és műszaki együttműködési kérdésekben, valamint a külső kapcsolatok és a nyilvánosság tájékoztatása területén.

153 (2) A Bizottság megvizsgál minden, az Igazgatási Tanács által eléje terjesztett fontos kérdést is. E kérdések tanulmányozása után a Bizottság a főtitkár közvetítésével jelentést terjeszt a Tanácshoz a kérdések tárgyában.

154 (3) A Bizottság különösen a 144., 145., 146. és 147. bekezdésben foglaltak értelmében reá háruló feladatok teljesítésében nyújt segítséget a főtitkárnak.

155 (4) A Bizottság megvizsgálja az Egyesületnek a műszaki együttműködés területén végzett tevékenységét és a főtitkár útján ajánlásokat terjeszt az Igazgatási Tanács elé.

156 (5) A Bizottság feladata, hogy a 29. és a 30. cikkben említett valamennyi nemzetközi szervezettel biztosítsa az egyeztetést az Egyesület állandó szerveinek e szervek értekezletein való részvételét illetően.

157 2. A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy határozatait egyhangúlag hozza meg. A főtitkár azonban döntéseket hozhat a Bizottság két másik vagy több tagja támogatása nélkül is, ha a szóbanforgó kérdéseket sürgős jellegűeknek ítéli meg. Ilyen körülmények között és akkor, ha a Bizottság arra kéri, e kérdésekről jelentést tesz az Igazgatási

Tanácsnak a Bizottság valamennyi tagja által jóváhagyott szöveggel. Ha ugyanilyen körülmények között a kérdések nem sürgősek, de mégis fontosak, az Igazgatási Tanács legközelebbi ülésszakára halasztják őket megvizsgálás végett.

158 3. A Bizottság elnöke a főtitkár, tagjai pedig a főtitkárhelyettes, a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatói és a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnöke.

159 4. A Bizottság elnökének meghívására ül össze, általában legalább havonként egyszer.

12. Cikk

Az Egyesület választott tisztviselői és személyzete

160 1. A főtitkárnak, a főtitkárhelyettesnek és a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatóinak az Egyesület különböző tagországaiból származó személyeknek kell lenniök. Megválasztásuknál a 164. bekezdésben foglalt elveket és azt kell szem előtt tartani, hogy a világ körzeteinek arányos földrajzi képviselete legyen.

161 2. (1) Feladataik ellátásánál nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást valamely kormánytól, vagy az Egyesületen kívül álló bármely hatóságtól. Tartózkodniuk kell minden olyan tevékenységtől, amely nemzetközi tisztviselői minőségükkel nem egyeztethető össze.

162 (2) Minden tagnak és társult tagnak tiszteletben kell tartania a választott tisztviselők és az Egyesület személyzete működésének szigorúan nemzetközi jellegét és nem szabad arra törekedniök, hogy őket feladataik teljesítésében befolyásolják.

163 (3) Hivatali működésükön kívül a választott tisztviselők, valamint az Egyesület személyzete nem vehetnek részt és nem lehet semmiféle természetű anyagi érdekeltségük bármely távközléssel foglalkozó vállalatnál. Az "anyagi érdekeltség" kifejezést azonban nem kell úgy értelmezni, mint amely ellenkezik egy előző alkalmazásból vagy szolgálati viszonyból folyó nyugdíj élvezetével.

164 3. A személyzet összeválogatásánál és alkalmazási feltételeinek megállapításánál a leglényegesebb szempont az, hogy az Egyesület részére olyan személyek szolgálatait biztosítsák, akik munkaképesség, szakértelem és feddhetetlenség tekintetében igen magas fokon állnak. A lehető legszélesebb földrajzi alapon történő kiválogatás fontosságára ugyancsak kellő figyelemmel kell lenni.

13. cikk

Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság

165 1. A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság lényeges feladatai a következők: a) a különböző országok által bejelentett frekvenciák rendszeres előjegyzése olyképpen, hogy a Rádiószabályzatban előírt eljárásnak és adott esetben az Egyesület illetékes értekezletei által hozott határozatoknak megfelelően rögzítse minden egyes ilyen bejelentés keltét, célját és műszaki jellemzőtulajdonságait abból a célból, hogy a bejelentések hivatalos nemzetközi elismerését biztosítsa;

166. b) a tagoknak és a társult tagoknak tanácsok nyújtása abból a célból, hogy a frekvenciatartománynak azokban a részeiben, amelyekben káros zavarások keletkezhetnek, minél több rádióösszeköttetést lehessen üzembehelyezni;

167 c) a frekvenciák kijelölésével és felhasználásával összefüggő minden olyan mellékfeladat végrehajtása, amelyet az Egyesület valamely illetékes értekezlete vagy az egyesületi tagok többségének hozzájárulásával az Igazgatási Tanács ír elő egy ilyen értekezlet előkészítése vagy saját határozatainak végrehajtása céljából.

168 d) a feladatainak végrehajtásához nélkülözhetetlen nyilvántartások naprakész állapotban történő vezetése.

169 2. (1) A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság a 172-180. bekezdések rendelkezéseinek megfelelően kijelölt öt független tagból álló szervezet.

170 (2) A Bizottság tagjainak a rádióközlés területén teljes műszaki szakértelemmel kell bírniuk és a frekvenciák kijelölése és felhasználása tekintetében gyakorlati tapasztalatokicai kell rendelkezniök.

171 (3) Ezenkívül, a 166. bekezdés rendelkezései értelmében a Bizottság elé kerülő kérdések minél tökéletesebb megértésének biztosítása céljából minden tagnak jól kell ismernie a világ egy bizonyos körzetének földrajzi, gazdasági és néprajzi viszonyait.

172 3. (1) A Bizottság öt tagját a rádióközlést érintő általános kérdések megtárgyalásával megbízott igazgatási világ-értekezlet választja legalább ötéves időszakra. Ezeket a tagokat az Egyesület tagországai által javasolt jelöltek közül választják ki. Az Egyesület minden egyes tagja a saját országából származó egyetlen egy jelöltet javasolhat. Minden jelöltnek rendelkeznie kell a 170. és 172. bekezdésekben megjelölt képességekkel.

173 (2) Az ennél a választásnál követendő eljárást az értekezlet maga állapítja meg oly módon, hogy a világ különböző körzeteinek arányos képviselete biztosítható legyen.

174 (3) Minden választás alkalmával a Bizottság minden működő tagját újból jelölheti az az ország, amelyből származik.

175 (4) A Bizottság tagjai az őket megválasztó igazgatási világ-értekezlet által kijelölt időpontban kezdik meg hivatali működésüket. Rendes körülmények között a következő értekezlet által utódaik hivatalbalépésére kijelölt időpontig működnek.

(5) Ha a Bizottság tagjainak megválasztásával megbízott két igazgatási világ-értekezlet közötti időszakban a Bizottság valamely választott tagja lemond, vagy hivatali működésével elfogadható ok nélkül 30 napnál hosszabb időre felhagy vagy meghal, a Bizottság elnöke felhívja az országot, amelyből ez a tag származik, hogy minél előbb gondoskodjék egy ugyanebből az országból származó helyettes kijelöléséről.

177 (6) Ha a szóbanforgó tagország a felhívástól számított három hónap leforgása alatt helyettest nem jelöl ki, elveszti azt a jogát, hogy a Bizottságba a Bizottság megbízatásak hátralevő tartalmára személyt jelölhessen ki.

178 (7) Ha a Bizottság tagjainak megválasztásával megbízott két igazgatási világ-értekezlet közötti időszakban egy ilyen helyettes lemond, vagy hivatali működésével elfogadható ok nélkül 30 napnál hosszabb időre felhagy, vagy meghal, az Egyesület azon tagországának, amelyből származik, nincs joga ahhoz, hogy egy második helyettest jelöljön ki.

179 (3) A 177. és 178. bekezdésben említett esetekben a Bizottság elnöke felkéri a főtitkárt, hogy hívja fel az Egyesület azon tagországait, amelyek az érintett körzethez tartoznak, hogy egy helyettesnek az Igazgatási Tanács által annak következő évi ülésszakán történő megválasztására jelölteket javasoljanak.

180 (9) A Bizottság hatékony működésének biztosítása céljából minden olyan országnak, amelyből bizottsági tagot választottak, lehetőleg tartózkodnia kell attól, hogy képviselőjét a Bizottság tagjainak megválasztásával megbízott két igazgatási világ-értekezlet között visszahívja.

181 4. (1) A Bizottság munkamódszereit a Rádiószabályzat határozza meg.

182 (2) A Bizottság tagjai maguk közül egy elnököt és egy alelnököt választanak, akik hivatásukat egy évig töltik be. Ezután az alelnök lép az elnök helyébe minden évben és egy új alelnököt választanak.

183 (3) A Bizottságnak szaktitkársága van.

184 5. (1) A Bizottság tagjai feladatukat nem mint országuk vagy valamely körzet képviselői, hanem mint nemzetközi megbízatással felruházott pártatlan személyek látják el.

185 (2) A Bizottság egyetlen tagja sem kérhet vagy fogadhat el feladatának teljesítésére nézve utasítást, valamely kormánytól, valamely kormány tagjától, vagy valamely hivatalos vagy magánszervezettől avagy személytől. Sőt minden tagnak vagy társult tagnak tiszteletben kell tartania a Bizottság és tagjai működésének nemzetközi jellegét és semmi esetre sem szabad megkísérelniük, hogy bármelyiküket hivatásuk gyakorlásában befolyásolják.

14. cikk

Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok

186 1. (1) A Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottságnak (C. C. I. R.) az a feladata, hogy tanulmányokat folytasson és ajánlásokat bocsásson ki azokra a műszaki és üzemviteli kérdésekre nézve, amelyek elsősorban a rádióközlésre vonatkoznak.

187 (2) A Nemzetközi Távíró és Távbeszélő Tanácsadó Bizottságnak (C. C. I. T. T.) az a feladata, hogy tanulmányokat folytasson és ajánlásokat bocsásson ki a távíró- és a táv-beszélőszolgálat műszaki, üzemviteli és díjszabási kérdéseire nézve.

188 (3) Feladatának teljesítésénél mindegyik Tanácsadó Bizottságnak megfelelő figyelemmel kell lennie olyan kérdések tanulmányozására és olyan ajánlások kibocsátására, amelyek közvetlenül érintik az új, vagy a fejlődés útján levő országok távközlési szolgálatának létesítését, fejlesztését és tökéletesítését, mind körzeti, mind nemzetközi viszonylatban.

189 (4) Az érdekelt országok kérelmére is folytathat mindegyik Tanácsadó Bizottság tanulmányokat és adhat tanácsokat olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyek az illető ország belföldi távközlési szolgálatára vonatkoznak. E kérdések tanulmányozását a 190. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni.

190 2. (1) Azokat a kérdéseket, amelyeket a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok tanulmányoznák, és amelyekre vonatkozóan ajánlásokat kell kibocsátaniok, a meghatalmazottak értekezlete, valamely igazgatási értekezlet, az Igazgatási Tanács, a másik Tanácsadó Bizottság vagy pedig a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság terjeszti elő az illető Bizottsághoz. Ezeket a kérdéseket hozzácsatolják azokhoz, amelyeknek fenntartását az érdekelt Tanácsadó Bizottság közgyűlése fogadta el, illetőleg a közgyűlések közötti időszakban azokhoz, amelyeknek tanulmányozására való kijelölését iratváltás útján az Egyesületnek legalább húsz tagja és társult tagja kérte, illetőleg hagyta jóvá.

191 (2) A Nemzetközi Tanácsadó Bizottságoknak joguk van ahhoz, hogy az igazgatási értekezletek elé olyan javaslatokat terjesszenek, amelyek ajánlásaik vagy folyamatban levő tanulmányaik következményei.

192 3. A Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok tagjai:

a) jog szerint az Egyesület valamennyi tagjának és társult tagjának igazgatásai;

193 b) minden elismert magánvállalat, amely az őt elismerő tag vagy társult tag hozzájárulásával kéri e Bizottságok munkájában való részvételét.

194 4. A Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok működését az alábbiak biztosítják:

a) a közgyűlés, amely rendszerint három évenként ül össze. Ha egy az érdekelt Tanácsadó Bizottság tárgykörének megfelelő igazgatási világ-értekezletet hívtak össze, a közgyűlést lehetőleg az értekezlet előtt legalább nyolc hónappal kell megtartani;

195 b) a közgyűlés által a tanulmányozandó kérdések tárgyalására létesített tanulmányi bizottságok;

196 c) a közgyűlés által választott igazgató, akit első ízben két egymást követő közgyűlést elválasztó időszak kétszeres tartamára, rendes körülmények között hat évre választanak. A későbbi közgyűlések mindegyikén újraválasztható és ha újra megválasztották, akkor a következő közgyűlésig, rendes körülmények között három évig marad hivatalában. Ha az állás váratlanul megüresedik, a következő közgyűlés megválasztja az új igazgatót;

197 d) az igazgató segítségére levő szaktitkárság;

198 e) az Egyesület által létesített laboratóriumok vagy műszaki berendezések.

199 5. A Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűléseinek együttes döntése szerint Világ Tervbizottság, valamint Körzeti Tervbizottságok létesültek. Ezek a bizottságok a nemzetközi távközlési hálózat részére Általános Tervet dolgoznak ki, hogy megkönnyítsék a nemzetközi távközlési szolgálatok tervezését. Olyan kérdéseket terjesztenek a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok elé, amelyeknek tanulmányozása különös jelentőségű az új, vagy a fejlődés útján levő országok számára és amelyek e bizottságok megbízatásából következnek.

200 6. A Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűlései és tanulmányi bizottságai összejöveteleik során figyelembe veszik az Egyezményhez csatolt Általános Szabályzatban foglalt eljárási szabályokat is. Kiegészítő eljárási szabályokat is alkalmazhatnak a 77. bekezdésben foglaltaknak megfelelően. E kiegészítő szabályokat határozat formájában a közgyűlések okirataiban teszik közzé.

201 7. A Tanácsadó Bizottságok munkamódszereit az Egyezményhez csatolt Általános Szabályzat második része határozza meg.

15. Cikk

Szabályzatok

202 1. A 8. cikk rendelkezéseiben foglalt fenntartással, az ennek az Egyezménynek 4. sz. mellékletében szereplő Általános Szabályzat ugyanolyan kötelező erejű és ugyanannyi ideig érvényes, mint maga az Egyezmény.

203 2. (1) Az Egyezmény határozatait az ösz-szes tagokat és társult tagokat kötelező alábbi Igazgatási Szabályzatok egészítik ki:

a Távírószabályzat, a Távbeszélőszabályzat, a Rádiószabályzat, a Rádiópótszabályzat.

204 (2) Ennek az Egyezménynek a 18. cikknek megfelelően történő megerősítése, vagy az ehhez az Egyezményhez a 19. cikk szerint való csatlakozás magában foglalja az érvényben lévő Általános Szabályzat és az Igazgatási Szabályzatok elfogadását is e megerősítés vagy csatlakozás időpontjában.

205 (3) E szabályzatok illetékes igazgatási értekezletek által eszközölt felülvizsgálatának részükről történt jóváhagyásáról a tagoknak és társult tagoknak a főtitkárt értesíteniük kell. A főtitkár ezekről a jóváhagyásokról a tagokat és a társult tagokat az értesítések vétele után nyomban értesíti.

206 3. Az Egyezmény és valamely Szabályzat rendelkezése közötti eltérés esetében az Egyezmény rendelkezése az irányadó.

16. Cikk

Az Egyesület pénzügyei

207 1. Az Egyesület költségei a következő kiadásokból állnak:

a) az Igazgatási Tanácsnak, a Főtitkárságnak, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottságnak, a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok titkárságainak, az Egyesület által létesített laboratóriumoknak és műszaki berendezéseknek a kiadásaiból;

208 b) a meghatalmazottak értekezletének és az igazgatási világ-értekezleteknek a kiadásaiból;

209 c) a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok valamennyi összejövetelének kiadásaiból.

210 2. Az 50. bekezdésben említett igazgatási körzeti értekezletek költségeit az érintett körzet valamennyi tagja és társult tagja az Egyesület költségeiben való részesedése arányában viseli, valamint ugyanilyen alapon más körzetek tagjai és társult tagjai, akik esetleg résztvettek az ilyen értekezleteken.

211 3. Az Igazgatási Tanács megvizsgálja és lezárja az Egyesület évi költségvetését, a meghatalmazottak értekezlete által a kiadásokra megállapított összeg-határok figyelembe vételével.

212 4. Az Egyesület kiadásait a tagok és a társult tagok hozzájárulásaiból fedezik, mely hozzájárulást minden egyes tag és társult tag az általa az alábbi táblázat szerint választott hozzájárulási osztálynak megfelelő egységek arányában viseli:

osztály 30 egységgel

osztály 25 egységgel

osztály 20 egységgel

osztály 18 egységgel

osztály 15 egységgel

osztály 13 egységgel

osztály 10 egységgel

osztály 8 egységgel

osztály 5 egységgel

osztály 4 egységgel

osztály 3 egységgel

osztály 2 egységgel

osztály 1 egységgel

osztály 1/2 egységgel

213 5. A tagok és társult tagok szabadon választják ki azt az osztályt, amely szerint hajlandók az Egyesület kiadásaihoz hozzájárulni.

214 6. (1) Minden tag vagy társult tag legalább hat hónappal az Egyezmény életbelépése előtt közli a főtitkárral az általa kiválasztott költséghozzájárulási osztályt.

215 (2) Ezt az elhatározást a főtitkár közli a tagokicai és a társult tagokkal.

216 (3) Azok a tagok és társult tagok, amelyek elhatározásukat a 214. bekezdésben megjelölt időpont előtt nem közölték, megtartják azt a hozzájárulási osztályt, amelyet előzőleg közöltek a főtitkárral.

217 (4) A tagok és társult tagok bármikor választhatnak egy olyan részesedési osztályt, amely magasabb az általuk korábban választott osztálynál.

218 (5) A 214-216 bekezdések rendelkezései szerint megállapított költséghozzájárulási egység az Egyezmény érvényességének ideje alatt nem csökkenthető.

219 7. A tagok és társult tagok az Igazgatási Tanács által lezárt költségvetés alapján számított évi hozzájárulást előre fizetik.

220 8. (1) Minden új tag vagy társult tag csatlakozásának éve címén a csatlakozás hónapjának első napjától kezdve számított hozzájárulást fizet.

221 (2) Az Egyezménynek valamely tag vagy társult tag részéről történt felmondása esetében a hozájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig kell fizetni, amelyben a felmondás hatályba lép.

222 9. Az esedékes összegekért az Egyesület minden költségvetési évének elejétől kezdve kamat jár. Ez a kamat évi 3% (három százalék) az első hat hónapban és 6% (hat százalék) a hetedik hónaptól kezdve:

223 10. Az elismert magánvállalatok, tudományos vagy ipari szervezetek és nemzetközi szervezetek hozzájárulásaira az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

224 a) az elismert magánvállalatok és tudományos vagy ipari szervezetek hozzájárulnak azoknak a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságoknak a kiadásaihoz, amelyeknek munkájában való részvételüket elfogadták. Azonkívül az elismert magánvállalatok hozzájárulnak azoknak az igazgatási értekezletelmek a ki adásaihoz, amelyeken való részvételüket elfogadták, vagy amelyeken az Általános Szabályzat 621. bekezdése szerint résztvettek;

225 b) a nemzetközi szervezetek is hozzájárulnak azoknak az értekezleteknek vagy össze-: jöveteleknek a kiadásaihoz, amelyeken való részvételüket engedélyezték, feltéve, hogy a kölcsönösség elve alapján az Igazgatási Tanács a költségviselés alól fel nem mentette őket;

226 c) az elismert magánvállalatok, a tudományos vagy ipari szervezetek és a nemzetközi szervezetek, amelyek a 224. és a 225. bekezdés rendelkezései szerint hozzájárulnak az értekezletek és összejövetelek kiadásaihoz, szabadon választják ki a 212. bekezdésben szereplő táblázatban azt a hozzájárulási osztályt, amely szerint a kiadásokban részt szándékoznak venni és a kiválasztott osztályról értesítik a főtitkárt;

227 d) az elismert magánvállalatok, a tudományos vagy ipari szervezetek és a nemzetközi szervezetek, amelyek az értekezletek vagy összejövetelek kiadásaihoz hozzájárulnak) bármikor választhatnak egy olyan hozzájárulási osztályt, amely magasabb az általuk korábban választott osztálynál;

228 e) az Egyezmény érvényességének ideje alatt a költséghozzájárulási egység száma nem csökkenthető;

229 f) valamely Nemzetközi Tanácsadó Bizottság munkájában való részvételről történő lemondás esetében a hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig kell fizetni, amelyben a felmondás hatályba lép;

230 g) az elismert magánvállalatok, a tudományos vagy ipari szervezetek és a nemzetközi szervezetek hozájárulási egységének összegét azoknak a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságoknak a kiadásaihoz, amelyeknek munkájában való részvételükre vonatkozóan megegyeztek, minden évben az Igazgatási Tanács állapítja meg. A hozzájárulásokat az Egyesület bevételének tekintik. Ezek a 222. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kamatoznak;

231 h) az elismert magánvállalatok hozzájárulási egységének összegét valamely igazgatási értekezlet kiadásaihoz, amelyen azok az Általános Szabályzat 621. bekezdése értelmében vesznek részt, és az azon résztvevő nemzetközi szervezetekét úgy állapítják meg, hogy a kérdéses értekezlet költségvetésének teljes összegét elosztják a tagok és a társult tagok által az Egyesület kiadásaihoz való hozzájárulásuk címén fizetett egységek számának összegével. A hozzájárulásokat az Egyesület bevételének tekintik. Azok a számlák elküldését követő hatvanadik naptól kezdve a 222. bekezdésben megállapított százalékkal kamatoznak.

232 11. Az Egyesület laboratóriumaiban és műszaki berendezéseinél az egyes tagok és társult tagok, tagcsoportok, vagy társult tagcsoportok, körzeti szervezetek, vagy mások részére végzett mérésekkel, kísérletekkel vagy különleges kutatómunkáyal kapcsolatban felmerült költségeket ezek a tagok, társult tagok, csoportok, szervezetek vagy mások viselik.

233 12. A kiadványok eladási árát az igazgatások, az elismert magánvállalatok vagy magánfelek részére, az Igazgatási Tanáccsal egyetértésben a főtitkár állapítja meg, ügyelve arra, hogy az általában a nyomtatási és szétosztási költségeket fedezze.

17. Cikk

Nyelvek

234 1. (1) Az Egyesület hivatalos nyelvei, az angol, francia, kínai, orosz és a spanyol.

235 (2) Az Egyesület munkanyelvei: az angol, a francia és a spanyol.

235 (3) Vitás esetben a francia szöveg hiteles.

237 2. (1) A meghatalmazottak értekezletének és az igazgatási értekezleteknek a végleges okiratai, záróokiratai, jegyzőkönyvei, határozatai, ajánlásai és óhajai az Egyesület hivatalos nyelvein készülnek, mind a Külső alakra, mind a tartalomra nézve egyforma szerkesztésben.

238 (2) Ezeknek az értekezleteknek összes egyéb okiratait az Egyesület munkanyelvein szövegezik meg.

239 3. (1) Az Egyesületnek az Igazgatási Szabályzatokban előírt hivatalos szolgálati okiratait az öt hivatalos nyelven adják ki.

240 (2) Az összes többi olyan okiratokat, amelyeknek általános szétosztását a főtitkárnak kell - jogkörének megfelelően - biztosítani, a három munkanyelven készítik el.

241 4. A 237.-240. bekezdésben említett valamennyi okiratot az ott előírt nyelveken kívül más nyelven is ki lehet adni, feltéve, hogy azok a tagok vagy társult tagok, amelyek az ilyen közzétételt kívánják, magukra vállalják a fordítással és a kiadással kapcsolatban felmerült összes költségeket.

242 5. (1) Az Egyesület értekezleteinek tanácskozásain és ahányszor csak szükséges, Igazgatási Tanácsának és állandó szerveinek összejövetelein is, a három munkanyelven és orosz nyelven történő, megfelelően működő, kölcsönös tolmácsolási rendszert kell alkalmazni.

243 (2) Ha valamely ülés összes résztvevői egy ilyen eljárással egyetértenek, a tanácskozások a fent említett négy nyelvnél kevesebb számú nyelven folytathatók.

244 6. (1) Az Egyesület értekezletein, Igazgatási Tanácsának és állandó szerveinek összejövetelein a 235. és 242. bekezdésben említett nyelveken kívül egyéb nyelveket a következő feltételekkel lehet használni:

245 a) ha egy vagy több kiegészítő nyelvnek szóban és írásban történő használatát a főtitkártól vagy az állandó szerv vezetőjétől kérték, azzal a feltétellel, hogy az ebből eredő pótköltségeket azok a tagok vagy társult tagok viselik, amelyek ezt a kérelmet előterjesztették vagy támogatták;

246 b) ha valamely küldöttség maga tesz meg minden szükséges intézkedést abból a célból, hogy saját nyelvének a 242. bekezdésben említett nyelvek valamelyikére saját költségén történő szóbeli fordítását biztosítsa.

247 (2) A 245. bekezdésben említett esetben a főtitkár vagy az érdekelt állandó szerv vezetője ennek a kérelemnek a lehetőségéhez képest eleget tesz, miután az érdekelt tagok vagy társult tagok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a felmerült költségeket az Egyesületnek szabályszerűen meg fogják téríteni:

248 (3) A 246. bekezdésben említett esetben az érdekelt küldöttség, ha kívánja, biztosíthatja azonkívül a 242. bekezdésben említett nyelvek valamelyikéről saját nyelvére történő szóbeli fordítást is.

II. Fejezet

AZ EGYEZMÉNY ÉS A SZABÁLYZATOK ALKALMAZÁSA

18. Cikk

Az Egyezmény megerősítése

249 1. Ezt az Egyezményt valamennyi aláíró kormánynak meg kell erősítenie az illető országban érvényben lévő alkotmányos szabályok szerint. A megerősítő okiratokat a lehető legrövidebb idő alatt, diplomáciai úton, és az Egyesület székhelyéül szolgáló ország kormányának közvetítésével a főtitkárhoz kell eljuttatni, aki a megerősítéseket a tagokkal és a társult tagokkal közli.

250 2. (1) Ennek az Egyezménynek a hatálybalépésétől számított két év alatt valamennyi aláíró kormányt megilletik a 12.-14. bekezdésekben az egyesületi tagokra ruházott jogok, még abban az esetben is, ha a megerősítő okiratot nem helyezték letétbe a 249. bekezdés szerint.

251 (2) Ennek az Egyezménynek a hatálybalépésétől számított két év leteltével az az aláíró kormány, amely a 249. bekezdés feltételei szerint nem helyezte letétbe a megerősítő okiratot sem az Egyesület értekezletein, sem az Igazgatási Tanács ülésszakain, sem az Egyesület állandó szerveinek összejövetelein, sem pedig az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban eszközölt levélbeli véleménynyilvánítás során nem élhet szavazati jogával mindaddig, amíg a megerősítő okiratot letétbe nem helyezte. E kormánynak a szavazati jogon kívüli egyéb jogai nincsenek érintve.

252 3. Ennek az Egyezménynek az 53. cikkben foglaltak szerinti hatálybalépése után minden megerősítő okirat a főtitkárnál való letétbehelyezés napján válik hatályossá.

253 4. Abban az esetben, ha egy vagy több aláíró kormány az Egyezményt nem erősítené meg, az a megerősítő kormányokra nézve ugyanolyan érvényű lenne.

19. Cikk

Csatlakozás az Egyezményhez

254 1. Bármely ország kormánya, amely ezt az Egyezményt nem írta alá, ahhoz az 1. cikk rendelkezései szerint bármikor csatlakozhat.

255 2. A csatlakozásról szóló okiratot diplomáciai úton és annak az országnak a kormánya útján juttatják el a főtitkárhoz, ahol az Egyesület székhelye van. A csatlakozás a letétbehelyezés napján válik hatályossá, hacsak másként nem kötötték ki. A főtitkár a csatlakozást a tagokkal és a társult tagokkal közli és mindegyiküknek megküldi a csatlakozásról szóló okirat hiteles másolatát.

20. Cikk

Az Egyezmény alkalmazása olyan országokra vagy területekre, amelyeknek nemzetközi kapcsolatait egyesületi tagok tartják fenn

256 1. Az Egyesület tagjai bármikor kijelenthetik, hogy ezt az Egyezményt mindazoknak az országoknak vagy területeknek az összességére, egy csoportjára vagy csupán közülük egyre alkalmazzák, amelyeknek külügyeit intézik.

257 2. A 256. bekezdés rendelkezései alapján tett minden bejelentést a főtitkárhoz kell intézni, aki azt a tagokkal és a társult tagokkal közli.

258 3. A 256. és 257. bekezdések rendelkezései nem kötelezőek az ennek az Egyezménynek 1. sz. mellékletében felsorolt országokra, területekre vagy területcsoportokra.

21. Cikk

Az Egyezmény alkalmazása az Egyesült Nemzetek gyámsága alatt álló területekre

259 Az Egyesült Nemzetek csatlakozhatnak ehhez az Egyezményhez az igazgatásukra bízott olyan terület vagy területcsoport nevében, amelynek gyámságára nézve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 75. cikke alapján megállapodás történt.

22. Cikk

Az Egyezmény és a Szabályzatok végrehajtása

260 1. A tagok és a társult tagok kötelesek ennek az Egyezménynek és a hozzácsatolt Szabályzatoknak a rendelkezéseit az általuk létesített vagy üzemben tartott összes olyan távközlési hivatalokban és állomásokon alkalmazni, amelyek nemzetközi szolgálatot látnak el, vagy amelyek más ország rádiószolgálatait károsan zavarhatják, kivéve, azokat a szolgálatokat, amelyek az Egyezmény 51. cikkének rendelkezései szerint nem tartoznak illetékességük alá.

261 2. Ezen felül meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy ennek az Egyezménynek és a hozzácsatol Szabályzatoknak a rendelkezéseit azok a távközlési berendezések létesítésére és üzemben tartására általuk feljogosított vállalatok is figyelembe vegyék, amelyek nemzetközi szolgálatot látnak el, vagy amelyek más országok rádiószolgálatainak zavarására alkalmas állomásokat tartanak üzemben.

23. Cikk

Az Egyezmény felmondása

262 1. Minden tag vagy társult tag, amely ezt az Egyezményt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott, az Egyesület székhelyéül szolgáló ország kormányának közvetítésével az Egyesület főtitkárához diplomáciai úton intézett bejelentéssel fel is mondhatja. A főtitkár erről a többi tagot és társult tagot értesíti.

263 2. A felmondás attól a naptól számított egy év múlva lép hatályba, amelyen a főtitkár a bejelentést megkapta.

24. Cikk

Az Egyezmény felmondása olyan országok vagy területek által, amelyeknek nemzetközi kapcsolatait egyesületi tagok tartják fenn

264 1. Ha ezt az Egyezményt valamely országra, területre vagy területcsoportra a 20. cikk rendelkezéseinek megfelelően alkalmazhatóvá tették, ezt a helyzetet bármikor meg lehet szüntetni. Ha ez az ország, terület vagy területcsoport társult tag, e minőségét egyidejűleg veszíti el.

265 2. Az előbbi bekezdésben említett felmondásokat a 262. bekezdésben megállapított feltételekkel jelentik be; a felmondások a 263. bekezdésben előírt feltételekkel lépnek hatályba.

25. Cikk

A korábbi Egyezmény hatályon kívül helyezése

266 Ez az Egyezmény a szerződött kormányok közötti viszonylatokban hatályon kívül helyezi és helyettesíti az 1959. évi Genf-i Nemzetközi Távközlési Egyezményt.

26. Cikk

A hatályban levő Igazgatási Szabályzatok érvényessége

267 A 203. bekezdésben említett Igazgatási Szabályzatok azok, amelyek ennek az Egyezménynek az aláírása időpontjában hatályban vannak. Ezeket ehhez az Egyezményhez csatolt szabályzatoknak tekintik és a 52. bekezdés értelmében elfogadható részleges felülvizsgálatok fenntartásával, az illetékes igazgatási világ-értekezletek által kidolgozott és az ehhez az Egyezményhez mellékletként csatolandó, helyettesítésükre szánt új szabályzatok életbelépésének időpontjáig maradnak érvényben.

27. Cikk

Kapcsolatok a nem szerződő államokkal

268 1. Minden tag és társult tag fenntartja mind magának, mind az általa elismert magánvállalatoknak a jogot azoknak a feltételeknek a megállapítására, amelyekkel a távközlési forgalmat az ehhez az Egyezményhez nem csatlakozott állammal engedélyezi.

269 2. Ha a nem-szerződő államból eredő távközlést valamely tag vagy társult tag elfogadja, azt továbbítani kell és amennyiben egy tag vagy társult tag összeköttetésem továbbítják, az Egyezmény és a Szabályzatok kötelező rendelkezéseit, valamint a rendes díjakat kell rá alkalmazni.

28. Cikk

A vitás esetek rendezése

270 1. A tagok és a társult tagok az Egyezménynek vagy a 15. cikkben említett Szabályzatoknak az alkalmazására vonatkozó vitáikat diplomáciai úton, vagy a nemzetközi viták elintézése céljából kötött kétvagy többoldalú szerződésekben megállapított módon, vagy bármely más olyan módon intézhetik el, amelyben közös egyetértéssel meg tudnak állapodni.

271 2. Ha ezeknek az elintézési módoknak egyikét sem alkalmaznák, minden tag vagy társult tag, amely résztvevője egy ilyen vitának, választott bírósághoz fordulhat a 3. sz. mellékletben vagy a fakultatív jellegű Pótjegyzőkönyvben meghatározott eljárásnak megfelelően az esettől függően.

III. FEJEZET

KAPCSOLATOK AZ EGYESÜLT NEMZETEKKEL ÉS A NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL

29. Cikk

Kapcsolatok az Egyesült Nemzetekkel

272 1. Az Egyesült Nemzetek és a Nemzetközi Távközlési Egyesület közötti kapcsolatokat e két szervezet között kötött Megállapodás szabályozza.

273 2. a fent említett Megállapodás XVI. cikkének rendelkezései szerint az Egyesült Nemzetek távközlési üzemeltetési szervei az ebben az Egyezményben és a hozzácsatolt Igazgatási Szabályzatokban megállapított jogokat élvezik és rájuk az ott megállapított kötelezettségek vonatkoznak. Következésképpen joguk van tanácskozási joggal részt venni az Egyesület valamennyi értekezletén, beleértve a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok összejöveteleit is.

30. Cikk

Kapcsolatok a nemzetközi szervezetekkel

274 A távközlés területén a teljes nemzetközi összhang biztosítása érdekében az Egyesület együttműködik azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyeknek érdekkörük és tevékenységük a távközléssel összefügg.

IV. FEJEZET

TÁVKÖZLÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

31. Cikk

A közönség joga a nemzetközi távközlési szolgálat igénybevételére

275 A tagok és a társult tagok elismerik a közönségnek azt a jogát, hogy a nyilvános levelezés nemzetközi szolgálatának igénybevételével levelezzen. A szolgálat, a díjak, a biztosítékok minden levelezési fajtában, minden igénybevevő részére egyformák, mindennemű elsőbbség vagy kedvezmény nélkül.

32. Cikk

A távközlések feltartóztatása

276 1. A tagok és a társult tagok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az állam biztonságára veszélyesnek, vagy törvényeivel ellenkezőnek, a közrendbe vagy a jóerkölcsökbe ütközőnek látszó magántáviratokat feltartóztassák, azzal, hogy a táviratnak vagy bármely részének feltartóztatásáról a felvevőhivatalt azonnal értesíteni kell, hacsak ez az értesítés az állam biztonságát nem veszélyezteti.

277 2. A tagok és a társult tagok fenntartják maguknak azt a jogct is, hogy megszakítsanak minden más olyan magán távközlést, amely az állam biztonságára veszélyesnek, vagy törvényeivel ellenkezőnek, a közrendbe vagy a jóerkölcsökbe ütközőnek látszik.

33. Cikk

A szolgálat felfüggesztése

278 Minden tag vagy társult tag fenntartja magának azt a jogot, hogy a nemzetközi távközlési szolgálatot meghatározatlan időre, akár általánosságban, akár csak bizonyos viszonylatokra és (vagy bizonyos fajta kiinduló), érkező vagy átmenő közleményekre felfüggeszthesse, azzal a kötelezettséggel, hogy arról valamennyi többi tagot és társult tagot a főtitkár útján azonnal értesítenie kell.

34. Cikk

Felelősség

279 A tagok és a társult tagok a nemzetközi távközlési szolgálatot igénybevevőkkel szemben semmiféle felelősséget nem vállalnak, különösen ami a károk megtérítésére irányuló felszólalásokat illeti.

35. Cikk

Távközlési titok

280 1. A tagok és társult tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az alkalmazott távközlési rendszerrel összeegyeztethető minden lehetséges intézkedést megtesznek a nemzetközi levelezés titkosságának biztosítása érdekében.

281 2. Fenntartják azonban maguknak azt a jogot, hogy ezeket a levelezéseket belföldi törvényeik alkalmazásának vagy az általuk aláírt nemzetközi egyezmények végrehajtásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságokkal közölhessék.

36. Cikk

Távközlési berendezések és utak létesítése, üzembentartása és védelme

282 1. A tagok és társult tagok megteszik a szükséges intézkedéseket abból a célból, hogy a nemzetközi távközlések gyors és megszakítás nélküli lebonyolításához szükséges utakat és berendezéseket a legjobb műszaki feltételekkel létesítsék.

283 2. Ezeket az utakat és berendezéseket, amennyire lehetséges, az üzemeltetési gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján legjobbnak bizonyult módszerekkel és eljárásokkal kell üzembentartani, azoknak használható jó állapotban kell lenniük és a tudományos és műszaki haladás színvonalán kell állniok.

284 3. A tagok és társult tagok saját joghatósági területükön biztosítják ezeknek az utaknak és berendezéseknek a védelmét.

285 4. Más feltételeket megállapító különmegállapodások hiányában minden tag és társult tag megteszi a szükséges intézkedéseket az ellenőrzése alatt álló nemzetközi távközlési áramkörszakaszok fenntartásának biztosítása érdekében.

37. Cikk

Szabálytalanságok bejelentése

286 Az Egyezmény 22. cikke rendelkezései alkalmazásának megkönnyítése érdekében a tagok és társult tagok kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást az Egyezmény és a hozzátartozó Szabályzatok rendelkezéseivel szemben elkövetett szabálytalanságokról.

38. Cikk

Díjak és díjmentesség

287 A távközlési díjakra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a díjmentesség eseteit az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatok állapítják meg.

39. Cikk

Az emberi élet biztonságára vonatkozó távközlések elsőbbsége

288 A nemzetközi távközlési szolgálatoknak feltétlen elsőbbséget kell biztosítaniok az emberi életnek a tengeren, a szárazföldön, a levegőben és az atmoszférántúli űrben való biztonságára vonatkozó távközlések, valamint az Egészségügyi Világszervezet kivételes sürgősségű járványügyi távközlései számára,

40. Cikk

Az állami táviratok, távbeszélő hívások és távbeszélgetések elsőbbsége

289 Az Egyezmény 39. és 49. cikke rendelkezéseinek fenntartásával az állami táviratok, ha a feladó kéri, a többi távirattal szemben elsőbbségi jogot élveznek. Az állami távbeszélő hívások és távbeszélgetések kifejezett kívánságra és a lehetőség szerint ugyancsak elsőbbséget élvezhetnek a többi távbeszélő hívással és távbeszélgetéssel szemben.

41. Cikk

Titkos nyelv

290 1. Az állami táviratokat és a szolgálati táviratokat valamennyi viszonylatban titkos nyelven lehet szerkeszteni.

291. 2. Titkos nyelven szerkesztett magántáviratok valamennyi ország közötti forgalomban engedélyezhetők, kivéve azokat az országokat, amelyek a főtitkár útján előzetesen közlik, hogy nem engedik meg a titkos nyelv használatát ezeknél a levelezési fajtáknál.

292 3. Azok a tagok és társult tagok, amelyek a területükről kiinduló vagy oda érkező forgalomban a titkos nyelvű magántáviratokat nem engedélyezik, az ennek az Egyezménynek a 33. cikkében említett szolgálat-felfüggesztés esetét kivéve, kötelesek azokat elfogadni az átmenőforgalomban.

42. Cikk

A számadások összeállítása és kiegyenlítése

293 1. A tagok és társult tagok igazgatásainak, valamint a nemzetközi távközlési szolgálatot ellátó elismert magánvállalatoknak követeléseik és tartozásaik összegét közös egyetértéssel kell megállapítaniuk

294 2. A tartozásokra és követelésekre vonatkozó, a 293. bekezdésben említett számadásokat, hacsak az érdekelt felek között különmegállapodások nincsenek, az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatok rendelkezéseinek megfelelően állítják össze.

295 3. A nemzetközi számadások kiegyenlítését folyó műveleteknek tekintik és azokat az érdekelt országok folyó nemzetközi kötelezettségeivel összhangban végzik, ha a kormányok erre nézve megállapodtak. Ilyen megállapodások, vagy ennek az Egyezménynek 44. cikkében előírt feltételekkel kötött különmegállapodások hiányában ezeket a számadásokat a Szabályzatoknak megfelelően egyenlítik ki.

43. Cikk

Pénzegység

296 A nemzetközi távközlési díjszabások szerkesztésénél és a nemzetközi számadások összeállításánál használt pénzegység a 100 centime-ra osztott, 10/31 gramm súlyú, 0.900 finomságú aranyfrank,

44. Cikk

Különmegállapodások

297 A tagok és a társult tagok fenntartják a jogot a maguk, az általuk elismert magánvállalatok és az erre kellően felhatalmazott egyéb vállalatok részére, hogy különmegállapodásokat kössenek azokra a távközlési kérdésekre nézve, amelyek a tagok és a társult tagok összességét nem érdeklik. Ezek a megállapodások azonban, az életbeléptetésük által más országok rádiószolgálatában okozható káros zavarásokat illetően, nem lehetnek ellentétben az Egyezmény vagy a hozzácsatolt Szabályzatok rendelkezéseivel.

45. Cikk

Körzeti értekezletek, megállapodások és szervezetek

298 A tagok és a társult tagok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a körzeti alapon tárgyalható távközlési kérdések rendezése céljából körzeti értekezleteket tartsanak, körzeti megállapodásokat kössenek és körzeti szervezeteket létesítsenek. A körzeti megállapodások azonban nem lehetnek ellentétben ezzel az Egyezménnyel.

V. FEJEZET

RÁDIÓKÖZLÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

46. Cikk

A rádióelektromos frekvencia-tartomány ésszerű felhasználása

299 A tagok és a társult tagok kívánatosnak ismerik el, hogy a felhasznált frekvenciák számát és a felhasznált frekvenciatartományt a szükséges szolgálatok működésének kielégítő módon történő biztosítása céljából a nélkülözhetetlen legkisebb mértékre korlátozzák. E célból kívánatos, hogy a technika legfrissebb vívmányait a legrövidebb időn belül alkalmazzák.

47. Cikk

Kölcsönös érintkezés

300 1. A mozgószolgálat összeköttetéseit biztosító állomások, rendes feladatkörükön belül, az általuk használt rádiórendszerre való tekintet nélkül kötelesek egymás között rádióközléseket váltani.

301 2. Mindazonáltal azért, hogy a tudományos haladást ne gátolják, a 300. bekezdés rendelkezései nem zárják ki az olyan rádiórendszer alkalmazását, amely más rendszerekkel nem tud érintkezni, feltéve, hogy ez a hiányosság a rendszer különleges természetének tudható be és nem az az egyedüli célja, hogy olyan berendezéseket működtessenek, amelyek a kölcsönös érintkezést megakadályozzák.

302 3. A 300. bekezdés rendelkezései ellenére, valamely állomást olyan korlátozott nemzetközi távközlési szolgálattal is meg lehet bízni, amelyet e szolgálat célja, vagy az alkalmazott rendszertől független egyéb körülmény határoz meg.

48. Cikk

Káros zavarások

303 1. Minden állomást, bármi legyen is a rendeltetése, úgy kell létesíteni és üzemben tartani, hogy károsan ne zavarja annak a többi tagnak, társult tagnak, elismert magánvállalatnak és a rádiószolgálat lebonyolítására kellően felhatalmazott egyéb vállalatnak a rádióközléseit vagy rádiószolgálatát, amely a Rádiószabályzat rendelkezéseinek megfelelően működik.

304 2. Minden tag és társult tag kötelezi magát arra, hogy a 303. bekezdés rendelkezéseinek betartását az általa elismert magánvállalatoktól és az erre kellően felhatalmazott egyéb vállalatoktól megköveteli.

305 3. A tagok és társult tagok ezen felül kívánatosnak tartják minden gyakorlatilag lehetséges intézkedés megtételét annak megakadályozására, hogy bármiféle villamoskészülék vagy berendezés a 303. bekezdésben említett rádióközléseket vagy rádiószolgálatokat károsan zavarja.

49. Cikk

Segélykérések és segélyközlemények

306 A rádióállomások kötelesek bárhonnan eredő segélykéréseket vagy segélyközleményeket feltétlen elsőbbséggel átvenni, ezekre ugyanígy válaszolni és a megfelelő intézkedéseket azonnal megtenni.

50. Cikk

Hamis vagy csalárd vész-, sürgősségi, biztonsági vagy azonossági jelek

307 A tagok és a társult tagok kötelezik magukat arra, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket a hamis vagy csalárd vész-, sürgősségi, biztonsági vagy azonossági jelek továbbításának vagy kibocsátásának megakadályozására és hogy együttműködnek azoknak az állomásoknak a behatárolása és azonosítása céljából, amelyek saját országukból ilyen jeleket bocsátanak ki.

51. Cikk

A honvédelmi szolgálat berendezései

308 1. A tagok és a társult tagok fenntartják teljes cselekvési szabadságukat szárazföldi, tengeri és légi haderejük katonai rádióberendezéseire nézve.

309 2. E berendezéseknél azonban lehetőleg figyelembe kell venni a veszély esetében való segélynyújtásra és a káros zavarások megakadályozására vonatkozó szabályszerű rendelkezésekre, továbbá a Szabályzatoknak a használandó adástípusra és frekvenciára vonatkozó előírásaira is, a szerint, hogy milyen természetű szolgálatot látnak el.

310 3. Ezen kívül, ha ezek a berendezések a nyilvános levelezés szolgálatában vagy olyan szolgálatokban vesznek részt, amelyeket az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatok szabályoznak, az e szolgálatokra alkalmazandó szabályszerű előírásoknak általában meg kell felelniök.

VI. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

52. Cikk

Fogalommeghatározások

311 Ebben az Egyezményben, hacsak a szövegezéssel nincs ellentétben,

a) a 2. sz. mellékletben meghatározott fogalmak jelentése az, amit rájuk nézve a meghatározás tartalmaz;

312 b) a 15. cikkben említett Szabályzatokban meghatározott egyéb fogalmak jelentése az, amit rájuk nézve a Szabályzatok határoznak meg.

VII. FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉS

53. Cikk

Az Egyezmény hatálybalépése

313 Ez az Egyezmény az ezerkilencszázhatvanhetedik év január havának első napján lép hatályba azok között az országok, területek vagy területcsoportok között, amelyekre nézve a megerősítést vagy a csatlakozást e nap előtt letétbe helyezték.)

Ennek hiteléül az illetékes meghatalmazottak 1 az Egyezményt egy angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven szövegezett példányban aláírták azzal, hogy vitás esetben a francia szöveg a hiteles; ez a példány a Nemzetközi Távközlési Egyesület irattárában marad elhelyezve, amely mindegyik aláíró országnak egy másolatot küld.

Kelt Montreuxben, 1965. november hó 12-én,

(Következnek az aláírások!)

1. sz. Melléklet

(l. a 4. bekezdést)

Afganisztán

Albán Népköztársaság

Algéria (Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság)

Szaud Arábia Királyság

Argentin Köztársaság

Ausztráliai Államszövetség

Ausztria

Belgium

Bjelorusz Szovjet Szocialista Köztársaság

Burmai Unió

Bolívia

Brazília

Bolgár Népköztársaság

Burundi Királyság

Kambodzsa Királyság

Kamerun Szövetségi

Köztársaság Kanada

Közép-Afrikai Köztársaság

Ceylon

Chile

Kína

Ciprus Köztársaság

Vatikánváros Állam

Kolumbia Köztársaság

Kongói Demokratikus

Köztársaság Kongói Köztársaság

(Brazzaville)

Koreai Köztársaság

Costa Rica

Elefántcsontpart Köztársaság

Kuba

Dahomey Köztársaság

Dánia

Dominikai Köztársaság

El Salvador Köztársaság

Tengerentúli Posta és Távközlés Francia Hivatala által képviselt területek összessége

Ecuador

Spanyolország

Amerikai Egyesült Államok

Ethiópia

Finnország

Franciaország

Gabon Köztársaság

Ghana

Görögország

Guatemala

Guinea Köztársaság

Haiti Köztársaság

Felső-Volta Köztársaság

Honduras Köztársaság

Magyar Népköztársaság

Indiai Köztársaság

Indonéz Köztársaság

Irán

Irak Köztársaság

Írország

Izland

Izrael Állam

Olaszország

Jamaika

Japán

Jordánia Hasemita Királyság

Kenya

Kuwait Állam

Laosz Királyság

Libanon

Libéria Köztársaság

Líbiai Királyság

Lichtenstein Hercegség

Luxemburg

Malaysia

Malawi

Malgache Köztársaság

Mali Köztársaság

Málta

Marokkói Királyság

Mauritánia Izlám Köztársaság

Mexikó

Monakó

Mongol Népköztársaság

Nepál

Nikaragua

Niger Köztársaság

Nigéria Szövetségi Köztársaság

Norvégia

Új-Zéland

Uganda

Pakisztán

Panama

Paraguay

Németalföld Királyság

Peru

Fülöp-szigetek Köztársaság

Lengyel Népköztársaság Portugália

Afrikai Spanyol Tartományok

Portugál Tengerentúli Tartományok

Szíriai Arab Köztársaság

Egyesült Arab Köztársaság

Német Szövetségi Köztársaság

Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság

Szomáli Köztársaság

Rhodézia

Román Szocialista Köztársaság

Nagybritannia és Észak-Írország

Egyesült Királyság

Ruanda Köztársaság

Szenegál Köztársaság

Sierra Leona

Szingapur

Szudán Köztársaság

Dél-Afrikai Köztársaság és Délnyugat Afrika Területe

Svédország

Svájci Szövetség

Tanzánia Egyesült Köztársaság

Csád Köztársaság

Csehszlovák Szocialista Köztársaság

Az Amerikai Egyesült Államok Területei

Tengerentúli Területek, amelyek nemzetközi kapcsolatait

Nagybritannia és Észak-Írország kormánya tartja fenn

Thaiföld

Togó Köztársaság

Trinidad és Tobago

Tunisz

Törökország

Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége

Uruguay Keleti Köztársaság

Viet-Nam Köztársaság

Yemen

Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság

Zambia Köztársaság

2. sz. Melléklet

(l. az 52. cikket)

401 Igazgatás: Minden olyan állami szolgálat vagy kormányszerv, amely a Nemzetközi Távközlési Egyezményben és a hozzácsatolt Szabályzatokban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedésekért felelős.

402 Magánvállalat: Minden olyan magánfél vagy társaság, amelynek nincs állami intézmény vagy hivatal jellege és amely nemzetközi távközlési szolgálat ellátását biztosító vagy egy ilyen szolgálat káros zavarására alkalmas távközlési berendezést tart üzemben,

403 Elismert magánvállalat: A fenti meghatározásnak megfelelő minden olyan magánvállalat, amely nyilvános levelezést vagy műsorszóró rádiószolgálatot lát el és amely-: től a 21. cikkben előírt kötelezettségek teljesítését az a tag vagy társult tag követeli meg, amelynek területén a vállalat társasági székhelye van, vagy az a tag, illetőleg társult tag, amely ezt a vállalatot felhatalmazta arra, hogy területén távközlési szolgálatot rendezzen be és tartson üzemben.

404 Küldött: Az a személy, akit az Egyesület valamely tagjának vagy társult tagiának kormánya a meghatalmazottak értekezletére kiküldött, vagy az a személy, aki az Egyesület valamely tagjának vagy társult tagjának kormányát vagy igazgatását egy igazgatási értekezleten vagy valamely Nemzetközi Tanácsadó Bizottság összejövetelén képviseli.

405 Képviselő: Az a személy, akit egy elismert magánvállalat valamely igazgatási értekezletre vagy valamely Nemzetközi Tanácsadó Bizottság összejövetelére kiküldött.

406 Szakértő: Az a személy, akit az ország kormánya vagy igazgatása által felhatalmazott valamely hazai tudományos vagy ipari intézmény küldi ki, hogy valamelyik Nemzetközi Tanácsadó Bizottság tanulmányi bizottságainak összejövetelein részt vegyen.

407 Megfigyelő: Az a személy, akit az alábbi szervek küldenek ki:

- Az Egyesült Nemzetek, az Egyezmény 29. cikke rendelkezéseinek végrehajtásaként;

- az Általános Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően valamely értekezlet munkájában való részvételre meghívott vagy elfogadott nemzetközi szervezet;

- az Egyesület valamely tagjának vagy társult tagjának kormánya, amely az Egyezmény 7. cikke rendelkezéseinek megfelelően tartott körzeti igazgatási értekezleten szavazati jog nélkül vesz részt.

408 Küldöttség: Ugyanazon ország küldötteinek és esetleg kiküldött képviselőinek, tanácsosainak, attaséinak vagy tolmácsainak összessége.

Küldöttségét minden tag és társult tag tetszés szerint állíthatja össze. Abban tehát küldötti; tanácsosi vagy attaséi minőségben helyet foglalhatnak az általa elismert magánvállalatokhoz tartozó személyek, vagy egyéb magánvállalatokhoz tartozó személyek, amelyek a távközlés területén érdekelve vannak.

409 Távközlés: Jeleknek, jelzéseknek, írásnak, képnek, hangnak vagy bármely természetű egyéb közleménynek vezetéken, rádión, optikai úton, vagy egyéb elektromágneses rendszereken való továbbítása, kisugárzása vagy vétele.

410 Távíró: Minden olyan műveletet végző távközlési rendszer, amely mindenfajta okmány, mint például Írás, nyomtatvány, álló kép tartalmának egy bizonyos távolságra történő továbbítását és reprodukálását, vagy bármely fajta tájékoztatás egy bizonyos távolságra azonos alakban történő reprodukálását biztosítja. A Rádiószabályzat céljaira a "távíró" kifejezés ellenkező fogalmazás hiányában a következőket jelenti: "írott szövegnek megfelelő kódexjelekkel történő továbbítását biztosító távközlési rendszer",

411 Távbeszélő: Beszédnek vagy bizonyos esetekben egyéb hangoknak a továbbítása céljából létesített távközlési rendszer.

412 Rádióközlés: Rádióelektromos hullámok segítségével megvalósított távközlés.

413 Rádió: Rádióelektromos hullámok felhasználásánál alkalmazott kifejezés.

414 Káros zavarás: Minden olyan adás, sugárzás vagy indukció, amely valamely rádiónavigációs vagy más biztonsági szolgálat1 működését veszélyezteti, vagy amely a Rádiószabályzatnak megfelelően működő rádiószolgálat minőségét komoly mértékben lerontja, azt ismételten zavarja vagy megszakítja.

415 Nemzetközi szolgálat: Minden fajta olyan távközlési hivatal vagy állomás közötti távközlési szolgálat, amely különböző országokban van, vagy amely különböző országokhoz tartozik.

416 Mozgószolgálat: Mozgó- és szárazföldi állomások, vagy mozgóállomások közötti rádiószolgálat.

417 Műsorszóró rádiószolgálat: Olyan rádiószolgálat, amelynek adásai arra szolgálnak, hogy azokat általában közvetlenül mindenki vehesse. Ez a szolgálat magában foglalhatja a hangok továbbítását, a televíziós továbbítást vagy másfajta sugárzásokat.

418 Nyilvános levelezés: Minden olyan távközlés, amelyet a hivataloknak és az állomásoknak, abból a tényből kifolyólag, hogy a közönség rendelkezésére állnak, továbbításra el kell fogadniok.

419 Távirat: A címzettnek való kézbesítés céljából távírón továbbítandó írásbeli közlemény. Ez a fogalom ellenkező megjelölés hiányában a rádiótáviratot is magában foglalja.

420 Állami táviratok, távbeszélő hívások és távbeszélgetések: Azok a táviratok, távbeszélő hívások vagy távbeszélgetések, amelyek az alábbi hatóságok valamelyikétől erednek:

- az államfő,

- a kormányfő és a kormány tagjai,

- valamely terület vagy tagként, esetleg társult tagként szereplő területcsoportba tartozó terület vezetője,

- az Egyesült Nemzetek vagy valamely tag, vagy társult tag gyámsága vagy megbízatása alá tartozó terület vezetője,

- a szárazföldi, tengeri vagy légi haderők főparancsnokai,

- a diplomáciai vagy konzuli képviselők,

- az Egyesült Nemzetek főtitkára, az Egyesült Nemzetek főszerveinek vezetői,

- a Hágai Nemzetközi Bíróság.

421 A fentiekben meghatározott állami táviratokra adott válaszokat ugyancsak állami táviratoknak tekintik.

422 Szolgálati táviratok: Azok a táviratok, amelyeket

a) az igazgatások,

b) az elismert magánvállalatok,

c) az igazgatások és elismert magánvállalatok,

d) az igazgatások és elismert magánvállalatok, valamint a főtitkár váltanak egymás között a nyilvános nemzetközi távközlésre vonatkozólag.

423 Magántáviratok: Azok a táviratok, amelyek se nem szolgálatiak, se nem államiak.

3. sz. Melléklet

(l. a 28. cikket!)

Választottbíróság

501 1. Az eljárást a kezdeményező fél azzal indítja meg, hogy a másik félnek választottbírósági eljárást kérő bejelentést küld.

502 2. A felek közös egyetértéssel döntik el, hogy a bíráskodást személyekre, igazgatásokra vagy kormányokra bízzák-e. Ha a választottbírósági eljárást kérő bejelentéstől számított egy hónap alatt a felek erre nézve nem tudtak megállapodni, a bíráskodást kormányokra bízzák.

503 3. Ha a bíráskodást személyekre bízzák, a választott bírák nem származhatnak a vitában érdekelt egyik fél országából sem, egyik fél országában sem lakhatnak és nem állhatnak szolgálatukban sem.

504 4. Ha a választottbíróságot kormányokra vagy a kormányok igazgatásaira bízzák, ezeket azok közül a tagok vagy társult tagok közül kell kiválasztani, amelyek a vitában nincsenek érdekelve, de elfogadták azt a megállapodást, amelynek alkalmazása a vitát kiváltotta.

505 5. A választottbírósági eljárást kérő bejelentés vételétől számított három hónap alatt mindkét érdekelt fél választottbírót jelöl ki.

506 6. Ha a vitában kettőnél több fél van érdekelve, a vitában közösen érdekelt felek mindegyik csoportja jelöl ki választottbírót az 504. és az 505. bekezdésekben megjelölt eljárásnak megfelelően.

507 7. Az így kijelölt két választottbíró megállapodik egy harmadik bíró kijelölésében, akinek, ha a két első bíró természetes személy és nem kormány vagy igazgatás, meg kell felelnie az 503. bekezdésben megszabott feltételeknek és azonfelül más nemzetiségűnek kell lennie, mint a két másik bírónak. Ha a két választottbíró a harmadikra nézve nem tud megegyezni, mindegyik bíró egy harmadik, a vitában teljesen érdektelen választottbírót javasol. Az Egyesület főtitkára ennek alapján sorshúzással jelöl ki harmadik választottbírót.

508 8. A vitában álló felek abban is megállapodhatnak, hogy a vitát egy közös megállapodással kijelölt választottbíróval döntetik el: azt is megtehetik, hogy mindegyikük kijelöl egy bírót és az Egyesület főtitkárát kérik fel arra, hogy az egyetlen bírót sorshúzással jelölje ki.

509 9. A választottbíró vagy bírák szabadon döntenek a követendő eljárásról.

510 10. Az egyetlen választottbíró határozata végérvényes és kötelező a vitában érdekelt felekre. Ha a bíráskodást több bíróra bízzák, a bírák szavazatának többségével hozott határozat végérvényes és kötelező a vitában érdekelt felekre.

511 11. Mindegyik fél maga viseli azokat a költségeket, amelyeket a vizsgálattal és a választottbírósági eljárás megindításával kapcsolatban okozott. A választottbírósági eljárásnak nem a felek által okozott költségei a vitában érdekelt felek között egyenlő arányban oszlanak meg.

512 12. Az Egyesület rendelkezésre bocsátja a vitás ügyre vonatkozó mindazokat az adatokat, amelyekre a bírónak vagy bíráknak szükségük lehet.

4. sz. Melléklet

A NEMZETKÖZI TÁVKÖZLÉSI EGYEZMÉNYHEZ CSATOLT ÁLTALÁNOS SZABÁLYZAT

1. RÉSZ

AZ ÉRTEKEZLETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Fejezet

Meghívás és részvétel a meghatalmazottak értekezletein olyankor, amikor van meghívó kormány

601 1. A meghívó kormány az Igazgatási Tanáccsal egyetértésben meghatározza az értekezlet végleges időpontját és pontos helyét.

602. 2. (1) Egy évvel a fenti időpont előtt a meghívó kormány meghívót küld az Egyesület valamennyi tagországa kormányának és az Egyesület minden társult tagjának.

603 (2) E meghívókat közvetlenül vagy pedig a főtitkár, illetőleg egy másik kormány közvetítésével lehet eljuttatni.

604 3. A főtitkár az Egyezmény 29. cikkének rendelkezései szerint meghívót küld az Egyesült Nemzeteknek.

605 4. A meghívó kormány az Igazgatási Tanáccsal egyetértésben, vagy ennek javaslatára meghívhatja az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeit, valamint a Nemzetközi Atomenergia Irodát, hogy az értekezleten tanácskozási joggal való részvételre megfigyelőket küldjenek ki, a kölcsönösség alapján.

606 5. A tagok és a társult tagok válaszának legalább egy hónappal az értekezlet megnyitása előtt kell a meghívó kormányhoz megérkeznie; annak tartalmaznia kell, amennyire csak lehetséges, a küldöttség összetételére vonatkozó valamennyi adatot.

607 6. Az Egyesület minden állandó szervének joga van ahhoz, hogy az értekezleten tanácskozási joggal képviseltesse magát abban az esetben, ha az értekezlet a szerv feladatkörébe tartozó ügyeket tárgyal. Szükség esetében az értekezlet meghívhat olyan szervet is, amely nem tartotta volna szükségesnek, hogy azon képviseltesse magát.

608 7. A meghatalmazottak értekezletein részt vehetnek:

a) az Egyezmény 2. sz. mellékletének 403. bekezdésében meghatározott küldöttségek;

b) az Egyesült Nemzetek megfigyelői;

c) a szakosított intézmények és a Nemzetközi Atomenergia Iroda megfigyelői, a 605. bekezdésnek megfelelően,

2. Fejezet

Meghívás és részvétel az igazgatási értekezleteken olyankor, amikor van meghívó kormány

611 1. (1) A 601-606. bekezdések rendelkezéseit az igazgatási értekezletekre is alkalmazzák.

612 (2) Mindazonáltal, ha szükséges, a meghívók elküldésének határidejét hat hónapra lehet csökkenteni.

613 (3) Az Egyesület tagjai és társult tagjai a hozzájuk intézett meghívásokat közölhetik az általuk elismert magánvállalatokkal.

614 2. (1) A meghívó kormány, az Igazgatási Tanáccsal egyetértésben vagy ennek javaslatára, bejelentést intézhet azokhoz a nemzetközi szervezetekhez, amelyeknek érdekükben áll az értekezleten tanácskozási joggal való részvételre megfigyelőket küldeni.

615 (2) Az érdekelt nemzetközi szervezetek az értekezlet megtartására vonatkozó bejelentés keltétől számított két hónapon belül részvételi kérelmet intéznek a meghívó kormányhoz.

616 (3) A meghívó kormány összegyűjti a kérelmeket és a részvételre vonatkozó döntést maga az értekezlet hozza.

617 3. Az igazgatási értekezleteken részt vehetnek:

a) az Egyezmény 2. sz. mellékletének 408. bekezdésében meghatározott küldöttségek;

b) az Egyesült Nemzetek megfigyelői;

c) a szakosított intézmények és a Nemzetközi Atomenergia Iroda megfigyelői, a 605. bekezdésnek megfelelően;

d) az elfogadott nemzetközi szervezetek megfigyelői a 614-616. bekezdések rendelkezéseinek megfelelően;

e) azoknak az elismert magánvállalatoknak a képviselői, amelyeket az a tagország hatalmazott fel megfelelően, amellyel szemben függőségi viszonyban vannak;

f) az Egyesület állandó szervei a 607. bekezdésben előírt feltételekkel.

3. Fejezet

Különleges rendelkezések azokra az értekezletekre amelyek meghívó kormány nélkül ülnek össze

623 Amikor valamely értekezletnek meghívó kormány közreműködése nélkül kell összeülnie, az 1. és a 2. sz. fejezet rendelkezéseit alkalmazzák. A főtitkár, a Svájci Szövetség kormányával történt megállapodás után, megteszi a szükséges intézkedéseket az értekezletnek az Egyesület székhelyére történő összehívása és annak megrendezése iránt

4. Fejezet

A javaslatok értekezletekre történő benyújtásának határideje és módozatai

624 1. Közvetlenül a meghívók szétküldése után a főtitkár felkéri a tagokat és társult tagokat arra, hogy négy hónapon belül küldjék el az értekezlet munkájával kapcsolatos javaslataikat.

625 2. Minden olyan javaslatnak, amelynek az elfogadása az Egyezmény vagy a Szabályzatok szövegének felülvizsgálatát vonja maga után, tartalmaznia kell a hivatkozásokat azoknak a szövegrészeknek a számaira, amelyek ezt a felülvizsgálatot szükségessé teszik. A javaslat indokait minden egyes esetben a lehető legrövidebben kell megjelölni.

626 3. A főtitkár a javaslatokat beérkezésük sorrendjében megküldi valamennyi tagnak és társult tagnak.

627 4. A főtitkár az igazgatásoktól és a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűléseitől beérkezett javaslatokat összefoglalja, egyezteti és azokat a tagoknak és a társult tagoknak legalább három hónappal az értekezlet megnyitása előtt megküldi. Sem a főtitkárságnak, sem a szaktitkárságoknak nincs joguk javaslatok benyújtására.

5. Fejezet

Az értekezleteken résztvevő küldöttségek meghatalmazása

628 1. Az Egyesület valamely tagjának vagy társult tagjának egy értekezletre kiküldött küldöttségét a 629-636. bekezdések rendelkezései szerint kellően fel kell hatalmazni.

629 2. (1) A meghatalmazotti értekezletre kiküldött küldöttségeket az államfő, vagy a kormányfő, vagy pedig a külügyminiszter által aláírt okmánnyal hatalmazzák meg.

630 (2) Az igazgatási értekezletekre a küldöttségeket az államfő, vagy a kormányfő, vagy a külügyminiszter, vagy pedig az értekezleten tárgyalt kérdésekre nézve illetékes miniszter által aláírt okmánnyal hatalmazzák meg.

631 (3) A 629. vagy a 630. bekezdésben megjelölt hatóságok egyikétől származó és a Záróokiratok aláírása előtt kézhez vett megerősítés fenntartásával, valamely küldöttséget ideiglenesen országának az értekezlet színhelyéül szolgáló ország kormánya mellett működő diplomáciai missziója vezetője, vagy ha ez az ország az Egyesület székhelye, országának az Egyesült Nemzetek Európai Hivatala mellett működő állandó küldöttségének vezetője is meghatalmazhat.

632 (4) Valamely gyámság alatt álló olyan területet képviselő küldöttséget, amelynek nevében, a 21. cikknek megfelelően, az Egyesült Nemzetek csatlakozott az Egyezményhez, az Egyesült Nemzetek főtitkára által aláírt okmánnyal kell meghatalmazni.

633 8. A meghatalmazásokat elfogadják, ha azokat a 629-632. bekezdésekben felsorolt hatóságok egyike írta alá és ha megfelelnek a következő kritériumok egyikének:

634 - teljhatalommal ruházza fel a küldöttséget,

635 - feljogosítja a küldöttséget kormányának korlátlan képviseletére,

636 - megadja a jogot a küldöttségnek vagy a küldöttség egyes tagjainak arra, hogy aláírják a záróokiratokat,

637 4. (1) Az a küldöttség, amelynek meghatalmazását a közgyűlés szabályszerűnek ismerte el, jogosult az érdekelt tagország szavazati jogának gyakorlására és a Záróokiratok aláírására.

638 (2) Az a küldöttség, amelynek meghatalmazását a közgyűlés szabályszerűen nem ismerte el, mindaddig, nem jogosult a szavazati jog gyakorlására, amíg ezt a helyzetet nem rendezték.

639 5. A meghatalmazásokat mielőbb be kell nyújtani az értekezlet titkárságánál. Külön bizottságot bíznak meg azzal, hogy felülvizsgálja azokat; a bizottság megállapításairól jelentést nyújt be a közgyűlésnek az általa megállapított határidőn belül. A közgyűlésnek erre vonatkozó döntéséig az Egyesület valamely tagjának küldöttsége jogosult a munkában való részvételre és az érdekelt tag szavazati jogának gyakorlására.

640 6. Általános szabályként az Egyesület tagjainak arra kell törekedniük, hogy az Egyesület értekezletein saját küldöttségükkel vegyenek részt. Ha azonban valamely tag kivételes okokból nem tud saját küldöttséget küldeni, az Egyesület egy másik tagjának küldöttségét felhatalmazhatja arra, hogy nevében szavazzon és aláírjon. E meghatalmazás-átruházást az esettől függően a 629. vagy a 630. bekezdésben felsorolt hatóságok egyike által aláírt okmányba kell foglalni.

641 7. Bármely szavazati joggal rendelkező küldöttség megbízást adhat egy másik szavazati joggal rendelkező küldöttségnek arra,hogy e jogot egy vagy több olyan ülésen gyakorolja, amelyen maga nem tud részt venni. Ilyen esetben az értekezlet elnökét erről kellő időben írásban értesítenie kell.

642 8. A 640. és a 641. bekezdésben említett esetek egyikében a küldöttségeknek megbízás alapján csak egy szavazat leadásához van joguk.

643 9. A távirati úton eszközölt meghatalmazásokat és megbízásokat nem fogadják el. Ezzel szemben elfogadják azokat a táviratokat amelyeket az elnök vagy az értekezlet titkársága által valamely meghatalmazással kapcsolatban feltett kérdésre válaszul küldenek.

6. Fejezet

Az Egyesület tagjainak és társult tagjainak kérésére vagy az Igazgatási Tanács javaslatára tartandó igazgatási világértekezletek összehívásánál követendő eljárás

644 1. Az Egyesületnek azok a tagjai és társult tagjai, amelyek igazgatási világértekezlet összehívását kívánják, erről értesítik a főtitkárt, megjelölve az értekezlet részére javasolt napirendet, a helyet és az időpontot:

645 2. A főtitkár az Egyesület tagjai és társult tagjai legalább egynegyed részének egybehangzó kérelme után az erről szóló közleményt táviratban küldi meg valamennyi tagnak és társult tagnak, arra kérve a tagokat, hogy hat hét alatt közöljék vele, vajon elfogadják-e vagy nem az előadott javaslatot.

646 3. Ha a tagoknak a 76. bekezdés rendelkezései szerint megállapított többsége a javaslat teljes egészének elfogadása mellett nyilatkozik, azaz magáévá teszi a javasolt összejövetel napirendjét, helyét és időpontját, a főtitkár erről az Egyesület valamennyi tagját és társult tagját körözvénytáviratban értesíti.

647 4. (1) Ha az elfogadott javaslat arra irányul, hogy az értekezletet ne az Egyesület székhelyén, hanem másutt tartsák meg, a főtitkár kérdést intéz az érdekelt ország kormányához, hogy a meghívó kormány szerepét vállalja-e.

648 (2) Igenlő esetben a főtitkár ezzel a kormánnyal egyetértésben teszi meg a szükséges intézkedéseket az értekezlet összehívására.

649 (3) Nemleges esetben a főtitkár felhívja az értekezlet összehívását kérő tagokat és társult tagokat, hogy az értekezlet helyére vonatkozólag új javaslatokat terjesszenek elő.

650 5. Ha az elfogadott javaslat arra irányul, hogy az értekezlet az Egyesület székhelyén üljön össze, a 3. fejezet rendelkezéseit alkalmazzák.

651 6. (1) Ha a javaslat teljes egészét (napirend, hely és időpont) a tagoknak a 76. bekezdés rendelkezései szerint megállapított többsége nem fogadta el, a főtitkár a beérkezett válaszokat közli az Egyesület tagjaival és társult tagjaival, felkérve a tagokat arra, hogy a vitatott pontra vagy pontokra vonatkozólag hat hét alatt véglegesen nyilatkozzanak.

652 (2) Ezeket a pontokat akkor tekintik elfogadottaknak, ha azokat a tagoknak a 76. bekezdés rendelkezései szerint megállapított többsége jóváhagyta.

653 7. A fentiekben megjelölt eljárást alkalmazzák akkor is, ha az igazgatási világértekezlet összehívására vonatkozó javaslatot az Igazgatási Tanács terjeszti elő.

7. Fejezet

Az Egyesület tagjainak és társult tagjainak kérelmére, vagy az Igazgatási Tanács javaslatára tartandó igazgatási körzeti értekezletek összehívásánál követendő eljárás

654 Körzeti igazgatási értekezletek esetében a 6. fejezetben előírt eljárást csak az érdekelt körzet tagjaira és társult tagjaira alkalmazzák. Ha az értekezletet a körzet tagjainak és társult tagjainak kezdeményezésére kell összehívni, ahhoz elegendő, ha a főtitkár a körzet tagjainak és társult tagjainak negyedrészétől kap erre vonatkozó egybehangzó kérelmet.

8. Fejezet

Valamennyi értekezletre közös rendelkezések. Az értekezlet idejének és helyének megváltoztatása

655 1. Ugyancsak a 6. és 7. fejezet rendelkezéseit alkalmazzák akkor, amikor az Egyesület tagjainak és társult tagjainak kérelmére vagy az Igazgatási Tanács javaslatára valamely értekezlet helyének és időpontjának, vagy ezek egyikének megváltoztatásáról van szó. Az ilyen változtatások azonban csak akkor hajthatók végre, ha az érdekelt tagoknak a 76. bekezdés rendelkezései szerint meghatározott többsége azok elfogadása mellett nyilatkozott.

656 2. Azoknak a tagoknak és társult tagoknak, amelyek valamely értekezlet időpontjának vagy helyének megváltoztatását javasolják, el kell nyerniök a megkívánt számú többi tag vagy társult tag támogatását.

657 3. Adott esetben a főtitkár a 645. bekezdésben előírt közleményben ismerteti az értekezlet helyének vagy időpontjának megváltoztatásából eredő valószínű pénzügyi következményeket, például ha már költségek merültek fel az értekezletnek az eredetileg kijelölt helyen történő előkészítésével kapcsolatban.

9. Fejezet

Az értekezletek belső szabályzata

1. Cikk

Ültetési rend

658 Az értekezlet ülésein a küldöttségeket a képviselt országok francia elnevezésének megfelelő betűrendben helyezik el.

2. Cikk

Az értekezlet megnyitása

659 1. (1) Az értekezlet megnyitó ülését a kül-döttségvezelők összejövetele előzi meg, amelyen kidolgozzák az első teljes ülés napirendjét.

660 (2) A küldöttségvezetők összejövetelének elnökét a 661. és a 662. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően jelölik ki.

661 2. (1) Az értekezletet a meghívó kormány által kijelölt személyiség nyitja meg.

662 (2) Ha nincs meghívó kormány, az értekezletet a legidősebb küldöttségvezető nyitja meg.

663 3. (1) Az első teljes ülésen megválasztják az elnököt, aki általában a meghívó kormány által kijelölt személyiség.

664 (2) Ha nincs meghívó kormány, az elnököt a 659. bekezdésben említett összejövetelen a küldöttségek vezetői által tett javaslatok figyelembevételével jelölik ki.

665 4. Ugyancsak az első teljes ülésen

a) választják meg az értekezlet alelnökeit;

666 b) alakítják meg az értekezlet bizottságait és választják meg azok elnökeit és alelnökeit;

667 c) alakítják meg az értekezlet titkárságát, amelyet az Egyesület Főtitkárságának és esetleg a meghívó kormány igazgatásának személyzetéből állítanak össze.

3. Cikk

Az értekezlet elnökének előjogai

668 1. Az ebben a Szabályzatban ráruházott összes előjogok gyakorlásán kívül az elnök megnyitja és bezárja a közgyűlés üléseit, irányítja vitáit, ügyel a belső szabályok betartására, megadja a szót, a kérdéseket szavazásra bocsátja és kihirdeti az elfogadott határozatokat.

669 2. Az elnök általánosságban irányítja az értekezlet munkáját és a közgyűlés ülései alatt ügyel a rend fenntartására. Dönt a napirendi indítványok és a napirendi pontok felett és joga van ahhoz is, hogy a vita elhalasztását vagy bezárását, az ülés bezárását vagy felfüggesztését javasolja. Ha szükségesnek tartja, határozhat egy közgyűlés összehívásának elhalasztásáról is.

670 3. Megvédi valamennyi küldöttségnek azt a jogát, hogy a tárgyalás alatt álló kérdésről szabadon és korlátozás nélkül fejthesse ki véleményét.

671 4. Ügyel arra, hogy a vita a tárgyalás alatt álló kérdésre korlátozódjék és félbeszakíthat minden szónokot, aki a tárgyalt kérdéstől eltér, hogy emlékeztesse őt annak szükségességére, hogy a kérdésnél maradjon.

4. Cikk

Bizottságok létesítése

672 1. A közgyűlés az értekezleten tárgyalandó kérdések megvizsgálására bizottságokat alakíthat. E bizottságok albizottságokat alakíthatnak. A bizottságok és albizottságok munkacsoportokat is létesíthetnek.

673 2. Albizottságokat és munkacsoportokat csak akkor létesítnek, ha ez feltétlenül szükséges.

5. Cikk

Költségvetési ellenőrző bizottság

674 1. Minden értekezlet vagy összejövetel megnyitásakor a közgyűlés költségvetési ellenőrző bizottságot nevez ki, amelynek az a feladata, hogy megállapítsa, milyen szervezet és milyen cselekvési lehetőségek állnak a küldöttségek rendelkezésére, és hogy megvizsgálja és jóváhagyja az értekezlet, vagy az összejövetel egész tartama alatt felmerülő költségek elszámolásait. Ez a bizottság a küldöttségek azon tagjain kívül, aki abban részt kívánnak venni, a Főtitkárság egy képviselőjéből, és ha van meghívó kormány, ez utóbbi képviselőjéből áll.

675 2. Mielőtt az Igazgatási Tanács által az értekezlet vagy összejövetel céljaira megállapított költségvetési hitel kimerülne, a költségvetési ellenőrző bizottság, az értekezlet vagy az összejövetel titkárságával együttműködve, bemutatja a közgyűlésnek a kiadások ideiglenes összeállítását. A közgyűlés ennek figyelembevételével dönti el, hogy az elért eredmény indokolttá teszi-e az értekezlet vagy az összejövetel meghosszabbítását azon az időponton túl, amikor a jóváhagyott költségvetési hitel ki fog merülni.

676 3. Minden értekezlet vagy összejövetel végén a költségvetési ellenőrző bizottság jelentést terjeszt a közgyűlés elé, amely a lehető legpontosabban tünteti fel az értekezlet vagy az összejövetel kiadásainak becslés szerinti összegét.

677 4. Ezt a jelentést megvizsgálás és jóváhagyás után a közgyűlés saját észrevételeivel együtt a főtitkárhoz továbbítja, hogy az ezt az Igazgatási Tanács legközelebbi évi ülésszakán terjessze elő.

6. Cikk

A bizottságok összetétele

678 1. A meghatalmazottak értekezletein.

A bizottságokat azoknak a tagoknak és társult tagoknak a küldötteiből, valamint a 609. és 610. bekezdésben említett azokból a megfigyelőkből állítják össze, akik ezt kérték, vagy akiket a közgyűlés kijelölt.

679 2. Az igazgatási értekezleteken:

A bizottságokat azoknak a tagoknak és társult tagoknak a küldötteiből és a 618-621, bekezdésekben említett azokból a megfigyelőkből és képviselőkből állítják össze, akik ezt kérték, vagy akiket a közgyűlés kijelölt

7. Cikk

Az albizottságok elnökei és alelnökei

680 Minden bizottság elnöke javaslatot tesz saját bizottságának az ez utóbbi által létesít tett albizottságok elnökeinek és alelnökeinek megválasztására.

8. Cikk

Meghívás az ülésekre

681 A közgyűlések, a bizottságok és az albizottságok, valamint a munkacsoportok üléseit az értekezlet helyén kellő időben előre kihirdetik.

9. Cikk

Az értekezlet megnyitása előtt benyújtott javaslatok

682 Az értekezlet megnyitása előtt benyújtott javaslatokat a közgyűlés az e fejezet 4. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően létesített illetékes bizottságok között osztja szét. A közgyűlés azonban bármely javaslatot közvetlenül is megtárgyalhat

10. Cikk

Az értekezlet alatt benyújtott javaslatok és módosító indítványok

683 1. Az értekezlet megnyitása után benyújtott javaslatokat és módosító indítványokat az értekezlet okirataként történő közzététel és szétosztás végett, az eset szerint, az értekezlet elnökének, az illetékes bizottság elnökének, vagy pedig az értekezlet titkárságának adják át.

684 2. Egyetlen javaslatot vagy írásban tett módosító indítványt sem lehet benyújtani anélkül, hogy azt az érdekelt küldöttség vezetője, vagy helyettese alá ne írta volna.

685 3. Valamely értekezlet vagy bizottság elnöke bármikor előterjeszthet olyan javaslatokat, amelyek a vita meggyorsítására alkalmasak.

686 4. Minden javaslatnak vagy módosító indítványnak konkrétan és pontosan tartalmaznia kell a megvizsgálandó szöveget.

687 5. (1) Az értekezlet elnöke vagy az illetékes bizottság elnöke dönti el minden egyes esetben, hogy az ülés folyamán benyújtott-javaslat vagy módosító indítvány szóbeli bejelentés tárgyát képezheti-e, vagy pedig azt a 683. bekezdésben említett feltételek szerinti közzététel és szétosztás végett írásban kell-e átadni.

688 (2) Minden olyan fontos javaslat szövegét, amelyet szavazásra kell bocsátani, általában az értekezlet munkanyelvein kellő időben kell szétosztani ahhoz, hogy annak tanulmányozása a vita megkezdése előtt lehetővé váljék.

689 (3) Ezen kívül az értekezlet elnöke, aki a 683. bekezdésben említett javaslatokat vagy módosító indítványokat kézhez kapja, azokat, az eset szerint, az illetékes bizottsághoz vagy a közgyűléshez irányítja.

690 6. Minden arra jogosított személy a közgyűlésen felolvashatja a vagy kérheti, hogy felolvassanak minden, általa az értekezlet folyamán benyújtott javaslatot vagy módosító indítványt és kifejtheti annak indokait.

11. Cikk

A javaslat vagy módosító indítvány megvizsgálásához és megszavazásához kívánt feltételek

691 1. Az értekezlet megnyitása előtt, vagy valamely küldöttség által magán az értekezleten benyújtott egyetlen javaslat vagy módosító indítvány sem bocsátható tárgyalásra, ha azt megvizsgálásakor legalább még egy másik küldöttség nem támogatja.

692 2. Minden szabályszerűen támogatott javaslatot vagy módosító indítványt vita után szavazásra kell bocsátani.

12. Cikk

Figyelmen kívül hagyott vagy elhalasztott javaslatok vagy módosító indítványok

693 Ha egy javaslatot vagy módosító indítványt figyelmen kívül hagytak, vagy ha megvizsgálását elhalasztották, a benyújtó küldöttségnek kell ügyelnie arra, hogy a javaslatról vagy módosító indítványról a későbbiek folyamán ne feledkezzenek meg.

13. Cikk

A viták levezetése a közgyűlésen

694 1. Határozatképesség

Ahhoz, hogy a közgyűlés folyamán valamely szavazás érvényes legyen, az értekezleten igazoltan résztvevő és szavazati joggal bíró küldöttségek legalább felének jelen, vagy képviselve kell lennie.

695 2. Vitarend

(1) Azok a személyek, akik fel kívánnak szólalni, azt csak az elnök hozzájárulásának elnyerése után tehetik. A felszólalást általános szabály szerint annak megjelölésével kezdik, hogy milyen minőségben szólnak.

696 (2) Minden személynek, akinek a szót megadták lassan és érthetően, a szavakat jól elkülönítve, megfelelő beszédszünettel kell beszélnie, hogy gondolatait mindenki jól megérthesse.

697 3. Napirendi indítványok és napirendi pontok

(1) A vita folyamán bármely küldöttség, akkor, amikor azt alkalmasnak tartja, benyújthat olyan napirendi indítványt, vagy felvethet minden olyan napirendi pontot, amelyek felett az elnöknek e Szabályzat szerint azonnal határoznia kell. Az elnök határozatát minden küldöttség megfellebbezheti, a határozat azonban teljes egészében érvényben marad, ha azzal a jelenlevő és szavazó küldöttségek többsége szembe nem helyezkedik.

698 (2) Az a küldöttség, amely napirendi indítványt tesz, hozzászólásában a vita alatt álló kérdés lényegét nem érintheti.

699 4. A napirendi indítványok és pontok elsőbbségi rendje

A 697. és a 698. bekezdésben említett napirendi pontok és indítványok elsőbbségi rendje a következő:

a) az e Szabályzat alkalmazására vonatkozó minden napirendi pont,

700 b) az ülés felfüggesztése,

701 c) az ülés bezárása,

702 d) a vita alatt álló kérdés tárgyalásának elhalasztása.

703 e) a vita alatt álló kérdés tárgyalásának berekesztése,

704 f) minden egyéb benyújtható napirendi indítvány vagy pont, amelynek viszonylagos elsőbbségét az elnök határozza meg.

705 5. Az ülés felfüggesztésére vagy bezárására vonatkozó indítvány

Valamely kérdés tárgyalása alatt bármely küldöttség javasolhatja az ülés felfüggesztését vagy berekesztését, megjelölve javaslatának indokait. Ha e javaslatot támogatják, a szót két olyan szónoknak adják meg, akik a vita bezárása ellen és csak e tárgyban szólalnak fel, azután az indítványt szavazásra bocsátják.

706 6. A vita elnapolására vonatkozó indítvány.

Minden kérdés tárgyalása alatt javasolhatja valamely küldöttség a vitának meghatározott időre történő elnapolását. Ha ezt az indítványt vita követi, abban az indítvány, beterjesztőjén kívül csak három szónok vehet részt, az egyik az indítvány mellett, a másik kettő pedig ellene.

707 7. A vita bezárására vonatkozó indítvány

Valamely küldöttség bármikor javasolhatja, hogy a tárgyalás alatt álló kérdés feletti vitát zárják be. Ebben az esetben a szót csak a vita bezárását ellenző két szónoknak adják meg, azután az indítványt szavazásra bocsátják.

703 8. A hozzászólások korlátozása

(1) A közgyűlés esetleg korlátozhatja egy és ugyanazon küldöttség meghatározott tárgyhoz való hozzászólásainak időtartamát és számát.

709 (2) Az eljárási kérdéseknél azonban az elnök minden egyes hozzászólás időtartamát legfeljebb öt percre korlátozza.

710 (3) Ha valamely szónok túllépi a részéra engedélyezett időt, az elnök erre a közgyűlés figyelmét felhívja és felkéri a szónokot, hogy beszédét rövid idő alatt fejezze be,

711 9. A szónokok jegyzékének lezárása

(1) A vita folyamán az elnök felolvashatja a feliratkozott szónokok jegyzékét, azután hozzáteszi azoknak a küldöttségeknek a nevét, amelyek szókérésre vonatkozó óhajukat nyilvánítják és a közgyűlés hozzájárulásával a jegyzéket lezártnak jelentheti ki. Az elnök azonban, ha helyénvalónak tartja, kivételesen a jegyzék lezárása után is engedélyezheti a válaszadást minden korábbi felszólalásra.

712 (2) Ha a szónokok jegyzékén több szónok már nincs, az elnök a vitát berekesztettnek jelenti ki.

713 10. Illetékességi kérdés

Azokat az illetékességi kérdéseket, amelyek felmerülhetnek, még azelőtt kell rendezni, mielőtt a tárgyalás alatt álló kérdés lényegére vonatkozó szavazásra kerülne sor.

714 11. Valamely indítvány visszavonása és újbóli benyújtása

Valamely indítvány benyújtója azt, mielőtt szavazásra bocsátanak, visszavonhatja. Minden módosított vagy nem módosított indítványt, amelyet ily módon visszavontak, újból be lehet nyújtani, vagy fel lehet vetni, akár a módosítást javasoló küldöttség, akár bármely más küldöttség útján.

14. Cikk

Szavazati jog

725 1. Az Egyesület valamely tagja által az értekezlet munkájában való részvételre szabályszerűen meghatalmazott küldöttségnek, az Egyezmény 2. cikkének megfelelően, az értekezlet valamennyi ülésén egy szavazatra van joga

716 2. Az Egyesület valamely tagjának küldöttsége szavazati jogát az Általános Szabályzat 5. fejezetében meghatározott feltételekkel gyakorolja.

15. Cikk

Szavazás

717 1. A többség meghatározása

(1) A többség a jelenlevő és szavazó küldöttségek felénél több küldöttségből áll.

718 (2) A többség megállapításához szükséges szavazatok megszámlálásánál a szavazástól való tartózkodásokat nem veszik figyelembe.

719 (3) Egyenlő számú szavazatok esetében a javaslatot vagy módosító indítványt elvetettnek tekintik

720 (4) E Szabályzat szempontjából "jelenlevő és szavazó küldöttségnek" tekintenek minden olyan küldöttséget, amely valamely javaslat mellett vagy ellen foglal állást.

721 2. A szavazástól való távolmaradás Azokat a jelenlevő küldöttségeket, amelyek egy bizonyos szavazásban nem vesznek részt, vagy amelyek határozottan kijelentik, hogy abban nem akarnak részt venni, a határozatképességnek a 694. bekezdés értelmében történő megállapítása szempontjából nem tekintik távollevőknek, a 723. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából pedig a szavazástól tartózkodóknak sem.

722 3. Különleges többség

Az egyesületi tagok felvételéhez szükséges többséget az Egyezmény 1. cikke határozza meg.

723 4. Ötven százaléknál több szavazástól való tartózkodás

Ha a szavazástól tartózkodók száma meghaladja a leadott (igenlő, nemleges, tartózkodó) szavazatok számának felét, a tárgyalás alatt álló kérdés vizsgálatát egy későbbi ülésre halasztják, amelynek folyamán a szavazástól való tartózkodásokat már nem veszik figyelembe.

724. 5. Szavazási eljárások

(1) A 727. bekezdésben említett eset kivételével a szavazás módja a következő: a) általános szabály szerint kézfelemeléssel;

725 b) név szerinti szavazással, ha az előbbi eljárás szerint lebonyolított szavazás eredményeként kétségtelen többség nem alakul ki, vagy ha legalább két küldöttség azt kéri.

727 (2) A név szerinti szavazást a képviselt tagok nevének francia betűrendjében ejtik meg.

727 6. Titkos szavazás

Titkos szavazást akkor tartanak, ha legalább öt jelenlevő és szavazásra jogosult küldöttség ezt kéri. Ebben az esetben a titkárság haladéktalanul megteszi a szavazás titkosságának biztosításához szükséges intézkedéseket.

728 7. A szavazás félbeszakításának tilalma

Ha a szavazás megkezdődött, azt egy küldöttség sem szakíthatja félbe, kivéve, ha a szavazás lebonyolításának módjára vonatkozó napirendi pontról van szó.

729 8. Szavazással kapcsolatos magyarázatok

Az elnök megadja a szót azoknak a küldöttségeknek, amelyek a szavazást követően szavazatukhoz magyarázatot kívánnak fűzni.

730 9. Valamely javaslat részletekben való megszavazása

(1) Ha valamely javaslat szerzője kívánja, vagy ha a közgyűlés szükségesnek tartja, vagy pedig, ha az elnök a szerző jóváhagyásával javasolja, a javaslatot részekre lehet bontani és az egyes részeket külön-külön lehet szavazásra bocsátani. A javaslat már elfogadott részeit azután, mint egy teljes egészet, ismét szavazásra bocsátják.

731 (2) Ha a javaslat minden részét elvetették, magát a javaslatot is elvetettnek tekintik,

732 10. Ugyanarra a kérdésre vonatkozó javaslatok szavazási sorrendje

(1) Ha ugyanarra a kérdésre vonatkozóan több javaslat is van, ezeket benyújtásuk sorrendjében bocsátják szavazásra, feltéve, hogy a közgyűlés máiként nem határoz.

733 (2) Minden egyes szavazás után a közgyűlés dönti el, hogy a következő javaslatot szavazásra kell-e bocsátani vagy sem.

734 11. Módosító indítványok

(1) Módosító indítványnak tekintenek minden olyan módosító javaslatot, amely kizárólag az eredeti javaslat valamely részének törlésére, kiegészítésére vagy e javaslat egy részének felülvizsgálására irányul.

735 (2) A valamely javaslathoz tett és a javaslatot benyújtó küldöttség által elfogadott módosítást azonnal beiktatják a javaslat eredeti szövegébe.

736 (3) Egyetlen módosító javaslatot sem tekintenek módosító indítványnak, ha a közgyűlés úgy véli, hogy az az eredeti javaslattal nem egyeztethető össze.

737 12. Szavazás a módosító indítványok felett (1) Ha valamely javaslathoz módosító indítványt tesznek, elsősorban a módosító indítvány felett szavaznak.

738 (2) Ha valamely javaslathoz több módosító indítványt nyújtanak be, elsősorban a felett a módosító indítvány felett szavaznak, amely a legjobban eltér az eredeti szövegtől, azután a többi indítvány közül a felett, amely még mindig a legjobban eltér az eredeti szövegtől és így tovább, mindaddig, amíg valamennyi módosító indítványt meg nem vizsgáltak.

739 (3) Ha egy vagy több módosító indítványt elfogadtak, ezután magát az így módosított javaslatot is szavazásra bocsátják.

740 (4) Ha egyetlen egy módosító indítványt sem fogadtak el, a szavazás az eredeti javaslat felett történik.

16. Cikk

Bizottságok és albizottságok. A viták levezetése és szavazási eljárás

741 1. A bizottságok és albizottságok elnökeinek a 3. cikk által az értekezlet elnökére ruházott jogkörhöz hasonló jogkörük van.

742 2. A közgyűlés vitájának levezetésére vonatkozó, 13. cikkben előírt rendelkezéseket a határozatképesség kérdésének kivételével, a bizottságok vagy albizottságok vitájára is alkalmazzák.

743 3. A 15. cikkben előírt rendelkezéseket, a 722. bekezdésben említett eset kivételével,a bizottságok vagy albizottságok szavazzák is alkalmazzák.

17. Cikk

Fenntartások

744 1. Általános szabály, hogy azoknak a küldöttségeknek, amelyek nem tudják összeegyeztetni véleményüket a többi küldöttségével, arra kell törekedniök, hogy a lehetőséghez képest a többség véleményéhes csatlakozzanak.

745 2. Mindazonáltal, ha valamely küldöttség úgy véli, hogy egy bizonyos határozat oly természetű, hogy kormányát az Egyezmény megerősítésében, vagy a Szabályzatok felülvizsgálásának jóváhagyásában akadályozhatja, a szóban levő határozat tekintetében ideiglenes vagy végleges fenntartással élhet.

18. Cikk

A közgyűlések jegyzőkönyvei

746 1. A közgyűlés jegyzőkönyveit az értekezlet titkársága készíti el, amely igyekszik a küldöttségek között való szétosztásukat a lehető legkorábban, az előtt az időpont előtt biztosítani, amikor ezeket a jegyzőkönyveket felülvizsgálják.

747 2. Ha a jegyzőkönyveket szétosztották, az. érdekelt küldöttségek az értekezlet titkárságánál írásban és a lehető legrövidebb idő alatt benyújthatják az indokoltnak tartott helyesbítéseket, ami azonban nem akadályozza meg őket abban, hogy módosításokat nyújtsanak be élőszóval azon az értekezleten, amelynek során a jegyzőkönyveket jóváhagyják.

748 3. (1) Általános szabály szerint a jegyzőkönyvek, csak a javaslatokat és az ezekkel kapcsolatos határozatokat tartalmazzák, azokkal az érvekkel együtt, amelyekre támaszkodnak, még pedig a lehető legtömörebb fogalmazásban.

749 (2) Mindazonáltal minden küldöttségnek joga van ahhoz, hogy az általa a vita folyamán tett valamennyi nyilatkozatnak kivonatos vagy teljes felvételét kérje. Ebben az esetben, általános szabály szerint, kötelezve van arra, hogy ezt felszólalása kezdetén, az előadók feladatának megkönnyítése céljából, jelezze. Köteles ezenkívül a szöveget az ülés befejezését követő két óra alatt az értekezlet titkárságához eljuttatni.

750 4. A nyilatkozatok beiktatására vonatkozóan a 749. bekezdésben engedélyezett lehetőséggel azonban mindenesetre csak mértékkel kell élni.

19. Cikk

A bizottságok és albizottságok beszámolói és jelentései

751 1. (1) A bizottságok és albizottságok vitaanyagát ülésenként az értekezlet titkársága által összeállított beszámolókban foglalják össze, amelyekben a tárgyalások lényeges kérdéseinek kiemelésével az említésre méltó különböző vélemények és az egész anyagból leszűrt javaslatok és következtetések találhatók.

752 (2) Mindazonáltal valamennyi küldöttségnek ahhoz is joga van, hogy a 749. bekezdésben biztosított lehetőséggel éljen.

753 (3) A fenti bekezdésben hivatkozott lehetőséggel csak mértékkel kell élni.

754 2. A bizottságok és albizottságok részleges jelentéseket készíthetnek, ha szükségesnek tartják, és esetleg munkájuk végén zárójelentést terjeszthetnek be, amelyben tömören összefoglalják a rájuk bízott tanulmányozásból leszűrt javaslatokat és következtetéseket.

20. Cikk

A jegyzőkönyvek, beszámolók és jelentések jóváhagyása

755 1. (1) Általános szabály szerint minden közgyűlés, bizottsági vagy albizottsági ülés kezdetén az elnök felteszi a kérdést, hogy a küldöttségeknek nincs-e észrevételük a megelőző ülés jegyzőkönyvével vagy beszámolójával kapcsolatban. Ezeket jóváhagyottaknak tekintik, ha a titkársággal semmiféle helyesbítést nem közöltek, vagy ha élőszóval semmiféle ellenvetést nem tesznek.; Ellenkező esetben a jegyzőkönyvben vagy a beszámolóban a szükséges helyesbítéseket keresztül vezetik.

756 (2) Minden részleges vagy zárójelentést az érdekelt bizottságnak vagy albizottságnak jóvá kell hagynia.

757 2. (1) Az utolsó közgyűlés jegyzőkönyvét ennek a közgyűlésnek az elnöke vizsgálja felül és hagyja jóvá.

758 (2) Valamely bizottság vagy albizottság utolsó ülésének beszámolóját e bizottság vagy albizottság elnöke vizsgálja felül és hagyja jóvá.

21. Cikk

Szerkesztő-bizottság

759 1. Az Egyezménynek, a Szabályzatoknak és az értekezlet egyéb záróokiratainak a különböző bizottságok által az elhangzott vélemények, figyelembevételével lehetőleg végleges alakban elkészített szövegeit a szerkesztő-bizottság elé terjesztik, amelynek az a feladata, hogy a szöveg az értelem megváltoztatása nélkül tökéletesebbé tegye és a régi nem módosított szövegrészekkel összhangba hozza.

760 2. Ezeket a szövegeket a szerkesztő-bizottság a közgyűlés elé terjeszti, amely azokat jóváhagyja vagy újbóli megvizsgálás céljából az illetékes bizottságnak visszaküldi.

22. Cikk

Számozás

761 1. A felülvizsgálásra előterjesztett szövegek fejezeteinek, cikkeinek és bekezdéseinek sorszámát a közgyűlésen való első olvasásig megtartják. Az új szövegrészeket ideiglenesen az eredeti szöveg megelőző utolsó bekezdésének sorszámával látják el, hozzáillesztve az "A", "B" stb. alszámozást.

762 2. A fejezetek, cikkek és bekezdések végleges számozását az első olvasásban való elfogadás után a szerkesztő-bizottságra bízzák.

23. Cikk

Végleges jóváhagyás

763 Az Egyezmény, a Szabályzatok és az egyéb Záróokiratok szövegeit akkor tekintik véglegeseknek, ha azokat a közgyűlés második olvasásban jóváhagyta.

24. Cikk

Aláírás

764 Az értekezlet által véglegesen jóváhagyott szövegeket az Általános Szabályzat 5. fejezetében meghatározott meghatalmazással ellátott küldöttek elé terjesztik az általuk képviselt országok francia elnevezésének betűrendjében történő aláírás végett.

25. Cikk

Sajtóközlemények

765 Az értekezlet munkájára vonatkozóan hivatalos közleményeket csak az elnök vagy valamelyik alelnök engedélyével lehet a sajtónak adni,

26. Cikk

Díjmentesség

766 Az értekezlet tartama alatt a küldöttségek tagjai, az Igazgatási Tanács tagjai, az Egyesület állandó szerveinek főtisztviselői, akik az értekezleten jelen vannak és az Egyesület titkárságának az értekezletre kirendelt személyzete olyan mérvű postai, távíró- és távbeszélő-díjmentességet élveznek, amilyen mértékben az értekezlet helyéül szolgáló ország kormánya a többi kormánnyal és az érdekelt elismert magánvállalatokkal e tárgyban megállapodásra tudott jutni.

2. RÉSZ

NEMZETKÖZI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁGOK

10. Fejezet

Általános rendelkezések

767 Az Általános Szabályzat második részének rendelkezései kiegészítik az Egyezménynek a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok hatáskörére és szervezetére vonatkozó 14. cikkét.

11. Fejezet

Részvételi feltételek

768 1. (1) Az egyes Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok tagjai a következők:

a) jog szerint az Egyesület valamennyi tagjának és társult tagjának igazgatásai;

769 b) minden elismert magánvállalat, amely az őt elismerő tag vagy társult tag jóváhagyásával és az alábbi eljárás betartásával kéri, hogy valamely bizottság munkájában részt vehessen; e magánvállalat azonban csak akkor szólalhat fel az őt elismerő tag vagy társult tag nevében, ha az minden egyes esetben külön közli az érdekelt Tanácsadó Bizottsággal, hogy a magánvállalatot erre felhatalmazta.

770 (2) Az elismert magánvállalatnak valamely Tanácsadó Bizottság munkájában való részvételére irányuló első kérelmét a főtitkárhoz kell intéznie, aki azt az összes tagok és társult tagok, valamint az érdekelt Tanácsadó Bizottság igazgatójának tudomására hozza. Az elismert magánvállalat kérelmét az őt elismerő tagnak vagy társult tagnak jóvá kell hagynia.

771 2. (1) Azok a nemzetközi szervezetek, amelyek működésüket a Nemzetközi Távközlési Egyesülettel összhangban végzik és amelyek az Egyesület munkájával összefüggő tevékenységet fejtenek ki, a Tanácsadó Bizottságok munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek.

772 (2) Bármely nemzetközi szervezetnek valamely Tanácsadó Bizottság munkájában való részvételre irányuló első kérelmét a főtitkárhoz kell intéznie, aki azt távirati úton az összes tagok és társult tagok tudomására hozza és felhívja a tagokat, hogy a kérelem elfogadására nézve nyilatkozzanak; A kérelmet elfogadottnak tekintik, ha a tagok egy hónap alatt beérkezett válaszainak többsége kedvező. A főtitkár e körkérdés eredményét valamennyi tag és társult tag,valamint az érdekelt Tanácsadó Bizottság igazgatójának tudomására hozza.

773 3. (1) Azok a tudományos vagy ipari szervezetek, amelyek a távközlési kérdések tanulmányozásával, illetőleg a távközlési szolgálatok céljaira szolgáló anyagok tanulmányozásával vagy gyártásával foglalkoznak, tanácskozási joggal részt vehetnek a Tanácsadó Bizottságok tanulmányi bizottságainak értekezletein, feltéve, hogy ehhez az érdekelt országok igazgatásai hozzájárulnak.

774 (2) Valamely tudományos vagy ipari szervezetnek az egyik Tanácsadó Bizottság tanulmányi bizottságainak ülésein való részvételére irányuló első kérelmét ennek a Tanácsadó Bizottságnak az igazgatójához kell intéznie. Ezt a kérelmet az érdekelt ország igazgatásának jóvá kell hagynia.

775 4. Minden elismert magánvállalat, minden nemzetközi szervezet vagy minden olyan tudományos vagy ipari szervezet, amelynek valamely Tanácsadó Bizottság munkájában való részvételét engedélyezték, jogosult erről a részvételről a főtitkárhoz intézett bejelentéssel lemondani. Ez a lemondás a bejelentésnek a főtitkár által történt kézhezvétele napjától számított egyéves időszak lejártával válik hatályossá.

12. Fejezet

A közgyűlés feladatai

776 A közgyűlés

a) megvizsgálja a tanulmányi bizottságok beszámolóit és jóváhagyja, módosítja vagy elveti azokat az ajánlástervezeteket, amelyeket ezek a beszámolók tartalmaznak;

777 b) a 190. bekezdés rendelkezései értelmében megállapítja a tanulmányozandó új kérdések jegyzékét és szükség esetében tanulmányi tervet készít;

778 c) szükség szerint meghagyja a már meglevő tanulmányi bizottságokat és újakat hoz létre;

779 d) kiosztja a tanulmányi bizottságoknak a tanulmányozandó kérdéseket;

780 e) megvizsgálja és jóváhagyja az igazgatónak a Bizottság legutolsó közgyűlése óta végzett munkájáról szóló jelentését;

781 f) jóváhagyja a Bizottságnak a következő közgyűlésig szóló hiteligényéről készített jelentést, amelyet azután az Igazgatási Tanács elé terjesztenek;

782 g) megvizsgálja mindazokat az egyéb kérdéseket, amelyeket az Egyezmény 14. cikke és az Általános Szabályzat második része rendelkezéseinek keretében szükségesnek tart.

13. Fejezet

A közgyűlés összejövetelei

783 1. A közgyűlés, a megelőző közgyűlés által megállapított időben és helyen, rendszerint háromévenként ül össze.

784 2. A közgyűlés valamely összejövetelének idejét és helyét vagy kettő közül az egyiket módosítani lehet az Egyesület azon tagjai többségének hozzájárulásával, akik válaszoltak a főtitkárnak véleményüket kérő felhívására.

785 3. A Tanácsadó Bizottságok közgyűlésének minden ülésén azon ország küldöttségének vezetője elnököl, amelyben a közgyűlést tartják. Ha az összejövetelt az Egyesület székhelyén tartják, az elnöki tisztet maga a közgyűlés által választott személy látja el; az elnököt munkájában a közgyűlés által választott alelnökök támogatják.

786 4. A Tanácsadó Bizottságok közgyűlésének titkársági teendőit a Bizottság szaktitkársága látja el, szükség esetében a meghívó kormány igazgatásának és a Főtitkárság személyzetének közreműködésével.

14. Fejezet

A közgyűléseken használt nyelvek és a szavazati jog

787 1. (1) A közgyűléseken használt nyelvek azonosak az Egyezmény 17. cikkében említett nyelvekkel.

788 (2) A tanulmányi bizottságok előkészítő okiratait a közgyűlések okiratait és jegyzőkönyveit, valamint a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok által ezeket követően közzétett okiratokat az Egyesület három munkanyelvén szövegezik.

789 2. A Tanácsadó Bizottságok közgyűléseinek ülésein szavazásra jogosult tagok, azok, amelyek a 13. és 250. bekezdésben szerepelnek. Ha azonban valamely országát nem igazgatása képviseli, elismert magánvállalatai képviselőinek, akárhányan vannak is, együttesen csak egy szavazatra van joguk, a 769. bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével.

15. Fejezet

Tanulmányi bizottságok

790 1. A közgyűlés megalakítja az általa tanulmányozásra bocsátott kérdések megtárgyalásához szükséges tanulmányi bizottságokat. Azok az igazgatások, elismert magánvállalatok és a 771. és 772. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően részvételre jogosult nemzetközi szervezetek, amelyek a tanulmányi bizottságok munkájában részt kívánnak venni, ebbeli szándékukat vagy a közgyűlésen, vagy pedig utólag, az érdekelt Tanácsadó Bizottságok igazgatójának jelentik be.

791 2. Ezenkívül, a 773. és 774. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával, a tudományos és ipari szervezetek szakértői tanácskozási joggal részt vehetnek a tanulmányi bizottságok valamelyikének összejövetelein.

792 3. A közgyűlés kinevezi a főelőadókat, akiknek a tanulmányi bizottságokban elnökölniök kell, valamint a helyettes főelőadókat. Ha a közgyűlés két összejövetele közötti időszakban valamely főelőadó tisztsége gyakorlásában akadályozva van, helyét a helyettes főelőadó foglalja el, a tanulmányi bizottság pedig következő összejövetelén tagjai közül új helyettes főelőadót választ. Új helyettes főelőadót választ akkor is, ha a helyettes főelőadó sem tudja ugyanebben az időszakban tisztségét gyakorolni.

16. Fejezet

A tanulmányi bizottságok ügyeinek intézése

793 1. A tanulmányi bizottságokra bízott kérdéseket lehetőség szerint iratváltás útján tárgyalják.

794 2. (1) A közgyűlés azonban hasznos irányelveket adhat olyan tanulmányi bizottsági értekezletek tárgyában, amelyek bizonyos kérdéscsoportok tárgyalása szempontjából szükségesnek látszanak.

795 (2) Ezenkívül, ha valamely főelőadónak a közgyűlés után úgy tűnik, hogy bizottságának a közgyűlés által elő nem írt egy vagy több összejövetelére szükség van olyan kérdések szóbeli megvitatása végett, amelyeket iratváltás útján nem tudtak megtárgyalni, igazgatásának hozzájárulásával, valamint az érdekelt igazgatónak és bizottsága tagjainak megkérdezése után, az összejövetelnek egy megfelelő helyen történő összehívását javasolhatja, figyelembe véve annak szükségességét, hogy a kiadásokat minimumra kell csökkenteni.

796 3. Mindazonáltal, a felesleges utazások és hosszú távollétek elkerülése érdekében, valamely Tanácsadó Bizottság igazgatója az érdekelt különböző tanulmányi bizottságok főelőadóival egyetértésben összeállítja azoknak a tanulmányi bizottságoknak a csoportösszejöveteli általános tervezetét, amelyeknek ugyanazon a helyen, ugyanabban az időszakban kell ülésezniök.

797 4. Az igazgató a tanulmányi bizottságok zárójelentéseit megküldi a résztvevő igazgatásoknak, a Tanácsadó Bizottság tagjaiként szereplő elismert magánvállalatoknak és esetleg azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek a Bizottságban részt vesznek. Ezeket a jelentéseket mielőbb, de mindenesetre oly időpontban kell elküldeni, hogy a következő közgyűlés megnyitása előtt legalább egy hónappal megérkezzenek Ettől a kikötéstől csak akkor lehet eltérni, ha a tanulmányi bizottságok összejöveteleit közvetlenül a közgyűlés ülése előtt tartják, Azok a kérdések, amelyek nem szerepel nek a fenti feltételekkel szétküldött valamely jelentésben, a közgyűlés napirendjére nem vehetők fel.

17. Fejezet

Az igazgató feladatai. Szaktitkárság

798 1. (1) A Tanácsadó Bizottság igazgatója összeegyezteti a közgyűlés és a tanulmányi bizottságok munkáját; felelős a Bizottság munkájának megszervezéséért.

799 (2) Felelős a Bizottság okirataiért.

800 (3) Az igazgatót egy szakszemélyzetből alakított titkárság segíti, amely az ő közvetlen irányításával dolgozik a Bizottság munkájának megszervezésén.

801 (4) Valamely Tanácsadó Bizottság szaktitkárságának, laboratóriumának és műszaki berendezéseinek személyzete adminisztratív szempontból a Főtitkárság alá tartozik.

802 2. E titkárság műszaki és adminisztratív személyzetét a meghatalmazottak értekezlete vagy az Igazgatási Tanács által jóváhagyott költségvetés keretében az igazgató jelöli ki. Ezt a műszaki és adminisztratív személyzetet az igazgatóval egyetértve a főtitkár nevezi ki. A kinevezéssel vagy felmondással kapcsolatos végleges döntés joga a főtitkárt illeti meg.

803 3. Az igazgató hivatalból tanácskozási joggal vesz részt a közgyűlés és a tanulmányi bizottságok tárgyalásain. Minden intézkedést megtesz a közgyűlés és a tanulmányi bizottságok összejöveteleinek előkészítésére.

804 4. Az igazgató a közgyűlés elé terjesztett jelentésében beszámol a Tanácsadó Bizottságnak a legutolsó közgyűlés óta folytatott tevékenységéről. Ezt a jelentést jóváhagyás után az Igazgatási Tanácshoz való továbbítás céljából a főtitkárhoz juttatják el.

805 5. Az igazgató az Igazgatási Tanács, valamint az egyesületi tagok és társult tagok tájékoztatása céljából a Tanács évi ülésszakán jelentést terjeszt elő a Bizottság megelőző évi tevékenységéről.

806 6. Az igazgató jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjeszti a Tanácsadó Bizottságnak a következő közgyűlésig szóló hiteligényeiről készített jelentést. Ezt a jelentést a közgyűlés jóváhagyása után a főtitkárnak küldik meg az Igazgatási Tanács elé terjesztés végett.

807 7. Az igazgató abból a célból, hogy a főtitkár az Egyesület évi költségelőirányzatába beillessze, összeállítja a Bizottság következő évre várható költségeit, alapul véve a Bizottság hiteligényeiről szóló azt a jelentést, amelyet a közgyűlés jóváhagyott.

808 8. Az igazgató az Egyezmény rendelkezéseinek keretében, szükség szerint, részt vesz az Egyesület műszaki együttműködési tevékenységében.

18. Fejezet

Javaslatok az igazgatási értekezletekre

809 1. A 191. bekezdésnek megfelelően a Tanácsadó Bizottságok a 203. bekezdésben említett Szabályzatokra vonatkozó módosító javaslatokat tehetnek.

810 2. E javaslatokat a főtitkárhoz juttatják el kellő időben ahhoz, hogy az azokat a 627. bekezdésben előírt feltételek között összefoglalja, egyeztesse és szétküldje.

19. Fejezet

A Tanácsadó Bizottságok egymás közötti és más nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatai

811 1. (1) A Tanácsadó Bizottságok közgyűlései vegyes bizottságokat alakíthatnak a közös érdekű kérdések tanulmányozására és ezekről ajánlások kibocsátására.

812 (2) A Tanácsadó Bizottságok igazgatói a főelőadókkal együttműködve megszervezhetik két Tanulmányi Bizottság tanulmányi bizottságainak együttes ülését a közös érdekű kérdések tanulmányozása és az e kérdések tárgyában kibocsátandó ajánlástervezetek előkészítése céljából. Ezeket az ajánlástervezeteket mindegyik Tanácsadó Bizottság közgyűlésének legközelebbi ülése elé terjesztik.

823 2. Ha a Tanácsadó Bizottságok egyikét felkérik arra, hogy a másik Tanácsadó Bizottság vagy valamely nemzetközi szervezet összejövetelén képviseltesse magát, közgyűlése vagy igazgatója, a 156. bekezdés figyelembevételével, jogosult intézkedéseket tenni e tanácskozási joggal felruházott képviselet biztosítására.

814 3. A főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnöke és a másik Tanácsadó Bizottság igazgatója vagy ezek képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek valamely Tanácsadó Bizottság összejövetelein. Szükség esetén valamely Bizottság tanácskozási joggal meghívhatja összejöveteleire az Egyesület minden olyan állandó szervének képviselőit, amely nem tartotta szükségesnek képviseltetését.

3. § A Magyar Népköztársaság a megerősítő okirat letételekor az Egyezményhez az alábbi fenntartásokat fűzte:

"A Magyar Népköztársaság megerősíti a magyar kormányküldöttségnek a Nemzetközi Távközlési Egyezmény (Montreux, 1965.) aláírása alkalmával tett - a zárójegyzőkönyv XI. és XIV. cikkében foglalt - nyilatkozatát.

A Magyar Népköztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy a Rádiószabályzat (Genf, 1959.) 5. cikkében említett "rádiólokáció" szolgálat részére kiosztott frekvencia-sávokat rádiószolgálata szükségleteinek megfelelően használja fel.

A Magyar Népköztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy a Rádiószabályzat (Genf, 1959.) 5. cikkében foglalt 415-490 kHz frekvenciasávot saját országa területén felhasználhassa a légi rádiónavigációs szolgálat részére is.

A Magyar Népköztársaság a Rádiószabályzat (Genf, 1959.) 5. cikkében foglalt 5950-26 100 kHz közötti műsorszóró frekvencia-sávokban a sugárzási óratervek alkalmazását csak olyan mértékben fogadja el, amilyen mértékben azok előmozdítják az említett sávokra vonatkozó végleges frekvencia kiosztási terv kidolgozását.

A Magyar Népköztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy minden általa szükségesnek tartott intézkedést megtegyen érdekei védelmében, ha a többi állam részéről tett fenntartások a Nemzetközi Távközlési Egyesület költségeihez hozzájárulása növekedéséhez vezetnek, vagy ha az Egyesület egyes tagjai nem járulnak hozzá az Egyesület kiadásaihoz."

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1969. évi január hó 20. napjától kell alkalmazni, végrehajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter gondoskodik,

(2) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Atlantic Cityben az 1947. évi október hó 2. napján kelt "Nemzetközi Távközlési Egyezmény" kihirdetése tárgyában kiadott 1950. évi 14. számú és a Buenos-Airesben 1952. évi december hó 22. napján kelt nemzetközi távközlési egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 26. törvényerejű rendelet hatályát veszti,

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára